Szükséglet- és igényfeltárás Tanulmány Készítette a Revita Trio Kft. a Re-Cikli Minden, ami újra gurul projekt (TÁMOP 1.4.3-12/1-2012-0049) keretében
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 Bevezető: a szükségletfeltárás módszertana... 8 I. Lakossági adatgyűjtés eredményei... 9 II. I.1 Fókuszcsoportos interjúk... 9 I.1.1 Eredmények... 9 I.1.2 Javaslatok... 11 I.2 Kérdőíves adatgyűjtés eredményei... 13 I.2.1 A megkérdezettek jellemzői... 13 I.2.2 Eszközökkel kapcsolatos szükségletek, igények... 13 I.2.3 Szolgáltatásokkal kapcsolatos szükségletek, igények...14 I.2.4 A műhelyhálózat szolgáltatási típusaival kapcsolatos szükségletek, igények... 16 I.2.4 A lakossági igények és szükségletek alapján megfogalmazható javaslatok...28 Az intézményi adatgyűjtés eredményei...30 II.1 Eredmények... 31 II.2 Javaslatok... 34 Mellékletek...36 1. számú Melléklet. A lakossági kérdőíves adatfelvétel mintájának kialakítása...36 2. számú Melléklet. Fókuszcsoportos interjúk összefoglalása...37 3. számú melléklet. A fókuszcsoportos interjúk vezérfonala...41 4. számú Melléklet. Lakossági kérdőív... 43 5. számú Melléklet. Az intézményi interjúk során alkalmazott adatgyűjtő lapok 52 6. számú Melléklet. A felkeresett intézmények listája... 56 2
Vezetői összefoglaló A Re-Cikli Minden, ami újra gurul projekt (TÁMOP 1.4.3-12/1-2012-0049) keretében megvalósuló szükségletfeltárás során a célunk az volt, hogy megismerjük a műhely és a szervizpontok lehetséges igénybevevőinek szolgáltatásokkal kapcsolatos véleményét, elvárásait annak érdekében, hogy ezeken a helyszíneken olyan szolgáltatási kínálat és forma kerüljön kialakításra, amely a lehető leginkább illeszkedik a helyi szükségletekhez és igényekhez. A felmérésbe a kistérség lakosságán kívül bevontuk a helyi önkormányzatokat, településgazdálkodási gazdasági társaságokat, valamint szociális és egészségügyi szolgáltatókat, intézményeket. A szükségletfeltárás lakossági adatgyűjtése két részből állt: (1) fókuszcsoportos és (2) kérdőíves adatfelvételből. A felmérés fókuszcsoportos interjúkból álló része módszertanilag a lakossági kérdőíves vizsgálat megalapozására szolgált. Összesen 4 fókuszcsoportos interjú készült, a műhelynek és a szervizpontoknak helyszínt adó településeken, melyekre a kistérség településeinek véleményformáló szereplőit hívtuk meg. A lakosság körében fókuszcsoportos interjúk által azonosítottuk a szolgáltatások elérhetőségében jelenleg érzékelhető hiányosságokat, illetve felmértük az új szolgáltatások bevezetésével kapcsolatos igényeket, elvárásokat. A tapasztalatok alapján meghatározásra kerültek a Re-Cikli hálózat főbb szolgáltatási típusai: (1) a központi műhely, (2) a szervizpont, (3) a mobilműhely,(4) a műhely lerakat és (5) a szervizautó. Emellett feltártuk azokat a főbb szolgáltatási csoportokat, melyek eddig leginkább hiányoztak kistérségi szinten, úgy mint (1) a bagatell javítások elvégzése, (2) a kisebb ház körüli szolgáltatások biztosítása, (3) az alkatrészek beszerzése és árusítása, (4) a kisgépek kölcsönzése, (5) a segédeszközök kölcsönzése, (6) a javítások közvetítése és (7) az ügyfélszolgálat. A kérdőíves adatgyűjtés célja a műhely, illetve a szervizpontok szolgáltatásaival kapcsolatos szükségletek és igények számszerűsíthető jellemzőinek felmérése volt. A lakossági vizsgálat populációját a 18 és 64 év közötti kistérségi lakosok alkották, akik közül a kérdőíves adatfelvétel során 550 fő került megkérdezésre, az egyes településeken az aktív korú lakosság létszámával arányosan. A kérdőíves felmérés kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a kistérségben a kisebb és nagyobb háztartási gépek, a kerékpár, a digitális eszközök és a kerti kisgépek javítása jelent a leginkább nehézséget, amely szükségletre a Re-Cikli szolgáltatásainak reagálnia kellene. Ezeken kívül az egyes, a műhely (Baktalórántháza) és a szervizpontok helyszíne (Levelek, Nyírmada, Nyírtass) által kijelölt szolgáltatási körzetekben megjelennek egyéb eszközök is, például Baktalórántháza és Nyírtass környékén a segédeszközök, sporteszközök javítása, ami Nyírtasson még kiegészül a babakocsival és a nagyobb háztartási eszközökkel; 3
Nyírmadán és Leveleken pedig a kerti kisgépek és más mechanikus eszközök (kerékpár, daráló, egyéb eszközök) szervizelési igénye is megjelenik. A legszükségesebb szolgáltatások között a következők merültek fel: cipő és bőráru, illetve ruha javítása; valamint kisebb villany- és vízvezeték szerelési, illetve kőműves munkák. Emellett inkább eseti jelleggel lenne igény kulcsmásolásra, üvegezésre és zárjavításra, illetve azok cserélésre is. Nyírtasson és a hozzá tartozó településeken inkább a mindennapi használati cikkek javítására, szerelésére irányuló szolgáltatások hiányoznak (ruha, cipzár, cipő, bőráru, kés- és szerszámélezés), ezek mellett a kölcsönzési szolgáltatások (mind a kisgépek, mind a segédeszközök tekintetében). Nyírmadán és környékén inkább az alkalmi jelleggel szükséges szolgáltatások hiánya jelent nagyobb problémát, pl. üvegezés, zárjavítás és zárcsere, órajavítás és elemcsere. Leveleken és vonzáskörzetében szorosabban a házzal, lakással összefüggő munkákra lenne nagyobb szükség, értve ezalatt többek között a villanyszerelési és kőműves feladatokat, üvegezést, kulcsmásolást stb. Mindezek mellett felmerültek olyan speciálisabb szolgáltatások is az említés szintjén, melyeknek a Re-Cikli szolgáltatási portfóliójába való bekerülése megfontolásra érdemes lehet (a szükséges költség- és energiaráfordítás mérlegelését követően): a használhatatlanná vált (és javíthatatlan) eszközök összegyűjtése és elszállítása, baba