HŐ (q) és MUNKA (w): energia átmenet közben a rendszer és környezete között. A különböző energiafajták átalakulásukkor végső soron termikus energiává

Hasonló dokumentumok
A fehérjék hierarchikus szerkezete

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak

3. Sejtalkotó molekulák III.

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A fehérjék hierarchikus szerkezete

A fehérjék szerkezete és az azt meghatározó kölcsönhatások

3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, enzimműködés, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, poszt szintetikus módosítások)

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános


SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Bio-termodinamika, entrópia, egyensúly és változás.

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék

A fehérjék hierarchikus szerkezete. Szerkezeti hierarchia. A fehérjék építőkövei az aminosavak. Fehérjék felosztása

Spontaneitás, entrópia

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

Szerkesztette: Vizkievicz András

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

A metabolizmus energetikája

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

Spontaneitás, entrópia

Az energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség)

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai

A glükóz reszintézise.

Fehérjeszerkezet, és tekeredés

Dr. Mandl József BIOKÉMIA. Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek.

AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE

Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly

Aminosavak általános képlete NH 2. Csoportosítás: R oldallánc szerkezete alapján: Semleges. Esszenciális aminosavak

Peptid- és fehérjék másodlagos-, harmadlagos- és negyedleges szerkezete

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

10/21/11. Miért potenciálfüggvények? (Honnan kapta a nevét?) Termodinamikai potenciálfüggvények. Belső energia. Entalpia

Termodinamikai bevezető

TEMATIKA Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (bb5t1301)

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai


A BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László

Termokémia, termodinamika

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).

Energia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.

Orvosi Fizika 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai. Dr. Nagy László

Glikolízis. Csala Miklós

Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34

Bioinformatika előad

Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék. Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás.

Transzláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Gáspári Zoltán. Élő molekulák az élet molekulái

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

AquaWorld Resort, Budapest 2017 április

Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata

Szerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:

Termokémia. Hess, Germain Henri ( ) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés

A fehérjék szerkezeti hierarchiája. Fehérje-szerkezetek! Klasszikus szerkezet-funkció paradigma. szekvencia. funkció. szerkezet! Myoglobin.

Enzimek. Enzimek! IUBMB: szisztematikus nevek. Enzimek jellemzése! acetilkolin-észteráz! legalább 10 nagyságrend gyorsulás. szubsztrát-specificitás

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

A tejfehérje és a fehérjeellátás

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. (Bio)termodinamika, entrópia, egyensúly és változás.

Kémiai reakciók sebessége

Peptid- és fehérjék másodlagos-, harmadlagos- és negyedleges szerkezete

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások

Munka- és energiatermelés. Bányai István

FEHÉRJÉK A MÁGNESEKBEN. Bodor Andrea ELTE, Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium. Alkímia Ma, Budapest,

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

folsav, (a pteroil-glutaminsav vagy B 10 vitamin) dihidrofolsav tetrahidrofolsav N CH 2 N H H 2 N COOH

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor

Miért hasznos az enzimgátlások tanulmányozása?

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Célkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése

A Ca 2+ szerepe a tormaperoxidáz enzim aktív szerkezetében. Szigeti Krisztián

Fehérjeszerkezet, és tekeredés. Futó Kinga

A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete. Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet.

Tel: ;

1. Tömegszámváltozás nélkül milyen részecskéket bocsáthatnak ki magukból a bomlékony atommagok?

BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT)

AJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató:

4. FEHÉRJÉK. 2. Vázanyagok. Az izmok alkotórésze (pl.: a miozin). Inak, izületek, csontok szerves komponensei, az ún. vázfehérjék (szkleroproteinek).

Termokémia. Termokémia Dia 1 /55

ENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS

GYOMOR. EGYES SZERVEK ÉS SZERVREND- SZEREK BIOKÉMIAI MŰKÖDÉSEI 1. Az emésztés és felszívódás PEPSZIN GYOMOR 2. PATKÓBÉL, DUODENUM

INFORMATIKA EMELT SZINT%

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások

TRANSZLÁCIÓ és fehérje transzport Hogyan lesz a DNS-ben kódolt információból fehérje? A DNS felszínén az aminosavak sorba állnak?

