A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS Egy várostervező morgolódásai Aczél Gábor DLA 2016. 07. 06.
MOTTÓ Edgar Degas: Könnyű annak festeni, aki nem tud festeni
A VÁROSRENDEZÉS ELHELYEZKEDÉSE AZ URBANISZTIKÁN BELÜL
AZ URBANISZTIKA RÉSZTERÜLETEI (A WIKIPÉDIA SZERINT) Átfogó, koncepcionális tervezés, stratégiai tervezés Környezeti tervek, programok készítése Részterületi tervezés, akcióterületi tervezés Rendezési tervezés, a területhasználat, a terület-, vagy településszerkezet tervezése, kisebb, vagy nagyobb területekre építési szabályzatok készítése Közlekedéstervezés, átfogó, vagy részterületi, helyi, térségi, vagy országos, és nagytérségi szinten Kommunális hálózatok, infrastruktúratervezés települési, térségi, országos, vagy nemzetközi szinten Városrész-rehabilitációs akciók tervezése, előkészítése és lebonyolítása Városmarketing tervek készítése Lakáspolitikai tervek, programok kidolgozása A területi, vagy helyi gazdaság fejlesztésének tervezése, a megvalósítás támogatása Igényfeltáró és egyeztető városmenedzsment tevékenységek a különféle tervek előkészítésében és más területi döntés-előkészítő folyamatokban, különösen az érintett lakosok, vállalatok, önkormányzati, és más közhatalmi szervezetek, a nem kormányzati szervezetek, kommunális szolgáltatók tervezésbe és megvalósításba való részvételének biztosítása érdekében Városrész-rehabilitációs akciók tervezése, előkészítése és lebonyolítása Városmarketing tervek készítése Várostervezési kommunikáció (pl. rendezvényszervezés, honlapkészítés, kiadványszerkesztés) Városmenedzsment (a városfejlesztés tervezésének, megvalósításának irányítása, összvárosi, vagy településrészi, városnegyedi szinten) A térségi, vagy helyi örökséggel való gazdálkodás tervezése A közterületek, zöldfelületek rendszerének tervezése A térségi és helyi klíma, energia tervezése A települések, térségek, területek fejlődésének vizsgálata, elemzése Városfejlődési mutatók és statisztikák készítése Népességprognózisok, társadalmi tervek készítése Empirikus településszociológiai felmérések, kvalitatív, vagy kvantitatív módszerekkel Területi trendanalízisek készítése Településelmélet, története és fogalmi rendszere
MULTIDISZCIPLINARITÁS A URBANISZTIKÁBAN PARTNERSÉG energiahatékonyság intermodalitás tudásbázis SZOLIDÁRIS TÁRSADALOM kreatív ipar mobilizáció smart city szinergia Társadalmi kohézió versenyképesség fenntarthatóság diverzifikáció optimalizálás INNOVÁCIÓ migráció ESÉLYEGYENLŐSÉG szegregáció integráció Holisztikus szemlélet
A VÁROSRENDEZÉS HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSBAN 1949. aug. 20. - 1957. máj. 22 Építésügyi Minisztérium 1957 1988 Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1988 1990 Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Min. 1990 1994 Környezetvédelmi Minisztérium 1994 1998 Környezetvédelmi és Területfejlesztési Min. 1998 2002 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Min. 2002 2003 Belügyminisztérium 2003 2006 BM. Országos Lakás és Építésügyi Hivatal 2006 2008 Önkormányzati és Területfejlesztési Min. 2008 2010 Önkormányzati Minisztérium 2010 2014 Belügyminisztérium 2014- Miniszterelnökség
A VÁROSRENDEZÉS HELYE AZ OKTATÁSBAN RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT: szakosodott építészmérnök Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Városépítés Tanszék JELENLEG: településmérnök MSC BME Urbanisztika Tanszék BUDAPEST Szent István Egyetem (2016.01.01-től, korábban Corvinus Egyetem) Tájépítészeti és Településtervezési Kar Településépítészeti Tanszék GYŐR Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszék Építészettörténeti és Városépítési Tanszék PÉCS Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar Urbanisztika Tanszék DEBRECEN Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszék
A JOG SZEREPÉNEK FELERŐSÖDÉSE A VÁROSRENDEZÉSBEN A városrendezés feladatainak átalakulása (a tömeges lakásépítéstől a rehabilitációig) A városrendezési terv átalakulása (beépítési terv, szabályozási terv, helyi építési szabályzat) Mi a városrendezés lényege: térbeli koncepció alkotása, vagy szabályok megfogalmazása? Mi szolgálja jobban az épített környezet minőségét: a jogi meghatározottság, vagy a szakmai önigazgatás? Környezetalakítás: szubjektív, vagy objektív döntés? Településrendezési eszközök, vagy tervek? A közbeszerzés: az állatorvosi ló
MI IS A VÁROSRENDEZÉS LÉNYEGE? NORMATÍV ALAPÚ SZABÁLYOZÁS SZAKMAI ALAPÚ SZABÁLYOZÁS objektív jogszabályok által determinált szubjektív szakmai grémium döntése által meghatározott
GYŐR BELVÁROS SZAKMAI ALAPÚ SZABÁLYOZÁSI TERVE
A VÁROSTERVEZÉS TÁRSADALMASÍTÁSA Avagy ki tervezi a várost? a lakosság? a civil szervezetek? a helyi vállalkozók? a meghatározó véleményformálók? a politikusok? a szakemberek (tervezők)?
A PARTNERSÉG HELYE A MEGVALÓSÍTÁS FOLYAMATÁBAN CÉLOK MEGVALÓSÍTÁS EREDMÉNYEK TÁRSADALMI CÉLOK GAZDASÁGI CÉLOK KÖRNYEZETI CÉLOK Részvétel a fejlesztési tervek (településfejlesztési koncepció, ITS) készítésében TERVEZÉS KIVITELEZÉS SZAKMAI MUNKA TÁRSADALMI EREDMÉNYEK GAZDASÁGI EREDMÉNYEK KÖRNYEZETI EREDMÉNYEK Részvétel az eredmények ellenőrzésében (monitoring rendszer működtetése)
A VÁROSTERVEZŐ
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!