2005. évi XLVII. törvény. az igazságügyi szakértői tevékenységről. Általános rendelkezések

Átírás

1 Hatályos: évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről Általános rendelkezések 1. (1) Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, a közjegyző, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését. (2) Az igazságügyi szakértő a tevékenységét e törvény és más jogszabályok rendelkezései, valamint a tevékenységére irányadó szakmai szabályok megtartásával, legjobb tudása szerint köteles végezni. 2. (1) Igazságügyi szakértői tevékenységet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az erre feljogosított a) természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértő), b) cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság), valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező vállalkozás (a továbbiakban: vállalkozás), c) e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény, d) igazságügyi szakértői testület, e) külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) [a továbbiakban az a)-e) pont e törvény alkalmazásában együtt: szakértő] végezhet. (2) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői tevékenységet önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, társaság vagy vállalkozás tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény nevében végezheti. (3) Szakértő hiányában a szakértői feladat ellátására megfelelő szakértelemmel rendelkező eseti szakértő is igénybe vehető. Az eseti szakértő jogaira és kötelezettségeire e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (4) Külön jogszabály határozza meg azokat a szakkérdéseket, amelyekre nézve jogszabályban rögzített feladatkörében eljárva kizárólag meghatározott szervezet adhat szakvéleményt, valamint azokat a szervezeteket is, amelyek egyes szakterületeken szakvéleményt adhatnak. (5) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kirendelése esetén a szervezet, valamint az annak nevében eljáró szakértő jogaira és kötelezettségeire e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az igazságügyi szakértővé válás szabályai 3. (1) Az igazságügyi szakértői tevékenységet az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság - az igazságügyi szakértői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék), meghatározott szakterületre történő felvétel útján - kérelemre annak a természetes személynek engedélyezi, aki a (3) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott feltételeknek megfelel. Kérelem csak az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be. (2) (3) Igazságügyi szakértő az lehet, aki a) büntetlen előéletű, és nem áll az igazságügyi szakértői vagy a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, b) a kérelmében megjelölt szakterületen az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához meghatározott vagy azzal egyenértékű képesítéssel és - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a képesítés megszerzésétől számított, legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, c) a szakterületén működő szakmai kamara tagja, ha a tevékenység folytatásához a kötelező kamarai tagságot jogszabály előírja, d) kötelezettséget vállal arra, hogy a hatósági kirendelésnek - a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - eleget tesz,

2 e) cselekvőképes, és nem áll közügyektől való eltiltás hatálya alatt, f) a névjegyzékbe való felvételét követően tagja - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a lakóhelye szerint illetékes területi igazságügyi szakértői kamarának (a továbbiakban: szakértői kamara). (4) Nem vehető fel az igazságügyi szakértői névjegyzékbe az, akivel szemben büntetőeljárás - magánvád és a pótmagánvád esetét kivéve - van folyamatban. (5) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásának a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeit, így különösen az igazságügyi szakértők szakterületének besorolását és a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételeket a miniszter rendeletben határozza meg. (6) Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolására az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság szakhatósági állásfoglalást szerez be. A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő harminc nap. (7) A miniszter a rendeletében az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához kötelező szakmai gyakorlat időtartamára egyes szakterületeken öt évnél rövidebb határidőt állapíthat meg, ha a) a képesítés megszerzése már feltételezi az igazságügyi szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot, b) a kérelmező az adott szakterületen tudományos fokozattal vagy ágazati szakértői jogosultsággal rendelkezik vagy c) a - (7) bekezdés szerinti kérelmező kivételével - a kérelmező a kérelemben megjelölt szakterületen szakértőjelöltként a rendeletben megjelölt szakmai gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. (8) Ha a kérelmező a szakterülethez előírt képesítés megszerzésétől számított legalább három évig igazságügyi szakértői intézményben szakértőjelöltként dolgozott, és tevékenységét alkalmazotti vagy más jogviszonyban legalább napi hatórás munkavégzés keretében végezte, a képesítés megszerzésétől számított három év elteltével kérheti felvételét a névjegyzékbe. 4. (1) A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnál kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben meghatározott iratokat. Az 1. számú mellékletben meghatározott iratok közül nem kell csatolni a kérelemhez a hatósági bizonyítványt, ha az abban szereplő adatok továbbítását a kérelmező a 4/A. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módon kéri. Az eljárás során szóbeli kérelmet csak személyesen lehet előterjeszteni, a telefaxon történő kapcsolattartás kizárt. (2) Ha a kérelem hiányos, az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság megfelelő határidő megjelölésével a kérelmezőt a hiányok pótlására hívja fel. (3) Ha a kérelmező a névjegyzékbe való felvételi kérelmét több szakterületre terjeszti elő, az egyes szakterületek vonatkozásában önálló hatósági döntést lehet hozni. (4) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértőt e minőségének igazolására igazságügyi szakértői igazolvánnyal látja el, amely tartalmazza az igazságügyi szakértő arcképmását, nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, valamint a névjegyzékbe bejegyzett szakterületét. Az igazolványt az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe való felvételről szóló határozat kézhezvételét követően személyesen veheti át a névjegyzéket vezető hatóságtól. 4/A. (1) A kérelmező a névjegyzékbe való felvételt megelőzően a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 3. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel, valamint a 3. (4) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint a 3. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel, valamint a 3. (4) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, a bűnügyi nyilvántartó szerv az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság részére - annak a névjegyzékbe való felvétel elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés során az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a 3. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt, valamint a 3. (4) bekezdésében meghatározott körülményt igazoló adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől. 4/B. (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel szempontjából a miniszter rendeletében meghatározott képesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni azt a képesítést, amelyet a) - ha jogszabály kivételt nem tesz - jogszabály egyenértékűnek ismer vagy ismert el, b) az a) pontban foglaltak hiányában a névjegyzéket vezető hatóság egyenértékűnek ismert el. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével a képesítés egyenértékűségének megállapítása érdekében az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság - szükség esetén - szakmai véleményt is beszerezhet. A szakvéleményt az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság kötelezően figyelembe veszi. A képesítés megfelelőségének vizsgálatára felkért bizottság szakértőként jogosult eljárni, tevékenységéért díjazás nem illeti meg.

