A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel és hálával megemlékezve arról, - hogy a hét magyar törzs szövetségéből létrejött a magyar állam, amelyhez utóbb a három kabar törzs is csatlakozott; - hogy a magyar törzsszövetség fejedelmet választott, akinek vezetésével 895 és 902 között az avar állam jogutódjaként fellépve birtokba vette a Kárpát-medencét; - hogy a magyar fejedelmek a törzsszövetség nemzetségeit uralmuk alatt egyesítették, létrehozva az egységes magyar államot; - hogy Szent István király a pápától koronát nyert és országát az európai államok nagy családjába illesztve kiépítette a keresztény államszervezetet és lerakta a keresztény magyar jogrend alapjait, majd halála előtt országát Máriának akinek fiát Isten Fiának és Megváltónak hirdeti a keresztény világ hűbéri pártfogásába adta, megakadályozva bármely evilági hatalom törekvéseit a magyar állam függetlenségének csorbítására; - hogy András és Béla királyaink a magyar állam függetlenségét helyreállították és megvédelmezték; - hogy Szent László és Kálmán királyaink a keresztény magyar államiságot és jogrendet megszilárdították és a Magyar Királyság és a Horvát Királyság a közös király személyén nyugvó, állandó közjogi kapcsolatot hoztak létre; - hogy Jeruzsálemi András királyunk az ország rendjét és a nemesek jogait Aranybullájában rögzítette; - hogy Nagy Lajos királyunk Jeruzsálemi András királyunk Aranybulláját megerősítette, és minden nemes azonos szabadságát kinyilvánította; - hogy Zsigmond királyunk a Szent Korona szuverenitását és hatalmát a királyok felett elismerte, és a városok követeit az országgyűlésre meghívta; - hogy Igazságos Mátyás királyunk a Szent Koronát fogságából kiváltotta és megszilárdította a rendek jogait; - hogy Ulászló királyunk uralkodása alatt Werbőczy István ítélőmester a különös magyar szokásjogot egybefoglalta; - hogy Mátyás, Károly és Lipót királyaink a Szent Korona országainak különállását és jogait elismerték és megerősítették; - hogy Ferdinánd és Ferenc József királyaink alatt a rendi magyar állam a nemesség minden országlakosra történő kiterjesztésével és a polgár államberendezkedés alapjainak lefektetésével alkotmányos monarchiává alakult; - hogy 1946. évi I. törvénnyel a Magyar Királyság köztársasággá alakult; továbbá mély fájdalommal megemlékezve arról,

- hogy a vesztes világháborúk után a Magyar Királyság szuverenitását semmibe vették, területét megcsonkították; - hogy a magyar állam 1944. március 19. és 1990. június 14. között idegen megszállás igáját nyögte; - hogy a magyar állam az emberellenes ideológiák és diktatúrák uralma idején, amelyek több százezer ember halálával és megnyomorításával mocskolták be a magyar állam nevét, állampolgárainak és az oltalmába menekülő más üldözötteknek nem tudott védelmet nyújtani; a magyar közjog legjobb hagyományai követésének szándékával, egy demokratikus, korszerű és hatékony állami berendezkedés és egy igazságosabb társadalmi és gazdasági rend kialakítása végett az alábbi törvényt alkotja: [1:1]. A Szent Korona szuverenitása I. RÉSZ I. fejezet A közhatalomról (1) A Magyar Köztársaságban a szuverenitás a Szent Koronát illeti. (2) A Szent Korona szuverenitásából fakadó jogait tagjai összességén vagy az általuk választott képviselőkön keresztül gyakorolja. (3) A Magyar Köztársaság valamennyi állampolgára a Szent Korona tagja. (4) A Szent Korona tagjának, tagjai csoportjának, egyéb társadalmi vagy állami szervezetnek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom, illetve a szuverenitásból fakadó jogok erőszakos megszerzésére, alkotmányellenes gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni. [1:2]. A Magyar Köztársaság államformája (1) Magyarország: köztársaság. (2) Magyarország államformája ügydöntő népszavazás alapján hozott törvénnyel változtatható meg. E népszavazás érvényességéhez a választópolgárok legalább felének részvétele szükséges; a népszavazás akkor eredményes, ha a népszavazáson résztvevők több mint fele, de legalább a választópolgárok kétötöde egyetért az államforma megváltoztatásával. (3) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam: nevében közhatalmat csak az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv, a rá vonatkozó eljárási szabályok szerint eljárva, az anyagi jogi jogszabályoknak és a jogrendszer alapelveinek megfelelően gyakorolhat. (4) A Magyar Köztársaság védi a Szent Korona és tagjainak szabadságát, jogait, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint nemzetközi szerződésekben rögzített határait. [1:3]. A Magyar Köztársaságot alkotó területi egységek (1) A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. Budapest főváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.