és gyermek eszközök kölcsönzése (pl. babamérleg), órajavítás, elemcsere, üzembe helyezés, garanciális javítások, ruhatisztítás, szőnyegtisztítás, kárpitozás, alkatrészkölcsönzés. A kialakított szolgáltatási típusokkal kapcsolatban felmért szükségleteket és elvárásokat a következőképpen összegezhetjük: A műhely tervezett szolgáltatásai viszonylag jól elérhetőek kistérségi szinten. A szervizpontok vonzáskörzetében élők is igénybe tudnák ezeket venni, elsősorban nagyobb eszköz javítása esetén. Az utazás, illetve a javításra szoruló eszközök műhelybe, szervizpontokba való szállítása elsősorban a Nyírtasson és környékén élők számára jelent akadályt. A könnyebb hozzáférhetőség biztosítása miatt a munkaidőn túli (16 óra utáni) nyitva tartásra lenne szükség (ennek megfelelően a nyitás elegendő lenne 10 órakor). Elsősorban javítási szolgáltatásokra lenne itt igény, de fontos lenne 4
a karbantartás-szervizelés, az alkatrész- és eszközértékesítés, valamint a kölcsönzési szolgáltatás is. A szervizpontok szolgáltatásait csak nagyon kevesen nem tudnák igénybe venni az eljutás nehézségei miatt. Legtöbben akkor keresnék fel, ha (1) nagyobb javításra lenne szükségük, de nem tudnák elszállítani az eszközüket a műhelybe, vagy ha (2) kisebb javításra lenne szükségük. Esetükben szintén szükség lenne a 4 órás nyitva tartás 16 óra utáni kitolására, egy, de inkább két órával is (14-től 18-ig), főként a nyírtassi szervizpont esetében. A szervizpontokon a lakosság leginkább kisebb javítási vagy karbantartási, alkatrész- és eszközértékesítési, valamint kisgép- és segédeszközkölcsönzési szolgáltatásokat venne igénybe. Nyírmada esetében ez kiegészülne a tanácsadással, Nyírtasson pedig inkább a bagatell javításokon lenne a hangsúly. A mobilműhely azok számára is elérhetővé teheti a Re-Cikli szolgáltatásait, akik a műhelybe vagy a szervizpontokra csak nehezen (vagy sehogyan sem) tudnak eljutni. A mobilműhelyeknek legalább kéthetente egyszer (de lehetőség szerint akár gyakrabban is) kellene szolgáltatást nyújtaniuk, ezt a hónap elejére, illetőleg közepére ütemezve. A 4 órás rendelkezésre álló időszak már ki tudná elégíteni a lakossági szükségleteket, főként, ha ez 18 óráig húzódik el (ez Nyírtass és Nyírmada körzetében lenne leginkább fontos). Ezek esetében is a szervizpontokhoz hasonló szolgáltatási palettára lenne szükség, csak kisebb léptékben (pl. elegendő a bagatell javítások elérhetősége). A műhely lerakat által nyújtott lehetőségeket is szinte minden kistérségi lakos igénybe tudná venni viszont míg a Baktalórántháza és a Nyírmada környékén élők akár nagyobb eszközöket is le tudnák adni ezeken a pontokon, addig a Nyírtass és Levelek körzetéhez tartozók csak a biciklivel vagy gyalog elszállítható eszközöket tudnák ide hozni. A nyírmadai és leveleki körzetben 8 órás, a nyírtassiban mindössze 4 órás rendelkezésre állásra lenne szükség lehetőség szerint szintén a késő délutáni órákban. Az eszközöket a lakosság többnyire 2-3 napig, de legfeljebb egy hétig tudná nélkülözni, ha igénybe venné a szolgáltatást (a Nyírtass környékén élők a legrugalmasabbak ebből a szempontból). A szervizautó-szolgáltatás esetében az igény bejelentésére hétköznapokon 8-tól 16-ig, hétvégén 8-tól 12-ig lenne szükség. A legtöbben a telefonos, legfeljebb a személyes felkeresést alkalmaznák erre a célra, az internetes lehetőségeket kevésbé. A kiszállás hétköznaponként egész nap, de inkább a délutáni órákban lenne ideális, hétvégén pedig délelőttiekben. A kiszállásra a leendő megrendelők legfeljebb egy napot várnának (a körzetenként eltérő 5
mértékben jellemző rugalmasság mellett). A kiszállási díj átlagosan 765 és 1380 Forint közé tehető, a kiszállás idejétől (hétköznap vagy hétvége) és gyorsaságától függően. (A legtöbbet a nyírtassi körzetben fizetnének azért, hogy a szerelő házhoz jön; Leveleken és környékén inkább csak a hétvégi kiszállásért fizetnének magasabb díjat.) A szükségletfeltárás intézményi adatgyűjtésén belül egyéni interjúk valósultak meg (helyi önkormányzatok, településgazdálkodási gazdasági társaságok, valamint szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények bevonásával). Kistérségi szinten a Re-Cikli Műhely szolgáltatásainak potenciális megrendelőjeként felmerülő 31 intézmény közül 15-öt választottunk ki szakértői mintavétellel. Az intézmények, szolgáltatók körében tapasztalható elvárások a Re-Cikli szolgáltatásainak kapcsán eltérő lehet profiljuktól, illetve attól, hogy melyik településen működnek. A legnagyobb igény a következő szolgáltatások vonatkozásában merült fel: használt eszközök javítása és karbantartása (pl. elektronikai eszközök, háztartási kisgépek, mezőgazdasági kisgépek) cipő, bőráru javítása (a kistérségben két-három cipész, közöttük egy ortopéd cipész is található, ám egyik sem dolgozik állandó nyitva tartással, folyamatosan elérhetően), kulcsmásolás, alkatrész-értékesítés (mezőgazdasági gépekhez, elektronikai eszközökhöz, kerékpárokhoz kapcsolódó alkatrészek), szolgáltatásközvetítés (különböző szerelők közvetítése). Emellett azonban az interjúk során említésre kerültek további szolgáltatási szükségletek: ruhajavítás, cipzárjavítás, szabászat; kés- és szerszámélezés; kisebb lakatosipari, esztergályos munkák (pl. vetőgép, más mezőgazdasági eszközök javítása); kölcsönzési szolgáltatások (kerékpár, háztartási kisgép, mezőgazdasági kisgép. Említésre kerültek még a kukoricadaráló gép, gyümölcsdaráló gép, permetezőgép, kézikocsi); kisebb eszközök kereskedelme; információnyújtás más, a műhelyben nem végzett szolgáltatásokról; információnyújtás eszközök használatával kapcsolatban; dugulás elhárítás kisebb átmérőjű csövek esetén. A lakossági célcsoport elérése nemcsak direkt csatornákon, hanem a velük kapcsolatban álló intézményeken keresztül kell, hogy megvalósuljon. A szoros és intenzív szakmai kapcsolattartás tehát több funkciót is ellát: a lakosság elérését és 6
