PÁLYÁZATI ADATLAP intézetvezetői, tanszékvezetői, tanszékcsoport-vezetői tisztség betöltésére

Átírás

1 PÁLYÁZATI ADATLAP intézetvezetői, tanszékvezetői, tanszékcsoport-vezetői tisztség betöltésére Mely Kar, mely Intézet / Tanszék / Tanszékcsoport vezetői tisztségét pályázza meg? N é v: ELTE Bölcsészettudományi Kar Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Esztétika Tanszék Bacsó Béla Születési helye és ideje: Budapest, Anyja neve: Munkahelye: Nagyabonyi Mária ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Lakhelye: 1055 Budapest, Szt. István krt. 13.

2 Beosztása, tudományos fokozata: egyetemi tanár, DSc oktatási-kutatási tevékenysége, nemzetközi tudományos (szakmai) életben való részvétele: oktatás 3 doktori programon: esztétika-filozófia, hermeneutika, irodalomelmélet oktatás esztétika szak intézetvezető MTA doktora/ filozófiatudomány habilitáció / esztétikai fenomenológia és destrukció témával egyetemi tanár MTA Közgyűlési képviselő / II. osztály ELTE BTK Tudományos bizottság tagja MTA Filozófiai Biz. Tagja Int. Jahrbuch für Hermeneutik szerk. biz. tag. Aesthetica Prágában megjelenő esztétikai szemle tanácsadó testületének tagja Az MTA doktora fokozatot az 1997-ben megjelent német nyelvű kötetemmel (Die Unvermeidbarkeit des Irrtums. Essays zur Hermeneutik. Junghans Verlag) értem el. Doktori fokozatot követő munkáim a hermeneutika rekontextualizációját végzik el. Döntően azokat a rejtett forrásokat vizsgáltam, amelyek a modern hermeneutika kialakulásába belejátszottak, másfelől ezt az értelmező eljárást alkalmaztam művészeti alkotásokra. Ez évben megjelenő könyvem az ember ábrázolása és a portré kérdésével foglalkozik, esztétika és művészettörténet határait járja be (Ön-arc-kép) óta hat könyvem jelent meg. Ezen munkáim közül csak utalásszerűen kiemelném a platóni és arisztotelészi filozófia újraolvasását (A szofista dialógus, Arisztotelész etikája és retorikája) képező Heidegger előadások elemzését, vagy egy az esztétika irányában is nyitott megközelítést Fritz Kaufmann doktori értekezésének (Das Bildwerk als ästhetisches Phänomen 1924.) elemzését. Ez utóbbi a Német Esztétikai Társaság hannoveri konferenciáján hangzott el, melynek témája Die Wirklichkeit des ästhetischen Wahrnehmung volt, majd megjelent németül a Wolfram Hogrebe (Bonn) által szerkesztett kötetben (Philosophia Hungarica Königshausen & Neumann 2001.) A Freiburgi Egyetem és Husserl Archivum konferenciáján meghívott előadó voltam, amelyet Husserl 150. születésnapja alkalmából szerveztek (2009). Ez után kértek fel az Int. Jahrbuch für Hermeneutik szerkesztő bizottságába ben kutatói ösztöndíjat kaptam a Basel-i egyetemen működő EIKONES csoporthoz, amelyet G. Boehm vezet.

3 2 Szakmai életútjának tömör, tényszerű ismertetése, szakmai díjai: 1992 kandidátus oktatás 3 doktori programon: esztétika-filozófia, hermeneutika, irodalomelmélet oktatás esztétika szak ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet vezetése MTA doktora/ filozófiatudomány 2003 habilitáció / esztétikai fenomenológia és destrukció MTA Közgyűlési képviselő / II. osztály (Filozófia) habil. egyetemi tanár Magyar filozófiai társaság elnöke, jelenleg alelnöke OTKA pályázatot vezettem Tér és esztétika kérdésében 2006 Széchenyi-díj 2011 Alföld-díj Magyar Filozófiai Társaság alelnöke Amerikai Esztétikai Társaság tag Német Esztétika Társaság tag Alulírott pályázatom benyújtásával hozzájárulok ahhoz, hogy az abban foglaltakat az Egyetem illetékes testületei megismerjék, továbbá kijelentem, hogy megbízatásom idején más felsőoktatási intézményben nem látok el intézetigazgatói /tanszékvezetői/ tanszékcsoport-vezetői feladatot. Jelen pályázatát megelőzően hányszor kapott megbízást a megpályázott tisztségre? Kétszer Budapest, április (Dr. Bacsó Béla) Beküldendő 2 példányban. Kérjük, mellékletben csatolja szakmai programját!

