8. A szellemi alkotások joga és a családi viszonyok a magyar nemzetközi magánjogban

Átírás

1 A szellemi alkotások joga 8. A szellemi alkotások joga és a családi viszonyok a magyar nemzetközi magánjogban Személyhez főzıdı jogok Szerzıi jog Vagyoni jogok Iparjogvédelem szabadalom Használati minta oltalom Formatervezési minta Know-how Védjegy Földrajzi árujelzı március 31. Nemzetközi magánjog I. A szerzıi jog mővet védi 3 fı terület: irodalom, tudomány, mővészetek Mi a mő? Szellemi tevékenységbıl eredı Eredeti Egyéni alkotás (nem vizsgálja a minıségi és mennyiségi követelményeket, pl. a rögzítettséget) Győjteményes mő: akkor védendı, ha a válogatá/szerkesztés egyéni (lehet hogy az egyes mővek nem védettek, de az egész igen) Nem mő (pedig megfelel a feltételeknek): Jogszabály, bírósági határozatok Ötlet, elgondolás Matematikai mővelet, stb. Ki a szerzı? aki a mővet megalkotta (győjteményes mőnél a szerkesztı, az is, aki fordított vagy könyvbıl forgatókönyvet írt) A szerzı jogai: Személyhez tapadó jogok (nem forgalomképesek) nyilvánosságra hozás joga, névhez való jog, mő sérthetetlenségéhez való jog) Vagyoni jogok Vagyoni jogok: felhasználás örökölhetıek felhasználásnak minısül: Nem tulajdonjog csak Felhasználás Többszörözés Felhasználói szerzıdések Terjesztés Pl. kiadói szerzıdés Nyilvános elıadás Átdolgozás A szerzıi jog korlátja: a szabad felhasználás Idézés joga Átvétel joga (~idézés) csak oktatás céljára Iskolai oktatás, tudományos ismeretterjesztés Magáncélú másolás (jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálhatja) DE teljes könyv: kézzel vagy írógéppel Híranyag szabad átvétele Nyilvános tárgyalás, elıadás Mőkedvelı elıadások Nemzeti és vallási ünnepek Védelmi idı: a megalkotástól a szerzı haláláig + a szerzı halálát követı év január 1-tıl 70 évig Szerzıtársak esetén: utolsó halálától Ha halál után hozzák nyilvánosságra: + 25 év Védelmi idı után: közkinccsé válik Munkaviszony során létrehozott mő esetén: Személyhez tapadó jogok a szerzıt illetik A munka átadásával a vagyoni jogok a munkáltatóra szállnak 1

2 Kódex 19. A szerzıi jogokat annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a védelmet igénylik. II. Iparjogvédelem A. Szabadalom B. Használati minta oltalom C. Formatervezési minta D. Know-how E. Védjegy F. Földrajzi árujelzı A) Szabadalom Fogalma: oltalmazott találmány, a feltaláló vagy más jogosult (szabadalmas) részére kizárólagos jogokat nyújt az oltalmi idı alatt (20 év) a találmány feletti rendelkezésre és biztosítja a találmány nyilvánosságra jutását Szabadalmaztathatóság kritériumai: új (világviszonylatban) ha nem tartozik a technika állásához feltalálói tevékenységen alapuló a találmány szakember számára nem nyilvánvaló iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén Nem szabadalmaztatható: az a találmány, amelynek tárgya azonos korábbi elsıbbségő szabadalom tárgyával ami a tv. szerint nem minısül találmánynak (pl. felfedezés, tudományos elmélet, matematikai módszer, esztétikai alkotás) emberi, állati kezeléskor használt gyógyászati, sebészeti eljárások olyan találmány, melynek hasznosítása közrendbe, közerkölcsbe ütközne (embrió klónozása ipari, kereskedelmi célra) növény-, és állatfajták ( egyéb oltalomban részesülnek) Személyhez főzıdı jogok Feltalálót illetik meg (nem a szabadalmast) Névjog Titokban tartási jog Integritáshoz való jog Vagyoni jogok Szabadalmast illeti Kizárólagos hasznosítás joga Elıállítás Használat Forgalomba hozatal ezt nem sérti: magánhasználat, kísérlet, gyógyszer gyógyszertári készítése Fellépés a találmánybitorlókkal szemben Ezek a jogok forgalomképesek Kötelezettség: találmány hasznosítása, oltalom fenntartása (díj) 2

