KASTÉLYKERTI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA Készítette: Gólya Istvánné óvodavezető 2009.
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat célja az intézmény szervezetének működését meghatározó helyi szabályozás, amely a magas színvonalú munkavégzés szervezeti hátterét, továbbá a partnerek együttműködését biztosítja. ( A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Közoktatási törvény 40. (1) ) A Szervezeti és Működési Szabályzat az alább felsorolt jogszabályok figyelembe vételével készült: 1993. Évi törvény a közoktatásról (40., 102. és 103. ) 217/1998. Évi kormányrendelet Az államháztartás működési rendjéről (10. és 17. ) 37/2001. Évi OM rendelet a katasztrófa elleni védekezésről 11/1994. Évi MKM rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről 31/1997. Évi törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 33/1992. Évi törvény A közalkalmazottak jogállásáról 138/1992. évi kormányrendelet a Kjt végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 132/2000. Évi kormányrendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről 24/2000. OM rendelet A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítésről 3/2002. Évi OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól, valamint a közoktatási törvény 122. (12) bekezdése. 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet 2.. alapján a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4.. 2
1.1. Az óvoda adatai Az intézmény neve: KASTÉLYKERTI ÓVODA Az intézmény székhelye: 2194 Tura, Kossuth Lajos út 36. Az intézmény fenntartója: Tura Város Önkormányzata címe: 2194 Tura, Petőfi Sándor tér 1. Az intézmény típusa: óvoda OM azonosító: 032859 PIR száma: 651954 Az alapító okirat kelte: 2009. 07. 01. Az óvoda önálló jogi személy. 1.2. Az intézmény tevékenységei Alaptevékenysége: - 85101 óvodai nevelés 851011 óvodai nevelés, ellátás - 851012 sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása szakértői bizottság véleménye alapján (gyengén látók) Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenységek: - 56912 óvodai intézményi étkeztetés - 562917 munkahelyi étkeztetés - Intézményi vagyon működtetése 1.3. Az intézmény működési területe Tura Város Önkormányzata Képviselőtestülete 37/2006.(II.28.) sz, valamint a 41/2008. (IV.29) sz. határozatában meghatározottak szerint. Tura Város közigazgatási területe, az Alapító Okiratban megnevezett, integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozóan 1.4. A gazdálkodás rendje, pénzügyi finanszírozás Részben önálló gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Gazdálkodását Tura Város Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Osztálya látja el. Kiegészítő, kisegítő, vállalkozási tevékenységet nem végez. 3
Az óvoda, mint részben önálló intézmény nem rendelkezik önálló számlaszámmal, a fizetési és adókötelezettségének a Polgármesteri Hiatal (gazdálkodó) adó illetve bankszámlaszámán keresztül tesz eleget. Raiffeisen Bank 12001008-00379356-00100008 költségvetési elszámolási számla Adószám: 15391638-2-13 Az intézmény tárgyi adómentes tevékenységet nem folytat. 1.5. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az SZMSZ betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. 1.6. A bélyegző használata, aláírási jogok Az óvoda bélyegzőinek lenyomata: 4
A körbélyegzőt az óvoda vezetője és az óvodavezető-helyettes használhatja. Hivatalos iratokon aláírási joggal az óvoda vezetője és az általános vezető-helyettes rendelkezik. A hosszú bélyegzőt az óvoda vezetője, az óvodavezető-helyettes az óvodapedagógusok és a élelmezésvezető használhatják. A bélyegzőket a vezetői irodában, elzárva kell tartani. A bélyegzőt eltűnése esetén érvényteleníttetni kell. Az érvényteleníttetést meg kell jelentetni az Oktatási Közlönyben. Az új bélyegzőt a fenntartó rendeli meg. 2. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE Ó v o d a v e z e t ő Óvodavezetőhelyettes Szakmai mk. vez. Minőségügyi vezető N e v e l ő t e s t ü l e t N e v e l ő m u n k á t s e g í t ő k 2.1. Az óvoda vezetőségének tagjai, jogkörei Magasabb vezető beosztású közalkalmazott: - Az óvodavezető, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. - Az óvodavezető-helyettes. Az intézményvezető helyettesi munkakör betöltésére, illetőleg ilyen megbízás 5
