ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: 1724-10/2011. Hiv. szám: - Tárgy: Ásványráró ÉDUKÖVÍZIG Előadók: dr. Horváth Cecília/ Hencz Gabriella Noviczki Zoltán Tatai Sándor Melléklet: - Szigetköz hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése - vízjogi létesítési engedély - könyvi szám: Győrzámoly-22 Ásványráró-15 Vízi H ATÁROZAT Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Székhely: 9021 Győr, Árpád u. 28-32.) engedélyes részére a VIZITERV Consult Kft és az OBSERVATOR Kultúrmérnöki Kft. OK-337-VE munkaszámú tervdokumentációja alapján, a szigetközi hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztésének keretében tervezett, az alábbiakban részletezett vízimunkákra és vízilétesítményekre az alábbi adja: v í z j o g i l é t e s í t é s i e n g e d é l y t I. A tervezett létesítmények/ munkák jellemző adatai Ásványi torkolati fenékküszöb Az Ásványi ágban előirányzott vízszintek: 113,25 114,10 mbf Helye: Ásványi ág 0+375 km szelvény Kis- és középvízi bukó: - koronaszint: 113,10 mbf - koronaszélesség: 7,0 m - hossz: 12,0 m A fenékküszöb további szakasza: - koronaszint: 114,40 mbf - koronaszélesség: 6,0 m A fenékküszöb teljes hossza 120,0 m A baloldalon hallépcső, a jobboldalon csónakátemelő és ideiglenes kikötő létesül a kis- és kedvtelés célú hajózás számára. Az Ásványi ágrendszer csatlakozása módosító beavatkozások - Zsilipes áteresz építése a Farkaslyuki zárásnál küszöbszint: 112,50 113,00 mbf nyílásméret: 4 x 2,34 m koronaszint: 116,00 116,50 mbf koronaszélesség: 4,0 m - Pókmacskási zárás részleges megbontása.
Az Árvai zárás átalakítása - Zsilipes áteresz helye: Árvai zárás 0+150 km szelvénye küszöbszint: 111,50 mbf nyílásméret: 6 x 2,34 m átjáró szint: 115,10 mbf átjáró szélesség: 4,0 m - A zárás többi része: koronaszint: 114,50 mbf koronaszélesség: 5,0 m alvízoldali stabilizálás rézsűhajlása: 1:5 - A zárás teljes hossza: 240 m A Bagoméri ág kotrása Kotrási szakaszok: 7+940 6+900 km szelvények között - kotrási fenékszint: 110,0 mbf - kotrási fenékszélesség: min. 40,0 m Az Árvai tó vízpótlása Összekötő csatorna helye: Bagoméri ág 6+950 km szelvénye - kotrási fenékszint: 112,65 mbf - kotrási fenékszélesség: 2,0 m Az Aprókövesi zárás átalakítása Helye: Bagoméri ág 6+550 km szelvény Kis- és középvízi bukó - koronaszint: 112,70 mbf - koronaszélesség: 7,0 m - hossz: 21,0 m A fenékküszöb további szakasza: - koronaszint: 114,10 mbf - koronaszélesség: 6,0m A fenékküszöb teljes hossza: 90 m A Tilosi zárás átalakítása Helye: Bagoméri ág 5+800 km szelvény Kis- és középvízi bukó: - koronaszint: 112,00 mbf - koronaszélesség: 7,0 m - hossz: 21,0 m A fenékküszöb további szakasza: - koronaszint: 113,35 mbf - koronaszélesség: 6,0 m A fenékküszöb teljes hossza: 70 m Alsóbős-Bagoméri ág rendezése A Bagoméri ágban tervezett vízszintek: 112,10 112,70 mbf Kotrási szakaszok: 0+000 0+900 km szelvények között - kotrási fenékszint: 110,00 mbf - kotrási szélesség: 6,0 m Malomercsédi ág rendezése Kotrási szakaszok: 0+440 1+200 km szelvények között - kotrási fenékszint: 110,00 mbf - kotrási szélesség: 6,0 m 2
A Bagoméri torkolati fenékküszöb Helye: Bagoméri ág 0+040 km szelvénye Kis- és középvízi bukó: - koronaszint: 112,00 mbf - koronaszélesség: 8,0 m - hossz: 20,0 m A fenékküszöb további szakasza: - koronaszint: 113,00 mbf - koronaszélesség: 6,0 m A fenékküszöb teljes hossza: 210 m A baloldalon hallépcső kerül kialakításra, a jobboldalon üzemi rámpa épül. Hosszúkői kiágazás fenékküszöb Helye: Bagoméri ág 0+550 km szelvény magasságában, a Hosszúkői-Pulai ág 4+990 km szelvényében Kis- és középvízi bukó: - koronaszint: 111,50 mbf - koronaszélesség: 5,0 m - hossz: 6,0 m 3 Pulai ág kiágazásának rendezése A kavicsdepónia elbontásra kerül, a 113,00 mbf szinten fenntartó út létesül, az ág végénél medervédelem kialakítására kerül sor. Pulai torkolati fenékküszöb Helye: a Duna 1806,76 fkm szelvény magasságában a Hosszúkő-Pulai ág 0+140 km szelvényében Kis- és középvízi bukó: - koronaszint: 110,90 mbf - koronaszélesség: 8,0 m - hossz: 10,0 m A fenékküszöb további szakasza: - koronaszint: 112,00 mbf - koronaszélesség: 6,0 m A fenékküszöb teljes hossza: 56 m A Patkányosi ágrendszer kotrása Kotrási szakaszok: Hosszúkői-Pulai ág kotrása: 4+990 3+796 km szelvények között: - kotrási fenékszint: 110,00 mbf - kotrási fenékszélesség: 6,0 m Hosszúkői-Pulai ág kotrása: 3+796 3+120 km szelvények között: - kotrási fenékszint: 110,00 mbf - kotrási fenékszélesség: 8,0 m Pulai ág kotrása: 1+882 1+170 km szelvények között: - kotrási fenékszint: 110,00 mbf - kotrási fenékszélesség: 6,0 m Hosszúkői fenékküszöb Helye: Hosszúkői-Pulai ág 2+890 km szelvényében Kis- és középvízi bukó: - koronaszint: 111,80 mbf - koronaszélesség: 5,0 m - hossz: 15,0 m A fenékküszöb további szakasza: - koronaszint: 112,7 mbf - koronaszélesség: 5,0 m A fenékküszöb teljes hossza: 24,6m
Hosszúkői átjáró Helye: Hosszúkői-Pulai ág 3+796 km szelvényében - koronaszint: 113,50 mbf - átjáró szélesség: 4,0 m - nyílás szélesség: 8,0 m Matláki ág kotrása Kotrási szakasz 0+000 1+156 szelvény - kotrási fenékszint: 110,20 110,30 mbf - kotrási fenékszélesség: 2,0 m Árvízlevezetési képesség javítása a Medvei-hídnál - tághálózatú művelés: 4 ha Békaéri tápcsatorna kotrása - kotrási fenékszint: 111.80 mbf - kotrási fenékszélesség: 2,0 m Patkányosi tápcsatorna kotrása - kotrási fenékszint: 110,00 mbf - kotrási fenékszélesség: 2,0 m Patkányosi tápcsatorna átjáró Helye: 0+080 szelvény - koronaszint: 112,50 mbf - átjáró szélesség: 4,0 m - nyílás szélesség: 8,0 m Mázsaházi átjáró átépítése Helye: 0+208 szelvény - koronaszint 113,00 mbf - átjáró szélesség: 4,0 m - nyílás szélesség: 6,0 m Kis-szigeti átjáró magasítása Helye: Hosszúkői-Pulai ág 2+658 szelvény - koronaszint: 110,95 mbf Kalacsi fenékküszöb Helye: Patkányosi tápcsatorna 0+748 szelvény Kisvízi bukó: - koronaszint: 110,55 mbf - hossz: 0,5 m Középvízi bukó: - koronaszint: 111,00 mbf - hossz: 0,7 m Átjáró a Kalacsi ágban A Cigány rámpánál lévő ún. Baki átjárás vápás kialakítása. Fenékküszöbök rézsűhajlásai: - felvízi rézsűhajlás: 1:3 1:5 - alvízi rézsűhajlás: 1:5 1:1,15 Hallépcsők jellemző adatai - kisvízi bukószint kisvízi vízszint 0,35 0,5 m - középvízi bukószint középvízi vízszint 0,90-0,65-0,45 m - rézsűhajlás 1:15 4
A kisvízi bukók szélessége: 0,5 1,00 m A középvízi bukók szélessége: 0,7 m A küszöbök közötti lépcső: 0,15 m A küszöbök távolsága: 2,25 m 5 Csónakátemelő és üzemi rámpa - szélesség: 4,0 m - lejtés: 1:10 A beruházással érintett ingatlanok /ingatlan alrészletek/: Ásványráró 0295/5c; 0299; 0315/1; 0324a; 0329; 0336/5; 0336/6a; 0337/4; 0337/7; 0338; 0339/6a; 0339/7a; 0347/2; 0348/8; 0348/9-ből kialakuló 0348/19; 0359/2 hrsz. Győrzámoly 0241; 0242/5a; 0242/6y; 0242/6a; 0243; 0244; 0245; 0247; 0248; 0253a; 0253c; 0260/6; 0264; 0265/2a; 0293a; 0294 hrsz. II. A kivitelezés során az engedélyesnek be kell tartani az alábbi hatósági előírásokat: 1. Az eljáró hatóság előírásai: 1.1. A kivitelezés a benyújtott és e határozattal jóváhagyott, az OBSERVATOR Kultúrmérnöki Kft. által készített OK-337 VE munkaszámú tervdokumentáció alapján történhet. 1.2. Kiviteli munkát végezni az engedélyezett tervdokumentációban feltüntetett, e határozatban felsorolt ingatlanokon, illetve azoknak a terv szerint meghatározott részein lehet. 1.3. A kiviteli munkákat úgy kell megszervezni, hogy azok a vízfolyások, mellékágak levonulási viszonyait ne befolyásolják kedvezőtlenül, a medrekben káros hatásokat ne okozzanak. 1.4. A hullámtereken, nyílt ártereken történő munkavégzés során, a vízfolyásokon levonuló árhullámokra számítani kell, a kivitelezéseket kisvizes időszakban kell végezni, az árhullámok okozta károkért a felelősség az engedélyest terheli. 1.5. A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni vizek szennyeződésének elkerülése érdekében. Amennyiben az építés során vízszennyezés következne be, úgy azt a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett haladéktalanul be kell jelenteni a Felügyelőségnek és a vízfolyás kezelőjének. 