Írta: Varga Dóra. A kiadó szakmai lektora: Buda Barna. Anyanyelvi lektor: dr. Minya Károly. Szerkesztette: dr. Kuknyó János

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Írta: Varga Dóra. A kiadó szakmai lektora: Buda Barna. Anyanyelvi lektor: dr. Minya Károly. Szerkesztette: dr. Kuknyó János"

Péter Fülöp
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Írta: Varga Dóra A kiadó szakmai lektora: Buda Barna Anyanyelvi lektor: dr. Minya Károly Szerkesztette: dr. Kuknyó János A képeket Nagy Anna tanuló képeibõl válogatta a szerzõ. A borítót tervezte és készítette: Kuknyó Zoltán A technikai szerkesztést végezte: a PC-School Kft. A technikai szerkesztésben közremûködött a szerzõ. A kiadást a SCHOOL Kiadó gondozta. A kiadó a kiadói jogokat fenntartja. Készült a tanulásban akadályozott tanulók számára. A szerzõ ajánlja minden tanulási nehézséggel küzdõ tanulónak is. A könyv kiadását az OM támogatta. Engedély szám: EKT/2002 ISBN: Kiadói kód: Kiadó: SC-0010 School Bt Nyíregyháza, Irinyi J. u. 12/d. telefon: 42/ , , 20/ , fax: 42/ schoolbt@fre .hu Felelõs kiadó: Kuknyó János képviselõ Készült: a Color Pack Nyomdaipari Rt. nyomdájában ISO Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4. telefon: 42/ , Felelõs vezetõ: Zsukk László elnök-igazgató

2 ...minden helyes tudás csakis beszéd által kerülhet birtokunkba. /Szókratész/ ELÕSZÓ Ez a munkatankönyv azért készült számotokra, hogy az elõzõ években megszerzett tudásotokat elmélyítse, fejlessze szókincseteket, kommunikációs képességeteket. Mindezt a különbözõ típusú, nehézségû és változatos feladatok sikeres megoldásával érhetitek el. A tankönyvben szereplõ képek és illusztrációk további segítséget nyújtanak a feladatok megértéséhez és megoldásához. Az egyes feladatok mellett található rajzok jelentése a következõ: Jól jegyezd meg! Emlékeztetõ, jegyezd meg! Oldd meg a feladatot, vagy mondd el véleményedet! Húzd alá a helyes megoldást! Kösd össze az összetartozókat! Füzetbe dolgozz! Nézz utána az ajánlott irodalomban! Az ajánlott szakkönyvek (irodalom) az alábbiak: Magyar értelmezõ kéziszótár Helyesírási kéziszótár Idegen szavak és kifejezések szótára Magyar közmondások, szólások A magyar helyesírás szabályai (tizenegyedik kiadás) O. Nagy Gábor: Mi fán terem? Remélem, hogy a megszerzett ismeretek által felfedezitek az anyanyelvünkben rejlõ szépséget, ezáltal szebbé és gazdagabbá válik beszédetek, kommunikációtok. Sikeres, jó munkát kívánok! A szerzõ

4 A MAGYAR NYELVRÕL Anyanyelvünk eredete A világon mintegy 3000 nyelvet beszélnek, de számukat nem tudjuk pontosan meghatározni. Ezek a nyelvek rendszerint nem önállóan, társtalanul állnak a világ nyelvei között, hanem számos más nyelvvel vannak közelebbi-távolabbi rokonságban. Az egymással rokonságban álló nyelvek egy közös õsnyelvbõl származnak. Ezt a közös õsnyelvet alapnyelvnek nevezzük. A rokon nyelvek nyelvcsaládot alkotnak. A rokon nyelveket tehát a közös eredet köti össze. Az alapnyelvet beszélõ nép valamikor egy meghatározott területen élt, ezt a területet õshazának nevezzük. A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládból származik. A magyar nyelv rokonságát a családfa szemlélteti. A finnugor népek családfája (Magyar értelmezõ kéziszótár) lapp karjalai vepsze vót észt liv finn mordvin finnségiek vagy balti finnek volgai nyelvek cseremisz (mari) votják (udmurt) permi alapnyelv kb. finn-volgai i.e. 800-ig alapnyelv kb.i.e ig zürjén (komi) finnugor alapnyelv i.e. III. ezredig ugor alapnyelv i.e. I. ezredig magyar vogul (manysi) osztyák (chanti) urali alapnyelv i.e. IV. ezredig Mit nevezünk rokon nyelveknek? Mit jelent az õsnyelv? Mi a nyelvcsalád szó jelentése? Melyik nyelvcsaládba tartozik a magyar nyelv? Mely nyelvek a magyar nyelv legközelebbi rokonai? 5

