(98)LÉVAI PÉTER 1, TURINÉ FARKAS ZSUZSA 2 Rózsa hidrokultúrás termesztése The hydroculture of Rose levai.peter.@kfk.kefo.hu turine.zsuzsa@kfk.kefo.hu 1 Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskemét, főiskolai tanár 2 Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskemét, főiskolai docens Összefoglalás A növényházi vágott virágoknál megállapítottuk, hogy a hidrokultúrás termesztésben a szálhozam megegyezik a hagyományos földkeverékben, illetve a kemokultúrában termesztett növényállománnyal. A virágminőségi tulajdonságok kedvezőbbek a kiegyensúlyozottabb tápanyag-ellátás következtében. Ez a megállapítás különösen vonatkozik a vázatartósságra. A kísérleti munka célja a környezeti tényezők hatásának vizsgálata a rózsa növekedésére, fejlődésére, különös tekintettel a szárvastagságra. A megfigyeléseket folyamatosan végezzük, annak érdekében, hogy a hidrokultúrás rózsatermesztés technológiáját komplex módon részletes környezeti, növényélettani adatfeldolgozással kiegészítve elemezzük. Az izraeli Phytech Ltd. által kifejlesztett rózsa-phytomonitor műszer alkalmas a növények növekedésének és fejlődésének nyomon követésére. A termesztő a szárvastagodás napi tendenciáját tudja követni, és ha annak üteme eltér az optimálistól, azaz stresszhelyzet alakul ki lehetőség van az azonnali beavatkozásra. A fitomonitori adatfeldolgozások lehetővé teszik az optimális tápanyag-ellátás kidolgozását és ezzel költségtakarékos, környezetbarát technológia-fejlesztést dolgozunk ki annak céljából, hogy ez minél szélesebb körben elterjedjen a hazai dísznövénytermesztésben. Summary We have found that stem yield in greenhouse cut flower is the same as in hydroponics, traditional soil-mix and in chemo-culture. However flower quality is better due to a more harmonised nutrient supply. It is especially the case in vase-life. The aim of our research is to study the environmental factors on the growth and development of rose with special regard to stem expansion. The research is being made continuously so that the hydroponics of rose could be analysed in a complex way - together with a detailed environmental and physiologic data processing. The rose phytomonitor has been developed by the Israeli Phytech Ltd. in order to follow the growth and development of plants. Growers can observe the daily stem expansion, and if it differs from optimal due to a stress situation he can intervene. Processing the data of phytomonitor enables to develop an optimal nutrient supply and a less costly, environmentally friendly technology so that it could be more commonly used in the domestic ornamental plant growing. 299
Bevezetés A hidrokultúrás termesztési mód jelentősége napjainkban egyre növekszik. A technológia kidolgozását indokolja az urbanizáció fokozódása miatti termőfelület csökkenés, a rohamos ipari kitermelés következtében a tőzegkészletek megcsappanása, a felszíni vizek elszennyeződése és a talajlakó gombák elleni védekezés. A zárt, cirkulációs rendszerek a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek. Hollandiában a rózsatermesztés 80%-ban mesterséges közegben folyik hidrokultúrás módszerrel. A földkeverékek háttérbe szorulásának fő oka a nagyon elterjedt fonalféreg-fertőzöttség volt, aminek csak a hidrokultúrás termesztés tudott gátat vetni. Ezzel a módszerrel a tápanyagforgalom is könnyebben szabályozhatóvá vált, és megoldható lett a talajszint feletti ültetés, javítani tudták a tövek megvilágítottságát (BORONKAY-FORRÓ, 2006). Magyarországon a hidrokultúrás rózsatermesztés leggyakoribb közege a kőgyapot, amely szerkezetstabil, steril, és a vázrészeken kívül 80 95% vizet és használat során belekerült 5 10% levegőt tartalmaz. Kissé lúgos ph-jú, de nagyon jó a víz-adszorpciós képessége. Egyenletes minőséget ad, megbízható. A