A kijelentés megtörténte után a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzik.

1 I. 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (Jelentıs módosítások: 1972. évi I. tv., 1986. évi IV. tv. 1990. évi XV. és XX. tv., 1992. évi XVI. tv. 1995. évi. évi XXI. tv. 1997. évi XXXI. tv.) A törvény célja, hogy védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekért való felelısséget és elımozdítsa az ifjúság nevelését. A törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekeire figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni. ELSİ RÉSZ: A HÁZASSÁG I. fejezet. Házasságkötés Alaki kellékek: Házasság csak akkor jön létre, ha a házasulók - az anyakönyvvezetı elıtt, - személyes kijelentéssel, - házasságkötésre irányuló nyilatkozatot tesznek. Ha a fentiek bármelyike hiányzik nem jön létre házasság. (Semmisség.) Szükséges még mint alaki kellék: - az együttes jelenlét, - az anyakönyvvezetı hivatalos minıségében járjon el. Ezek hiánya érvénytelenséget okoz. A többi alaki kellék hiányának nincs jogkövetkezménye: illetékes anyakönyvvezetı, hivatali helyiségben (kivétel rendkívüli esemény), nyilvánosan, két cselekvıképes és nagykorú tanú jelenlétében. A kijelentés megtörténte után a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzik. A házasságkötés elıtt a házasulóknak az anyakönyvvezetı elıtt: be kell jelenteniük: a házasságkötésnek nincs törvényes akadálya, igazolni kell, hogy a törvényes feltételek fennállnak. Jogszabály elıírhatja a tanácsadáson való kötelezı részvételt. (Jelenleg ilyen szabályozás nincs.) Házasságot kötni csak a szándék bejelentését követı 1 hónap után tőzhetik ki. Ez alól a jegyzı felmentést adhat. A házasulandók valamelyikének közeli halállal fenyegetı egészségi állapota esetén a házasságot azonnal meg lehet kötni.

2 II. fejezet. A házasság érvénytelensége. 1. A kötéskor fennforgó házassági akadály okából érvénytelen a házasság: - a házasulók valamelyikének korábbi házassága, vagy bejegyzett élettársi kapcsolata 1 fennáll, - egyenes ági rokonok házassága, - örökbefogadó és örökbefogadott házassága, - testvérek házassága, - cselekvıképességet kizáró gondnokság alatt álló házassága, - teljes cselekvıképtelenség állapotában levı házassága, - kiskorú házassága, ha nincs hozzá elızetes gyámhatósági engedély (mert házasságot csak nagykorú férfi és nı köthet), de a gyámhatóság csak akkor adhat engedélyt, indokolt esetben, ha a házasuló a 16. életévét betöltötte (a törvényes képviselıt meg kell hallgatni), - testvér testvére vérszerinti leszármazójával, - házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával. A két utóbbi alól felmentés adható. 2. Formahiba a következtében érvénytelen a házasság: - ha megkötésekor az anyakönyvvezetı nem hivatalos minıségében járt el, - a kijelentés megtételekor a házasulók nem voltak együttesen jelen. A házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha azt az érvénytelenítési perben hozott bírósági ítélet érvénytelennek nyilvánította. Ennek indítására bármelyik házastárs, az ügyész és az is jogosult, akinek az érvénytelenné nyilvánításhoz jogi érdeke főzıdik. III. fejezet. A házasság megszőnése A megszőnés esetei: 1. Az egyik házastárs halálával - a halotti anyakönyvi bejegyzés idıpontjával, - a bíróságnak a halál tényét megállapító határozatával, - a holtnak nyilvánító jogerıs bírósági határozat alapján lehet hivatkozni a megszőnésre. 2. Bírósági felbontással. Bontáskor a közös kiskorú gyermek érdekeire kell figyelemmel lenni. A bíróság a házasságot bármelyik, vagy mindkét fél kérelmére felbontja, ha házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Erre utal a házasfelek befolyásmentes egyezı akaratnyilvánítása, mely végleges elhatározáson alapul. 1 2009. évi XXIX. tv. a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggı, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról (hatályos: 2009. július 1-tıl)

3 Véglegesnek akkor lehet tekinteni az elhatározást, ha házasfelek az alábbi kérdésekben megegyeztek, és ezt az egyezséget a bíróság jóváhagyta. - A közös gyermek elhelyezése és tartása. - A szülı és a gyermek közötti kapcsolattartás. - A közös lakás használatának megosztása. (Nem a tulajdonjog!) - A házastársi közös vagyon megosztása. - Az esetleges házastársi tartás. Az egyezség megváltoztatását a jóváhagyástól számított 2 éven belül csak akkor lehet kérni, ha a kiskorú gyermek érdekeit szolgálja, illetve a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekeit súlyosan sérti. Akkor is véglegesnek tekinthetı az elhatározás, ha a házasfelek között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják, hogy a közös gyermek elhelyezését és tartását a gyermek érdekének megfelelıen rendezték. IV. fejezet. A házastársak jogai és kötelességei. 1. Általános rendelkezések. A házastársak jogai és kötelességei egyenlık, a házasélet ügyeiben közösen kell dönteniük. A személyüket érintı ügyekben önállóan, de a család érdekeit szem elıtt tartva kötelesek dönteni. A házastársak hőséggel tartoznak egymásnak és támogatni kötelesek egymást. A feleség a házasságkötés után, választása szerint viselheti. - kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy - a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy - a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy - a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. A férj a házasságkötés után - kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy - a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatja, hozzáfőzve a saját utónevét. A házasulóknak a névviselésrıl meg kell egyezniük, és az anyakönyvvezetı felhívására a házasságkötés utáni névviselésrıl nyilatkozniuk kell. A házasság megszőnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után a házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettıl el kívánnak térni, ezt a házasság megszőnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után az anyakönyvvezetınek bejelenthetik. Ilyen esetben sem viselheti azonban a volt