az intézményi megrendelések generálását is általa érhetjük el. A szakmai kapcsolatnak információk biztosítását, széles körű tájékoztatást, intézményi megrendelések esetén pedig kedvezmények biztosítását szükséges minimálisan tartalmaznia. Az egyes intézményekkel személyes, egyéni tárgyalások lebonyolítása javasolt, mivel az egyes intézmények / települések nagyban különböznek a rendelkezésükre álló eszközpark, illetve a javítási, karbantartási szolgáltatások rendelkezésre állása tekintetében. A települések polgármestereit és képviselőtestületeit motiválni kell annak érdekében, hogy a nehezen / rosszul megoldott javítási szolgáltatásokat a műhelyhálózaton keresztül vegyék igénybe, még akkor is, ha ebben rövidtávon ellenérdekeltek. 7
Bevezető: a szükségletfeltárás módszertana A Re-Cikli Minden, ami újra gurul projekt (TÁMOP 1.4.3-12/1-2012-0049) keretében kialakításra kerülő kistérségi műhelyhálózat szakmai stábjának célja, hogy a Baktalórántházi kistérség szinte minden lakosa számára elérhetővé tegyen olyan lakossági javítással, karbantartással, kölcsönzéssel stb. összefüggő szolgáltatásokat, melyek itt korábban nem, vagy csak korlátozottan voltak hozzáférhetőek. Feltétlenül szükséges ezért, hogy a szervizműhelyben és a szervizpontokon olyan szolgáltatási kínálat és forma kerüljön kialakításra, amely a lehető leginkább illeszkedik a helyi szükségletekhez és igényekhez. A lehetséges igénybevevők műhelyszolgáltatásokkal kapcsolatos véleményének, elvárásainak megismerésének céljából szükségletfeltárást végeztünk. A szükségletfeltárást a Revita Trio Kft. végezte 2013 szeptembere és novembere között a Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából. A felmérésbe a kistérség lakosságán kívül bevontuk a helyi önkormányzatokat, településgazdálkodási gazdasági társaságokat, valamint szociális és egészségügyi szolgáltatókat, intézményeket. Az egyes intézményeken belül a vezetőket kérdeztük meg. A szükségletfeltárás lakossági adatgyűjtése két részből állt: (1) fókuszcsoportos és (2) kérdőíves adatfelvételből. A felmérés fókuszcsoportos interjúkból álló része módszertanilag a lakossági kérdőíves vizsgálat megalapozására szolgált. Célja a műhely, illetve a szervizpontok szolgáltatásaival kapcsolatos lakossági szükségletek és igények alapvető dimenzióinak, szempontjainak, valamint lehetséges irányainak, illetve ezek hátterében álló tényezőknek a feltárása volt melyek lakossági reprezentációjának mennyiségi elemeit, elterjedtségét, jellemzőit majd a kérdőíves rész vizsgálta. Összesen 4 fókuszcsoportos interjú készült 2013. szeptember 29-én és 30-án, a műhelynek (Baktalórántházán, 12 fő részvételével) és a szervizpontoknak helyszínt adó településeken (Nyírmadán 6 fő, Leveleken 12 fő, Nyírtasson 6 fő részvételével). A fókuszcsoportokra minden településről meghívtuk a helyi közösségek egy vagy több véleményformáló szereplőjét, és a lakóhely szerinti heterogenitás mellett biztosítani a nem, életkor és társadalmi státusz szerinti sokszínűséget is. A kérdőíves adatgyűjtés (és azon belül is elsősorban a mérőeszköz kialakítása) céljának megfelelően a fókuszcsoportos interjúk eredményeire épített. Célja a műhely, illetve a szervizpontok szolgáltatásaival kapcsolatos szükségletek és igények számszerűsíthető jellemzőinek felmérése volt és ez alapján javaslatok megfogalmazása a szolgáltatási portfólió, illetve a szolgáltatás paramétereinek kialakításával, véglegesítésével kapcsolatban. A lakossági vizsgálat populációját a 18 és 64 év közötti kistérségi lakosok alkották, akik közül a kérdőíves adatfelvétel során 550 fő került megkérdezésre. A minta nagysága az aktív korú népességhez 8
viszonyítva került kiszámításra, 1 úgy, hogy a műhely és az egyes szervizpontok körzeteire vonatkozóan önállóan is elemezhetők legyenek az eredmények. 2 A kérdőívek lekérdezése 2013. október 7-20. között zajlott. A kérdőíves interjúkat helyi szociális szakemberek végezték; a háztartásokat véletlen sétás, azon belül pedig az interjúalanyokat születésnap-módszerrel választották ki. A szükségletfeltárás intézményi adatgyűjtésén belül adatgyűjtő lapok felvétele valósult meg (helyi önkormányzatok, településgazdálkodási gazdasági társaságok, valamint szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények bevonásával). A kistérségben a 19 települési önkormányzat mellett szakértői mintavétellel 12 olyan intézményt azonosítottunk be, amely szociális vagy egészségügyi területen működik és a Re-Cikli Műhely szolgáltatásainak potenciális megrendelőjeként léphet fel. Többnyire személyes interjú keretében 2013. október 16. és december 2. között összesen 15 intézmény képviselőjét kérdeztük meg. I. Lakossági adatgyűjtés eredményei I.1 Fókuszcsoportos interjúk A négy lakossági fókuszcsoportos interjú (Baktalórántháza, Levelek, Nyírmada, Nyírtass) lebonyolításával kettős célunk volt. Egyfelől a lakosság véleményformáló szereplőit szerettük volna elérni, számukra hiteles információt átadni a Re-Cikli Műhelyhálózat formálódó szolgáltatásairól, figyelmüket (ezzel együtt kiterjedt személyes kapcsolati hálózatuk szereplőinek figyelmét is) ráirányítani egy új lakossági szolgáltatás megjelenésére a Baktalórántházi kistérségben. Másfelől a lakossági kérdőíves adatfelvétel mérőeszközét, illetve annak összeállítását alapoztuk meg a fókuszcsoportos interjúk megvalósításával. A