Takács Tibor Igazságügyi szakértő
A vadkárok kezelésének a folyamata: Mező- és erdőgazdaságban keletkezett károk esetében az 1996. évi LV. Tv. (Vtv) 75-81/A -ai és a 79/2004 (V.4.) FVM rendelet (Vhr) 82-84 -ban foglaltak, Egyéb eseteknél a Ptk. 345. -a az irányadó a keletkezett károk rendezésére.
A vadkárok kezelésének a folyamata: Konszenzus esetén: Ha a termelő és a vadászatra jogosult a kárigényben kölcsönösen megegyeznek, sikerül megállapodniuk a kártérítés módjában, összegében, lezárul az ügy. A megállapodás alapján kifizethető a keletkezett kár. Itt általában szakértőre nincs szükség.
A vadkárok kezelésének a folyamata Megállapodás konszenzus esetén
A vadkárok kezelésének a folyamata: Konszenzus hiány esetén: Hivatalos eljárás megindítása 1996. évi LV. Törvény 81. (2) Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.
A vadkárok kezelésének a folyamata: A jegyzői hatóság a 2004. évi CXL. Törvény (KET.) alapján vadkárbecslési eljárás során szakértőt rendel ki, akinek feladata a keletkezett kár mértékének és értékének, valamint a vadkár tényének megállapítása. 58. (1) Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és a) az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy b) jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét.
A vadkárok kezelésének a folyamata: 19. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez
A szakértői vélemény A szakértő a szakvéleményt - a kirendelő hatóság intézkedésének megfelelően írásban, szóban vagy elektronikus kézbesítés útján terjeszti elő. A leggyakoribb eset az írásban adott szakvélemény. A szakvélemény kiterjed a kirendelő hatóság - és a kirendelő hatóság útján a felek - által feltett kérdések megválaszolására, továbbá az egyéb szükséges megállapításokra. A szakértő a szakvélemény tartalmával összefüggésben nem utasítható, azt saját nevében adja.
A szakértői vélemény A szakvélemény magában foglalja: a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat (lelet) a vizsgálat módszerének rövid ismertetését a szakmai megállapítások összefoglalását (szakmai ténymegállapítás) a szakmai ténymegállapításból levont következtetéseket, ennek keretében a feltett kérdésekre adott válaszokat (vélemény).
A szakértői vélemény A vadkárbecslés során készített szakvélemény tartalmi és formai követelményeit az Igazságügyi Szakértői Tevékenységről (Szaktv) 2005. évi XLVII. tv. 16. -a a Polgári Perrendtartás 1952 évi III.tv. 182. (1-3). bekezdései A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX.tv 108-109 -a írja elő.
A szakértői vélemény A Vadászati Hatóságnál bejegyzett megyei szakértőkre a Vtv. 75-81/A -ai és a Vhr. 82-84 -ai vonatkoznak. Az ágazati szakértők működését (NAKVI) is a Vtv. és a Vhr. szabályozza. A szakértői névjegyzékbe kerülésük feltételeit a 1/2010. (I. 14.) FVM rendelet tartalmazza. Az igazságügyi szakértők működését a 2005. évi XLVII. törvény és a 2005. évi XLVIII. törvény, a 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet és az Igazságügyi Szakértők Etikai Kódexe szabályozza.
A szakértői vélemény A szakértői vélemény szerkezeti felépítése, formai és tartalmi követelmények, a szakvélemény nyelvezete
Általános szerkezeti felépítés Borító I. Kirendelés / megbízás II. Előzmények III. Feladat IV. Módszerek-jogszabályi háttér V. Megállapítások VI. Összefoglalás
Általános szerkezeti felépítés, borító
Megbízás; Előzmények; Feladat;
Jogszabályi háttér
A megállapítások fejezet a szakvélemény érdemi része Általános elvek Az adott alpontban felhasznált adatok az előző alpontokból származzanak. Logikai sorrend. (Honnan veszi?) Bizonytalansági mutatók. Minden megállapítás indokolandó, fotókkal dokumentálandó, gps koordinátákkal rögzítendő Kisebb számítások magyarázandók.
Megállapítások; Vadkár elleni védekezés
Megállapítások; Keletkezett kár értéke, megosztása
Összegzés; feltett kérdésekre válaszok;
Mellékletek
Mellékletek
A szakvélemény nyelvezete Szakszerű és tudományos Érthetőség és szakzsargon Idegen szavak használata Magyar nyelv és helyesírás Betűtípus, betűméret, sorköz Tagolás és oldalkép Áttekinthetőség, kereshetőség
A szakértő munkája A vadkárfelmérés mérnöki tevékenység, mely mérhető és számítható!
A szakértő munkája Követni kell a szakirodalmat Ismerni kell az új tudományos eredményeket Alkalmazni kell a legújabb szakmai módszereket Alkalmazni kell a legújabb technikai eszközöket