Áruszállítási rendszerek

Áruszállítási rendszerek 1. Az áruszállítási rendszerek feladatai Általános megfogalmazás: anyagok, termékek helyváltoztatása az értékteremtő lánc résztvevői, ill. egy vállalat különböző telephelyei között. Gazdálkodó szervezetek (vállalatok) szempontjából: a külső anyagáramlási kapcsolatok megteremtése egyrészt az ellátói környezettel (beszállítókkal), másrészt a felhasználói, fogyasztói környezettel (vevőkkel). Logisztikai szemléletmódban: az anyagáramlás, és a hozzá kapcsolódó információ-áramlás megvalósítása a vállalatok közötti logisztikai láncokban (a mikrologisztikai rendszerek között). A személy- és az áruszállítás összehasonlítása Jellemzők Személyszállítás Áruszállítás Homogenitás (a szállítás tárgya) Homogén (utasok) Inhomogén (különböző áruk) A szállításhoz kapcsolódó egyéb logisztikai folyamatok Nem szükséges Szükséges (pl. rakodás, tárolás) szükségessége A kereslet (igények) térbeni és időbeni megoszlása Térben és időben megoszló, Térben és időben koncentrált Kiszámíthatóság, tervezhetőség decentralizált Kevésbé jó Jó Az áruszállítási feladatok főbb jellemzőit meghatározó tényezők - a szállításra kerülő áruk, ill. szállítási egységek jellege (MIT?) - az egyszerre szállítandó árumennyiségek (a küldemények) nagysága (MENNYIT?) - a feladási és a rendeltetési helyek egymáshoz viszonyított földrajzi (külföldi, belföldi) elhelyezkedése (HONNAN HOVÁ?) - a szállítások gyakorisága, rendszeressége (MILYEN GYAKRAN?) - a szállítások időtartamával, időpontjával kapcsolatos korlátok, kötöttségek (MIKOR, MENNYI IDŐ ALATT?)

2 Áruszállítási feladatok: - nemzetközi (kontinentális, transzkontinentális) - belföldi (távolsági, körzeti /regionális/, helyi /városi/) 2. Az áruszállítások főbb csoportjai a feladatok megoldásában közreműködők szempontjából Közforgalmú (közhasznú) szállítások: - fuvarozó vállalatok végzik más, ipari vagy kereskedelmi vállalatok megbízásából - szállítmányozók (speditőr), közvetítő szerep a fuvarozók és a fuvaroztatók között - KEP (Kurier-, Express-, Paketdienste) CEP (Courier Express Parcel) Futárszolgálatok: kis csomagok (3 kg), iratok személyes kisérése, átadása, kézbesítése. Express szállítási szolgálatok: a szállítások gyorsaságára helyezik a hangsúlyt, adott időintervallumon belüli szállítást vállalnak. Nem korlátozzák a darabáruk méretét és tömegét. Csomagszállító szolgálatok: a szállított darabáruk méretét, tömegét korlátozzák (Magyar Posta 5 kg, Német Posta 31,5 kg). Nem közforgalmú (nem közhasznú) szállítások: ipari és kereskedelmi vállalatok saját járműveikkel végzik. Oka: - a szállítások szorosan kapcsolódnak a technológiai folyamatokhoz - a szállított áruk sajátosságai miatt speciális járművekre van szükség - rendszeresen, nagy gyakorisággal ismétlődő feladatok a saját járműpark gazdaságosan üzemeltethető - a járművezetőnek egyéb feladatai is vannak (rakodás, elszámolás stb.) - járműreklám image. A nem közhasznú szállítások jelentősége csökken, mert a logisztikai szolgáltatók is tudják teljesíteni a különleges követelményeket.

3 3. Az áruszállításokat megvalósító fizikai folyamatok RST folyamatok Logisztikai alapfolyamatok, feladatuk a térbeli és időbeli különbségek áthidalása. Rakodás: feladata az áruk helykoordinátáinak megváltoztatása. - berakás: T R S - kirakás: S R T - átrakás: -- közvetlen: S1 R S2 közbenső tárolás nélkül -- közvetett: S1 R1 T R2 S2 közbenső tárolással A rakodóhelyek főbb csoportjai: - üzemi (vállalati) rakodóhelyek, az alapanyag, ill. a készáru raktárhoz kapcsolódva - közlekedési átrakóhelyek, különböző közlekedési alágazatok csatlakozó helyein Szállítás: feladata a térbeli különbségek áthidalása az áruk helykoordinátáinak megváltoztatásával. Tárolás: feladata a termelés és a felhasználás, ill. a termelés egyes fázisainak időbeni üteme közötti eltérések kiegyenlítése. Egyéb funkciók: az áruk mennyiségi és minőségi megőrzésén túl, készletezés, gyűjtés, elosztás, csomagolás, mérlegelés, címkézés, komissiózás. A raktárak csoportosítása a főbb funkciók szerint: - termelő üzemi raktárak (alapanyag, félkésztermék, késztermék) - kereskedelmi raktárak - egyéb (közlekedési átrakóhelyi raktárak, közraktárak stb.)

