A BÜKKI KARSZTVÍZRENDSZER ÖSSZEFÜGGÉSEI

Átírás

1 A BÜKKI KARSZTVÍZRENDSZER ÖSSZEFÜGGÉSEI THE CORRELATIONS OF THE KARST WATER SYSTEM IN THE BÜKK MOUNTAINS ME-MFK, 211. évi kari TDK konferencia Földtudományi szekció Alkalmazott földtudományi alszekció MISKOLC, Készítette: Flaskó István Tamás, BSc MF8MB Konzulens: Dr. Lénárt László egyetemi docens, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék Témavezető Tanszék: Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék

2 TARTALOMJEGYZÉK: 1. BEVEZETÉS, A DOLGOZAT TÉMÁJA MÉRÉSI HELYEK A BARLANGOK ELHELYEZKEDÉSE: A MÉRÉSI HELYEKRŐL: MÉRŐMŰSZEREK, A MÉRÉSEK MÓDJA: A MÉRÉSI HELYEKRŐL, ILLETVE A BARLANGI KÖRÜLMÉNYEKRŐL NÉHÁNY JELLEMZŐ FELVÉTEL VIZSGÁLT ADATOK, MÉRÉSI EREDMÉNYEK: VIZSGÁLT ADATOK: BEN KIVÁLASZTOTT IDŐSZAKOK: BEN KIVÁLASZTOTT IDŐSZAKOK: A VIZSGÁLT IDŐSZAK MEGFIGYELÉSEI: ÖSSZEFOGLALÁS: A MÉRÉSEK FOLYTATÁSA 6. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS: IRODALOMJEGYZÉK: ÁBRAJEGYZÉK:...26

3 1. BEVEZETÉS, A DOLGOZAT TÉMÁJA: A dolgozat célja a bükki karsztvízrendszer illetve a 21-ben lezajlott karsztárvíz vizsgálata, összefüggések felállítása, valamint további lehetséges kutatások irányának kijelölése. A bükki karsztvízrendszert 1992 óta a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer (továbbiakban BKÉR) keretében Dr. Lénárt László 1 vezetésével a Miskolci Egyetem Hidrogeológiai-Mérnökgeológia Intézete vizsgálja. Ezen vizsgálatok célja, a kutatási eredmények alapján, a Miskolci Vízműforrások védőidomának, illetve a felszíni és felszín alatti karsztos formák és folyamatok alapján a részvízgyűjtők meghatározása (LÉNÁRT 211). A témát több tanulmány, dolgozat és jelentés vizsgálta (NÉMETH-LÉNÁRT-KOVÁCS 28, DARABOS-LÉNÁRT 28, DARABOS 21), többségük a BKÉR alapját adó megfigyelő kutak által szolgáltatott adatokat használta fel. A jelenleg illetve a jövőben a BKÉR keretében kivitelezésre kerülő karsztvízfigyelő kutak a megfigyelési helyeket növelik, de a barlangi lehetőségek kihasználását nem teszik szükségtelenné (LÉNÁRT 211). Így a mérés barlangokra való kiterjesztése mindenképp indokolt, hiszen így kapunk teljesebb képet a karsztvíz mozgásáról, a felszíni csapadék és a forrásokban megjelent víz kapcsolatáról. A 2-es évekig az adatgyűjtés a megfigyelő kutakban elhelyezett mérőműszerekből történt. 25-ben egy sikeres GVOP pályázatnak köszönhetően mérőműszerek kerültek elhelyezésre 13 bükki barlangban, így átfogóbb adatgyűjtésre, vizsgálatokra nyílt mód (LÉNÁRT 28). Dolgozatom első sorban a 21-es karsztárvíz hatását vizsgálja, a mért adatok felhasználásával készített diagramokon keresztül. 1 egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék 1