3 Nem szükséges vizsgálni a kérelmező azon képesítésének egyenértékűségét, amely a miniszter rendeletében előírt képesítéssel a jogszabályok alapján egyértelműen nem egyenértékű. (3) A (2) bekezdésben megjelölt bizottság elnökét a miniszter jelöli. A bizottság további tagja az oktatásért felelős miniszter és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által kijelölt 1-1 személy. (4) A (2) bekezdésben megjelölt bizottság a képesítés egyenértékűségének vizsgálata során az álláspontját a kérelmező végzettségének képzési anyagára és a szakterülethez előírt képesítés képzési tervére figyelemmel állapítja meg. A névjegyzék 5. (1) Az igazságügyi szakértő e törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatait és a tevékenységével kapcsolatos egyes tényeket a névjegyzék tartalmazza. (2) Az e törvény 2. számú melléklete 1. pont m) alpontjának ma) és mc) alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértőnek az a), f)-h) és j) pontjaiban, k) pontjának ka) alpontjában, t), valamint u) pontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a világhálón is közzéteszi. (3) A névjegyzék (2) bekezdésben fel nem sorolt adatai nem nyilvánosak, azokról csak törvényben foglalt esetben, az arra jogosult részére adható tájékoztatás. Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a 2. számú melléklet 1. pontjának kb), kc), mf) és o)-r) pontjaiban és sa) alpontjában foglalt adatok kivételével a nyilvántartás adatait a szakértői kamara részére átadja, azt a szakértői kamara a külön törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli. (4) Ha az igazságügyi szakértő vagy a társaság az elektronikus kézbesítést vállalja, az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az elektronikus kézbesítéshez szükséges természetes személyazonosító adatokat (név, születési hely és idő, anyja neve) a megkereső bíróság, ügyészség, közigazgatási szerv, illetve más hatóság (a továbbiakban: hivatalos szerv) részére átadja. (5) A külön jogszabályban megjelölt, biztonságos kézbesítési szolgáltatást működtető szervezet - megkeresésre - a természetes személyazonosító adatok alapján a biztonságos kézbesítési szolgáltatásról szóló jogszabály szerinti, kapcsolattartáshoz szükséges azonosítókat az elektronikus kézbesítés érdekében a hivatalos szerv részére átadja. (6) A 2. számú melléklet 1. pontjának m) pont md) és me) alpontjában foglalt adatokat a szakértői kamara, az a)-i), l), n) és q) pontjában foglalt adatokat az igazságügyi szakértő, az r) és s) pontjában foglalt adatokat az ügyben eljáró hatóság köteles bejelenteni az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak. A 2. számú melléklet 1. pont r) és s) pontjában foglalt adatokról az ügyben eljáró hatóság az igazságügyért felelős minisztert és a szakértői kamarát is értesíteni köteles. (7) Az igazságügyi szakértő, az ügyben eljáró hatóság és a szakértői kamara 8 napon belül köteles bejelenteni az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak a névjegyzékben nyilvántartott adatokban bekövetkezett változást. (8) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az e törvény 2. számú melléklete m) pontjának mf) alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértő adatait és a rá vonatkozó tényeket tárolja, feldolgozza, és érdekeltségének igazolása után, törvény által arra jogosított harmadik személy részére továbbítja. A névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz év elteltével az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság gondoskodik az adatok törléséről. 5/A. Az igazságügyi szakértő a névjegyzékben szereplő elérhetőségi címén köteles a küldemények átvételét biztosítani. 6. (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő kamarai tagsága fennállása alatt hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az igazságügyi szakértő megfelel-e a 3. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, valamint, hogy vele szemben nem áll-e fenn a 3. (4) bekezdésében meghatározott körülmény. (2) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a 3. (3) bekezdés a) pontjában, valamint a 3. (4) bekezdésében meghatározott körülmény meghatározott igazolása céljából kezeli a) a kérelmező, b) az igazságügyi szakértő azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. (3) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a) az igazságügyi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig, b) az igazságügyi szakértő névjegyzékbe vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

4 kezeli. Szakterület kiterjesztése iránti kérelem 7. A szakterület kiterjesztése iránti kérelem előterjesztésére, valamint elbírálására a felvétel iránti kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kérelem előterjesztésekor a jogi vizsga, a szakértés alapismereteiről szóló vizsga letételét megismételni, valamint a 3. (3) bekezdés a), e) pontjaiban és a 3. (4) bekezdésében megjelölt feltételeket igazolni nem kell. A névjegyzékből való törlés 8. (1) Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha a) azt az igazságügyi szakértő kéri, b) a névjegyzékbe való bejegyzés feltételei - ide nem értve a 3. (4) bekezdésében meghatározott feltételt - már a felvételkor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek, c) d) a névjegyzékben szereplő adatok változását felhívásra, ismételten nem jelenti be, e) f) a hatósági kirendelésnek - a 3. (3) bekezdés d) pontjába ütköző módon - ismételten nem tesz eleget, g) a jogi vizsgát vagy a szakértés alapismereteiről szóló vizsgát határidőben nem tette le és a vizsga alóli mentességét nem igazolta, vagy az e törvény alapján fennálló képzési kötelezettségének nem tett eleget, h) szakértői kamarai tagsága ha) kizárás útján, hb) a kamarai tagdíj fizetésének elmulasztása miatt, hc) késedelem miatt, továbbá hd) egyéb okból megszűnt, vagy i) meghalt, j) büntetett előéletű, a bíróság jogerős ítéletével eltiltotta az igazságügyi szakértői vagy a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól. (2) Ha a névjegyzékből történő törlésre az (1) bekezdés f) pontja vagy a h) pont ha) alpontja alapján került sor, az igazságügyi szakértő a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül, ha a törlésre az (1) bekezdés g) pontja vagy h) pontjának hb) és hc) alpontjai alapján kerül sor, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül a névjegyzékbe nem vehető fel. (3) (4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti törlési ok fennállását az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a 19. szerinti eljárásban állapítja meg. (5) Az (1) bekezdés i) pontja esetén az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékbe a halál tényét hivatalból, mérlegelés nélkül bejegyzi, és ezzel egyidejűleg a szakértőt az igazságügyi szakértői névjegyzékből törli. 