Aktualitások a gümőkór diagnosztikai vizsgálatában és járványtani helyzetében, különös tekintettel a Kárpát-medencére Dr. Jánosi Szilárd MgSzH Központ, Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Gümőkór és Klinikai Bakteriológiai Laboratórium
Mycobacteriumok okozta betegségek Gümőkór tuberculosis (TBC) szarvasmarha gümőkór (M. bovis, M. caprae) más emlős állatfajok és az ember gümőkórja (M. tuberculosis complexbe tartozó fajok)
Mycobacteriumok okozta betegségek Szarvasmarhák (és más kérődzők) paratuberculosisa (Johne-féle betegség)(m. avium subsp. paratuberculosis) Sertés és más emlősök atípusos gümőkórja, madarak gümőkórja, ember fertőzései (M. avium complex) Lepra (M. leprae) Hidegvérű állatok (halak, hüllők stb.) gümőkórja (M. marinum, és egyéb M. fajok) Atípusos mycobacteriumok okozta fertőzések
A M. tuberculosis complex-be tartozó mycobacteriumok evolúciós felosztása forrás: Revisiting the evolution of Mycobacterium bovis Mostowy et. al. 2005. (J. Bacteriol.) ( deletion of large sequence polymorphism alapján)
Ős TBC baktérium M. canetti M. tuberculosis M. africanum (a) M. africanum (b) M. microti Szirti borz bacillus Oryx (antilop) bacillus M. pinnipedii M. caprae M. bovis (a) M. bovis (BCG) M. bovis (c) M. bovis (d) Leszármazott TBC baktérium
M. caprae rendszertani besorolás M. tuberculosis subsp. caprae (1999.) Aranaz, A., E. Liebana, E. Gomez Mampaso, J. Galan, D. Cousins, A. Ortega, J. Blazquez, F. Baquero, A. Mateos, G. Suarez, and L. Dominguez. 1999. Mycobacterium tuberculosis subsp. caprae subsp. nov.: a taxonomic study of a new member of the Mycobacterium tuberculosis complex isolated from goats in Spain. Int. J. Syst. Bacteriol. 49:1263-1273. 4. M. bovis subsp. caprae (2002.) Niemann, S., E. Richter, and S. Rusch-Gerdes. 2002. Biochemical and genetic evidence for the transfer of Mycobacterium tuberculosis subsp. caprae Aranaz et al. 1999 to the species Mycobacterium bovis Karlson and Lessel 1970 (approved lists 1980) as Mycobacterium bovis subsp. caprae comb. nov. Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 52:433-436. 6. M. caprae (2003.) Aranaz, A., D. Cousins, A. Mateos, and L. Dominguez. 2003. Elevation of Mycobacterium tuberculosis subsp. caprae Aranaz et al. 1999 to species rank as Mycobacterium caprae comb. nov., sp. nov. Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 53:1785-1789.
M. caprae jelentősége Területi előfordulás: Adatok csaknem kizárólag a kontinentális Európából Gazdafajok: azonosak a M. bovis-éval Pathogenitás: azonos a M. bovis-éval Szarvasmarha gümőkór kórokozói: M. bovis és M. caprae Tudomány <> Jogi megítélés
M. caprae Európában (Prodinger et al. 2005. J. Clin. Microb.)
Adatok a szarvasmarhagümőkór előfordulásáról az Európai Unióban Forrás: The Community Summary Report on Trends and Sources of Zoonoses, Zoonotic Agents, Antimicrobial Resistance and Foodborne Outbreaks in the European Union in 2006 December 2007, European Food Safety Authority
Az Európai Unió tagállamainak gümőkór státusza
A fertőzött állományok aránya (%) 2006-ban
Szarvasmarha gümőkór hivatalosan mentes európai országokban 2004-2006.
Szarvasmarha gümőkór hivatalosan nem mentes, támogatott* európai országokban 2004-2006.
Szarvasmarha gümőkór hivatalosan nem mentes, nem támogatott* európai országokban 2004-2006.
Humán M. bovis fertőzések 2001-2005.
Humán M. bovis fertőzések életkori megoszlása
Diagnosztikai lehetőségek Klinikai tünetek és morfológiai vizsgálatok Kóroktani vizsgálatok Immunológiai vizsgálatok
Klinikai tünetek és morfológiai vizsgálatok Klinikai, kórbonctani, kórszövettani vizsgálat Mérsékelt specificitás Köpet, légúti váladék festéssel történő vizsgálata Állatokban nem a baktériumürítés kimutatása a cél (kivétel: állatkerti elefánt)
Immunológiai vizsgálatok Celluláris immunválaszon alapuló tesztek (szarvasmarhában kizárólagosan elfogadottak): in vivo: egyszerű és összehasonlító intradermális tuberkulin teszt in vitro: Gamma-interferon teszt Lymphocyta proliferációs teszt (LPA) Lymphocyta transfomációs teszt (LTA) Ellenanyag-termelésen alapuló tesztek (egyéb állatfajoknál intenzív kutatások): ELISA MAPIA (Multi antigen print assay) LFT (Lateral flow test) stb.