1.6. A kivitelezés után a környező terepet az eredeti állapotának megfelelően helyre kell állítani. 1.7. A megépülő vízilétesítmények folyamatos karbantartását, állagmegóvását a rendeltetésszerű üzemeltetésre kiadandó vízjogi üzemeltetési engedély jogerőssé válásáig is el kell végezni. 1.8. Az ismert rétisas fészkek 400 m sugarú körzetében a január 1. július 15. közötti időszakban a munkavégzést szüneteltetni kell. 1.9. Az ismert fekete gólya és barna kánya fészkek 400 m sugarú körzetében a március 1 július 31. közötti időszakban a munkavégzést szüneteltetni kell. 1.10. A fás szárú növények szükséges irtását minimalizálni kell és azt csak vegetációs időn kívül, az október 1 - március 15. közötti időszakban szabad végezni. A mederben végzett munkáknál a természetközeli állapotú élőhelyeket kímélni kell. 1.11. A mederkotrások során a meglévő zátonyokat meg kell őrizni, a rajtuk található értékes növénytársulások (ártéri ruderális folyómeder növényzet, bokorfüzesek, iszapnövényzet) megőrzése céljából. Szintén meg kell őrizni a sekély vizű öblözeteket, amelyek védett állatfajok fontos szaporodóhelyei. 1.12. A védett kétéltű-, hal- és madárfajok szaporodó illetve telelő egyedeinek megóvása érdekében az állandóan vízzel borított szakaszok kotrását az augusztus 1 október 31. közötti időszakban szabad végezni. A kiszáradó mederszakaszok kotrását a száraz időszakban kell végezni. 1.13. A kotrással olyan mederszerkezetet kell kialakítani, amely megfelelően változatos élőhelyeket hoz létre, sekély, nem áramló vizű öblöket is kialakítva. 1.14. A kikotort mederanyagot a beállt, jó természetességű fás társulásoknak otthont adó partszakaszokon nem szabad elhelyezni. A kikotort mederanyag elhelyezése során nem szabad a meglévő talajmélyedéseket, kubikgödröket feltölteni.
6 1.15. A földmunkák végzése után a parti területeket legalább 3 éven át évente egy alkalommal kaszálni vagy szárzúzózni szükséges a gyommentesítés érdekében. 1.16. Az élővilág zavarásának csökkentése érdekében a munkálatokat szakaszolva kell végezni, hogy a beavatkozással érintett területről az állatok nyugodtabb területre tudjanak húzódni. 1.17. A mellékágakat kísérő ligeterdő maradványokat kímélni kell. Kiemelt figyelmet fordítva az idős faegyedek megőrzésére, az odúlakó madarak védelme érdekében. 1.18. A vízkivételi helyek összhangban kell legyenek a mentett oldali vízpótlás terveivel. 1.19. A vízpótlás ökológiai céljainak megvalósulása érdekében a mellékágak vízszintjeinek lehetőség szerint modelleznie kell a természetes évszakonkénti vízmozgást. Ennek érdekében a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelemben rögzíteni szükséges a vízkezelés ehhez igazodó szabályait, amelyeket előzetesen egyeztetni szükséges a terület természetvédelmi kezelését ellátó Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal. 1.20. Az egyes beruházási elemek kivitelezésének megkezdése előtt, a természeti értékek védelme érdekében terepi egyeztetést kell tartani a természetvédelmi kezelést ellátó Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal, kiemelt figyelmet fordítva a fenti feltételek gyakorlati megvalósításának részleteire. A munkálatok e nélkül nem kezdhetők meg. 1.21. A kivitelezési munkákat megkezdeni csak a kisajátítási eljárásokban hozott jogerős, a kisajátítást elrendelő határozat birtokában lehet. 2. A Veszprémi Bányakapitányság VBK/ 3458/2/2010. számú, VBK/899-2/2011. számú állásfoglalásával módosított szakhatósági állásfoglalásában az engedély kiadásához külön előírások tétele nélkül hozzájárult. 3. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Irodája 410/5221/1/2010. számú végzésében szakhatósági eljárását hatáskör hiányában megszüntette. 4. Az ÁNTSZ Győr, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete 6384-2/2010. számú állásfoglalásában az engedély kiadásához külön előírások tétele nélkül hozzájárult. 5. Az ÁNTSZ Mosonmagyaróvár Kistérségi Népegészségügyi Intézete 2209-2/2010. számú állásfoglalásában az engedély kiadásához külön előírások tétele nélkül hozzájárult. 