A VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Elfogadta a nevelıtestület 2008. október 16-án
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetı 1 Vasvári Pál Gimnázium Alapító okirata 3 A Nevelési program 6 Alapelvek, értékek, célok 7 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai eszközei 9 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eljárásai 10 Az iskola pedagógiai folyamata 13 Az iskolai élet és munka rendje 13 Az iskola éves eseménynaptára 14 Az iskola hagyományainak rendszere 15 Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok 16 Az intézmény kapcsolatrendszere 17 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 18 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 18 A Pedagógiai Programok segítı eszközök jegyzéke 21 Iskolahasználók az iskolai közéletben 22 Szülı, iskola, kollégium együttmőködésének formái 22 Az iskola képzési rendje 25 B Helyi tanterv 27 Kerettantervek, tantárgyi rendszer és óraszámok 28 Az iskola értékelési, ellenırzési rendszere 33 Az ellenırzés folyamata 33 Magatartás és szorgalom minısítése 34 Továbbhaladás az iskolában 35 Vizsgaszerkezet 36 Az érettségi vizsga formája 37 Az iskolai beszámoltatás, az iskolai számonkérésének követelményei és formái 38 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 39
2. Az egészségnevelési program 40 Az egészségnevelésben résztvevı személyek 41 Az egészségnevelés iskolai területei 42 Kapcsolatok 43 Az egészségnevelés módszerei 43 Az egészségnevelés iskolai módszerei 44 Célok, távlati elképzelések 45 Környezeti nevelési program 46 Helyzetelemzés, helyzetkép 46 Alapelvünk, célunk 48 Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetıségei 50 Egyetértı nyilatkozat 55
BEVEZETİ A Vasvári Pál Gimnázium tantestülete köszönti a Pedagógiai Program olvasóit. A program az intézmény tartalmi munkájának, egész pedagógiai tevékenységének elveit, céljait meghatározó alapdokumentum. Feladata az iskola önálló, a munkájáért felelısséget vállaló, a jövıt elıkészítı tevékenységének teljes körő kibontakoztatása, a vasváris szellem erısítése, a hagyományok tiszteletben tartása és továbbfolytatásának elısegítése. A Vasvári Pál Gimnáziumot egy 1921. április 18-ai rendelet alapján létesítették, mint Királyi Katolikus Fıgimnáziumot. Az egy osztállyal, 65 tanulóval indult intézményben kezdetben reál irányú képzés folyt, majd 1924-tıl a humánmővelıdés adott a gimnáziumnak perspektívát. 1948-ban, az 1848-as forradalom és szabadságharc 100. évfordulóján vette fel az iskola a negyvennyolcas forradalmár Vasvári Pál nevét. Az intézmény további történetében a gimnázium megszüntetése, Építıipari Technikummá tétele, majd 1955-tıl az eredeti status quo visszaállítása szerepel. Az 1966/67-es tanévben indult matematika, fizika, kémia, biológia tagozatos osztályok három év múlva a Krúdy Gyula Gimnáziumba kerültek át. Az intézmény legújabb kori története 1968-ban indult az ének-zene tagozat létrehozásával. A zenei írás-olvasás tudományának elsajátításával, az aktív zenélés élményével az itt tanuló diákok zenét értı és szeretı felnıtté váltak. 1975-ben újabb tagozat kezdte meg munkáját: a testnevelési tagozat, melynek célja a testi képességek sokoldalú továbbfejlesztése, az élsport közvetlen utánpótlásának nevelése volt. Tagozatosaink 1976 óta az ország legjobb középiskolás atlétái. Az iskola profilja 1978-1994-ig katonai kollégiumi képzéssel bıvült, majd az angol és német speciális nyelvi és az informatika emelt óraszámú oktatás indítása határozta és határozza meg a képzés irányait.
