ÉVES KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS

1 ÉVES KOCKÁZATKEZELÉSI JELENTÉS Nyilvánosságra hozatali kötelezettség teljesítése 164/2008. (VI.27.) kormányrendelet alapján Készült: 2013.05.15 Készítette: Szakmáriné Dezső Beatrix kockázatkezelési vezető Elfogadta: Seres István elnök vezérigazgató, igazgatósági tag Kecskés Lászlóné vezérigazgató, igazgatósági tag

ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ A Hungária Értékpapír Zrt. (továbbiakban Társaság) a 164/2008. (VI.27.) Kormány Rendelet a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozataláról (továbbiakban Korm.rendelet) alapján a 2012. üzleti évre vonatkozóan az alábbi információkat teszi közzé. 2 A nyilvánosságra hozatali kötelezettség elveit a Társaság külön szabályzatban határozta meg. A Társaság a nem lényeges, vagy védett/bizalmas információkat nem hozza nyilvánosságra. A Társaság az átlátható, szabályozott tevékenysége és a magas kockázatú ügylettípusok kizárása érdekében, a Bszt. (2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól) 19-21. - a alapján, Belső ellenőrzési, Kockázatkezelési és külön a jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető (továbbiakban Compliance Officer) tevékenységet ellátó egységet állított fel. A Társaság szervezeti felépítésében a Belső ellenőrzés, a Compliance, és a Kockázatkezelés tevékenysége elkülönül egymástól. A Belső ellenőrzés és a Compliance egység tevékenysége független, a Kockázatkezelési egység az Igazgatóság mellett látja el feladatát. Rövidítések: Bkr.: 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól Bszt.: 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól Bhkr.: 301/2008. (XII.17.) Korm. rendelet a befektetési vállalkozások hitelkockázatáról Hpt.: 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról KKr.: 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól Bmkr.: 169/2008. (VI.28.) Korm. rendelet a befektetési vállalkozás működési kockázatának tőkekövetelményéről Szmt.: 2000. évi C. törvény a számvitelről Tpt.: 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról

Tájékoztató információk 3 I. A Belső ellenőrzési egység: - feladatainak szakmai irányítását a Felügyelő bizottság végzi - tevékenységét önállóan, az éves tervben foglaltak alapján látja el - a Társaság kockázatait a belső ellenőrzés folyamatosan vizsgálja - az ellenőrzések eredményéről az Igazgatóságot tájékoztatja - tevékenységéről folyamatosan beszámol a Felügyelő Bizottságnak II. A Compliance Officer: - biztosítja, hogy a Társaság mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban és szabályzatokban foglaltaknak - folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedéseket - tevékenységével kapcsolatos észrevételeiről a Felügyelő Bizottságnak tartozik beszámolással - feladatait az éves terv alapján látja el, viszont a napi munkafolyamatokban történő változások, a törvényi változások miatt köteles feladatait átcsoportosítani - folyamatosan aktualizálja a Társaság szabályzatait, figyelemmel kíséri az új szolgáltatásokhoz kapcsolódó kötelmeket - ellátja mindazon feladatokat, melyet a Belső Védelmi Vonalakról szóló szabályzat tartalmaz - jelentést készít az Igazgatóság részére. A kockázatok figyelésére, elemzésére kockázatkezelési egységet alakított ki a Társaság, de a kockázatok előzetes kiszűrésében az illetékes döntési szinteken lévő vezető állású munkatársak is részt vesznek. A folyamatba épített ellenőrzés mellett jelentős szerepet képvisel a vezetők személyes ellenőrzési tevékenysége. III.A kockázatkezelő feladatai közé tartozik: - A kockázatkezelés elemei: o a kockázatkezelési politika meghatározása (annak rögzítése, hogy milyen típusú és mértékű kockázat vállalásra törekszik a Társaság, különösen a hitelezési, piaci, működési és likviditási kockázatok területén) o a kockázatkezelési rendszerrel kapcsolatos folyamatok, eljárások, feladatok, döntési és ellenőrzési jogkörök meghatározása o a kockázatok mérésére használt eljárások és módszerek kidolgozása o a kockázatok mérése o a kockázati limitek felállítása o a kockázatkezelési tevékenységgel kapcsolatos jelentések készítése

o o a megállapított kockázati limitek túllépése esetén követendő eljárások szabályozása a kockázatkezelési rendszerrel kapcsolatos belső ellenőrzési eljárások. - A kockázatkezelés főbb feladatai: o betartatja és betartatja a kockázatkezelési szabályzatban foglaltakat o külön kockázati rendszerrel méri a partner, piaci, likviditási és működési kockázatot o figyelembe veszi a jogi és az áru kockázatot is o a kockázatkezelésért felelős személy kialakítja a kockázatkezelési gyakorlatot, végrehajtja az igazgatóság által elfogadott kockázatkezelési politikát, a meghatározott kockázatkezelési program szerint jár el, rendszeresen ellenőrzi a limitek betartását, kifejleszti a kockázati pozíciók pontos mérésére szolgáló módszereket, évente átfogó jelentést készít a kockázatkezelési program végrehajtásával kapcsolatban 4 A tőkemegfelelés elengedhetetlen része a kockázatok mérése, és a kockázatokra elkülönített tőkének a kockázatokkal történő összevetése. A Társaság a kockázatmérséklésre azáltal is törekszik, hogy a határidős ügyletek óvadékait naponta értékeli, javaslatot tesz óvadék fedezetbe vonására, illetve felszabadítására. Emellett havonta minősíti a befektetési szolgáltatásból adódóan fennálló ügyféltartozások/követelések összegét, és a minősítési kategóriák valamelyikébe besorolásra kerül. A kockázatvállalás mértékét úgy határozza meg, hogy az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok összértékét az ügyfélhez, illetőleg az ügyfélcsoporthoz kapcsolódó pozíció és kockázatvállalás kockázatai összeadásra kerülnek. A befektetési szolgáltatási tevékenység keretében végzett értékpapír-kereskedelem megköveteli, hogy a papírok kockázati kitettsége értékelésre kerüljön. A pontozásban az 1-es a legkevésbé, míg az 5-ös a legkockázatosabb terméket jelöli. Az állampapírok és a diszkontkincstárjegyek 1-es kockázati súllyal, míg a határidős termékek és az online devizapárok 5-ös kockázati súllyal rendelkeznek. A kockázat mérésére használt eszköz: hozamgörbe. A hozamgörbe elkészítése az Államadósság kezelő Központ által közzétett referenciahozamok alapján naponta történik. Az így meghatározott referencia árfolyamon kerülnek értékelésre az állampapírok, az MNB kötvények, illetve a diszkontkincstárjegyek. Az egyéb befektetési eszközök kamatkockázatának meghatározása is a hozamgörbével történik.

I. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK A Hungária Értékpapír Zrt. megalkotta a Kockázatkezelési Szabályzatát, az Értékelési Szabályzatát, a Likviditási Eljárási Szabályzatát, a Kereskedési Könyv vezetési Szabályzatát és az ICAAP belső tőkemegfelelési szabályzatát, melyek tartalmazzák a Társaság kockázatkezelési elveit, módszereit. 5 Főbb kockázati kategóriák, Kockázatkezelési szabályzat szerinti elvei, módszerei: a) Egyedi és általános kockázat: Pozíciókockázat a kötvények, részvények és egyéb értékpapírok pozícióinak figyelembe vétele, ideértve a határidős és opciós ügyletek alapjául szolgáló értékpapírok pozícióit is. Pozíció kockázat figyelembe vétele a saját számlás kereskedés esetében releváns. A Társaság saját számlás kereskedést nem folytat, részvény, határidős és opciós ügyleteket nem köt. A saját számlán tartott, befektetési könyvbe jegyzett állampapírokat a 251/2000. Kormányrendeletben foglaltak alapján az ÁKK szerint értékeli. b) Partnerkockázat: Partnerkockázatot jelent a halasztott pénzügyi teljesítésből származó követelések engedélyezése. A Társaságnál nincs halasztott pénzügyi teljesítésre lehetőség. Kockázatot jelent az ügyfelek által teljesítendő értékpapír-szállítási kötelezettség, az ügyfelekkel kötött bizományosi szerződésekből származó egyéb ügyfélkövetelések és az ügyfél által elhelyezendő letéti követelmény teljesítése, illetve ezek nem teljesítése. A partnerkockázatok között a nyitva szállításokból, elhelyezett letétekből, díj- és jutalékkövetelésekből, késedelmes teljesítésből származó kockázatok kerülnek megfigyelés alá. A Társaság halasztott pénzügyi teljesítést nem engedélyez, befektetési hitelt nem nyújt. A partnerekkel szembeni kitettségeket a hitelezési kockázatok között, sztenderd módszerrel állapítja meg a Társaság. c) Nagy kockázat: Ha az egy ügyféllel szembeni kockázatok összértéke meghaladja a Társaság szavatoló tőkéjének 10%-át, azt nagykockázat vállalásnak kell tekinteni, melynek túllépését azonnali hatállyal jelenteni kell a Felügyeletnek. d) Kamatlábkockázat: A Társaság rés-elemzést nem alkalmaz. A saját portfólió naponta átértékelésre kerül, melyet a vezetőség figyelemmel kísér. Kamatláb kockázati kitettségünk alacsonynak ítélhető. e) Deviza árfolyamkockázat: A devizaárfolyamok változását napi szinten rögzíteni kell a nyilvántartási rendszerben, a devizás ügyletekkel rendelkező ügyfelek portfólióját ez alapján kell értékelni. A deviza árfolyamkockázatból eredő kockázatokat ügyfelenként, és mindösszesen is vizsgálni szükséges. A devizaárfolyam változásából eredő kockázatok kiemelt tényezője a kockázatkezelési eljárásnak, melyet a napi munkafolyamatokba épített ellenőrzéssel is nyomon kell követni. Deviza árfolyam változással érintett minden (megbízói és saját) számlák esetében mérésre kerül a kockázatok szintje.

f) Likviditási kockázat: A Társaság Igazgatósága részére a Kockázatkezelési vezető havonta készíti el a likviditási tervet. A likviditási terv a Likviditási Eljárási szabályzatban foglaltak alapján tartalmazza a meglévő pénzeszközök nettó értékét (likviditási pénzeszköz), és a következő időszakra várható kötelezettségek teljesítését. g) Működési kockázat: A Társaság a működési kockázatát a Bmkr. 3. -ban foglaltak alapján állapítja meg, melynek irányadó mutatója a kamat és nem kamat bevétel jellegű összegek nettó hároméves átlaga. A kockázati érték a könyvvizsgálói záradékkal ellátott, auditált éves beszámoló alapján kerül megállapításra. h) Jogi kockázat: A Társaság csak olyan ügyleteket köt, amelyek jogi megalapozottságához nem férhet kétség. A jogügyletek megalapozottságához a Compliance egység és a Társaság kiszervezett, támogató Ügyvédi Iroda szakértelme járul hozzá. i) További szempontok: A kockázatok kezelését a Társaság komplex üzleti támogatással, a limitek betartásával, a stop pozíciók meghatározásával, napi ellenőrzésekkel alapozza meg. A Társaság pénzügyi, likviditási és pozicionálás helyzete, a hírnév, a külső belső üzleti folyamatok stratégiái, az emberi tényezők, illetve a megfelelő működéshez a jogi háttér folyamatosan ellenőrzésre kerül. Ezek folyamatát szabályozásokkal, utasításokkal, napi ellenőrzési szempontokkal figyelemmel kíséri a Társaság. 6 Kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák, folyamtok A Hungária Értékpapír Zrt-nél az egyik legfontosabb szempont a kockázatkezelési terület szabályozottsága, melyek vonatkozó jogszabályi szempontok alapján kerültek kialakításra. A kockázatkezelés a napi munkafolyamatokba épített ellenőrzési szempontok szerint jár el, meghatározza az üzleti folyamatokhoz szükséges limiteket, felállítja a stop szinteket, rendelkezik a pozíciók helyzetéről akkor, ha az kockázati szintet veszélyeztető eljárásokat azonosít. A Társaság vezetése a kockázatkezelési eljárásokat jóváhagyta, azokat szakmailag megalapozottnak tekintette. A napi munkafolyamatokba épített ellenőrzések, a fedezetek ellenőrzése folyamatos. Szükséges, hogy a Társaság háttértámogató rendszere napra kész és pontos, ezért a kockázatkezelési funkciókat ellátó szakemberek a saját hatáskörükön belül képesek ellátni ezt a funkciót. A kockázatkezelés napi szinten részt vesz a Társaság üzleti és stratégiai döntési folyamataiban, tervet készít a folyamatos működés fenntartásához szükséges lépésekről. Új szabályzat került bevezetésre, az új termék, szolgáltatás igénybe vételének folyamatáról és feltételeiről, valamint az új partner szerződéseket megelőző és a folyamatot követő szabályokról is, melyek a Társaság jogi és kockázatkezelési stratégiáját támogatják.