Kóroktani vizsgálatok Baktérium-tenyésztés (pontos kórhatározás) (Direkt) molekuláris biológiai vizsgálat (nem baktériumfaj specifikus: M. tuberculosis complex humán felhasználás)
Diagnosztikai alapelvek Intradermalis tuberculin (IT)-teszt évente kötelező minden szarvasmarhán pozitív eredmény esetén (vonatkozó igazgatási szabályok szerint) az állat diagnosztikai vágásra kerül és a predilekciós (ill. az elváltozást mutató) szervek laboratóriumi vizsgálatra küldendők Minden rendes vágásban levágott szarvasmarha húsvizsgálaton esik át: gyanús elváltozást mutató szervek laboratóriumi vizsgálatra küldendők (kivételes eset) Elhullott/kilőtt állatok kórbonctani és kiegészítő laboratóriumi vizsgálata (gyanú esetén) (pl. állatkert)
A laboratóriumi vizsgálat céljai Fertőzött állományban: A Mycobacterium bovis fertőzöttség kimutatása > a gümőkór megállapítása (bakteriológia) <Érzékenység> Mentes állományban: A Mycobacterium bovis fertőzöttség kizárása (Fals) pozitív IT-teszt megcáfolása (bakter., γif) <Specificitás>
Laboratóriumi módszerek alapvető paraméterei Érzékenység (Sensitivity, Se.); Fajlagosság (Specificity, Sp.) IT-teszt Szimultán IT-teszt gammaif gammaif ESAT-6+ CFP10 bakteriológia Se. (%) 85 75 95 90 50 Sp. (%) 85 95 96 99 99
Laboratóriumi módszerek alapvető paraméterei Érzékenység (Sensitivity, Se.); Fajlagosság (Specificity, Sp.) IT-teszt Szimultán IT-teszt gammaif gammaif ESAT-6+ CFP10 bakteriológia Se. (%) 85 75 95 90 50 Sp. (%) 85 95 96 99 99
Laboratóriumi módszerek alapvető paraméterei Érzékenység (Sensitivity, Se.); Fajlagosság (Specificity, Sp.) IT-teszt Szimultán IT-teszt gammaif gammaif ESAT-6+ CFP10 bakteriológia Se. (%) 85 75 95 90 50 Sp. (%) 85 95 96 99 99
Feladat: a bakteriológiai vizsgálat hatékonyságának növelése Az érzékenység (Se) növelése 3) Optimális minőségű és mennyiségű ( célzott ) minta 5) Optimalizált laboratóriumi módszer
Vágóhídi mintavétel Elváltozást mutató szervek és nyirokcsomóik Légzőszervi (gátorközi és hörgő körüli) nyirokcsomók a lehető legnagyobb számban Feji-nyaki (garat mögötti, áll alatti) nyirokcsomók Bélfodri nyirokcsomók: fals pozitív reakciók / paratuberculosis kimutatása Szivárgásmentes csomagolás, tisztán hozzáférhető kísérőirat
gamma-interferon teszt Előnyök (fertőzött állományban) A szimultán IT-tel azonos fajlagosság, de nagyobb érzékenység Nem befolyásolja az immunrendszer működését hamarabb ismételhető meg Az állat egyszeri befogása Objektív értékelés (de eltérő határértékek alkalmazhatók) Új, specifikusabb antigének is használhatók: rekombináns antigének: ESAT-6, CFP-10 stb.