4 2. MÉRÉSI HELYEK: A karsztvízszint változás adatait a Szepesi-Láner-barlangrendszerben, a Létrási- Vizes-barlangban és a Fekete-barlangban elhelyezett műszerek szolgáltatták. A korábbi vizsgálatok (SŰRŰ 24) és a rendelkezésemre álló adatok alapján a kiválasztott és vizsgált mérési pontok: a Szepesi-barlang (Szepesi-Láner-barlangrendszer), a Létrási-Vizes-barlang és a Fekete-barlang A BARLANGOK ELHELYEZKEDÉSE: A három barlang a Bükk-hegységben, a Nagy-fennsíkon helyezkedik el (1.-2. ÁBRA), hidrogeológiailag szorosan összefüggenek. Mind három rendszert több évtizede kutatják, a barlangkutatók által sűrűn jártak, viszonylag jól dokumentáltak, jellemző adataikat az 1. TÁBLÁZAT tartalmazza. A Szepesi- illetve a Létrási-Vizes-barlang az Anna-vízműforrás (Soltész-Anna rendszer) vízgyűjtő területén, a Fekete-barlang a Garadna-forrás vízgyűjtő területén helyezkedik el (LÉNÁRT 211) (1. ÁBRA) A Szinva-völgytől Ny-i irányban található az eddig csak részben ismert (részlegesen feltárt) Létrás-Soltész-barlanghidrológiai egység, melynek legnyugatibb tagjai a Szepesi- Láner barlangrendszer és a Létrási Vizes-barlang. A barlangi vizek folyamatos mérését, vizsgálatát indokolja, hogy ez a terület a Bükk-hegység legnagyobb, barlangtanilag is igen jól meghatározott karszthidrológiai egysége, így a Miskolci Vízműforrások védőidomának meghatározó része (LÉNÁRT 211). A Szepesi-Láner-barlangrendszer, melynek tagjai a Szepesi-barlang illetve a Láner Olivér-barlang, a bükki Nagy-fennsíkon 553 m tszf magasságban nyílik (Szepesi-barlang bejárat). A Szepesi-barlang bejáratát aknasor nyitja, melynek alján szintes meanderező, vízvezető járat található. A triász időszaki mészkőben kialakult rendszer jelenleg ismert hossza 25 méter, mélysége 159 méter. A mérőműszer a barlang K-i ágában található tóhoz került telepítésre. A Létrási-Vizes-barlang a Nagy-fennsíkon 558 és 575 m tszf magasságban, több bejárattal nyíló rendszer, ma ismert hossza 3 méter, mélysége 57 méter. Természetes szádája egy időszakosan aktív patak vizét nyeli el. A szintén triász időszaki mészkőben kialakult járatok kisebb aknákkal, emeletekkel tagoltak, meanderező járatrészének végpontján egy körülbelül 3 m3 térfogatú tó található. A mérőműszer itt került elhelyezésre. 2

5 A másik két barlangtól ÉNY-ra található, a Tekenősi-völgy D-i végében, 565 m tszf. magasságban nyíló, jellemzően dolomitban kialakult Fekete-barlang. Lépcsőzetes aknasorát, rövidebb patakmeder szakaszok, kisebb-nagyobb termek tagolják (SZÉKELY 23). A mérőműszer a barlang végpontján az I. szifon patakmedrében került telepítésre. A barlang vize a Garadna-völgy forrásaiban jelentkezik A MÉRÉSI HELYEKRŐL: A barlangi mérési helyek adatait: kataszteri szám (az Országos Barlangnyilvántartás), a mérési pont EOV Y,X koordinátája, illetve a mérési pont Z koordinája (méter Balti szint felett), a 2. TÁBLÁZAT tartalmazza. A csapadék adatokat (hőmérséklet, lehullott csapadék mennyisége) a jávorkúti automata-távjelző meteorológiai állomás rögzíti, a mérés óránként történik. 1. ÁBRA: barlangok és a hozzájuk kapcsolódó források, File F. (24) nyomán. 3

6 2. ÁBRA: Barlangi mérőhelyek Jelmagyarázat: 5: Szepesi-Láner-barlangrendszer; Szepesi-rész, Tó; 8: létrási Vizes-barlang, Tó; 9: Fekete-barlang (Alaptérkép: Smaragd-GSH, 28) Lénárt L. (211) nyomán 1. TÁBLÁZAT: az Országos Barlangnyilvántartás adatai alapján (211) Kataszteri szám Hossz (m) 25 Vertikális kiterjedés (m) Mélység (m) Magasság (m) Név Hrsz Szepesi-Lánerbarlangrendszer 161/ Létrási-vizes-barlang / Fekete-barlang