(2) A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. (3) A közhatalmat gyakorló szervek hatásköreiket úgy gyakorolják, hogy az ügyek és feladatok megoldása elsődlegesen azon a legalacsonyabb szinten történjék, ahol az már megfelelő módon biztosítható. [1:4]. A Szent Korona tagjainak választójoga (1) Az országgyűlési képviselőket, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a Szent Korona választójoggal rendelkező tagjai közül a törvény alapján választójoggal rendelkező személyek általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. (2) A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai titkos szavazással választják. (3) Az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a helyi képviselőtestületek tagjainak és a polgármestereknek a választásáról külön törvények rendelkeznek, amelyek mindkét Ház egyetértése szükséges. [1:5]. A Szent Korona főtulajdonjoga és a vagyoni jogok (1) Minden, a Magyar Köztársaság joghatósága alá tartozó területen vagy személy által, törvényesen megszerzett vagyoni jog a Szent Koronától ered és védelemben részesül; e vagyoni jogok a jogosult halála vagy megszűnése esetén más jogutód hiányában a Szent Koronát illetik (főtulajdonjog). (2) A magánszemélyek által szerzett, e törvényben biztosított gazdasági önrendelkezést szolgáló vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályokat külön törvény állapítja meg. E szabályok megfelelően alkalmazandók a közhatalmat gyakorló szervek (3) bekezdésben nem említett vagyonára is. (3) A közhatalmat gyakorló szervek részére közfeladatuk ellátása érdekében biztosított vagyon kizárólag e közfeladat megvalósítása érdekében, külön törvényben meghatározott szabályok szerint használható fel. A közvagyon körébe tartozó vagyontárgyak forgalomképességét törvény kizárhatja vagy korlátozhatja, és meghatározhatja azon vagyontárgyak és gazdasági tevékenységek körét, amelyek kizárólag a Szent Koronát illetik meg. A közvagyon a közfeladat átadása vagy megszűnése esetén kártalanítás nélkül is elvonható, ha az elvonás egyéb közfeladatok ellátását nem veszélyezteti. A közfeladat átadása esetén az elvont vagyont a közfeladatot átvevő rendelkezésére kell bocsátani. (4) A Szent Koronát megillető vagyont az állam kezeli. Az államot megillető és az általa kezelt vagyon mint nemzeti vagyon kizárólag az e törvényben meghatározott közcélok megvalósítása érdekében, külön törvényben meghatározott szabályok szerint használható fel. (5) Az állam tiszteletben tartja a magánszemélyek és az önkormányzatok vagyonát. [1:6]. A Magyar Köztársaság együttműködése más államokkal (1) A Magyar Köztársaság elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert elveit, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.

(2) A Magyar Köztársaság az államok szuverén egyenlősége alapján együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával, elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetve az erőszakkal való fenyegetéstől. (3) A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. II. RÉSZ Közhatalmat gyakorló szervek II. fejezet Az Országgyűlés és szervei 1.Cím Az Országgyűlés hatáskörei [2:1]. Az Országgyűlés feladat- és hatásköre (1) Az Országgyűlés a Szent Korona tagjainak legmagasabb szintű képviseleti szerve, amely kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a törvények megvitatására és elfogadására. (2) Az Országgyűlés jogait gyakorolva megszabja és biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság törvényeit; b) megköti azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyeknek tartalma kizárólagos törvényhozási tárgyat ([2:2]. (1) bekezdés) érint; c) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását; d) megválasztja a Magyar Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, a jogőröket, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt; e) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági fejlesztésének kereteit; f) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről; g) az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a fegyveres erők békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a fegyveres erők külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról; h) dönt a rendkívüli alkotmányos berendezkedésre vonatkozó szabályok (II/A. fejezet) alkalmazásáról i) a Kormánynak - az Legfelsőbb Bíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes; j) dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról; k) közkegyelmet gyakorol. (4) A (3) bekezdés f) és h) pontjában meghatározott döntéshez az országgyűlés mindkét Házának egyetértése és a Követek Házában minden követcsoport egyetértése szükséges.

(5) A (3) bekezdés g) pontja szerinti döntéshez az országgyűlés mindkét Házának egyetértése szükséges. [2:2]. Törvényhozási tárgyak (1) Az Országgyűlés törvényt hoz: a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról, b) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők, a polgármesterek, főpolgármester és a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, továbbá az országos és helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről; c) a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról; d) az országgyűlési képviselők és követek, továbbá a jogőrök jogállásáról és javadalmazásáról, az Állami Számvevőszék hatásköréről, szervezetéről és működéséről; e) a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok jogállásáról és javadalmazásáról; f) a Magyar Nemzeti Bank hatásköréről, szervezetéről és működéséről; g) a bíróságok és az ügyészség hatásköréről, szervezetéről, igazgatásáról és eljárásáról, továbbá a bírák, ügyészek, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és javadalmazásáról, h) a helyi önkormányzatok hatásköréről, szervezetéről és működéséről, i) a fegyveres erők és a rendészeti szervek feladatairól, szervezetének kereteiről és irányításáról, a nemzetbiztonsági tevékenységről, valamint a fegyveres és rendészeti szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjainak szolgálati viszonyáról; j) a rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokról, valamint a veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokról; k) a hadüzenetről és békekötésről, l) jogalkotásról; m) az államháztartás mérlegéről, az állami költségvetésről és annak végrehajtásáról, az államháztartás alrendszerei javára történő kötelező befizetésekről; n) a büntetendő cselekményekről, azok büntetéséről, a büntetendő cselekmények elkövetése miatti felelősség érvényesítésének szabályairól, valamint a közkegyelemről, o) az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének köréről, p) a bárkivel szemben hatályos alanyi jogokról, e jogok megszerzésének módjáról, érvényesítéséről és - lényeges tartalmukat nem érintő - korlátozásuk feltételeiről és módjáról, q) a köztisztviselők jogállásáról és javadalmazásáról, a közigazgatási szervek szervezetének, hatáskörének és eljárásának megállapítására vonatkozó általános szabályokról; r) a közigazgatási szervek hatósági eljárásának általános szabályairól. (2) Az Országgyűlés az (1) bekezdésben nem szabályozott kérdéseken túl törvényt alkothat: a) egyes alanyi jogok megszerzésének, gyakorlásának és érvényesítésének rendjéről; b) közhatalmat gyakorló szervek létrehozásáról, ezek hatásköréről, szervezetéről és eljárásáról; c) minden olyan kérdésről, amelyek országos szintű, a Kormány feladat- és hatáskörét meghaladó körű rendezése szükséges. (3) Az (1) bekezdés a)-l) pontokban említett törvények meghozatalához az országgyűlés mindkét Házának egyetértése szükséges.

