A finnugor nyelvrokonság főbb bizonyítékai

A finnugor nyelvrokonság főbb bizonyítékai

A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, azon belül a finnugor nyelvcsoport ugor ágához tartozik. Nyelvrokonság: az egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek közös ősvagy alapnyelvből származnak. Nyelvcsalád: A nyelvek genetikus alapon való felosztása. A legnagyobb számú a finnugor nép a magyar. Legközelebbi rokonai a vogulok és az osztjákok.

Alapnyelv: A rokon nyelvek közös őse, melyet az őshazában beszéltek, és amelyből fokozatos szétválásokkal alakult ki a nyelvcsalád.

NYELVTÖRTÉNET KORSZAKAI I. ELŐMAGYAR KOR Urali kor (Kr. e. IV. évezredig) -Finnugor és szamojéd népek együttélése, -Őshaza: Ural-Nagy Volga-kanyar, -életmód: zsákmányoló-gyűjtögető, vadászó-halászó, -társadalom: nemzetségek Finnugor kor (Kr. e. IV. évezred-kr. e. II. évezred) Finnugor népek együttélése, Őshaza: nyugatra húzódás, Életmód: halászat-vadászat, állattartás alapjai, cserekereskedelem, Társadalom: nemzetségek vérrokonsági alapon

Ugor kor (Kr. e. II. évezred-kr. e. 500) Ugor népek (magyar, vogul, osztják) együttélése, Őshaza: közép-ural nyugati vidéke Életmód: lótartás, állattenyésztés, kereskedelem, Társadalom: törzsi tömörülés

NYELVTÖRTÉNET KORSZAKAI I. ELŐMAGYAR KOR 1. URÁLI EGYSÉG korszaka (kr. e. 4000-ig) 2. FINNUGOR EGYSÉG korszaka (kr. e. 4000 kr. e. 2000) 3. UGOR EGYSÉG korszaka (kr. E. 2000 kr. e. 500) II. NYELVEMLÉKTELEN KOR (ŐSMAGYAR KOR) III. NYELVEMLÉKES KOR 1. Urál vidéki őshaza korszaka (kr.e. 500- kr.u. 450-ig) - az uráli átjáró táján átalakulunk lovas nomád néppé 2. Vándorlások kora (kr.u. 450-896) 1. ÓMAGYAR korszak (896-1526) 2. KÖZÉPMAGYAR korszak (1526-1772) 3. ÚJMAGYAR korszak (1772-napjaink)

Urali szavak: Cselekvések: él, hal, megy, fal, fél Testrész: szem, szív, máj, ín, nyelv Rokonságnév: vő, meny, ős Természeti nevek: víz, tó, jó folyó, köd, hab Állatnevek: ha, nyúl, nyű Névmástövek: én, te, ho-, ki

Finnugor szavak: Cselekvés: eszik, iszik, alszik, hall, lát, lő Testrész: fej, velő, fül, fog, hom(lok), kéz, bőr, tetem csont, vér, Rokonság: árva, ip-, nap-, ángy, Természeti nevek: ég, világ, éj, jég, hó, húgy csillag, Állatnevek: fecske, daru, lúd, egér, sün, róka, méh, darázs Növénynevek: tő, gyökér, kéreg, ág, fürt, nyír, szil, nyár, hárs, fűz, Ásványok: kő, vas, arany, ezüst, Lakás: fal vesszőfonadék, ház, ajtó, küszöb, ágy Halászat: para, háló, fon, csomó, szúr, szeg Ruha: ujj, öv, varr, Számnevek: kettő, három, négy, öt, hat, hét, -van/-ven, Névmások: mi-, to/te-, Melléknév: agg, ó, vén, új, hosszú, keserű, szomorú, sötét, helyzetviszonyító: köz, mög

Ugor szavak: Cselekvés: fog, vág, süt, akar, szül, jön, Testrész: haj, torok, Család: rokon közel, leány kicsi anya, Természeti nevek: zaj, tűz, holnap Állatnév: ló, holló, hód, eb, Növény: héj, rügy, fű, levél, tapló, köles Ásvány: ólom, Lakás: falu, Ruházat: kebel ruha öble, lepel, Lótartás: nyereg, ostor, fék, kengyel Számnév: egy Egyéb: fekete, jó, lassú, meleg, mély

Hajdú Péter nyomán

NYELVROKONSÁG BIZONYÍTÉKAI 1) Szabályos hangmegfeleltetés: Az azonos helyzetben lévő hangzók a rokon nyelvekben többé kevésbé azonos módon viselkednek: Megőrződésük, változásuk, eltűnésük szabályos rend szerint történik. A finn szó kezdő k a magyarban hátul képzett magánhangzó előtt h lett. pl: kolme = három; kala = hal A k -> h változás más finnugor nyelvekben is érvényesül. Szabályos megfelelést a hang megmaradása is bizonyítja. A szókezdő k- elöl képzett hangok előtt ugyanis megmaradt: magyar kéz, finn käsi, osztják két, votják ki.