4 férje nevét a volt feleség a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte. A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a házasságra utaló toldással használt névviseléstıl, ha a feleséget szándékos bőncselekmény miatt jogerısen szabadságvesztésre ítélték. (Konjunktív feltételek!) Újabb házasságkötés esetén a feleség volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszőnt. 2. Házassági vagyonjog A házasság megkötésével az életközösség idejére házassági vagyonközösség keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Ez alól kivétel az a vagyon, ami valamelyik házasfél külön vagyonába tartozik. (Ilyen pl. az a vagyontárgy, ami már a házasság megkötése elıtt bármelyiküknek a tulajdonát képezte; vagy a házasság fennállása alatt öröklés, vagy ajándékozás jogcímén szerzett vagyontárgy; stb..) A házastársak a házasságkötés elıtt, valamint a házasság fennállása alatt szerzıdéssel rendezhetik az egymás közti vagyoni viszonyaikat, ennek közokiratba foglalása szükséges. A harmadik személlyel kötött ügyleteik során kötelesek tájékoztatást adni arról, hogy a szerzıdéssel érintett vagyontárgy valamelyikük különvagyonába tartozik. 3. A házastársak lakáshasználatának rendezése. Már a házasságkötés elıtt, valamint a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát (közokiratba, vagy jogi képviselı által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni). Bontás esetén, ha a házastársak nem tudnak megegyezni, a bíróság dönt. A kiskorú gyermek lakáshasználati jogát általában a volt közös lakásban kell biztosítani. A közös tulajdonban, vagy közös bérletben levı lakást a bíróság megosztja, ha a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása, és a helyiségek száma ezt lehetıvé teszi. Ha lehetséges a lakást két másikra cserélik, úgy hogy mindkét fél megfelelı lakáshoz jusson. Amennyiben a fentiekre nincs lehetıség, akkor az marad a lakásban, akinél a gyermeket elhelyezték, a távozó fél a lakáshasználati jog ellenértékének rá esı részére jogosult. (A beköltözhetı forgalmi értékbıl levonva a lakott forgalmi értéket, osztva a személyek számával.) Amennyiben a lakás valamelyik házastárs különvagyona, vagy önálló bérlete, akkor a lakáshasználat ıt illeti meg, kivételesen a másik felet, ha a gyerek nála kerül elhelyezésre.

5 4. A háztartás költségei, házastársi tartás. A közös költségek fedezésére a házastársak keresménye és egyéb közös vagyona szolgál. Amennyiben ez nem elegendı, akkor a különvagyonból is hozzá kell járulni. A házastárs köteles a különélı és önhibáján kívül rászoruló házastársát különvagyonából is eltartani, amennyiben erre nem érdemtelen. MÁSODIK RÉSZ: A CSALÁD V. fejezet. A családi jogállás A rokonság Egyenesági rokonság Ilyen a rokonság azok között, akik közül egyik a másiktól származik. Ennek megfelelıen egyenesági rokonság áll fenn szülı (elıd) és a gyermek (utód) között. Az elıdöket felmenı (szülı, nagyszülı, dédszülı stb.) az utódokat lemenı (gyermek, unoka, dédunoka stb.) rokonoknak nevezzük. Az egyenesági rokonság fennállhat anyai és apai ágon egyaránt. Oldalági rokonság Oldalágon rokonok azok, akiknek legalább egy közös felmenı rokonuk van, ık maguk azonban egyeneságon nem rokonok. Oldalágon rokonai egymásnak a testvérek, akár mindkét, akár csak az egyik szülıjük közös. Azok az oldalági rokonok, akiknek legalább az egyik nagyszülıjük közös, unokatestvérek. Másodfokú unokatestvérség áll fenn azok között, akiknek a dédszülıjük közös. A rokonság fokát tekintve mind egyenes, mind oldalágon egyaránt lehet közelebbi és távolabbi. Az apaság vélelme 1. A gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idı kezdetétıl a gyermek születéséig eltelt idı, vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A vélelmezett fogamzási idı a születéstıl visszafelé számított 182. és 300. nap közötti idı a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idı elıtt vagy után történt. Ha a nı házasságának megszőnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszőnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdıl, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni. Ha az anya a fogamzási idı kezdetétıl a gyermek születéséig eltelt idı vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idı kezdetétıl a gyermek születéséig eltelt idı vagy annak egy része alatt a közjegyzı által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt.

