A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Phare. A kutatás dokumentációja és alapsorai. Praxis kérdő ív

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Phare A kutatás dokumentációja és alapsorai Praxis kérdő ív Az Európai Unió HU9302 sz. Phare Egészségügyi reformprogramja keretében végzett kutatás 1996

Tartalomjegyzék Bevezetés...3 A mintavételi eljárások...3 1. A háziorvos minta...3 2. A praxis minta...4 3. A nővér-védőnő minta...4 4. A lakossági minta...4 5. Praxis analízis...5 6. A rendelői minta...5 7. A szakorvosi ellátásban dolgozó orvosok mintája...6 Az adatfelvétel főbb adatai...7 Adatlap a praxisról...10

3 Bevezetés A minta leírása A "Phare" kutatás adatfelvétele az Európai Unió HU9302 sz. Phare Egészségügyi reformprogramja keretében készült. A vizsgált csoportok és a mintanagyságok a következők: háziorvos kérdőív 1351 praxis kérdőív 1352 ápolónő-védőnő kérdőív 1367 kérdőív lakossági mintán 1500 kérdőív rendelői mintán 1008 szakorvos kérdőív 272 intenzív interjús kérdőív háziorvosi mintán 96 intenzív interjús kérdőív önkormányzati tisztviselő mintán 47. 1. A háziorvos minta A mintavételi eljárások Módszer: Többlépcsős mintavétel. Ennek a módszernek számos gyakorlati előnye van. Ennek keretében először településeket, majd azon belül címeket, illetve embereket választunk ki véletlenszerűen. A mintavétel első lépése a települések rétegzett mintavétele, amelynek során a településeket rétegekbe, illetve régiókba soroljuk, majd ezekből a rétegekből választunk mintát. Tekintettel arra, hogy a kiválasztás az egyes rétegekben véletlenszerűen, a többi rétegtől függetlenül történik, a paraméterek szórásnégyzetei az egyes rétegekben kapott szórásnégyzetek összegei. A felméréshez alkalmazott rétegzett mintavétel a következő módon történt meg. Háziorvosi listából 1 Rétegzés régiók szerint (nagyvárosok: külön réteg) 2 Rétegzés a település típusa szerint 3 Rétegzés a szerződés típusa szerint Rétegek régiók szerint: 1 Főváros és 3 nagyváros (Debrecen, Pécs, Szeged) 2 Pest megye (budapesti agglomerációs övezet és környéke) 3 Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye (északkeleti régió) 4 Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye délkeleti régió) 5 Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye (délnyugati régió) 6 Fejér, Győr-Sopron-Moson, Veszprém, Komárom-Esztergom és Vas megye (északnyugati régió) Rétegek a település típusa szerint: 1 Budapest és 3 nagyváros 2 város 3 falu Rétegek a szerződés típusa szerint A önkormányzat alkalmazottja, területi kötelezettséggel B egészségügyi intézmény alkalmazottja, területi kötelezettséggel C magángyakorlatot folytató háziorvos területi kötelezettséggel E egészségügyi vállalkozás területi kötelezettség nélkül

