A székesfehérvári fiatalok helyzete 2006 Kutatási beszámoló

A székesfehérvári fiatalok helyzete 2006 Kutatási beszámoló A kutatásra Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából került sor. A program megvalósítója az Echo Innovációs Műhely, együttműködő partnere az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet volt. Projekt azonosító: Echo K152/2006 Készítette: Mahler Balázs A kutatásban való együttműködésért az alábbiaknak szeretnénk köszönetet mondani: I.István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola Arany János Általános Iskola és Speciális Gimnázium Aranykéz Szakképző Iskola Árpád Szakképző Iskola és Kollégium Bugát Pál Egészségügyi és Környezetvédelmi Szakképző Iskola Ciszterci Szent István Gimnázium Deák Ferenc Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Gárdonyi Géza Szakiskola Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola Jáky József Műszaki Szakközépiskola Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Tatay Sándor Alapítványi Gimnázium Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Vasvári Pál Gimnázium Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző Iskola Echo Innovációs Műhely H-8000 Székesfehérvár, Forgó u. 15. Tel: (22) 502-276 Fax: (22) 379-622 projekt@echosurvey.hu, www.echosurvey.hu Echo Network 2006. május

TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló 3. o. 1. Bevezető 4. o. 2. A vizsgált tanulók demográfiai helyzete 8. o. 3. Családi háttér 16. o. 4. Ifjúsági érdeklődés 22. o. 5. Szabadidő 26. o. 6. Ifjúsági szolgáltatások 33. o. 7. Felnőtté válás 35. o. 8. A város és a fiatalok 40. o. 9. Jövőkép 49. o. 10. Ifjúsági info-kommunikációs helyzet 53. o. 12. Környezettudatos gondolkodás 58. o. Echo Network - 2006 2

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A székesfehérvári fiatalok helyzetének felméréséhez az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet 1000 fős középiskolai reprezentatív kutatást végzett a városban 2006 tavaszán. Fontosabb eredmények: A megkérdezett fiatalok több mint kétharmada él teljes családban, mindkét szülőjével együtt, a nem fehérvári tanulóknál ez az arány valamelyest magasabb. A diákokat arról is megkérdeztük, milyennek ítélik a család anyagi helyzetét. A válaszadók több mint harmada (37 százalék) azt mondta, hogy a családjuk gond nélkül megél, további 32 százalék ügyes beosztással jön ki a jövedelméből. A megkérdezettek csaknem huszonhárom százalékának családját közvetlenül érinti a munkanélküliség. Jól látszik az érdeklődési indexen, hogy a fiatalok többségét a város politikai, gazdasági eseményei nem érdeklik, a kulturális programok pedig egyáltalán nem. Leginkább a városi sportesemények vonzzák őket. A legnépszerűbb, minden nap forgatott médium Székesfehérváron a Fejér Megyei Hírlap, rádiók közül a Fehérvári Rádió. Ugyanakkor a székesfehérvári középiskolások kedvenc szabadidőtöltése mégis a televíziózás, 71 százalékuk naponta leül a képernyők elé, további húsz százalék pedig legalább heti rendszerességgel. A segítő szervezetek ismertsége, elismertsége és a beléjük vetett bizalom csekély, elsősorban a családhoz és a barátokhoz fordulnak, ha valami problémájuk van. Egy ifjúsági szolgáltató házban legtöbben a szórakozáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat látnák szívesen, sokan említették meg a sportot is. A fiatalok inkább optimisták, 57 százalékuk látja a várost fejlődőnek, míg hanyatlónak csupán 6 százalékuk, 30 százalékuk szerint stagnál. Szignifikáns különbséget a válaszokban mindössze a nemek összehasonlításában tapasztaltunk, a lányok kevésbé látják kielégítőnek a város teljesítményét. Igen bíztató előrelépésnek tűnik az évtized eleji eredményekhez képest az, hogy a megkérdezetteknek mindössze 7 százaléka az, aki egyáltalán nem használ számítógépet, a többiek valamilyen formában hozzájutnak. Minden ötödik fiatal használja viszont csak tanulásra, 41 százalékuk elsősorban szórakozásnak tekinti. Felfedezhető valamilyen mértékű környezeti érzékenység a fiatalok körében. A várost szennyezés szempontjából átlagos magyar településnek tekintik, participáció tekintetében pedig természetszerűleg a könnyebb utat választják: csupán minden ötödik fiatal hajlandó az átlagosnál nagyobb áldozatot hozni a környezet megóvása érdekében. Echo Network - 2006 3