2. cím Az Országgyűlés szervezete 2.alcím Az Országgyűlés szervezetére vonatkozó általános szabályok [2:3]. Az Országgyűlés két Háza (1) Az Országgyűlés Képviselőházra és a Követek Házára oszlik. (2) Az Országgyűlés döntéseit ha e törvény vagy az Országgyűlés Házszabálya másként nem rendelkezik a Képviselőház által elfogadott javaslat Követek Háza általi véleményezésével fogadja el. (3) A Követek Háza a Képviselőház által elfogadott javaslatot két ízben visszaküldheti a Képviselőháznak; határozatában meg kell jelölnie, hogy az elfogadott javaslat mely részeivel és milyen okból nem ért egyet. A javaslat másodszori visszaküldéséhez minden egyes követcsoportban a jelenlevő követek többségének támogató szavazata szükséges. (4) A Képviselőház a Követek Háza által visszaküldött javaslatot újból köteles megtárgyalni, változatlan tartalmú elfogadásához valamennyi képviselő több mint a felének támogató szavazata szükséges; ha azonban Képviselőház korábbi döntéséhez képest a javaslatot a kifogásolt részében módosított tartalommal fogadja el, azt új javaslatnak kell tekinteni és elfogadásához elegendő a jelenlevő képviselők többségének támogató szavazata. A Követek Háza által másodszor is visszaküldött javaslatot a Képviselőház a képviselők háromötödének támogató szavazatával fogadja el. (5) Ha a Képviselőház az első ízben visszaküldött javaslatot változatlan tartalommal legalább a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával fogadja el, a javaslat ismételt visszaküldéséhez valamennyi követcsoportban a követek kétharmadának támogató szavazata szükséges, ebben az esetben a Képviselőház a Követek Háza által másodszor is visszaküldött javaslatot a képviselők kétharmadának támogató szavazatával fogadja el. [2:5]. Az Országgyűlés tisztségviselői és bizottságai (1) Az Országgyűlés mindkét háza külön-külön, tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ. A Képviselőház elnöke és alelnökei a Házszabályban meghatározott rend szerint a Követek Házának ülésén a Képviselőházat szóvivőként képviselik. (2) Az Országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki. (3) Mindenki köteles az országgyűlési bizottság által kért adatokat rendelkezésre bocsátani, illetve a bizottság előtt megjelenni és vallomást tenni. E kötelezettség megszegéséért az Országgyűlés tagjai fegyelmi felelősséggel tartoznak; a megjelenési kötelezettség teljesítését elmulasztó képviselő vagy követ a bizottság kérelmére, az Országgyűlés elnökének rendelkezése szerint, az országgyűlési őrség közreműködésével elővezettethető. [2:6]. A jogőrök (1) Az állampolgári jogok őrének feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. (2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok őrének feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. (3) A jogőr eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

(4) A jogőröket a köztársasági elnök javaslatára a Képviselőház a képviselők kétharmadának szavazatával választja. A Képviselőház egyes alkotmányos jogok védelmére külön jogőrt is választhat. (6) A jogőr tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek. [2:7]. Az Állami Számvevőszék (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Feladatkörében a) ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét, b) ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket; c) előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét; d) ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást; e) ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét; f) ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. (2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé. (3) Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztásához az mindkét Ház egyetértése szükséges. [2:8]. Az Országgyűlés Házszabálya (1) Az Országgyűlés szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat a Házszabályban állapítja meg. (2) A mindkét házat érintő szabályokat akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha a Képviselők Házában a jelenlevő képviselők kétharmada, a Követek Házában minden követcsoportban a követek több mint a fele támogatja. (3) A kizárólag a Képviselőházra vonatkozó szabályokat a jelenlevő képviselők kétharmadának, a kizárólag a Követek Házára vonatkozó szabályokat minden követcsoportban a követek több mint a felének támogató szavazata esetén kell elfogadottnak tekinteni. 2. alcím A Képviselőházra vonatkozó szabályok [2:9]. Képviselőház megbízatásának kezdete és megszűnése (1) Az Országgyűlés Képviselőháza a politikai nemzet egésze által megválasztott képviselők testülete. (2) A Képviselőház megbízatása az alakuló ülésével kezdődik és az új Képviselőház alakuló üléséig tart, feltéve, hogy ezt megelőzően maga a Képviselőház nem mondja ki feloszlását, illetve a köztársasági elnök nem oszlatja fel. (3) A köztársasági elnök új választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja a Képviselőházat, ha a) az Országgyűlés - ugyanazon Képviselőház megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy, illetve hat hónapon belül két esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy

b) a Legfelsőbb Bíróság által a köztársasági elnök indítványára alkotmányellenes működés miatt elmarasztalt Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság által meghatározott határidő, de legfeljebb hatvan nap alatt nem állítja helyre az alkotmányos rendet; c) a Követek Háza egy hónapon belül legalább négy alkalommal küldi vissza a Képviselőháznak a képviselők által újratárgyalt és kétharmados többséggel elfogadott javaslatot. (4) A Képviselőház feloszlatása előtt a köztársasági elnök kikéri a miniszterelnök, az Országgyűlés és a Képviselőház elnökének valamint az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét. (5) A Képviselőház feloszlásától vagy feloszlatásától számított 90 napon belül új Képviselőházat kell választani. [2:10]. Az országgyűlési képviselők jogállása (1) Az országgyűlési képviselők megbízatásukat közvetlen választás útján nyerik el, képviselői jogaik a mentelmi jog kivételével megválasztásuk igazolását követő eskütételük időpontjától megbízatásuk megszűnéséig illetik meg őket. (2) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik: a) az Országgyűlés működésének befejezésével, b) halálával, c) a rá vonatkozó összeférhetetlenség kimondásával, d) lemondásával, e) választójogának elvesztésével. (3) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket legjobb meggyőződésük szerint, a köz érdekében végzik, e minőségükben nem utasíthatók, és utasításokat nem fogadhatnak el. (4) Az országgyűlési képviselőt - az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint - mentelmi jog, a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illeti meg. (5) Az országgyűlési képviselők a jogőrökhöz, a legfőbb ügyészhez, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz és a Kormány bármely tagjához interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. (6) Ha az országgyűlési képviselőt az Országgyűlés miniszterelnökké választja, vagy a köztársasági elnök miniszterré vagy államtitkárrá nevezi ki, megbízatásának tartama alatt törvénykezdeményezési joga kivételével képviselői jogai szünetelnek. [2:11]. Az országgyűlési képviselők választása (1) Az országgyűlési képviselők általános választását - a Képviselőház feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Képviselőház megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. (2) Ha az egyéni választókerületben megválasztott képviselő megbízatása az általános választást több mint hat hónappal megelőzően szűnik meg, helyére 90 napon belül új képviselőt kell választani. Ha az országos lista útján megválasztott képviselő megbízása szűnik meg, helyére a listán szereplő személyek közül az lép, akit a jelölő szervezet megjelöl. [2:12]. Az országgyűlési képviselői megbízatás összeférhetetlensége (1) Az országgyűlési képviselő nem lehet a) köztársasági elnök, b) jogőr, c) az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője,

d) bíró, ügyész, igazságügyi vagy ügyészségi alkalmazott, e) köztisztviselő vagy kormánytisztviselő, f) a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, g) polgármester, főpolgármester, helyi önkormányzat képviselőtestületének tagja. (2) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja. (3) Az összeférhetetlenség kimondásáról a Képviselőház a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz. (4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeférhetetlenség fennállta esetén a képviselői megbízatás szünetel. [2:13]. Az országgyűlési képviselő lemondása A képviselő az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges. 3. alcím A Követek Házára vonatkozó különös szabályok [2:14]. A Követek Házának szervezete (1) A Követek Háza e törvényben meghatározott szervezetek által meghatalmazott követek testülete. (2) A Követek Házán negyvenfős követcsoportokra oszlik; önálló követcsoport illeti meg: a) a helyi önkormányzatokat; b) a Magyar Köztársaságban honos nemzeti és etnikai kisebbségeket; c) a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett felekezeteket; d) a Magyar Köztársaságban működő országos gazdasági érdekképviseletek; e) a Magyar Köztársaságban működő országos szakmai érdekképviseleteket; f) a Magyar Köztársaság egyes tisztségviselőit. (3) A helyi önkormányzatok megyénként két-két követet küldhetnek, akként, hogy egyet a 10.000 lakosnál nagyobb lélekszámú települések választópolgárai által megválasztott megyei önkormányzati képviselők, egyet pedig a 10.000 lakosnál kisebb lélekszámú települések választópolgárai által megválasztott megyei önkormányzati képviselők választanak meg maguk közül. A fővárosban egy követet a Fővárosi Közgyűlés választ meg saját tagjai közül, egyet pedig a fővárosi kerületek polgármesterei választanak meg együttesen a kerületi önkormányzati képviselők közül. A követek meghatalmazását a megyei közgyűlés elnöke, illetve a főpolgármester állítja ki. (4) A nemzeti és etnikai kisebbségek egymáshoz viszonyított számarányuknak megfelelően küldhetnek követeket oly módon, hogy minden honos nemzeti (etnikai) kisebbség legalább egy követet jogosult állítani. A követeket a nemzeti (etnikai) kisebbség országos kisebbségi önkormányzata választja ki saját tagjai közül, a meghatalmazást az országos kisebbségi önkormányzat elnöke állítja ki. (5) A nyilvántartásba vett felekezetek egymáshoz viszonyított számarányuknak megfelelően küldhetnek követeket oly módon, hogy a katolikus, református, evangélikus, unitárius, görögkeleti és izraelita felekezet mint korábban bevett vallásnak minősülő felekezet legalább egy követet jogosult állítani. A követek kiválasztására és meghatalmazására a felekezet saját szervezeti és eljárási szabályai szerint kerül sor, azzal, hogy e szabályokat közokiratba kell foglalni, és az Országgyűlés elnökénél letétbe kell helyezni.