2. Ebben a változatosságban olyan elemek biztosítják az állandóságot, mint a nevelésrıl és oktatásról vallott nézeteink, az értékek, célok, feladatok meghatározásai, a tanulóink sikeres felkészítése a továbbtanulásra és az életre. Képzési rendünk, az iskola specializációja illeszkedik és összhangban van a Nyíregyháza Megyei Jogú város közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervével. Kapcsolataink a fenntartóval, a társintézményekkel, külföldi partnereinkkel meghatározzák helyünket és szerepünket a város és a megye intézményeinek sorában. A Vasvári Pál Gimnázium fennállása óta olyan végzetteket bocsátott ki, akik az élet bármely területén jól megállják a helyüket. Vasváris diákkal találkozhatunk mindenütt az országban. Akár vezetıként, akár beosztottként dolgoznak, sikeres emberek és ma is büszkén vallják az alma Mater szellemét, s teremtik meg ezzel elismertségünket. Nagy szerepe van ebben a volt és a jelenlegi tantestületnek, a kiemelkedı tanáregyéniségeknek. Az oktatás és nevelés csak csapatmunkában végezhetı. A Vasvári Pál Gimnáziumban adott egy jó szellemő csapat, amely garancia a program sikeres végrehajtásához.
3. VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. és a 96. (1) és (2) bekezdése, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. (5), 90. (1), 102. (2) bekezdése, az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 86. -ában meghatározott ellátási kötelezettség teljesítésére Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) a közoktatási intézmény (továbbiakban: iskola) alapítója. Az iskola neve: Vasvári Pál Gimnázium Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Kiss Ernı u. 8. Körbélyegzıje: a Magyar Köztársaság címere a VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM NYÍREGYHÁZA felirattal Az iskola Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában a Közgyőlés felügyelete alatt mőködı helyi önkormányzati nevelési, oktatási intézmény. Az iskola jogi személy. II. Az iskola mőködése Az iskola igazgatóból, nevelıtestületbıl, tanulókból és egyéb személyzetbıl áll. Az igazgató a nevelıtestület tagja. Az iskola igazgatóját nyilvános pályázat útján Nyíregyháza Megyei Jogú város Közgyőlése bízza meg és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgató magasabb vezetı beosztású közalkalmazott. Az iskola többi alkalmazottja tekintetében a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Az iskolában a nevelés és oktatás pedagógiai program szerint folyik. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A gimnáziumban a nevelés és oktatás a 9. évfolyamon kezdıdik és a 12. évfolyamon fejezıdik be. Az iskolába felvehetı maximális tanulólétszám: 735 fı. Az intézmény mőködési területe: Nyíregyháza város és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatát Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyőlése hagyja jóvá.
4. 853100 Általános középfokú oktatás III. Az iskola feladatai Az iskola alaptevékenysége szakfeladat rend szerint: 80121-4 Nappali rendszerő gimnáziumi nevelés, oktatás Idegennyelvi (angol-német), ének-zene, testnevelés, informatika emelt szintő oktatás Egyetemi, fıiskolai továbbtanulás szervezett elısegítése 80215-5 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő gimnáziumi nevelése, oktatása 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi idıben) 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok 92403-6 Diáksport 75192-2 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Kiegészítı tevékenység: 75195-0 Intézményi étkeztetés kiegészítı tevékenységként 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítı tevékenységek Helyiségek, eszközök bérbeadása IV. Az iskola gazdálkodása Az iskola alapfeladatainak ellátására a fenntartó használatba adja a nyíregyházi 6098. hrszon nyilvántartott Nyíregyháza, Kiss Ernı u. 8., és a 6104. hrsz-on nyilvántartott Nyíregyháza, Kiss Ernı u. 9. alatti ingatlanokat és a rajta álló épületeket. A fenti ingatlan vagyont az iskola tartja nyilván. Az iskola a használatba adott ingó és ingatlan vagyonnal az államháztartási törvényben (1992. évi XXXVIII. tv.) és végrehajtási rendeletében, valamint az önkormányzat rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik alapfeladatainak érdekében. Az iskola részben önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv. A gazdálkodást a Kölcsey Ferenc Gimnázium és Kollégium Gondnoksága látja el. Az iskola alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökbıl, munkaterve alapján látja el. Az iskola költségvetését felügyeleti szerve évente állapítja meg.