6 Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha az anya a fogamzási idı kezdetétıl a gyermek születéséig eltelt idı alatt több férfival élt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban. Ha az anya a fogamzási idı kezdetétıl a gyermek születéséig eltelt idı vagy annak egy része alatt nem áll házassági kötelékben, és a közjegyzı által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásán 2 alapuló apasági vélelem sem áll fenn, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy azt, akit a bíróság jogerıs ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy a jelen törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy azt a férfit, aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye. 2. Teljes hatályú apai elismerı nyilatkozat az apaságot önmagában megállapítja. Feltételei (konjunktív!): a fogamzási idı kezdetétıl tehetı, csak akkor, ha a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni, a gyermek legalább 16 évvel fiatalabb, mint a 16. életévét betöltött nyilatkozó, csak személyesen tehetı, közokiratba kell foglalni, anyakönyvvezetı, gyámhatóság, bíróság, közjegyzı elıtt, szükséges hozzá az anya, a kiskorú gyermek törvényes képviselıjének, és a 14. életévét betöltött gyermek hozzájárulására is. 3. Amennyiben az anya a gyermek születése után házasságot köt, és a férj a házasságkötést megelızıen az anyakönyvvezetı elıtt a gyermeket magáénak ismeri el. Feltételei (konjunktív!): más módon nem állapítható meg senkinek az apasága és senki ellen nincs apaság megállapítása iránti per folyamatban, a férj a gyermeknél legalább 16 évvel idısebb, hozzájárulás szükséges az anyától, a kiskorú törvényes képviselıjétıl és a 14. életévét betöltött gyermektıl. 2 2009. évi XXIX. tv. a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggı, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról

7 4. Apának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye. 5. Az apaság bírósági úton történı megállapítása Amennyiben a fentiek alapján (1.-4. pont alattiak: tehát fennálló házasság, utólagos házasság, teljes hatályú apai elismerés, reprodukciós eljárás) nem kell mást apának tekinteni, jöhet szóba a bírósági eljárás. Ennek során a bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idıben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethetı, hogy a gyermek ebbıl az érintkezésbıl származik. Nincs helye az apaság bírósági úton történı megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. Az apaság vélelmének megtámadására jogosult: - a gyerek (nagykorúságától), - a férfi, akit apának kell tekinteni, - a gyerek halála után leszármazója, - a fentiek hiányában az ügyész. A megtámadásra a születésrıl szerzett értesülés idıpontjától számított 1 évig van lehetıség. Az anyaság megállapítása A gyermek kérheti annak bírósági megállapítását, hogy anyja az általa megjelölt személy. Az anyaság bírósági megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy ı a gyermek anyja. Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az anyaság bírósági úton történı megállapításának azzal a nıvel szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. A gyermek névviselése Ha mindkét szülı ismeretlen a gyermek születése után nyomban intézkedni kell, hogy szülıkként képzelt személyeket jegyezzenek be. Ha az apa ismeretlen, akkor az anya kérelmére bármikor, a gyermek 3. életévének betöltése után pedig hivatalból kell intézkedni, hogy apaként képzelt személyt jegyezzenek be (gyámhatósági feladat). Apai családi névként: - az anya legközelebbi ismert férfi felmenıjének családi nevét kell megállapítani (anyai nagyapa), - ha az anya kéri, akkor lehetıség van az anya családi nevének bejegyzésére, vagy az anya által megjelölt más családi nevet, feltéve, hogy ez más jogos érdekét nem sérti.

8 Nem állapítható meg olyan családi név, amely a gyermekre sérelmes. Ha mindkét szülı ismert, akkor a megállapodásuk szerinti családi nevet viseli a gyermek. Házasságban élı szülık gyermeke szüleinek megállapodása szerint apjának vagy anyjának családi nevét viseli. A házasságban élı szülık valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. Közös házassági nevet viselı házastársak gyermeke csak a szülık közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselı szülık megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti. A gyermek családi neve legfeljebb két tagú lehet. VI. fejezet. Az örökbefogadás 1. Az örökbefogadás célja Az örökbefogadó és annak rokonai, valamint az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen, és elsısorban olyan kiskorúak nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelıen nem képesek nevelni. 2. Az örökbefogadás feltételei Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvıképes, nagykorú személy lehet, aki örökbefogadás elıtti tanácsadáson és felkészítı tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége, valamint körülményei alapján 3 alkalmas a gyermek örökbefogadására További feltétel, hogy a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idısebb. El lehet tekinteni tanfolyam elvégzésétıl, illetve a korkülönbségtıl, ha házastárs, vagy rokon fogadja a gyermeket örökben. Nem fogadhat örökbe, aki a szülıi felügyelet megszüntetését, vagy a közügyektıl való eltiltást kimondó jogerıs bírósági ítélet hatálya alatt áll. Örökbefogadni csak kiskorút lehet. Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. Ennek megadásához a felek egyetértı kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élı örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. A szülı a hozzájáruló nyilatkozatot nem vonhatja vissza. (Erre figyelmeztetni kell!) A leendı örökbefogadónak a gyermeket legalább 1 hónapig gondoznia kell, csak ez után adható neki örökbe. A titkos örökbefogadás esetei - Az örökbefogadáshoz a szülı úgy is megadhatja a hozzájárulását, hogy nem ismeri az örökbefogadó személyét. Erre a nyilatkozatra a gyermek születése elıtt is sor kerülhet. Ezt a nyilatkozatot a gyermek 6 hetes koráig visszavonhatja. (Erre figyelmeztetni kell!) A hat hetesnél fiatalabb gyermeket 3 Az örökbefogadás elıtti eljárásban a gyámhivatal hoz errıl határozatot.