4 4. Szállítási láncok Egymással műszaki és szervezési szempontból összekapcsolt (összehangolt) RST folyamatok sorozata az áruáramlás megvalósítása céljából. Fajtái: - közvetlen (egytagú): egy pályán, azonos járművel nincs átrakás! - összetett (többtagú): több jármű, különböző pályákon, különböző közlekedési alágazatok együttműködésével szükséges az átrakás! -- hagyományos megoldású: közvetlenül az áru, vagy az ER kerül átrakásra -- kombinált: az árut tartalmazó intermodális egység kerül átrakásra 5. A különböző közlekedési alágazatok jellemzése és összehasonlítása áruszállítási szempontból Vasúti szállítás - alkalmazási terület: - előnyök: - hátrányok: Közúti szállítás - alkalmazási terület: - előnyök: - hátrányok: Vízi szállítás - alkalmazási terület: - előnyök: - hátrányok: Légi szállítás - alkalmazási terület: - előnyök: - hátrányok: Csővezetékes szállítás - alkalmazási terület: - előnyök: - hátrányok:

5 6. Az áruszállítási teljesítmények, az áruszállítási igények alakulása Közlekedési munkamegosztás (Modal Split) az áruszállításban A vasúti szállítás részaránya csökken, a közútié nő. A közúti szállítás térnyerésének fő okai: - rugalmasság - kisebb beruházási igény - gyorsaság - háztól házig szállítás Az áruszállítási igények alakulása Az igények növekedése várható: 2000-hez képest 2020-ig 50 %-os növekedés várható. Okok: - Globalizáció - EU-integráció - A gyártási mélység csökkenése - Korszerű gyártási és kereskedelem-szervezési eljárások (rendelésre gyártás, JIT, ECR) elterjedése - Termékválaszték növekedése - A termékek életciklusának csökkenése. Alapvető célkitűzés Európában a közúti forgalom vasútra és vízi útra terelése, elsősorban a kombinált szállítások kiterjesztésével. 7. Az áruszállítási rendszerek fejlesztésének fő irányai A közlekedési infrastruktúra (pálya, jármű) fejlesztése - Elsősorban a páneurópai közlekedési folyosók (IV, V, VII, X, Duna, Bp.-Belgrád vasútvonal) mentén - Kombinált (intermodális) szállítás fejlesztése, a környezetkímélő alágazatok részarányának növelése - Intermodális logisztikai szolgáltató központok kiépítése (OLSZK hálózat: 11 régióban 13 központ) - Intelligens közlekedési rendszerek fejlesztése (számítógépes szállításirányítás, jármű- és küldeménykövetés) Európai parlament 2007. július: Európai Áruszállítási Logisztikai Cselekvési Terv GKM: Magyar Logisztikai Stratégia

6 8. A szállításra kerülő áruk jellemzése 8.1 Az áruk jellemzői logisztikai szempontból - Fizikai jellemzők meghatározók az RST folyamatok szempontjából - Időbeli, eltarthatósági követelmények meghatározók a szállítási idő, és/vagy a járművek tekintetében (friss áruk, mélyhűtött áruk: megszakítás nélküli hűtőlánc) - Az áruk kockázati jellemzői (veszélyes áruk, lopási veszélynek kitett áruk) - Az áruk értéksűrűsége: érték/tömeg, érték/térfogat Fajlagos szállítási költség Készletezési költség Nagy értéksűrűségű áru kicsi nagy Kis értéksűrűségű áru nagy kicsi - Díjszabási szempontból: kocsirakományú áru, kisáru (db áru) 8.2 Az áruk jellemzői az RST folyamatok szempontjából - Főbb árucsoportok -- darabáruk -- ömlesztett tömegáruk -- folyadékok -- gázok -- egyéb áruk (pl. élő állat) - Darabáruk: szilárd, vagy szilárd burkolattal ellátott áruk, egyedileg, vagy ER formájában szállítva, alakjukat nem, vagy csak kis mértékben változtatják meg. - A darabáruk jellemzői szállítási-rakodási szempontból: -- tömeg -- befoglaló méretek -- alak -- kezelhetőség kézzel géppel alátámasztva (emelővillával) függesztve (daruhoroggal) -- mechanikai hatásokra való érzékenység -- időjárási hatásokra való érzékenység -- egyéb különleges tulajdonságok (gyúlékony, robbanékony, romlandó stb.)