4 Bacsó Béla Szakmai önéletrajz Témák esztétikatörténet, fenomenológia, hermeneutika előtörténete, egzisztenciálhermeneutika, képelmélet stb Ön-arc-kép. Szempontok a portréhoz. Kijárat kiadó 2011 Alföld díj 2010 Thyssen ösztöndíj az EIKONES kutatócsoportnál Uni. Basel 2009 Az Int. Jahrbuch für Hermeneutik szerk. biz tag. megh. előadó Husserl 150 születésnapján Freiburg Az elmélet elmélete. Filozófiai és művészetelméleti írások Kijárat kiadó 2008 MAB Szabadbölcsészet bizottság társelnöke 2007 Magyar Filozófiai Társaság elnöke 2006 Az eleven szép. Filozófiai és művészetelméleti írások. Kijárat kiadó Széchenyi díj 2005 Kinevezett egyetemi tanár 2004 MTA Közgyűlési tag (filozófia, II. osztály) 2003 Habilitáció ELTE-én Az esztétika destrukciója Magyar Filozófiai Társaság alelnöke Írni és felejteni. Filozófiai és művészetelméleti írások. Kijárat kiadó - Az ELTE BTK. Művészetelméleti és médiakutatási intézet vezetője - MTA Doktora - német nyelvű kötetemmel (1997) 2000 Az ELTE Művészetelméleti és médiakutatási intézetének vezetője - ELTE Filozófiai Intézet Gadamer tiszteletére rendezett konferencia előadója - Kierkegaard Research Centre nyári "Research Seminar" sorozatban előadó A szorongás fogalma c. könyvről Koppenhágában "Mert nem mi tudunk..." c. kötetem megjelenése Kijárat kiadónál. - Meghívott előadó a Német Esztétikai Társaság éves konferenciáján (Hannover) ELTE Esztétika tsz. vezetője - Válogatott tanulmányaim német kiadása (Die Unvermeidbarkeit des Irrtums Junghans V.) - Széchenyi professzori ösztöndíj, Soros Alapítvány Alkotói Díj Paul Celan költészetét elemző könyv megjelenése (A szó árnyéka. Jelenkor kiadó). - Amerikai Esztétikai Társaság tagja ELTE Esztétika tanszék docens, JPTE esztétika tsz. vezetője. ELTE esztétika Ph. D. iskola tanára. - Határpontok c. kötetem megjelenése Twins kiadó A filozófia tudományok kandidátusa, az ELTE hermeneutikai doktoriskolájának előadója az Athenaeum humántudományi folyóirat főszerkesztője Első kötet A művészet megértése a megértés művészete JAK füzetek ELTE esztétika tsz. kutató Író, szabadfoglalkozású Színháztudományi Intézet munkatársa Egyetemi tanulmányok az ELTE bölcsészettudományi karán.

5 Bacsó Béla Esztétika tanszék Szakmai program Az esztétika képzés nagy hagyománnyal bír karunkon, s erre építve, ill. az új oktatási struktúrához alakítva kell alakítani a szakmai programot. Ennek nem lehet más célja, mint, hogy egyszerre legyen értékőrző és egyidejűleg képes ennek folyamatos megújítására, s nem mellékesen képes legyen megtartani a képzésbe vont diákok érdeklődését, valamint olyan tudással felszerelni őket, ami helyet teremt számukra a világban. A Művészetelméleti és médiatudomány intézet tanszékeinek munkamegosztása kooperatív-kiegészítő jellegű, hiszen, aki esztétikai elmélettel foglalkozik, az sok esetben a filmmel mint művészeti ággal foglalkozik, s az újabb idők médiaismerete ma már mindenféle hagyományba épült közvetítő anyagra kiterjed, másfelől a médiának a művészetet befolyásoló jellegét sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ez utóbbi tény lényegében a kései modernitás felismerése. Ezekből a felismerésekből következően a képzési rendszerben az Intézet három tanszéke BA szinten együttműködik a művészettörténet és filozófia szakokkal, és így együtt adják az u.n. szabad bölcsészet képzést, ami BA szinten az első év végén elvi döntést igényel a szakirányról és az MA szinten önálló szakokra elkülönülve, készíti fel a legjobb diákokat a PhD. fokozat megszerzésére. Ebben a tekintetben az ELTE BTK Esztétika tanszéke kiemelt helyet tölt be, amit meg kell tartanunk. A szakmai program, miként eddig is, természetesen tekintetbe veszi a képzés hagyományos anyagát, azaz az esztétika történetének az esztétikát megelőző