5. V. Záró rendelkezések Az alapító okiratot a Közgyőlés a 87/2008. (III.31.) számú határozatával jóváhagyta. Ez az alapító okirat Nyíregyháza Megyei Jogú város Közgyőlésének jóváhagyásával 2008. március 31. napjával lép életbe. Ezzel a Közgyőlés 130/2007. (VI. 25.) számú határozatával jóváhagyott alapító okiratot hatályon kívül helyezi. Csabai Lászlóné sk. polgármester Dr. Szemán Sándor sk. jegyzı
6. A NEVELÉSI PROGRAM
7. ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, CÉLOK Iskolánk legfontosabb alapelvei Nevelı-oktató munkánkban arra kell törekednünk, hogy tanulóink képesek legyenek a valóság sokoldalú megismerésére, a kor színvonalán álló ismeretek elsajátítására és alkalmazására, biztos alapkészségek kialakítására, az anyanyelv, idegennyelvek és az informatikai nyelv fejlesztésére, a globális EU kompatibilis tudás elsajátítására. İrizzék és ápolják a hazai és iskolai értékeket, hagyományokat. Tudják tisztelni és elfogadni a másságot. Fejlıdjenek testileg és lelkileg is egészségesen. Intézményünk segítse elı a pályaválasztást, a társadalmi beilleszkedést. Az értékek megfogalmazása Jelentıs szerep hárul az iskolára a társadalmilag elfogadott értékek közvetítésében, s ennek alapján a tanulók helyes értékrendjének kialakításában. Meg kell ismertetni velük az értékrend egyes elemeinek tartalmát, szerepét az egyén és a közösség életében, boldogulásában. Mindenekelıtt azokra kell ráirányítani a figyelmet, amelyeket a szülık, a tanulók, a pedagógusok és a társadalom egyaránt megfogalmaznak: - becsületesség, tisztesség, ıszinteség, szeretet - tisztelet, megbecsülés mások iránt - felelısség önmagunkért és másokért - tolerancia, szolidaritás - alkalmazható tudás, szilárd ismeretek birtoklása, eredményközpontúság - logikus gondolkodás, kreativitás - munkaszeretet, munkaerkölcs. Legfontosabb nevelési céljaink, feladataink A NAT célkitőzéseivel összhangban ösztönözni kell a személyiségfejlesztı oktatást. A különbözı ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzése, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. Az eredményes személyiségfejlesztı munkához elengedhetetlenül szükséges a színes, sokoldalú iskolai élet, amely egyaránt teret enged a tanulásnak, a játéknak, a munkának. Fejleszti a tanulók önismeretét, együttmőködési készségét, hozzájárul életmódjuk, szokásaik fokozatos kialakításához. Nevelı-oktató munkánk középpontjában tehát a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének a fejlesztése áll. Valamennyi mőveltségterület ill. tantárgy oktatásában érvényesíteni kell a korszerő mőveltség néhány kiemelten fontos alapkövetelményét.