9 a gyámhatóság elsısorban más személynél (nevelıszülınél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézetben) helyezi el. A szülı felügyeleti joga megszőnik a gyermek hathetes korában, illetve idısebb gyermeknél a nyilatkozattétel idıpontjában. A szülıi felügyeleti jog megszőnését a gyámhivatal határozata állapítja meg. Ha a gyermek 6. életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. - Nincs szükség annak a szülınek a hozzájárulására, aki Szülıi felügyeletet megszüntetı jogerıs bírósági ítélet hatálya alatt áll. Akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította. 4 Erre akkor kerül sor, ha a szülı a gyermekkel önhibájából egy éve nem tart rendszeresen kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethetı meg. (Erre a jogkövetkezményre az átmeneti nevelést elrendelı határozatban figyelmeztetni kell!), vagy a szülı a lakó- és tartózkodási helyét megváltoztatja úgy, hogy nem hagyja meg az új helyét. Az új tartózkodási hely felderítésére irányuló gyámhatósági intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, vagy a szülı fél éven át gyermekkel semmilyen formában nem tartja a kapcsolatot. Aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel személyazonosságának feltárása nélkül az egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén helyezi el, feltéve, hogy hat héten belül a gyermekéért nem jelentkezik. Titkos örökbefogadás esetén a szülı az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg. Nyílt örökbefogadás esetén az alábbi esetekben nincs szükség hozzájáruló nyilatkozatra: - A házastársak között az életközösség megszőnt, akkor az örökbefogadó házastársának hozzájárulására. - Sem a szülı, sem a házastárs hozzájárulására nincs szükség, ha cselekvıképtelen, vagy ismeretlen helyen távol van. A gyámhivatal az örökbefogadás céljának megfelelıen a gyermek érdekében elsısorban a házasságban élı örökbefogadók által történı örökbefogadást engedélyezi. 4 Ha a kiskorú örökbefogadására nem került sor, és utóbb a gyámhatóság az intézeti nevelést megszünteti, az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatályát veszti.

10 Az örökbefogadást nem lehet engedélyezni, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti, illetve, ha akár a felek, akár az eljárásban egyéb módon közremőködı személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel jár. Külföldre történı örökbefogadás - a rokonok, illetve a szülı házastársa által történı örökbefogadás kivételével - csak örökbefogadhatóvá nyilvánított átmeneti vagy tartós nevelésben levı gyermek esetében engedélyezhetı. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek örökbefogadására belföldön nem került sor, mert azt nem kezdeményezték, illetve örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre. 3. Az örökbefogadás joghatásai. Az örökbefogadott mind az örökbefogadóval mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. Az örökbefogadás kihat az örökbefogadó leszármazóira is. 4. Az örökbefogadás hatálytalanná válása. Az örökbefogadás hatálytalanná válik, ha az örökbefogadó az örökbefogadottat teljes hatályú apai elismerı nyilatkozattal gyermekének ismeri el, vagy ha az örökbefogadót jogerıs bírósági ítélet, ill. utólagos házasságkötése következtében az örökbefogadott apjának kell tekinteni. 5. Az örökbefogadás megszőnése Kölcsönös kérelemre a gyámhatóság felbontja az örökbefogadást, ha az a kiskorú érdekében áll. A bíróság bontja fel az örökbefogadást, ha bármelyik fél kérelmére, ha bármelyikük olyan magatartást tanúsít, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált, vagy ha célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be. VII. fejezet. A rokonok eltartása 1. Rokontartás A családtagok felelısséggel tartoznak egymás iránt és egymást támogatni kötelesek. Ebbıl a tartalmában elemi erkölcsi szabályból következik, hogy az önmaga eltartására nem képes családtagot a többi családtag nem hagyhatja sorsára, hanem köteles eltartani. A tartás kötelezettsége elsısorban a házastársat, illetve bejegyzett élettársat terheli. Nem mindenki számíthat azonban házastársára, bejegyzett élettársára. Így van ez a kiskorú gyermekek esetén, akikrıl szüleiknek kell gondoskodniuk, de a megözvegyült emberek is kénytelenek más támasz után nézni, Azoknak pedig, akik nem házasodtak meg, vagy házastársukkal nem élnek együtt, ugyancsak rokonaik támogatására szorulnak.