7 3. MÉRŐMŰSZEREK, A MÉRÉSEK MÓDJA: A három barlangban DATAQUA gyártmányú mérőműszerek rögzítik a vízszintet, vízhőmérsékletet, vezetőképességet. A rögzítés 3 percenként történik. A tárolt adatokat a mérések helyszínén a DATAQUA mérőműszerekhez fejlesztett szoftverekkel nyertük ki hordozható számítógép illetve PSION Workabout mx kéziszámítógép segítségével. Az adatkinyerések jellemzően 2-3 hónaponként történtek. 3. ÁBRA: Adatkinyerés hordozható számítógép segítségével (MLBE 25). 5

8 3.1. A MÉRÉSI HELYEKRŐL, ILLETVE A BARLANGI KÖRÜLMÉNYEKRŐL NÉHÁNY JELLEMZŐ FELVÉTEL (3-9. ÁBRÁK) 4. ÁBRA: A Létrási-Vizes-barlang tavánál, száraz időszakban elhelyezett műszer (MLBE 25). 6

9 5. ÁBRA: A Szepesi-barlang tavánál elhelyezett mérési pont, a mérőműszer rögzítését szolgáló PVC csővel (MLBE 25). 7

10 6. ÁBRA: PSION Workabout mx kézi számítógép a mérőműszer kábelére csatlakoztatva (MLBE 25). 7. ÁBRA: áradás nyomai a Létrási-Vizes-barlang járatfalán (MLBE 26). 8

11 8. ÁBRA: kiszáradt hordalék, Létrási-Vizes-barlang (MLBE 26). 9. ÁBRA: áradás nyomai a Fekete-barlangban (MLBE 26). 9

12 4. VIZSGÁLT ADATOK, MÉRÉSI EREDMÉNYEK: Dolgozatomban a 21 május vége és 211 június 29 közötti adatokat vizsgáltam. Az időszak megválasztását a 21-ben lehullott rekord mennyiségű csapadék illetve az ezt követő 211 évi száraz periódus indokolja. A csapadék összehasonlításokat (havi jávorkúti csapadékösszegek, utóbbi 5 év csapadékátlaga, átlagtól való eltérés) a 3. TÁBLÁZAT tartalmazza. Havi átlagos csapadék [mm] 3. TÁBLÁZAT: Lénárt L. (211) Havi csapadék 21 [mm] Különbség az átlaghoz képest [mm] Január 51,4 83,2 31,8 Február 53,9 95,1 41,2 Március 73,4 23,3-5,1 Április 58,9 129,1 7,2 Május 139,4 333,6 194,2 Június 13, 169,2 39,2 Összesen ,5 326,5 A 21-es év elején épp a nagy mennyiségű csapadék miatt csak viszonylag későn sikerült az új műszeregységeket telepíteni, de még így is elegendő adat áll rendelkezésünkre, hogy valós képet kapjunk az árvíz okozta hatásokról. 1

13 4.1. VIZSGÁLT ADATOK: A jávorkúti mérőállomás óránként rögzített adataihoz kapcsoltam a három barlang óránkénti vízszintállását. A mérőműszerek pontjai a barlangi mérőhelyek Z koordinátájához lettek beállítva (méter Balti szint felett), az értékeket a 2. TÁBLÁZAT tartalmazza. A könnyebb feldolgozhatóság érdekében a mért értékekből kivontam a mérési pont magasságának értékét. További összefüggéseket kerestem a naponkénti összegzett csapadék és a barlangok napi vízszint átlaga között. Az adatok alapján megkülönböztettem árvízi és középvízi periódusokat. Ezen szakaszokon belül vizsgálható a csapadék által okozott vízszintemelkedés, tetőzés és a nyugalmi szint visszaállása ÁBRÁN a vizsgált időszak csapadék adatai, a ÁBRÁN a barlangok vízszintjei szerepelnek. A mérések feldolgozása során barlangonként hat darab árvizes periódust különítettem el, ezek értékeit vetettem össze a nyugalmi vízszintek értékeivel. 2. TÁBLÁZAT: Lénárt L. (28) nyomán Barlang, mérőhely neve Szepesi-Lánerbarlangrendszer, Szepesi lejárat, Tó, végpont Létrási-Vizes-barlang, Tó, végpont Fekete-barlang, I. szifon (végpont) Kataszteri szám Mérési pont: EOV Y Mérési pont: EOV X Mérési pont:z [mbf)

