PÁLYÁZATI ADATLAP intézetvezetői, tanszékvezetői, tanszékcsoport-vezetői tisztség betöltésére Mely Kar, mely Intézet / Tanszék / Tanszékcsoport vezetői tisztségét pályázza meg? N é v: ELTE Bölcsészettudományi Kar Filozófia Intézet Általános Filozófia Tanszék Dr. Orthmayr Imre Születési helye és ideje: Pécs, 1953. augusztus 26. Anyja neve: Dr. Patkó Margit Munkahelye: ELTE BTK Filozófia Intézet 1088 Budapest, Múzeum körút 4., i épület Lakhelye: 1014 Budapest, Dísz tér 16. Beosztása, tudományos fokozata: A filozófiai tudományok kandidátusa Egyetemi docens Tanszékvezető, Általános Filozófia Tanszék. Igazgatóhelyettes, ELTE BTK Filozófia Intézet Oktatási-kutatási tevékenysége, nemzetközi tudományos (szakmai) életben való részvétele: Oktatási tevékenység Előadások és szemináriumok, szakdolgozati és doktori témavezetések a társadalomés cselekvéselmélet minden tárgykörében, minden képzési szinten. Tudományos diákköri vezető tanára. Kutatási terület Történelemfilozófia, társadalomfilozófia, politikai filozófia, cselekvésfilozófia, etika.
2 Szakmai életútjának tömör, tényszerű ismertetése, szakmai díjai: Szakmai életrajz 1979. történelem-filozófia szakos előadói diploma, ELTE BTK 1979. tudományos továbbképzési ösztöndíjas, ELTE BTK, Filozófia II. Tanszék 1981. tanársegéd, ELTE BTK, Filozófia II. Tanszék 1984. bölcsészdoktori cím 1984. adjunktus, ELTE BTK, Filozófia II. Tanszék 1994-1998. másodállású adjunktus, Miskolci Egyetem, Társadalom- és Tudományfilozófia Tanszék 1997. kandidátusi fokozat 1998. egyetemi docens, ELTE BTK, Társadalomfilozófia és Etika Tanszék 1999-2002. Széchenyi Professzori Ösztöndíj 2000-től igazgatóhelyettes, ELTE BTK Filozófia Intézet 2008-tól tanszékvezető, ELTE BTK Filozófia Intézet, Általános Filozófia Tanszék Szakmai szervezeti tagság Magyar Filozófiai Társaság Polányi Mihály Szabadelvű Filozófiai Társaság (1990-1995: ügyvezető elnökségi tag) Az ELTE BTK Kari Tanácsának tagja (1996-2004) Alulírott pályázatom benyújtásával hozzájárulok ahhoz, hogy az abban foglaltakat az ELTE illetékes testületei megismerjék, továbbá kijelentem, hogy megbízatásom idején más felsőoktatási intézményben nem látok el intézetigazgatói /tanszékvezetői/ tanszékcsoport-vezetői feladatot. Jelen pályázatát megelőzően hányszor kapott megbízást a megpályázott tisztségre? Egyszer Budapest, 2012.május 26.... (aláírás) Beküldendő 2 példányban. Kérjük, mellékletben csatolja szakmai programját!