fókusz két nagyobb kérdéskör kifejtésére koncentrált: (1) a kistérségben elérhető lakossági szolgáltatásokra (azok igénybevételére, valamint a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos attitűdök feltárására); (2) egy új lakossági szolgáltatás bevezetése kapcsán megjelenő lakossági elvárásokra (minden kistérségi település számára elérhető lakossági szolgáltatások felépítésére). A két kérdéskör rövid összefoglalásán túl összegző táblázatban rögzítettük a lakossági fókuszokon elhangzottakat (2. számú Melléklet. Fókuszcsoportos interjúk összefoglalása). I.1.1 Eredmények A kistérség településeinek mindegyikét még a mikrotérségi központokat is a szolgáltatáshiányos környezet jellemzi: nem vagy csak igen nehézkesen érhetőek el 1 Ez természetesen nem fedi teljes mértékben a kutatás populációját, viszont a két létszám vélhetően nem tér el jelentősen egymástól. 2 Az egyes településeken megkérdezett interjúalanyok számát lásd az 1. számú Mellékletben. 9
a lakosság számára fontos (a Re-Cikli Műhely által is tervezett) javítási, karbantartási szolgáltatások. A környező nagyobb városok (Nyíregyháza, Kisvárda, Vásárosnamény, Mátészalka) szervizszolgáltatásai a magas kiszállási díjak, a nehézkes és időigényes ügyintézés miatt csak korlátozottan elégítik ki a lakossági igényeket. A kistérség településein élő mesteremberek (pl. cipészek, varrónők) kiöregedése, utánpótlásuk hiánya pedig magával hozza az addig helyben elérhető szolgáltatások végleges kihalását. A szívességi lakossági szolgáltatók (ezermester szomszédok, barátok és ismerősök) egyre korlátozottabb jelenléte ugyan egyes területeken valamennyire enyhít a szolgáltatáshiányos helyzeten, ugyanakkor azzal jár együtt, hogy teljesen kiszámíthatatlan egy-egy kisebb javítás kimenetele, több héten túl húzódik akár a legegyszerűbb javítás is. A térségben jelenleg nincs rugalmasan elérhető, garanciális feltételek mellett működő, megfizethető lakossági szolgáltatás: a mechanikus eszközök javítása éppúgy problémát okoz a lakosság számára, mint a háztartási és mezőgazdasági kisgépek karbantartása és szervizelése. Az a lakos, akinek nincsen pénze több alkalommal beutazni a környező városokba (illetve beszállítani a javítandó eszközt), vagy nem tudja megfizetni a magas kiszállási és szerviz díjakat, az egyre inkább szolgáltatás nélkül marad. A lakossági szervizigények túlnyomó többségét kitevő bagatell szolgáltatások esetén (kisebb munka- és alapanyag igényű tevékenységek: pl. kerékpár defekt, szerszámok élezése), ha nincs az adott településen elérhető szervizszolgáltatás, akkor nem is érdemes elvinni javíttatni, szervizeltetni, karbantartani az otthoni eszközöket, mivel a járulékos költségek (kiszállási, szállítási költségek) jóval meghaladják a konkrét javítás költségeit. Az új lakossági szolgáltatás bevezetése kapcsán az egyenlő esélyű hozzáférés mint horizontális igény fogalmazódott meg a legkarakteresebben: minden településen legyen elérhető a szolgáltatás valamilyen formában, az is férjen hozzá a Re-Cikli szolgáltatásaihoz, aki anyagi vagy egyéb okokból jelenleg kiszorul a környező városok lakossági szolgáltatásaiból. Az igényként megfogalmazódó szolgáltatások többsége a jelenleg hiányzó bagatell jellegű szolgáltatások köréből kerül ki: a kerékpár javítása mellett a háztartásban található eszközök kisebb szervizelésére, karbantartására van a legnagyobb szükség, de több esetben felmerültek a ház körüli kisebb javítási munkák is (pl. zárcsere). Emellett a kisgépek, eszközök, szerszámok kölcsönzése is visszatérő eleme volt a beszélgetéseknek. Megfogalmazódott a kisebb javításokhoz szükséges alkatrészek és eszközök (alapanyagok és szerszámok) beszerzésének, kiskereskedelmének is a szükségessége: egyrészt a raktáron tartott, azonnal hozzáférhető tételekhez, másrészt a kiépített partnerkapcsolatokon keresztül rövid időn belül, kedvező áron, beszerezhető jó minőségű alkatrészekhez és alapanyagokhoz való hozzájutás. A kölcsönzés és alkatrészbeszerzés biztosításával a Re-Cikli azok számára is nyújthat szolgáltatásokat, akik saját maguk is meg tudnák javítani a meghibásodott 10
eszközeiket vagy el tudnák végezni a ház körüli javítási, karbantartási munkálatokat. A fókuszcsoportos beszélgetések során a javítási, szervizelési, karbantartási szolgáltatásokkal kapcsolatos információkhoz való hozzájutás is felmerült, mint új szolgáltatási elem: az eszközök szakszerű üzembe helyezésével, karbantartásával, garanciális és garancián túli javításával összefüggő naprakész információk egy helyen való hozzáférhetősége fontos kiegészítő szolgáltatása lehet a Re-Cikli Műhelyhálózatnak. I.1.2 Javaslatok A lakossági fókuszcsoportos interjúk elemzése alapján megfogalmazott javaslatok két nagyobb területet érintenek: (1) mindenki számára elérhető szervizszolgáltatás kialakítását; (2) a tervezett szolgáltatási portfólió kiszélesítését. Minden település lakosa számára legyen elérhető a kialakításra kerülő Re-Cikli összes szolgáltatása az alábbiak szerint. Központi műhely létrehozása. A kistérség központjában (Baktalórántháza) működő műhely nagyobb javítások, átalakítások elvégzéséhez szükséges eszköz, alkatrész és szakemberháttérrel is rendelkezzen. A kistérségben elérhető szervizszolgáltatások mindegyike elérhető a hét minden munkanapján, nyolc órás nyitva tartással, szombatonként (délelőtt nyolctól tizenkettőig). Szervizpontok létrehozása. A kistérség központjában működő műhely mellett több településen (mikrotérségi központokban) legyen elérhető a hét több napján is nyitva tartó szervizpont, ahol előre meghatározott nyitva tartás szerint biztosítanak