Hangmegfeleltetés A finnugor szó eleji k a magyarban magas magánhangzó előtt k maradt (kete => kéz). A szóeleji k mély magánhangzó előtt h lett (kata => hal).- Szó eleji rag: A szóvégi magánhangzó eltűnik (banka => ág, sanke => ég)

2) Alapszókészlet közös jellege: Az alapnyelvi szavak általában rövidek, egy-két szótagosak, pl.: névmások, számok, testrészek, állatok, növények, ásványok, tulajdonságok, mennyiségek stb. Nyelvünkben kb. 700-800 finnugor eredetű szó található. PL: kéz, láb, fej,egy, kettő..., háló, kés, nyíl, eszik, iszik...stb. NEM A MAI SZÓKINCS SZAVAI pl. számok elnevezései rokonsági viszonyok testrészek egyszerűbb cselekvéseket kifejező igék egyszerűbb tulajdonságokat kifejező melléknevek természeti jelenségek, domborzati formák nevei állat-, és növénynevek korabeli életmódra, öltözködésre, lakásra, ételekre, foglalkozásokra utaló elnevezése

3) Rokon szavak jelentéskörének hasonlósága A rokon szavak jelentésköre megegyezik. Ha vannak is eltérések, azt a jelentésváltozások törvényeivel lehet magyarázni. A kéz és háromszavak például ugyanazt jelentik a többi finnugor nyelvben is, de például a ház szó megfelelője a finnben kota, jelentése pedig főzőház, kunyhó. PL: magyar- kő, vogul - kű, zürjén- ki, votják - kő, cseremisz - kü, osztják - keu.

4) A nyelvtani eszközkészlet hasonlósága: A magyarral rokon nyelvek mind toldalékoló (agglitunáló) jellegűek. A legtöbb uráli nyelvben az E/1 személyű birtokost az m toldalékkal jelölik. PL: magyar fejem, cseremisz attam (atyám), mordvin kudom (házam) A finnugor elemből származnak a k többesjel, a középfok bb jele és az igei idő- és módjelek, t tárgyrag.

4. NYELVTANI RENDSZER a finnugor nyelvcsaládon belül gyakori a hasonlóság -körülményeket nem elöljáró szavakkal (prepozíciókkal) fejezi ki, hanem agglutináló, ragozó nyelv: toldalékot használ (angol: izoláló, különálló egységek; német, orosz: szótő vége változik, felktáló, hajlító nyelvek) hasonló toldalékok igei személyragok, melyek a személyes névmásokból alakultak ki (lát én- >látom) birtokos személyjelek megléte ezek is személyes névmásból alakultak ki (ház én ->házam) határozó ragok -n a helyviszony kifejezésére (-on, -en, -ön) többesszám jele -k jelző megelőzi a jelzett szót

18. sz. Segédtudományok kutatása Más tudományterületek kutatási eredményei is alátámaszthatják a nyelvrokonságot (Pl.: történettudomány, régészet, néprajz, antropológiai kutatások, sőt újabb meteorológiai, botanikai vagy genetikai kutatások is). A finnugor rokonság kiemelkedő kutatói:, Gyarmathi Sámuel, Reguly Antal, Budenz József. Sajnovics János Tordas, 1733. május 12. Buda, 1785. május 4

A finnugor rokonság kiemelkedő kutatói: Sajnovics János csillagász Észak-Európai expedíciója során a lappok nyelvének tanulmányozásakor sok hasonlóságot vélt felfedezni a nyelvhasználatban és a szókészletben. A magyar nyelv finnugor rokonságát a XVIII. század végén fedezték fel (Sajnovics János 1770). 1770. Sajnovics János: Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse (1994 C. Vladár Zsuzsanna) két nyelv akkor is rokonságban állhat, ha a beszélői nem értik egymást, fontosabb a nyelvtani (alaktani) egyezés