11 A rokontartás feltétele, mértéke, sorrendje, érvényesítése A rokontartásra való jogosultság feltétele a rászorultság, vagyis az, hogy a jogosult életkoránál vagy egészségi állapotánál fogva nem képes vagy csak részben képes saját eltartásáról gondoskodni, illetve bár munkaképes lenne, de tanulmányai folytatása miatt indokolt az eltartása. A tartásnak az is feltétele, hogy a jogosult ne legyen érdemtelen a tartásra. A kiskorú gyermektıl és a gyermekérıl gondoskodó szülıtıl azonban nem tagadható meg a tartás érdemtelenség címén. A tartásra jogosultat nem valamennyi rokona egyszerre köteles eltartani, hanem e kötelezettség egymás közt egysorban mindig csak a legközelebbi egyenesági rokonokat terheli úgy, hogy elsısorban a leszármazók kötelesek a tartásra, s csak ezek hiányában a felmenı rokonok. Az oldalági rokonok közül egyedül a nagykorú testvért terheli tartási kötelezettség, kiskorú testvére javára, ha más rokon nem képes a testvért eltartani. Az egy sorban kötelezettek együttesen olyan mértékő tartást kötelesek a jogosultnak nyújtani, hogy annak indokolt szükségleteit (nevelés, taníttatás, gondozás, ápolás, élelmezés, lakás, kulturális igények, stb.) a tartás fedezze. A tartást pénzben vagy természetben lehet nyújtani, a felek megegyezésétıl függıen. A kötelezettek között a tartás teherbíró képességük arányában oszlik meg, s a természetben nyújtott tartást éppúgy el kell számolni, mint a pénzbelit. A rokontartás szempontjából a teherbíró képesség azt a vagyont, jövedelmet jelenti, amely a rokonok felé fennálló tartási kötelezettségek teljesítéséhez rendelkezésre áll. Rokonait ugyanis mindenki csak annyiban köteles eltartani, amennyiben ez a saját tartását nem veszélyezteti. A rokonok és a házastárs, bejegyzett élettárs tartására rendelkezésre álló vagyon, jövedelem nem feltétlenül elegendı valamennyi tartásra jogosult igényeinek kielégítésére. Ezért a jogosultsághoz hasonlóan a kötelezettség is a rokonság foka szerint, meghatározott sorrendben teljesíthetı; s a sorrendben hátrább álló jogosult csak olyan mértékben jut tartáshoz ettıl a kötelezettıl -, amilyen mértékben az elıtte álló jogosultak igényeinek kielégítése után még maradt számára valami. Ha a kötelezett a tartás alól mentesül, a kiesı tartás a vele egy sorban álló kötelezettre, ilyenek hiányában, a sorban utána következı kötelezettekre hárul.

12 A tartás a jellegébıl adódóan, a folyamatosan jelentkezı igények kielégítésére szolgál, ezért tartási követelést is csak kivételesen lehet visszamenıleg érvényesíteni. Tartási igényét per útján elsısorban a tartásra jogosult maga érvényesítheti. Lehetnek olyan esetek, amikor a tartásra jogosult valamilyen okból nem kíván pert indítani, és ezzel a tartása komoly veszélybe kerül. Ha a jogosult védtelen, a rokonaival szemben kiszolgáltatott személy, akkor az ı érdekében a jegyzı és az ügyész is indíthat tartási pert. 2. A gyermek tartása A Családjogi Törvény a társadalom által elfogadott erkölcsi normáknak megfelelıen elıírja, hogy a szülı a saját szükséges tartása rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a kötelezettség azonban csak akkor terheli a szülıt, ha a gyermek vagyontalan, vagy ha a gyermeknek nincsen más tartásra szorítható egyenesági rokona. (pl. nagyszülı) Ellenkezı esetben ugyanis a szülı súlyosan méltánytalan helyzetbe kerülne. Megjegyzendı, hogy a nagykorú továbbtanuló gyermeket a saját tartásának rovására a szülı nem köteles eltartani. A gyermektartás módja A gyermek eltartásának legtermészetesebb módja, hogy a szülı a gyermeket a saját háztartásában neveli, gondozza, ellátja ruhával, biztosítja élelmezését, lakását. Amikor erre bármilyen okból nem kerülhet sor, a szülı köteles a gyermek szükségleteirıl olyan módon gondoskodni, hogy a gyermeket ténylegesen eltartó személy kezéhez tartásdíjat fizet. Így, ha a gyermeket az egyik szülı gondozza a másik szülı köteles a tartást pénzben nyújtani, ha pedig harmadik személy gondozásában van a gyermek, mindkét szülı pénzbeni tartást teljesít. A gyermektartásdíj megállapítása A gyermektartásdíjat illetıen elsıdlegesen a szülık megállapodása az irányadó, a bíróság csak a szülık megegyezésének hiányában dönt. A gyermektartásdíj összege a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-a közötti skálán, tehát rugalmas módon állapítható meg az eset összes körülményeitıl függıen. E körülmények mérlegelésénél mindenekelıtt a gyermek szükségleteibıl kell kiindulni, A gyermek tényleges szükségletei a minden esetben figyelembe veendı alapszükségletek, ezen kívül pedig azok, amelyeket a szülık keresetijövedelmi viszonyaira tekintettel ki lehet elégíteni. E szükségletek módosulnak az életkortól, a gyermek egészségi állapotától, neveltetési feltételeitıl, stb, függıen. A szükségletek kielégítése a szülık teljesítıképességéhez igazodik, ezért emeli ki a törvény mindkét szülı jövedelmi és vagyoni viszonyai vizsgálatának szükségességét azzal is összefüggésben, hogy saját háztartásukban milyen más