Fémionok szerepe az élő szervezetben: a bioszervetlen kémia alapjainak megismerése

Az élő anyagot felépítő kémiai elemek

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

Átírás:

TERMODINAMIKA 1

HŐ (q) és MUNKA (w): energia átmenet közben a rendszer és környezete között. A különböző energiafajták átalakulásukkor végső soron termikus energiává degradálódnak (disszipáció). BELSŐ ENERGIA (E): Molekulák transzlációs, vibrációs és rotációs energiája + kémiai kötések energiája (E = E kin + E köt + E 0 ) 2

A TERMODINAMIKA ELSŐ TÖRVÉNYE: (az energia-megmaradás törvénye) E = E vég E kezd E = Q + W tf + W egyéb ENTALPIA (H): Hőtartalom = belső energia + térfogati munka (P = konst.) H = E + p V Biológiai rendszerekben történő változások közel állandó nyomáson játszódnak le, és a térfogati munka általában kicsi érték, így jó közelítéssel E = Q, H = Q H E 3

A TERMODINAMIKA MÁSODIK TÖRVÉNYE: (a folyamatok iránya: spontán lejátszódó, rev, irrev) Az önként végbemenő folyamatok egyirányúsága Izolált rendszer entrópiája maximum érték felé tart (egyensúly). Spontán lejátszódó folyamatban a rendszer és a környezet entrópiája növekszik. 4

ENTRÓPIA (S) Rendezetlenség (véletlenszerűség) mértéke A folyamatok irányát megszabja a kevésbé valószínű valószínűbb állapot irány. Önként végbemenő folyamatban rendezetlenné válás következik be (energia, hely szerint is). Hely szerint maximális kitöltés Energia szerint Boltzmann-eloszlás S = k B lnw (L. Boltzmann, 1877) S q/t (R. Clausius, 1864) 5

6

Spontán lejátszódó (irreverzibilis) folyamatban: S rendsz. + S körny. > 0 (Entrópiaváltozással járó spontán folyamat pl. a diffúzió.) SZABADENERGIA (G) (Gibbs szabadenergia!) A két főtétel egyesítése; (P és T konst.) Változása az a maximális energia, ami hasznos munkára fordítható. G = H T S (J.W. Gibbs, 1878) (csak a rendszerre vonatkozik!) 7

Önként lejátszódó folyamat: Szabadenergia befektetés: Termodinamikai egyensúly: G < 0 G > 0 G G = 0 exergonikus endergonikus Mivel a szabadenergia állapotfüggvény, a változását csak a végállapot (a termékek szabadenergiájának összege) és a kezdeti állapot (a kiindulási anyagok szabadenergiájának összege) szabja meg, azaz független az átalakulás tényleges molekuláris mechanizmusától. A G nem ad információt a reakciók sebességéről, amit a tőle teljesen független aktivációs szabadenergia szab meg ( G ). 8

H + + S + + G = H T S Exoterm reakció,, spontán n lejátsz tszódik minden hőmérsékleten Exoterm reakció,, spontán n lejátsz tszódik, ha T < H/ H/ S Endoterm reakció,, spontán n lejátsz tszódik, ha T > H/ H/ S Endoterm reakció,, spontán n nem megy végbe v (endergonikus) 9

10

NAGYENERGIÁJÚ FOSZFÁT VEGYÜLETEK Szabadenergia befektetést igénylő folyamatok fizetőeszköze : ATP (F. Lipmann és H. Kalckar, 1941) Nagy foszfát-transzfer potenciál Hidrolíziskor nagy szabadenergia csökkenés. 11

Az ATP és hidrolízise 12

Nagyenergiájú kötés, ha G o < 25 kj/mol Vegyület Foszfoenol-piruvát 1,3-foszfoglicerát Kreatin-foszfát Pirofoszfát (PP i ) foszfoanhidrid 33,5 ATP AMP + PP i foszfoanhidrid 32,2 ATP ADP + P i foszfoanhidrid 30,5 AMP ade + P i foszfát-észter 14,0 Glükóz-6-foszfát Glicerin-3-foszfát Kötéstípus enol-foszfát acil-foszfát foszfoguanidin foszfát-észter foszfát-észter G o (kj/mol) 61,9 49,4 43,1 13,8 9,2 13