ellátására a Kjt. Előírása alapján pályázatot kell kiírni. A 2007. évi CLII. Tv. Rendelkezései szerint vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége van. További felelős beosztású vezető: - minőségügyi vezető Az óvodavezetőség szükség szerint ülésezik. A vezetői értekezlet összehívását a vezetőség bármely tagja kezdeményezheti. A vezetőség tagjai szóbeli és beszámolási kötelezettséggel bírnak az éves munkatervben meghatározottak alapján. A vezetői értekezletre - a napirendtől függően - meg kell hívni a Pedagógus Szakszervezet helyi csoportjának képviselőjét, a Közalkalmazotti Tanács vezetőjét, illetve a Szülői Választmány képviselőjét. 2.2. A vezetők közötti feladatmegosztás 2.2.1. Az óvodavezető kizárólagos jogkörébe tartozik: - a nevelőtestület vezetése - a szakmai munka irányítása és ellenőrzése - az intézmény képviselete - személyi és tárgyi feltételek biztosítása - gyermekvédelmi munka irányítása - az alkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása - a alkalmazottak fegyelmi felelősségre vonása, - az alkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyának a megszüntetése - a balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása Az intézményvezető munkaköri leírását a fenntartó készíti el. 2.2.2. Az óvodavezető-helyettes jogköre és felelőssége Az óvodavezető-helyettes munkáját a munkaköri leírása alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányításával végzi. A vezető-helyettes feladat- és hatásköre kiterjed az egész munkakörére. Munkaköri leírása az SZMSZ mellékletében található. 6
A vezető-helyettes felelőssége és beszámolási kötelezettsége kiterjed a munkaköri leírásában található feladatkörére. Minőségfejlesztési team vezetőjének jogköre és felelőssége A dolgozói kör egyetértésével az óvodavezetőtől kapja megbízását. Feladata az intézményben folyó minőségfejlesztési munka szervezése, végrehajtásának ellenőrzése, valamint a minőségfejlesztési munka irányítása. Folyamatosan gyűjti a minőségfejlesztési rendszer bemenő adatait, tervezi a szükséges beavatkozásokat, javaslatait a vezetőséggel folyamatosan egyezteti. Felelős az intézmény minőségpolitikájának érvényesítéséért; a minőségfejlesztési feladatok teljesítéséért. A szakmai munkaközösség vezetőjének felelőssége: Az intézmény nevelési programjában megfogalmazott sikerkritériumok (fejlődés várható eredményei) érvényesítésének segítése, a nevelési programban megfogalmazott feladatok teljesítésének biztosítása. 2.2.3. Az óvodavezető, hatásköréből átruházza az óvodavezető-helyettesre - a 2.2.1. pontban foglaltak kivételével az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében - a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését - a munkarenddel és a szabadságolással kapcsolatos feladatokat - tűz- és munkavédelmi feladatok végzése - Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a minőségirányítási team vezetőjére - a minőségfejlesztési munka önálló felelősségteljes vezetését - az intézmény minőségbiztosítási rendszerének működtetését 7
- az intézkedési tervek végrehajtásának irányítását - igény és elégedettség vizsgálatok végzését - a minőségfejlesztéssel összefüggő értékelések, elemzések készítését - az éves munkatervben meghatározott feladatok elvégzését - nevelőtestületi beszámoló elkészítését a hatáskörébe átruházott területről. Szakmai munkaközösség vezetőre átruházott feladatok - a nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzése - az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzése, emelése - az óvodai szakmai és módszertani tevékenységének irányítása, segítése, ellenőrzése - a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése - a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése - a tervező munkában segítségadás - összefoglaló elemzést, értékelés, beszámoló készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterv szerinti teljesítéséről, a fejlesztési folyamatról stb. a helyi rendszernek megfelelően. A MŰKÖDÉS RENDJE 3.1. A nevelési év rendje A nevelési év rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - A nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - Az intézményi ünnepek és rendezvények idejét és ünneplésének a módját - A szülői értekezletek időpontjait és témáit, - A nevelés nélküli munkanapok programját és időpontját, és 8
- A bemutató foglalkozások/nyitott napok időpontját. A nevelési év szeptember 1-től, a következő év augusztus 31-ig tart. A nyári időszakban (június 1-augusztus 31-ig) a csoportok összevontan működnek, a nyitvatartási rendben szabályozottak szerint. A nyári időszakban (június 1 és augusztus 31. között) az óvoda négy hétig zárva van a fenntartó által engedélyezett időszakban. A nyári zárásról a szülőket minden csoport faliújságján kihelyezett hirdetményben kell értesíteni február 15-ig. A két hetet meghaladó időre biztosítani kell azoknak a gyermekeknek másik óvodában történő elhelyezését, akiknek szülei azt igénylik. A zárás ideje alatt hetente legalább egy alkalommal ügyeletet kell tartani a szülők halaszthatatlan hivatalos ügyeinek intézése érdekében. Az ügyeleti rendet a nevelési év elején kell megállapítani. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető irodájában történik. Az intézmény egy nevelési évben legfeljebb 5 nevelés nélküli munkanapot szervez. Nevelés nélküli munkanapokon a szülők igénye szerint ügyeletet kell szervezni oly módon, hogy a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon. A nevelési év rendjét jól látható helyen kell kifüggesztve tartani, továbbá a nevelési év kezdetén tartott szülői értekezleten ismertetni kell minden csoportban. 3.2. A nyitva tartás rendje Az óvoda a nevelési évben hétfőtől péntekig folyamatos munkarendben 6.30 órától 17.30 óráig tart nyitva. Heti pihenőnapon és munkaszüneti napon az óvodát zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre engedélyt Tura Város Jegyzője ad, és az óvoda vezetője rendeli el a változtatást. Reggel 6.30-tól 7.30-ig az éves munkatervben megjelölt csoportban, összevontan gyülekeznek a gyermekek, délután 16-17.30 óráig összevontan játszanak hazamenésig. Az óvodába érkezés reggel 6.30 és 8.30 óra között történik. Az óvodában nem ebédelő gyermekek 11.45-12.00 óra között távozhatnak az óvodából. Az ebéd után hazajáró gyermekeket 12.30-13.00 óráig lehet elvinni. Délután a hazavitel ideje: 15.00-17.30 9
óráig. Rendkívüli esetben, ha a csoportok létszáma erősen lecsökken, a teljes nyitvatartási időben össze lehet vonni. Az összevonás feltétele, hogy az összevont csoport létszáma a 25 főt nem haladhatja meg. 3.3. Az intézmény munkarendje 3.3.1. A vezetők intézményben való tartózkodásának a rendje Az intézmény nyitva tartása alatt felelős vezetőnek kell tartózkodnia az intézményben. A vezetők munkaidejüket egymáshoz igazítva kötelesek meghatározni. Az óvodavezetőt távollétében és akadályoztatása esetén az óvodavezető-helyettes intézkedik az azonnali döntést igénylő ügyekben. Az óvodavezető két hetet meghaladó távolléte esetén az óvodavezető-helyettes jogköre teljessé válik. Együttes akadályoztatásukkor a helyettesítés a következőképpen történik: az azonnali döntést igénylő kérdésekben a Közalkalmazotti Tanács elnöke, távollétében a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező, határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus jogosult intézkedni. 3.3.2. A dolgozók munkarendje Az óvodapedagógusok munkaideje heti 40 óra, amely a kötelező órákból és a nevelőmunkával vagy a gyermekekkel a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A kötelező órák számát jogszabály határozza meg. Az intézményben dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelő részletes feladatait, kötelezettségeit és jogait minden dolgozó névre szóló munkaköri leírásban kapja meg. A munkaköri leírásokat az óvoda vezetője készíti el. Az intézményben dolgozók: óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak: az élelmezésvezető, a dajkák, konyhai dolgozók és a karbantartó munkarendjét, a helyettesítési és szabadságolási rendet az óvodavezető-helyettes állapítja meg egyeztetve az óvoda vezetőjével, az intézmény zavartalan működésének az érdekeit figyelembe véve. 10
3.3.3. Az alkalmazottak távolmaradásának az igazolása Az alkalmazottaknak a munkából való távolmaradását a lehető legkorábban, előzetesen jelentenie kell közvetlen felettesének, hogy gondoskodni lehessen a szakszerű helyettesítéséről. Az óvodapedagógus szakszerű helyettesítése érdekében a csoportnaplót naprakészen az óvodában kell tartani. 3.4. Az óvoda munkáját segítő testületek, szervezetek és közösségek 3.4.1. Dolgozói munkaértekezlet Az óvoda vezetője szükség szerint, de évente legalább két alkalommal munkatársi értekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az óvoda valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját. Az óvodavezető az értekezleten: beszámol az óvoda eltelt időszak alatt végzett munkájáról, értékeli az óvoda programjának, munkatervének teljesítését, értékeli az óvodában dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, ismerteti a következő időszak feladatait. Az értekezlet napirendjét az óvodavezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak. 3.4.2. Dolgozói érdekképviseleti szervezetek Az óvoda vezetése együttműködik az óvodai dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az óvoda vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését. 11