4 A minta leírása Magyarországon a háziorvosok jelenleg 1780 településen folytatnak praxist (a fő telephely szerint). Az egyes rétegekbe eső háziorvosok számát és százalékos arányát egy-, két- és háromváltozós eloszlásban a Melléklet mintavételi függeléke mutatja. Összesen 75 település került a mintába, arányos kiválasztással. Az egyes rétegeken belül a település kiválasztása a településen dolgozó háziorvosok számának megfelelő arányban történt. Az orvosokhoz tartozó településeket, a mintavételi tervnek a településeket tartalmazó részét a Melléklet mintavételi függelékének 1. és 2. táblája mutatja. Az orvosi minta alapjául az Országos Egészségbiztosítási Pénztár alapellátási praxisokról szóló nyilvántartása szolgált. 2. A praxis minta A"praxis" önkitöltős kérdőívek kitöltésére a háziorvosokat kértük fel. 3. A nővér-védőnő minta A háziorvosokkal együttműködő nővérek mintája is az orvosi mintára épült: minden, az orvosi mintába bekerült orvos védőnői, nővérei közül véletlenszerűen választottunk ki egy, vele együttműködő szakdolgozót. Pontosabban: felnőttorvos esetében az egyik hozzá beosztott nővért, gyerekorvos esetében az egyik vele együttműködő védőnőt, felnőtteket és gyerekeket is ápoló orvos esetében pedig egy beosztott nővért, és egy, az orvossal együttműködő védőnőt is. (Hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem az asszisztenst/orvosírnokot választottuk ki, hanem azt a "középfokú egészségügyi szakalkalmazottat", aki az ellátottakkal közvetlen kapcsolatban áll.) Ezzel a módszerrel állítottuk elő az 1367 fős nővér-védőnői mintát. Az így kiválasztott minta nem teljesíti a "véletlen mintavételi eljárás" kritériumát a Primary Health Care rendszerében dolgozó egészségügyi szakalkalmazottakra nézve. Ugyanis, ha az egyik orvos mellett pl. egy szakdolgozó dolgozik, a másik mellett pedig pl. kettő, akkor a második orvos mellett dolgozó szakdolgozó fele akkora valószínűséggel kerül be a mintába, mint az első orvos mellett dolgozó. Ez azonban nem rontja a minta minőségét: célunk ugyanis az volt, hogy az orvosokra - orvosi "körzetekre" legyen a minta reprezentatív, s ezt a kritériumot az így kiválasztott nővéri-védőnői minta teljesíti. Ugyanakkor, nagy előnye a mintának, hogy ugyanazon körzet orvosa és szakdolgozóinak egyike egyidejűleg kerül az orvosi illetve az ápolónői mintába, így helyzetüket, véleményüket egymással is össze lehet hasonlítani. 4. A lakossági minta A minta valószínűségi minta, ami többlépcsős rétegzett kiválasztással készült. Az első lépcsőben településeket választottunk, a másodikban az adott településről egyszerű véletlen mintavétellel a kérdezendő személyeket. A kiválasztás első lépcsőjében 8 településréteget készítettünk, ezekből a rétegekből véletlen eljárással választottuk ki a mintába kerülő településeket. A második lépcsőben egyes településrétegek lakosságaránya szerint meghatároztuk az adott rétegből a mintába kerülő személyek számát, majd az adott településrétegből kiválasztott települések lakosságának arányában határoztuk meg az adott településről mintába kerülő személyek számát. A neveket, címeket a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal adataiból egyszerű véletlen kiválasztással kaptuk meg. A kieső címeket ún. pótcímekkel pótoltuk. A pótcímek kiválasztása szintén véletlenített eljárással történt.