(6) Az országos gazdasági érdekképviseletek közül a követállításra jogosult szervezeteket ötéves időtartamra a köztársasági elnök nevezi meg, oly módon, hogy minden gazdasági ág, a foglalkoztatottak és a foglalkoztatók, illetve a természetes személyek és a gazdálkodó szervezetek egyenlő képviselete biztosítva legyen. A követek kiválasztására és meghatalmazására a küldő szervezet saját szervezeti és eljárási szabályai szerint kerül sor, azzal, hogy e szabályokat közokiratba kell foglalni, és az Országgyűlés elnökénél letétbe kell helyezni. (7) Az országos szakmai érdekképviseletek részéről követállítási jog a Magyar Tudományos Akadémiát, az országos szakmai kamarákat, az állami egyetemeket, továbbá a köztársasági elnök által ötéves időtartamra megnevezett szakmai szervezeteket illeti meg azzal, hogy a követek száma nem haladhatja meg a negyvenet. A követek kiválasztására és meghatalmazására a küldő szervezet saját szervezeti és eljárási szabályai szerint kerül sor, azzal, hogy e szabályokat közokiratba kell foglalni, és az Országgyűlés elnökénél letétbe kell helyezni. (8) A Követek Házának tagjai a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a megyei bíróságok és az ítélőtáblák elnökei, a legfőbb ügyész, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, akik a Követek Házának munkájában akár személyesen, akár meghatalmazottjuk útján részt vehetnek. (9) A Követek Házának nyilvános ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek az Európai Unió, a Szent Koronát képviselő külföldi közhatóságok és a határon túli magyarok közösségeinek képviselői. [2:15]. Az országgyűlési követek jogállása (1) Az országgyűlési követek megbízatásukat a küldő szervezet által kiadott meghatalmazással nyerik el, jogaik a mentelmi jog kivételével meghatalmazásuk igazolását követő eskütételük időpontjától megbízatásuk megszűnéséig illetik meg őket. (2) A küldő szervezet az Országgyűlés elnökénél a követküldési joga keletkezését, illetve az igazolt körülményekben bekövetkezett változást követő 60 napon belül letétbe helyezi a követállításra jogosult tisztviselőjének (szervének) megnevezését és a követállítással kapcsolatos belső eljárási szabályait tartalmazó közokiratokat, továbbá a meghatalmazás kiállítására jogosult tisztviselő (szerv) aláírásának hitelesített példányát. A fenti körülményekben bekövetkezett változás csak a letétbehelyezést követően hatályosul az Országgyűlés felé. (3) Az országgyűlési követ megbízatása megszűnik: a) meghatalmazása visszavonásával, b) halálával, c) a rá vonatkozó összeférhetetlenség kimondásával, d) lemondásával, e) választójogának elvesztésével. (4) Az országgyűlési követ tevékenységüket a küldő szervezet iránymutatásai szerint, a köz érdekében végzik. (5) Az országgyűlési követet - az országgyűlési követek jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint - mentelmi jog, a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illeti meg. (6) Az országgyűlési követ a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához, az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok őreihez, a legfőbb ügyészhez, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést intézhet a feladatkörükbe tartozó minden ügyben