Az óvoda vezetője a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köt, ennek hiányában megállapodást köthet. Óvodánkban legitim Pedagógus Szakszervezet működik. Az óvoda működését segítő testületek, szervezetek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni; megőrzéséről az óvoda vezetője gondoskodik. 3.4.3. A nevelőtestület működésének a rendje A nevelőtestület feladatai és jogai: A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak a közössége, legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestületnek döntési jogköre van: - A helyi nevelési program, az SZMSZ és a házirend elfogadásában - Az éves munkaterv elfogadásában, - Átfogó értékelések és beszámolók elfogadásában és - A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásában - Saját feladatainak átruházásában A nevelőtestület véleményezési jogkörrel bír: - Az intézményvezetői pályázatok szakmai véleményezésében. A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében az éves munkatervben meghatározott számú és témájú értekezletet tart. Rendkívüli értekezlet hívható össze abban az esetben, ha azt a vezetőség szükségesnek tartja, vagy a nevelőtestületnek legalább az 1/3-a kezdeményezi. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. 12
3.4.4. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházására vonatkozó rendelkezés A nevelőtestület átruházza a szakmai munkaközösségre az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, illetve a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében biztosított véleményezési jogosultságát. A munkaközösség vezetője évente írásban és szóban köteles beszámolni az átruházott hatáskörben teljesített tevékenységéről. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: Nevelési program elfogadása, A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, Házirend elfogadása, Az intézmény éves munkatervének elfogadása, Az intézmény éves munkatervének teljesítéséről szóló értékelés elfogadása, Az óvodai munkára irányuló átfogó értékelés elfogadása. 3.4.5. A szakmai munkaközösség működésének a rendje A közös minőségi és szakmai munka adott részterületének magasabb színvonalú művelése érdekében a pedagógusok szakmai munkaközösséget működtetnek. A szakmai munkaközösség tagjai saját maguk alakítják ki működésük szabályait. Saját maguk javasolják a munkaközösség vezetőjét, akit az óvodavezető bíz meg határozott időre, legalább egy nevelési évre, és amely megbízás többször is hosszabbítható. A szakmai munkaközösség éves munkaterv alapján dolgozik. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, illetve szakmai ellenőrzést végez. Vállalhat gyermekvédelmi, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációját szolgáló feladatokat, melyeket a munkatervébe beépíthet. 13
A munkaközösség vezetőjének legalább évente, a nevelőtestületi értekezleten beszámolási kötelezettsége van. A szakmai munkaközösség feladatai: - A magas színvonalú munkavégzés érdekében fejleszti az adott terület módszertanát - Összegzi a működési területével kapcsolatos tapasztalatokat - Végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat - Figyelemmel kíséri a működési területére kiírt pályázati lehetőségeket - Vezető választáskor véleményezési jogkört gyakorol - Javaslatot tesz a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására Minőségfejlesztési csoport A Minőségfejlesztési csoport működését a 3/2002.(II.15.) OM. rendelet alapján végzi. Tagjait az óvodavezető a nevelőtestület jóváhagyásával bízza meg határozott időre, legalább egy nevelési évre. A csoportból kilépni írásbeli lemondással lehet. A csoport tagjainak elismerése: a kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés összegéből a Közoktatási törvény 118..-a alapján történik. Vezető: 300 %, tagok: 200% A döntések a csoporton belül többségi szavazattal történnek. A csoport beszámolási kötelezettsége folyamatos az óvodavezetőnek és a nevelőtestületnek. Félévkor szóbeli összegzés a munkáról, év végén írásbeli beszámoló. 3.5. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés 3.5.1. Az óvoda hivatalos szakmai alapdokumentumainak a nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai: - A helyi nevelési program - Az intézményi minőségirányítási program, - a Szervezeti és Működési Szabályzat és 14
- a Házirend Az alapdokumentumok nyilvánosak, azaz minden érdeklődő számára hozzáférhetők a vezetői irodában elhelyezett könyvespolcon. A nyilvánosságról, és a nyilvános dokumentumok hozzáférhetőségéről az óvoda épületében hirdetményt kell jól látható helyre kifüggeszteni. Az alapdokumentumok hivatalos példányait az érdeklődők az intézményből nem vihetik ki. Az alapdokumentumok megváltoztatásának módját a dokumentumok végén található érvényességi rendelkezések szabályozzák. Az alapdokumentumok megváltozásáról az intézmény vezetője köteles tájékoztatni az érintetteket aktuálisan összehívott értekezleten. 3.5.2. Az óvoda belső szakmai és tanügyi dokumentumainak a használata Az óvoda belső szakmai és tanügyi dokumentumait minden érintettnek rendelkezésére kell bocsátani. Az alapvető dokumentumokból, továbbá az éves munkatervből és belső ellenőrzési tervből csoportonként köteles az óvoda vezetője legalább egy példányt biztosítani a nevelési év kezdésekor. 3.6. Ünnepek, megemlékezések rendje Az ünnepek és megemlékezések a helyi nevelési programban leírtak és az éves munkaterv alapján történnek. Alapelv, hogy az óvodai ünnepélyek és rendezvények mindenkor a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodjanak. Minden óvodai dolgozónak kötelessége az ünnepi készülődésben és az ünneplésen részt venni. 4. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 4.1. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az óvodavezető és az óvodai szülői munkaközösség képviselője szükség szerint, de 15