1. Bevezető 1.1 A kutatás háttere Köztudomású, hogy a kilencvenes évek társadalmi-gazdasági és politikai változásai jelentősen átrendezték és egyben szegregálták az emberek értékhierarchiáját. Felmerült a tradicionális családi értékekhez való visszatérés gondolata éppen úgy, mint az ezzel élesen szembenálló piaci alapokon nyugvó, fogyasztáscentrikus attitűd. Ezzel egyidejűleg megindult a generációs korszakváltás folyamata is. Azok a tanulók, akik a kilencvenes évek elején, közepén kezdték iskolai pályafutásukat, már teljes mértékben a megváltozott gazdasági és társadalmi környezetre szocializálódnak, s ennek jellemzői áthatják életük minden területét, így a családi viszonyaikat, az iskolával kapcsolatos elvárásaikat, az identitásukat, a szabadidős preferenciájukat, a mentálhigiénés állapotukat, a közéleti és politikai kultúrájukat, a médiahasználati és fogyasztási szokásaikat illetve a jövőre vonatkozó terveiket egyaránt. Mivel az értékrendi és szemléletbeli változás az ifjúsági problémák struktúrájában is módosítást okozott, a fiatalok életéért felelősséget érző helyi közösségnek, családoknak, civil szervezeteknek és önkormányzatoknak fontos megismerni az új generáció sajátosságait, jellemzőit, problémáit. Az önkormányzatok ifjúságpolitikai tevékenységének közvetlen jogforrása az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, melynek 8. -ában a települési önkormányzat feladatai között a törvény - 1994 óta 1 - felsorolja a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást. Ezen belül a törvény értelmében a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, milyen ifjúsági feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Az önkormányzatok ifjúsági feladataik finanszírozásának kérdése egyelőre rendezetlen. A készülő ifjúsági törvény nemcsak a kötelező keretfeladatokról, hanem az azok ellátásához rendelt forrásokról is rendelkezik majd. Ezen feladatok helyi szintű lebontása sem képzelhető el empirikus adatok nélkül. Kutatásunk ehhez a munkához is orientációs alapot kíván nyújtani. 1.2 A kutatás célja Székesfehérváron a korábbi években volt már speciális ifjúsági problémára, célcsoportra fókuszáló (fogyasztóvédelmi, információs kutatások) és általános jellegű, átfogó kutatás is. Az olyan általános helyzetképek, melyek a fiatalok életének egészét próbálják átfogni és hiteles információkat adni, melyek ismeretében célzottan lehetett meghatározni az ifjúsági projektek, intervenciós programok irányultságát, 1 1994. évi LXIII. törvény 3. (1) bekezdése Echo Network - 2006 4

azonban szükségszerűen felületesek is egy kicsit. Jelen kutatás elsődleges célja egy az aktuális általános kép megrajzolása elsősorban az alábbi témakörökben: - Családi háttér - Életmód, szabadidős preferenciák - környezetvédelem - Felnőtté válás és posztadoleszcens kor problémái - Korosztályi info-kommunikációs helyzet - Lokálpatriotizmus és az érzelmi kapcsolat a várossal Eddigi tapasztalataink alapján az ifjúsági problémák megismerésének egyik leghatékonyabb módja a középiskolások problémáinak, életének figyelemmel kísérése, ennek megfelelően a kutatást is rájuk fókuszáltuk kitekintéssel a 18-20 éves, technikusi tanulókra is. 1.3 Alkalmazott módszertan A városi ifjúságkutatás elsősorban egy nagy létszámú tanulói kérdőíves vizsgálatból áll. A tanulói vizsgálat empirikus adatgyűjtésére önkitöltős kérdőívek segítségével 2006. március-áprilisában került sor. A középiskolás diákok a 8 oldalas, 178 kérdést tartalmazó kérdőíveket tanórákon töltötték ki. Mivel a tanulóknak minden körülmények között biztosítani kellett a válaszadás önkéntességét és anonimitását, a tanulókkal a kitöltés előtt a pedagógusoknak ismertetni kellett a kutatás célját, el kellett mondani, hogy a kérdőív kitöltése önkéntes és névtelen, valamint fel kellett hívni a tanulók figyelmét arra, hogy az elemzést és az értékelést külső szakemberek, kutatók fogják végezni. A kitöltött kérdőíveket a pedagógus az osztály jelenlétében behelyezte egy borítékba, lezárta, és két diák aláírta a lezárt borítékot. A lezárt borítékokat a kutatás helyi koordinátora gyűjtötte össze. Az alapsokaság (amiből a mintavétel történt) a 9-13. évfolyamos osztályokat jelenti a városban. Ez mindösszesen 19 iskolában 413 osztályt jelent (11015 tanulót), ebből vettünk rétegzett valószínűségi mintát, összesen 37 osztály tanulóit kiválasztva. A kutatás során az 1027 kiosztott kérdőívből mindösszesen 847 tanulótól kaptunk vissza értékelhetőeket, ez az alapsokaság (az összes 9-13 évfolyamos tanuló) 8 százalékát teszi ki. A mintába kerülő osztályközösségeket az iskolák által közölt alapadatok alapján határoztuk meg, figyelembe véve az évfolyam és intézménytípus szerinti megoszlást. Mivel több iskolában voltak az adatfelvétel idején hiányzó tanulók, a hiányzásból és az esetleges válaszmegtagadásból fakadó kismértékű torzulást az évfolyam és az iskolatípus szempontja szerinti matematikai-statisztikai súlyozással korrigáltuk. A súlyozás után a minta évfolyam és iskolatípus szerint pontosan reprezentálja a székesfehérvári diákokat. A mintába az alábbi iskolák osztályai kerültek: Echo Network - 2006 5