A 9 11. fejezetben Sajnovics a lapp és a magyar nyelv szerkezetét hasonlítja össze. A nyelvtani kapcsolatok vizsgálata, a szóegyezésekkel egyenrangú kezelése teszi a Demonstratiót előremutató nyelvészeti munkává. Sajnovics szerint a magyar és a lapp nyelv azonosságát bizonyító műből nem hiányozhat a nyelvtani összevetés: Igen sok olyan szót soroltam fel (és még többet felsorolhattam volna), amelyekből elég világosan kitűnik a magyar és a lapp nyelv egyezése, de úgy véltem, nem szabad itt megállnom. Tovább kell lépnem és magukat a szófajokat, a névszót, a névmást, az igét is a grammatika mérlegére kell tennem. Ha bebizonyítom, hogy ezeket a szófajokat azonos vagy majdnem azonos módon használja mindkét nép, úgy vélem, a tökéletes bizonyításhoz semmit sem hiányolhat már művemből az olvasó. 5

Gyarmathi Sámuel 19. sz Kolozsvár, 1751. július 15. Kolozsvár, 1830. március 4. több finnugor nyelvet is összevetett a magyarral, de az erősödő nacionalizmus időszakában a nemzet nehezen fogadta el kutatásait és a finnugor elméletet ( halzsíros-atyafiság ) 1799. Gyarmathi Sámuel: Affinitas linguae hungaricae cum linguis fennicae originis grammatice demonstrata Vámbéry Ármin (eredeti neve: Wamberger Hermann) Szentgyörgy, 1832. március 19. Budapest, 1913. szeptember 15. a magyar nyelv török jövevényszavait vélte eredetieknek, a török-magyar nyelvrokonságot hangoztatta

Vámbéry Ármin és Budenz József turkulógusok (Rasdorf, Németország, 1836. június 13. Budapest, 1892. április 15.) uráli, finnugor török nyelvvel való rokonság Budenz József az egyetemen kezdett magyarul tanulni később hazánkba költözött és magyar nyelven tanított. Szinte csak kétféle rokonság jöhetett szóba a török és a finnugor. Legrégebbi magyar szókincsben ennek a két nyelvnek vonása legerősebb. Mivel a honfoglaló magyarság társadalmi összetétele a törökökéhez volt hasonlatos, az összehasonlító-nyelvtudomány bizonyítékai ugyanakkor a finnugor rokonságot támasztották alá, a magyar-török rokonság hívei azt hangoztatták, hogy a magyar nép eredete török, a magyar nyelvvé pedig finnugor, s a magyarság e finnugor nyelvhez nyelvcsere útján jutott.

19.sz. Reguly Antal Zirc, 1819. július 11. Buda, 1858. augusztus 23 az MTA támogatásával több uráli nép kultúráját és szokásait tanulmányozta 19.sz vége török-ugor háború tudományos vitája az 1870-es években ugorpártiak <-> törökpártiak

Reguly Antal 1843 őszén indult a vogulok és osztjákok földjére. Az Ob és mellékfolyói vidékén először a Konda mellett élő vogul közösségeket kereste föl, majd huzamosabb időt töltött az északi osztjákok körében, a Szoszva és a Szigva folyók mentén. 1845 márciusában útban hazafelé megállt Kazanyban, majd a Volga vidéki finnugorokat: cseremiszeket, mordvinokat is felkereste. Feljegyzései rendszerezésében Hunfalvy Pál volt a segítségére. Reguly Antal 1858-ban bekövetkezett halála után továbbrendszerezve a hagyatékot, Hunfalvy kiadta A vogul föld és nép című kötetet (1864).

Hunfalvy Nagyszalók, 1820. január 21. Budapest, 1888. december 6. Magyarországra hívta Budenz Józsefet, aki az első, egyetemen tanult nyelvésze lett a magyarországi finnugrisztikának. Hunfalvy a finnugor nyelvrokonság elméletét a Vámbéry Árminnal folytatott vitában sikeresen védte meg. Az ő tevékenysége nyomán vált a finnugrisztika tudománnyá Magyarországon.

1868-ban Budenz magántanári képesítést szerzett a budapesti egyetemen. Ezzel megkezdődött az összehasonlító finnugor nyelvészet oktatása Magyarországon. 1872-ben Budenz számára önálló tanszéket szerveztek. Az akkor létrehozott Altaji Összehasonlító Nyelvészeti Tanszék ma Finnugor Tanszék néven működik. Finnugor nyelvészeti tevékenysége során Budenz József alapvető műveket alkotott: több füzetben megjelentette Magyar ugor összehasonlító szótárát (1873 1881) és Összehasonlító ugor alaktanát (1884 1894).