A kockázatok azonosítása, mérése, figyelemmel kísérése A Társaság kockázatkezelése a kockázatok azonosítását és mérését a kialakított folyamatok szempontjából végzi el. A fentiekben ismertetett kockázati pontokra stratégiát állít fel, szabályzatot készít. A kockázatok azonosítását és mérését a Társaság Értékelési Szabályzata tartalmazza. A kockázatok napi szintű figyelemmel kísérését elsősorban a Kockázatkezelési egység végzi, munkájáról jelentést készít az Igazgatóság felé. A Kockázatkezelés szorosan együtt működik a Társaság funkcionálisan fontos területeivel, így a jogi, és üzleti területek ügyvezetésével, a területi felelős vezetőkkel is. 7 Kockázatmérési rendszerek, jelentések alkalmazása A Társaság a kockázatmérési rendszereire saját maga által kialakított folytonossági rendet alkotott meg. A kockázatok mérésére különböző specifikus módszereket állított fel, mely alapján napi szinten ellenőrzésre kerülnek a szabályzatokban rögzített szempontok. A kockázatkezelési jelentések belső és külső jelentésrendszereket alkotnak. A Társaság a likviditási helyzetről havi szinten jelentést készít az Igazgatóság részére. Az új termék, szolgáltatás bevezetésével kapcsolatos kockázati profil felállításáról, az üzleti folyamatokban észlelt hiányosságokról, a limitek túllépéséről, a szolgáltatások sajátosságai alapján felállított szempontok betartásáról vagy be nem tartásáról, valamint a munkafolyamatok napi ellenőrzéséről folyamatos jelentést kell készíteni. Véletlenszerű kiválasztással kapcsolatos ellenőrzésekről a kockázatkezelés az Igazgatóság részére külön jelentést készít. A kockázatkezelés támogatását nyújtja a negyedéves COREP jelentés elkészítéséhez, melyet a Felügyeletre küld meg a Társaság. Kockázatok mérése, elvek A Hungária Értékpapír Zrt. kialakította a saját kockázatok mérséklésére és fedezésére vonatkozó szabályzatokat, melyek ezen elveket tartalmazzák. A Társaság célja volt, hogy olyan mérési struktúrákat állítson fel, mellyel naponta a piaci változásokat figyelemmel lehet kísérni, a Társaságra vonatkozó kockázati pontokat. A Társaságunk olyan Risk modult alakított ki, mellyel a kockázatok mérsékelhetők és a fedezetre szolgáló eszközök hatékonysága mérhető. Ennek részletes bemutatását a 164/2008. Kormányrendelet 3. -a alapján a Társaság nyilvánosságra nem hozza. A Társaság a fenti modulra olyan stratégiát állított fel, melyben a kockázatok úgy kerültek paraméterezésre, hogy a Társaságot érintő kockázatok folyamatosan figyelemmel legyenek kísérve, illetve a Társaság által felállított kockázati szinteket meghaladó ügyleteket azonnali hatállyal kizárhatóak legyenek. A folyamatos mérések lehetővé teszik a piaci folyamatokban bekövetkező változások előzetes mérését.

A kockázatok azonosítása, mérése és ezek figyelemmel kísérése a területi vezetők feladata. A kockázatok mérésének lépései: - a Szavatoló tőke rögzítése a Clavis rendszerben, - az átértékelés indítása, - a naplózás és az ellenőrzés, - a kereskedési könyvi pozíciók rögzítése, - az értékpapír bekerülési átlagárak meghatározása, - a részvény-, kötvény-, deviza-, és kamatkockázati pozíciók rögzítése, - az ügyfélpozíciók átértékelése - a nyitvaszállítás és elszámolási kockázat meghatározása - a nagykockázat vállalás definiálása - a kereskedési könyvi tőkekövetelmény számítása A kockázatok mérését és jelentését a Clavis nyilvántartó rendszerben kialakított riportok segítségével tesszük meg. A kockázatok mérséklésére és fedezésére vonatkozó alapelveket az Értékelési Szabályzat foglalja magába. 8 II. JAVADALMAZÁSI POLITIKA A Hungária Értékpapír Zrt. a 164/2008. Kormányrendeletben foglaltak alapján, a Bszt. 4. számú mellékletének 2. pontja alapján, a vezető állású személyekre, a kockázatkezelési, belső ellenőrzési és compliance egységek tekintetében, valamint a felelős vezetőkkel kapcsolatos javadalmazási politikában rögzítettek kapcsán az alábbiakban jelen nyilvánosságra hozatali kötelezettségnek tesz eleget. A Bszt. 4. számú mellékletében foglaltak szerint, a nyilvánosságra hozatal az alábbi területekre terjed ki: - Felügyelő Bizottság - Legfőbb irányítási funkciók - Belső kontroll funkciók Felügyelő Bizottság javadalmazása: A Felügyelő Bizottság személyi javadalmazását alapvetően a Közgyűlés határozza meg, fogadja el, és rögzíti a jegyzőkönyvében. Legfőbb irányítási funkciók: A legfőbb irányítási funkciókat betöltő személyek a területi vezetők, akik a funkcionálisan fontos területek legfőbb irányítását látják el. Területi vezetők: kereskedési, portfoliókezelési, stratégiai, értékesítési, partnerkapcsolati vezetők, és az operatív igazgató. A Társaság felelős vezetőinek javadalmazását úgy alakította ki, hogy az nem függhet az általa irányított terület teljesítményétől annak érdekében, hogy lojális, megfelelő ítélő készség, és befolyásmentesség biztosítva legyen. A felelős vezetés esetében fontos tényező a változó bér figyelemmel kísérése, mivel ez a tényező nem hathat ösztönzőleg a kockázati profilt meghaladó túlzott kockázatvállalásra. Ezért a változó bér a kockázatok és a likviditás fenntartásához szükséges források figyelembe vételével a korrigált eredményre kerül megállapításra, nem a bruttó bevételre.