legalább évenként tart értekezletet, ahol az óvodavezető tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. A szülői munkaközösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezletnek azon napirendi pontjainak a tárgyalására, amelyek a gyermekek nagyobb csoportját érinti, meg kell hívni. A szülői munkaközösség képviselője tárgyalási jogkörrel vesz részt az értekezleten. Az óvoda a szülői munkaközösség részére véleményezési jogosultságot biztosít: - a szervezeti és működési szabályzat, szülőket érintő rendelkezéseiben, - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, - az óvoda és a család közötti kapcsolattartás rendjében, - a gyermekvédelmi feladatoknak a meghatározásában és - a házirendet érintő kérdésekben 4.2. Az óvoda külső kapcsolatainak szabályozása Az óvoda feladatainak elvégzéséhez, valamint a hatékonyság fokozásához rendszeresen tart fenn kapcsolatot más intézményekkel. Az intézmény képviselete az intézményvezető jogköre és feladata. A külső kapcsolattartás részletes szabályozása: a partnerek azonosítása, igényeik felmérése, a kapcsolattartás formája és módja az intézményi minőségirányítási programban és a helyi nevelési programban leírt szabályok szerint történik. 16
5. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK A RENDJE 5.1. A belső ellenőrzés elvei és általános szabályai Az óvodai nevelés belső ellenőrzésének rendjét az intézményi minőségirányítási programban megfogalmazott szempontok és szabályok figyelembe vételével az általános óvodavezető tervezi és szervezi meg. A belső ellenőrzés évente elkészítendő nyilvános ellenőrzési terv szerint történik, amely az intézményi minőségirányítási program és az éves munkaterv része. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség szerint a szakmai munkaközösséggel kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat ismertetni kell, és meg kell vitatni a nevelőtestületi értekezleten. Az óvodavezető, illetőleg helyettese szükség szerint eseti ellenőrzéseket is elrendelhet. 5.2. A nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak köre - az óvoda vezetője, - az óvodavezető-helyettes, - Minőségirányítási vezető - a szakmai munkaközösség-vezető. Az óvodavezető közvetlenül ellenőrzi az óvodavezető-helyettes, IMIP vezető és a szakmai munkaközösség vezetőjének a nevelő munkáját. 5.3. A belső ellenőrzés módszerei - csoport látogatás előre meghatározott szempontok alapján, - dokumentáció - elemzés 17
- szóbeli, vagy írásbeli beszámoltatás 6. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK BELSŐ HASZNÁLATI RENDJE 6.1. Általános szabályok Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodók kötelesek: - A közösségi tulajdont védeni - A berendezéseket rendeltetésszerűen használni - Az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni - Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni - A tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni - A munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. Aki betörést észlel, haladéktalanul értesítenie kell a rendőrséget és az óvoda vezetőjét. A rendőrség megérkeztéig az épületbe senki sem mehet be. A dolgozók kötelesek a munkahelyükön az elvárható rendet és fegyelmet megtartani. 6.2. Az épület használati rendje Az épület főbejárata mellett címtáblát kell elhelyezni. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az épületre zászlót kell kitűzni. A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használhatják, hogy az ne zavarja a nevelő tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak az ellátását. Az óvodaépület nyitását és zárását a dajkák végzik a munkaköri leírásukban részletezett szabályok szerint. 18