PÁLYÁZAT Az ELTE Bölcsészettudományi Kara Filozófiai Intézetének Általános Filozófia Tanszékén meghirdetett tanszékvezetői állásra Alulírott, Dr. Orthmayr Imre egyetemi docens, az ELTE BTK Filozófia Intézetének igazgatóhelyettese, az ELTE BTK Filozófia Intézete Általános Filozófia Tanszékének tanszékvezetője pályázatot nyújtok be az ELTE BTK Filozófia Intézete Általános Filozófia Tanszékén meghirdetett tanszékvezetői állásra. Korábban, négy éven át már betöltöttem ezt a pozíciót, azt megelőzően éveken át részt vettem a Kari Tanács munkájában, fél évig a Filozófia Intézet megbízott igazgatója voltam. 2000-től a Filozófia Intézet igazgatóhelyetteseként, a Szigorlati Tanács elnökeként, kreditátviteli felelősként, valamint a Filozófia TDK vezető tanáraként látok el mindenféle adminisztratív és tudományszervezései feladatot a Filozófia Intézetben. TDK tanár elnöki tevékenységem eredményeként a Filozófia TDK hallgatói tíz éve minden OTDKn elhoznak minden díjból legalább egyet. Eredetileg fő tevékenységem az egyetemi oktatás és kutatás, amit 34 éve művelek a karon és a tanszéken. Egykor elnyertem a Kar Kiváló Oktatója címet is. Az Általános Filozófia Tanszék oktatói kimagasló színvonalú, országosan és nemzetközileg elismert szakemberek és tanárok, illetve azok voltak elbocsátásukig vagy még azok hamarosan bekövetkező nyugdíjazásuk előtt. Tanszékvezetőként elsődleges feladatom természetesen a tanszék megfelelő működtetése lenne, de ennek előfeltétele, hogy elküldött és nyugdíjba vonuló kollégáink, főként a professzorok helyébe legalább tanársegédeket vagy adjunktusokat felvehessünk. Erre vonatkozóan Dékán Úrtól szóbeli ígéretet kaptunk, amikor a múlt félévben megtisztelte tanszéki értekezletünket. Az ígéret teljesülése nélkül nehéz lenne vállalnom a tanszék vezetését, mert nem nagyon lenne mit vezetnem. S ha marad még tanszék, amit vezessek, akkor az eddig elvégzett munkáim mellett teljesíteni fogom a pályázati felhívásban előírt feladatokat: 1) javaslatot teszek a tanszék által gondozott tantárgykör oktatási programjára (előadás, szeminárium, gyakorlat, alternatív, fakultatív tárgyak körére és óraszámukra); 2) javaslatot teszek az intézet igazgatójának az oktatási feladatot ellátó intézeti munkatársak személyére, illetve külső óraadók megbízására tekintettel az oktatói-kutatói követelményrendszer rendelkezéseire, az ellátandó óraszámra és a kapcsolódó oktatási feladatokra; 3) közreműködöm az oktatók, kutatók és nem oktató-kutató dolgozók minősítésében; 4) meghatározom és ellenőrzöm az egyes oktatók konkrét tanévi/félévi oktatási feladatait; 5) javaslatot teszek, illetve közreműködök az intézet kutatási feladatainak meghatározásában és ellátásában; megszervezem a hallgatók tanulmányi munkájával összefüggő oktatási, vizsgáztatási és más, a tanulmányi osztályok hatáskörébe nem tartozó feladatokat, és ezzel összefüggésben gyakorlom
mindazokat a jogokat, amelyeket valamely szabályzat vagy az intézetigazgató rám ruházott; 6) megbízásom lejártakor beszámolok az intézeti tanácsnak. Budapest, 2012. május 26. Dr. Orthmayr Imre Dr. Orthmayr Imre a filozófiai tudományok kandidátusa egyetemi docens, ELTE BTK Általános Filozófia Tanszék igazgatóhelyettes, ELTE BTK Filozófia Intézet tanszékvezető, ELTE BTK Filozófia Intézet, Általános Filozófia Tanszék Publikációs jegyzék Szerkesztett kötetek: A történelem filozófiája (szöveggyűjtemény, társszerkesztő: Miklós Tamás). Budapest, ELTE BTK Társadalomfilozófia és Etika Tanszék, 1997, 200 o. Újkori társadalomfilozófia I-II. (szöveggyűjtemény, társszerkesztő: Lendvai L. Ferenc). Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó 2000, 750 o. Bölcselet és analízis (társszerkesztő: Farkas Katalin). Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2003, 353 o. Etika I-II. (szöveggűjtemény, társszerkesztő:hell Judit). Miskolc, Miskolci Egyetemi Kiadó 2008, 294 + 314. o. Tanulmányok: A kereskedőtőke szerepe az eredeti felhalmozás folyamatában, Medvetánc, 1981. 2-3. sz., 3-20. o. Előszó a Brenner-vitához, Világtörténet, 1983. 1. sz., 5-8. o. A termelési mód nyomában. In: Hársing László - Kelemen János (szerk.): Az élő Marx. Budapest, Kossuth, 1983, 56-100. o. Marx módszertani nézetei, Tájékoztató, 1987. 1. sz., 221-238. o. A funkcionális magyarázat vitájáról, Doxa 10, 1987, 173-198. o.