Belső kontroll funkciók: A belső kontroll funkciókat a belső ellenőr, a compliance officer és a kockázatkezelési egységekben dolgozó munkatársak látják el. Jellegéből adódóan a belső kontroll funkciókat ellátó munkavállalók javadalmazása úgy kerül megállapításra, hogy az teljes mértékben független legyen a Társaság jövedelemtermelő készségétől, illetve annak eredményességétől. A Társaság ezzel biztosítja azt, hogy a belső kontroll funkciók függetlensége, pártatlansága fenn maradjon. A belső kontroll funkciók területén dolgozó munkavállalók esetében, az általuk a törvényi kötelemnél fogva készített éves célkitűzéseik megvalósítása adhat alapot a javadalmazásuk módosítására. 9 A személyi alapbér és a változóbérezés kapcsolatai: A felelős területi vezetők esetében a változó bér megállapítása különböző likviditási és forrás teremtési lehetőségek tükrében kerül meghatározásra, nem pedig az eredményesség alapján. A belső kontroll funkciók esetében azonban ez a tétel nem függhet az általuk ellenőrzött terület eredményességétől, javadalmazásukat a versenyszférában alkalmazott megfelelő jövedelem szint megállapításával kell kialakítani. A változó bérezés egyik formája a megtartó, ösztönző bónusz rendszer felépítése, melyet csak kivételes esetben lehet figyelembe venni. Kivételes indok lehet az üzleti terület átszervezésével járó leépítés, értékesítés, mely esetekben figyelembe kell venni a kulcsszerepet betöltő alkalmazottak megtartását. Megtartó, ösztönző bónusz a munkaviszony alapos okkal történő megszűntetése esetén nem jár a munkavállalónak. Teljesítmény mérése, ismérvei, jogosultsági rendszere: A Kormányrendelet 6/A. (2) bekezdés b-f pontjainak alapján, a Társaság a teljesítmény mérésére, értékelésére, jogosultságára a Javadalmazási Politikában külön fejezetet szentelt. Jelen nyilvánosságra hozatali kötelezettség során a Társaság nem kívánja a teljes fejezetet ismételten bemutatni, csupán az ennek összefoglalására és a megvalósítására fókuszál. Teljesítményértékelési elvek: A Társaságnál a teljesítmény javadalmazás alapja a teljesítmény értékelése. Teljesítményértékelést az adott területi vezetők kötelesek az irányításuk alatt álló dolgozók esetében végezni, negyedéves szinten illetve évente egyszer az Igazgatóság részére. A teljesítményértékelés során a Társaság vezetői valós képet kapnak azokról az ötletekről, problémákról, a szakmai továbbképzések lehetőségeiről, melyek a munkavállalók érdekeit szolgálják. A Társaságnál ez a folyamat informális jellegű, a hetente történő vezetői értekezleten a területek felelős vezetői mutatják be az ehhez kapcsolódó eseményeket, melyek a vezetői memorandumba rögzítésre kerülnek. Évente egy alkalommal a területi vezetők az évértékelő rendezvény során összesítik és bemutatják az értékelési elveket, melyet követően a kiemelten kezelhető szakmai támogatást elnyert munkavállalók javadalmazásánál a Társaság vezetősége figyelembe vesz. Az informális jellegű teljesítményértékelés és annak alapján történő javadalmazás nem képezi tárgyát a belső kontroll funkciókat ellátó munkavállalók esetében, a fentiekben már rögzített okok miatt.

Teljesítményértékelési szempontok: - munkavégzés hatékonysága - a kitűzött eredmények elérése - önképzés - SWOT analízis (gyengeségek és erősségek) - munkatársi viszonyok alakítása - gördülékenység - alkalmazkodási készség - fejlődési lehetőségek kihasználása - feladatok megoldásának időigényessége - elért célok teljesítménye, azok eredménye 10 A teljesítményértékelés alapján történő változóbér módosítása a felelős területi vezetők által összeállított értékelési folyamatot követően, évente egyszer kerülhet kifizetésre a munkaviszonyban álló munkavállalók részére. Összesített információk a javadalmazásról: A Társaságnál a Bszt. 4. mellékletének 2. pontja szerinti, belső szabályzatban meghatározott, a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló személyek esetében a 2012. évre vonatkoztatva a javadalmazás és teljesítményjavadalmazás összege a 164/2008. Kormányrendelet 3. (1) bekezdés b) pontja alapján a Társaság bizalmas információként kezeli, ezért ennek összegét, formáját személyekre lebontva nem teszi közzé. A Társaságnál 2012-ben 17 fő új alkalmazott került bejelentésre, 18 fő ki is lépett az év során. A részükre történő számfejtett jövedelem összege a 3. (1) bek. b) pontja alá tartozó bizalmas információnak számít. 2012-ben végkielégítés jogcímmel 0 eft kifizetés történt. 2012-ben halasztott javadalmazás és ki nem fizetett javadalmazás sem történt. Beszámolóban nyilvánosságra hozott adatok alapján a Javadalmazási politikában foglalt vezető tisztségviselők javadalmazása 2012-ben: 12.912 eft volt. A Társaság munkavállalóként dolgozó Igazgatósági tagjainak bruttó jövedelme 2012-ben: 4.800 eft volt.