lakossági szolgáltatást, elkerülve ezzel a kiszállási költségek megfizetését. Mobil műhelyszolgáltatás kialakítása. A kistérség azon településein elérhető szervizszolgáltatás, ahol nincs műhely, illetve szervizpont. A mobil műhely rendelkezzen kisebb, rövid időtartamot igénylő javítások helyszíni elvégzéséhez (pl. kerékpárdefekt) alkalmas eszköz-, alkatrész- és szakemberháttérrel. A mobil műhely előre meghatározott időközönként (havonta legalább két alkalommal), munkaidőben, délelőtt vagy délután álljon a lakosság rendelkezésére. Lakossági műhely lerakatok létrehozása. Azokon a településeken elérhető szolgáltatás, ahol nem működik szerviz, illetve szervizpont. A műhely lerakat a hét minden napján biztosítson lehetőséget arra, hogy egy könnyen megközelíthető, akadálymentes helyszínen az ügyfelek leadják a javításra szoruló eszközöket. Az eszközöket a műhelybe történő el-, illetve visszaszállításig térítésmentesen, átvételi bizonylat kiállítása mellett tárolják, 11
az ügyfeleket a visszaszállítás tényéről, az átvétel időpontjáról, valamint az elvégzett munka eredményéről kiértesítik. Szervizautó-szolgáltatás kialakítása. A kistérség teljes lakossága számára elérhető szolgáltatás, ami a kistérség minden településén, a hét minden munkanapján, hétvégi ügyelet biztosítása mellett is elérhető. A szervizautó szolgáltatás kiszállási díj megfizetése mellett (külön hétköznapi és hétvégi díjszabás) vehető igénybe. A helyben nem javítható eszközök esetén a szervizautó, a javításra szoruló eszközök el-, illetve visszaszállítását is biztosítja, rugalmasan illeszkedve az ügyfél igényeihez. A Re-Cikli műhely eredetileg tervezett szolgáltatásait (guruló, mechanikus eszközök karbantartása, javítása) ki kell egészíteni egyéb, a lakosság számára jelenleg nem vagy csak körülményesen, költségesen elérhető szolgáltatásokkal az alábbiak szerint. Bagatell javítások elvégzése. Olyan kisebb munka-, eszköz- és szakemberigényű javítások biztosítása, amelyek rövid idő alatt, a szervizhálózat pontjain is elvégezhetőek (pl. kés- és szerszámélezés, kulcsmásolás, cipő-, cipzár- és ruhajavítás, speciális eszközökben elemcsere). Kisebb ház körüli szolgáltatások biztosítása. Olyan kisebb munka-, eszköz- és szakemberigényű javítások biztosítása, amelyek rövid idő alatt elvégezhetőek az ügyfelek háztartásában (zárcsere, üvegezési munkák). Alkatrészek beszerzése, árusítása. A háztartási és mezőgazdasági eszközök, kisgépek javításához szükséges alkatrészek lakossági kereskedelme, Pick Pack Pont kialakítása. Kisgépek kölcsönzése. Mezőgazdasági és háztartási kisgépek kölcsönzésének a lehetősége. Segédeszközök kölcsönzése. Olyan segédeszközök kölcsönzésének biztosítása, amire csak időszakosan van szüksége a fogyatékos ügyfeleknek (pl. speciális babakocsi, rollátor). Egyéb segédeszközök javításának közvetítése. Nem csak a mozgáskorlátozott emberek által használt segédeszközök javítása, karbantartása szolgáltatói együttműködések segítségével. Előre meghatározott időpontban a műhelyben, illetve szervizpontokon elérhetővé kell tenni ezeket a szolgáltatásokat olyan partnerek felkutatásának a segítségével, akik a Re-Ciklin keresztül biztosítanak szolgáltatásokat (pl. méretvétel ortopédcipő elkészítéséhez). Ügyfélszolgálat kialakítása. Telefonon és személyesen is elérhető szolgáltatás kialakítására van szükség, ahol a javítási, karbantartási munkálatok bejelentése, illetve nyomonkövetése mellett egyéb 12
információhoz is hozzájuthatnak az ügyfelek (pl. üzembe helyezéssel, helyes eszközhasználattal kapcsolatos információk.). Az ügyfélszolgálat kialakítása során olyan elektronikus felületet kell a háttérben működtetni, amit később az önálló felhasználók is igénybe vehetnek majd (pl. hibabejelentés, szerviznapló nyomonkövetése). I.2 Kérdőíves adatgyűjtés eredményei A kérdőíves adatgyűjtés nagyban alapozott a fókuszcsoportos interjúk eredményeire: az ezek alapján megfogalmazott, (az elérhetőség kiszélesítését szolgáló) szolgáltatási típusokra és konkrét szolgáltatásokra, szolgáltatáscsoportokra vonatkozó javaslatokat beemeltük a kérdőívbe. Ezáltal igyekeztünk számszerűsíteni az ezekkel kapcsolatos igényeket és szükségleteket a teljes kistérségi lakosság körében. I.2.1 A megkérdezettek jellemzői A kérdőíves adatgyűjtés során megkérdezettek között nagyobb arányban sikerült a nőket elérni: a mintánk közel háromnegyedét (72,7%) ők teszik ki. Az átlag életkor alig haladja meg a 40 évet. Több mint felük (51%) legfeljebb szakmunkás végzettséggel rendelkezik. A kérdőív kitöltésekor a válaszadók közel kétharmadának (66,3%) volt munkája, és közel egyötödük (18,6%) volt inaktív (a többi válaszadónak nem volt munkája). Egy átlagos háztartást 3-4 fő alkot. A háztartások 7,1%-ában él fogyatékos ember. Jelentős többségük mozgásában vagy értelmi képességeiben korlátozott, de a megkérdezettek említettek hallás- vagy látássérült, mentális és viselkedészavarral élő, illetve szív- és érrendszeri betegséggel küzdő háztartástagot is. I.2.2 Eszközökkel kapcsolatos szükségletek, igények A kistérség háztartásaiban leggyakrabban előforduló eszközök a kisebb és nagyobb háztartási gépek, a kerékpár, a digitális eszközök és a kerti kisgépek. Ezek az utóbbi kivételével szinte mindenhol megtalálhatóak (kerti kisgépeket is 10-ből legalább 8 háztartásban találhatunk). Szintén ezek az eszközök azok, amelyeknek a javítása időről időre nehézséget jelent a megkérdezettek számára, 3 azonban relatíve közülük is kiemelkednek a nagyobb háztartási gépek, valamint a kerti kisgépek (a kerékpár pedig viszonylag kevésbé). Ugyan a valamilyen fogyatékossággal rendelkező emberek által használt segédeszközzel, babakocsival vagy sporteszközzel a lakosságnak csak egy része rendelkezik, jól látszik, hogy ezeknek a szerelése, szereltetése viszonylag nagyobb gondot jelent, ha elromlik különösen igaz ez a segédeszközökre. 3 Az arányokat nem az összes válaszadó körében számoltuk, kizárólag azokéban, akik rendelkeznek az adott eszközzel. 13