Iskola neve Kérdezett osztályok száma Tervezett minta (fő) Aranykéz Szakképző Iskola 1 26 Árpád Szakképző Iskola és Kollégium 7 221 Ciszterci Szent István Gimnázium 1 37 Deák Ferenc Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola 2 68 Gróf Szépchenyi István Műszaki Szakközépiskola 5 141 Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola 2 62 Jáky József Műszaki Szakközépiskola 2 47 Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola 2 51 Tatay Sándor Alapítványi Gimnázium 1 12 Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola 2 62 Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola 2 66 Váci Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium 1 22 Vasvári Pál Gimnázium 2 66 Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző Iskola 7 146 Összesen 37 1027 A mintavételi hiba nagysága városi szinten +/- 2-3 százalék az adott kérdésre válaszolók számától függően 95 százalékos megbízhatósági szinten, binomiális változónál 2. Ez azt jelenti, hogy az általunk mért eredmények legfeljebb ennyivel térnek el attól az eredménytől, amit akkor kapnánk, ha minden középiskolás diákot megkérdeznénk a városban. 1.4 Adatfeldolgozás A kérdőívből kinyerhető empirikus adatokat kódolás után számítógépen rögzítettük és ellenőriztük. Az adatelemzést SPSS programmal végeztük. Egyes kérdéseknél azt kértük a válaszolóktól, hogy értékeljenek állításokat, minősítsenek társadalmi cselekedeteket, problémákat, intézményeket négy illetve ötfokú skálán. Ezen kérdések esetében a kapott értékeket egy százfokú skálára számoltuk át, ahol a százas értéket az jelentette volna, ha az adott kérdésre minden válaszoló egyöntetűen a maximális, a nullát pedig az, ha a minimális pontszámot adja. A határ az ilyen százfokú skálákon az ötven pont. Az ez alatti érték általában negatív véleményt (bizalmatlanságot, elégedetlenséget, ellenszenvet stb.), míg az e feletti érték pozitív véleményt (elégedettséget, bizalmat, rokonszenvet stb.) jelez. Más kérdéseknél - ahol pozitív vagy negatív tendenciát lehetett prognosztizálni - a százalékos értékeket egy ún. mérleg-indexre vetítettük. Ez esetben a kapott szám egy -100 és +100 közötti érték, ahol az egyöntetű pozitív tendenciát a pozitív, míg az egyöntetű negatív tendenciát a negatív véglet mutatja. A mérleg-indexen a nulla körüli értékek fejezik ki a változatlan helyzetet. Az elemzés során a gyakrabban használt egyváltozós elemzési technikák (gyakoriság, átlagok 2 Ez azt jelenti, hogy ha a kutatást 100 alkalommal megismételnénk, ebből 95 esetben a kapott eredmények beleesnének Echo Network - 2006 6