Szavatoló tőkével kapcsolatos információk A 164/2008 (VI.27.) Korm. Rendelet 8. -ának megfelelően közzétett szavatoló tőke bemutatása: 11 Szavatoló tőke összege: 339.219.007,77 Ft o Alapvető tőke pozitív összetevői: 237.293.886,77 Ft - cégbíróságon bejegyzett tőke 200.000.000,0 - számviteli eredménytartalék, ha pozitív 54.127.418,0 - auditált mérleg szerinti eredmény 14.007.970,77 Ft o Alapvető tőke negatív összetevői: 30.841.502,0 - immateriális javak (-) 30.841.502,0 Járulékos tőke összege: 101.925.121,0 o pozitív összetevői: 101.925.121,0 - figyelembe vehető értékelési tartalék 101.925.121,0 Kiegészítő tőke összege: 339.219.007,77 Ft Korlátozások alapjául szolgáló szavatoló tőke: 339.219.007,77 Ft o ebből: - kockázatok fedezésére figyelembe vehető összes alapvető tőke 237.293.886,77 Ft - kockázatok fedezésére figyelembe vehető összes járulékos tőke 101.925.121,0 Tőkekövetelmény minimális szintje: 141.670.423 Ft o ebből: - Összes tőkekövetelmény a hitelezési, partner, felhígulási és nyitvaszállítási kockázatokra 71.007.001 Ft - Pozíció-, devizaárfolyam és árukockázat tőkekövetelménye 841.019 Ft - Működési kockázatok tőkekövetelménye 69.822.403 Ft Kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke összesen 197.548.584,77 Ft Tőkemegfelelési mutató 19,16 % Tőkemegfelelési index a Felügyeleti felülvizsgálat figyelembevételét követően 239,44 % Felügyeleti felülvizsgálat (SREP) előírásainak figyelembe vételét követően 339.219.007,77 Ft rendelkezésre álló szavatoló tőke* Felügyeleti felülvizsgálat (SREP) előírásainak figyelembe vételét követő 223.258.455,0 tőkekövetelmény* Szavatoló tőke többlet/hiány felügyeleti felülvizsgálat előírásainak 115.960.552,77 Ft figyelembevételét követően* Tőkemegfelelési index felügyeleti felülvizsgálat előírásainak 151,94% figyelembevételét követően* TMM felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követő 12,16% tőkemegfelelési mutató*

*A Felügyelet a 2012.06.30-i napra készült SREP adatszolgáltatást követően felhívta a Társaság figyelmét, hogy a Bszt. 13. -a alapján állapítsa meg a tőkemegfelelési mutatóját. Ennek megfelelően a törvényben meghatározott minimum tőkét (730000 EUR) meg kell szorozni a vizsgálat időszakát megelőző egy év MNB euro árfolyam legmagasabb értékének a 95%-val. Ezzel a Felügyeleti tőkemegfelelési mutató ugyan alacsonyabb, mint a tényleges eredményességre kiszámolt értéke, azonban a 8%-os minimum küszöbérték felett van. 12 A Társaság 2012. évi auditált beszámolójának elkészítése során felülvizsgálta az értékelési tartalékát. A korábban, az immateriális javak értékhelyesbítését visszaírta, tekintettel arra, hogy az értékhelyesbített immateriális jog könyv szerinti értéke nulla lett. A BÉT Zrt. részvények értékelésére külső szakértővel készítetett elemzést követően, a könyvekben rögzített érték helyesbítve lett, így az értékelési tartalék összege változott az előző évi auditált beszámolóhoz képest. Belső tőkemegfelelés értékelési folyamata, vonatkozó elvei és stratégiája: A belső tőkekövetelmény számításának értékelési folyamata a részfeladatok pontos specifikációjával történik meg. A tőkeszámítás összetevőit, a hitelezési és felhígulási kockázatok, a partnerkockázatok, a deviza és pozíciós kockázatok, a működési kockázatok számításához a Társaság a folyamatba épített ellenőrzéssel működő értékelési eljárásokat vezetett be. Alapvető, hogy a deviza és pozíciós kockázatok számításához az MNB által közzétett árfolyammal kell értékelni. Az állampapírok esetében, az ÁKK által közzétett árfolyamon kell értékelni a pozíciókat. Fontos követelmény, hogy az értékelési eljárások minden területen azonos mechanizmussal, prudensen kövessék a folyamatokat. A belső tőkemegfelelés számításánál fontos szempont, hogy a Társaságot érintő kockázatok beazonosíthatóak, mérhetőek legyenek. Biztosítania kell a Társaság kockázati profiljának megfelelő tőke mennyiségét, mellyel látható, hogy a kockázatkezelési rendszer működése folyamatos. A Társaság a pontos mérés érdekében a kockázatkezelési rendszerét, és az azt támogató eszközeit folyamatosan fejleszti. A belső tőkemegfelelés számításának mechanikája pontos képet nyújt a Társaság vezetőinek arra vonatkozóan, hogy a kockázatkezelési elvek és stratégiák a Társaság működésében betartásra kerülnek. A Társaság 2012-ben készfizető kezességet nyújtott egy gazdasági társaság által kibocsátott vállalati kötvények visszafizetésére, 500 mft értékben. Az 500 mft-ra a Társaság az auditált beszámolójához kapcsolódó tőkemegfelelés számítása során megképezte a szükséges tőkekövetelményt. A beszámoló auditálásakor a készfizető kezességből 300 mft már teljesült, mint lejárt esemény. A vállalt kötelezettség a kibocsátó részéről pénzügyileg rendezésre került. A Társaságnál nagy-kockázatvállalás nem volt, arra a Társaság tőkét képzett.