1. táblázat. Az eszközök előfordulásának aránya a háztartásukban, és javításuk nehézségének megítélése (550 megkérdezett körében) Eszközök Megtalálható-e a háztartásukban 14 Ha igen, nehézséget jelente a javítása nagyobb háztartási gépek (pl. mosógép, hűtőgép, televízió) 99,8 81,5 kisebb háztartási gépek (pl. kávéfőző, mikrohullámú sütő, kenyérpirító, 98,9 64,5 vasaló) kerékpár 96,7 41,1 digitális eszközök (pl. asztali számítógép, laptop, digitális fényképezőgép) 96,3 65,8 kerti kisgépek (pl. fűnyíró, rotációs kapa, motoros fűrész) 83,5 62,1 egyéb mechanikus eszközök (pl. daráló) 57,2 40,9 sporteszközök (pl. korcsolya, görkorcsolya, gördeszka) 33,5 20,3 babakocsi 15,8 22,6 mozgáskorlátozott emberek által használt segédeszközök (pl. kerekesszék, 6,2 42,4 rollátor, elektromos ágy) egyéb segédeszközök (pl. hallókészülék) 6,2 60,6 Az eszközjavítás nehézségi sorrendjének felállításakor a megkérdezettek közel fele (44,1%-uk) említette első helyen a nagyobb háztartási gépeket, illetve ez az eszköz 10-ből majdnem minden kilencedik válaszadónál jelent meg az első három hely valamelyikén (87,6%). Ez utóbbi a kisebb háztartási gépek, a digitális eszközök, valamint a kerti kisgépek esetében a lakosság körülbelül feléről mondható el (a digitális eszközök voltak azok, amiket viszonylag magas egynegyed arányban jelölték meg első helyen). Az eszközök előfordulásának, illetve javításuk nehézségének megítélése tekintetében nem mutatkoztak jelentős a műhely és a szervizpontok szolgáltatási portfóliójának eltérő kialakítását indokoló eltérések a szolgáltatások igénybevételi körzetei között. Az látszik azonban, hogy a baktalórántházi és a nyírtassi (potenciális) ügyfélkör az, ahol a segédeszközök, sporteszközök helyrehozása relatíve nagyobb problémát jelent, utóbbi településen ez (vélhetően a lakosság jellemzőiből és a település elhelyezkedéséből adódóan) kiegészül a babakocsival és a nagyobb háztartási eszközökkel. Nyírmadán és Leveleken ez inkább a kerti kisgépek és más mechanikus eszközök (kerékpár, daráló, egyéb eszközök) esetében mondható el. I.2.3 Szolgáltatásokkal kapcsolatos szükségletek, igények A szolgáltatásokkal kapcsolatos szükségletekre vonatkozó kérdésekre adott válaszokból egyértelműen látszik, hogy a lakossági igények elsősorban a kisebb, a hétköznapokban is gyakran használt eszközök bagatell javítása felé tendálnak. A megkérdezettek legnagyobb arányban a cipő és bőráruk helyrehozatalának
szükségességét fogalmazták meg, illetve, amikor a szolgáltatások közötti sorrend felállítására kértük őket, szintén ezt jelölték meg legtöbben az első helyen. A kulcsmásolás iránti igény tekinthető talán a leginkább esetinek egy háztartás tekintetében ezt tükrözi az is, hogy ugyan a megkérdezett lakosok közel háromnegyede jelölte ezt meg hiányzó szolgáltatásként, a leginkább szükségesek között csak elvétve jelenik meg. Csekélyebb érdeklődés mellett, de ugyanez az összefüggés figyelhető meg az üvegezés, illetve a zárjavítás és csere esetében is. Az előbbi szolgáltatásokkal ellentétben a legszükségesebb szolgáltatások között viszonylag nagyobb arányban fordulnak elő a kisebb villany és vízvezeték szerelési (utóbbiak közé értve a dugulás elhárítást is), illetve kőműves munkák, valamint a ruhajavítás (és cipzárcsere) is. A kölcsönzési szolgáltatások ebből a szempontból kevésbé tekinthetők népszerűnek, közöttük is a háztartási és mezőgazdasági kisgépek bérbe adására mutatkozott némi szükséglet (a megkérdezettek mindössze egyharmadának körében) azonban ezek sem nélkülözhetetlenek. A kerékpár kölcsönzésére szinte alig van igény, a segédeszköz-kölcsönzés pedig, úgy tűnik, egyelőre mindössze egy szűkebb réteget érint a kistérségben. 2. táblázat. A szolgáltatásokkal kapcsolatos igények közöttük a legfontosabbnak tekintett előfordulásának gyakorisága (550 megkérdezett körében) Szolgáltatások Szüksége lenne-e a háztartásának 1. helyen említette cipő vagy bőráru javítása 82,5 20,9 kulcsmásolás 74,1 5,2 üvegezés 67,8 8,2 vízvezeték szerelés, dugulás elhárítás 66,9 13,0 ruhajavítás, cipzár-csere 65,7 11,4 kisebb villanyszerelési munkák 64,4 13,4 zárjavítás, -csere 52,6 3,7 kisebb kőműves munkák 51,1 7,8 kés- és szerszámélezés 49,3 3,5 órajavítás, elemcsere 44,4 2,8 háztartási kisgép kölcsönzés 33,6 3,9 mezőgazdasági kisgép kölcsönzés 33,5 3,2 kerékpárkölcsönzés 16,4,4 segédeszköz kölcsönzése mozgáskorlátozott emberek számára 12,1 1,7 segédeszköz kölcsönzése más fogyatékos emberek számára 8,6,4 Már az átfogóbb jellegű (nem a műhelyhálózat egyes szolgáltatási típusaira specializált) szolgáltatási igények tekintetében is körvonalazódni látszanak az egyes helyszínek illetve az ahhoz tartozó körzetek profiljai. Azt láthatjuk ugyanis, hogy Nyírtasson és a hozzá tartozó településeken viszonylagosan nagyobb szükség lenne egyrészt a mindennapi használati cikkek javítására, szerelésére (ruha, cipzár, 15