stb.) mellett a rejtett tartalmak, tendenciák vázolására ún. többváltozós matematikai-statisztikai módszereket is használtunk. A leggyakoribb többváltozós elemzési formák a következők: A korrelációs elemzés azt mutatja meg, hogy az egyes változók megítélése mennyiben hasonló. Ha van köztük hasonlóság (vagyis pozitív korreláció), akkor ezt egy korrelációs együttható fejezik ki, melynek értéke -1 és +1 között lehet. Minél magasabb ez az érték, annál nagyobb a hasonlóság a megítélésben. A megítélési hasonlóságot korrelációs mátrixon ábrázoljuk. A faktoranalízis arra szolgál, hogy sok változóból (például egy hosszú kérdéssorból) kevesebb, jobban kezelhető egységeket kapjunk. Az eljárás alapja itt is az egyes változók megítélésének hasonlósága, de itt változó-csoportokat, megítélési mintázatokat kapunk végeredményül. Az egyes csoportokba tartozó itemekhez faktorsúlyokat rendel a számítógép (-1 és 1 között), amelyek azt fejezik ki, hogy az adott item, változó vagy állítás mennyire befolyásolja az adott faktor összképét. Minél inkább távol van a nullától ez a szám, annál jelentősebb az adott item befolyása az adott faktorra, (ha negatív ez a szám, akkor az adott item éppen ellenkező előjellel befolyásolja a faktort, mint pozitív faktorsúlyú társai). A klaszteranalízis nem a változókból, hanem a válaszadókból képez csoportokat (klasztereket), aszerint, hogy egyes kérdéseket, kérdéssorokat mennyire hasonlóan ítéltek meg. Ezzel lehetővé válik, hogy egy-egy témakör (akár viszonylag sok kérdéssel) megítélése szerint csoportosítsuk a válaszadókat, és a csoportokat utána elemezzük akár társadalmi-demográfiai összetételük, akár más kérdésekre adott válaszaik alapján. abban a sávba, amit a mintavételi hibához számoltunk. Echo Network - 2006 7

2. A vizsgált tanulók demográfiai helyzete Mielőtt belekezdenénk a tanulói kérdőíves kutatás részletes tartalmi ismertetésébe, szükséges, hogy a vizsgált népesség demográfiai helyzetét, összetételét ismertessük, mert vannak olyan tendenciák, jelenségek, amelyek csak ennek fényében érthetők. A társadalomtudományi vizsgálódások alapvető demográfiai változója közé tartozik az életkor. A vizsgált tanulói korosztályban (középiskolások) a tanulók 64 százaléka fiatalkorú (tehát jogi értelemben korlátozottan cselekvőképes) a mintában, s a maradék 36 százalék számít jogilag felnőttnek, aki betöltötte már a 18. életévet. A mintába került tanulókat három életkori csoportba soroltuk az elemzés során, 14-15 évesek (19 százalék), 16-17 évesek (45 százalék) és 18 évesek vagy idősebbek (36 százalék). A kérdezett tanulók átlagéletkora 17.14 év, mely iskolatípusonként természetesen eltérő. A gimnáziumokban az átlagos életkor 16.81 év, a szakiskolákban, szakmunkásképzőkben 17.12, a szakközépiskolákban 16.56 év, az érettségire épülő képzésben érthető módon magasabb (20.68) év. 20+ 19 18 17 16 15 14 év A vizsgált tanulók korfája 120 100 80 60 40 20 0 20 40 60 80 100 fiúk lányok fõ A vizsgált fehérvári iskolákban a 9-11 évfolyamon nagyjából egyenlő arányban vannak a tanulók (23-24 százalék). A 12. évfolyamosok a mintában 22 százalékot tesznek ki. Érettségi utáni képzésben (13 évfolyam) is többen részt vesznek, ám arányuk érthetően sokkal alacsonyabb (8 százalék), hiszen eddigre már többen belépnek a munkaerőpiacra vagy pedig a felsőoktatásba. Ennek Echo Network - 2006 8

megfelelően az egyes iskolatípusok között eltérő a válaszolók évfolyam szerinti megoszlása is. Összehasonlítva a tanulók évfolyam szerinti megoszlását a korábbi évek adataival, kiderült, hogy - elsősorban a szakiskola és szakmunkásképzés négy évessé válásának köszönhetően - kiegyensúlyozottabbá vált az egyes évfolyamokon tanulók aránya, másrészt pedig jellemző tendencia a 90-es évekhez viszonyítva, hogy folyamatosan nő az érettségire épülő szakképzésben (pl. technikusi képzés, felsőfokú szakképzés más OKJ-s képzések) résztvevők aránya. A válaszolók évfolyam szerinti megoszlása 30 25 24 23 23 22 20 15 10 8 5 0 9. 10. 11. 12. 13. A válaszolók nem szerinti összetétele kicsit eltér a korcsoportra jellemző általános demográfiai helyzettől, a fiúk és a lányok aránya között különbség látható a fiúk javára, a tanulók 59 százaléka fiú, 41 százaléka pedig lány. A tanulók nemek szerinti összetételét az egyes iskolatípusok dimenziójában vizsgáljuk - ahogy az várható volt - komolyabb eltérés tapasztalható. Míg a szakközépiskolákban résztvevő iskolások nemi aránya viszonylag kiegyenlített, ezzel szemben a szakiskolákban és az érettségire épülő képzésben már jóval többen vannak a fiúk, míg a gimnáziumokban inkább lány dominancia érvényesül. A technikusi képzésben résztvevők között a fiúk sokkal nagyobb arányban szerepelnek a mintában, mint a lányok. Ennek az az oka, hogy ugyan a városban nagyon sok érettségire épülő OKJ-s képzést nyújtó intézmény van, azonban ezeknek csupán töredéke önkormányzati fenntartású, ahol viszont jellemzően fiús szakokat indítanak. A kutatás kiterjedt ugyan a többi intézményre is, de jelentős részük megtagadta a kutatásban való részvételt. Echo Network - 2006 9