5 A minta leírása A jelen kutatáshoz készített lakossági minta annyiban különbözött ettől a szokásos mintavételi eljárástól, hogy - tekintettel arra, hogy a gyerekorvosi ellátásról alkotott véleményeket a gyerekek szüleitől tudhatjuk meg - nem csupán a felnőtt népességre, de a teljes lakosságra kellett reprezentatívnak lennie a mintának, Az "alapmintába" tehát 0-18 éves gyerekek is bekerültek, akik helyett azt a szülőt kérdeztük le, aki a gyerekkel gyakrabban szokott orvoshoz fordulni. Annak ellenére, hogy a gyerekek helyett nagy valószínűséggel többségében az anyák válaszoltak, ez az eljárás nem jelentette azt, hogy a mintánk eltorzult a nők felé: a mintába beválasztott személy ugyanis továbbra is a gyerek, s csupán a - külön kérdésben jelzett - válaszadó lett a felnőtt hozzátartozója. A minta nagyságát 1500 főben határoztuk meg: ez a mintanagyság elegendőn nagy ahhoz, hogy belőle statisztikailag szignifikáns következtetések legyenek levonhatók s ugyanakkor a kapott eredményekhez képest nem aránytalanul nagy az adatfelvétel költsége. Természetesen ez az 1500 fő nem feltétlenül áll kapcsolatban az alapellátással: vannak olyanok, akik nem választottak háziorvost maguknak (nem adták le senkinek a TB kártyájukat), s valószínűleg vannak olyanok is, akik ugyan leadták a kártyájukat valakinek, de azóta nem voltak kapcsolatban az orvosukkal. (Nem voltak betegek, szükség esetén egyből a szakellátást vették igénybe). A lakossági minta kiválasztásánál éppen az volt a célunk, hogy azokról, azoktól is információkat gyűjtsünk, akik nincsenek kapcsolatban az alapfokú egészségügyi alapellátással: éppen ez által a teljes körű mintavételi eljárás által nyerhettünk képet arról, hogy milyen társadalmi csoportok, és miért nincsenek kapcsolatban egyetlen családi orvossal sem. 5. Praxis analízis Célunk az volt, hogy mélyreható elemzésnek vessük alá az egészségügyi alapellátás minden faktorát. A praxisanalízisbe bekerülő orvostól és ápolónőtől ne csupán az 1.- 3. pontokban említett szociológiai kérdőíveket kérdezzük le, de - strukturált interjú módszerével - fel kívántuk tárni gazdálkodási módszereiket, szakmai kapcsolatrendszerüket mind a betegekkel, mind pedig hivatalos partnereikkel. Ezzel egyidőben struktúrált interjú készült az önkormányzat azon (elérhető, és válaszoló) tisztségviselőjével, akinek hivatali kötelessége az orvos tevékenységével foglalkozni. Természetesen egy ilyen, mindenre kiterjedő praxis analízistől - az anyagi korlátok és a személyi kapacitás végessége miatt - nem várható el, hogy nagy mintás, reprezentatív vizsgálat legyen. Ugyanakkor bizonyos szintű általánosíthatóság igényét sem kívántuk feladni. Interjús mintánk kiindulási alapjául azon orvosok köre szolgált, akik bekerültek az 1. pontban említett orvosi mintába - s így az általános orvosi kérdőívet természetesen tőlük is lekérdeztük. Ezen orvosok köréből választottuk ki a praxis analízisbe bekerült orvosokat úgy, hogy összesen száz alapellátásban dolgozó orvost szándékoztunk megkérdezni. Végül 96 interjút sikerült elkészítenünk. Az önkormányzati minta is magától adódott - hiszen ezek a kiválasztott orvosokhoz tartoznak "automatikusan". 47 ilyen interjút sikerült elkészítenünk. 6. A rendelői minta A kérdezőnek a praxis analízisben résztvevő orvos rendelésén az orvostól kijövő személyeket kellett felkérni a válaszadásra. A kérdezést egy későbbi, megbeszélt időpontban, amikor a beteg közérzete már jobbra fordult, a vállalkozó személy lakásán kellett lefolytatni.