6 előtörténetét és azokat a jelenkori fejleményeket, amelyek a művészetről való elméleti beszéd folyamatos változásait jelentik. A MA és PhD hallgatóinknak, sikeres ösztöndíj támogatás esetén módja van, hogy a Berlini Humboldt egyetemen (Bildwissenschaft tanszék Horst Bredekamp), vagy nemzetközi kapcsolataink folytán más külföldi képzőhelyekre is pályázhatnak (így pl. legutóbb egyik doktoranduszom a Freiburg Husserl Archivumba). Igen lényegesnek tekintem, hogy az elmúlt időszakhoz hasonlóan az MA képzés tutorális jellegének erősítését, sok olyan egyéni képzési lehetőséggel, ami diákjainkat a PhD téma megválasztásában is segíti. Az új képzési rendben az esztétika mindhárom képzési szinten BA, MA, PhD jelen van. Ebből következően olyan folyamatos képzést biztosít, ami egészen a doktori fokozat elnyeréséig elvezeti a legkiválóbb hallgatókat. Az elmúlt években kb. 20 hallgató szerzett doktori fokozatot, akik az ELTE-n ill. más felsőoktatási intézményekben helyezkedtek el. Számos doktori fokozatot szerzett diákunk az adott tárgyterület meghatározó egyéniségévé vált, kiemelném az MTA Talentum díját elnyert Cseke Ákost, akinek témáját a Sorbonne tanára R. Imbach professzor és magam vezettem. Fontos azt is megemlíteni, hogy az Esztétika tanszék fiatal oktatóinak legtöbbje az ELTE-n nálunk szerezte doktori fokozatát. Ennek jövőbeni lehetőségét meg kell tartani, például sikeres posztdoktori ösztöndíjakkal bevonni őket a képzésbe (jelenleg egy végzett doktoranduszom Rousseau-Derrida témában nyert el ösztöndíjat Franciaországba). Továbbra is meghatározónak tartom a képzés átjárhatóságát és a tájékozódás flexibilitását, azaz az órák meghirdetésében tekintettel kell lennünk a sokirányú érdeklődésre, illetve arra, hogy az egymással érintkező diszciplínák kisegítsék

7 egymást, hiszen az Intézeten belül a médiatudomány és a filmelmélet, valamint az esztétika számos közös ponton érintkezik. Ez a kezdeti felkészítéstől egészen a doktori képzés szintjéig kell érvényesüljön. Amennyiben a feltételek engedik lényegesnek tartom, hogy jelen legyünk a pályázatokban, miként az elmúlt időszakban a tanszék kutató tevékenysége két sikeres pályázat lebonyolításában is megmutatkozott: Radnóti Sándor az NKTH által meghirdetett pályázaton esztétika történeti és ízléselméleti kutatást vezetett, míg magam az OTKA által meghirdetett pályázaton esztétikai tér problémáját kutattuk fiatal kollégákkal. Ennek során több fordításkötet és kutató szeminárium valósult meg, ezek közül is talán a legsikeresebb a Kracauer kötet megjelenése kapcsán frankfurti, bécsi, valamint párizsi kutatókkal közösen tartott német nyelvű konferenciát kell kiemelni (ELTE BTK-Goethe Intézet). Tehát a szakmai program oktatás-kutatás kettős irányultsága mentén a minőség megtartására kell irányuljon. Budapest április 30. Bacsó Béla