cipő, bőráru, illetve kés- és szerszámélezés); másrészt pedig a kölcsönzési szolgáltatásokra (mind a kisgépek, mind a segédeszközök tekintetében). Nyírmadán és környékén inkább az alkalmi jelleggel szükséges szolgáltatások hiánya jelent relatíve nagyobb problémát (pl. üvegezés, zárjavítás és csere, órajavítás és elemcsere; emellett megjelennek a kisebb villanyszerelési munkák és a ruhajavítás is). Leveleken és vonzáskörzetében a szorosabban a házzal, lakással összefüggő munkákra lenne némiképp nagyobb szükség, értve ezalatt többek között a villanyszerelési és kőműves feladatokat, üvegezést, kulcsmásolást stb. Baktalórántházán és a hozzá tartozó településeken lévén a többihez képest sok település tartozik ide a szolgáltatásokkal kapcsolatos igények nem különböznek nagymértékben. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ezek az eltérések nem annyira jelentősek, hogy alapot nyújtsanak a műhely és a szervizpontok profiljának eltérő kialakítására, mindössze előrevetíthetik a jövőbeni keresletbeli eltérések tendenciáit. Fontos megemlíteni, hogy a lakossági kérdőívben adott válaszok között is megjelentek olyan szolgáltatások, amelyekre ugyan vélhetően nem állandóan, illetőleg tömegesen lenne igény és szükséglet, azonban amennyiben nem igényelnek nagyobb erőforrás-befektetést elérhetővé tételük fontos lehet a Re- Cikli Műhelyhálózat szolgáltatásainak népszerűsítése, igénybevételének tekintetében. A következő szolgáltatásigények jelentek meg: a használhatatlanná vált (és javíthatatlan) eszközök összegyűjtése és elszállítása; baba és gyermek eszközök kölcsönzése (pl. babamérleg); órajavítás, elemcsere; üzembe helyezés, garanciális javítások; ruhatisztítás; szőnyegtisztítás; kárpitozás; alkatrészkölcsönzés. I.2.4 A műhelyhálózat szolgáltatási típusaival kapcsolatos szükségletek, igények Műhely Ugyan a központi szervizműhely szolgáltatásaihoz való hozzáférés a hálózat többi szolgáltatási típusához képest korlátozottabb, mégis azt mondhatjuk, hogy a kistérség 10 lakosából majdnem 9 igénybe tudná venni a műhely által nyújtott lehetőségeket (88,2%) több mint egyharmaduk (36,2%) minden esetben. Nyilván utóbbiak elsősorban Baktalórántházán és környező településen élnek, azonban Levelek és Nyírmada vonzáskörzetében is viszonylag nagy arányban voltak olyanok, akik úgy vélték, bizonyos esetekben főként akkor, ha nagyobb javítás 16
szükséges (70,3%) behoznák a központi műhelybe a javítandó eszközüket. (Nyírmada körzetére ez valamelyest jellemzőbb, valószínűleg azért, mert a leveleki és környékbeli települések lakossága számára összességében könnyebben elérhetőek a megyeszékhelyen nyújtott szolgáltatások.) Nyírtasson és környékén viszont azok vannak relatíve többen, akik semmilyen esetben sem tudnának bejönni a központba. Ennek oka (a többi település esetében is) mindenekelőtt az, hogy a szállítás megoldása komoly problémát jelent. Bár a megkérdezettek több mint egynegyede szerint a hagyományos, reggel 8-tól délután 4-ig tartó nyitva tartás lenne ideális a műhely számára, az is jól látszik, hogy a többség inkább nyújtott rendelkezésre állásban gondolkodik, eltolva ezt inkább a délutáni órák felé (9-től 17-ig vagy 10-től 18-ig). Nyilvánvalóan ezt elsősorban a munkával rendelkezőknek, illetve a Baktalórántházán és körzetén kívül élőknek jelentene nagy segítséget. Az is jól látszik, hogy minél inkább haladunk a kistérség perifériája felé, annál inkább megjelenik arra az igény, hogy a műhelyszolgáltatások délután 4 vagy akár 5 óra után is elérhetőek legyenek (kiemelten jellemző ez Nyírtassra, de akár Nyírmadára is). 3. táblázat. A központi műhely nyitva tartására vonatkozó szükségletek előfordulása körzetenként (550 megkérdezett körében) Hétköznaponként milyen idősávba kellene nyitva tartania a műhelynek? Levelek és Nyírmada és Nyírtass és Baktalórántháza és Összes megkérdezett 6 és 14 óra között 5,3,0 1,3 2,4 2,8 7 és 15 óra között 7,4 6,6 2,7 6,5 6,3 8 és 16 óra között 24,5 25,5 32,0 28,4 27,0 9 és 17 óra között 13,3 30,2 12,0 23,1 19,5 10 és 18 óra között 46,8 35,8 50,7 36,1 41,8 egyéb 2,7 1,9 1,3 3,6 2,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A központi műhely által nyújtható szolgáltatások közül a javítás egyértelműen kiemelkedik: alig volt olyan megkérdezett, aki ne választotta volna, hogy ennek elérhetőnek kell lennie (98,5%). Emellett felmerült a karbantartás szükségessége (73,2%), valamint valamennyivel kisebb gyakorisággal az alkatrészek (70,6%) és a kisebb eszközök (59,2%) értékesítése is, valamint az eszközkölcsönzés (57,5%). A nem fizikai jellegű szolgáltatásokra (tanácsadás, tájékoztatás, szolgáltatásközvetítés) a leendő ügyfelek közül legfeljebb minden harmadiknak lenne igénye ez nem jelenti azt, hogy ezeket a szolgáltatásokat ne kellene nyújtani, mindössze a humánerőforrás- és a kapacitás-tervezés tekintetében kell ezt jobban figyelembe venni. 17
Szervizpont A szervizpontokkal kapcsolatos szükségletek és igények előtt fontos azt látnunk, hogy általuk kiteljesedő szervizhálózat hogyan fogja lefedni a kistérség lakosságát, településeit. Előzetes feltételezéseink szerint minden településről megállapítható, hogy melyik szervizpont vagy a műhely körzetéhez tartozik, akár a helyi emberek által azonban ez csak részben igaz, mivel vannak olyan települések, melyek lakosainak tekintetében nem egyértelmű, hogy melyik helyszínre mennének, amennyiben szolgáltatásra lenne szükségük (pl. Nyírkarász, Ófehértó, Ramocsaháza, Rohod). Ez egyrészt nyilván nagyban függ a település elhelyezkedésétől, de az ott élők anyagi helyzetétől, bejárt napi útvonalától, a korábban igénybe vett szolgáltatásoktól stb. 4. táblázat. A műhely és a szervizpontok i (550 megkérdezett körében) Melyik településen él Levelek és Nyírmada és Nyírtass és Baktalórántháza és Összes megkérdezett Apagy 19,3,0,0,0 6,7 Baktalórántháza,0,0,0 33,9 10,9 Berkesz,0,0 17,3,0 2,4 Besenyőd 6,3,0,0,0 2,2 Laskod,0,0 20,0,6 2,9 Levelek 26,0,0,0,0 9,1 Magy 8,3,0,0,0 2,9 Nyíribrony 8,9,0,0,0 3,1 