14 A 21-es időszakban Jávorkúton mért napi csapadék 6 5 A napi csapadék [mm] ÁBRA. A Jávorkúton mért napi csapadék 21. május 29. és december 31. között. A 211-es időszakban Jávorkúton mért napi csapadék 5 4 A napi csapadék [mm] ÁBRA. A Jávorkúton mért napi csapadék 211. január 1. és július 13. között. 12

15 A 21-es időszakban mért napi átlagos barlangi vízszintek, a jávorkúti napi csapadékokkal kiegészítve A barlangok napi átlag vízszintje [m] Csapadék Szepesi-Láner-barlang, Tó Létrási-Vizes-barlang, Tó Fekete-barlang,I. szifon (végpont) 12. ÁBRA: Barlangi vízszintek a 21. május 29. december 31. között, kiegészítve a jávorkúti napi csapadék adatokkal. A 211-es időszakban mért napi átlagos barlangi vízszintek, a jávorkúton mért csapadékok napi összegével kiegészítve A jávorkúton mért csapadékok napi összege [mm] 5 A barlangok napi átlag vízszintje [m] Csapadék Szepesi-Láner-barlang, Tó Létrási-Vizes-barlang, Tó Fekete-barlang,I. szifon (végpont) 13. ÁBRA: Barlangi vízszintek a 211. január 1. július 13. között, kiegészítve a jávorkúti napi csapadék adatokkal A jávorkúton mért csapadékok napi összege [mm] 13

16 BEN KIVÁLASZTOTT IDŐSZAKOK: A 3. számú barlangi vízszinteket ábrázoló diagramon a Szepesi- és a Létrási-Vizes-barlangok esetén június 1-jén, a Fekete-barlangnál egy nap csúszással 2-án figyelhető meg az árvízi csúcs (Szepesi: 4,635 m, Vizes: 2,995 m, Fekete: 8,728 méter). A következő egy hónap során lehulló csapadék nem emelte meg a karszvízszintet, csak az árvíz lefolyását lassította. A július 7-én hulló nagy mennyiségű csapadék (37 mm)a vízszinteket kis mértékben, de szinte azonnal megemelte, melyet viszonylag gyors egy-két napos csökkenés követett a nyugalmi szint beállásig. A július 25-i ettől is magasabb csapadék hozam (46 mm) hasonlóan mutatkozott, de az előtte illetve utána lehulló csapadék csoportok miatt lefolyása hosszabb volt. Augusztus hónap közepén esett jelentősebb csapadék, de ennek mennyisége nem közelítette meg az előző időszakokét, így hatása nem volt nagy. A következő jelentős esőzés szeptember első harmadában volt (szeptember 8-1) mely a Szepesiben és a Vizesben több mint félméteres, a Fekete patakmedrében pedig fél deciméteres emelkedést okozott 11-én. Az év utolsó nagy csapadékos időszaka november utolsó harmadában (november 22-én 43 mm) volt. A novemberi 22-én leesett csapadék okozta csúcs másnap jelentkezett, majd a további folyamatosan érkező csapadék miatti visszatöltődés lassította a nyugalmi szintre való visszacsökkenést. Ezt szakította meg a december 7-én lehullott csapadék (14 mm) mely két nap múlva jelentkezett a vízszintekben. A teljes lefolyás a következő év február elejéig tartott, kisebb csúcsokkal megszakítva. 14

17 BEN KIVÁLASZTOTT IDŐSZAKOK: A 211-es év első jelentősebb esőzése március 17-én volt (32 mm), mind a három barlangban nagy mértékű emelkedést okozott. Az ezt követő viszonylagosan magas, egy esetben kiugró (június 9-én 44 mm), de önálló csapadékcsoportok után nem történt érdemi változás (14. ÁBRA). A 211-es időszakban Jávorkúton mért napi csapadék 5 4 A napi csapadék [mm] ÁBRA: Jávorkúton 211. január 1-től június 13-ig rögzített napi csapadék [mm]. 15