préselt, ragasztott kőgyapot kockákat többnyire műanyagba csomagolt termesztő paplanokra helyezik (BIZA, 2000). Használnak még kókuszrostot is, ami kifejezetten a vágottvirág-termesztésben elterjedt közeg, a kókuszdió megőrölt héja, lehet hosszú- vagy rövid rostú. A kókusztörmelék (darált héjkéreg), ami az őrlésből származó másik frakció, a rózsahajtatásban nem jellemző. A rost a kőgyapothoz hasonlóan jó vízmegkötő képességű, kémhatása többnyire semlegeshez közeli, EC értéke 0,5 alatti. Szerkezete nagyon stabil, akár tíz évig is használható, víz- és levegőtartó kapacitása magas. Mivel nem bányászott, hanem termesztett, ezért megújuló, újratermelhető környezetbarát anyag. Harmadik gyakran használt közeg a perlit, amely jó vízáteresztő, de rossz víztartó, semleges ph-jú, teljesen steril. Előfordul még Olaszországban a toscanai, vulkáni eredetű granulátum is, melyet porózus habkőzúzalékkal kevernek (BIZA, 1998). A növények életfolyamataira jelentősen hatnak a környezeti tényezők (pl.: fény, sugárzás, levegő hőmérséklete és páratartalma, stb.), befolyásolják a tápanyag- és víz felvételét, szállítását, a fotoszintézis és az asszimiláció aktivitását, a párologtatást, valamint a növény egész fejlődését. A környezeti tényezők szoros kapcsolatban vannak egymással, együtt és egyszerre fejtik ki hatásukat az életfolyamatokra, ezek a tényezők nem csak a növényre, hanem egymásra is hatást gyakorolnak. A termesztés környezeti feltételei közül a rózsa számára a legfontosabb a fény, mivel ez szolgáltatja a fotoszintézishez szükséges energiát. A fényerősség vagy fényintenzitás a besugárzás mérhető értéke. Nagy fényerősségű mesterséges megvilágítás mellett több virág képződik. A megvilágítás kedvezően hat a virágminőségre is, a szárhosszúságot csökkenti, a szárerősséget javítja, a virág súlyát növeli (KOKAS- NAGY, 1982). A termesztés során ismerni kell a besugárzást, mert az befolyásolja a hőmérsékletet, a CO 2 és a vízigényt egyaránt. A besugárzás évszakonkénti eltérése igen jelentős. Sugárzásméréssel a fotoszintézis intenzitását, a növények vízfogyasztását tudjuk ellenőrizni (HORINKA, 2010). Hazánkban a téli-kora tavaszi fényszegény időszakban a rózsa számára asszimilációs pótmegvilágításra lenne szükség (SCHMIDT, 2002). A növények anyagcseréje, a tápanyag- és víz szállítása, átalakítása és a fotoszintézis sebessége is függ a besugárzás mellett a hőmérséklettől. A hőmérséklet a légzőnyílások működését is befolyásolja. Magas hőmérsékleten, alacsony páratartalomnál a légzőnyílások tartósan nyitva vannak, a vízigény megnő. Túlzottan magas hőmérsékleten a légzőnyílások védekezni próbálnak, bezárnak, de ezzel a légcsere és a fotoszintézis is leáll. Hidegben, magas páratartalomnál a légzőnyílások szintén zárva maradnak. A 300
párologtatás akadályozása a vízforgalom, azzal együtt a tápanyagforgalom akadályozását is jelenti (HORINKA, 2010). A hajtatásban lévő fajták általában 16-18 0 C nappali, és 14-16 0 C éjszakai hőmérséklet mellett fejlődnek a legjobban. 22-24 0 C nappali hőmérséklet mellett a virágzáshoz szükséges idő lerövidül, de a szárerősség és a szárhossz csökken. Nyáron a 22-24 0 C feletti nappali hőmérséklet hatására a rózsa tartalékai leépülnek, a virágminőség romlik a disszimilációs folyamatok túlsúlyba kerülése miatt (SCHMIDT, 2002). A növények életműködését a páratartalom is befolyásolja. A levegő páratartalma elsősorban a növény vízforgalmának bonyolításában játszik szabályozó szerepet. A túl alacsony páratartalom a növény vízveszteségét fokozza. A túl magas páratartalom akadályozza a növények párologtatását, vízleadását. A párolgásból adódó szívó hatás gyorsítja, vagy lassítja a vízben oldott tápelemek szállítását, a vízforgalmat, közvetve a tápanyag felvételt is befolyásolja. A fotoszintézis folyamata 60-90 % relatív