XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről

Hasonló dokumentumok
Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Vízkészlet-számítás és idősorok elemzése a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer adatai alapján

A bükki hidegkarszt és a Bükk-térségi termálkarszt kapcsolat-rendszere kutatásának legújabb eredményei

A MISKOLCI VÍZMŰFORRÁSOK NYÍLT KARSZTJÁNAK VERTIKÁLIS ÉS HORIZONTÁLIS KARSZTOSODOTTSÁGA

KARSZTFEJLŐDÉS XVII. Szombathely, pp

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

Vízminőségvédelem km18

THE CREATION, OPERATION AND GOALS OF THE BÜKK KARST WATER MONITORING SYSTEM, AND ITS MAIN RESULTS BETWEEN 1992 AND 2013

KARST WATER LEVEL PREDICTION BY DATA OF THE BÜKK KARST WATER LEVEL MONITORING SYSTEM

XII. KÁRPÁT-MEDENCEI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KONFERENCIA

ÚJ TÍPUSÚ VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁS A BÜKKBEN NEW METHOD OF KARSTWATER RESOURCES CALCULATION IN BÜKK MOUNTAINS

A karsztvízszint-emelkedésének jellemzői a bükki karsztvízszintészlelőrendszer közötti adatai alapján 1

Hidrometeorológiai értékelés Készült január 27.

BUDAPEST VII. KERÜLET

Szerzők: Czesznak László, Hernádi Béla, Juhász Béla, Kovács Péter, Lénárt László, Tóth Katalin

A BÜKKI KARSZTVÍZRENDSZER ÖSSZEFÜGGÉSEI

A Bükk-térség karsztvízpotenciálja A hosszú távú hasznosíthatóságának környezetvédelmi feladatai

A 2014/2015-ÖS ÉV FONTOSABB KUTATÁSI IRÁNYAI ÉS ERED- MÉNYEI A BÜKKBEN

Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre

A BKÉR ADATAINAK FELHASZNÁLÁSA A KARSZTKUTATÁSBAN. Application of dataset of Bükk Karst Water Monitoring System in karst research

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

KARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, pp

XXIV. Almássy Endre konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális Vízmű Zrt./

BUDAPEST, VII. KERÜLET

Havi hidrometeorológiai tájékoztató január

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Cholnoky Jenő karszt- és barlangkutatási pályázat, 2009

A bükki hidegkarszt és a Bükk-térségi termálkarszt kapcsolatrendszere kutatási eredményeinek összefoglalása

HOL VAN TERMÁLKARSZTVÍZ A BÜKK-TÉRSÉGBEN?

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

Ivóvízbázisok sérülékenysége a klímaváltozással szemben. Rotárné Szalkai Ágnes, Homolya Emese, Selmeczi Pál

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Szolgáltatunk és védünk,

A víz közgazdasági költségeinek fő összetevői a VKI értelmezésében

A dokumentumban szereplő vizsgálatokban részt vettek, ill. a részjelentéseket létrehozták:

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Karády László* Lénárt László** Vojtilla László*

"A A Dunántúli-középhegységi

"A megújuló főkarsztvíztároló

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Karsztforrások az ÉRV ZRt. területén

VI. Magyar Földrajzi Konferencia

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

KARSZTFEJLŐDÉS XV. Szombathely, pp

Gondolatok a Balaton vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról az éghajlatváltozás tükrében

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

MISKOLCI EGYETEM MIKOVINY SÁMUEL FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetője: Prof. Dr. Dobróka Mihály egyetemi tanár

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A Fertőszéli-zsilip új üzemrendje és az üzemelés évi tapasztalatai

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

Egerszalóki víztermelő kutak vizsgálata és aszimmetrikus egymásrahatása

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

FAVA XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről március Siófok. Szongoth Gábor Hévízkút monitoring (TwM)

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

VI. Magyar Földrajzi Konferencia Darabos Enikı 1 Lénárt László

- talajtakaró további funkciói: szőr és tompít - biológiai aktivitás, élıvilág, erdık szerepe

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

KARSZTFEJLŐDÉS XVI. Szombathely, pp A BÜKK KÖRNYÉKI TERMÁLKARSZT LEHATÁROLÁSÁNAK TUDOMÁNYTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE 1907-TŐL NAPJAINKIG

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

2014 hidrometeorológiai értékelése

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXI. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS GÖDÖLLŐ KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÓ. Dr. Kulcsár Balázs

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. egy hidrogeológus. szemével

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 27.

radionuklidokkal és többváltozós adatelemzési módszerekkel

Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN

Az előadás tartalma. Debrecen 110 év hosszúságú csapadékadatainak vizsgálata Ilyés Csaba Turai Endre Szűcs Péter Ciklusok felkutatása

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Hidrometeorológiai értékelés Készült augusztus 14.