18 4.4. A VIZSGÁLT IDŐSZAK MEGFIGYELÉSEI: JÚNIUS: 21 júniusában regisztráltuk az általam vizsgált időszak legmagasabb vízszintjeit, melyet a 15. ÁBRÁN tüntettem fel. A barlangok napi átlag vízszintje [m] Napi barlangi vízszintek a 21. júniusi időszakban, a jávorkúton mért csapadékok napi összegével kiegészítve Csapadék Szepesi-Láner-barlang, Tó Létrási-Vizes-barlang, Tó Fekete-barlang,I. szifon (végpont) 15. ÁBRA: a 21. júniusi időszak barlangi vízszintjei, a Jávorkúton mért napi csapadék adatokkal kiegészítve. A Szepesi-barlangban a legmagasabb vízszint 4,635 méter volt (június 1-jén), a Létrási-Vizes-barlangban 2,995 méter (június 1-jén), míg a Fekete-barlangban a többi barlanghoz képest egy nappal később (június 2-án) 8,728 méteren tetőzött az árvíz. A Fekete-barlangban a későbbi időszakokban is megfigyelhető ez az egy napos lemaradás, ugyanakkor egyedül ezen időszakban ugrott meg a patakmederben mért érték ilyen jelentősen, a későbbiekben csak 1 centiméteres mozgásokat rögzítettünk A jávorkúton mért csapadékok napi összege [mm] 16

19 JÚLIUS ELEJE (16. ÁBRA): Napi barlangi vízszintek a 21. júliusi időszakban, a jávorkúton mért csapadékok napi összegével kiegészítve A barlangok napi átlag vízszintje [m] A jávorkúton mért csapadékok napi összege [mm] Csapadék Szepesi-Láner-barlang, Tó Létrási-Vizes-barlang, Tó Fekete-barlang,I. szifon (végpont) 16. ÁBRA: a 21. júliusi időszak barlangi vízszintjei, a Jávorkúton mért napi csapadék adatokkal kiegészítve. A július 7-i esőzés hatása mind a három barlangban kis mértékű volt, melyet gyors lefutás követett. A vízszint, jellemzően két nap alatt csökkent vissza az esőzést megelőző szintre. 17

20 JÚLIUS MÁSODIK IDŐSZAKA (17. ÁBRA): Napi barlangi vízszintek 21. július második időszakában, a jávorkúton mért csapadékok napi összegével kiegészítve A barlangok napi átlag vízszintje [m] A jávorkúton mért csapadékok napi összege [mm] Csapadék Szepesi-Láner-barlang, Tó Létrási-Vizes-barlang, Tó Fekete-barlang,I. szifon (végpont) 17. ÁBRA: 21. július második időszakjának barlangi vízszintjei, a Jávorkúton mért napi csapadék adatokkal kiegészítve. A július 18-án és 22-én hullott csapadék (5 és 8 mm) három nappal később okozott emelkedést, ezt növelte meg a 25-én érkezett 46 mm. A vízszintek tetőzése jelentősen eltér időben. A Vizes-barlangban 25-én,657 méteres szinttel tetőzött, majd átmeneti csökkenés után,522 m-re emelkedett vissza 28-án. A Szepesi-barlangban először 25-én nőtt,397 méterre a szint, majd rövid csökkenés után folyamatosan emelkedve érte el csúcsát 29-én,938 méterrel. 18

21 AUGUSZTUS (18. ÁBRA): Napi barlangi vízszintek a 21. augusztusi időszakban, a jávorkúton mért csapadékok napi összegével kiegészítve 1 2 A barlangok napi átlag vízszintje [m] 1 A jávorkúton mért csapadékok napi összege [mm] Csapadék Szepesi-Láner-barlang, Tó Létrási-Vizes-barlang, Tó Fekete-barlang,I. szifon (végpont) 18. ÁBRA: 21. augusztus barlangi vízszintjei, a Jávorkúton mért napi csapadék adatokkal kiegészítve. Augusztus közepén hullott esőt nem előzte meg, és nem követte közvetlen jelentős csapadékhozam, így nem okozott jelentős kiugrásokat egyik barlang vízszintjében sem. 19