9. (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a kérelem megérkezését követő naptól számított negyven napon belül dönt. (2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem döntött, a kérelmezőt nem illeti meg az igazságügyi szakértői tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni. Ha a szakhatóság az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges gyakorlati idő szakirányúságáról szóló állásfoglalását határidőben nem adja ki, a szakhatóság hozzájárulását nem lehet megadottnak tekinteni. (3) Az eljárás megindítása előtt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellegének igazolására beszerzett előzetes szakhatósági hozzájárulás a hozzájárulás keltétől számított egy éven belül használható fel a névjegyzékbe-vételi eljárásban. Jogorvoslat

5 10. A névjegyzéket vezető hatóság és a miniszter által hozott határozat felülvizsgálatáról a bíróság nemperes eljárásban határoz. Ha e törvényből vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 11. (1) Ha az igazságügyi szakértőt a névjegyzékből - a 8. (1) bekezdés i) pontja kivételével - törlik, a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles igazolványát az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak, a folyamatban levő ügyek iratait pedig a kirendelő hatóságnak, illetve a megbízónak átadni. (2) Az igazságügyi szakértő akkor is köteles a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül a folyamatban levő ügyek iratait a kirendelő hatóságnak, illetve a megbízónak átadni, ha a szakértői kamarai tagságát felfüggesztették, vagy tevékenységét a kamara engedélyével szünetelteti. (3) A szakértő jogai és kötelezettségei, a szakértő kirendelése 12. (1) A szakértő a tevékenysége során rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott személyes adatokat a kirendelés vagy megbízás teljesítése, valamint tevékenységének szakmai, módszertani, etikai és a jogszabályoknak való megfelelőségének ellenőrizhetősége céljából jogosult kezelni. (2) A szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak az ügyben eljáró hatóság, továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben foglaltak nem zárják ki a szakértői vizsgálat során feltárt tényeknek és adatoknak tudományos vagy oktatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - történő felhasználását. (4) Ha a szakértő a vizsgálat során az adott eljárás tárgyát nem képező, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésére utaló körülményről vagy olyan bűncselekmény elkövetésének szándékáról szerez tudomást, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, köteles a tudomására jutott adatokat a nyomozó hatóságnak bejelenteni. 12/A. (1) A társaság, a szakértői testület és - az önálló tevékenységként és az egyéni vállalkozóként végzett tevékenysége tekintetében - az igazságügyi szakértő köteles a szakértői tevékenységéről, annak figyelemmel kísérése céljából nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás adatait e törvény 3. számú melléklete tartalmazza. (2) A nyilvántartásban szereplő adatokat kizárólag az igazságügyi névjegyzéket vezető hatóság részére, a kirendelések teljesítésének ellenőrzése céljából lehet továbbítani, amely az adatokat az eljárás befejezéséig kezeli. 12/B. (1) A szakértő a tevékenysége során általa kezelt személyes adatokat - ha törvény másképp nem rendelkezik - a kirendelés vagy megbízás befejezését követően haladéktalanul zárolja. (2) A befejezett kirendelést vagy megbízást követően a szakértő az általa kezelt, zárolt személyes adatokat tevékenysége szakmai, módszertani, etikai megfelelőségének, valamint jogszabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából a zárolástól számított 10 évig tárolja, és azokat kizárólag a kirendelő, megbízó, az igazságügyi szakértőkkel szemben etikai eljárás lefolytatására jogosult, valamint a személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja. (3) A szakértő az (1) bekezdés szerint zárolt személyes adatokat a zárolástól számított 10 év elteltével törli. (4) Az (1) bekezdés alkalmazásában befejezettnek minősül a kirendelés vagy megbízás, ha a) a szakértői tevékenységért járó díj megfizetésre kerül, b) a szakértőt a kirendelő szerv a kirendelés alól felmenti, vagy a kirendelés alapját képező ügyből kizárja, vagy c) a megbízás külön jogszabályban foglaltak alapján megszűnik. (5) A szakértő az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerint megillető, a szakértő által kezelt adatokra (ideértve az átadott adatokat, a vizsgálat alatt keletkezett adatokat, az adatok forrását, az adatkezelés célját, jogalapját, időtartamát, az adatfeldolgozó nevét, címét és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét, továbbá - az érintett személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapját és címzettjét) vonatkozó tájékoztatás kiadását - a kirendelő vagy megbízó bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében tett utasítására - megtagadja. (6) A szakértő az általa vezetett adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított 20 évig köteles megőrizni. 12/C. Az igazságügyi szakértő a tevékenységét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kamara engedélyével szüneteltetheti. 13. (1) A kirendelésnek tartalmaznia kell:

6 a) a kirendelt szakértő vagy szakértői csoport vezetőjének a megnevezését, a kirendelés ügyszámát és az ügy tárgyát, b) a szakértői feladat teljesítéséhez szükséges adatokat, c) azt, hogy a bizonyításra hivatalból kerül-e sor, és a szakértői díj fedezésére - ha törvény alapján ez szükséges volt - milyen összeg letétbe helyezését rendelték el, d) a szakértő részére átadandó iratok és tárgyak megjelölését, valamint az átadás időpontját, ha pedig az átadás nem lehetséges, annak meghatározását, hogy a szakértő az iratokat és tárgyakat hol és mikor tekintheti meg, e) az átadott iratok és tárgyak kezelésére, vizsgálatára, visszaadására, részleges megváltoztatására vagy megsemmisítésére vonatkozó rendelkezéseket, f) a mintavétel elrendelését, ha a mintát a kirendelő szerv nem biztosította, g) azokat a szakkérdéseket, amelyekre a szakértőnek választ kell adnia, h) a szakvélemény előterjesztésére meghatározott határidőt, az esetleges soronkívüliségre való utalást és az előterjesztés módjára vonatkozó felhívást, i) több szakértő egyidejű kirendelése esetén a többi szakértő személyére vonatkozó tájékoztatást, j) személy vizsgálatával járó kirendelés esetén a szakkonzultáns személyéhez történő hozzájárulás beszerzésének kötelezettségét és k) a kirendelő előzetes hozzájárulását a vizsgálati tárgy megváltozásával vagy megsemmisülésével járó vizsgálat elvégzéséhez, ha a hozzájárulásra a miniszter rendelete alapján szükség van, l) - indokolt esetben - a kirendelő arra vonatkozó utasítását, hogy a szakértő az érintett részére az általa kezelt adatokra vonatkozó, az Info tv. szerinti tájékoztatást megtagadni köteles. (2) A szakértő a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel köteles eljárni a hatóság kirendelése alapján. (3) Az igazságügyi szakértő, a társaság, az igazságügyi szakértői intézmény és az igazságügyi szakértői testület megbízás alapján is adhat szakvéleményt, ha ez a kirendelő hatóságoktól származó feladatainak ellátását nem akadályozza és azzal nem összeférhetetlen; a szakértői tevékenységre e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (4) A szakértő köteles a tudomására jutásától számított öt napon belül - szakértői intézmény, társaság vagy szervezet kirendelése esetén tíz napon belül, annak vezetője útján - közölni a kirendelő hatósággal, ha a) a személyére nézve törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn, b) a feltett kérdések megválaszolása egészben vagy részben nem tartozik azon szakismeretei körébe, amelyekben a szakértő a rá irányadó szabályok szerint jogosult eljárni, c) a szakértői tevékenységének ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha tevékenysége ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének feltételei nincsenek meg, vagy más kirendelő hatóság felkérésének kell eleget tennie, d) a vizsgálat elvégzéséhez más szakértő igénybevétele is szükséges, e) feladatát a hatóság által megadott határidőre nem képes teljesíteni, f) a feltett kérdésben külön jogszabályban meghatározott szervezet jogosult szakvéleményt adni. 14. (1) A szakértő a kirendelő hatóságtól, valamint a felektől a szakvélemény elkészítéséhez szükséges további adatok, felvilágosítás közlését, iratok, vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátását kérheti. (2) A szakértő köteles haladéktalanul értesíteni a kirendelő hatóságot, ha - álláspontja szerint - annak hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele vagy eljárási cselekmény lefolytatása szükséges. 15. A munkáltató a munkaviszonyban álló igazságügyi szakértőt a hatóság idézése alapján az eljárási cselekményeknél való megjelenéshez, a tárgyaláson való részvételhez, illetőleg a szemle (vizsgálat) elvégzéséhez szükséges időre köteles a munkavégzés alól mentesíteni. A szakértői vélemény 16. (1) A szakértő a szakvélemény tartalmával összefüggésben nem utasítható. (2) Az igazságügyi szakértő a szakvéleményt - a kirendelő hatóság intézkedésének megfelelően - írásban, szóban vagy elektronikus kézbesítés útján terjeszti elő. (3) A szakvélemény magában foglalja a kirendelő hatóság által feltett kérdések megválaszolását, továbbá a feltett kérdésekkel összefüggő más szükséges megállapítások közlését. (4) Az igazságügyi szakértő az írásbeli szakvéleményt aláírásával köteles ellátni, és köteles azon feltüntetni a nyilvántartási számát. A szakvéleményt az igazságügyi szakértő ellátja bélyegzőjével is. A bélyegző feltünteti az igazságügyi szakértő nevét, az igazságügyi szakértői igazolványában meghatározott szakterületét és a nyilvántartási számát. A bélyegzőn az állami címer nem használható.

7 (5) Az igazságügyi szakértő az elektronikus kézbesítés útján benyújtott szakvéleményben köteles nevét és nyilvántartási számát feltüntetni, és azt elektronikus úton, a külön jogszabályban meghatározott biztonságos elektronikus kézbesítési szolgáltatás útján kézbesíteni. A szakértői díj 17. (1) Azokban az ügyekben, amelyekben a hatóság hivatalból folytat le bizonyítást, vagy a bizonyítás hivatalból történő elrendelésének is helye lenne, az egyes vizsgálatok elvégzéséért felszámítható díjat (munkadíjat és költségeket) a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) javaslatára is figyelemmel a miniszter rendeletben határozza meg. (2) (3) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyeken kívül a szakértő a díjjegyzékével érvényesíteni kívánt díjat maga állapítja meg. (4) A kirendelő hatóság a jogerős határozattal megállapított szakértői díjat (költségelőleg fizetése esetén a kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét) az eljáró szakértő által benyújtott számla alapján 30 napon belül köteles kifizetni. A számla kiállítására nem köteles szakértő részére a szakértői díjat (költségelőleg fizetése esetén a kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét) - a határozat jogerőre emelkedésének időpontjától számított 30 napon belül - átvételi elismervény ellenében, vagy a szakértő által meghatározott bankszámlára történő átutalással kell kifizetni. (5) 17/A. (1) A szakértőt kérésére várható költségeinek 