Theoretical Problems of Social Evolution: Remarks on Condorcet's Sketch of Historical Progress, Doxa 17, 1989, 111-116. o. Transmitting Theoretical Frames: The Case of Social Darwinism". In: Nyíri, J.C. (ed.), Perspectives on Ideas and Reality. Budapest, ELTE, 1990, 222-231. o. Osztálytudat és kollektív cselekvés, Világosság, 1990, 11. sz., 851-857. o. Miről szól a cselekvéselmélet" (társszerző: Kelemen János), Doxa 18, 1990, 141-196. In Defence of Rationalism: Reflections on Michael Polanyi's Theory of Knowledge, Polanyiana, 1992, no. 1-2, 148-154. o. Racionális döntések és erkölcsi preferenciák, Világosság, 1994, 8-9. sz. 52-58. o. Hume és Reid erkölcsfilozófiai ellentétei. In: Kalmár János (szerk.): Miscellanea fontium historiae Europaeae. Emlékkönyv H. Balázs Éva történészprofesszor 80. születésnapjára. Budapest, ELTE BTK,1997, 149-165. o. Rom Harré diszkurzív pszichológiája, Replika 25, 1997. március, 153-162. o. Módszertani individualizmus, Szociológiai Szemle, 1997, 3. sz., 3-31. o. A sztoikus szenvtelenség, Századvég 1999. nyár, 92-120. o., újraközlés in: Gál R. I. - Szántó Z. (szerk.): Cselekvéselmélet és társadalomkutatás. Budapest, Közgazdasági Szemle Alapítvány, 2003, 69-91. o. Az akaratról, in: Fehér Márta és Lendvai L. Ferenc (szerk.): Hársing László 70 éves. Miskolc, E Typographeo Universitatis 2000, 199-218. o. Polányi Mihály és a társadalmi evolúció elmélete, Polanyiana, 2002,1-2. sz., 89-115. Racionalitás az etikában, Világosság, 2003, 3-4. sz., 151-170. o. Erkölcsi normák, Világosság, 2003, 5-6. sz., 149-161. o. Történelmi haladás és evolúció. In: Farkas Katalin és Orthmayr Imre (szerk.): Bölcselet és analízis. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó 2003, 296-312. o. A társadalmi normák döntéselméleti és evolúciós magyarázatai, Szociológiai Szemle, 2004/3., 3-22. o. Valamint in: Helmich Dezső Szántó Zoltán (szerk.): Metodológia, társadalom, gazdaság. Budapest, Közgazdasági Szemle Alapítvány, 2004., 63-83. o.
Konfliktusok, 1-2. rész, Világosság, 2007/4., 71-89. o.; Világosság, 2007/5., 3-23. o. 20. századi angolszász etika, in: Boros Gábor (szerk.): Filozófia, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2007, 1192-1218. o. Érték és norma, in: S. Nagy Katalin és Orbán Annamária (szerk.): Értékek és normák, interdiszciplináris megközelítésben, Budapest, Gondolat Kiadó, 2008, 15-23. o. Analitikus marxizmus, Századvég, 2009/2., 3-26. o. Nyitott szemmel, in Pogonyi Szabolcs, Bodnár M. István és Borbély Gábor (szerk.): A politikum filozófiája. Bence György emlékkönyv. Gondolat Kiadó, Budapest 2010, 120-144. o. Konfliktusok, in Demeter Tamás és Hell Judit (szerk.): A társadalom aspektusai. Társadalomelméleti tanulmányok, Áron Kiadó, é.n. (2012), 289-347. o. Recenziók: C.M. Cipolla Az ipari forradalom előtt c. könyvéről, Magyar Filozófiai Szemle, 1977. 5. sz., 599-604. o. E. Hobsbawm A tőke kora c. könyvéről (társszerző: Balogh Zoltán), Filozófiai Figyelő, 1979. 1. sz., 119-151. o. Az angol forradalom gondolatrendszereinek formálódása és társadalmi hatása: Christopher Hill körképe a polgári átalakulást kísérő eszmeáramlatokról, Filozófiai Figyelő, 1980. 1-2. sz., 111-139. o. Az eszméiben élő társadalom (Peter Winch A társadalomtudomány eszméje és viszonya a filozófiához c. könyvéről), BUKSZ, 1989, 1. sz., 35-42. o. A modern tudományok emberképe (szerk. K. Michalski) c. kötetről, Janus VIII/2 (1991. ősz), 100-109. o. Hayek-mozaik (Friedrich A. Hayek Út a szolgasághoz c. könyvéről), BUKSZ, 1992. ősz, 338-346. o., angol változata: Hayek Revisited, BOOKS, Fall 1992, 101-105. o. Némedi Dénes Durkheim. Tudás és társadalom c. könyvéről, Szociológiai Szemle, 2000, 3. sz., 114-119. o.