6. A Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/10117-4/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett előírásokat: 6.1. A hullámtéri vízpótlás tervezett vízi munkáinak végzése során biztosítani, hogy: 6.1.1. az érintett termőföld területeken humuszos termőrétegmentés - a beruházás ütemének megfelelően történjen, - a mentett termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról folyamatos, külön nyilvántartás készüljön, - a mentett termőréteg termőföldként történő szakszerű felhasználása biztosított legyen, 6.1.2. a beavatkozásra tervezett létesítményekkel közvetlenül szomszédos termőföldek: - minőségében romlás, - szelvényében talajszennyezés, szélsőséges vízháztartási helyzet ne alakuljon ki. 6.1.3. a talajvédelmi célokat is szolgáló belvízelvezető rendszerek üzemeltetése zavartalan legyen, 6.1.4. a létesítési munkák során időlegesen igénybe vételre kerülő termőföld területeken az eredeti agronómiai talajállapotok a kivitelezési munkákat követően helyreállításra kerüljenek. 7. A Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság 27.312298-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett előírásokat: 7.1. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) 78. (2) bekezdése alapján az erdőterületek igénybevételéhez az erdészeti hatóság engedélye szükséges, a 81. (1) bek. alapján erdővédelmi járulék fizetési kötelezettség mellett. 7.2. Kivitelezés kizárólag az erdészeti hatóság erdőterület igénybevételre vonatkozó, jogerős határozata birtokában, valamint az igénybevétel érdekében szükséges fakitermelési munkálatok Evt. 40. (3) szerinti erdőterv módosítás, és az Evt. 41. (1) szerinti bejelentést követően kezdhető meg. 7.3. Az erdőterületen a kotrási iszapanyag (zagy) elhelyezése is engedély köteles. 8. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Osztálya KU/HF/3265/3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett előírásokat:
7 8.1. Vízi úton történő munka csak akkor végezhető, ha a beruházó (vagy kivitelező) rendelkezik a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott vízi munka végzési engedéllyel. A kivitelezési munkát csak hajózási engedéllyel rendelkező társaságnak, az engedélybe bevezetett úszó létesítményekkel lehet végezni. Az esetleges bevezetésre kerülő forgalomkorlátozásokról csak a konkrét építési technológia és az ütemterv ismeretében fog a Nemzeti Közlekedési Hatóság határozni. Az engedélyezési kérelmet a 28/2000. (XII.18.) KöViM rendelet 13. (6) bekezdése alapján kell összeállítani. 8.2. A munkavégzés során keletkezett kotrási anyag kirakásához amennyiben a tevékenység nem engedélyezett kikötőben, vagy kijelölt zagytéren kerül elhelyezésre, - a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélye szükséges, melyet a kirakás megkezdése előtt meg kell kérni. 8.3. Ez az állásfoglalás csak a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás lefolytatásához használható fel, érvényességi ideje megegyezik az engedélyező hatóság engedélyében meghatározott határidővel. 9. Egyéb előírások: 9.1. Be kell tartani a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2010.10.08-án kelt jegyzőkönyvében foglaltakat. III. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. A dokumentációhoz csatolni kell a megvalósulási dokumentációt, vagy a létesítési engedélyes terv szerinti megvalósulást igazoló felelős kivitelezői nyilatkozatot, valamint a műtárgyak és hallépcsők üzemelési szabályzatát. Amennyiben a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. IV. A vízjogi létesítési engedély e határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 évig hatályos. A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Győrzámoly-22 és Ásványráró-15. számokon a vízikönyvbe bejegyzi. VI. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 360.000.- Ft, azaz Háromszázhatvanezer forint, melyet az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell.