30%-a erejéig, de legfeljebb forint költségelőleg (a továbbiakban: költségelőleg) illeti meg. (2) Ha a szakértő költségelőleget kér, a kirendelés kézhezvételétől számított 3 napon belül a kirendelő hatóság részére kérelmét és költségelőlegének számítását - ha a szakértő számla kiállítására köteles, az előleg számlájával együtt - megküldi. (3) Ha a szakértő költségelőleget kért, a kirendelő hatóság a költségelőleget - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a szakértő költségelőleg számításának kézhezvételétől számított 5 napon belül a benyújtott számla alapján szakértő részére megfizeti. A számla kiállítására nem köteles szakértő részére a költségelőleget átvételi elismervény ellenében, vagy a szakértő által meghatározott fizetési számlára történő átutalással kell kifizetni. (4) Ha a szakértő költségelőleget kért és az eljárásban külön jogszabály alapján a szakértői díj letétjének kiegészítése volt szükséges, úgy a kirendelő hatóság a költségelőleget a kiegészítést követő 5 napon belül megfizeti. (5) Ha a szakértő költségelőleget kért, és a költségelőleg megfizetésének igazolását a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott határidőig nem kapta meg, - külön törvényben meghatározott kiemelt jelentőségű ügyek vagy peres eljárások kivételével - a kirendelés alóli felmentését kérheti. (6) Ha a szakértőt a kirendelő hatóság a kirendelés alól bármely okból felmenti, az erről szóló határozatában - ha a költségelőleg megfizetésre került - a szakértőt a költségelőleg visszafizetésére is kötelezi. (7) Ha a jogerősen megállapított szakértői díj nem éri el a költségelőleget, a kirendelő hatóság a különbözet visszafizetésére a szakértőt határozatban kötelezi. Az igazságügyi szakértők képzése 18. (1) Az igazságügyi szakértő részére szükséges jogi ismeretek oktatásának és a jogi vizsgának a megszervezéséről a miniszter gondoskodik. A rendszeres jogi oktatáson való részvétel és - a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve - az igazságügyi szakértő névjegyzékbe való felvételét követő jogi vizsga letétele kötelező. (2) Az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe való felvételéről szóló határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a jogi oktatásra és a jogi vizsgára jelentkezni vagy a vizsga alóli mentesülési feltétel meglétét igazolni. 18/A. Az igazságügyi szakértő számára kötelező a névjegyzékbe való felvételről szóló határozat kézhezvételétől számított egy éven belül a szakértés alapismereteivel összefüggő képzésben való részvétel és - a miniszter rendeletében meghatározott mentesülés esetét kivéve - az ehhez kapcsolódó vizsga letétele. Az alapismereti oktatásról és vizsgáról a MISZK gondoskodik, a vizsgát a mellette működő vizsgabizottság előtt kell letenni. 18/B. Az igazságügyi szakértő köteles a szakértői tevékenysége gyakorlásához szükséges rendszeres szakmai továbbképzésen részt venni, és a miniszter rendeletében előírt képzési kötelezettség teljesítését igazolni. A szakértői működés ellenőrzése

8 19. (1) A hatósági ellenőrzés során az igazságügyi névjegyzéket vezető hatóság azt ellenőrzi, hogy az igazságügyi szakértő és a társaság a kirendeléseknek eleget tesz-e. (2) A hatósági ellenőrzés keretében az igazságügyi szakértő és a társaság tevékenységét az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság bármikor megvizsgálhatja és ennek során bekérheti a szakértői tevékenységről vezetett nyilvántartást. A vizsgálatot a kirendelő hatóság is kezdeményezheti. Igazságügyi szakértői tevékenységet végző gazdasági társaság 20. (1) Az igazságügyi szakértői tevékenységet az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság - a névjegyzékbe, meghatározott szakterületre történő felvétel útján - kérelemre annak a társaságnak engedélyezi, amelynek van olyan igazságügyi szakértői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, akinek a szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel vagy nincs felfüggesztve. Kérelem csak a miniszter rendeletében szereplő szakterületre nyújtható be. (2) Igazságügyi szakértői tevékenységet a társaság csak azon a szakterületen és azon tagja vagy alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben az adott szakterületre bejegyzett szakértőként szerepel. (3) A társaság tagja vagy alkalmazottja a szakvéleményt a saját szakmai felelőssége mellett, a társaság nevében adja. A társaság vezetője ellenjegyzésével igazolja azt, hogy a szakvélemény a társaság tevékenységi körében és az eljárási jogszabályok betartásával készült. A szakvéleményt a szakértő írja alá, a szakvéleményben fel kell tüntetni a szakvéleményt készítő igazságügyi szakértő nevét és szakterületét. (4) A társaságra, valamint annak vezető tisztségviselőjére, tagjára, alkalmazottjára a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Az elektronikus kézbesítés útján benyújtott szakvélemény esetében az ellenjegyzés úgy történik, hogy az igazságügyi szakértő a szakvéleményben a társaság azon ügyvezetőjének nevét is feltünteti, akin keresztül az elektronikus kézbesítés történik. 21. (1) Az ügyben eljáró szakértőt a társaság vezető tisztségviselője az igazságügyi szakértői tevékenységre feljogosított tagjai vagy alkalmazottjai közül jelöli ki. (2) Nem jelölhető ki a társaságnak az a tagja vagy alkalmazottja, akinél a jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ha a kizáró ok a társasággal, vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, a társaság egyetlen tagja vagy alkalmazottja sem adhat szakvéleményt. (3) Ha az igazságügyi szakértő a kizáró okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz maga is hozzájárult, a társaság vezető tisztségviselője más szakértő kijelöléséről a saját hatáskörében gondoskodik, és erről a kirendelő hatóságot haladéktalanul értesíti. (4) Ha a kirendelő hatóság állapít meg az igazságügyi szakértőre nézve kizáró okot, a társaság vezető tisztségviselője más szakértőt jelöl ki. 22. (1) A társaság névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmét az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatósághoz kell benyújtani. A társaság igazságügyi szakértői tevékenység folytatására a névjegyzékbe történő bejegyzéssel válik jogosulttá. (2) A kérelemben meg kell jelölni a) a társaság cégnevét, cégjegyzékszámát és székhelyét, b) a társaság azon igazságügyi szakértő tagjának vagy alkalmazottjának nevét és nyilvántartási számát, aki a társaság nevében el kíván járni és c) a b) pontban megjelölt igazságügyi szakértő azon szakterületét (szakterületeit), amelyre a társaság a névjegyzékbe való felvételét kéri. (3) A kérelemhez csatolni kell a társaság kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy a hatósági kirendelésnek - a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - eleget tesz, valamint a névjegyzékbe való felvételi eljárásért fizetendő díj megfizetéséről szóló igazolást. (4) A névjegyzékbe való felvételről és a felvételi kérelem elutasításáról szóló döntésre a 9. és 10. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 23. (1) A társaságnak a 2. számú melléklet 2. pontjában meghatározott adatait a névjegyzék tartalmazza. A mellékletben meghatározott adatok az ed) és a g) pont kivételével nyilvánosak és azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a világhálón is közzéteszi. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat - ideértve azon szakterület (szakterületek) változását, melyen a társaság igazságügyi szakértői tevékenységet végez - a társaság vezető tisztségviselője köteles 8 napon belül az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni. 24. A társaságot a névjegyzékből törölni kell, ha a) a cégbíróság a cégjegyzékből - a 24/B. -ban megjelölt eset kivételével - törli, b) nincs a névjegyzékben szereplő tagja vagy alkalmazottja,

9 c) a névjegyzékben szereplő valamennyi tagjának vagy alkalmazottjának a kamarai tagsága szünetel vagy fel van függesztve, d) a 3. (3) bekezdésének d) pontjában, vagy a 23. (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének ismételten, felhívás ellenére nem tesz eleget, e) azt a társaság kéri. 24/A. A vállalkozás az igazságügyi szakértői tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni. A vállalkozás az igazságügyi szakértői tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében Magyarország területén e tevékenység folytatására jogosult tagja vagy alkalmazottja útján folytathatja. 24/B. Ha a társaság társasági formaváltás vagy egyesülés útján szűnt meg, és a jogutód társaság a 20. (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, úgy a jogutódlást az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékben átvezeti. Az igazságügyi szakértői intézmények 25. (1) Igazságügyi szakértői intézményt a miniszter vagy vele egyetértésben más miniszter alapíthat és szüntethet meg. (2) A szakértői intézmény költségvetési szerv. (3) A szakértői intézmény alaptevékenységének minősül a) olyan ügyben történő hatósági kirendelés teljesítése, amelyben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi a bizonyítási eljárás hivatalból való lefolytatását, b) a külön jogszabályban meghatározott ügyekben való kirendelés teljesítése, továbbá c) az a) és b) pontban felsorolt alaptevékenység ellátása érdekében külön jogszabályban megjelölt igazgatási, gazdálkodási, munkaügyi, és nyilvántartási feladatok ellátása, valamint a működési feltételek biztosítása. (4) A szakértői intézmény az alaptevékenysége körébe tartozó kirendelésnek más tevékenységét megelőzően köteles eleget tenni. (5) A szakértői intézmény a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak olyan kirendelést, illetve szakvélemény készítésére irányuló megbízást fogadhat el, amely alaptevékenységéből fakadó kötelezettségeinek teljesítését nem veszélyezteti. (6) A szakértői intézmény szakértői tevékenységén kívül - az oktatási és tudományos tevékenységen kívül - vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 26. (1) Az egyetemek igazságügyi orvostani intézeteire e törvénynek az igazságügyi szakértői intézményekre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell. (2) Az egyetemek igazságügyi orvostani intézeteiben működő igazságügyi szakértőkre - az igazságügyi szakértővé válásra, a névjegyzékre és szakértői díj megállapítására vonatkozó szabályok kivételével - külön törvény eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. 27. (1) A szakértői intézmény nevében eljáró igazságügyi szakértő a szakvéleményt a saját szakmai felelőssége mellett, az intézmény nevében adja, és az intézmény bélyegzőjét használja. Az intézmény vezetője ellenjegyzésével igazolja azt, hogy a szakvélemény az intézmény tevékenységi körében és az eljárási jogszabályok betartásával készült. A szakvéleményt a szakértő írja alá, a szakvéleményben fel kell tüntetni a szakvéleményt készítő igazságügyi szakértő nevét és szakterületét. (2) Az (1) bekezdés rendelkezései irányadóak arra az esetre is, ha a szakértői intézmény alkalmazásában álló igazságügyi szakértő természetes személyként kerül kirendelésre. (3) A szakértői intézmény nevében kizárólag igazságügyi szakértő járhat el abban az esetben, ha a szakértői intézmény igazságügyi szakértői szakterületen ad véleményt. (4) Ha az intézmény nevében a szakvéleményt az intézmény névjegyzékben nem szereplő alkalmazottja adja, akkor eljárására az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. 28. (1) Az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt a szakértői intézmény vezetője az intézményben működő igazságügyi szakértők közül jelöli ki. (2) Nem jelölhető ki a szakértői intézménynek az az igazságügyi szakértője, akinél a jogszabályban meghatározott kizáró ok áll fenn. Ha a kizáró ok az intézmény vezetőjére áll fenn, az intézményben működő egyetlen igazságügyi szakértő sem adhat szakvéleményt. (3) Ha az igazságügyi szakértő a kizáró okot maga jelentette be vagy a kizáráshoz maga is hozzájárult, a szakértői intézmény vezetője más szakértő kijelöléséről a saját hatáskörében gondoskodik, és erről a kirendelő hatóságot haladéktalanul értesíti.

