Szám: 35960/2031-9/2015.ált. Tárgy: egyéni vállalkozó tűzvédelmi bírságolási ügye H A T Á R O Z A T.. egyéni vállalkozót (lakcíme:.; adószám: ) (a továbbiakban: Ügyfél) a.. szám alatti ingatlanon lévő szórakozóhely (a továbbiakban: szórakozóhely) területén 2015. október 24-én megtartott tűzvédelmi átfogó ellenőrzéssel kapcsolatban az alábbiakra kötelezem: 1. a szórakozóhelyen dolgozó munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról a jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodjon, 2. a szórakozóhelyen tartózkodók száma a kiürítési számításában meghatározott, biztonságosan kiüríthető létszámot nem haladhatja meg, 3. a szórakozóhelyre vonatkozó naprakész, hatályos jogszabályoknak megfelelő tűzvédelmi szabályzatot hatóságom részére mutassa be. Határidő: kézhezvételt követően folyamatosan. Valamint, a tűzvédelmi ellenőrzésen tapasztaltak miatt, 100.000 - azaz egyszázezer forint tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezem. A pénzbírságot a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számú bankszámlájára jelen határozatom jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizetheti meg késedelmi pótlék mentesen. A határozat jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeznek és a fellebbezési határidő letelik, illetve a fellebbezés lehetőségéről lemondtak, vagy a fellebbezést visszavonták. A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a tűzvédelmi bírság szöveget, a határozat számát (35960/2031-9/2015.ált) és a bírságfizetésre kötelezett nevét. Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában elrendelem a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamatadók módjára történő behajtását. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól kell felszámítani. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. Felhívom a figyelmét, hogy a tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. 1
A határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatójához címzett, a hatóságomhoz benyújtandó, 5.000,- Ft értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja, vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. I N D O K O L Á S A Hajdúnánási Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban: Kirendeltség) 2015. október 24-én soron kívül tűzvédelmi átfogó ellenőrzést tartott a szórakozóhely területén. Az ellenőrzés időpontjáról a helyszínen lévő Ügyfelet az ellenőrzés megkezdése előtt szóban tájékoztattuk. Az ellenőrzésen az alábbiak kerültek megállapításra: A helyszínen lévő ingatlanon zenés- táncos rendezvényt tartanak. A helyszínen 7 fő munkavállalót foglalkoztattak, akik tűzvédelmi oktatási naplóját bemutatni nem tudták. Az Ügyfélre vonatkozó tűzvédelmi szabályzat nem állt rendelkezésre. Az épület elektromos rendszerének tűzvédelmi szabványossági jegyzőkönyvét nem tudták bemutatni. A szórakozóhelyen kb. 120 vendég tartózkodott. Az épületben 2 db 6 kg-os tűzoltó készüléket tartottak készenlétben, melyek közül az egyik felülvizsgálata 2012-ben lejárt, a másik 2016-ig érvényes, azonban a felülvizsgálatot 2011-ben tartották. Az épületből 1 db kijárat biztosítja a menekülést. A megállapításokkal kapcsolatban az ügyfél nem tett nyilatkozatot. A feltárt hiányosságok miatt a 35960/2031-2/2015.ált. számú, 2015. december 02-án kelt végzésemben tájékoztattam az Ügyfelet, hogy az ellenőrzésen tapasztalt szabálytalanságok miatt hivatalból tűzvédelmi hatósági eljárást indítottam. A végzést az Ügyfél felesége 2015. december 08-án vette kézhez, azonban jelen határozat meghozataláig nem élt iratbetekintési jogával. Az eljárás során az alábbiakat állapítottam meg: 1. Az Ügyfél a tulajdonában lévő,. szám alatti ingatlan területén szórakozóhelyet üzemeltet a 2015. május 29-én kelt bérleti szerződés alapján, ahol az ellenőrzés idején 7 fő alkalmi munkavállalót foglalkoztatott, mely tényt a 35960/2031-1/2015.ált. számú, 2015. október 24-én kelt ellenőrzési jegyzőkönyvben aláírásával igazolt, azonban a dolgozók tűzvédelmi oktatási naplóját nem tudta a helyszínen bemutatni. 35960/2031-3/2015.ált. számú, 2015. december 02-án kelt végzésemben az Ügyfelet iratbemutatásra hívtam fel, melyben kértem az oktatás megtörténtének igazolását. A 2015. december 22-én benyújtott dokumentumok alapján 2015. október 16-án 11 fő tűzvédelmi oktatását tűzvédelmi megbízott elvégezte. 35960/2031-5/2015.ált. számú, 2016. január 05-én kelt végzésemben belföldi jogsegélyt küldtem a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályától, melyben az Ügyfél által 2015. október 24-én foglalkoztatottakról névszerinti létszámkimutatást kértem küldjék meg a Kirendeltség részére. A jogsegélyben megküldött adatok alapján az Ügyfél 2 főt,.. és.. alkalmazottakat foglalkoztatta munkaviszonyban, akik azonban nem szerepelnek a megküldött tűzvédelmi oktatási naplóban, így az oktatásuk megtörténtét igazolni nem tudták. 2