8. - Törekedni kell arra, hogy minden tanuló ismerje meg nemzeti kultúránk értékeit, legyen tájékozott a haza földrajzában, irodalmában, történelmében, a mindennapi életében. Tanulóink ugyanakkor legyenek nyitottak a hazánk és szomszédságában élı népek értékeinek megismerésére is. A hon- és népismeret mélyítse el a hazaszeretetet is. Tanulóink legyenek nyitottak az európai kultúrára, életmódra, szokásokra, hagyományokra, ismerjék meg az egyetemes emberi kultúra értékeit. Nemzeti törekvésünkkel összhangban erısítenünk kell tanulóinkban a modern európai társadalmakhoz való tartozás tudatát. - Kiemelkedı fontosságú tanulóink környezeti nevelése. El kell érnünk, hogy a tanulók érzékenyebbé váljanak környezetük állapota iránt, hogy a környezet ismeretén és a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás legyen a tanulók életvitelének meghatározó erkölcsi alapelve. A tanulók aktívan vegyenek részt közvetlen környezetük értékeinek megırzésében, gyarapításában. - Nagy figyelmet kell fordítanunk a tanulók kommunikációs kultúrájának fejlesztésére. Az új audiovizuális környezetet értı és azt értelmesen, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnünk. Iskolánkra nagy feladat és felelısség hárul a felnövekvı nemzedék egészséges életmódra nevelésében. - Tevékenységünkkel a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését kell szolgálnunk. A fiatalokat a harmonikus élet értékként való tiszteletére kell nevelnünk. Segítséget kell nyújtanunk a káros szokások kialakításának megelızésében. Nagy figyelmet kell fordítanunk a családi életre, a felelıs párkapcsolatra történı felkészítésre. - Nagyon fontos feladatunk a tanulás tanítása és a pályaorientáció. A diákokat meg kell ismertetnünk az eredményes tanulás módszereivel. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életük során többszöri pályamódosításra kényszerülhetnek. Oktatási céljaink, feladataink Oktatási céljainknak és feladatainknak összhangban kell lenniük a nevelési céljainkkal és feladatainkkal. - Javul a tudás társadalmi elismertsége, megnıtt az érdeklıdés a biztos tudású, jól képzett szakemberek iránt. Ezt az igényt akkor tudjuk maximálisan kielégíteni, ha a közösen kidolgozott tantervi követelményeket pontosan teljesítjük, a tanítás-tanulás komplex folyamatának középpontjába a magas színvonalú mővelést helyezzük.
9. Fontos feladatunk az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása. Ehhez mindenki számára nyitottak és adottak a következı lehetıségek: könyvtár, újságok, folyóiratok, informatikai szaktantermek, Internet, sportlétesítmények. Hozzá kell járulnunk, hogy tanulóinkban kialakítsuk ill. fejlesszük az igényt világunk változásainak, új eredményeinek nyomon követésére, a kor színvonalán álló elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítására, szükség szerinti alkalmazására. Változatlanul cél a tanulóink felkészítése tanulmányi versenyekre, nyelvvizsgákra, érettségi vizsgára, továbbá egyetemi és fıiskolai továbbtanulásra. Kiemelten fontos a tehetséggondozás. A kiemelkedı képességő tanulók lehetıséget kapnak a továbbfejlıdésre: - szakkörökben - énekkari foglalkozásokon - edzéseken (verseny és tömegsport) - érettségi elıkészítıkön - szaktárgyi versenyeken - önképzıkörökben - külföldi iskolai cserekapcsolatokban - pályázatokban. A tanulási kudarcnak kitett tanulókkal való foglalkozás a következıkben realizálódik: - a beszédhibás, a dyslexiás és dysgraphiás, dyscalculiás gyerekek kiszőrése, szakemberhez irányítása, utógondozása - a testi fogyatékosság tudomásulvételére a másság elfogadtatása - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető, alulszocializált tanulók nyilvántartása, törvényes keretek közötti támogatása, a szülıi háttér segítése. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai eszközei A nevelés területén: - megértés és megértetés - intuitív képességek - szeretet - demokrácia - tolerancia - empátia - személyes példamutatás - koordináció
10. Az oktatás területén: - személyi feltételek a középiskolára adekvát végzettségő pedagógusok alkalmazása - továbbképzési rendszer önképzés és szervezett formában - differenciált oktatás Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eljárásai A nevelés területén: - probléma megbeszélése csoportos és egyéni - kapcsolattartás a szülıi házzal - kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal - kapcsolattartás a DÖK-al. Az oktatás területén: - a tradicionális és modern módszerek felhasználása - kapcsolattartás a pedagógiai szakmai szolgálattal. A ma iskolájában a nevelés fontossága felértékelıdött. A tanulók más-más szocializációjú környezetbıl érkeznek. A családi háttér alapvetıen meghatározza a neveltségi szintet. A 14-18 éves korosztály különösen veszélyeztetett, mert a külsı hatások kritika nélküli befogadására képes. A példaképek kiválasztása, a média sugallta üzenetek sokszor befolyásolják a magatartásformákat. A tanórákon az oktatás mellett igen lényeges a nevelés is. Ennek skálája a legalapvetıbb dolgoktól elmagyarázásától a legfontosabb dolgokon át a különleges és egyedi bánásmódig terjed. Alapvetı: a példamutatás. Fontos feladat hárul az osztályfınökre, az ifjúságvédelmi felelısre, a DÖK vezetıre és az iskolapszichológusra. 1. A felmerülı problémák megbeszélése csoportosan osztályfınöki órán, DÖK győlésen történik. Segít ebben az osztályfınöki óra tematikája. Emellett a spontaneitásnak is van létjogosultsága. Az egyéni gondok orvoslására az elıbb említett személyek vállalkoznak. Ebben az esetben az alapelv: diszkréció és titoktartás. A megbeszélések helye és ideje a fogadóórák rendjében meghatározott.