5 Bár az egyes nyelveket fejlõdésük során sok más idegen nyelvi hatás érte, nyelvünk még ma is õrzi a nyelvrokonság tényeit, ez a szókincsünkben is megmutatkozik. (Pl.: kezdetleges cselekvések, fogalmak, tárgyak neve, rokonságnevek, testrészek neve, számnevek stb.) Rokonságnevek: atya, anya, meny, fiú, leány, férj stb. Számnevek: 1-tõl 6-ig eredeti finnugor szavak stb. Egyszerû cselekvés: jön, megy, úszik, nyújt, nyír, játszik, nevet stb. Testrészek nevei: fej, szem, fül, száj, homlok, szív, vér, kéz, nyelv stb. 1. Olvasd el figyelmesen a következõ szöveget! Ebben képet kapsz arról, hogyan élhettek õseink, és a zölddel kiemelt szavak segítségével azt is megtudhatod, milyen ma is ismert szavakat használtak. Õsi szavaink tükrében kirajzolódik a finnugor ugor egység kora emberének és életének képe. Gyalogos vadász, ki megfeszített idegû íjjal és nyíllal a kezében, tegezzel és késsel oldalán, lesben várja a vadonban zsákmányát, nyulat, rókát, nyusztot, menyétet, hölgyet (azaz hermelint), fajdot, ludat, foglyot stb.; vagy hajón, hálóval fogja a halat. A nõk közben gyökeret, hagymát, meggyet (eredeti jelentése bogyó ), epret vagy vadkölest gyûjtenek, ez utóbbit két kõ között szétmorzsolják, és kenyérnek nevezett kásafélét készítenek. Ehhez tüzet gyújtanak, s általában fazékban fõznek, nyárson sütnek. Háziállatokról csak az ugor kor végén beszélhetünk, állataik ekkor még az eb és a ló volt, persze nagyszabású ménesre nem szabad gondolni, de a fék, nyereg és talán az ostor kifejezések már bizonyos fokú lótenyésztésre vallanak. Milyen eszközöket ismertek már õseink, amelyeket a vadászathoz használtak? Milyen állatokat ismertek, vadásztak? Mit gyûjtögettek a nõk? Milyen háziállataik voltak? 6

6 Szólások és közmondások A szólás: olyan állandó szókapcsolat, amelynek a jelentése más, mint amit elemei önmagukban jelentenek. Szemléletességük éppen ebbõl a többletjelentésébõl fakad. Megõrizték múltunk, életmódunk, mûvelõdéstörténetünk emlékeit. (Általában egyetlen szóval megadható a jelentésük.) pl.: bakot lõ melléfog töri a fejét gondolkodik megmossa a fejét megszidja 1. Mit jelentenek a következõ szólások? Próbáld egyetlen szóval kifejezni! (O. Nagy Gábor: Mi fán terem?, Magyar szólások és közmondások) Leesik az álla.... Minden hájjal megkent.... Faképnél hagy.... Fején találta a szöget.... Csütörtököt mond.... Forr az epéje.... Cserbenhagy valakit.... Lóvá tesz.... Eltörött a mécses.... Megáll benne az ütõ.... Krokodilkönnyeket hullat.... Az ablakon szórja a pénzt Mit csinál az az ember, akire ezt mondjuk? Lógatja az orrát.... Húzza a lóbõrt.... Olajra lép.... Felöntött a garatra.... Hegyezi a fülét.... Kereket old.... 7