gamma-interferon teszt EU-ban elfogadott és javasolt felhasználás fertőzött állományban IT-tesztben negatív baktériumhordozók korai, teljesebb körű kiszűrése (nagyobb érzékenység) paraallergiás állományban IT-tesztben fals pozitív egyedek kizárása?: alapesetben nem nagyobb specificitás>> szelektívebb antigének használata Adatgyűjtés és elemzés szakasza
Laboratóriumi módszerek alapvető paraméterei Érzékenység (Sensitivity, Se.); Fajlagosság (Specificity, Sp.) IT-teszt Szimultán IT-teszt gammaif gammaif ESAT-6+ CFP10 bakteriológia Se. (%) 85 75 95 90 50 Sp. (%) 85 95 96 99 99
Gamma-interferon teszt alkalmazásának tapasztalatai Az intradermális próbával az egyezés csak részleges (mindkét irányba eltérő reakciók) a paratuberculosis (az esetek egy részében, az IT próbához hasonlóan) pozitív eredményt okozhat példa: mycobacterium okozta mastitis: teljesen reakciómentes összehasonlító tuberkulinpróba, pozitív GIF
Gümőkór helyzet és tapasztalatok Magyarországon 2008
Gümőkóros szarvasmarha- állományok évenként Magyarországon 3 1 1 1 7 új 5 új 2008 2007 2 2006 4 2005 2001 4 2004 2000 6 2003 1999 5 2002 1998 31 17 1 4 1997 1996 1995 1983 g ó c 1981 É v 4 új
Tbc gócok 2006-2008 SB0418 VD SZM GÍM DÁM sertés SB0835 VD SZM SB1199 SZM
Törzsgyűjtemény vizsgálata 1987. és 1996. között izolált 14 baktériumtörzset vizsgáltunk meg eredet: szarvasmarha, vaddisznó, gímszarvas, őz M. caprae 1996-2005. között izolált törzsek (nemzetközi tudományos közlemények alapján dr. Nagy Gy.): M. caprae
Gümőkór megállapítás más emlősállatokban 2006.-2008. ~100 eset (M. ( bovis subsp. caprae izolátum) Vaddisznó (Gerecse) Pilis, Budai-hegység, Dél-Dunántúl Gímszarvas (Zselic, Gerecse) Dám (Zselic) Házisertés (Baranya) Indiai elefánt (állatkert-veszprém)
Szarvas gümőkór Vadon élő és zártkerti állatok között járványtani kapcsolat A területen vaddisznóban is gümőkór van -ismeretlen vektor Egyéb, atípusos mycobacterium egyidejű jelenléte nagyfokú diagnosztikai nehézséget okoz Nagyon komoly feladat az Igazgatás számára (tenyészállat-export)
Következtetések Mo-on a gümőkór-mentesítés lezajlása után 10-25 évvel a M. caprae előfordulása kizárólagosnak tűnik M. caprae egyes régiókban a vadon élő állatokban endémiás (Dél-Dunántúl, Gerecse-Vértes, Budaihegység, Pilis) A szarvasmarha-állományok valószínűsíthetően a vadon élő állatoktól fertőződnek a legelőn A M. caprae okozta szarvasmarha-gümőkórral (ha kis esetszámban is) hosszú távon kell számolni A gümőkór elleni védekezés szintje nem csökkenthető
Sertés gümőkór M. bovis subsp. caprae 20 baktériumtörzs (60+ tbc-s állat): 1 állomány (Baranya) Fertőzés forrása ismeretlen, de a genotípus egyezik a területen élő vaddisznók kórokozóival Atípusos gümőkór M. avium 30+ baktériumtörzs: számos állományból
Sertés gümőkór eset tanulságai Számolni kell a sertések típusos és atípusos gümőkórjával egyaránt (fokozott vizsgálat) A sertések vágóhídi húsvizsgálatát kellő alapossággal kell elvégezni A predilekciós nyirokcsomókat fel kell tárni A gyanús elváltozásokat intézeti vizsgálatra kell küldeni A sertésgümőkór élelmiszerbiztonsági kockázatai
Paraallergia az újabb adatok tükrében
Paraallergia= nem M. bovis/caprae által okozott allergiás áthangolódás Ún. fals pozitív (helyesebben: kereszt-)reakció az intradermális tuberkulin-próbában halmozott előfordulás, átmeneti jellegű az egyed szintjén, de visszatérő jelenség az állományban Ismert (feltételezett) okok: M. tuberculosis (nem jellemző napjainkban) M. avium complex (szimultán (helyesebben:összehasonlító tuberkulin- próba) egyéb mycobacterium fajok
Szarvasmarha Johne-féle betegsége M. avium subsp. paratuberculosis Vér(savó)vizsgálat (élő állatból): ELISA Baktérium-kimutatás bélsárkenetből: ZN-festés (nagy bizonytalansággal használható), PCR Kitenyésztés bélsárból, bélből, bélfodri nyirokcsomóból Elterjedtség: nincs reprezentatív felmérés, de a szarvasmarhaállományokban jelentős része fertőzött Szarvasmarha szervek: 2006.: 10 törzs; 2007.:10 törzs 4 állományból 2008.: 61 törzs 29 állományból
Következtetések Igazolt a különböző atípusos mycobacteriumok jelenléte házi és vadon élő emlősállatokban A kitenyésztett atípusos mycobaktériumok között legnagyobb arányban a M. avium complex tagjai vannak jelen. A jelenleg alkalmazott szűrővizsgálatok specificitása nem kielégítő (paratuberculosis)!! Gyakran a gümőkóros állományban is jellemző az egyéb mycobacteriumok előfordulása!! -fals negatív diagnózis veszélye
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!