11. 2. A kapcsolattartás a szülıi házzal a nevelés fontos eleme, a bemenet meghatározza a kimenetet. Kapcsolattartó: - osztályfınök - Ifjúságvédelmi felelıs - SZMK tanárelnök - Iskolavezetés (különleges esetekben) Kapcsolattartás formái: - fogadóórák - szülıi értekezletek - iskolai rendezvények elıkészítése és lebonyolítása - spontán találkozások Kapcsolattartás rendszeressége: éves munkatervben meghatározott. 3. A pedagógiai szakszolgálatokkal fenntartott kapcsolat területei: - nevelés Egységes Pedagógiai Szakszolgálat ld. beilleszkedési és magatartási problémák - jövı tervezése: MPKKI Pályaválasztási Intézete Kapcsolattartás formái: - csoportos és egyéni intézetlátogatás - intézeti elıadók meghívása Kapcsolattartó: - osztályfınök - ifjúságvédelmi felelıs - pályaválasztási felelıs 4. A kapcsolattartás a DÖK-al: Formája: - közvetlen DÖK diákelnökkel - közvetett DÖK patronáló tanárral Kapcsolattartó: nevelési igazgató-helyettes Ideje: - DÖK munkatervében meghatározott - eseménytıl függı spontán
12. Az oktatói munka az intézményben a törvényi elıírások alapján történik. Ennek alapján meghatározott: - az osztályok száma - az osztálylétszám - a nevelıtestület létszáma - a tanított tárgyak - a pedagógus végzettsége - oktatást segítık létszáma. A Vasvári Pál Gimnáziumban az oktatás a tradicionális módszerekkel történik 4 évfolyamon, felmenırendszerben, hagyományos osztálykeretben, be- és kimeneti méréssel, értékeléssel. Cél: - a kétszintő érettségire való felkészítés - a továbbtanulás segítése. Prioritások: - nyelvtanulás - informatikai képzés - minıségi sport - ének-zene kultúra. A módszerek bıvítésére szolgálnak a modern eljárások: mérések: - bemeneti (iskolai) - kompetencia (országos) - tantárgyi (MPKKI) - kimeneti (érettségi). A cél elérését szolgálják a modern oktatástechnikai eszközök (ld. funkcionális taneszközök). A mérések lebonyolítása a pedagógiai szakmai szolgálat feladata: - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közmővelıdési és Képzési Intézete - Oktatási Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatósága Kapcsolattartó: - mérés koordinátor - iskolavezetés Módja: közvetlen Ideje: - tanév rendjében központilag meghatározott - iskolai munkatervben rögzített
13. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI FOLYAMATA Az iskola élet és munkarendje Az iskolában a szorgalmi idıt a minden évben kiadott tanév rendje szabályozza. A tanév rendje Az oktatási miniszter állapítja meg (megjelenik az Oktatási Közlönyben): a tanév kezdı és befejezı napját a szorgalmi idıt a tanítási szüneteket a felvételi kérelmek elbírálásának határidejét az érettségi vizsgák idıszakát. A Diákönkormányzat a nevelıtestület által összeállított, majd elfogadott Házirendben rögzíti: a tanítási órák kezdetét a tanítás befejezését az óraközi szünetek idejét a tanulók jogait és kötelességeit az iskola mőködési rendjét. A tanítás rendje: A tanítás minden nap 7,45 órakor kezdıdik. A tanórák hossza 45 perc, a szünetek 10 percesek, kivéve a 3. óra utáni szünetet, amely 15 perces és a 6. óra utáni szünetet, amely 5 perces. A délelıtti tanórák 14 órakor fejezıdnek be. 14 óra után nem kötelezı és egyéni foglalkozásokat is tartunk. A tanórákon való részvétel (a felmentésektıl kivéve) kötelezı.