8 I N D O K O L Á S A VIZITERV Consult Kft. (1149 Budapest XIV. Kövér Lajos u. 13.) tervező nyújtott be kérelmet az Északdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízásából a Szigetköz hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése keretében tervezett vízimunkák elvégzésére, illetve vízilétesítmények megépítésére. A hatóság felhívására a kérelmező megfizette az eljárásért fizetendő 720.000.- Ft. igazgatási szolgáltatási díjat, továbbá megfizette az Erdészeti Igazgatóság 7.500 Ft. összegű, szakhatósági eljárásáért fizetendő díjat. A hatóság H-10851-3/2010. számú végzésében felhívta a kérelmezőt az ingatlanokra vonatkozó rendelkezési jogosultsága igazolására, az érintett közműkezelők nyilatkozatainak benyújtására, valamint a vízilétesítmények megvalósításával érintett termőföld művelési ágú ingatlanok végleges, illetve időleges más célú hasznosítását engedélyező ingatlanügyi hatóság határozatának benyújtására. A hatóság értesítette az eljárásról a jogszabályban meghatározott társadalmi szervezeteket, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 29. (3) bekezdés b.) pontja alapján, továbbá tekintettel a nagyszámú érintettre hirdetményt bocsátott ki. A 10851-6/2010. számú hirdetmény Ásványráró Község, Győrzámoly Község Polgármesteri Hivatalainak hirdetőtábláján, a Felügyelőség hirdetőtábláján és internetes honlapján került elhelyezésre. Az eljárás folyamán az ügyben észrevétel nem érkezett. A hatóság megkereste az érintett szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kiadása végett, melyek az alábbiak szerint nyilatkoztak: Az ÁNTSZ Győri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Intézete 6384-2/2010. szakhatósági állásfoglalásában az engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárult. Állásfoglalása indokolásában megállapította, hogy a megküldött tervdokumentáció tartalma megfelel a hatályos ágazati jogszabályokban előírtaknak. A szakhatóság hatáskörét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet, illetékességét a 362/2006. (XII.28.) Korm. rendelet állapítja meg. Az ÁNTSZ Mosonmagyaróvári Kistérségi Intézete 2209-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában az engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárult. Állásfoglalása indokolásában megállapította, hogy az engedély kiadása közegészségügyi szempontból nem kifogásolható. A szakhatóság hatáskörét a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet, illetékességét a 362/2006. (XII.28.) Korm. rendelet állapítja meg. Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/10117-4/2010. számú állásfoglalásában e határozat rendelkező részében rögzített előírások betartása mellett járult hozzá az engedély kiadásához. Állásfoglalása indokolásában megállapította, hogy a tárgyi hullámtéri vízpótlás létesítményein tervezett beavatkozások több szakasza termőföldnek minősülő területen fog megvalósulni, a meglevő medrek külterületi termőföldekkel közvetlenül határosak így a talajvédelmi hatóság az ügyben szakhatósági jogkörrel rendelkezik. Megállapította továbbá, hogy a tervezett vízpótlás a termőföldek vízellátási- és talajminőség-védelmi céljait is szolgálja. A létesítési munkálatok során a humuszos termőréteg mentés mennyiségének és felhasználásának külön, naprakész nyilvántartása, annak termőföldként történő szakszerű felhasználása jogszabályban előírt követelmény. A beavatkozásra tervezett létesítményekkel szomszédos termőföld területek minősége védelme érdekében a rendelkező részben tett talajvédelmi kikötés betartása indokolt. Jelen vízjogi létesítési engedélyezési eljárást követni fogja a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságoknál az érintett termőföldek végleges és időleges más célú hasznosítási engedélyezési eljárása, mely nélkül a kivitelezési munkák nem kezdhetőek el. Az ingatlanügyi engedélyezés alapját képezi a tervezett védelmi szakaszok által érintett ingatlanokban bekövetkezett változások földmérési vázrajzai, pontos területi kimutatása művelési áganként, melyek alapján elkészíthetőek a humuszos termőréteg mentési és mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő talajvédelmi tervek. Az ingatlanügyi engedélyezési, továbbá a hullámtéri vízpótlás vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásokba szakhatóságunkat be kell vonni. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság, a rendelkező részben tett jogszabályokon alapuló talajvédelmi kikötések közlése mellett figyelemmel a KEOP-7.2.2.1-2008-0001 forráspályázatának elnyeréséhez feltétlenül szükséges tárgyi engedély beszerzésének fontosságára alakította ki állásfoglalását, jelen vízjogi engedélyezési eljárás során. Az állásfoglalás a Ket. 22. (1) bek, a 44. (1) és (9) bek, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 1. (1) és (3) bek, a 2. a.) c.) és i.) pontján, a 44., az 50. b.)pontján, az 55., valamint a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32./E. (3) és (5) bekezdésén alapul. A szakhatóság
9 hatásköre és illetékessége a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 10. b.) pont, és 32. (1) bekezdésén alapul. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Osztálya Hajózási Hatósági Főosztálya KU/HF/3265/3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában e határozat rendelkező részében rögzített előírások betartása mellett járult hozzá a vízjogi létesítési engedély kiadásához. Indokolásában megállapította, hogy a tervezett létesítmények megvalósításával kapcsolatban hajózási kifogás nem merült fel, ezért szakhatósági hozzájárulását kikötésekkel megadta. A 29/2001. (IX.1.) KöViM rendelet 1. számú melléklet 34.h) pontja szerinti 1.568, Ft. hajózási hatósági eljárási díj hiánypótlásként befizetésre került. Állásfoglalását a Ket. 44., 45. -i, a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. tv. 74., a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges vizek víziúttá nyilvánításáról szóló 17/2002. (III.7.) KöViM rendelet, a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló 28/2000. (XII.18.) KöViM rendelet előírásainak figyelembevételével a hajózási hatóságok feladat- és hatásköréről, valamint illetékességéről szóló 237/2002. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott hatáskörében és illetékességi területén eljárva hozta meg. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitánysága VBK/3458/2/2010. számú állásfoglalását VBK/899-2/2011. számú állásfoglalásában módosította, és szakhatósági hozzájárulását az engedély kiadásához kikötés nélkül kiadta. Indokolása szerint az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 076/2011. sz. ügyiratában foglaltakat a bányakapitányság megvizsgálta, és az 1993. évi XLVIII. tv. 20. (6) bek. b.) pontja alapján módosította korábbi állásfoglalását. A bányakapitányság hatáskörét a 347/2006. Korm. rendelet 32./A. (1) bek, alapján a rendelet 4. számú melléklete, illetékességét a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2. (2) bek. biztosítja. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Irodája 410/5221/1/2010. számú végzésében szakhatósági eljárását hatáskör hiányában megszüntette. Indokolásában megállapította, hogy a tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint így figyelemmel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdésére nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem veszünk részt. Felhívja azonban az engedélyt kérő/beruházó/kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv) 24. -ában foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A megyei múzeum a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45. (4) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen, így kéri az Örökségvédelmi Iroda, hogy a beruházó/kivitelező a földmunkák/ mederkotrások megkezdéséről azt megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes megyei múzeumigazgatóságot értesítse (Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága, (9021 Győr, Széchényi tér 5., és biztosítsa terület átvizsgálásának lehetőségét. Az Örökségvédelmi Iroda döntése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 45/A. (3) bekezdésén alapul, állásfoglalását a Ket. 44. (6) bekezdésére és 71. (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hozta meg. A Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság 27.312298-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett előírásokat e határozat rendelkező részében rögzítette a hatóság. Indokolásában megállapította a következőket: A Viziterv Consult Kft. által készített tervdokumentáció alapján (tervszám: OK-337 Ve) nyilvántartásaim szerint az alábbi erdőtervezett erdőterületek érintettségét állapítottam meg: 7.1. Ásványi torkolati fenékküszöb Ásványráró 0347/2 12 VI 7.5 Árvai-tó vízpótlása Ásványráró 0339/6 30 D, E, CE, TI 7.7 Tilosi zárás átalakítása Ásványráró 0337/4 14 VI 7.8 Alsóbős-Bagaméri ág rendezése Ásványráró 0229 14 VI 7.9 Malomercsédi ág rendezése Ásványráró 0324 15 VI Ásványráró 0315/1 15 VI