6 A minta leírása A kérdezőnek az orvos rendelésére legalább kétszer, egyszer délután és egyszer délelőtt kellett elmennie. Ezzel az eljárással egy olyan 1000 fős páciens-mintához jutottunk, amely jól reprezentálta az adott orvostípus járóbetegeinek körét, nem nyújtott viszont semmilyen információt a fekvőbetegekről. Sajnos, a személyiségi jogok védelme miatt nem láttunk lehetőséget arra, hogy fekvőbetegek kerüljenek be a páciens-mintába: az orvostól természetesen nem kérhetünk róluk címlistát. El kell tehát fogadnunk, hogy a fekvőbetegeket csak a teljes populációt alapul vevő minta útján érhetjük el. 7. A szakorvosi ellátásban dolgozó orvosok mintája A szakorvosi minta kiválasztásánál először az orvosi szakágakat határoztuk meg oly módon, hogy legyen köztük olyan szakorvos, akikhez a betegek közvetlenül, beutaló nélkül fordulhatnak, és olyan is, amelyhez ugyan beutalóval juthatnak az ellátottak, viszont a családi orvosok és a szakorvosok felelőssége nem különül el élesen. Ezen meggondolások alapján három szakorvosi ágat választottunk ki: a fül-orr-gégészetet, a bőrgyógyászatot és a belgyógyászati szakrendelést. Célkitűzésünk szerint a mintába bekerülő szakorvosoknak nem kellett reprezentálni a szakmájuk orvosainak egészét, viszont a szakorvosi mintából levont következtetéseknek is általánosítható érvényűeknek kellett lenniük. A szakorvosi minta kiválasztásánál tehát figyelembe vettük a nyolc egészségügyi régiót, a járó-, és fekvőbetegellátást, s ez utóbbin belül is külön fegyelmet kellett fordítani a fekvőbeteg-ellátási intézmények három típusára: a klinikákra, a megyei kórházakra és a városi kórházakra. Mindezek alapján a szakorvosi mintába 296 szakorvost választottunk ki a következő szempontok szerint: Először azokat az intézeteket és osztályokat választottuk ki, amelyek a szakorvosi mintába bekerültek. Miután kiválasztottuk a szakellátási intézményeket és osztályokat, az ott dolgozó szakorvosok közül választottunk ki egyetegyet véletlenszerűen. A szakorvosi minta tehát szakellátási egységeket képviselt. Az intézetek és osztályok kiválasztása a következőképpen történt: Mind a négy graduálisan oktató egyetem bekerült az intézményi mintába, és egyetemenként mind a három, bennünket érdeklő szakellátási formának (fül-orr-gége, bőrgyógyászat, belgyógyászat) megfelelő klinika. A nyolc régió egy-egy megyei kórházát (fővárosban területi vezető kórházat) választottuk ki véletlenszerűen, és ezek mindegyikében mind a három szakellátásnak megfelelő osztályt. A nyolc régi két-két olyan városi kórháza, amely közül az egyik a centrumhoz közeli, a másik pedig a leginkább periférikusnak tekinthető (a legkisebb és/ a centrumtól a legtávolabbi településen fekszik). Tekintettel arra, hogy a városi kórházakban csak belgyógyászati osztály van a jelzett szakok közül, így ezekben az intézményekben egy-egy belgyógyászati osztályt választottunk ki. És végül, de nem utolsó sorban a nyolc régió 4-4 járóbeteg szakrendelőjét választottuk ki véletlenszerűen. Mind a 32 járóbeteg szakrendelőben kiválasztottuk mind a három, bennünket érdeklő szakrendelést. Minden kiválasztott mintavételi pontot két-két szakorvost szerettünk volna megkérdezni. A tervezett 296 szakorvos közül 272-vel sikerült interjút készítenünk.

7 Az adatfelvétel főbb adatai Az adatfelvétel főbb adatai Adatfelvétel ideje: 1996.06.06. - 07.02. Települések száma: 72. Körzetek száma: 19, kérdezők száma: 151, utómunkások száma: 14. Kérdőívek főbb adatai: kérdőív háziorvos nővér-védőnő lakossági szakorvos és rendelői minta elkészült darabszám 1351 1367 272 2508 oldalszáma 35 26 11 35 változók száma 390 220 91 404 zárt kérdések száma 98 76 42 129 nyitott kérdések száma 4 4 0 5 itemek száma 184 91 26 159 pozíciók száma 498 303 161 500 Kérdezőkre vonatkozó legfontosabb adatok: Háziorvos kérdőív átlag minimum maximum nem javítható hiba 0.571 0.00 5.80 javítható hiba 0.381 0.00 3.30 interjúidő (perc) 59.13 26.42 106.66 kérdőív (darabszám) 8.80 1 21 fő-pótcím aránya 1.28 1 2 Nővér-védőnő kérdőív átlag minimum maximum nem javítható hiba 0.293 0.00 2.54 javítható hiba 0.196 0.00 3.00 interjúidő (perc) 34.20 16.66 58.00 kérdőív (darabszám) 9.49 1 24 fő-pótcím aránya 1.27 1 2 Szakorvos kérdőív átlag minimum maximum nem javítható hiba 0.32 0.00 2.75 javítható hiba 0.58 0.00 3.00 interjúidő (perc) 26.88 14.83 75.00 kérdőív (darabszám) 5.66 1 13 Lakossági kérdőív lakossági és rendelői minta lakossági minta rendelői minta lakossági minta rendelői minta lakossági minta rendelői minta átlag minimum maximum nem javítható hiba 0.408 0.371 0.00 0.00 4.60 3.00 javítható hiba 0.634 0.416 0.00 0.00 6.30 2.50 interjúidő (perc) 45.95 48.81 28.66 28.10 70.00 76.25 kérdőív (darabszám) 14.85 9.33 1 1 41 20 fő-pótcím aránya 1.21 1.00 1 1 1.80 2.00