páratartalom mellett zavartalan (HORINKA, 2010). A levegő páratartalma nagy hatással van a rózsa egészségi állapotára, a leszedett virág minőségére, vázatartósságára. Telepítéskor, valamint a kultúra indításakor 70-80 %-os páratartalom az optimális, egyébként pedig 60-70 % (SCHMIDT, 2002). Anyag és módszer A rózsa hidrokultúrás termesztésénél a KORDES cég fajtáit: Aloha, Circus, Corvette, Dream, Fantasia, Frisco, Metaliana, Red Corvette, Sioux alkalmazzuk, fajtánként 100-100 darab tövet 4 ismétlésben elhelyezve telepítettük hidrokultúrás termesztési módnak megfelelően 11 literes műanyag perforált vödrökbe kertészeti perlit, illetve tőzeg-perlit közegbe. Egy vödörbe három darab szemzett tövet telepítettünk, amelynek tápanyag-ellátását OMETZ 24 műtrágya keverőgép alkalmazásával csepegtető öntöző berendezés kijuttatásával végezzük. Folyamatosan ellenőrizzük a tápoldat ph-ját és EC-jét. Állandó, alacsony koncentrációjú (0,2 %) tápoldatozást alkalmazunk N, P, K = 1:0,35:1,25 %-os arányban, amelyet kiegészítünk a növény igényének megfelelően mikroelemekkel is. Az ültetést követően 1 hónapon belül kialakítottuk a rózsa vázrendszerét. Ez a kialakítás japán módszerrel történt. A kifejlődő hajtások növekedését, a virághozamot és a virág minőségi tulajdonságokat (virágméret, szárhosszúság, vázatartósság) hetente mérjük és a kapott eredmények alapján értékeljük a fajtákat. A kísérletbe beállítottuk az izraeli PHYTECH LTD. gyártmányú phytomonitor berendezést, mely a következő tényezőket méri: besugárzás, levegőhőmérséklet, levélhőmérséklet, a levegő relatív páratartalma, szárvastagság és talajnedvesség. A berendezés speciálisan a rózsa kultúra paramétereinek mérésére szolgál. A rózsa esetében az érzékelők közül különösen nagy jelentősége van a szárvastagság érzékelésének, mivel a tápanyagban gazdag vázrendszer biztosítja a virágzáshoz szükséges optimális termőfelületet. Eredmények Növénymagasság alakulása A növénymagasság adatait értékelve megállapíthatjuk, hogy a legerősebb növekedésű fajta a Red Corvette és a Sioux ezzel szemben az Aloha és a Metaliana gyenge növekedésűnek bizonyult (1. táblázat). 301
1. táblázat: A fajták átlag növénymagasság alakulása (Kecskemét, 2002.) Fajták Növénymagasság (cm) Szóródás az átlag növénymagasságtól (cm) Aloha 43,8 ±6 Circus 59,0 ±5 Corvette 52,0 ±8 Dream 54,0 ±16 Fantasia 51,0 ±12 Frisco 61,0 ±10 Metaliana 47,5 ±8 Red Corvette 75,1 ±6 Sioux 73,2 ±7 Szálhozam alakulása A vizsgált fajták hozamait a 2. táblázat tartalmazza, a legjobb hozamot az Aloha, a Metaliana és a Sioux fajták adták. 2. táblázat: Fajták növényeinek virághozam alakulása (Kecskemét, 2002-2003) Fajták Virághozam (db/m 2 /év) Aloha 160 Circus 130 Corvette 90 Dream 110 Fantasia 90 Frisco 140 Metaliana 150 Red Corvette 90 Sioux 150 302
Virágminőségi tulajdonságok A fejlődött hajtások 80 %-os arányban elérték a fajták többségénél az I. osztályú virágminőséget. A legjobb minőséget a Circus a Corvette, a Dream és a Sioux fajták adták. A táblázat adataiból megállapítható, hogy a fajták többségénél a vázatartósság meghaladja a 2 hetet, legjobb tartósságúnak a Frisco és a Sioux fajták virágai bizonyultak. A fajták virágainak vázatartósságát a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat: A rózsa fajták virágainak vázatartóssága Fajták Vázatartósság (nap) Vázatartósság katalógus szerint (nap) Aloha 10 12 Circus 15 14 Corvette 13 14 Dream 16 16 Fantasia 15 14 Frisco 18 16 Metaliana 14 12 Red Corvette 14 14 Sioux 17 18 A levegő hőmérsékletének ingadozásán (1. ábra) jól elkülöníthetőek a napszakok ciklusa. A szárvastagodás is ezt a ciklust követi. A napi hőmérséklet emelkedésével megindul a szár jelentősebb vastagodása is. A két hetes periódus második harmadától kezdve egyre jelentősebb a szárvastagodás, ahol szintén követi ezt az