7 3. Milyen az, akire ezt mondjuk? Jól felvágták a nyelvét.... Megette a kenyere javát.... Ágyúval lõ verebekre.... Fát lehet vágni a hátán.... Az orráig sem lát.... A kákán is csomót keres.... A közmondás: olyan ítéletet, véleményt tartalmaz, amely a nép tapasztalatait, megfigyeléseit tömör, találó, hatásos formában közli. pl.: Egyszer fent, egyszer lent. Munka után édes a pihenés. Rend a lelke mindennek. 4. Milyen közmondás vagy szólás jut eszedbe a következõ képekrõl?

8 Melyik állat neve hiányzik a következõ közmondásokból? majom, lúd, szarka, macska, ló, szamár, fecske, tehén, kacsa, nyúl Kerülgeti, mint... a forró kását. Örül, mint... a farkának. Ha... nincs,... is jó.... bízza a káposztát. Kiugratja a...a bokorból. Egy... nem csinál nyarat. Sokat akar a..., de nem bírja a farka. Ha..., legyen kövér. Úgy áll rajta, mint... a gatya. Nyeli, mint... a nokedlit. 6. Összekeveredtek a közmondások tagmondatai. Írd le õket helyesen, magyarázd meg a jelentésüket is! Ki korán kel, szamár szenved. Addig jár a korsó a kútra, úgy alussza álmát. Amilyen a mosdó, míg el nem törik. Ki mint veti ágyát, aranyat lel. Okos enged, olyan a törölközõ. 9

9 7. Mi a kakukktojás? Egy-egy szólás, közmondás kilóg a csoportból, a másik kettõ jelentése megegyezik vagy hasonlít. Húzd alá azt, amelyiknek más a jelentése! Egyik kutya, másik eb. Egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Egyszer hopp, másszor kopp. Köti az ebet a karóhoz. Kivágja a huszonegyet. Nem enged a negyvennyolcból. Legyet vadász. Lóvá tesz. Borsót gömbölyít. Túllõ a célon. Bakot lõ. Átesik a ló másik oldalára. Káposztalé van a fejében. Okos, mint a tavalyi kos. Vaj van a fején. A kákán is csomót keres. Ádámnál és Évánál kezdi. Hosszú lére ereszti. 10

10 Házi feladatok 1. Mihez hasonlít? Egészítsd ki a szólásokat, közmondásokat a következõ melléknevekkel! szegény, kövér, ártatlan, csökönyös, szemtelen, süket, okos, lassú, karcsú, öreg..., mint a tavalyi kos...., mint az ágyú...., mint a piaci légy...., mint a templom egere...., mint a szamár...., mint a nádszál...., mint a csiga...., mint a ma született bárány...., mint Márton lúdja...., mint az országút. 2. Mit jelentenek a következõ szólások? Magyarázd meg! Láb alatt van. Fogához veri a garast. Sarkára áll. Nem tesz lakatot a szájára. Borsot tör az orra alá. Mindenbe beleüti az orrát. Beadja a derekát. Szemet huny felette. Rágja a fülét. Nem fûlik hozzá a foga. 3. Kösd össze az összetartozó tagmondatokat! A lónak négy lába van, Kicsi a bors, Többet ésszel, Madarat tolláról, Lassan járj, mint erõvel. tovább érsz. de erõs. mégis megbotlik. embert barátjáról. 11

Hasonló dokumentumok

Tóth Ernõné. Játékos okoskodás. feladatgyûjtemény. School Bt. Nyíregyháza 2003.

Tóth Ernõné. Játékos okoskodás. feladatgyûjtemény. School Bt. Nyíregyháza 2003. Tóth Ernõné Játékos okoskodás feladatgyûjtemény chool Bt. Nyíregyháza 2003. Írta: Tóth Ernõné A kiadó szakmai lektora: Buda Barna Anyanyelvi lektor: dr. Minya Károly zerkesztette: dr. Kuknyó János A borítót