3 Szabadalom bejelentése Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szabadalmi bejelentés (kérelem, igénypontok, leírás, bejelentési díj) Alaki vizsgálat Újdonságkutatás Bejelentés közzététele Érdemi vizsgálat Határozathozatal Védelmi idı: 20 év Uniós/nki szabadalom Szolgálati találmány: ha a feltaláló munkaviszonyból folyó kötelezettsége a feltalálás. a szabadalom a munkáltatót illeti meg Alkalmazotti találmány: a feltaláló - anélkül, hogy erre munkaviszonyból származó kötelezettsége lenne - olyan találmányt dolgoz ki, melynek hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik. a munkáltató nem szabadalmas, de ex lege jogosult a találmány hasznosítására B) Használati mintaoltalom Fogalma: találmányi szintet el nem érı új elgondolások jogi védelme kis szabadalom. A szabadalomtól az újdonság szintje különbözteti meg, nem világviszonylatban, csak Mo-i viszonylatban kell újnak lennie Tárgya lehet: valamely tárgy kialakítására, szerzetére, részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás ha ez új (hazai viszonylatban) feltalálói tevékenységen alapul iparilag alkalmazható Kizárt: termék esztétikai kialakítása ( formatervezési minta) állat és növényfajta olyan megoldás, melynek hasznosítása jogszabályba vagy közerkölcsbe ütközik Védelmi idı: 10 év C) Formatervezési minta Fogalma: egy termék egészének vagy részének megjelenésére (rajzolat, körvonalak, alak, színek) vonatkozó oltalom Oltalom feltételei: Új Egyéni jelleg (eltérı összbenyomást tesz a használóra) Oltalomból való kizárás: olyan külsı jelleg, amely kizárólag a termék mőszaki rendeltetésének következménye a közrend, közerkölcsbe ütközı minta állami felségjelt, nemzetközi szervezetet megilletı jelzés jogtalan használata a minta azonos korábbi elsıbbségő mintával Személyhez tapadó jogok névjog szerzıi minıség elismerése csak hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni Vagyoni jogok kizárólagos jog a hasznosításra (a minta szerinti termék elıállítása, használata, forgalomba hozatala) fellépési jog az engedély nélkül hasznosítóval szemben korlátja: magánhasználat, kísérlet, oktatás Védelmi idı: 5 év (4x megújítható) 3

4 D) Know-how E) Védjegy Fogalma: mőszaki ismeretek (tudás, tapasztalat) amely ahhoz szükséges, hogy egy termék elıállítása, vagy eljárás alkalmazása minél nyereségesebb legyen Lényege: gyakorlatban felhasználható, közkincsé nem vált ismeret és tapasztalat, amely áruként szerepelhet, mivel vagyoni értéke van. Szabályozása: a Ptk. deklarálja a know-how oltalmát, de más hazai szabályozása nincs Oltalom tartalma: a jogosult személyiségi jogi igényeket érvényesíthet a Ptk. szabályai szerint + követelheti, hogy a jogtalanul használó részesítse ıt a vagyoni eredményben Fogalma: a legfontosabb árujelzı, amelynek funkciója az áruk, szolgáltatások azonosítása, egymástól való megkülönböztetése, fogyasztók tájékozódásának elımozdítása. A védjegy olyan ábrázolható megjelölés, melyet kizárólag a védjegyoltalom jogosultja használhat vagy hasznosíthat. Védjegyoltalomban részesülhet: grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas áruk, szolgáltatások megkülönböztetésére (szó, bető, ábra, szín) Nem részesülhet védelemben: áru jellegébıl következı közrendbe, közerkölcsbe, jogszabályba ütközı megtévesztı állami felségjelbıl, hatóságot, nemzetközi szervezetet megilletı jelzésbıl álló megjelölés korábbi elsıbbségő védjeggyel azonos más védjeggyel összetéveszthetı személyhez főzıdı jogokat sértı megjelölés Jogok Személyhez tapadó jogok nincsenek Vagyoni jogok: kizárólagos használati jog (árukon alkalmazásra, forgalomba hozatalra, használatra, reklámozásra, engedélyezésre) eltiltás joga (más nem használhatja) Oltalmi idı: 10 év, további évre (korlátlanul) meghosszabítható F) Földrajzi árujelzı Kódex a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására Védelmi idı: korlátlan idıre Mezıgazdasági terméke, borászat Mo-n csak az EU teljes területére lehet EUs jogszabályok rendelkeznek róla 20. (1) A feltaláló és jogutódja annak az államnak a joga szerint és abban az államban részesül védelemben, amelyben a szabadalmat megadták, illetıleg ahol a bejelentést megtették. (2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályt kell értelemszerően alkalmazni más iparjogvédelmi jogokra (ipari mintaoltalom, védjegy stb.) is. 4