Nyírjákó,5,0,0 7,9 2,7 Nyírkarász,0 2,8 17,3 11,9 6,7 Nyírkércs,5,0,0 6,8 2,4 Nyírmada,0 70,8,0,0 13,6 Nyírtass,0,0 45,3,0 6,2 Nyírtét 9,4,0,0%,0 3,3 Ófehértó 13,0,0,0% 9,6 7,6 Petneháza,0,0,0% 17,5 5,6 Pusztadobos,0 18,9,0%,0 3,6 Ramocsaháza 7,8,0,0% 5,1 4,4 Rohod,0 7,5,0% 6,8 3,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Mindezeknek megfelelően a műhely és a szervizpontok it nem a településekre, hanem a lakosságra, a potenciális igénybe vevői körre értelmeztük, tehát azt tekintettük az adott műhely(pont) körzetéhez tartozónak, aki úgy válaszolt, hogy ott venné igénybe a Re-Cikli Műhelyhálózat szolgáltatásait. Ez nyilván valamilyen szinten torzítja az eddigi szolgáltatási koncepciót, valamint ahogy majd láthatjuk az egyes szolgáltatási helyszínek súlyát is, hiszen ez alapján a leveleki szervizpont körzete az, amelyhez várhatóan a legtöbb ügyfél tartozik majd. Ez nem jelenti azt, hogy nem a baktalórántházi szervizműhelynek kellene 18
központi szerepet vállalnia a kistérségi műhelyhálózat szolgáltatásainak nyújtásában és szervezésében, hiszen láthattuk, hogy a lakosság túlnyomó többsége számára az is elérhető lesz (és a későbbiekben részletesebben elemezzük majd azt is, hogy az egyes szolgáltatási típusoknak milyen szerepet kellene vállalniuk a Re-Cikli szolgáltatásainak nyújtásban). Elsősorban a műhelyhálózat működésének, azon belül is a kapacitások tervezése szempontjából fontos figyelembe venni inkább mindezt. 5. táblázat. A műhely és a szervizpontok körzetébe tartozó potenciális igénybevevői kör a megkérdezettek alapján Körzetek Hozzá tartozó megkérdezettek száma % Levelek és 188 34,18 Nyírmada és 106 19,27 Nyírtass és 75 13,64 Baktalórántháza és 169 30,73 Összesen 550 100 A műhelyhálózat jó lefedettségét mutatja, hogy a válaszadóknak mindössze 4,5%-a mondta, hogy semmilyen esetben sem tudná igénybe venni egyik szervizpont szolgáltatásait sem legtöbben a szállítás, a közlekedés nehézségei miatt. (Ez úgy tűnik, Levelek körzetében jelent leginkább problémát, de az ezt említők száma és aránya elenyésző volt). Azok közül, akik meg tudják oldani, hogy valamelyik szervizponthoz vigyék a javítandó eszközüket, de ezt nem minden esetben engedhetik meg maguknak (60,5%), a többség kétféle esetben venné igénybe a szolgáltatásokat. Egyrészt, ha nagyobb beavatkozásra lenne szüksége, azonban nem tudja saját erőből, erőforrásból elvinni a központi műhelybe a meghibásodott eszközét (az interjúalanyok közel fele, 45,5% választotta), másrészt, ha kisebb javításra lenne szüksége (40,4%). A szervizpont a fókuszcsoportos interjúk tapasztalatai alapján megfogalmazott meghatározásában foglalt 4 órás nyitva tartást szem előtt tartva az látszik, hogy a leginkább megfelelő a délutáni nyitva tartás lenne, az is inkább eltolva a munkaidő vége (16 óra) után egy vagy két órával. Leginkább a nyírtassi szervizpont esetében lenne fontos a minél további nyitvatartási lehetőség. Leveleken és körzetében viszonylag többször jelent meg a reggeli, délelőtti nyitva tartás igénye, ez azonban nem jelentős mértékű. (Inkább egy lehetséges irányt jelent, amennyiben a működés során az a tapasztalat, hogy szükséges a nyitva tartás felülvizsgálata.) A szervizpont által nyújtott három legfontosabb szolgáltatás közül első helyen a megkérdezett lakosok háromnegyede a javítást említette (és a fennmaradó egynegyedük esetében is mindig felmerült második vagy harmadik helyen!). Ugyan a szereléstől jócskán elmaradva, de igény mutatkozik még a karbantartásra, szervizelésre, valamint az alkatrészek és kisebb eszközök értékesítésére, illetve 19
eszköz- és kisgépkölcsönzés lehetőségének biztosítására is. Más szolgáltatásokra vonatkozó szükségletek inkább Nyírmada és Nyírtass vonzáskörzetében jelentek meg. Előbbi esetében a tájékoztatási (ide értve a szolgáltatásközvetítést is), tanácsadási szolgáltatások fordultak elő viszonylag gyakrabban (előbbit minden hetedik, utóbbit minden tízedik megkérdezett említette). Nyírtasson és környékén ahogy már az átfogó szolgáltatási szükségleteknél is tapasztaltuk a kisebb, ámde a hétköznapokban annál nagyobb nehézséget jelentő szolgáltatások hiányoznak, pl. cipő (és bőráru), illetve ruha (és cipzár) javítása, valamint kulcsmásolás, esetleg üvegezés. 6. táblázat. A szervizpontokhoz kapcsolódó szolgáltatások említésének gyakorisága 4 Milyen szolgáltatásokat kellene nyújtania a szervizpontnak? Levelek és Nyírmada és Nyírtass és alkatrész eladás 16,7 54,8 8,1 anyagbeszerzés,0 2,2,0 cipőjavítás 2,3 1,1 44,6 csereeszköz biztosítása,0 1,1 1,4 eszköz értékesítés 33,3 20,4 4,1 javítás 119,5 87,1 94,6 eszköz- és kisgépkölcsönzés 25,9 16,1 21,6 gyorsjavítás 1,7 3,2,0 karbantartás, szervizelés 39,7 48,4 6,8 élezés 1,1,0 8,1 kőműves munkák 1,1,0 6,8 kulcsmásolás 3,4,0 27,0 ruhajavítás 1,1 1,1 28,4 tájékoztatás 4,0 15,1,0 tanácsadás 6,9 10,8 2,7 üvegezés 5,2,0 10,8 vízvezeték szerelés, dugulás elhárítás 2,9,0 1,4 villanyszerelés 3,4,0 6,8 zárjavítás 1,1,0 4,1 egyéb 3,4 6,5 8,1 Mobilműhely A mobilműhely előreláthatóan be tudja majd tölteni azt a funkcióját, hogy azok számára is elérhetővé teszi a Re-Cikli bizonyos szolgáltatásait, akik ezekhez elsősorban a műhely és a szervizpontok elérhetőségében való korlátozottságuk miatt nem feltétlenül tudnának zökkenőmentesen hozzáférni. A megkérdezettek 5 szinte mindegyike igénybe tudná venni ugyanis a mobilműhely szolgáltatásait. (Aki 4 Az első három hely bármelyikén tett említések együttes figyelembevételével. 5 A mobilműhelyre vonatkozó kérdéseket a körzetek központi településein (Baktalórántháza, Levelek, Nyírmada, Nyírtass) nem tették fel a kérdezőbiztosok. 20