Kitettségi osztályok szerinti kockázati kategóriák megállapítása 13 SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül): Központi kormányok és központi bankokkal szembeni kitettség: Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Intézmények Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Felügyelet által kiemelten kockázatosnak minősített kategóriába tartozó tételek Fedezett kötvények Intézménnyel, vállalkozással szemben fennálló rövid lejáratú követelések Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek Összes tőkekövetelmény a pozíció-, devizaárfolyam, és árukockázatra: Devizakockázat: Összes tőkekövetelmény a működési kockázatokra: Alapmutató módszer szerinti tőkekövetelmény (BIA módszer) TŐKEKÖVETELMÉNY- MINIMÁLIS SZINTJE: TŐKEKÖVETELMÉNY- MINIMÁLIS SZINTJE SREP ELŐÍRÁS SZERINT: 71.007.001 Ft 74.226 Ft 11.931.418 Ft 55.183.984 Ft 337.005 Ft 2.289.382 Ft 0Ft 1.190.986 Ft 841.019 Ft 841.019 Ft 69.822.403 Ft 69.822.403 Ft 197.548.584,77 Ft 115.960.552,77 Ft Hitelkockázat és felhígulási kockázat A 164/2008. Kormányrendelet 10. -ban szabályozott nyilvánosságra hozandó adatokkal kapcsolatban a Társaság az alábbi információkat hozza nyilvánosságra: - A Társaság hitelnyújtási engedéllyel nem rendelkezik, így a késedelem és hitelminőségromlás nem következik be - A Társaság értékvesztést és céltartalékot a vonatkozó jogszabályok alapján képzi meg

Kitettségek teljes összege a beszámítás után, illetve a kitettségi osztályok szerinti bontása: Kitettségi osztályok Kitettségi osztály Teljes összeg Megképzett tőkekövetelmény SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció 71.007.001 Ft nélkül): Központi kormányok és központi bankokkal szembeni kitettség: - ebből: állampapír kitettség 0% 53.435.026 Ft - adóhatósággal szembeni követelés 100% Regionális kormányok vagy helyi 74.226 Ft önkormányzatok - ebből: önkormányzattal szembeni követelés 100% 927.824 Ft 74.226 Ft Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Intézmények 11.931.418 Ft - ebből: BÉT-tel szembeni követelések 0% 68.602.507 Ft - elszámolóházzal szembeni követelés 0% 22.741.121 Ft - tőzsdeforgalmi számlák 0% 231.775.347 Ft - elszámolási betét számlák 20% 745.713.652 Ft 11.931.418 Ft Vállalkozások 55.183.984Ft - részesedések BÉT 100% 139.799.80 11.183.984 Ft - részesedések Műsor-Hang 100% 50.000.00 4.000.00 - mérlegen kívüli kötelezettség 100% 500.000.00 40.000.00 vállalások Lakosság 337.005 Ft - ebből: ügyfelekkel szembeni követelések 75% 5.616.757 Ft 337.005 Ft Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Felügyelet által kiemelten kockázatosnak minősített kategóriába tartozó tételek Fedezett kötvények 2.289.382 Ft - ebből: lejáratig tartani kívánt értékpapírok 100% 28.617.28 2.289.382 Ft Intézménnyel, vállalkozással szemben fennálló rövid lejáratú követelések Kollektív befektetési értékpapírok 0Ft Egyéb tételek 1.190.986 Ft - ebből: pénztár 0% 15.945.165 Ft - aktívák 50% 17.138.09 685.524 Ft - tárgyi eszközök 100% 6.318.276 Ft 505.462 Ft Összes tőkekövetelmény a pozíció-, 841.019 Ft devizaárfolyam és árukockázatra Deviza kockázat: 841.019 Ft Összes tőkekövetelmény a működési 69.822.403 Ft kockázatokra: Alapmutató módszer szerinti tőkekövetelmény (BIA 69.822.403 Ft módszer) TŐKEKÖVETELMÉNY- MINIMÁLIS 197.548.585 Ft SZINTJE: 14

Kitettségi osztályok földrajzi eloszlása, és a képzett céltartalékok összege Kitettségi osztályok Kitettségi Földrajzi eloszlás Képzett céltartalék osztály SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül): Központi kormányok és központi bankokkal szembeni kitettség: - ebből: állampapír kitettség 0% 100 % HUN 2.555.746 Ft - adóhatósággal szembeni követelés 100% 100 % HUN Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok - ebből: önkormányzattal szembeni követelés 100% 100 % HUN Intézmények - ebből: BÉT-tel szembeni 0% 100 % HUN követelések - Keler számlák egyenlege 0% 100 % HUN - elszámolóházzal szembeni 0% 100 % HUN követelés - elszámolási betét számlák 20% 46,74% HUN - elszámolási betét számlák 20% 2,58% UNIÓ - elszámolási betét számlák 20% 32,89% SVÁJC - elszámolási betét számlák 20% 17,79% USA Vállalkozások - részesedések BÉT 100% 100 % HUN - részesedések Műsor-Hang 100% 100 % HUN Lakosság - ebből: ügyfelekkel szembeni követelések 75% 100 % HUN - adott kölcsönök 75% 100 % HUN Fedezett kötvények - ebből: lejáratig tartani kívánt értékpapírok 100% 100 % HUN Egyéb tételek - ebből: pénztár 0% 100 % HUN - aktívák 50% 100 % HUN - tárgyi eszközök 100% 100 % HUN 15 A Társaság a fenti kitettségi osztályokon belül külön gazdasági ágazatbeli megkülönböztetést nem tesz, ügyféltípus szerint lakossági ügyfeleknek szolgáltat. Fő kitettségeinek hátralévő futamidő szerinti osztályozást nem végez, ügyfél késedelem és hitelminőségi romlás nem volt. A fentieken túl, a kormányrendeletben foglaltak szerinti céltartalék képzés nem volt, visszaírt értékvesztés nem történt. A Társaság saját számlás kereskedést nem folytat, így származtatott ügyletek partnerkockázatával kapcsolatos információkat nem tesz közzé. Sztenderd módszerű kitettségek megállapítása: A Társaság elismert külső hitelminősítő szervezet, exporthitel ügynökséggel nem tart kapcsolatot. Kitettségeit a Felügyeleti irányelvek alapján határozza meg, illetve a rendelkezésre álló üzleti adatok alapján. A Társaság teljes hitel és partnerminősítési, felhígulási kitettségeit a Felügyelet által kiadott módszertani útmutató, valamint a Bmkr. vontakozó irányelvei alapján, a Kockázatkezelési szabályzatban foglaltak módszerével állapítja meg, és számítja ki a tőkekövetelményt.