5 Házasságkötés Családi viszonyok Együttesen jelenlevı házasulók kijelentik az anyakönyvvezetı elıtt személyesen, hogy házasságok kívánnak kötni Nyilvános, 2 tanú, igazolni kell, hogy nincs törvényes akadálya Szándék bejelentése után 30 napra lehet kitőzni az idıpontot felmentés adható (közeli halállal fenyegetı egészségi állapot) Házasság érvénytelensége Ha egyenesági rokonok Testvérek Testvér vér szerinti leszármazója Volt házastárs egyenesági leszármazójával Örökbefogadó-örökbefogadott Cselekvıképességet kizáró gondnokság Cselekvıképtelenség (nincs gondokság) Egyébként nem álltak fent a feltételek érvénytelenítési per alakszerőség be nem tartása miatt 6 h.b. F e l m e n t é s a d h a t ó A házasság és érvényessége A házasság érvényességének anyagi jogi feltételeit a házasulandóknak a házasságkötés idején fennálló közös személyes joga szerint kell elbírálni. Ha a házasulók személyes joga a házasságkötés idején különbözı, a házasság csak akkor érvényes, ha ennek anyagi jogi feltételei mindkét házasuló személyes joga szerint megvannak. A házasságkötés érvényességének alaki kellékeire a házasságkötés helyén és idején hatályos jog irányadó. Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek személyes joga szerint nincs akadálya. (fordítva is igaz, ha magyar áp. külföldön akar házasodni) A házasságot Magyarországon nem lehet megkötni, ha a házasságkötésnek a magyar jog szerint elháríthatatlan akadálya van. Házasság felbontása Bármely házastárs kérelmére/közös kérelemre ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott Végleges az elhatározás, ha Mindenben megegyeztek 3 éve megszakadt az életközösség Tartás követelhetı, ha rászorul ha a megélhetést nem veszélyezteti megszőnik, ha már nem rászoruló, érdemtelenné válik, újra férjhez megy A házasság felbontása A házasság felbontásának feltételeit annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely a keresetlevélnek a bírósághoz történı benyújtása idején a házastársak közös személyes joga. Ha a házastársak személyes joga a keresetlevél benyújtása idején különbözı, utolsó közös személyes jogukat, ennek hiányában ha valamelyik házasfél magyar állampolgár a magyar jogot, ellenkezı esetben pedig annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a házastársaknak utoljára közös lakóhelyük volt. Ha a házastársaknak nem volt közös lakóhelyük, az eljáró bíróság, illetıleg más hatóság államának jogát kell alkalmazni. 5

6 A házasság felbontására irányadó külföldi jogot a következı eltérésekkel kell alkalmazni: a) a házasságot akkor is fel lehet bontani, ha a külföldi jog a házasság felbontását kizárja, vagy a bontás feltételei a külföldi jog szerint hiányoznak, de a magyar jog szerint megvannak; b) a külföldi jogban meghatározott feltétlen bontó ok esetében is vizsgálni kell, hogy a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e; c) a házasság felbontása nem alapulhat vétkességen. Névviselés a házasságban Feleség: Kis Piroska Nagy Béláné Nagyné Kis Piroska Nagy Piroska Kis-Nagy Piroska Férj: Nagy Béla Kis Béla Kis-Nagy Béla Házasság felbontása esetén viselhetı tovább a férj neve, kivéve ha a férj kéri az eltiltás szándékos bcs. elkövetése miatt jogerıs szabveszt. + ha új házasságot köt a feleség Házassági vagyonjog osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek kivéve a különvagyont! A házastárs különvagyonához tartozik: a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékő, illetıleg mennyiségő vagyontárgy d) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy A házastársak személyi és vagyoni viszonyai A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira - ideértve a házastársi névviselést, tartást, valamint a házassági vagyonjogi megállapodást is - az a jog az irányadó, amely az elbírálás idején a házastársak közös személyes joga. Ha a házastársak személyes joga az elbírálás idején különbözı, utolsó közös személyes jogukat, ennek hiányában annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a házastársaknak utoljára közös lakóhelyük volt. Ha a házastársaknak nem volt közös lakóhelyük, az eljárás bíróság, illetıleg más hatóság államának jogát kell alkalmazni. A bejegyzett élettársi kapcsolat A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttére és érvényességére, annak joghatásaira, valamint megszőnésére a házasságra vonatkozó rendelkezések, kivételek: A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nem akadálya, illetve annak érvényességét nem érinti, ha a leendı bejegyzett élettárs személyes joga az azonos nemőek bejegyzett élettársi kapcsolatának jogintézményét nem ismeri, feltéve, hogy a) a magyar állampolgársággal nem rendelkezı leendı bejegyzett élettárs igazolja, hogy személyes joga szerint a házasságkötésnek nem lenne akadálya, és b) legalább az egyik leendı bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik. A családi jogállás Rokonság Egyenesági rokonság Oldalági rokonság Gyerek apja: fogamzási idı legalább egy része alatt az anyával házasságban élt megdönthetı vélelem Teljes hatályú apai elismerı nyilaktozat Apasági per 6