[2:16]. Az országgyűlési követ visszahívása Az országgyűlési követet a küldő szervezet bármikor, indokolás nélkül, az új követ egyidejű meghatalmazásával írásban visszahívhatja. [2:17]. Az országgyűlési követi megbízatás összeférhetetlensége (1) Az országgyűlési követ nem lehet a) köztársasági elnök, b) miniszterelnök, miniszter, államtitkár, c) jogőr, d) az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője, e) a [2:10]. (8) bekezdésében foglaltak kivételével bíró, ügyész, igazságügyi vagy ügyészségi alkalmazott f) köztisztviselő vagy kormánytisztviselő, g) fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, h) polgármester, főpolgármester, vagy a helyi önkormányzat követe kivételével helyi önkormányzat képviselőtestületének tagja. (2) Az összeférhetetlenség kimondásáról a Követek Háza a jelenlévő követek kétharmadának szavazatával határoz. [2:18]. Az országgyűlési követ lemondása A követ az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés vagy a küldő szervezet elfogadó nyilatkozata nem szükséges. 3. cím Az Országgyűlés működése 1. alcím Az Országgyűlés működésének általános szabályai [2:19]. Az Országgyűlés ülései (1) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig. (2) A Képviselőház alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze; egyébként a Képviselőház, illetve a Követek Háza ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról a Ház elnöke gondoskodik. (3) A köztársasági elnök, a Követek Háza, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére a Képviselőházat, a köztársasági elnök, a Képviselőház, a Kormány, illetve bármely követcsoport követei többségének kérésére a Követek Házát rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. (4) A köztársasági elnök a Képviselőház, illetve a Követek Háza ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb kilencven napra elnapolhatja; az ülések elnapolásának szeptember 30- át követően nincs helye, ha az Országgyűlés a következő évi költségvetésről szóló törvényt még nem fogadta el. (5) Az elnapolás tartama alatt a Képviselőház ülését csak a köztársasági elnök, vagy az összes képviselő kétharmadának, a Követek Háza ülését a köztársasági elnök, vagy valamennyi követcsoport tagjai többségének írásbeli kérelmére lehet összehívni.

[2:20]. Az Országgyűlés üléseinek nyilvánossága (1) Az Országgyűlés ülései ha e törvény eltérően nem rendelkezik nyilvánosak. (2) A Képviselőház a köztársasági elnök, a Kormány, továbbá bármely képviselő kérelmére a képviselők kétharmadának a szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja. (3) A Követek Háza a köztársasági elnök, a továbbá bármely követ kérelmére valamennyi követcsoport tagjai többségének szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja. [2:21]. Az Országgyűlés határozatképessége (1) A Képviselőház, illetve a Követek Háza a (3) bekezdésbe foglalt kivétellel akkor határozatképes, ha a képviselőknek, illetve a követeknek több mint a fele jelen van. (2) A Képviselőház, illetve a Követek Háza határozatait ha e törvény, illetve a házszabály eltérően nem rendelkezik a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza. (3) Ha a határozat elfogadásához e törvény vagy a házszabály legalább a képviselők (követek) kétharmadának, vagy valamennyi követcsoportban a követek többségének támogató szavazatát követeli meg, a Ház akkor határozatképes, ha a képviselők kétharmada illetve valamennyi követcsoportban a követek fele megjelent. 2. alcím A törvényalkotásra vonatkozó szabályok [2:22]. A törvények elfogadása (1) A köztársasági elnök, a Kormány, a Követek Háza, a Képviselőház bizottsága, illetve az országgyűlési képviselő a Képviselőház előtt törvényjavaslatot terjeszthet elő. (2) A törvényjavaslatot a Képviselőház az illetékes bizottságok, valamint a törvény végrehajtásáért felelős szervek, szükség esetén a törvény személyi hatálya alá tartozó jogalanyok érdekképviseleti szervei véleményének kikérését követően tárgyalja. (3) A törvényjavaslatról azt követően dönt az Országgyűlés, hogy megvizsgálta a törvény egészét, illetve egyes rendelkezéseit a szükségesség, célszerűség, egyértelműség, végrehajthatóság, valamint a törvény hatályba lépésekor hatályos jogszabályi környezettel fennálló összhang szempontjából. [2:23]. A törvények aláírása és kihirdetése (1) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt a Képviselőház és a Követek Házának elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek. (2) A köztársasági elnök annak kézhezvételétől számított tizenöt napon - a Képviselőház és a Követek Háza elnökének sürgősségi kérelmére öt napon belül a megküldött törvényt aláírja, és gondoskodik a hivatalos lapban történő kihirdetéséről. (3) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a visszaküldött törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Ha az Országgyűlés a törvényt változatlan formában újból elfogadja, az Országgyűlés elnöke által ezt követően megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni. (4) A köztársasági elnök a törvényt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül véleményezésre megküldi az Legfelsőbb Bíróságnak, ha az Országgyűlés a törvényt a jogalkotási törvény rendelkezéseinek megsértésével fogadta el. Ha az Legfelsőbb Bíróság - soron kívüli eljárásban - a jogszabálysértést megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és öt napon belül kihirdetni.