Az ATP kötés szerkezeti magyarázat: Ortofoszfát (HPO 4 2-, P i ) rezonancia stabilizációja (tetraéderes foszfát) ATP negatív töltések taszítása destabilizál Hidrolízis termékek nagyobb szolvatációs energiája Entrópia hatás (ATP 4- + H 2 O ADP 3- + HPO 4 2- + H + ) G-t befolyásolja: [ATP] = 8 mm, [ADP] = 1 mm, [P i ] = 8 mm, ph, Mg 2+ konc., ionerősség G cell 50 kj/mol Az ATP metastabil vegyület : enzimek nélkül nagyon lassan hidrolizál Aktivációs szabadenergia ( G ): 200-400 kj/mol 14

Ortofoszfát (HPO 4 2-, P i ) rezonancia 15

Az élő sejtet felépítő fontosabb molekulák Szénhidrátok - monoszacharidok (egyszerű cukrok) - oligoszacharidok - poliszacharidok Lipidek (membránokban: zsírsavak glicerinészterei) Aminosavak, peptidek, fehérjék Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak 16

AMINOSAVAK, PEPTIDEK, FEHÉRJÉK AMINOSAVAK α-l-aminosavak (20 + Sec) pk amino =8,0 pk karboxil =3,1 (függ: T, ionerősség, mikrokörnyezet) homokiralitás enantiomerek R NH + 3 C α COO H 17

apoláros oldallánc: Gly, Ala, Val, Leu, Ile, Met, Phe, Trp, Pro (iminosav) poláros oldallánc: Ser, Thr, Asn, Gln, Cys (pk R =8,4), Tyr (10,5) bázikus oldallánc: Lys (10,5), Arg (12,5), His (6,0) savas oldallánc: Asp (3,9), Glu (4,1) 18

19

20

Módosított aminosavak 5-hidroxi-Lys, 4- hidroxi-pro (pl. kollagén) 3-met-His, ε-n,n,ntrimet-lys (pl. miozin) N-formil-Met (prokarióta N- terminus) γ-karboxil-glu (Gla, pl. protrombin) tiroxin (tiroglobulin) 21

Módosított aminosavak fehérjékben 22

diszulfid-híd Cys Cys oxidáci ció redukció cisztin SS-híd 23

A PEPTIDKÖTÉS hidrolízis kondenzáció szubsztituált amid 24

FEHÉRJE SZERKEZETI SZINTEK Elsődleges: aminosav szekvencia N-terminus C-terminus 25

Másodlagos: lokálisan ismétlődő feltekeredés szuperszekunder elemek (motívumok) domén (kvázi-független térszerkezeti egység) Harmadlagos: globális térszerkezet Negyedleges: alegység szerkezet (több polipeptid) mioglobin hemoglobin 26

Immunoglobulin-G 27

A FEHÉRJEMŰKÖDÉS LÉNYEGE Specifikus kötődés indukálta konformáció változások laktoferrin 28

Katalitikus hatékonyság (enzimek) Szabályozás: allosztérikus effektorok irreverzibilis kovalens módosítás (proteolitikus hasítás) reverzibilis kovalens módosítás (foszforiláció/defoszforiláció, acetiláció/dezacetiláció) Molekuláris motorok (energia transzdukció) és molekuláris kapcsolók (információ transzdukció) kalmodulin Ca 2+ -kapcsoló 29

FEHÉRJÉK CSOPORTOSÍTÁSA Funkció szerint enzimek regulációs fehérjék (pl. hormonok, transzkripciós faktorok) transzport fehérjék (pl. hemoglobin, transzferrin, szérum albumin) tároló fehérjék (pl. ovalbumin, kazein, zein, ferritin) motorfehérjék (pl. aktin, miozin, kinezin, dinein) szerkezeti fehérjék (pl. kollagén, keratin, elasztin) adapter ( scaffold ) fehérjék (pl. Grb 2, stat, crk, shc) immunfehérjék, toxin-fehérjék (pl. IgG, antifreeze fehérje, ricin) exotikus fehérjék (pl. monellin, rezilin, glue fehérjék) 30

Konjugált (összetett) fehérjék glikoprotein (pl. IgG, fibronektin, proteoglikán) lipoprotein (pl. LDL, HDL) foszfoprotein (pl. kazein, glikogén foszforiláz-a) metalloproteinek (pl. ferritin, alkohol-dehidrogenáz, nitrogenáz) hemoprotein (pl. hemoglobin, citokróm-c, kataláz, nitrát-reduktáz) flavoprotein (pl. szukcinát-dehidrogenáz, NADH-dehidrogenáz) 31