A tanulók nemek szerinti megoszlása fiú lány gimnázium 39 61 szakközépiskola 55 45 szakiskola 69 31 érettségire épülõ képzés 85 15 0% 20% 40% 60% 80% 100% Eddigi tapasztalataink alapján a legfontosabb magyarázó változók egyike a szülők iskolai végzettsége, azon belül is az apa iskolázottsága. A jelenleg Székesfehérváron tanuló 9-13 évfolyamos diákok 8 százalékának édesapja csak nyolc osztályt, vagy kevesebbet végzett, 45 százalékuk kitanult valamilyen szakmát, további 28 százalék édesapja le is érettségizett. A diplomás apák aránya 19 százalék, ami valamelyest magasabb, mint más hasonló méretű városok átlaga. Az édesanya iskolai végzettsége részben jobb, részben rosszabb mint az apa végzettségi szintje, a képzetlenek aránya kétszerese az apákénak (14 százalék), a szakmával rendelkezők aránya viszont majdnem feleakkora (27 százalék), érettségivel 10 százalékponttal több rendelkezik (38 százalékuk), és egy kicsit magasabb a diplomások aránya is (21 százalék) körükben. Az apa és az anya iskolai végzettsége között szoros korreláció van (r=0.588), ami azt jelenti, hogy a szülők általában hasonló kulturális (iskolázottsági) közegből kerülnek ki. Összevetve a városban helyben lakó illetve a bejárós tanulók szüleinek képzettségi szintjét kiderül, hogy a város, természetes módon kulturális tőkében gazdagabb, mint a környező kistelepülések, mert míg a Székesfehérváron lakó tanulók szüleinek 33 százaléka diplomás, s 32 százalékuk érettségizett, addig a kollégisták illetve a környező településekről naponta bejáró tanulók szüleinek csak 10 százaléka diplomás, s 26 százaléka érettségizett. Jellemző, hogy a teljesen képzetlen szülők gyerekei között jóval átlag alatti az érettségit adó iskolába járó fiatalok aránya, s ez a kulturális tőke hátrányának újratermeléséről ad hírt s egyben jelentős felzárkóztató, integrációs projektek indítását teszi szükségessé. Echo Network - 2006 10

A szülők iskolai végzettségének megoszlása max. 8 osztály szakmunkás érettségizett diplomás apa 8 45 28 19 anya 14 27 38 21 0% 20% 40% 60% 80% 100% Az apa iskolai végzettségének hatása a gyermek képzettségére diploma 61 28 8 3 szülõ képzettségi szintje érettségi szakmunkás nyolc osztály 5 11 21 28 28 39 59 51 32 8 10 8 0% 20% 40% 60% 80% 100% gyerek jelenlegi iskolája gimnázium szakközépiskola szakiskola érettségi épülõ Echo Network - 2006 11

A lakóhely iskolatípusonkénti megoszlása 100 % fehérvári nem fehérvári 80 78 60 40 20 60 40 44 56 33 67 22 41 59 0 gimnázium szakközépiskola szakiskola érettségire épülõ átlag százalékos megoszlás A városban tanuló diákok több mint fele, 59 százaléka naponta jár be a környező kisebb településekről, 41 százalékuk helyi lakos. Iskolatípusonként vizsgálva a kérdést elmondható, hogy a legnagyobb arányban a gimnáziumokban vannak fehérvári diákok (60 százalékban). Az érettségire épülő képzésekben, a szakközépiskolákban és a szakiskolákban is ugyanakkor az átlagnál magasabb az aránya a nem fehérvári fiataloknak. A kérdőívben arra is megkértük a tanulókat, hogy nyilatkozzanak iskolai teljesítményükről, megkérdeztük a legutóbbi félévi tanulmányi átlagukat. A városban tanuló diákok összesített átlaga közepes, számszerűsítve 3,32. Ha nominálisan kategorizáljuk a tanulmányi átlagokat, a diákok 14 százaléka minősül gyenge tanulónak (1-2,50 közötti átlag), további 42 százalékuk közepes eredményt ért el a legutóbbi félévben (2,51-3,50 közötti átlag). Ennél jobb átlagot produkált a tanulók 44 százaléka. 4,5-ös, tehát jeles átlagot ért el 10 százalékuk. Ha összehasonlítjuk az egyes iskolatípusok adatait - ahogy az várható volt - azt tapasztaljuk, hogy a legmagasabb tanulmányi átlagot a gimnáziumok tanulói produkálták (4,28), a szakközépiskolások átlaga 3,18. A szakiskolákban közepes alatti átlag született 2,93. A nemek összehasonlításának eredményeképp azt tapasztaljuk, hogy a lányok, évfolyamok mentén vizsgálva jobb tanulók, mint a fiúk, a középiskolai évek alatt végig megmarad közöttük a félpontnyi átlagkülönbség. Echo Network - 2006 12