7 Családi jogállás Az apaság vagy az anyaság megállapítása, továbbá az apaság vélelmének megdöntése kérdésében a gyermek születése idején fennállott személyes jogát kell alkalmazni. A gyermek apai elismerését a gyermeknek az elismerés idején fennálló személyes joga szerint, a megfogant, de még meg nem született gyermek elismerését pedig az anyának az elismerés idején fennálló személyes joga szerint kell elbírálni. Örökbefogadás Ki fogadhat örökbe? Teljesen cselekvıképes nagykorú Tanfolyamon részt vett Alkalmas Az örökbefogadottnál minimum 16, maximum 45 évvel idısebb Ki nem? A fenti feltételek nem állnak fent Szülıi felügyeletét megszüntették Közügyektıl eltiltották Kit lehet örökbe fogadni? kiskorút Joghatása: örökbefogadó gyermekének jogállása Megszőnése: a felek kölcsönös kérelmére Örökbefogadás Az örökbefogadás feltételeit az örökbefogadónak és az örökbe fogadni kívánt személynek az örökbefogadás idején fennálló személyes joga együttes figyelembevételével kell elbírálni. Magyar állampolgár nem magyar állampolgárt csak a magyar gyámhatóság engedélyével fogadhat örökbe. Nem magyar állampolgár magyar állampolgárt csak a magyar gyámhatóság jóváhagyásával fogadhat örökbe. Az örökbefogadás jogi hatásaira, az örökbefogadás megszőnésére, valamint ennek jogi hatásaira az örökbefogadónak az örökbefogadás, illetıleg a megszőnése idején fennálló személyes jogát kell alkalmazni. A gondozás és nevelés Szülı: gyermek gondozása, tartása, testi, értelmi és erkölcsi fejlıdésének elısegítése Gyerek: tisztelet, engedelmesség, fáradozásaik eredményességének elısegítése Vagyonkezelés: szülök, kivéve a 14. évét betöltött gyermek saját keresménye A szülıi felügyelet megszüntethetı, ha pl. gyermek ellen elkövetett szándékos bcs. Miatt szabveszt.; szülı felróható módon veszélyezteti a gyereket Szülı és gyermek közötti jogviszonyok A szülı és gyermek közötti családi jogi jogviszonyokra, így különösen a gyermek névviselésére, elhelyezésére, gondviselésére, törvényes képviseletére, tartására és vagyonának kezelésére a gyermek személyes joga irányadó. A gyermekre kedvezıbb jog alkalmazása: Magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó gyermek családi jogállására, illetıleg a közte és szülıi között fennálló családi jogi jogviszonyokra, valamint a gyermektartási kötelezettségre a magyar jogot kell alkalmazni, ha az a gyermekre nézve kedvezıbb. 7

8 A rokontartás Rokonaival szemben tartásra jogosult: aki magát eltartani nem tudja és akinek tartásra kötelezhetı házastársa vagy bejegyzett élettársa sincs Elsısorban a leszármazók, másodsorban a felmenık Kk, akinek nincs egyenesági eltartásra kötelezhetı rokona: nagykorú testvére, ha az a saját vagy más eltartottak tartását nem veszélyezteti Házastárs gyerekét: ha a háztartásba fogadásához hozzájárult Mostohagyerek a mostohaszülıt: ha a mostohaszülı az İ eltartásáról hosszabb idın át gondoskodott Rokonok egymás irányában fennálló tartozási kötelezettségének feltételeit, mértékét és módját a tartásra jogosult személyes joga szerint kell elbírálni. Gyerektartás A szülı a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. A gyermeket gondozó szülı a tartást természetben, a különélı szülı elsısorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdíj). Összege 15-20%-50% figyelemmel a: a gyermek tényleges szükségleteire mindkét szülı jövedelmi és vagyoni viszonyaira, a szülık háztartásában eltartott más - saját, illetıleg mostoha - gyermekekre, a gyermek saját jövedelmére is Gyámság A gyámrendelésre és a gyámság megszőnésének feltételeire a gyámolt személyes joga irányadó. A gyám személyes joga alapján kell elbírálni, hogy a gyám mennyiben köteles gyámságot viselni. A gyám és a gyámolt közötti jogviszonyra - ideértve a gyám vagyonkezelési és elszámolási kötelezettségét is - annak az államnak a joga irányadó, amelynek hatósága a gyámot kirendelte; ha azonban a gyámolt Magyarországon lakik, a magyar jogot kell alkalmazni, feltéve, hogy ez a gyámoltra kedvezıbb. Gondnokság A gondnokságra a gyámságra vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. Az ügyeinek vitelében akadályozott személy képviseletére, valamint az eseti gondnokságra a gondnokot kirendelı hatóság államának jogát kell alkalmazni. 8