13 tartási teher hárul rájuk. A gyermeknek lehet saját vagyona is, melynek jövedelmét elsısorban eltartására kell fordítani. A 16. életévét betöltött gyermeknek folyamatos munkaviszonya is lehet, s a tanuló gyermekek közül sokan részesülnek anyagi juttatásban. Ezeket a tartási kötelezettség mértékét csökkentı tényezıkként a törvény szerint figyelembe kell venni. A bíróság a tartásdíjat százalékos arányban, vagy határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában állapítja meg. Abban az esetben, ha bíróság a tartásdíjat százalékosan állapítja meg, meg kell jelölnie a tartás alapösszegét is. A behajthatatlan tartásdíj (Nem a Csjt. szabályozza, hanem a Gyvt.) Bár a gyermek tartása elsısorban a szülı kötelessége, a kiskorúak neveltetésének anyagi biztonsága fontos társadalmi érdek, a közösség nem maradhat tétlen, ha a gyermek tartása objektív vagy szubjektív okból veszélybe kerül. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról a pénzbeli ellátások körében szabályozza a gyermektartásdíj megelılegezését. (Lásd. a következı fejezetben!) VIII. fejezet. A szülıi felügyelet és a kiskorúakról való állami gondoskodás 1. A szülıi felügyelet általában A kiskorú gyermek szülıi felügyelet vagy gyámság alatt áll. A szülıi felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelıen kell gyakorolni. A szülıknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélıképessége birtokában lévı gyermekük az ıt érintı döntések elıkészítése során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét - korára, érettségére figyelemmel - tekintetbe kell venni. A szülıi felügyelet tartalmilag magába foglalja - a kiskorú gyermek gondozását, nevelését, - vagyona kezelését, - törvényes képviseletének jogát és kötelességét, - a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát. A szülıi felügyeletet a szülık együttesen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. Ha a gyermeket a szülık megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülınél helyezték el, a felügyeletet ez a szülı gyakorolja, kivéve, ha a bíróság a közös szülıi felügyeletet rendelt el. (Ezt a szülık kérelmére teszi, illetve az ilyen egyezségét jóváhagyja.) Amennyiben a közös szülıi felügyelet gyakorlása során a szülık már nem tudnak együttmőködni, azt a bíróság bármelyik szülı kérelmére megszünteti, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek fejlıdése szempontjából is indokolt.

14 A szülıi felügyeletet gyakorló szülı, illetve a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. A gyermek elhelyezésérıl a szülık döntenek. A szülık megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülınél helyezi el, akinél a kedvezıbb testi, értelmi és erkölcsi fejlıdése biztosított. Ha a szülınél történı elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történı elhelyezést maga is kéri. 5 A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll. A gyermek elhelyezése, valamint az elhelyezés megváltoztatása iránt a szülı, a gyámhatóság és az ügyész indíthat pert. A különélı szülık a gyermek sorsát érintı lényeges kérdésekben együttesen gyakorolják jogaikat. Ezek a kérdések: - a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve megváltoztatása, - tartózkodási helyének kijelölése, - iskolájának megválasztása, - életpályájának megválasztása. A szülıi felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülıi felügyeletet együttesen gyakorló szülık nem tudnak egyetértésre jutni a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével, a gyámhatóság dönt. Ha a különélı szülık a közösen gyakorolt szülıi felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése kivételével a bíróság hatáskörébe tartozik. 2. A gondozás és nevelés A szülıi felügyelet körében a szülık kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlıdését elısegítsék. A gyermek köteles szülei iránt tisztelettel viseltetni, nekik engedelmeskedni és fáradozásaik eredményességét tıle telhetıleg elısegíteni. A szülık saját háztartásukban kötelesek gondoskodni a kiskorú gyermekük állandó lakásáról. A gyermek állandó lakásának ha jogerıs ítélet vagy gyámhatósági határozat másként nem rendelkezik a szülık állandó lakását kell tekinteni, akkor is, ha a gyermek ideiglenesen máshol tartózkodik. A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülıi házat vagy a szülık által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülık beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll. A szülınek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. 5 Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról

15 Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a gyermek hajlama, testi és értelmi képessége, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével a szülıi felügyeletet gyakorló szülık és a gyermek közösen döntik el. A szülı és a gyermek között az életpálya kijelölésével kapcsolatban felmerült vitában a gyámhatóság dönt. 3. A vagyonkezelés A szülıi felügyeletet gyakorló szülık joga és kötelessége, hogy gyermeküknek minden olyan vagyonát kezeljék, amely a törvény szerint nincs kivéve kezelésük alól. Azt a keresményt, amelyet a tizennegyedik életévét betöltött gyermek munkájával maga szerzett, nem a szülık kezelik, hanem ı maga szabadon rendelkezik vele. Nem tartozik a szülık kezelése alá a kiskorú gyermek olyan vagyona sem, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt szülei nem kezelhetik. A szülık gyermekük vagyonát biztosítékadás és számadás kötelezettsége nélkül kezelik, s a vagyon állagáról is csak a kezelés megszőntekor kötelesek számot adni. A szülık gyermekük vagyonának kezelésében a rendes vagyonkezelés szabályai szerint ugyanazzal a gondossággal kötelesek eljárni, mint saját ügyeikben. Ez azonban nem mentesíti ıket a súlyos gondatlanságért való felelısség alól. A szülık gyermekük jövedelmét a gyermek szükségleteire kötelesek fordítani. Amennyiben a jövedelem a gyermek eltartására nem elegendı, és a szülık a saját megélhetésük veszélyeztetése nélkül nem képesek a gyermeket eltartani, a gyámhatóság megengedheti, hogy a szülık az eltartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának állagát meghatározott részletekben igénybe vegyék. Az a gyermek, akinek szabad rendelkezése alatt álló saját keresménye van, ha a szülıi háztartásban él, a háztartás költségeihez keresményébıl megfelelı mértékben köteles hozzájárulni. 4. A törvényes képviselet A szülıi felügyeletet gyakorló szülı joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben képviselje. A szülı képviseleti joga nem terjed ki a gyermek olyan vagyonával kapcsolatos ügyekre, amely vagyon nem tartozik kezelése alá. Az a szülı, akinek vagyonkezelıi joga nincs, vagyoni ügyekben gyermekét nem képviselheti. Ha a szülıi felügyelet mindkét szülıt együtt illeti meg, a szülık akár kölcsönösen, akár külön-külön közokiratba vagy teljes bizonyítóerejő magánokiratba foglalt meghatalmazást adhatnak egymásnak, hogy a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülı a másik nevében is gyakorolja.