22 SZEPTEMBER (19. ÁBRA): Napi barlangi vízszintek a 21. szeptemberi időszakban, a jávorkúton mért csapadékok napi összegével kiegészítve 2 5 A barlangok napi átlag vízszintje [m] A jávorkúton mért csapadékok napi összege [mm] Csapadék Szepesi-Láner-barlang, Tó Létrási-Vizes-barlang, Tó Fekete-barlang,I. szifon (végpont) 19. ÁBRA: 21. szeptemberi időszak barlangi vízszintjei, a Jávorkúton mért napi csapadék adatokkal kiegészítve. A szeptember 8-án illetve 1-én lehullott csapadék másnap a Szepesiben és a Vizesben több mint félméteres, a Fekete patakmedrében pedig fél deciméteres emelkedést okozott. 2

23 NOVEMBER-DECEMBER (2. ÁBRA): A barlangok napi átlag vízszintje [m] Napi barlangi vízszintek a 21. november-decemberi időszakban, a jávorkúton mért csapadékok napi összegével kiegészítve Csapadék Szepesi-Láner-barlang, Tó Létrási-Vizes-barlang, Tó Fekete-barlang,I. szifon (végpont) 2. ÁBRA: 21. november-december időszak barlangi vízszintjei, a Jávorkúton mért napi csapadék adatokkal kiegészítve. Az év utolsó nagy csapadékos időszaka november utolsó harmadában (november 22-én 43 mm) volt. A november 22-én leesett csapadék okozta csúcs másnap jelentkezett, majd a további folyamatosan érkező csapadék miatti feltöltődés lassította a nyugalmi szintre való visszacsökkenést. Ezt szakította meg a december 7-én lehullott csapadék (14 mm) mely két nap múlva jelentkezett a vízszintekben. A teljes lefolyás a következő év február elejéig tartott, kisebb csúcsokkal megszakítva A jávorkúton mért csapadékok napi összege [mm] 21

24 ES ÉV (21. ÁBRA): Napi barlangi vízszintek a 21. júniusi időszakban, a jávorkúton mért csapadékok napi összegével kiegészítve A barlangok napi átlag vízszintje [m] Csapadék Szepesi-Láner-barlang, Tó Létrási-Vizes-barlang, Tó Fekete-barlang,I. szifon (végpont) 21. ÁBRA: 211. március-április időszak barlangi vízszintjei, a Jávorkúton mért napi csapadék adatokkal kiegészítve. A 211-es időszakban jelentős csapadék március-áprilisban jelentkezett. Legnagyobb csapadék március 17-én esett, ez 32 mm volt. A vízszintek pár órás késéssel követték a lehullott csapadékot, a visszacsökkenés eltérő volt a barlangokban. A Létrási-Vizes-barlangban közel 4 napig tetőzött majd lassan csökkeni kezdett, végül több mint 1 nap után április 3-án állt vissza a vízszint. A Szepesi-barlangban az árhullám csökkeni kezdett a csapadék megszűnése után, a nyugalmi vízszint 5 nap után állt be A jávorkúton mért csapadékok napi összege [mm] 22