20.sz őshaza elméletek Volga-Káma vidéke v. Uráli őshaza az Ob folyó és az Ural déli lába között, a Pecsora forrásvidékén az újabb kutatások ezt valószínűsítik

Kutatási módszerek nyelvészeti paleontológia: László Gyula (nyelvész, történész), Hajdú Péter nyelvészeti paleontológia módszere: növény és állatföldrajz alkalmazása a nyelvészetben rokonnyelvekben hasonló v azonos állat és növényneveket kerestek -> az őshazában való együttélés helyén keletkezhettek ezek a szavak, az ott élő növények és állatok megnevezésére ahol ezek együtt fordulnak elő, ott van az őshaza -> de figyelembe kell venni,h i.e 4000ig volt az együttélés, azóta változott az élővilág. -> Volga-Káma vidéke

pollenanalízis -virágpor évezredekig megmarad a talajban, földkéregben: növénynevek alapján hasonlítják össze a nyelveket több fenyőfa neve bizonyult hasonlónak, mint lombos fáké -> K- ebbre kell legyen az őshaza ->Szibériai fenyőerdők és európai lombos erdők találkozásánál -> a Pecsora forrásvidéke -> Urál vidéki őshaza elmélete

A dilettáns nyelvészeti elképzelések - dilettáns nyelvészt mindenekelőtt a szavak eredete érdekli. nyelvészkedésük tulajdonképpen csupán ürügy az ős történet, mégpedig az elképzelt dicső múlt kutatásához (Rédei Károly) Zsirai Miklós: Őstörténeti csodabogarak (in: Ligeti Lajos [szerk.]: A magyarság őstörténete. Budapest, 1943/1986:266 289) Pusztay János: Az ugor-török háború után (1977) Gondolatok helyett hitbéli meggyőződés

A tudománytalan nézetek csoportosítása a) a magyar nyelv rokonítása a világ ókori vagy jelenkori nyelveivel, nyelv csa ládjaival; b) török magyar rokonítás; c) sumer magyar rokonítás; d) őstörténet és magyarvallás-alapítás.

Megfigyelhető, hogy az elképzelt, kiszínezett di cső múltba menekülés mindig akkor kerül előtérbe a magyar szellemi élet szubkulturális régióiban, amikor a magyar nemzeti identitástudat veszélyben van. A halász-vadász és lovasnomád ősöktől való származás egyesek számára de heroizáló történelemszemléletet jelent. Nyelvünk finnugor eredetét összekeverik a magyar nép etnogenezisével. A magyart a finnugor és az altaji nyelveken kívül pl. az alábbi nyelvekkel próbálták egyeztetni: héber, egyiptomi, sumer, etruszk, hettita, baszk, perzsa, pelazg, görög, kínai, szanszkrit, angol, tibeti, tamil, korják, kamcsadál, jukagir, japán, ajnu, dravida, maori, magar, csin, lep csa, dafla, abor-miri, khasszi, mikir, muntada, gondi, örmény, bodó, kocs, garo, kacsari, manipur, teluga, migal, brahui, apka, manyók, szokpa, hórpa, szerpa, szunvár, garung, rodong, csuruszja, kulungya, bahingya, lehorong, szangpang, dumi, bután, kamu, humi stb. Pröhle Vilmos a magyar japán, ill. az uráli japán rokon ságot még tudományos apparátussal próbálta igazolni. (1916/17) Hasonló hangtani jelenségeket vél kimutatni, pl. a szó kezdetén csak egy mássalhangzó állhat, a jövevényszavakban a mással hangzó-torlódást feloldják: japán kurabu < angol club. Mind az uráliban, mind a japánban megvan a nyíltszótagúságra való törekvés. Ezek azonban tipológiai egyezések, semmit sem bizonyítanak a nyelvrokonság mellett.