10 (4) Ha a kirendelő hatóság állapít meg az igazságügyi szakértőre nézve kizáró okot, a szakértői intézmény vezetője más szakértőt jelöl ki. 28/A. (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékben nyilvántartást vezet a szakértői intézmény a) megnevezéséről, b) elérhetőségéről (székhely, telefon, telefax, ), c) vezetőjének nevéről és d) alkalmazásában álló vagy oda szolgálatteljesítésre berendelt igazságügyi szakértők szakterületéről. (2) A szakértői intézmény (1) bekezdésben foglalt adatai nyilvánosak és azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a világhálón is közzéteszi. Az (1) bekezdésben foglaltakat a szakértői intézmény szakértői tevékenységet végző szervezeti egységeire is megfelelően alkalmazni kell. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat - ideértve azon szakterület (szakterületek) változását, melyen a szakértői intézmény szakértői tevékenységet végez - a szakértői intézmény vezetője köteles 8 napon belül az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak bejelenteni. Az igazságügyi szakértői testületek 29. (1) A miniszter - a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben az ott meghatározott szakkérdésekben szakértőként vélemény nyilvánítására igazságügyi szakértői testületet (a továbbiakban: Testület) hozhat létre. A Testület - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - jogi személy. (2) A Testület tagja olyan szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező személy lehet, aki az adott szakterületen tudományos fokozattal vagy legalább tízéves igazságügyi szakértői gyakorlattal rendelkezik. A testület elnökét és tagjait a miniszter - a szakterületet felügyelő miniszter egyetértésével - öt évre nevezi ki. (3) A Testület szakértőként vélemény nyilvánítására eseti bizottságot hoz létre. A bizottság három-, legfeljebb öttagú, eljárása során független, munkájáért külön díjazásban részesül. A Testület és a bizottság eljárásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. (4) A Testület tagjai a miniszter vagy képviselője jelenlétében esküt tesznek. A szakértői eskü az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem. (4a) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: igazságügyi szakértői testületi tag. (5) A jogi személy Testület a vagyonával önállóan gazdálkodik, üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a feladatai ellátásához vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó mértékben folytathat. A Testület tartozásaiért a saját vagyonával felel, a tagok a Testület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. (6) A Testület működése felett a miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol, melynek célja annak ellenőrzése, hogy a Testület működése az ügyrendjének és a jogszabályoknak megfelel, és a kirendelésnek eleget tesz. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan kérelem vizsgálatára, amelyben foglaltak alapján a bírósági vagy hatósági eljárási törvények alapján jogorvoslatnak van helye, valamint a szakértői vizsgálatra és a szakvélemény tartalmára. (7) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében a) felhívja a Testület tagjait a szabályszerű működés helyreállítására, b) összehívja a Testület tagjait a szabályszerű működéshez szükséges intézkedések megtétele érdekében, vagy c) ha a szabályszerű működés másként nem biztosítható, a Testület elnökének megbízatását - a szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben - visszavonja. (8) Nem jogi személy a Testület akkor, ha a gazdálkodása a miniszter rendeletében szabályozott egyéb módon is biztosított. A szakértőjelölt, szakkonzultáns és a segédszemélyzet 30. (1) A szakértő a szakértői vélemény elkészítéséhez a megfelelő szakismerettel rendelkező más személy segítségét (szakkonzultáns), a szakvélemény előkészítéséhez szakértőjelölt közreműködését, a technikai jellegű tevékenység elvégzésére segédszemélyzetet vehet igénybe. A szakkonzultáns, a szakértőjelölt és a segédszemélyzet igénybevételéről a szakvéleményben a kirendelő hatóságot tájékoztatni kell, a szakvéleményben továbbá fel kell tüntetni, hogy a szakkonzultáns milyen szakkérdésekben nyilvánított véleményt.

11 (2) A szakkonzultáns igénybevételéhez - ha a Kormány vagy a miniszter rendelete eltérően nem rendelkezik - a szakértőnek be kell szereznie a kirendelő hatóság hozzájárulását. Ha a szakvélemény elkészítéséhez személy vizsgálatára van szükség, és a kirendelő hatóság a kirendelő határozatban nem írja elő a szakkonzultáns személyéhez történő hozzájárulás kötelezettségét, a szakkonzultáns igénybevételéhez való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. (3) A szakértőjelölt az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében - igazságügyi szakértő szakmai felügyeletével - közreműködik a szakvélemény előkészítésében. (4) A szakértőjelölt kérelmére a szakértői kamara a szakértőjelölti minőség igazolására igazgatási szolgáltatási díj ellenében tizenöt napon belül hatósági igazolványt állít ki, amely tartalmazza a szakértőjelölt nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, a szakértőjelölti igazolvány számát, valamint a szakértőjelölt munkájának felügyeletét ellátó igazságügyi szakértő nevét és nyilvántartási számát. Az igazolvány kiállítására az a szakértői kamara illetékes, amelynek a szakértőjelölt munkájának felügyeletét ellátó igazságügyi szakértő a tagja. (5) A szakértői kamara az igazolványt akkor állítja ki, ha a szakértőjelölt a kérelemhez mellékelte a munkája felügyeletének alapjául szolgáló jogviszonyról szóló okiratot. Szakértői módszertani levél 30/A. (1) A MISZK elnöksége (a továbbiakban: elnökség) a szakértői tevékenység egységes és magas színvonalú ellátása érdekében szakértői módszertani levelet ad ki. A módszertani levél kiadását a MISZK és a szakértői kamara szakbizottságai, valamint a miniszter indítványozhatja. (2) Az elnökség az indítvány alapján a szakértői módszertani levél kidolgozása érdekében a szakértői módszertani levéllel érintett igazságügyi szakértői szakterületre a névjegyzékbe bejegyzett szakértőkből álló - a (4) bekezdés kivételével - nyolctagú bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hív össze. A bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. (3) A szakértői intézmények tevékenységi körébe eső szakterületekhez tartozó szakkérdésekben a szakértői módszertani levél kiadásához az érintett szakértői intézmény(ek) egyetértése szükséges. Ebben az esetben a bizottság négy tagját az érintett szakértői intézmény(ek) jelöli(k) ki. (4) Olyan szakkérdésben, amelyre nézve a szakvélemény adására külön jogszabály kizárólagosan valamely szervet jogosít fel, a háromtagú bizottság tagjait e szerv jelöli ki. Ha a szakvélemény adására több szerv jogosult, minden szerv két tagot jelöl a bizottságba. (5) Az elnökség nem adhat ki szakértői módszertani levelet olyan szakterületen, amelyen az egészségügyért felelős miniszter vagy annak irányítása, felügyelete alatt működő szervezet külön jogszabály alapján módszertani levél kiadására jogosult. 30/B. (1) A szakértői módszertani levél tervezetét a bizottság elnöke terjeszti az elnökség elé. (2) A szakértői módszertani levelet az elnökség akkor fogadja el, ha azt a bizottság többsége, de legalább hat tagja támogatja. Ha a bizottság hat tagból vagy annál kevesebből áll, akkor a szakértői módszertani levelet az elnökség akkor fogadja el, ha azt a bizottság valamennyi tagja támogatja. (3) Az elnökség a szakértői módszertani levelet megküldi a miniszter részére, amelyhez csatolja a bizottság tagjainak névsorát és a tagok támogatását igazoló iratokat. 30/C. (1) A miniszter gondoskodik a szakértői módszertani levél Hivatalos Értesítőben történő közzétételéről, és az általa vezetett minisztérium honlapján való megjelentetéséről. A szakértői módszertani levél - annak visszavonásáig - a honlapról nem távolítható el. (2) Ha az elnökség nem csatolja a 30/B. (3) bekezdésben megjelölt iratokat, a miniszter a szakértői módszertani levelet visszaküldi az elnökség részére. (3) Az elnökség figyelemmel kíséri a közzétett szakértői módszertani leveleket, és szükség esetén intézkedik - a szakértői módszertani levél kiadására vonatkozó rendelkezések szerint - azok visszavonásáról, illetve új módszertani levél kiadásáról. 30/D. A szakértői módszertani levél a Hivatalos Értesítőben történő közzétételétől a kirendelő szerv számára tájékoztatásul, a szakértőnek pedig a szakértő tevékenység ellátása során iránymutatásul szolgál. Ha a szakértő a szakértői módszertani levélben foglaltaktól eltér, azt a szakvéleményben meg kell indokolnia. Záró és átmeneti rendelkezések 31. (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak kivételekkel január 1-jén lép hatályba.