Elismert pénzügyi biztosítékok: A Társaság a hitelkockázatot a Tpt. felhatalmazás alapján kiadott rendeletben foglaltak szerint állapítja meg, és nem alkalmaz saját, nemteljesítéskori veszteségráta vagy hitelegyenértékesítési becslést, így a kormányrendeletben foglaltak alapján az elismert pénzügyi biztosítékokkal kapcsolatban, illetve a más elismert hitelkockázati fedezetek általi érték és volatilitási korrekciós tényező adatával kapcsolatban az alábbiakat hozza nyilvánosságra: - A tőzsdén forgalmazott értékpapírokat az állampapírok kivételével a tőzsde által közzétett záróárfolyamon kerül értékelésre (jellemzően magyar tőzsde). A nemzetközi értékpapírok, a nemzetközi adatszolgáltató (Bloomberg) által közzétett hivatalos záró árfolyam alapján kerülnek értékelésre. Azon papírok esetében, melynél nem közölnek árfolyamot az adott napra, a legutolsó közzétett tőzsdei záró érték a mérvadó. Ha nincs a tőzsdén bevezetve az értékpapír, vagy nincs még rá kötés, akkor a bekerülési ár az értékelés alapja. - A 3 hónapnál hosszabb hátralevő futamidővel rendelkező magyar állampapírokat az Államadósság Kezelő Központ által nyilvánosságra hozott referencia árfolyamon kell értékelni. - A 3 hónapnál hosszabb hátralevő futamidővel rendelkező MNB kötvényeket a lejárathoz legközelebb eső lejáratú két állampapír árfolyamának arányosításával kell értékelni. - A 3 hónapnál rövidebb hátralevő futamidővel rendelkező állampapírok és MNB kötvények árfolyamát a 3 hónapos ÁKK referenciahozam alkalmazásával kell értékelni. - A tőzsdei határidős ügyleteket a tőzsdei elszámoló áron kell értékelni. - A szabványosított tőzsdei opciós ügyleteket a tőzsde által közzétett áron kell értékelni. - A tőzsdén nem szereplő és piaci árral nem rendelkező értékpapírokat a bekerülési áruk alapján kell értékelni. - Pénzbeli fedezetet saját számláról a Társaság nem nyújt. - TEA fedezet 2012.12.31-i értéke: 5.000.00, KGA fedezet 2012.12.31-i értéke: 5.000.000 Ft volt. - Volatilitási korrekciós tényezőt a Társaság nem alkalmaz, mivel saját számlás kereskedést nem folytat. - Tőzsdei határidős megbízást a tőzsdei kereskedési rendnek megfelelő határidős napokra fogad el a Társaság. A megadott határidő nem haladhatja meg a megbízás adását követő első naptól számított tizenkét hónapot. - A határidős adásvételi megbízás esetében a Társaság kétszeres alapletét követelményt állít fel ügyfeleivel szemben. Letétként a KELER Zrt. által befogadható állampapírokat, részvényeket a KELER Zrt. által közzétett befogadási árfolyamon értékelve, illetve készpénzt fogad el a Társaság. A keretszerződés aláírásával minden, e szolgáltatást igénybe vevő ügyfél aláírásával tudomásul veszi, hogy megbízást határidős termékre addig nem adhat, amíg az előírt alapletétet a befektetési szolgáltatónál el nem helyezi. - Tőzsdei opciós megbízást a tőzsdei kereskedési rendnek megfelelő időpontokra, illetve időpontokig fogad el a Társaság. Az öt évet meghaladó időtartamra vagy öt évnél távolabbi határnapra, illetve határozatlan időre kikötött opció semmis. - Tőzsdei opciós jog vételére a megbízás elfogadásának feltétele, hogy az ügyfél a prémium összegét és az erre számított bizományosi jutalékot, illetve pénzkezelési díjat letétbe helyezze, illetve befizesse. 16

- Tőzsdei opciós jog eladása esetén értékpapír vagy pénzletétet kell biztosítania az ügyfélnek, melynek mértéke az opciós szerződés külön pontjában kerül meghatározásra. A szerződés addig nem lép hatályba, amíg az ügyfél a biztonsági letétet a befektetési szolgáltatónál letétbe nem helyezte. - A Day-Trade ügyletek fedezetét az ügyfél a megkötött Day-Trade Kiegészítő szerződés szerint az ügylet végleges lezárásáig köteles biztosítani. Az ügyfél vállalja, hogy a megbízásai alapján megnyitott pozícióit a tőzsdezárást megelőző 15 perccel ellentétes irányú megbízás adásával lezárja. - Befektetési hitelnyújtás, jegyzési garanciavállalás, a Társaságnál 2012. üzleti évben nem volt. - Nyitott értékpapír kölcsön ügylet nem volt. - A kereskedési könyvbe történő besorolás, átsorolás és kivezetés végrehajtásáért felelős személy a back-office vezető és a kereskedési vezető. - A Társaság saját számlás kereskedést nem folytat, így Kereskedési könyvet sem vezet. - A Társaság a saját számlájára elhelyezett állampapírokat befektetési könyvben tartja nyilván. 17 Működési kockázat A működési kockázatot a Bmkr. 3. -ban foglaltak alapján állapítja meg a Társaság (lásd: kockázatkezelési elvek és módszerek g)-ban foglaltak), az alapvető módszer szerinti meghatározásban. Ezen módszer alapján az irányadó mutató a nettó kamatbevétel, és a nem nettó kamatjellegű bevétel összegének három éves, könyvvizsgálói záradékkal ellátott éves beszámoló szerint számított átlaga. Nettó kamatbevétel: - kapott kamat és kamatjellegű bevételek - fizetett kamat és kamatjellegű ráfordítások Nettó nem kamatjellegű bevételek: - részvényekből és egyéb rögzített kamatozású, változó hozamú értékpapírokból származó bevételek (osztalék) - kapott jutalék-, és díjbevételek - fizetett jutalék-, és díjráfordítások - pénzügyi műveletek nettó eredménye - az egyéb üzleti tevékenységből származó bevételek A Társaság a Bmkr. 2. (5) bekezdése alapján, 15%-os irányadó mutató alapján állapítja meg a működési kockázatát.