10 7.10 Bagaméri torkolati fenékküszöb Ásványráró 0299 20 VI 7.16 Hosszúkői átjáró Győrzámoly 0242/5 Győrzámoly 0249 3 L 6 F 7.17 Matláki ág kotrása Győrzámoly 0242/6 Győrzámoly 0294 Győrzámoly 0293 Győrzámoly 0241 19 C, D, F, K, NY 21 VI 21 F 28 A, B, TI 7.18 Béka éri tápcsatorna kotrása Ásványráró 0295/5 27 F 7.20 Patkányosi tápcsatorna kotrása Győrzámoly 0247 Győrzámoly 0241 13 VI, ÚT 27 B 7.21 Patkányosi átjáró Győrzámoly 0247 Győrzámoly 0242/5 13 ÚT 3 ÚT 7.22 Mázsaházi átjáró Győrzámoly 0242/6 19 F, ÚT 7.24 Kalacsi vízkivételi kőküszöb Győrzámoly 0247 15 VI 7.25 Baki átjáró Győrzámoly 0260/12 Győrzámoly 0247 Győrzámoly 0242/6 14 ÚT 15 ÚT 15 ÚT A tervezett beruházás a vízpótlást és szabályozást célozza meg, ami az erdészeti érdekeket is szolgálja, így az hozzájárulásom megadása mellett döntöttem. Szakhatósági állásfoglalásomat az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. 78. (2) alapján, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi XCL. törvény (továbbiakban Ket.) 44. (1) foglaltak alapján adtam ki. Az erdészeti hatóság hatásköre a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 7. (1) bek, valamint a 10. e.) alapján, illetékessége a 3. sz. melléklet 8. pontján alapul. A benyújtott kérelem, iratok és műszaki dokumentációk alapján megállapíthatóak az alábbiak: A hullámtéri vízpótlás célja egyrészt az Ásványi ágrendszer alsó szakasza, a Bagoméri és a Patkányosi ágrendszer vízpótlásának megoldása, a jó ökológiai állapot elérése, másrészt a víz szolgáltatása a mentett oldal felé, a mentett oldali talajvízjárás kedvezőbbé tétele, az alacsony talajvízszintek megemelése. Az Alsó-Szigetközi hullámtéri vízpótlás koncepciója: A vízpótlást a Felső-Szigetközi hullámtéri vízpótlásból származó jelenleg túlfolyó -vízzel kell megoldani. Ehhez az szükséges, hogy a kis- és középvizek esetén a víz ne távozzon a Régi Duna meder felé, továbbá biztosítani kell a víz útját a vízpótlásba bevonni kívánt mellékágrendszereken keresztül. Ehhez fenékküszöböket kell építeni az Ásványi, Bagoméri és Pulai ág torkolatánál, meg kell teremteni a kapcsolatot az Ásványi és Bagoméri ág között az Árvai zárás átalakításával, kotrásokkal meg kell oldani a víz továbbvezetését az ágrendszereken keresztül, szükség szerint közbenső fenékküszöbök építésével biztosítva a megfelelő vízszinteket. A vízpótlás tervezett vízszintjei: - Ásványi ágrendszer alsó szakasza: 113,25 114,10 mbf - Bagoméri ágrendszer: 112,00 113,20 mbf - Patkányosi ágrendszer: 110,97 112,70 mbf A vízpótlás előirányzott vízhozamai: A vízpótlás előirányzott vízhozama: 14 56 m 3 /s. Ebből az - Ásványi ágrendszer vízpótlására: 5,5 23 m 3 /s - a Bagoméri és Patkányosi ágrendszer vízpótlására: 8,5 33 m 3 /s áll rendelkezésre. A korábbi évek vízpótlást célzó beavatkozásai a hullámtéren csak az Ásványi ágrendszer felső végéig terjedtek. Kimaradt az Ásványi ágrendszer alsó szakasza, a Bagaméri ágrendszer és a Patkányosi ágrendszer vízpótlása. A benyújtott tervdokumentáció ezen problémák megoldására nyújt megoldási javaslatot. A korábban elkészített, Dunára vonatkozó hidrológiai vizsgálatok alapján megállapítható, hogy jelentős medersüllyedések következtek be, amelyek hatására a kapcsolódó mellékágak vízellátásának fokozatos romlása, esetenként megszűnése, a mellékágak kiszáradása következett be. Ezt a tendenciájában romló folyamatot, a hajózás érdekében végzett hagyományos folyószabályozás, a térség felett lévő vízlépcsők görgetett hordalékot visszatartó hatása és a végrehajtott ipari kavicstermelés okozta. A hullámtéri vízpótlás vízjogi létesítési engedélyezési tervével egyidejűleg készül az érintett térség mentett oldali vízpótlásának vízjogi létesítési engedélyezési terve. A hullámtéri és mentett oldali vízpótlás összefügg egymással, miután a hullámtéri vízpótlás vizet szolgáltat a mentett oldal felé, és kedvezően befolyásolja a mentett területek talajvízjárását, ezáltal mérsékli az alacsony talajvízszinteket.