Aki zárja az épületet, köteles ellenőrizni az alábbiakat: - A közlekedési utak szabadon hagyását, - Az elektromos berendezések (kávéfőző, vasaló stb.) kikapcsolt állapotát, - Az ablakok zárt állapotát, - A tűzoltó-készülékek és vízszerzési helyek szabadon tartását, megközelíthetőségét - Az épület áramtalanításának végrehajtását. 6.3. Az óvoda helyiségeinek a használatára vonatkozó szabályok A gyermekek az óvoda helyiségeit és létesítményeit és berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. Az óvoda üresen álló helyiségeit zárva kell tartani. Az egyes csoportszobák működési idejét az éves munkaterv határozza meg. A csoportszobákban a gyermeek között mobiltelefont nem lehet használni. A könyvespolcról kivitt könyvek és folyóiratok csoportszobába vitelének az ideje legfeljebb egy hét. A fejlesztő eszközöket csak a használat idején lehet a csoportszobában tartani. A szakmai eszközök és könyvek rendjéért minden óvónő felelős. Az óvoda konyhájában a HACCP rendszer szabályai szerint folyik a munkavégzés. A konyhába csak a konyhai alkalmazottak tartózkodhatnak. Az óvoda berendezéseit a vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az intézmény területéről kivinni. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell részletezve a kivitelre kerülő tárgyakat, az elvitel határidejét és anyagi felelősségvállalást. A szülők gyermekeikkel az öltözőben tartózkodhatnak. Gyermeküket óvodapedagógusnak kell átadják, illetve óvodapedagógus tudtával vihetik el. A szülőkre vonatkozó intézményi szabályokat a házirend tartalmazza. Az óvoda teljes területén tilos a dohányzás. 19
6.4. Az udvar használati rendje Az óvoda udvarán a gyermekek csak óvónői felügyelettel tartózkodhatnak, az ott lévő játékokat, létesítményeket csak az óvodába járó gyermekek használhatják óvónői felügyelettel. 6.5. Az óvodába belépés és tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával Az óvoda bejárati kapuját reggel 8.30-tól 11.45-ig, és 13.00-tól 15.00 óráig zárva kell tartani. Az óvodába belépőt a dajka az óvodavezetői iroda elé kíséri és gondoskodik arról, hogy a megfelelő célszemély minél előbb rendelkezésére álljon. Távozásakor a kapuig kíséri. Az óvodába belépő idegent egyedül hagyni nem szabad. Idegenek az óvoda területén akkor tartózkodhatnak, ha a felelős vezető arra engedélyt ad. 7. A KIEMELKEDŐ MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS ELOSZTÁSÁNAK AZ ELVEI A Közoktatási tv. 118. -ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés jár annak a közalkalmazottnak, aki a mérési, értékelési, minőségfejlesztő munkában a törvényben meghatározott módon részt vesz. Továbbá a kiemelkedő munkavégzésért járó kereset kiegészítés összegéből részesül az a dolgozó, aki az alább felsorolt kritériumokat teljesíti. A kereset kiegészítésben részesülő dolgozó személyéről és összegének mértékéről a nevelőtestület és a 20
munkaközösség véleménye alapján az óvoda vezetője dönt. munkavégzésért járó kereset kiegészítést egy nevelési évre kell meghatározni. A kiemelkedő Kritériumok: - A gyermekekkel, kollégákkal és a szülőkkel jó együttműködés - Példamutató fegyelem a munkavégzés egész területén - Többletmunkával járó, önként vállalt tevékenység a közösség érdekében - Többségében hátrányos helyzetű gyermekekből álló csoportban végzett magas színvonalú nevelőmunka - Szakmai továbbképzéseken, önképzésben való aktív részvétel - Új módszerek, eszközök és eljárásrendek kimunkálásában, kipróbálásában történő közreműködés - Pedagógiai folyóiratokban és a helyi újságban szakmai cikk publikálása 8. ÓVÓ-VÉDŐ RENDELKEZÉSEK A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A fenntartó és a gyermekorvosi szolgálat közötti szerződésben szabályozottak szerint az óvodában a gyermekorvos évente legalább egyszer szemészeti, fogászati és belgyógyászati vizsgálatot végez minden csoportban, a védőnő esetenkénti tisztasági szemlét tart a gyermekek körében. Az óvoda dolgozói kötelesek a védőnővel és a gyermekorvossal együttműködni, a gyermekek vizsgálatának idejét a gyermekek életrendjének megzavarása nélkül megszervezni, a gyermekorvos és a védőnő nyugodt munkavégzését biztosítani. 21
8.1. Az óvoda dolgozóinak a feladata a gyermekbalesetek megelőzése érdekében A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat az óvodai nevelési év kezdetén, továbbá szükség szerint életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét az óvónők a csoportnaplóban kötelesek dokumentálni. A balesetveszélyes körülményt a munkavédelmi szabályzatban rögzítetteknek megfelelően kell elintézni. Minden óvodapedagógus felelős a csoportjába járó gyermekek egészségének és testi épségének megóvásáért. Baleset előfordulásakor a balesetet szenvedett gyermeket a saját óvónője ápolja, a szükséges intézkedéseket az épület felelős vezetője teszi meg. 8.2. Gyermekvédelmi tevékenység A gyermekvédelmi munka minden dolgozó feladata. Amennyiben bármelyik dolgozó a gyermeknél veszélyeztetésre utaló jelet tapasztal, az óvodavezető által köteles jelezni a Gyermekjóléti Szolgálatnak. A nevelési év legelső szülői értekezletén minden csoportvezető óvodapedagógus informálja a szülőket az óvodában folyó gyermekvédelmi munkáról, és a gyermekvédelmi szervek utolérhetőségéről. 8.3. Bombariadó esetére meghatározott szabályok Az intézményben a tűzvédelmi szabályzatban meghatározottak szerinti, menekülő útvonalakat állandóan akadálymentesen kell hagyni. A váratlan eseményekre való szakszerű intézkedés és viselkedés érdekében a menekülést az intézmény minden épületében évente legalább egyszer el kell 22
