Lehninger et al.: Principles of Biochemistry 3 rd ed (2000); Worth Publ. Voet et al.: Fundamentals of Biochemistry 1 st ed (1999); John Wiley

Hasonló dokumentumok
Fehérjeszerkezet, és tekeredés

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43

Fehérjeszerkezet, és tekeredés. Futó Kinga

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43

A kovalens kötés polaritása


KÉMIA évfolyam (Esti tagozat)

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Tel: ;

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

Gergely Pál - Erdőd! Ferenc ALTALANOS KÉMIA

Biopolimer 12/7/09. Makromolekulák szerkezete. Fehérje szerkezet, és tekeredés. DNS. Polimerek. Kardos Roland DNS elsődleges szerkezete

A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete. Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet.

A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

Az élő anyag szerkezeti egységei: víz, nukleinsavak, fehérjék. elrendeződés, rend, rendszer, periodikus ismétlődés

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA


BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.

NUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag

Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak

Szerkesztette: Vizkievicz András

Közös elektronpár létrehozása

BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT)

A szénhidrátok lebomlása

Kolloid állapotjelzők. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan

Oldódás, mint egyensúly

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció Hershey & Chase 1953!!!

Oldódás, mint egyensúly

Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános

Poligénes v. kantitatív öröklődés

Víz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges

Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia

Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly

TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)

3. Sejtalkotó molekulák III.

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

Makromolekulák. Fehérjetekeredé. rjetekeredés. Biopolimer. Polimerek

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

Gáspári Zoltán. Élő molekulák az élet molekulái

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

Elektronegativitás. Elektronegativitás

FELKÉSZÍTÉS AZ EMELTSZINTŰ KÉMIA ÉRETTSÉGIRE 11. ÉVFOLYAM ÉVES ÓRASZÁM: 72 HETI ÓRASZÁM: 2

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

Az élethez szükséges elemek

Tartalom. A citoszkeleton meghatározása. Citoszkeleton. Mozgás a biológiában A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 12/9/2016

15. Fehérjeszintézis: transzláció. Fehérje lebontás (proteolízis)

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

A fehérjék szerkezete és az azt meghatározó kölcsönhatások

Az élő sejt fizikai Biológiája:

Genetika. Tartárgyi adatlap: tantárgy adatai

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András

Kötések kialakítása - oktett elmélet

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER (Nyitrai Miklós, )

13. RNS szintézis és splicing

Atomi, illetve molekuláris kölcsönhatások és alkalmazásaik

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74

3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)

Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39

Human genome project

Röntgen sugárzás. Wilhelm Röntgen. Röntgen feleségének keze

Altalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008

CHO H H H OH H OH OH H CH2OH HC OH HC OH HC OH CH 2

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Kolloid állapotjelzık. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek

sejt működés jovo.notebook March 13, 2018

Szakközépiskola évfolyam Kémia évfolyam

A fehérjék hierarchikus szerkezete

KÉMIA. 10. évfolyamos vizsga

A BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László

Kémiai alapismeretek 6. hét

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

Dr. Mandl József BIOKÉMIA. Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek.

A szénhidrátok lebomlása

Az átlagok jelentése és haszna

OZMÓZIS, MEMBRÁNTRANSZPORT

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások

BIOKÉMIA. levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Általános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP

Átírás:

1

TANKÖNYVEK Stryer et al.: Biochemistry 5 th ed. (2002); W.H Freeman ISBN: 0716746840 Lehninger et al.: Principles of Biochemistry 3 rd ed (2000); Worth Publ. Garrett & Grisham: Biochemistry 2 nd ed (1998); Saunders Coll. Publ. Voet et al.: Fundamentals of Biochemistry 1 st ed (1999); John Wiley Mathews et al.: Biochemistry 3 rd ed (2000); Benjamin Cummings Bálint Miklós: Molekuláris biológia I.-III. Műszaki kiadó (2000,2002) 2

Az élő szervezetek anorganikus ionok, kis szerves molekulák, makromolekulák vizes oldatából és membránokból felépülő nyílt, nemegyensúlyi termodinamikai rendszerek. Az élet rendelkezik az önszerveződés, az önszabályozás, a katalízis, replikáció, a mutabilitás és az evolúció képességével. Az élet dinamikus (steady-state) állapotát a környezetből állandóan elvont, a rendszeren átáramló szabadenergia fluxus tartja fenn (disszipatív rendszer). Az élet bonyolultságát (komplexitás) az információs makromolekulák adják. 3