16 A szülı nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ı maga vagy házastársa, egyenesági rokona, avagy az ı törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekő félként szerepel, vagy amelynek tárgya a gyermek családi jogállásának megállapítása. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a gyermek örökbefogadásával kapcsolatos nyilatkozatra, továbbá nem akadályozza, hogy a szülı a nála elhelyezett gyermek tartása iránt a másik szülı ellen indított eljárásban gyermekét képviselje. A gyámhatóság egyes vagyoni ügyekre vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára nézve a szülıtıl a törvényes képviselet jogát megvonhatja, ha attól lehet tartani, hogy a szülı a képviseletet nem a gyermek érdekeinek megfelelıen gyakorolná. 5. A szülıi felügyelet megszüntetése A bíróság megszünteti a szülıi felügyeletet: - ha a szülı felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlıdését súlyosan sérti, vagy veszélyezteti, - ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülı felróhatóan, gyermeke érdekét súlyosan sértı módon nem mőködik együtt a gyermekét gondozó nevelıszülıvel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat. - ha a szülıt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bőncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte. A bíróság a szülıi felügyeletet megszüntetheti, hogy a szülı életközösségben él a felügyelettıl megfosztott másik szülıvel, és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekében megfelelıen ellátni. Ha a bíróság a szülıi felügyeletet a szülı mindegyik gyermeke tekintetében megszüntette, a megszüntetı határozat hatálya kihat a késıbb született gyermekre is. Aki szülıi felügyeletet megszüntetı jogerıs ítélet hatálya alatt áll, - nem fogadhat örökbe, - gyámságot nem viselhet, - gyermek nála nem helyezhetı el, - nincs joga arra, hogy gyermekével kapcsolatot tartson. A bíróság a jövıre nézve visszaállítja a szülıi felügyeletet, ha az az ok, amely miatt azt megszüntették, már nem áll fenn, és nincs egyéb olyan ok sem, amely a megszüntetésre alapul szolgálna. A szülıi felügyelet megszüntetése iránt pert indíthat: - a másik szülı, - visszaállítása iránt pedig bármelyik szülı,

17 - mindkét esetben perindításra jogosult a gyermek, a gyámhatóság és az ügyész is. A szülıi felügyelet megszüntetése, valamint visszaállítása iránt a teljesen cselekvıképtelen szülı és gyermek helyett a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselı indíthat pert. A cselekvıképességében korlátozott szülı és gyermek a pert törvényes képviselıje hozzájárulásával maga indíthatja meg. 6. A szülıi felügyelet szünetelése Szünetel a szülıi felügyelet, ha - a szülı cselekvıképtelen, vagy cselekvıképességében korlátozva van, - a szülı ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van, - a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el, - ha a szülı hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá, - a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette, - a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult, - ha a szülıvel szemben a bíróság a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt büntetıeljárási kényszerintézkedésként távoltartást rendelt el, a kényszerintézkedés idıtartamáig. - a szülıi felügyelet megszüntetése, illetıleg a gyermek elhelyezése iránti per jogerıs befejezéséig annak a szülınek, akinek a gyermekét a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélı másik szülınél, más hozzátartozónál vagy más személynél, illetıleg nevelıszülınél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el, - annak a szülınek, akinek gyermeke a különélı másik szülınél van elhelyezve, de szülıi felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg. De a gyermek sorsát érintı lényeges kérdésekben meg kell hallgatni. Nem szünetel a szülıi felügyelet, ha a szülık vagy a bíróság a közös szülıi felügyeletrıl döntött. 7. A kapcsolattartás joga és kötelessége A gyermeknek joga, hogy különélı szülıjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétıl különélı szülı joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen (a kapcsolattartás joga). A gyermeket nevelı szülı vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A szülınek kivéve, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt a büntetıeljárásban elrendelhetı távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha szülıi felügyeleti joga szünetel.