gyakorolni. Bomba, vagy ismeretlen eredetű, gyanús idegen tárgy észlelése esetén az óvoda épületét minden bent tartózkodónak azonnal el kell hagynia. A bombariadóval kapcsolatos teendőket a helyszínen tartózkodó vezető köteles irányítani. A bombariadót a vezető a rendőrségnek az alábbi adatok közlésével jelenti: - az intézmény neve, pontos címe - emberélet van-e veszélyben - a vélt bomba által veszélyeztetett épületek, - a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma és a bejelentés időpontja. A bombariadóról minden esetben értesíteni kell a fenntartót, és értelemszerűen az óvodavezetőt. 8.4. A gyermekek kísérése A gyermekek az óvoda területéről az óvodai nevelés idejében csak szülői beleegyezéssel mehetnek ki. A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén csoportonként két óvodai alkalmazottat, óvodapedagógust és/vagy egy dajkát kell biztosítani. 9. Az intézményben folytatható reklám tevékenységre vonatkozó előírások A tiltott és megengedett reklámtevékenység a Közokt. Tv. 122 (12) bekezdése értelmében a következő: Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. 23
Az intézményvezető köteles a pedagógusoktól, a szülőktől, a gyermekektől érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételeket megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái: újságok terjesztése, szórólapok, plakátok, illetve szóbeli tájékoztatás. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg. Hirdetőtábla használata A hirdetőtáblára csak az intézmény vezetője, illetve az általa megbízott személy tehet ki hirdetményeket. Minden hirdetményen szerepelnie kell az óvoda körbélyegzőjének. Szülő, illetve más idegen személy nem tehet ki hirdetést a faliújságra. Társadalmi és egyéb szervezetek hirdetése tilos. A vezető, illetve a megbízott kötelessége a hirdetőtábla rendszeres ellenőrzése. Telefon használata Az intézmény területén lévő telefont magáncélra csak térítés ellenében lehet használni abban, az időszakban, amikor, mindkét óvónő az óvodában tartózkodik és a gyermekek felügyelete ellátott. Mobil telefon használata a foglalkoztatóban, az óvoda folyósólyán, a gyermekek között tilos. Fénymásolás Az intézményben a szakmai munkával kapcsolatos anyagok fénymásolása ingyenes. Minden egyéb esetben az intézményvezető engedélye szükséges, de a fénymásoláshoz szükséges papírról, a fénymásolót igénybe vevőnek kell gondoskodni. Számítógép használata A vezetői irodában lévő számítógépet miután a dolgozókra vonatkozó adatokat is tartalmazza- csak az óvoda vezetője használhatja. A nevelői szobában lévő számítógép Internet-kapcsolattal az óvónők rendelkezésére áll, a szakmai munka segítésére. 24
10. AZ IRATKEZELÉS SZABÁLYAI 10.1. A beérkező iratok és küldemények kezelése Az intézménybe hivatalos iratot az óvodavezető irodájában kell leadni az óvoda vezetőjének. Az irat átvételéről kérésre igazolást kell kiállítani. Az intézménybe beérkező posta átvételére az intézmény vezetője, vagy az általa megjelölt alkalmazott jogosult. A beérkező postát mindenkor az óvoda vezetője, vagy a megbízott bontja és szortírozza. Minden névre szóló postai küldemény az illetékesnek kerül átadásra felbontás nélkül. A feladó nélkül érkezett küldeményeket felbontás nélkül vissza kell juttatni a postahivatalnak. Az intézmény hivatalos ügyiratait az intézmény felelős vezetője elolvassa és rendelkezik az ügyintézés személyéről és határidejéről, melyet az ügyiraton minden esetben fel kell tüntetni. A folyóiratokat az intézmény vezetője nézi át elsőként, majd azokat az arra kijelölt polcon kell tárolni. 10.2. Iktatás, az iratok nyilvántartásba vétele Minden kimenő iratot, mely az intézményt érinti, az intézmény felelős vezetője írja alá és látja el körbélyegzővel. Az óvodavezető által átnézett iratokat a jogszabályoknak megfelelően az arra rendszeresített iktatókönyvben iktatószámmal kell ellátni. Az iktatószám sorszámból és évszámból áll. Az iktatókönyvet a tárgyév végén a felhasznált utolsó iktatószám után le kell zárni és a lezárás tényét az alábbi szöveggel hitelesíteni: "Lezárva a... iktatószámmal." Dátum, pecsét, aláírás. Az iktatókönyvek nem selejtezhetők. 25