12 (2) (3) A 17. (4) és (5) bekezdésének az igazságügyi szakértői intézményekre vonatkozó rendelkezései január 1-jén lépnek hatályba. A hatálybalépés napjáig az igazságügyi szakértői intézmények esetén a szakértői díjat az állam javára kell felszámítani, és az az államot illeti meg. (4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a) azokat a szakkérdéseket, amelyekre nézve jogszabályban rögzített feladatkörében eljárva kizárólag meghatározott szervezet adhat szakvéleményt, b) azokat a szervezeteket, amelyek meghatározott szakterületeken szakvéleményt adhatnak, c) a névjegyzékre és a névjegyzékben szereplő adatok és tények nyilvántartása eljárási rendjére vonatkozó részletes szabályokat, d) az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság vagy hatóságok kijelölését, e) (5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg a) a szakértő eljárására, a szakvéleményre, a szakértői vizsgálatra és az egyes vizsgálattípusokra, a szakértői vizsgálathoz szükséges mintavételre és a vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátására, a szakértői ügyvitelre, b) az igazságügyi szakértői igazolványra, c) az igazságügyi szakértők jogi oktatására és vizsgájára, az oktatás és vizsga lebonyolítására és díjára, az oktatáson való részvétel szabályaira, a vizsga alóli mentesség eseteire és igazolásának szabályaira, valamint az oktatáson való részvétel és a vizsga letételének igazolására, d) az igazságügyi szakértő részére kötelező továbbképzés rendszerére, a továbbképzés teljesítésének mérési rendszerére és igazolására, a továbbképzés formáira, lebonyolításának módjára, a továbbképzési kötelezettség alóli mentesség eseteire és igazolásának szabályaira, valamint a továbbképzési program tartalma kialakításának módjára vonatkozó részletes szabályokat. (6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg a) az igazságügyi szakértői szakterületeket, valamint a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekre, az egyes szakterületek esetében a névjegyzékbe-vételi eljárás során a gyakorlati idő csökkentéséhez figyelembe vehető szakértőjelölti szakmai gyakorlati tapasztalatra, tudományos fokozatra, képesítésre és ágazati szakértői jogosultságra, ezek igazolására, valamint a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértő esetében a feltételek alóli mentesülésre, b) az igazságügyi szakértők alapismereti oktatására és vizsgájára, az oktatás és vizsga lebonyolítására és díjára, az oktatáson való részvétel szabályaira, a vizsga alóli mentesülés eseteire és igazolásának szabályaira, valamint az oktatáson való részvétel és a vizsga letételének igazolására, c) az érintett szakterület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben a szakértői testületeket, valamint azok működésére, szervezetére és eljárására, d) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az igazságügyi szakértői tevékenységet végzők díjazására, valamint a szakkonzultáns és a segédszemélyzet munkadíjára, e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a névjegyzékbe-vételi eljárás, a szakterület kiterjesztése iránti eljárás, a kamarai tagság szünetelésének engedélyezése iránti eljárás és a szakértőjelölti igazolvány kiállítása iránti eljárás igazgatási szolgáltatási díjának összegére, befizetésére, visszatérítésére és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat. (7)-(8) 32. (1) A miniszter december 31-ig a) felülvizsgálja a névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértők névjegyzékbe vétele feltételeinek fennállását, b) (2) Az (1) bekezdés alapján végzett vizsgálat eredményéről a miniszter az igazságügyi szakértőt írásban értesíti, aki az abban foglaltakról az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozhat. (3) Ha a felülvizsgálat során a miniszter megállapítja, hogy az igazságügyi szakértő december 31. előtt névjegyzékbe bejegyzett szakterülete megfeleltethető a miniszter rendeletében meghatározott valamely szakterületnek, és az igazságügyi szakértő e területen megfelel az igazságügyi szakértővé váláshoz e törvényben és a miniszter rendeletében előírt feltételeknek, módosítja az igazságügyi szakértő szakterületét a rendeletnek megfelelően. (4) Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján végzett vizsgálat szerint az igazságügyi szakértővé válás feltételei a (3) bekezdés szerint nem állnak fenn, a miniszter - az (5) bekezdés kivételével - határozatot hoz a törlési ok fennállásának megállapításáról. (5) Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján végzett vizsgálat alapján a miniszter megállapítja, hogy az igazságügyi szakértő december 31. előtt névjegyzékbe bejegyzett szakterülete megfeleltethető a miniszter rendeletében