35960/2031-6/2015.ált. számú, 2016. január 05-én kelt végzésemben az Ügyfelet meghallgatásra idéztem a Kirendeltségre, azonban írásban személyes meghallgatásának mellőzését kérte külföldi tartózkodása miatt, így a 2 fő foglalkoztatásának körülményeit tisztázni nem tudtuk. 2. A 35960/2031-1/2015.ált. számú helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben az Ügyfél nyilatkozata alapján kb. 120 fő tartózkodott 2015. október 24.-én a szórakozóhelyen. A hatósági eljárásom során az Ügyfél bemutatta a által, 2015. június 02-án kelt, hatályos jogszabályoknak megfelelő kiürítés számítást, mely szerint az épület adottságait figyelembe véve 56 fő biztonságos kiürítése biztosított. 3. Az Ügyfélre vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelő tűzvédelmi szabályzat az ellenőrzés időpontjában nem állt rendelkezésre a helyszínen. Az Ügyfél által a hatósági eljárásom során bemutatott tűzvédelmi szabályzatot.. készítette, 2015. június 02-án kelt a.. vonatkozik,.. aláírásával. Az Ügyfélre vonatkozó tűzvédelmi szabályzatot hatósági eljárásom során sem mutattak be. Az eljárás során megállapított hiányosságokkal az alábbiakat sértették meg: 1. A tűzvédelmi oktatások elmaradásával az Ügyfél megsértette a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 22. (3) bekezdését, mely szerint a munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. 2. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) 51. szakasz (1) bekezdés aa) pontja alapján az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a) a benntartózkodó személyek aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített kijáraton elhagyhassák Az OTSZ 63. szakasz alapján Kiürítési számítás esetén a 7. mellékletben foglalt 4. táblázatban előírt kiürítési normaidők teljesülését kell igazolni. 3. A tűzvédelmi szabályzat hiányával megsértették a Ttv. 19. (1) bekezdését, mely szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, valamint a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. (1) bekezdése alapján a tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben, továbbá a Ksktv.-ben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 2-9., 13-17., 19-20., 22-26., 31-32. és 38. sorában rögzített szabálytalanságok esetén - az 5. szerinti eljárások kivételével - a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. 3
A bírság összegének megállapításakor enyhítő körülményként vettem figyelembe, hogy az ügyféllel szemben hatóságomnál első alkalommal kerül sor tűzvédelmi bírság kiszabására. Súlyosbító körülményként vettem figyelembe a kiürítési számításban szereplő létszám többszörös túllépését, az ezzel veszélyeztetett személyek magas számát. A bírság összegét a következők alapján állapítottam meg: 1. A Korm. rendelet 1. melléklet 27. pontja alapján ha a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, illetve - amennyiben tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett - a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor - igazolt módon - nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt - kerül kiszabásra a tűzvédelmi bírság. Ezen tűzvédelmi szabálytalanságért 100.000 Ft/munkavállaló tűzvédelmi bírság mértéke. A bírság kiszabása a Korm. rendelet 7. alapján nem kötelező, így annak mellőzése mellett döntöttem. 2. A Korm. rendelet 1. melléklet 10. pontja alapján a kiürítési számítással igazolt/igazolható létszám túllépése kerül kiszabásra a tűzvédelmi bírság. Ezen tűzvédelmi szabálytalanságért 100.000 Ft-tól 3.000.000 Ft-ig terjed a tűzvédelmi bírság mértéke, jelen esetben 100.000 Ft, azaz egyszázezer forintban határozom meg. A bírság kiszabása a Korm. rendelet 7. alapján nem kötelező, azonban annak kiszabása mellett döntöttem, mivel a kiürítési számításban szereplő, biztonságosan kiüríthető létszám több mint kétszeresének megfelelő fő tartózkodott a szórakozóhely területén az ellenőrzés időtartama alatt, mellyel veszélyeztette az épületben tartózkodók biztonságát és testi épségét. 3. A Korm. rendelet 1. melléklet 30. pontja alapján ha a külön jogszabály alapján kötelezettek a jogszabály által előírt tűzvédelmi szabályzatot nem készítik, készíttetik el - kerül kiszabásra a tűzvédelmi bírság. Ezen tűzvédelmi szabálytalanságért 60.000 Ft-tól 250.000 Ft-ig terjed a tűzvédelmi bírság mértéke. A bírság kiszabása a Korm. rendelet 7. alapján nem kötelező, így annak mellőzése mellett döntöttem. A fentiek alapján 100.000 Ft,- azaz egyszázezer forint tűzvédelmi bírságot szabtam ki. A késedelmi kamat mértékét, valamint a tűzvédelmi bírság és a késedelmi kamatadók módjára történő behajtását a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 43. (3) bekezdése határozza meg, illetve biztosítja. A Korm. rendelet 9. (4) bekezdése alapján a tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. A rendelkezésre álló adatok alapján pontosan nem megállapítható, hogy a jogsértés mióta áll fenn, a hatóság 2015. október 24-én szerzett tudomást. Döntésem a fenti jogszabályhelyeken alapul. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban. Ket.) 29. (4) bekezdés a) pontja alapján mellőztem az ügyfél értesítését az ellenőrzés időpontjáról. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. 4
Határozatom a Ket. 71. (1) bekezdésén, a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 11. -án alapul. Hatáskörömet a Korm. rendelet 8. (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. -a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. A Ket. 98. (1) bekezdése értelmében az első fokon hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek van helye, melyet a Ket. 102. (1) bekezdése szerint annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amelyik a megtámadott döntést hozta. A Ket. 99. (1) bekezdése alapján a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására a Korm. rendelet 2. (1) bekezdése alapján az Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogosult. A fellebbezési eljárásra a Ket. 102-105. -a az irányadó. A fellebbezési illeték összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése határozza meg. Hajdúnánás, 2016. január 21. 5