A tanulók tanulmányi eredménye 5 fiúk lányok 4,5 4 3,5 3 2,5 2 9. 10. 11. 12. 13. Tanulmányi átlag az apa képzettségének dimenziójában 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 fiúk lányok 1,5 max. nyolc osztály szakmunkás érettségizett diplomás A tanulmányi átlagokat vizsgálva fel kell hívni a figyelmet arra a - pedagógusok által jól ismert - tényre, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülő gyermeke, mivel több kulturális tőkével rendelkezik, jobban meg tud felelni az iskolai elvárásoknak, s az iskolákat leginkább ők tudják Echo Network - 2006 13

használni céljaik elérésére. Míg a diplomás szülők gyermekeinek 74 százaléka jó vagy jeles tanuló, addig az érettségizetteknél 43, a szakmunkás szülők gyerekeinél pedig csak 34 százalék ez az arány. A maximum nyolc osztályt végzett szülők gyermekeinek 63 százaléka közepes, további 9 százaléka pedig kifejezetten gyenge tanuló. A kulturális tőke hiánya vagy kisebb mennyisége most is utolérhető a székesfehérvári/bejárós diákok változó mentén. A bejárós diákok - akik többsége a környező kisebb, hátrányosabb helyzetű településről jár be - tanulmányi átlaga néhány tizeddel minden dimenzió mentén rosszabb. Tanulmányi átlag a lakóhely dimenziójában fiúk lányok fehérvári 3,2 3,9 nem fehérvári 3,0 3,6 0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 Megkérdeztük a tanulókat arról, hogy eddigi tanulóéveik alatt sikerült-e már nyelvvizsgát szerezniük. A megkérdezett fiatalok mindegyike válaszolt, 78 százalékuk nem rendelkezik még államilag elismert nyelvvizsgával, ami a középiskolai évek gyakorlatát figyelembe véve nem meglepő, azonban ez az arány mégis nagyon magasnak nevezhető. 8 százalékuk alapfokon, 10 százalékuk középfokon ismer valamilyen idegen nyelvet, míg 4 százaléka felsősokú bizonyítvánnyal rendelkezik. Várható eredmény született a korábban vizsgált háttérváltozók összevetéséből kapott adatokból, ismét csak a kulturális többlet volt az, ami meghatározóvá tette a nyelvvizsga létét. A jó, és jeles tanulók nagyobb eséllyel szereznek nyelvvizsga bizonyítványt, mint gyengébb társaik. Ami azonban ennél meghatározóbb, az az iskolatípus: a gimnazisták 43 százaléka rendelkezik valamilyen igazolt nyelvtudással, míg ez az arány a többi típusú intézményben rendre 20 százalék alatt marad. Az Echo Network - 2006 14

apák iskolai végzettsége szintén meghatározó, a diplomás szülők gyermekeinek 42 százaléka már a középiskolában rendelkezik nyelvvizsgával. Milyen nyelvvizsgával rendelkezel? alapfokú 8% középfokú 10% 4% felsőfokú 78% nincs Nyelvvizsga három háttérváltozó összefüggésében Nincs Alapfokú Középfokú nyelvvizsga Felsőfokú Gimnázium 57 4 33 6 Szakközép 83 7 6 4 Szakiskola 85 10 2 3 Technikusi 81 11 5 3 8 osztály 83 12 5. Szakmát szerzett 86 7 4 3 Érettségizett 75 9 12 4 diplomás 58 6 28 8 Gyenge 87 9. 4 Közepes 86 7 4 3 Jó 75 9 12 4 Jeles 44 1 46 9 Százalékos megoszlás Echo Network - 2006 15