Minden igyekezete ellenére csak egy-két grammatikai egyezést fedez fel. A legszem be ötlőbb a -na rag: japán asana 'reggel', yuna 'este', finn. ulkona 'kinn', m. télen. Ez azonban merő véletlen lehet. Pröhle 90 szóegyeztetést állít fel az uráli és a japán között. Pl.: ójapán pirumu > japán hirumu ~ m. fél (ige), finn pelkää-; ójapán po 'kalász' > japán ho ~ m. fej, fő, vog. pänk, punk. A hangalaki hasonlóság véletlenen alapul, Pröhle etimológiái a nyelvészeti kritikát nem állják ki. Podhorszky Lajos és Velics Antal kínai magyar szó egyezésekkel bizo nyítja a két nyelv rokonságát: hiep: fej, tu: út. Velics nagy felfedezése a czé 'gyermek' utótaggal alakult főnevek: kin 'arany' + czé: kincs, tin 'csúcs, tető' + czé: tincs, ken 'kutya' + czé: kutya. A görögösök vezéralakja Aczél József. Ő nem tagadja a finnugor rokon ságot, de ez elenyészően csekély igazi szárma zásunkkal szemben, mert mi elsősorban görögök vagyunk. Görög magyar etimológiái önmagukért beszélnek: cipő: hüpo 'alatt', gatya: kata 'alá', suszter: kszuszter 'a csiszoló', trampli: traphe-rosz 'kövér'. Fehér István röplapokon hirdette, hogy felfedezte népünk és nyelvünk angolszász voltát. Európa legrégibb germánjai, engwer-ek vagyunk. Őseink az észak-amerikai őshazából Grönlandon és Skandinávián át érkeztek a Kárpát-medencébe. A szóegyeztetés nem gyerekjáték, a nehézségekkel csak a komoly analitikai nyelvészet tud megbirkózni. A fő törvény szerűségek: 1. a hangtani laposodás kiterjedő és összehúzódó formái, pl. angol lord: lófő, laborc, férj, úr; 2. névelő-amalgamálások, pl. (the ): the; car: szekér, the; kine: tehén; 3. összetett szavak megcsonkítása: cup of glass: kupa és kulacs.

Baráth Tibor: Tájékoztató az újabb magyar őstörténeti kutatásokról 1973. A szerző szerint a magyar nép és nyelv Egyiptomból származik. Az alábbi idézet ékes bizonysága a füzet tudományalatti színvonalának: Európa tájaira a keleti magyar nyelvű népek zöme nem Mezopotámiából, hanem a közelebb eső egyiptomi kultúrkörből érkezett. Ezek a Régi Kelet nyugati feléből kiinduló és Európába dél felől behatoló magyar néprészek alkották a kontinens első állandó jelleggel letelepedett lakosságát, a magas kultúra meghonosítóit, ők lettek Európa feltárói, az első hiteles európaiak. Hogy Európa tisztán és kizárólag magyar nyelvű népek régibb szóhasználattal élve: finnugor népek alkotása, ezt az el sőrendű világtörténeti felismerést tőlünk függetlenül egy észt tudós is megtette.

Mészáros Gyula kiváló csuvas nyelvi gyűjtéseivel tette ismertté nevét. Szellemi egyensúlyvesztésének gyümölcse A másfélezeresztendős magyar nemzet (New York, é. n.). Szerinte Európa benépesedése két gócból indult el: a hosszúfejű fehér fajták Afrikából, a rövid fejűek (így az ősmagyarok is) ke letről jöttek. A Volga táján maradt magyarok egy része a csu vasokba, más része a baskírokba olvadt be. Semmit sem próbál bi zonyítani, de nem ragadtatja magát túl merész álmodozásokba.

Az emberi ősnyelv, a magyar az űrből érkezett a földre Erről szól Plessa Elek könyve: Pál-Ősü Elek űr-ős tudatása az emberi beszédről. Az emberi beszéd Isten gravitációs sugallatának a szólása. New York 1985. (7): A mi korunkról szól Ésaiás próféta:»kiáltó szó a pusztában: Készítsétek a Kürios útját!«a Biblia-fordítók szerint: Kürios = Isten. A magyar nyelv tanulsága szerint: Kürios = Giri-ős = Gir-fajok Űr-őse, aki a világűr távoli helyéről magyar fajokat hozott erre a földre. (9): Űrhajósok járják a Nap gravitációs terét, de a kortárs nem tudja, hogy távoli őseit Messiások űrhajókon hozták erre a földre. A kortárs nem tudja, hogy az Űr-ősök Istentől két kő táblát kapnak Annyit mégis tud, hogy Mózes magától Istentől vette át a kőtáblákat, de azt már nem tudja, hogy a bibliai Mózes éppen a második Gir-Űr-Ős volt, aki a székely-magyar fajt hozta erre a földre. (31): A latinnak nevezett nyelv szavai nagyobb részt egyenes olvasatú magyar szavak, kisebb részben fordított olvasatú magyar szavak (45): A néma szülőkkel elzártan neveltetett gyerekeket a lélek megtanítja beszélni, és mivel földünk jelenlegi vi lágűri helyzetében legerősebben a magyar nyelv ékei hallhatók, ezért a kísérleti gyerekek a magyar nyelv valamilyen vál to zatát fogják szólni.

Plessa Elek másik könyve (A fajokat a Földre hozó Űrősök (Messiások). New York 1986) is arról szól, hogy az első emberek magyar nyelven beszéltek és az űrből érkeztek földünkre. Az űr-ősök Istentől kapott bizonyságtáblákat hoztak magukkal.