TÖRTÉNETI MÉRFÖLDKÖVEK 1828: F. Wöhler urea szintézis 1836,38: J. Berzelius protein, katalízis 1861,63: L. Pasteur erjedés mikróbákkal 1876: W. Kühne enzim, miozin, tripszin 1894: E. Fischer kulcs-zár hipotézis (1902) 1926: J. Sumner fehérje rjekristály ly (1946) 4

1935-37: Szent-Györgyi A. (1937), H. Krebs (1953) citrát-ciklus 1941: F. Lipmann (1953) ATP szerepe 1944: O. Avery DNS szerepe 1952: L. Pauling (1954, 63) fehérjeszerk. 1953: J. Watson, F. Crick (1962) DNS 5

1953: F. Sanger (1958, 80) inzulin szekvencia 1958,60: J. Kendrew & M. Perutz (1962) mioglobin és hemoglobin térszerkezet 1973: S. Cohen & Boyer (1986) rekombináns ns DNS 6

1995: J. Craig Venter első prokarióta genom 1996: konzorcium első eukarióta (élesztő) gen. 2000: HGP (F. Collins) & Celera (Venter) humán genom ( draft ) 7

ALAPELVEK DNS mint örökítőanyag (RNS vírusok, prionok) Információáramlás: DNS RNS fehérje ( centrális dogma ) Lineáris információ térbeli szerkezet specifitás, funkció 8

DIMENZIÓK A BIOKÉMIÁBAN MÉRETEK ATOMOK MAKROMOLEKULÁK SEJTEK MOLEKULÁK KOMPLEXEK C-C kötés hemoglobin fénymikroszkóp vörösvértest glükóz riboszóma baktérium 10-10 m 10-9 m 10-8 m 10-7 m 10-6 m 10-5 m 1 Å 1 nm 1 µm kimotripszin glicin 1 nm 9

IDŐ fehérjék doménmozgása enzimreakciók baktérium generáció primer látás szignál DNS kitekeredés fehérje szintézis 10-12 10-9 10-6 10-3 1 10 3 (ps) (ns) (µs) (ms) ENERGIA nem-kovalens kötés zöld fény glükóz hőmozgás ATP C-C kötés kcal/mol 0,1 1 10 100 1000 kj/mol 1 10 100 1000 10

BIOMOLEKULA Méret (nm) Tömeg * (Dalton) Víz 0,3 18 Alanin 0,5 89 Glicin 0,7 180 Foszfolipid 3,5 750 Ribonukleáz (kis protein) 4 12.600 Immunoglobulin G 14 150.000 Miozin (nagy protein) 160 470.000 Riboszóma 18 2.520.000 ΦX174 bakteriofág 25 4.700.000 Piruvát-dehidrogenáz (multienzim komplex) 60 7.000.000 Dohány mozaikvírus 300 40.000.000 6,7x10-5 Mitokondrium 1.500 1,5 E. coli sejt 2.000 2 Kloroplasztisz 8.000 60 Májsejt 20.000 8.000 A molekulatömeg egysége a Dalton (vagy makromolekuláknál kd), definíció szerint a 12C-es szénizotóp tömegének 1/12-ed része. A molekulasúly (Mr) dimenzió nélküli szám, a molekulatömeg és a 12C-es szénizotóp tömege 1/12-ed részének hányadosa. (pg) 11

A MOLEKULÁRIS ORGANIZÁCIÓ HIERARCHIÁJA Környezeti prekurzorok, intermedierek víz acetát formamid 12

Építőkövek (nukleotidok, aminosavak, monoszacharidok, zsírsavak, glicerin) 13

Makromolekulák (>kda) nukleinsavak, fehérjék, poliszacharidok, lipidek hemolizin hemeritrin RNS polimeráz II 520 kd 14

Szupramolekuláris komplexek riboszóma, citoszkeleton, multienzim komplexek, vírusok stb. F-aktin Riboszóma 50S alegység 1600 kd Φ29 fág 15