Nem kereskedési könyvi értékpapírokkal kapcsolatos nyilvánosságra hozatal A Társaság kereskedési könyvet nem vezet, mivel saját számlás kereskedést nem folytat. A befektetési szolgáltatás folytatásához szükséges Keler letéti követelményeként meghatározott Diszkontkincstárjegyeket és Magyar Államkötvényeket az ÁKK által közzétett árfolyamon értékeli. 2012.12.31-én az átértékelésből származó érték: 53.435.026 Ft, melyből 2.555.746 Ft az átértékelés összege, mely a Bkr. alapján céltartalék képezés során került kimutatásra. A Társaság a BÉT részvényeit külsős szakértővel átértékeltette, melyet az értékelési tartalékok között 101.925.121 eft-on tartja nyilván. 18 Nem kereskedési könyvben szereplő pozíciók kamatkockázata A Társaság kölcsönt nem nyújt, lejárat nélküli betétje nincs. Mind a saját, mind az ügyfelek szabad eszközeit állampapírban helyezi el (az ügyfél megbízása alapján), amennyiben az ügyfél nem ad erre megbízást a szabad pénzeszköz alapértelmezetten a KELER Zrt-nél vezetett megbízói pénzszámlán kerül kimutatásra. A pozíciókockázat tőkekövetelménye A pozíciókockázat megállapításánál a kötvények, részvények és egyéb értékpapírok pozíciói kerülnek figyelembe vételre, ideértve a határidős és opciós ügyletek alapjául szolgáló értékpapírok pozícióit is. A pozíciókockázat tőkekövetelményének megállapításához a kötvény, a részvény és ezek származékainak piaci kockázatát általános és egyedi kockázatra osztja fel a Társaság. A partnerkockázat tőkekövetelménye A partnerkockázatok között a nyitva szállításokból, elhelyezett letétekből, díj- és jutalékkövetelésekből, késedelmes teljesítésből származó partnerkockázatok kerülnek kimutatásra. Nyitva szállításnak számít, ha a kereskedelmi partner részéről szállításra/pénzügyi teljesítésre nem kerül sor. Ebben az esetben az intézmény már teljesített, de az ügyletből származó követelésének nincs fedezete. A kockázat az ügyfélhez kötődik és a késedelem időtartamától függően nő. Nagykockázat Nagykockázat vállalásnak minősül, ha az egy ügyféllel szembeni kockázatok összértéke a Társaság szavatoló tőkéjének tíz százalékát meghaladja. Az egy ügyféllel szembeni kockázatok összértékét az ügyféllel szembeni fizetési és értékpapír-szállítási kötelezettsége, az ügyfélnek nyújtott hitelek és engedett halasztott pénzügyi teljesítések, illetve a befektetési vállalkozás rendelkezése alá került, az ügyfelet illető értékpapírok, és követelések különbözetként kell megállapítani. A nagykockázat mértékét és túllépését a back-office vezető kötelezettsége, hogy azonnal jelenti a Felügyeletnek. A jelentés tartalmazza a túllépés összegét és az érintett ügyfél azonosít adatait.

A kereskedési könyvi nagykockázat pótlólagos tőkekövetelményének meghatározása 19 Az értékpapír eladások nettósítása a legmagasabb egyedi kockázati súlyozású értékpapír vételekkel szemben. Ha a fennmaradó értékpapír vételi ügyletek kitettség időtartama (a nagykockázat vállalási korlát túllépésének első napjától a tárgynapig eltelt naptári napok számának felel meg) 10 nap, vagy annál kevesebb, akkor a tőkekövetelményei az összegének a 2-szerese. Ha azonban a kitettség mértéke 10 napnál nagyobb, akkor a tőkekövetelmény a megmaradt értékpapír pozíciók egyedi és partnerkockázatához rendelt tőkekövetelményei összegének, valamint az alábbi faktoroknak a szorzata: Szavatoló tőke 25%-át meghaladó Kockázati súlyokhoz alkalmazandó kockázatok tényezők 25-40% 200% 41-60% 300% 61-80% 400% 81-100% 500% 101-250% 600% 251%- 900% Egy ügyféllel szemben a Társaság által felvállalt kockázati összérték nem haladhatja meg a szavatoló tőkének a huszonöt százalékát, intézményi befektető ügyfél esetében pedig a kockázati összérték nem haladhatja meg a szavatoló tőkét. A vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több mint a szavatoló tőke nyolcszorosa. Jelen nyilvánosságra hozatal során a Társaság nyilatkozik arról, hogy az információ nyilvánosságra hozatali kötelezettségének a fentiekkel teljes körűen eleget tettünk. Amennyiben a közzététel védett-, vagy bizalmas információt tartalmaz, a közzététel során ez külön kiemelésre kerül. Budapest, 2013. május 15. Hungária Értékpapír Zrt.