14. Délutáni foglalkozások: A délutáni foglalkozások (szakkörök, elıkészítık, egyéni foglalkozások) szervezése az intézmény által felkínált lehetıségek és a tanulók egyéni elhatározása illetve választása alapján történik. A csoportok minimális létszáma 15 fı. A délutáni foglalkozásokon való részvétel önkéntes, de a jelentkezés után kötelezı. A délutáni foglalkozások hossza azonos a tanórák hosszával (45 perc). Az iskola éves eseménynaptára A központilag kiadott rendeleteket figyelembe véve, igazgatói elıterjesztés alapján, a tantestület, a Diákönkormányzat véleményezésével az iskolavezetés készíti el az éves eseménynaptárt. Ünnepek: - október 23. - karácsony - március 15. - húsvét - május 1. - pünkösd. Ezeken a napokon nincs tanítás. Értekezletek: - tanévnyitó - ıszi tantestületi - félévi - tavaszi tantestületi - tanévzáró Szülıi értekezletek (évente 4x) Szeptemberben: a 9. évfolyamnak összevont, majd osztály szülıi értekezletet tartunk. Pályaválasztási szülıi értekezlet, ahol a leendı tanulóink szüleivel ismertetjük meg a gimnázium mőködését. Októberben: 10. 11. 12. évfolyam Február: 9. 10. 11. 12. évfolyam számára osztályonként szülıi értekezlet. Fogadóórák: évente 2x valamennyi pedagógusnak egyidıben. Novemberben és márciusban csütörtökön délután tartjuk. Ezen kívül minden pedagógus hetente 1 órában fogadja az érdeklıdı szülıket. A Szülıi Munkaközösség tagjai egy tanévben októberben, februárban és áprilisban tartják megbeszéléseiket.
15. Rendszeres kapcsolatot tartunk a szülıkkel: szülıi értekezletek, fogadó órák, szülıi munkaközösségi megbeszélések, egyéb rendezvények formájában Évente visszatérı feladatok: Az arra rászorulóknak ingyenes tankönyv biztosítása Étkezési hozzájárulás megállapítása Felvilágosító tevékenység Osztályfınöki órák keretében elıadásokat szervezünk, képzett szakemberek segítségét kérve. A legfontosabb témakörök: dohányzás, AIDS, drog, alkohol, egészségügyi felvilágosítás, környezetvédelem, bőnmegelızés. Állandó kapcsolattartásra törekszünk a Megyei Pedagógiai, Közmővelıdési és Képzési Intézet Vöröskereszt ÁNTSZ Rendırség megbízott képviselıivel Kulturális intézményekkel Társintézményekkel Az iskola hagyományainak rendszere Mőködési (iskolatörténeti) hagyományok: Iskolavezetés: (igazgató, helyettesek) Biztosítja az intézmény zavartalan mőködését. Nevelıtestület: Az intézményben dolgozó pedagógusok összessége. Munkaközösségek: Az igényes szakmai munka felelısei. Diákönkormányzat: Tagjait a tanulók választják, a tagok többségi szavazattal döntenek. Vagyonával önmaga rendelkezik. Diáksportkör: Mőködésének hagyományai vannak, élén az igazgató által megbízott mindenkori tanárelnök áll. Közalkalmazotti Tanács Szülıi Munkaközösség: Az iskolában folyó nevelési és oktatási munka segítıi. Házirend Összeállításában részt vesz a nevelıtestület, a Diákönkormányzat. A Házirend betartása mindenki számára kötelezı.