E. coli molekuláris összetétele molekula típusa % % szárazanyag fajta Víz 70-1 Fehérje 15 50 3000 Nukleinsav 7 23 1000 DNS 1 1 RNS 6 1000 Szénhidrát 3 10 50 Lipid 2 7 40 Építőkő, Intermedier 2 7 500 Szervetlen 1 3 12 16

AZ ÉLET MÁTRIXA: M GYENGE KÖLCSK LCSÖNHATÁSOK VIZES OLDATBAN Kovalens kötések k erőss ssége: : 300-700 kj/mol C-C: C: 356 kj/mol mol; ; 1,54 Å Gyenge kölcsk lcsönhatás: 0,5-40 kj/mol ionkötés, hidrogén-kötés, van der Waalskötés, hidrofób b effektus Hőmozgás (kt)) 25 o C-on: 2,5 kj/mol 17

Ionos kötés (sóhíd, sókötés) 20 kj/mol; távolságfüggés: 1/r; kötéshossz: ~0,25 nm nem direkcionális E=kq 1 q 2 /Dr D:dielektromos konstans (D vakuum =1; D víz =80), q: töltés Hidrogén-híd donor csoport (nagy elektronegativitású atom: pl. OH, =NH) akceptor atom (pl. O, N, S) 12-30 kj/mol; kötéshossz: 0,25-0,30 nm erősen direkcionális (részben kovalens jelleg) 18

Hidrogén donor Hidrogén akceptor Hidrogén donor Hidrogén akceptor 19

van der Waals kötések dipól-dipól (1/r 3 ) dipól-indukálta dipól (1/r 5 ) London-féle diszperziós (1/r 6 ) erősség: 0,5-4 kj/mol; kötéshossz: a két vdw-sugár összege (0,2-0,3 nm) sztérikus (szerkezeti) komplementaritás! 20

Gyenge kölcsk lcsönhatások 21

Hidrofób b effektus A hidrofób b molekulák k a vizes fázisbf zisból mintegy kizáródnak. Ily módon m a víz v termodinamikai szabadsága növekszik, n mivel nem kell a különállk lló hidrofób molekulák k körül k l rendezett, kvázi zi-kristályos klatrát struktúrát t létrehozni. l Tehát t a szabadenergia csökken kkenése (az interakció) ) a víz z entrópi piájának növekedn vekedéséből l adódik. dik. erőss sség: <40 kj/mol (egy CH 2 eltávol volítása vizes fázisbf zisból: -33 kj/mol mol) 22

A VÍZ V Z SZEREPE SZERKEZET Polaritás s (dipólus momentum: 1,85 debey) Intermolekuláris ris hidrogén-híd hálózat 23

Jég: hatszögű kristály, tetraéderes elrendeződés 4 H-híd / molekula kisebb sűrűségű (0,92 g/ml) mint a víz 24

Folyékony víz: 15%-kal kevesebb H-híd ~3,4 H-híd / molekula fluktuáló szerkezet (2x10-11 sec) 25

UNIVERZÁLIS OLDÓSZE SZER Hidrofil anyagok: hidrát t burok (2 nsec) Gyengíti az ionos és s H-híd H d kötéseketk (2-4 26

Hidrofób anyagok: klatrát szerkezet Amfipatikus (amfifil) molekulák: micellák, kettős hártyák 27

IONEGYENSÚLYOK Víz disszociáci ciója: H 2 O H + + OH H + + H 2 O H 3 O + Proton jumping ( ugrálás ): a H-híd hálózat következménye Gyors proton transzfer reakciók Egyensúlyi állandó: K eq = [H + ] [OH ] / [H 2 O] 28

Víz ionszorzata: (25 o C) K w = K eq [H 2 O] = [H + ] [OH ] = 10 14 M 2 Sav-bázis reakciók: (Brønsted & Lowry, 1923) HA + H 2 O H 3 O + + A H 3 O + : konjugált sav (proton donor); A : konjugált bázis (proton akceptor) 29

Sav-bázis egyensúly: K a = K eq [H 2 O] = [H + ] [A ] / [HA] K a : savas disszociációs állandó (ionizációs konstans) Henderson-Hasselbalch egyenlet: pk a = lg [H + ] [A ] / [HA] = lg [H + ] lg [A ] / [HA] ph = pk a + lg [A ] / [HA] 30