18 Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülıt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülıi felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy akinek szülıi felügyeleti joga a titkos örökbefogadáshoz adott hozzájáruló nyilatkozat folytán szőnt meg és a gyermek örökbefogadására nem került sor. Errıl a szülıi felügyeletet megszüntetı bíróság vagy ha a gyermeket tartós nevelésbe vették a gyámhivatal dönt. A kapcsolattartásról a szülık megegyezésének hiányában, illetıleg a szülık és a gyám közötti vita esetében a gyámhatóság dönt. Ha házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a szülık megegyezésének hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt. A gyámhatóság, illetıleg a házassági vagy gyermekelhelyezési perben a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülı kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja, vagy megvonhatja, illetıleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el. Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerıre emelkedésétıl számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. A kapcsolattartásra vonatkozó bírósági határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik. HARMADIK RÉSZ. A GYÁMSÁG 1. A gyámrendelés feltételei A szülıi felügyelet alatt nem álló kiskorú gyámság alá tartozik, aki részére a gyámhivatal hivatalból rendel ki gyámot. A rokonok ill. más hatóságok vagy szervek (pl. szociális munkás, védını) kötelesek közölni a gyámhatósággal, ha a gyámrendelés vált szükségessé. 2. A gyám kirendelése Nevezett gyám: a szülıi felügyeletet gyakorló szülı által közokiratban, vagy végrendeletben megnevezett személy, vagy, Kirendelt gyám: Amennyiben nincs nevezett gyám, akkor a gyámhatóság rokont, vagy más alkalmas személyt rendel ki gyámnak. Gyámul kell rendelni azt: akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenesen elhelyezte, aki a gyermeket gyámhatósági határozattal családba fogadta, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte. A nevelıszülı, ill. a gyermekotthon vezetıje a gyámja a gyermeknek, ha gyermekvédelmi hatósági intézkedés keretében ezeken a helyeken él a gyermek.

19 Hivatásos gyám rendelhetı ki, ha a nevelıszülı ill. a gyermekotthon vezetıjét nem lehet kirendelni, vagy nem vállalja. Hivatásos gyámot kell kirendelnie gyámhivatalnak a gyermek számára, ha a gyámhivatal az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezte el, a nevelıszülı a gyámságot nem vállalja, rokonok vagy más alkalmas személyek gyámul nem rendelhetık, a szülı hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyámhivatal a gyermeket ideiglenesen a leendı örökbefogadó szülınél helyezte el. Gyám lehet minden nagykorú személy, akivel szemben kizáró körülmény nem áll fenn. Nem lehet gyám: - aki gondnokság alatt áll, - aki szülıi felügyeletet megszüntetı, vagy közügyektıl eltiltó bírósági ítélet hatálya alatt áll, - akit közokiratban, vagy végrendeletben kizártak a gyámságból, - akinek szülıi felügyelete azért szünetel, mert a gyermeke átmeneti, vagy tartós nevelésben van, - akinek gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították. 3. A gyám jogai és kötelességei Fı szabály szerint a gyám jogai és kötelességei azonosak a szülıkével. A gyám mőködését a gyámhatóság rendszeresen felügyeli és irányítja, ha szükséges korlátozhatja. A gyám mőködéséért díjazást nem követelhet, a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat (tartásdíj, gondozási díj, árvaellátás stb.) azonban az ı kezéhez kell folyósítani. A gyám a vagyonkezelésrıl számadással tartozik. A gyermekvédelmi gondoskodás (ld. a következı részben) alatt álló gyermekkel kapcsolatos gyámsági kérdéseket a gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 84-91. -ai szabályozzák részletesen.

20 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggı, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról 1. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezetı elıtt együttesen jelenlévı két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemő személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Kiskorú részére bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nem engedélyezhetı. Az anyakönyvvezetı a kijelentés megtörténte után a bejegyzett élettársi kapcsolatot a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzi. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik. A bejegyzett élettársi kapcsolatot megelızıen a leendı bejegyzett élettársaknak az anyakönyvvezetı elıtt nyilatkozniuk kell arról, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, valamint igazolniuk kell, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuk törvényes feltételei fennállnak. A felek valamelyikének közeli halállal fenyegetı egészségi állapota esetében a felek nyilatkozata a bejegyzett élettársi kapcsolat törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a bejegyzett élettársi kapcsolat a bejelentés után nyomban létesíthetı. 2. A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai Ha e törvény eltérıen nem rendelkezik, vagy e törvény a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki, megfelelıen alkalmazni kell a) a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra, b) a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra, c) az özvegyre vonatkozó szabályokat az elhunyt bejegyzett élettárs túlélı bejegyzett élettársára, d) az elvált személyre vonatkozó szabályokat arra a személyre, akinek bejegyzett élettársi kapcsolatát megszüntették, e) a hajadonra, nıtlenre vonatkozó szabályokat arra a személyre, aki még nem volt házas, és bejegyzett élettársi kapcsolatot még nem létesített, és f) a házaspárra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra. A bejegyzett élettársakra a házastársak által történı közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak. A bejegyzett élettársi kapcsolat apasági vélelmet nem keletkeztet. A házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak a bejegyzett élettársakra. Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a bejegyzett élettárs volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha a bejegyzett élettársi kapcsolata megszőnt. Ha a leendı bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelızıen házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosítja másik házassági névviselési formára, a születési családi nevének viselésére jogosult. Az emberi reprodukcióra irányuló, külön törvény szerinti eljárásoknak a házastársakra vonatkozó rendelkezései a bejegyzett élettársakra nem alkalmazhatóak. Ha e törvény a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállásához, illetve a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszőnéséhez nem állapít meg eltérı jogkövetkezményt, továbbá ha a jogosultság vagy a kötelezettség az özvegyet és az özvegy bejegyzett élettársat megkülönböztetés nélkül megilleti vagy terheli, a családi állapotra vonatkozó nyilatkozat csak olyan formában követelhetı meg, hogy a házas és bejegyzett élettárs, az özvegy és az