(6) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet az aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül a törvényről országos, ügydöntő népszavazást kezdeményezhet, feltéve, hogy az adott kérdésben népszavazás tartását e törvény nem zárja ki. A népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette. 3. alcím Az Országgyűlés hatásköreinek gyakorlása országos népszavazás és népi kezdeményezés esetén [2:24]. Országos népszavazás (1) Országos népszavazást az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani. (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200.000 választópolgár kezdeményezésére; az eredményes ügydöntő népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. (3) Az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el, ha azt a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100.000 választópolgár kezdeményezi. (4) Nem lehet országos népszavazást tartani: a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséről azok hatályának fennállta alatt, feltéve, hogy azok jogszerű nem-teljesítésére nincsen lehetőség, c) e törvény népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről, d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésekről, e) az Országgyűlés feloszlásáról, f) a Kormány programjáról, g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, h) a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról, j) a közkegyelem gyakorlásáról. (5) Az országos népszavazási kezdeményezés keretében az állampolgárok támogató aláírásait az aláírásgyűjtő ív hitelesítésétől számított négy hónap alatt kell összegyűjteni. (6) Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. [2:25]. Országos népi kezdeményezés (1) Országos népi kezdeményezés keretében az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésnek az Országgyűlés teljes ülése általi megtárgyalása kérhető. (2) Ha az országos népi kezdeményezés keretében legalább 50.000 választópolgár kéri, az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni. (3) Az országos népi kezdeményezés keretében az állampolgárok támogató aláírásait az aláírásgyűjtő ív hitelesítésétől számított két hónap alatt kell összegyűjteni. 4. alcím Az Országgyűlés hatásköreinek gyakorlása rendkívüli alkotmányos helyzet esetén [2:26]. A rendkívüli állapot és szükséghelyzet kihirdetése

(1) Az Országgyűlés hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre. (2) Az Országgyűlés az alkotmányos rend megdöntésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki; [2:27]. Az Országgyűlés akadályoztatása esetén követendő eljárás (1) Ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére. (2) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. (3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát a Képviselőház elnöke, a Követek Házának elnöke, az Legfelsőbb Bíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítja meg. (4) Az Országgyűlés a hadiállapot, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. [2:28]. A Honvédelmi Tanács feladat- és hatásköre (1) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt a) a fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, a fegyveres erők békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról, b) a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, illetve magyarországi állomásozásáról, c) a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről. (2) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: a Képviselőház elnöke, a Követek Házának elnöke, a Képviselőházban képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek, a Magyar Honvédség parancsnoka, valamint vezérkari főnöke. (3) A Honvédelmi Tanács gyakorolja: a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat, b) a köztársasági elnök jogait, c) a Kormány jogait. (4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, azonban rendeleteinek és intézkedéseinek az Alkotmánnyal összhangban kell állnia. (5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja. (6) A jogalkotás alkotmányosságának vizsgálatára vonatkozó hatáskörök gyakorlása rendkívüli állapot idején sem korlátozható.

[2:29]. A köztársasági elnök jogai szükségállapot idején (1) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a fegyveres erők 3. (1) bekezdése szerinti felhasználásáról. (2) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. (3) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés - akadályoztatása estén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés, illetőleg az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti. (4) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - meghosszabbítja. (5) A szükségállapotra egyébként a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. [2:30]. A Kormány jogai külső fegyveres csoportok váratlan betörése esetén (1) Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetőleg az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint - a támadással arányos és erre felkészített erőkkel - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles. (2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést, a köztársasági elnököt a további intézkedések megtétele érdekében. (3) A Kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. [2:31]. Az Országgyűlés megbízatása rendkívüli alkotmányos állapot fennállta idején (1) Rendkívüli alkotmányos állapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki a feloszlását és nem oszlatható fel. (2) Ha az Országgyűlés megbízatása rendkívüli alkotmányos állapot idején jár le, a megbízatás a rendkívüli alkotmányos állapot megszűnéséig meghosszabbodik. (3) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést a köztársasági elnök hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgyűlés maga határoz. III. fejezet A köztársasági elnök [3:1]. A köztársasági elnök feladat és hatáskörei (1) A köztársasági elnök a Magyar Köztársaság államfőjeként kifejezi a politikai nemzet egységét és őrködik az államszervezet alkotmányos működése felett. (2) E jogkörében a köztársasági elnök a) képviseli a magyar államot, b) a Magyar Köztársaság nevében ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, akkor az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával nemzetközi szerződéseket köt,

c) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, d) az Országgyűlés által elfogadott törvényeket aláírja és kihirdeti; e) ellátja a fegyveres erők főparancsnokának tisztét, kinevezi és előlépteti a tábornokokat; f) szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedésekre vonatkozó rendeleteket hoz; g) kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokat, valamint az országos népszavazás időpontját; h) kinevezi és felmenti - külön törvényben meghatározott szabályok szerint - az államtitkárokat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, i) adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, j) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, különös méltánylást érdemlő, egyedi esetben felmentést ad egyes jogszabályok alkalmazása alól, k) dönt a külföldi személyek honosításáról, l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogállásáról szóló törvény a hatáskörébe utal. [3:2]. A köztársasági elnök megbízatásának keletkezése és megszűnése (1) A köztársasági elnök megbízatását az Országgyűlés általi megválasztásával nyeri el; jogai a [3:4]. (2) bekezdésben foglaltak kivételével eskütételétől megbízatása megszűnéséig illetik meg. (2) A köztársasági elnök megbízatás megszűnik: a) a megbízatás idejének lejártával, b) halálával, c) a feladatköre ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal, d) az összeférhetetlenség kimondásával, e) lemondásával, f) az elnöki tisztségétől való megfosztással. [3:3]. A köztársasági elnök megválasztása (1) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt a választás napján harmincötödik életét betöltött, választójoggal rendelkező magyar állampolgárok közül választja, nyolc évre. A köztársaság elnököt újraválasztani nem lehet. (2) A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejártát legalább 30, legfeljebb 90 nappal megelőzően, vagy ha a megbízatás a 2. (2) bekezdés b)-f) pontjaiban foglalt okok következtében szűnik meg a megbízatás megszűnéstől számított 30 napon belül a Képviselőház elnöke által meghatározott időpontban kell megválasztani. (3) A köztársasági elnök megválasztásakor érvényesen csak olyan személyre lehet szavazni, akit a Képviselőház elnökénél a szavazás elrendelését megelőzően legalább ötven országgyűlési képviselő, illetve követ megválasztásra ajánl írásban. Minden egyes országgyűlési képviselő, illetve követ csak egyetlen személyt támogathat ajánlásával; aki több jelöltet ajánl, annak mindegyik ajánlása érvénytelen. (4) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt ha e törvény eltérően nem rendelkezik a jelöltek közül, titkos szavazással, a két Ház egyetértésével választja meg. (5) Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, a jelölést és a szavazást meg kell ismételni a (3)-(4) bekezdésnek megfelelően.