Elkészült kérdőívek címfelhasználása: Háziorvos kérdőív: 8 Az adatfelvétel főbb adatai összes főcím pótcím darabszám százalék darabszám százalék darabszám százalék község 39 2.88 39 100.0 0 0 város 165 12.21 121 73.3 44 26.7 megyeszékhely 493 36.49 380 77.1 113 22.9 főváros 654 48.40 426 65.1 228 34.9 teljes adatfelvétel 1351 100.00 966 71.5 385 28.5 Nővér-védőnő kérdőív: összes főcím pótcím darabszám százalék darabszám százalék darabszám százalék község 68 4.97 66 97.1 2 2.9 város 170 12.43 128 75.3 42 24.7 megyeszékhely 493 36.06 380 77.1 113 22.9 főváros 636 46.52 416 65.4 220 34.6 teljes adatfelvétel 1367 100.00 990 72.4 377 27.6 Szakorvos kérdőív: Lakossági kérdőív főcím darabszám százalék község 12 4.41 város 137 50.36 megyeszékhely 81 29.77 főváros 42 15.44 teljes adatfelvétel 272 100.0 összes főcím pótcím darabszám százalék darabszám százalék darabszám százalék község 569 37.93 480 84.4 89 15.6 város 363 24.20 299 82.4 64 17.6 megyeszékhely 297 19.80 210 70.7 87 29.3 főváros 271 18.06 184 67.9 87 32.1 teljes adatfelvétel 1500 100.00 1173 78.2 327 21.8 Kérdezés időbeni lefolyása: Háziorvos kérdőív: Nővér-védőnő kérdőív: Szakorvos kérdőív: kérdezési elkészült időszak darabszám százalék első harmad 485 35.9 középső harmad 726 53.7 utolsó harmad 140 10.4 kérdezési elkészült időszak darabszám százalék első harmad 493 36.1 középső harmad 728 53.3 utolsó harmad 146 10.7

kérdezési elkészült időszak darabszám százalék első harmad 76 27.9 középső harmad 133 48.9 utolsó harmad 63 23.2 9 Az adatfelvétel főbb adatai Lakossági kérdőív: kérdezési lakossági minta rendelői minta időszak elkészült elkészült százalék darabszám darabszám százalék első harmad 680 45.3 229 22.7 középső harmad 779 51.9 686 68.1 utolsó harmad 40 2.8 93 9.2

10 Adatlap a praxisról sorszám 1 - főcím 2 - pótcím Az Európai Unió HU9302 sz. PHARE Egészségügyi reformprogramja keretében végzett kutatás Adatlap a praxisról A válaszadás önkéntes! Település neve:... Budapesten kerület: Megye:.... Kijelentem, hogy az általam kezelt és felvett személyi adatokat bizalmasan kezelem, azokat csak a kutatásban illetékes személynek adom át. Kérdező aláírása:... kérdezői igazolványszám Instruktor aláírása:... száma