ingadozást, de már kisebb mértékben. A szárvastagodás alakulásáról a hőmérséklet vonatkozásában megállapítható, hogy minél magasabbak a napi maximumok, annál intenzívebb a szárvastagodás mértéke. Illetve minél kisebb a hőmérsékleti ingadozás, annál egyenletesebb lesz ez a szárvastagodási folyamat. A levél hőmérséklet változása megegyezik a levegő hőmérsékletével (2. ábra). A maximum értékek közel azonosak, viszont az éjszakai órákban a levél felület hőmérséklete alacsonyabb értékeket mutat. A levélfelület hőmérséklet változása átlagosan 15 C, amíg a levegő hőmérsékleté 10 C. A besugárzás értéke a levél hőmérséklettel azonos ciklust mutat (3. ábra). Amennyiben nagyobb az egységnyi felületre jutó besugárzás mennyisége az a hőmérséklet azonos mértékben történő emelkedését vonja maga után. A hőmérséklet növekedésével csökken a relatív páratartalom (4. ábra). A levél hőmérsékletváltozás az előbbiek alapján követi a levegőhőmérséklet változását. Ennek értelmében az éjszakai órákban magas - 70-94% közötti - relatív páratartalom jellemző. Ezzel ellentétben a magasabb hőmérsékletű nappali órákban alacsonyabb (38-64%). Magasabb levélhőmérséklet esetén a szárvastagodás is intenzívebb (5. ábra). A növény hőmérsékletének emelkedése növeli a fotoszintézis intenzitását. A diagram a szélső értékeit vizsgálva jól látható, hogy a vizsgált két hétben a szár hozzávetőleg 85 µm-t vastagodott. 303
A talajnedvességi állapotán jól nyomon követhető az öntözések időpontjai (6. ábra). Ilyenkor rövid idő alatt jelentősen megemelkedik a százalékos nedvességtartalom, majd gyorsan vissza is esik a 33%-ot megközelítő átlagos értékre. 1. ábra: A levegő hőmérsékletének hatása a rózsa szárvastagodására (Kecskemét, 2009.) 2. ábra: A levegő hőmérsékletének hatása a levélhőmérsékletre (Kecskemét, 2009.) 304
3. ábra: A besugárzás hatása a levélhőmérsékletre (Kecskemét, 2009.) 4. ábra: A relatív páratartalom hatása a levélhőmérsékletre (Kecskemét, 2009.) 305
5. ábra: A levélhőmérséklet hatása a szárvastagodásra (Kecskemét, 2009.) 6. ábra: A talajnedvesség hatása a levél hőmérsékletére (Kecskemét, 2009.) 306
Következtetések A rózsa esetében az izraeli Phytech Ltd. által kifejlesztett rózsa-phytomonitor műszer alkalmas a növények növekedésének és fejlődésének nyomon követésére. A termesztő a bimbónövekedés, a szárvastagodás napi tendenciáját tudja követni, és ha annak üteme eltér az optimálistól, azaz stresszhelyzet alakul ki lehetőség van az azonnali beavatkozásra. Az optimális termesztési feltételek biztosítása költségtakarékosságot eredményez. A növények életfolyamataira jelentősen hatnak a környezeti tényezők. A magasabb nappali és éjjeli hőmérséklet gyorsabb fejlődést eredményez. A növény hőmérsékletének emelkedése növeli a fotoszintézis intenzitását. A levél és a levegő hőmérséklete között éjszaka 2-4 C különbség van. Ennyivel hidegebb a levél az éjszaka is folytatott párologtatása miatt. A fitomonitori adatfeldolgozások lehetővé teszik az optimális tápanyag-ellátás kidolgozását és ezzel költségtakarékos, környezetbarát technológia-fejlesztést dolgozunk ki annak céljából, hogy ez minél szélesebb körben elterjedjen a hazai dísznövénytermesztésben. Irodalomjegyzék BIZA K. (1998) Vágott rózsa kőgyapoton. Kertészet és szőlészet 47 (22) 18 19. BIZA K. (2000) Rózsát, gerberát. Kertészet és szőlészet 49 (48) 6. BORONKAY G., FORRÓ E. (2006) A termesztett rózsa talaj- és tápanyagigénye. Kertgazdaság 2006. 38. (3) 33-41. HORINKA T. (2010) Kertészeti növények komplett tápanyagellátása. Mórahalom: Kertészek Kis/nagy Áruháza Kft. 521 p. KOKAS GY.-NAGY L. (1982) Rózsahajtatás. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 357 p. SCHMIDT G. (Szerk.) (2002) Növényházi dísznövények termesztése. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 622 p. 307