16. Tantárgyi hagyományok: Iskolánkban 4 évfolyamos gimnáziumi képzés folyik. Osztályaink száma 21. Az osztályok megoszlása (minden évfolyamon): Általános tantervő: Ének-zene tagozat 1969-tıl mőködik, a tanulók heti 4 illetve 5 órában ismerkednek a zeneirodalommal. Testnevelés tagozat 1975-tıl, 5 órában a testnevelés alapágazatait sajátítják el a tanulóink. Informatikai osztály 1993-tól tanulhatnak diákjaink heti 3, majd 5 órában informatikai ismereteket. Kezdı nyelvi osztály Az angol és német nyelv oktatása heti 5 órában történik. Haladó nyelvi osztály: Az angol és német nyelv oktatása heti 8 órában történik. Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok Ünnepélyek: Tanévnyitó, tanévzáró Szalagavató Ballagás Október 23. Március 15. Megemlékezések: Zenei világnap október 1. Aradi vértanúk október 6. Anyák napja május A kommunizmus és egyéb diktatúrák áldozatairól február 25. Holocaustról április 16 Hagyományok ápolása Ünnepélyekhez kötött: Március 15-én iskolánk névadójának emléktábláját koszorúzzuk meg. A ballagáson A Vasvári Pál Gimnáziumért emlékplakettet adományozunk (titkos szavazás alapján) a legkiemelkedıbb vasváris felnıtt dolgozónak és egy végzıs diákunknak. A Szülıi Munkaközösségben aktívan tevékenykedınek emléklappal köszönjük meg a munkájukat.
17. Egyéb hagyományok: Iskolai hangversenyek Karácsonyi koncert Bálok (elsıs avató ısszel Farsangi tavasszal) Aranykönyv: minden jelentıs esemény, évforduló, találkozó bekerül Kapcsolattartás a régi vasváris tanárokkal, diákokkal Jubileumi rendezvények. Az intézmény kapcsolatrendszere: Belsı kapcsolatrendszer 1. Iskolavezetés nevelıtestület tantestületi értekezletek nevelési értekezletek közvetlen, személyes beszélgetések 2. Iskolavezetés munkaközösségek munkaközösség-vezetıi megbeszélések munkaközösségi megbeszéléseken való részvétel 3. Iskolavezetés tanulók diákközgyőlés részvétel a DÖK ülésein, rendezvényein a DÖK munkájának segítése a patronáló pedagógus közremőködésével közvetlen beszélgetések 4. Iskolavezetés érdekképviseletek a Közalkalmazotti Tanács elnökével a törvény által meghatározott esetekben Külsı kapcsolatok: 1. Kapcsolat a szülıkkel: Szülıi értekezletek: összevont (évente 1 alkalom) osztálykeretben (évente 2 alkalom) pályaválasztási (évente 1 alkalom szeptember) Tanári fogadóórák: évente 2 alkalommal heti kötött idıpontban Ellenırzık útján rendszeresen SZMK választmányi ülések (évente 3 alkalom)
18. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A ma iskolájának követelménye, hogy a rábízott tanulók személyiségének teljes kifejlesztését sajátos eszközeivel lehetıvé tegye. Alapvetı feladatok: - önmegismerés - identitás keresése - önállósulási törekvések támogatása - véleményalkotás, kritikai hajlandóság fejlesztése - pályaválasztással kapcsolatos gondok megoldása - értékítélet és értékválasztás kifejlesztése - esetleges krízishelyzetek kezelése - segítségnyújtás - a torzulások korai felismerése és korrigálása A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés a Vasvári Pál Gimnáziumban a tanórán és a tanórán kívüli formákban valósul meg. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: - a tananyag frontális feldolgozása - a csoportmunka alkalmazása - az értékelés megbeszélése (ötfokozatú) - dicséret elmarasztalás megfelelı alkalmazása (arányok betartása) - osztálykirándulások szervezése (hon- és népismeret) - közös feladatok megoldása (osztálydekoráció, elsıs avatóbál, hagyományırzı rendezvények mőködtetése stb.) - az iskola specializációjából adódó versenyeken való részvétel ambicionálása, a versenyszellem, egymás eredményeivel való szolidaritás, az egymás melletti kiállás képességeinek kialakítása - nemzetközi kapcsolatok szorgalmazása és ápolása - tolerancia és segítıkész magatartás fejlesztése Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi tevékenysége Iskolánk pedagógusai kiemelt figyelmet fordítanak tanulóink életkörülményeire. Különös szerepe van a gyermek és ifjúságvédelmi felelısnek e témában.