(6) Ha az (5) bekezdés szerint megismételt szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, a köztársasági elnököt a két Ház együttes ülésén a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot elnyerő két jelölt közül, a követek és a képviselők többségének támogató szavazatával kell megválasztani. (7) A köztársasági elnök megválasztására irányuló eljárást három naptári nap alatt be kell fejezni. (8) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába; hivatalba lépését megelőző napon az Országgyűlés előtt esküt tesz. [3:4]. A köztársasági elnök jogállása (1) A köztársasági elnök tevékenységét legjobb meggyőződése szerint, a köz érdekében végzi, e minőségében nem utasítható, és utasításokat nem fogadhat el. (2) A köztársasági elnök személye sérthetetlen; megbízatásának időtartama alatt felelősségre csak e törvény által meghatározottak szerint vonható. A köztársasági elnököt külön törvényben meghatározottak szerint fokozott büntetőjogi védelem illeti meg. (3) A köztársasági elnököt a jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költségtérítés illeti meg. (4) A köztársasági elnök hatáskörei gyakorlása érdekében az Országgyűlés, illetve a Kormány hatáskörébe tartozó jogszabály elfogadását vagy intézkedés megtételét és országos népszavazás elrendelését kezdeményezheti, továbbá tanácskozási joggal részt vehet az Országgyűlés, az országgyűlési bizottságok és a Kormány ülésein. (5) A köztársasági elnök a hatáskörei gyakorlását segítő hivatal szervezeti és működési rendjét maga határozza meg. [3:5]. A köztársasági elnök helyettesítése (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört a Követek Házának elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy törvényt az Országgyűlésnek megfontolás végett, illetőleg az Legfelsőbb Bíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, továbbá népszavazásra nem bocsáthat, az Országgyűlést nem oszlathatja fel, és a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet. (2) A köztársasági elnök helyettesítése idején a Követek Házának elnöke követi jogait nem gyakorolhatja, és helyette a Követek Háza elnökének feladatát a Követek Háza által kijelölt alelnök látja el. [3:6]. A köztársasági elnöki tisztség összeférhetetlensége (1) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el. (2) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok merül fel, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. A határozat meghozatalához a képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.

[3:7]. Lemondás a köztársasági elnöki tisztségről (1) A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. (2) Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök elhatározását fenntartja, az Országgyűlés a lemondás elfogadását nem tagadhatja meg. [3:8]. A köztársasági elnöki felelősségre vonása (1) A köztársasági elnök a tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsért. (2) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde illetve legalább két követcsoport indítványozhatja a felelősségre vonást. (3) A felelősségre vonási eljárás megindításához mindkét Ház egyetértése szükséges. A szavazás titkos. (4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök hatásköreit nem gyakorolhatja. (5) A cselekmény elbírálása első fokon a Fővárosi Ítélőtábla, másodfokon a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik. Ha a köztársasági elnök ellen a felelősségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, a bírósági eljárásban a büntetőeljárás alapvető rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ebben az esetben a vádat a két Ház egyetértésével egyetértés hiányában a két ház Együttes ülésén a jelenlévők többségének szavazatával megválasztott országgyűlési képviselő mint vádbiztos képviseli. (6) Ha a bíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja. Ha a bíróság a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, a köztársasági elnököt a tisztségétől megfosztja, s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhat. IV. fejezet A kormány [4:1]. A Kormány feladat-és hatásköre, jogállása és szervezete (1) A Kormány a közigazgatás ellenőrzését és ha törvény eltérően nem rendelkezik felügyeletét és irányítását ellátó testület, amelynek tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. (2) E jogkörében a Kormány a) gondoskodik a törvények végrehajtásáról; b) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket, biztosítja a közigazgatási feladatok szakszerű és törvényes elvégzését; c) irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését; d) a belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését; e) az alapvető jogok biztosítása, az alapvető állami feladatok ellátása, valamint az államháztartás pénzügyi alapjainak biztosítása érdekében az általa előzetesen kidolgozott tervek alapján gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről, meghatározza a fejlesztés állami feladatait és gondoskodik annak feltételeiről;