KARSZTÁRVIZEK KELETKEZÉSE A KELETI BÜKKBEN KARST FLOOD S GENESIS IN THE EAST PART OF BÜKK

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE DEBRECEN

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

BESZÁMOLÓ A MTA HIDROGEOLÓGIAI ALBIZOTTSÁG MUNKÁJÁRÓL. XXI. FAVA konferencia. Siófok 2014 április 2 3. Székely Ferenc, Szűcs Péter

2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

Térségi problémák: Hévíz

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

2013. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Átírás:

GONDOLATOK A DINAMIKUS KARSZTVÍZKÉSZLET TÉMAKÖRÉHEZ A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER (BKÉR) 1992-2012 KÖZÖTTI ADATAI ALAPJÁN Lénárt László Szegediné Darabos Enikő Sűrű Péter Miskolci Egyetem XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2012. március 27-28 A tanulmány (és az előadás) a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Statikus dinamikus vízkészlet A természetes dinamikus vízkészlet az a volumetrikus és áramló vízmennyiség, amely természetes körülmények között csapadékból történő utánpótlódással rendelkezik. A dinamikus készlet lényegében abban különbözik a statikus készlettől, hogy ha kitermeljük, a termelés során átalakult tároló a termelés megszűnése után újratöltődik (Juhász, 2002, p. 779).

Havi jelentés, normális állapot A Nv-17 adatai alapján a pillanatnyi becsült vízkészlet 2011.03.05-én 9 475 ezer m 3 volt, a karsztvízszint 6,1 m-rel volt az 1993. november 1-i minimum felett. 30 nap múlva 60 nap múlva Becsült maximális/minimális vízszint 527,57 mbf (-252,33 m) 526,27 mbf (-253,63 m) Várhatóan kitermelt vízmennyiség [ ezer m 3 ] 2 182 4 335 Várható vízszint az 1993.11.01-i felett [ m ] 4,59 3,29 Várható pillanatnyi dinamikus vízkészlet [ezer m 3 ] 7 126 5 108

Havi jelentés, abnormális állapot A pillanatnyi becsült vízkészlet 2012.01.06-án -632 ezer m3 volt, a karsztvízszint -0,41 m-rel volt az 1993. november 1-i minimum alatt. 30 nap múlva 60 nap múlva Becsült maximális/minimális vízszint (Nv-17) -257,84 m (522,06 mbf) -258,29 m (521,61 mbf) Várhatóan kitermelt vízmennyiség [ ezer m 3 ] 2 129 4 105 Várható vízszint az 1993.11.01-i felett [ m ] -0,92-1,37 Várható pillanatnyi dinamikus vízkészlet [ezer m 3 ] -1 428-2 127 2011 november második felében az 1993-as minimális karsztvízszinthez mért vízkészlet negatívvá vált. Ez azt is jelentheti, hogy a dinamikus karsztvízkészlet helyett megkezdődött a statikus karsztvízkészlet felhasználása, de ennek kimondásához még további adatok szükségesek. 2011. decemberében a vízkészletek még mindig negatív értéket jeleznek. Mivel a gravitációs vízmű források még aktívak, ill. a Bükk legmélyebb helyén (Miskolctapolca) lévő legnagyobb források vízszintjei magas (árvizi túlfolyó feletti) értékűek, ezért az 1993-as minimális vízszinthez technikai okok miatt kötött dinamikus-statikus határ feltétlenül felülvizsgálandó a további adatok birtokában.