A hivatalos iratok irattározását és selejtezését a hatályos jogszabályoknak, a Selejtezési és a Leltározási Szabályzatokban foglaltaknak megfelelően kell elvégezni. Az irattárból hivatalos használatra iratkölcsönzésre jogosult személy az óvodavezető. 11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatálybalépés napja a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása után a kihirdetés napja. Amennyiben a szervezeti és működési szabályzat felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatályba lépés napja a felterjesztéstől számított 31. nap, illetőleg - ha a felterjesztésről a képviselőtestület dönt - a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselőtestületi ülés napja. A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 2004. évi, (2005.01.25- én jóváhagyott) szervezeti és működési szabályzata. Az SZMSZ-ről, Helyi Nevelési Programról, az Intézményi Minőségirányítási Programról és a Házirendről az óvodavezető fogadóóráján lehet tájékoztatást kérni, szükség szerint ez időponttól el lehet térni. MELLÉKLETEK 1.sz. Melléklet Kockázatkezelési szabályzat 2.sz. Melléklet Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 3.sz.Melléklet Ellenőrzési nyomvonal 4.sz.Melléklet Adatkezelési szabályzat 26
TARTALOM 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2. old. 1.1. Az óvoda adatai 3. old. 1.2. Az intézmény tevékenységei 3. old. 1.3. Az intézmény működési területe 3. old. 1.4. A gazdálkodás rendje, pénzügyi finanszírozás 3. old. 1.7. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya 4. old. 1.8. A bélyegző használata, aláírási jogok 4. old. 2. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE 5. old. 2.1. Az óvoda vezetőségének tagjai, jogkörei 5. old. 2.2. A vezetők közötti feladatmegosztás 6. old. 2.2.1 Az óvodavezető kizárólagos jogkörébe tartozik 6. old. 2.2.2 Az óvodavezető-helyettes, minőség-vezető, munkaközösségvezető 6. old. jogköre és felelőssége 2.2.3 Az óvodavezető, hatásköréből átruházott feladatok 7.old. 3. A MŰKÖDÉS RENDJE 8. old. 3.1. A nevelési év rendje 8. old. 3.2. A nyitva tartás rendje 9. old. 3.3. Az intézmény munkarendje 10. old. 3.3.1 A vezetők intézményben való tartózkodásának a rendje 10. old. 3.3.2 A dolgozók munkarendje 10. old. 3.3.3 Az alkalmazottak távolmaradásának az igazolása 11. old. 3.4. Az óvoda munkáját segítő testületek, szervek, közösségek 11. old. 3.4.1 Dolgozói munkaértekezlet 11. old. 3.4.2 Dolgozói érdekképviseleti szervezetek 3.4.3 A nevelőtestület 3.4.4 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházására vonatkozó rendelkezés 11. old. 12. old. 13. old. 27
3.4.5 3.4.6 A szakmai munkaközösségek működésének a rendje Minőségfejlesztési csoport 13. old. 14. old. 3.5. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága 15. old. 3.5.1. Az óvoda hivatalos szakmai alapdokumentumainak a nyilvánossága 15. old. 3.5.2 Az óvoda belső szakmai és tanügyi dokumentumainak a 15. old.. használata 3.6. Ünnepek, megemlékezések rendje 15. old. 4. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 15 old. 4.1. A vezetés és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje 16. old. 4.2. Az óvoda külső kapcsolatainak szabályozás 16. old. 5. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK A 17. old. RENDJE 5.1. A belső ellenőrzés elvei és általános szabályai 17. old. 5.2. A nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak köre 17. old. 5.3. A belső ellenőrzés módszerei 17. old. 6. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK BELSŐ 18. old. HASZNÁLATI RENDJE 6.1. Általános szabályok 18. old. 6.2. Az épület használati rendje 18. old. 6.3. Az óvoda helyiségeinek a használatára vonatkozó szabályok 19. old. 6.4. Az udvar használati rendje 20. old. 6.5. Az óvodába belépés és tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával 20. old. 7. A KIEMELKEDŐ MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ 20. old. KERESETKIEGÉSZÍTÉS 8. ÓVÓ-VÉDŐ RENDELKEZÉSEK 21. old. 8.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 21. old. 8.2. Az óvoda dolgozóinak a feladata a gyermekbalesetek megelőzése érdekében 22. old. 8.3. Gyermekvédelmi tevékenység 22. old. 8.4. Bombariadó esetére meghatározott szabályok 22. old. 8.5. A gyermekek kísérése 23. old. 9. 10. Reklámtevékenység szabályozása IRATKEZELÉS SZABÁLYZAi 23. old. 10.1. A beérkező iratok és küldemények kezelése 25. old. 10.2. Iktatás, az iratok nyilvántartásba vétele 25. old. 11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK NYILATKOZAT TARTALOM 26. old. 27. old. Mellékletek 28
1.sz. Melléklet Kockázatkezelési szabályzat 2.sz. Melléklet Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 3.sz.Melléklet Ellenőrzési nyomvonal 4.sz.Melléklet Adatkezelési szabályzat 29