11 Adatlap a praxisról 1. A szerződés típusa: 1 - A: az önkormányzat saját intézménye 2 - B: egészségügyi intézmény 3 - C: Háziorvosi magángyakorlatot folytató orvos 4 - D: Háziorvosi ellátást nyújtó egészségügyi vállalkozás 5 - E: üzemegészségügyi szolgálat 2. A praxishoz tartozó betegek száma:... fő 3. Életkori szorzó:... szorzó 4. Szakmai szorzó:... szorzó 5. Önt is beleértve hány háziorvos közül választhatnak az ittlakók, akiket közlekedés szempontjából könnyen elérhetnek?... háziorvos 6. Hány nővér segíti az Ön munkáját? 0 - nincs... nővér 7. Hány védőnő segíti az Ön munkáját? 0 - nincs... védőnő 8. Hány orvosírnok segíti az Ön munkáját? 0 - nincs... orvosírnok 9. Hány betege rokkantnyugdíjas? 0 - nincs... beteg 10. Hány betegének van közgyógyellátási igazolványa? 0 - nincs... beteg 11. Milyen messze van a rendelőhöz legközelebbi patika?... km-re gyalog:... percre 12. Milyen messze van a területileg illetékes szakrendelő?... km-re gyalog:... percre 13. Milyen messze van a területileg illetékes kórház?... km-re gyalog:... percre

12 Adatlap a praxisról 14. A tavalyi évben (1995.01.01-1995.12.31.) jutott-e rendelése egyéb (önkormányzaton kívüli) finanszírozási forráshoz? 0 - NEM 1 - IGEN 14.1. Kitől, kiktől? 1 - cégtől, vállalattól 2 - alapítványtól 3 - kórháztól 4 - Népjóléti Minisztériumtól 5 - egyéb, éspedig:... 14.2. Költségvetésének hány százalékát fedezte ez (ezek)?... % 99 15. Rendelési időn kívül el tudják érni Önt a betegei? 2 - igen, bármikor 1 - igen, ha ügyeletben ok 0 - nem 16. Van-e rádiótelefonja? 0 - NINCS 1 - VAN 16.1. Kinek a tulajdonában van? 1 - önkormányzat 2 - saját tulajdona, éspedig:... 16.2. Hogyan jutott hozzá? 1 - önkormányzattól kapta 2 - saját jövedelméből vette a terhére vette 16.3. Vett fel hozzá kölcsönt, lízingelte-e? 1 - kölcsön 2 - lízing 16.4. Naponta átlagosan hány betege hívja mobil telefonon?... fő/nap

17. Van-e fax készülék a rendelőjében? 13 Adatlap a praxisról 0 - NINCS 1 - VAN 17.1. Kinek a tulajdonában van? 1 - önkormányzat 2 - saját tulajdona 17.2. Hogyan jutott hozzá? 1 - önkormányzattól kapta 2 - saját jövedelméből vette a terhére vette 17.3. Vett fel hozzá kölcsönt, lízingelte-e? 1 - kölcsön 2 - lízing

18. Van-e számítógép a rendelőjében? 14 Adatlap a praxisról 0 - NINCS 1 - VAN 18.1. Kinek a tulajdonában van? 1 - önkormányzat 2 - saját tulajdona 18.2. Hogyan jutott hozzá? 1 - önkormányzattól kapta 2 - saját jövedelméből vette a terhére vette 18.3. Vett fel hozzá kölcsönt, lízingelte-e? 1 - kölcsön 2 - lízing 18.4. Mire használja? 1 - betegnyilvántartás 2 - anamnézis, diagnózis rögzítése 3 - receptírás, beutaló készítése 4 - könyvelés 5 - egyéb, éspedig:...

19. Hány személygépkocsit szokott használni? 15 Adatlap a praxisról... db 20. Kérjük az alábbi táblázat kérdéseit válaszolja meg az Ön által használt gépkocsikra vonatkozóan! 1. 2. 3. 4. 1. A gépkocsi típusa:............ 2. Kinek a tulajdonában van?, éspedig:, éspedig:, éspedig:, éspedig:............ 3. Mikor jutott hozzá? 19... évben 19... évben 19... évben 19... évben 4. Vásárlásakor kötött-e lízing szerződést, vett-e fel bankkölcsönt? 5. Mennyi (volt) a havi ill. negyedéves törlesztőrészlet?... Ft/hó... Ft/hó... Ft/hó... Ft/hó 6. A törlesztőrészleteket miből fedezte? 1 - praxis bevételéből 2 - személyes jövedelmemből 3 - nem én fedeztem 1 - praxis bevételéből 2 - személyes jövedelmemből 3 - nem én fedeztem 1 - praxis bevételéből 2 - személyes jövedelmemből 3 - nem én fedeztem 1 - praxis bevételéből 2 - személyes jövedelmemből 3 - nem én fedeztem