25 5. ÖSSZEFOGLALÁS: 5.1. MEGÁLLAPÍTÁSOK: A vizsgált időszakok alapján a következőket állapítottam meg: Általánosan megfigyelhető, hogy a kisebb mennyiségű, de egymást sűrűn követő csapadék hozamok, jelentős vízszint mozgást okoznak, egy két napos késéssel tetőznek a barlangokban. A nagyobb mennyiségű de utánpótlódás nélküli csapadékok nem befolyásolják jelentősen a vízszinteket, ezzel ellentétben a kiugró napi csapadékok után szinte azonnali hatás figyelhető meg. A Szepesi-barlang tavának vízszintje a Létrási-Vizessel szemben, lassabban, de hasonló meredekséggel futott fel, a tetőzés a csapadék után egy nappal később, csúcsban jelentkezett, majd szinte azonnali folyamatos, a nyugalmi vízszintig történő csökkenés következett be. A Létrási-Vizesben mért vízszintek felfutása hasonlóan ment végbe, de a jelentős csapadékot hozó időszakok után, hosszan, a tetőzést követően napokig tartó, egyes esetekben újbóli kisebb emelkedéssel megszakított levonulás figyelhető meg. A Fekete-barlangban csak kisméretű változásokat mértünk, kiugró értékek csak hosszabb csapadékos időszakok esetén jelentkeztek, ugyanakkor a május végi árvíz során a többi barlanghoz hasonlóan rendkívül nagy kitérés volt tapasztalható. További méréseket és összehasonlító vizsgálatokat igényel a két barlangi tónál jelentkező emelkedés kapcsolata, a lehulló csapadékok barlangonként megkülönböztetett hatása. Hasonlóan vizsgálatok szükségesek az emelkedések lefolyásáról, az óránkénti adatokra támaszkodva A MÉRÉSEK FOLYTATÁSA: A mérések folytatása, bővítése szükséges és elengedhetetlen a bükki karsztvízrendszer még pontosabb megismeréséhez, és ezen keresztül a pontosabb védőidomok kijelöléséhez, a vízellátás, a víz felhasználás egyensúlyának biztosításához. A jövőben újabb összefüggések felállítása és ezek bizonyítása szükséges. Az így megismertek alapján létrehozható lenne egy a kutatásokat, ellenőrzést és előrejelzést lehetővé tevő egységes térinformatikai rendszer. További kutatási lehetőség a barlangi méréstechnológia egységessé tétele, mérés- és hely specifikus hardverek illetve szoftverek fejlesztése. 23

26 6. KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS: Végezetül szeretném megköszönni a dolgozat elkészítésben nyújtott segítségét Juhász Bélának (Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület) és Dr. Lénárt Lászlónak. A Miskolci Egyetem tudományos diákköri tevékenységét a TÁMOP B/1/ számú projekt támogatta. 24

27 7. IRODALOMJEGYZÉK Darabos E. (21): Bükki karsztos területek monitoring rendszerének vizsgálata az EU víz keret irányelv alapján, Karsztfejlődés XIII. Szombathely, 21. pp Darabos E., Lénárt L. (28): Csapadék és karsztvízszintek összefüggéseinek vizsgálata a 26. évi karsztárvíz elemzése. Karsztfejlődés XIII. Szombathely, 28. pp Lénárt L., Lénárt E. (28): A GVOP /3. VIMORE projekt keretében végzett bükki, barlangi karszthidrogeológiai mérések összefoglaló értékelése. Karsztfejlődés XIII. Szombathely, 28. pp Lénárt L., Hernádi B, Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület (211): A Miskolci Vízművek mennyiségi monitoring rendszerének kiegészítése barlangokban végzett hidrogeológiai mérésekkel, kézirat Lénárt L., Hernádi B, Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület (211): Az egyes vízműforrások vízgyűjtő területén történt barlangi vízszint, vízhőmérséklet és vezetőképesség mérések és értelmezésük, kézirat Németh Á., Lénárt L. és Kovács B. (28): A bükki karsztvíz észlelő rendszer hiányzó mérési adatainak pótlása; vízszint előrejelzés. Karsztfejlődés XIII. Szombathely, 28. pp Sűrű P. (24): Barlangi szifontavak vízszintváltozásainak vizsgálata. TDK dolgozat, konzulens Dr. Lénárt László, Miskolci Egyetem Tudományos Diákköri Konferencia 24 Székely K. (szerk.) (23): Magyarország fokozottan védett barlangjai. (Mezőgazda kiadó, Budapest, 23). 25

28 8. ÁBRAJEGYZÉK: 1. ábra: barlangok és a hozzájuk kapcsolódó források, File F. (24) nyomán. A Miskolci Egyetem és a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület által észlelt barlangi mérőhelyekre vonatkozó információk rövid összefoglalása, kézirat, Lénárt L ábra: Barlangi mérőhelyek (Alaptérkép: Smaragd-GSH, 28) Lénárt L. (211) nyomán, A Miskolci Vízművek mennyiségi monitoring rendszerének kiegészítése barlangokban végzett hidrogeológiai mérésekkel, kézirat, Lénárt L ábra: Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület által készített fotók, Barlangokban történő törmelékmozgás észlelések eredményei, kézirat, Lénárt L. 28, A Miskolci Egyetem és a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület által észlelt barlangi mérőhelyekre vonatkozó információk rövid összefoglalása, kézirat, Lénárt L