11 Az engedélyezésre benyújtott dokumentáció tartalmazza a megvalósítani kívánt vízilétesítmények, és az elvégezni kívánt vízimunkák fő paramétereit, melyek megfelelnek a műszaki irányelveknek, és a térség vízgazdálkodási, vízvédelmi, ökológiai célkitűzéseinek megvalósulása szempontjából fontos és hasznos intézkedéseket tartalmaznak. A beruházással érintett ingatlanok közül a kérelmező vagyonkezelésében van az alábbiak: Ásványráró 0295/5; 0329; 0337/7; 0339/7; Győrzámoly 0241; 0243; 0245; 0248; 0264. A Magyar Állam tulajdonát képezi, és a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. vagyonkezelésében vannak az alábbi, tárgyi beruházással érintett ingatlanok: Ásványráró 0299; 0315/1; 0324; 0337/4; 0338; 0347/2; 0359/2; Győrzámoly 0242/5; 0242/6; 0244; 0247; 0253; 0260/6; 0265/2; 0293; 0294 hrsz. A kérelmező Északdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a vagyonkezelővel szerződést kötött a fentiekben felsorolt ingatlanok beruházással érintett részeinek igénybevételére. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal előtt az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kérelmére folyamatban vannak az alábbi, érintett ingatlanok kisajátításra irányuló kérelmek: GYH/1405/2011. számon az Ásványráró 0336/5 hrsz-ú ingatlan; GYH/1574/2011. számon az Ásványráró 0336/6 hrsz-ú ingatlanból kialakuló 0336/9 hrsz-ú ingatlan; GYH/1442/2011. számon a 0339/6 hrsz-ú ingatlan; GYH/1404/2011. számon a 0348/8 hrsz-ú ingatlan; GYH/1403/2011. számon a 0348/9 hrsz-ú ingatlanból kialakuló 0348/19 hrsz-ú ingatlan. A Győri Körzeti Földhivatal 10.771/3/2010. számú határozatával engedélyezte a Győrzámoly 0242/5, 0242/6, és 0265/2 hrsz-ú ingatlanok érintett részének végleges más célú hasznosítását. A Mosonmagyaróvári Körzeti Földhivatal 10.229/2010. számú határozatával adott engedélyt az Ásványráró 0348/9 hrsz-ú ingatlanból kialakuló 0348/19 hrsz-ú ingatlan, valamint a 0339/7 hrsz-ú ingatlan más célú végleges hasznosítására. A tervezési terület része az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1987. (III. 19.) számú OTvH határozatával alapított és a védettség fenntartásáról rendelkező 143/2007. (XII. 27.) KvVM rendelete alapján védett Szigetközi Tájvédelmi Körzetnek, valamint HUFH 30004 kódszámon, Szigetköz elnevezéssel része a Natura 2000 hálózatnak. A 2937/2010. számon lefolytatott környezeti hatásvizsgálati eljárás során elkészült a Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció is. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 8. (1) szerint a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. Továbbá a 16. (5) bek. szerint a vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A 31. szerint tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. A 43. (1) bek. szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. (1) bek. szerint olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A (2) bekezdés szerint amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni. Tárgyi beruházással érintett terület természetközeli állapotban lévő vizes élőhely. A beruházási terület számos védett illetve közösségi jelentőségű állatfaj élőhelye, valamint jelentős területen megtalálhatók közösségi jelentőségű növénytársulások is. A hatásbecslési dokumentáció alapján megállapítható, hogy a tervezett vízpótlás a létesítés és időszakos karbantartás során lokálisan zavaró és enyhén károsító hatású lehet egyes védett, illetve közösségi jelentőségű állatfajok egyedeire, valamint kis mértékben a közösségi jelentőségű növénytársulásokra is. A zavaró és károsító hatások minden érintett faj és növénytársulás szempontjából elviselhető mértékűek, állományszinten nem jelentősek. Ezzel szemben a vízpótló rendszer megfelelő üzemeltetése a hullámtéri
12 élőhelyek ökológiai állapotát és ez által a védett illetve közösségi jelentőségű fajok életfeltételeit jelentősen javítani fogja. A tervezett hullámtéri vízpótlás elősegíti a hagyományos tájhasználati módok fenntartását, a szigetközi táj arculatának megőrzését. Fentiek szerint a beruházás a rendelkező részben írt feltételek megvalósulása esetén a természet- és tájvédelmi érdekkel összhangban van. A hatóság döntésének meghozatalakor figyelemmel volt az alábbi közműkezelők nyilatkozataira: Magyar Telekom 925-31891624-2/2010. számú, ÉGÁZ-DÉGÁZ Zrt. 77119-5968-2/2010. számú, E.ON Zrt. E 21 J 1439/101. és 251/2610/2010. számú, SzigVíz Kft. 2010. 10.06-i jegyzőkönyvi, Pannon-Víz Zrt. 2010.10.05-i jegyzőkönyvi, Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2010.10.08-i jegyzőkönyvi nyilatkozatok. A tervdokumentáció műszaki szempontú vizsgálata során a hatóság megállapította, hogy a tervdokumentáció megfelelt a tárgyban érvényes műszaki feltételeknek, valamint a vízjogi létesítési engedély műszaki követelményeinek. A fentiek alapján megállapítható, hogy tervezett vízmunkák, vízilétesítmények megvalósítása, az előírások betartása mellett vízgazdálkodási, természetvédelmi érdeket nem sért, ezért a határozat rendelkező részében foglalt tartalommal a hatóság a vízjogi létesítési engedély kiadásáról döntött. A hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 28-29. -aiban, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996.(VI.13) KHVM rendeletben, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V.22) Korm. rendeletben, a Tvt-ben, valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletben foglaltak alapján hozta meg. A vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdései rendelkeznek. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. (1) bekezdés alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 99. (1) bekezdése biztosítja. A hatóság határozatát hirdetményi úton teszi közzé, összhangban az eljárás megindulásáról szóló hirdetményi értesítéssel a Ket. 78. (4) bekezdése és 80. -a alapján. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. A hatóság hatásköre a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV/1./A. pontján alapul. Győr, 2011. augusztus 4. Németh Zoltán s.k. igazgató