Az első reflexió

A második reflexió

Napi vízkészlet [millió m 3 ] Alap-probléma 1: negatív vízkészlet 42 38 34 30 A Bükk napi vízkészletének változása Vízkészlet [m3] = hézagtérfogat * karsztos terület * vízszint az 1993-2010 közötti vízszint felett 26 22 18 14 10 6 2 n=0.75% n=0.5% "0" szint 1993.11.01-hez képest -2 10.01.01 10.03.01 10.05.01 10.07.01 10.09.01 10.11.01 11.01.01 11.03.01 11.05.01 11.07.01 11.09.01 11.11.01 12.01.01 12.03.01

Alap-probléma 2: a pillanatnyi vízkészlet dinamikus avagy statikus készlet-e? Az ökológiai vízkészletek és vízigények karsztvízre nincsenek meghatározva Statikus készlet termelése esetén ökológiai-természetvédelmi problémák léphetnek fel, ill. erre lehet hivatkozni. Karsztvíz termelhetőségének kérdése a karsztvizet és a nem karsztvizet termelők közötti vita tárgya lehet

Eddigi gyakorlatunk A fenntartható termelés szempontjából fontos, hogy jól határozzuk meg a kitermelhető (csapadékból utánpótlódó) karsztvízkészlet nagyságát és a termelés is annak megfelelően történjék. (Ez utóbbi nem karszthidrogeológiai kutatás!) Havonta meghatározzuk a Bükk vízkészletét és a változást előre jelezzük 1, ill. 2 hónapos időtávra az Nv-17 karsztvízfigyelő kút adatai alapján. A számítások során a kitermelhető statikus és dinamikus készletek határát az eddigi abszolút minimumnak tartott, 1993. évi vízszintek alapján adtuk meg. 2011 novemberétől azzal szembesültünk, hogy negatív vízkészletek alakultak ki a vízszintadatok alapján, (az addigi logika alapján a statikus készletek termelése történt), de a termelési lehetőségeket ez érdemben csak egyes helyeken (a magasabban fakadó források esetében) alakította erősen a kedvezőtlen irányba.

Alapvető problémák Milyen horizontális sávot tekinthetünk nyíltkarszt vízgyűjtő területén a karsztvíz mozgása döntő zónájának? (A hézagtérfogat lefelé exponenciálisan csökken, kb. 300 m alatt 0,1 % alá csökken.) Mekkora lehet ez a sáv a források térségében? Lehatárolható-e ez a zóna a hegységben lévő barlangok mélységének figyelembe vételével? (Mennyivel lehet a víznyelő barlangok szintjei alá menni a jó vízvezető zónába?) Figyelembe vehető-e a hegységperemeken, vagy attól távolabb lévő, fedett karsztra mélyült kút beáramlási zónája? (A fő beáramlási zóna mélysége a karsztosodott kőzetben a Bükk-térségre vonatkozóan 100 m-nél kevesebb.) A kiemelt helyzetben lévő hegységben a hidegkarsztvíz nyomása hatására gyakorlatilag állandó, de különböző mértékű mozgásban lévőnek tekinthető a karsztvíz? (A víznyeléstől a forrásig, ill. karsztkútig.) Mennyi időt tekinthetünk a csapadékból való utánpótlódás reális idejének a csapadék változékonyságának ismeretében? (kb. 7, ill. 11 év vagy hosszabb?) Tekinthetjük-e karsztos vízkészleteket hozam jellegű mennyiségnek?

Vízszint a terepszint alatt [m] Vízszint [mbf] Vízszintek a Bükkben Nagyvisnyó, Nv - 17 (= Nv - 8) figyelőkút Vízszint (1992-2011) -229 550,9 M6: - 266 m (457 mbf) - - 275 m (447 mbf) -234 545,9-239 540,9-244 535,9-249 530,9-254 525,9-259 1992.01.01 1994.01.01 1996.01.01 1998.01.01 2000.01.01 2002.01.01 2004.01.01 2006.01.01 2008.01.01 2010.01.01 2012.01.01 520,9

Erózióbázis feletti magasság (m) Feltárt karsztosodott zóna mélysége (m) A feltárt karsztosodott zóna 350 300 Vízgyűjtők erózióbázisa fölött eddig feltárt karsztosodott zóna. Soltész vízgyűjtő metszet bg bejárat, víznyelő, töbör barlang végpont feltárt karsztosodott zóna 350 300 250 250 200 200 150 150 100 100 50 Forrás 50 0 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 NY-K-i metszet (m) 0