21. Rendelője kinek a tulajdonában van? 16 Adatlap a praxisról tulajdonom 3 - kórház 4 - szakrendelő 5 - vállalkozás 6 - egyéb, éspedig:... 21.1. Fizet a rendelőért bérleti díjat? 0 - nem 1 - igen 21.2. Mennyi a bérleti díj havi összege?... Ft/hó 22. A rendelő berendezése, műszerei kinek a tulajdonában vannak? 3 - kórház 4 - szakrendelő 5 - vállalkozás 6 - egyéb, éspedig:... 23. A rendelő fenntartási költségeit (rezsi, felújítás) ki finanszírozza? magam 3 - kórház szakrendelő 5 - vállalkozás 6 - egyéb, éspedig:... 23.1. A fenntartási költségeknek körülbelül hány százalékát fizeti az önkormányzat?...%

24. Milyen 500 ezer forintnál nagyobb értékű műszerrel rendelkezik praxisában? Kérjük válaszolja meg az alábbi táblázat kérdéseit! A készülék megnevezése Van az Ön praxisában? típusa Kinek a tulajdonában van? beszerzési ára Vásárlásakor kötött-e lízing szerződést, vett-e fel bankkölcsönt? Mennyi (volt) a havi, negyedéves törlesztőrészlet? Havonta átlagosan hány vizsgálatot végez a segítségével? EKG 1 - van 0 - nincs... 9... Ft... Ft/hó... vizsgálatot 99 Laborkészülék 1 - van 0 - nincs... 9... Ft... Ft/hó... vizsgálatot 99 Ultrahang berendezés 1 - van 0 - nincs... 9... Ft... Ft/hó... vizsgálatot 99 Lézer 1 - van 0 - nincs... 9... Ft... Ft/hó... vizsgálatot 99

18 Adatlap a praxisról A készülék megnevezése Van az Ön praxisában? típusa Kinek a tulajdonában van? beszerzési ára Vásárlásakor kötött-e lízing szerződést, vett-e fel bankkölcsönt? Diodinamic berendezés 1 - van 0 - nincs... 9... Ft Galván berendezés 1 - van 0 - nincs... 9... Ft Egyéb berendezés:...... 9... Ft Egyéb berendezés:...... 9... Ft Egyéb berendezés:...... 9... Ft Mennyi (volt) a havi, negyedéves törlesztőrészlet?... Ft/hó... Ft/hó... Ft/hó... Ft/hó... Ft/hó Havonta átlagosan hány vizsgálatot végez a segítségével?... vizsgálatot 99... vizsgálatot 99... vizsgálatot 99... vizsgálatot 99... vizsgálatot 99

19 Adatlap a praxisról 25. Kérem, értékelje a háziorvosi rendszer bevezetésekor megfogalmazódott reformcélkitűzéseket! Ön mennyire ért egyet ezekkel a reformcélkitűzésekkel? A döntéshozók 1994 előtt mennyiben vették figyelembe ezeket a célkitűzéseket? A döntéshozók 1994 után mennyiben vették figyelembe ezeket a célkitűzéseket? Teljesen Részben Egyáltalán nem Teljesen Részben Egyáltalán nem Teljesen Részben Egyáltalán nem 1. A lakosság egészségi állapotának javítása. 3 2 1 3 2 1 3 2 1 2. Az egészségügyi dolgozók helyzetének javítása. 3 2 1 3 2 1 3 2 1 3. Több pénzt szerezzenek az egészségügynek. 3 2 1 3 2 1 3 2 1 4. A meglévő pénzt szakmailag és gazdaságilag ésszerűbb módon osszák fel. 3 2 1 3 2 1 3 2 1 5. A szakmailag jobb munkát jobban megfizessék. 3 2 1 3 2 1 3 2 1 6. A hálapénz gyakorlatát megszűntessék. 3 2 1 3 2 1 3 2 1 7. A fekvőbeteg ellátásból a járóbeteg ellátás felé orientálják a szolgáltatások zömét. 3 2 1 3 2 1 3 2 1 8. Piackomform feltételek jöjjenek létre. 3 2 1 3 2 1 3 2 1