3. Családi háttér Köztudott, hogy az elsődleges szocializációs közeg, a család meghatározó szerepet tölt be az egyén életében. Kutatásunknak is mindenképpen ki kell térnie rá, már csak azért is, mert számos olyan ifjúsági probléma van, melynek gyökere a családban, a családi mintában van. Nemcsak a neveltetés és az erkölcsi szint alakulásának legfontosabb színtere, hanem követendő mintákat, életmódbeli mintázatokat, kulturális tőkét ad át a felnövekvő generációknak, továbbörökíti az adott mikroközösségre jellemző viselkedés íratlan szabályait. A megkérdezett fiatalok több mint kétharmada él teljes családban, mindkét szülőjével együtt, a nem fehérvári tanulóknál ez az arány valamelyest magasabb. Jól látszik az is, hogy a családi háttér mennyiben befolyásolja a tanulmányi eredményeket: a teljes családok gyermekei szignifikánsan jobb tanulmányi átlagokat érnek el, mint a csonka családokban felnövők. Jelentős eltérés mutatkozik azonban a különböző iskolatípusok szerint is: a megkérdezett gimnazisták 79, a szakiskolások és szakközépiskolások 62-65 százaléka él teljes családban, míg az érettségire épülő képzésekben résztvevő válaszadóknál ez az arány csupán 61 százalék. A székesfehérvári fiatalok családja teljes család 67% 33% csonka család Echo Network - 2006 16

A tanulmányi átlag a családi háttér dimenziójában tanulmányi átlag teljes család 3,4052 csonka család 3,1807 0 1 2 3 4 5 Az iskolatípus a családi háttér dimenziójában 100 % teljes család csonka család 80 79 60 65 62 61 40 20 21 35 38 39 0 gimnázium szakközépiskola szakiskola érettségire épülõ százalékos megoszlás A diákokat arról is megkérdeztük, milyennek ítélik családjuk anyagi helyzetét. A válaszadók több mint harmada (37 százalék) azt mondta, gond nélkül megélnek, további 32 százalék ügyes beosztással jön ki a jövedelemből. Ötödük vallotta azt, hogy néha küszködnek kisebb-nagyobb anyagi Echo Network - 2006 17

problémákkal, a családok 7 százaléka viszont gyakran néz szembe megélhetési nehézségekkel. A diákok 4 százaléka nem tudta megítélni a kérdést. Nem meglepő eredmény, hogy a csonka családokban élők közül többeknek vannak pénzügyi problémáik. A székesfehérvári és a nem székesfehérvári válaszadók között az anyagi helyzet tekintetében ugyanakkor nincs nagy különbség. Iskolatípusok mentén elemezve a mintát a szakközépiskolás és gimnazista válaszadók családjai vannak a legjobb helyzetben, közel 51 százalékuk gond nélkül él, mindössze 13 százalékuk kerül néha kisebbnagyobb pénzügyi válságba. A szakiskolások már csak 33 százaléka mondta azt, hogy nincsenek problémáik, azonban 46 százalékuk esetében felmerültek már az elmúlt év során megélhetési nehézségek. A család anyagi helyzetére elsősorban a szülők iskolai végzettsége van befolyással, az alacsonyan kvalifikált, képzetlen családoknak a fele, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők családjainak csupán egytizede küzd megélhetési problémákkal. Az apa és az anya végzettsége hasonlóan befolyásolja a család anyagi helyzetét. A családok anyagi helyzete az apa végzettségének függvényében 100 nyolc általános kitanult vmilyen szakmát érettségi diploma százalék 80 60 67 76 87 40 54 46 20 0 33 24 13 vannak anyagi gondok nincsenek anyagi gondok százalékos arány A megkérdezettek huszonhárom százalékának családját közvetlenül érinti a munkanélküliség. A családok 19 százalékában egy, 3 százalékában kettő, 1 százalékában pedig három vagy több munkanélküli akad. A szülők iskolai végzettsége jelentősen befolyásolja, hogy van-e munkanélküli a családban. Ahol az édesapa nyolc általánost végzett, ott a családok 41 százalékát érinti a Echo Network - 2006 18