Víznyelő barlangok szintjei (Sárváry, 1969)

Karsztvízáramlási sémák (Jakucs, 1971; Juhász, 2002)

Karsztvízáramlási séma továbbfejlesztése (Jakucs, 1971 után)

Hézagtérfogat, felületi áttörtség, hasadékméret (Juhász, 2002)

Javaslat a dinamikus karsztvízkészlet megfogalmazásának pontosítására A dinamikus karsztvízkészlet a víznyelő helytől a vízkilépési (vízkivételi) hely felé különböző sebességgel áramló teljes vízmennyiség. A dinamikus karsztvízkészlet a legmélyebben lévő (a hidegkarsztvízzel kapcsolatban álló termálkarsztvíz) kivételi helyétől (kút szűrőzött szakaszától) a legmagasabban lévő hidegkarsztvíz szintje közötti zónában helyezkedik el. Leszálló hideg karsztvíz esetében csak dinamikus készlet van. A legalsó (hegységperemi) hidegkarsztvíz kivétel természetes kilépési szintje felett a gyorsan utánpótlódó, alatta a lassan utánpótlódó dinamikus karsztvízkészlet található. Hideg karsztvíz kivétele esetében a hegység peremén lévő víztermelő helyen a 7-11 év alatt már fel nem töltődő szint alatti rész a dinamikus készlet lassan utánpótlódó része. (A periodicitási vizsgálatok a Bükkben ezeket az adatokat megerősítették.) A dinamikus karsztvízkészlet vízhozam [térfogat/idő] jellegű mennyiség. Egy adott pillanatban (célszerűen egy adott napra) meghatározott dinamikus karsztvízkészlet volumetrikus karsztvízkészletnek is tekinthető. A dinamikus karsztvízkészlet gyakorlati megfogalmazásához a Bükktérségben a kb. -300 m (kb. 480 mbf-i) szint fölötti, az Nv-17 által meghatározott karsztvízszinthez köthető vízszintet használjuk fel.

Vízszint [mbf] Csapadék [mm] A vízszintcsökkenés fokozódik a probléma egyre élesebb 530 529 528 Nv-17 - Jávorkút, vízszint előrejelzés 2012.02.03-án 60 napra, 2012.05.03-ig Csapadék [mm] Minimális karsztvízszint az Nv-17 figyelőkútban 1993.11.01-2010.12.31 között Mért vízszint 2011-2012 között [mbf] A számított 1/x jellegű függvény utolsó pontjához illesztett 1/x jellegű jelleggörbe, 2012.03.04-tól előrejelzés A tényleges adatokból számított vízszint 1/x jellegű függvénye [mbf] Ténylegesen mért utolsó ponthoz illesztett 1/x jellegű jelleggörbe, 2012.03.04-tól előrejelzés Hó 45 40 35 527 526 R 2 = 0,9962 30 25 525 0 = 779,90 mbf 20 524 15 523 10 522 5 521 0 520 2011.05.08 2011.06.08 2011.07.08 2011.08.08 2011.09.08 2011.10.08 2011.11.08 2011.12.08 2012.01.08 2012.02.08 2012.03.08 2012.04.08 2012.05.08-5

Havi csapadékadatok Jávorkúton a 2012-es téli hidrológiai félévben Hónap Csapadék [mm] 1960-2012 csapadékátlag [mm] 2011 november 0 72,0 2011 december 88,9 61,1 2012 január 30,4 41,9 2012 február 15,5 44,7 2012 március 1,1 49,2

.a fentiek alapján a karsztvízszint további csökkenése várható.. Láthatjuk, hogy a jelenlegi tendencia folytatódása esetén komoly vízkészlet csökkenéssel kell számolnunk, de a mérési eredmények és az előrejelzések pontosításával a felkészülést és a megoldást segíthetjük! viszont a vízhiány leküzdése érdekében több tízezer közmunkás ki fogja tisztítani a vízlevezető csatornákat. Köszönöm a figyelmet!