HA ÖN KÖZALKALMAZOTTKÉNT HÁZIORVOS: 20 26. A tavalyi gazdálkodási évre vonatkozóan (1995. 01.01-1995. 12.31.) mennyi volt körzetének költségvetése (fenntartási költsége) összesen? (Kérjük, legalább körülbelüli összegeket írjon be!) Összesen:... Ft / év Ebből: 1. Az Ön bruttó fizetése:... Ft / év 2. Az asszisztencia összfizetése (bruttó):... Ft / év 27. Az önkormányzaton keresztül hozzájut-e a kártyapénz egy részéhez? 0 - NEM 1 - IGEN 27.1. Körülbelül a kártyapénz mekkora hányadához?... % 99 28. Egyezteti -e az önkormányzat Önnel a kártyapénz felhasználását? 1 - mindig 2 - néha 3 - soha A TOVÁBBI KÉRDÉSEKRE CSAK AKKOR VÁRUNK VÁLASZT, HA ÖN VÁLLALKOZÓKÉNT PRAKTIZÁL! 29. Milyen gazdálkodási formában működik? 1 - Bt 2 - Kft 3 - Rt 4 - egyéni vállalkozó 5 - egyéb, éspedig:... 30. Önt is beleértve hány háziorvos praktizál ebben a vállalkozásban?... háziorvos 31. Az Ön kártyaszámát is beleértve összesen hány kártyával rendelkezik ez a vállalkozás?... kártyaszám 32. A háziorvosi szolgálaton kívül folytat-e ez a vállalkozás más tevékenységet is? 0 - NEM 1 - IGEN 32.1. Milyen tevékenységet? KÉRJÜK ÍRJA LE!......

21 33. Gazdálkodási tevékenységében milyen külső segítséget vesz igénybe? Megnevezés Igénybe veszi? Mennyit fizet érte havonta, évente? könyvelő adótanácsadó üzleti és befektetési tanácsadó piacelemző (pl. műszerbeszerzéshez) 1 - igen 0 - nem 1 - igen 0 - nem 1 - igen 0 - nem 1 - igen 0 - nem... Ft/hó... Ft/év... Ft/hó... Ft/év... Ft/hó... Ft/év... Ft/hó... Ft/év Egyéb segítség, éspedig:...... Ft/hó... Ft/év

22 33. Kérjük adja meg a tavalyi gazdálkodási évre vonatkozóan (1995. 01.01-1995. 12.31.) a bevételeit és kiadásait! (Kérjük, legalább körülbelüli összegeket írjon be!) I. BEVÉTELEK 1. Fix díj...ft 2. Területi díj...ft II. KIADÁSOK 1. Bér...Ft 2. Bér jellegű...ft 3. Teljesítményarányos díj (kártyapénz)...ft 3. Bér járulékai: - tb járulék...ft 4. Eseti ellátás...ft 5. Egyéb bevétel: - ügyeleti díj...ft - iskolaegészségügyi ellátás díja...ft - kiegészítő alapellátási szolg. díja...ft - munkaadói járulék...ft 4. Készletbeszerzés: - gyógyszer, vegyszer...ft - szakmai anyag...ft - munkaruha, védőruha...ft BEVÉTEL ÖSSZESEN:...Ft - egyéb...ft 5. Tárgyi eszköz beszerzés...ft 6. Szolgáltatások: - energia közmű...ft - járműfenntartással kapcsolatos kiadások...ft - bérleti díj...ft - postai szolgáltatások...ft - egyéb...ft 7. ÁFA...Ft KIADÁS ÖSSZESEN:...Ft KÖSZÖNJÜK, HOGY VÁLASZAIVAL HOZZÁJÁRULT A KUTATÁS SIKERÉHEZ!