munkanélküliség, a diplomás apák családjaiban ez az arány 11 százalék. 100% Munkanélküliek száma a családban az apa iskolai végzettségének függvényében 80% 60% 40% 3 vagy több munkanélk. 2 fő munkanélküli 1 fő munkanélküli nincs munkanélküli 20% 0% 8 általános szakmunkás érettségi diploma A családi által közvetített kulturális minta egyik fontos aspektusa az olvasás, konkrétan a család által birtokolt könyvmennyiség. A fiatalok 12 százalék válaszolta azt, hogy családjuk nem rendelkezik egyetlen könyvvel sem, míg 11 százalékuknak egy saját könyvük sincs. A székesfehérvári családok átlagosan 340 könyvvel rendelkeznek, maguk a fiatalok pedig 69-cel. A család által birtokolt könyvek száma szoros összefüggésben van a szülők (elsősorban az apa) iskolai végzettségével, a családi háttérrel, és így a tanulmányi átlaggal is. A magasan kvalifikált szülők családjában a könyvek száma sokkal számosabb, mint az alacsony iskolai végzettségűeknél. A csonka családokban kevesebb könyv található, mint a mindkét szülővel együtt élő tanulóknál. Egy jeles tanuló családjának átlagosan háromszor annyi könyve van, mint egy gyenge tanuló családjának, ugyanígy a gimnáziumban tanulóknak kétszer annyi könyvük van otthon, mint akik szakközépiskolákban végzik tanulmányaikat. Érdekes azonban az, hogy a fiatalok saját könyvtárának mérete már nem függvénye az apák iskolai végzettségének, és a betöltött életkornak sem. Itt a kulturális háttér nem annyira domináns, azonban az iskolatípus és a fiatalok tanulmányi eredménye még továbbra is befolyásoló tényező. Echo Network - 2006 19

A család tulajdonában lévő könyvek száma 8 osztály 143 apa iskolai végzettsége szakmát szerzett érettségizett 233 372 diplomás 661 családi háttér teljes család csonka család 275 374 tanulmányi eredmények gyenge tanuló közepes tanuló jó tanuló 239 254 398 jeles tanuló 747 iskolatípus gimnázium 619 szakközép 343 szakmunkás 190 technikusi 301 0 200 400 600 800 1000 Átlag (db) A fiatalok saját tulajdonú könyveinek száma gyenge tanuló 26 tanulmányi eredmények közepes tanuló 64 jó tanuló 75 jeles tanuló 147 gimnázium 110 iskolatípus szakközép szakmunkás 57 56 technikusi 62 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 Átlag (db) A családi harmónia, a szoros, családtagok közötti érzelmi kötelékek, a mindennapos rítusok, amelyek segítségével kapcsolatot teremtenek egymással a családtagok, egyszóval a szocializációs közeg kihat a fiatalok egész életére. Itt tanulják meg azokat a viselkedési mintákat, amelyeknek egy Echo Network - 2006 20

részét később maguk is tovább örökítik majd, és jórészt itt dől el az is, hogy milyen minták, sémák alapján próbálják vezetni életüket, mik lesznek azok az elsődleges motivációs preferenciáik. A fehérvári tanulók körében a családdal együtt végzett tevékenységekre (nyaralás, moziba járás, étkezések, házimunka stb.) fordított idő természetszerűen az életkor növekedésével csökken. A különböző szórakozási formák közül kamaszkorban a mozizás az, amely jellemzően már korosztályos tevékenység, ezt takarják a székesfehérvári fiatalok válaszai is, hiszen mindössze négy százalékuk mondta azt, hogy jellemzően a családjukkal együtt járnak moziba, míg a válaszadók több mint fele már egyáltalán nem jár szüleivel szórakozni. A tanulók negyede vallott úgy, hogy családjával sokszor beszélgetnek, és együtt végzik a házimunkát. 22 százalékukra teljes mértékben jellemző az, hogy a hétvégéket együtt tölti a család, illetve nyáron is együtt indulnak el nyaralni. A munkahelyi, iskolai kötelezettségek következtében azonban a tanulók harmadánál egyáltalán nem jellemző, hogy családjuk együtt reggelizne, és ez gyakorlatilag független a családi háttértől és egyéb háttérváltozóktól. Valószínűleg ez a magyar munkakultúra és életvezetés egyik szerves hozadéka. A gimnáziumokban tanuló, tehát elsősorban magasan kvalifikált családokban a közös családi programok sűrűbbek, mint a szakközép, illetve szakiskolások esetében, ugyanakkor az apák iskolai végzettségét vizsgálva ez mindössze a közös kirándulásokban mutatható ki szignifikánsan. Az előzőekből már sejteni lehet, de szignifikánsan is kimutatható, hogy a jó tanulók minden vizsgált dimenziót figyelembe véve jellemzően több időt töltenek családjukkal, szorosabb kapcsolatot ápolnak felmenőikkel. Mennyire jellemző a székesfehérvári családokra, hogy... teljesen inkább igen inkább nem egyáltalán nem sokszor beszélgetnek 25 49 20 6 együtt végzik a házimunkát 24 41 23 12 a hétvégéket együtt töltik 22 43 23 12 a nyári szabadságot együtt töltik 22 41 25 12 gyakran vannak együtt 18 53 23 6 együtt kirándulnak 18 31 30 21 együtt reggeliznek 11 24 32 33 együtt járnak moziba 4 11 29 56 0% 20% 40% 60% 80% 100% % százalékos megoszlás Echo Network - 2006 21