19. Alapvetı feladata az ifjúságvédelem és a szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység: - segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját - az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen idıpontban fordulhatnak hozzá, tovább, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel - a pedagógusok, szülık vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál a veszélyeztetı okok feltárása - gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethetı, veszélyeztetı tényezı megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot - a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken - a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél. Szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történı nyújtására - az iskolában a tanulók és a szülık által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát - a rászorultsági kedvezmények megállapítása (étkezés, gyermekvédelmi támogatás kezdeményezése, ingyenes tankönyv, a DÖK és a SZMK e célú anyagi támogatásának elosztása). Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység: Iskolánkban kevés a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdı tanuló. Diákjaink többnyire rendezett körülmények között élnek. A problémás esetek fıként életkori sajátosságból fakadnak. Az osztályfınök ismeri legjobban tanulóinak családi hátterét, így ı az, aki elsıként felfigyel a gyermek megváltozott viselkedésére, beilleszkedési problémáira, az osztályközösségben megváltozott helyzetére. Legfontosabb pedagógiai módszer: az odafigyelés. Ezekben az esetekben a tanulók teljesítménye általában romlik, hiányzik a tanítási óráról, magányos vagy párkapcsolatba menekül.
20. Az osztályfınök ezekben az esetekben elbeszélget a tanulókkal és a szülıkkel, kéri a kollégák megértését, illetve az ifjúságvédelmi felelıs vagy az iskolapszichológus segítségét. Nagyobb probléma esetén az érintett diákot az Egységes Pedagógiai Szakszolgálathoz irányítjuk, ahol pedagógiai, pszichológiai és pszichoterápiás tanácsokkal segítik a szülıket és a tanulókat. Az iskolapszichológus tevékenysége különösen fontossá válik ezekben az esetekben. Feladata, tevékenységi köre: ld. Egészségnevelési program.
21. Pedagógiai Programot segítı eszközök jegyzéke: Az eszközlistát az Oktatási Minisztérium Funkcionális taneszközökrıl címő a Mővelıdési Közlöny 1998. január 23-án XLII. Évfolyam, 2/II. számában megjelent tájékoztatója alapján állítottuk össze. ld. Tantervek melléklete
22. ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN (szülı, iskola, kollégium együttmőködésének formái) A ma és még inkább a holnap iskolája szolgáltató jellegő intézmény, melynek léte attól függ, hogy a felkínált lehetıségek alapján kik választják, kik lesznek az iskolahasználók az iskolai közéletben. A klientúra: diákok szülık iskolai szervezet (SZMK) A tanulói részvétel az iskola életében a tanulói jogosítványok alapján történik. A jogok gyakorlása a mindennapi tanórákon és a különbözı képviseleti fórumokon realizálódik: Diákönkormányzat Diáksportkör Énekkar Szakkörök Érdeklıdési körök Valamennyi saját szabályzata, illetve éves programja alapján mőködik. A szülık részvétele az iskolai életben a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban foglaltak alapján történik. Jogosítványaikat saját Szervezeti Szabályzatuk tartalmazza. A megjelenítés fórumai: Szülıi Munkaközösség Szülıi értekezletek Fogadóórák A kapcsolattartás a fenntartóval az alábbi területeken történik: nevelı-oktató munka irányításában törvényességi ellenırzésekkor tanévegyeztetı megbeszéléseken költségvetési megbeszéléseken