7 Ömlesztett tömegáruk: különböző szemnagyságú részekből álló, de egynemű anyagok (pl. szén, sóder, termények), amelyeket egyszerre, nagyobb tömegben, csomagolatlanul szállítanak. - Az ömlesztett tömegáruk jellemzői szállítási-rakodási szempontból: -- szemcsenagyság, szemcsealak -- szemösszetétel -- fajlagos tömeg -- belső súrlódás és kohézió -- természetes rézsűszög -- nedvességtartalom -- időjárási hatásokra való érzékenység -- egyéb sajátosságok (koptató hatású, gyúlékony, robbanékony, ragadós, porképző stb.) 8.3 Az áruk jellemzői díjszabási szempontból - Mérőáru: nemzetközi forgalomban az áruk terjedelmességének mérésére (pl. 3 m 3 térfogatú, 1 t tömegű áru = 3 x mérő) Általában a 3 x mérőnél terjedelmesebb árukra pótdíj fizetendő, az 1 x mérőnél kisebb árukra a súlydíjat alkalmazzák - Kocsirakományú küldemény: tömege legalább 5 t, vagy amelynek szállításához kizárólagos járműhasználatot ír elő a jogszabály (pl. élő állat) - Kisáru küldemény: 5 t-nál kisebb tömegű darabáruk, más áruval együtt, gyűjtőforgalomban, személyvonattal továbbítják (megszűnt!) - A közúti árufuvarozásban csak irányelvek (ajánlások) vannak, rugalmas tarifa 9. Veszélyes áruk Tulajdonságaik révén veszélyeztetik az RST folyamatok során az emberek, állatok életét, egészségét, és/vagy károsak a környezetre A veszélyes áruk szállítására vonatkozó jogszabályok - Vasúti szállítás: COTIF Egyezmény RID Függelék - Közúti szállítás: ADR szabályzat - Légi szállítás: ICAO és IATA - Tengeri szállítás: IMDG Code A veszélyes áruk főbb csoportjait az ADR és a RID 9 veszélyességi osztályba sorolja.

8 10. Csomagolás és egységrakomány képzés 10.1 Csomagolás A termékek 98 %-a eredeti állapotában alkalmatlan a szállításra, tárolásra, értékesítésre. A csomagolás feladatai - védelmi áru védelme az RST igénybevételektől és a tudatos károkozástól (lopás, termékcsere) környezet védelme a veszélyes, mérgező, szóródó árukkal szemben - raktározási, szállítási, árukezelési könnyű kezelhetőség egymásra rakhatóság egységes méretek gépesített, ill. automatizált am-ó, rakt-ó rendszerekben való alkalmazhatóság - áruazonosítási, információ hordozó (aut. Áruazonosítás, elektronikus adathordozó) - értékesítési, marketing szerep ( néma eladó ) - felhasználói (jó megfoghatóság, nyitás, zárás) A csomagolás fajtái rendeltetés szerint - fogyasztói (amiben megvesszük, közvetlenül érintkezik a termékkel) - gyűjtő (meghatározott mennyiségű azonos termék, vagy fogyasztói csomagolás védőburkolata, a log-ai és ker-i tevékenységek támogatására) - szállítási (raktározási, szállítási, árukezelési funkció) Az egyes kategóriák átfedhetik egymást (TV fogyasztói csom-a egyben szállítási is). A csomagolásokra és újrahasznosításukra nemzetközi előírások (EU, ISO, CEN /Európai Szabványügyi Szervezet/).

9 10.2 Egységrakományok az áruszállításban Egységrakományok: kisebb méretű és tömegű árukat nagyobb méretű és tömegű, géppel kezelhető egységekké fogunk össze. Az egységrakomány lehetővé és egyben szükségessé teszi a gépesítést. Az egységrakományos szállítás előnyei - az árukezelési, rakodási műveletek számának csökkenése - az árukezelési, rakodási műveletek gépesítése, automatizálása - egységes (integrált) szállítási láncok kialakítása (a termeléstől az értékesítésig) - az áruátvételi, árukezelési idők csökkenése - a szállított áruk védelme - csomagolási költségmegtakarítások - helytakarékos gépesített, ill. automatizált tárolási technológiák alkalmazása - dézsmálás elleni védelem Az egységrakományos szállítás hátrányai - az egységrakomány-képző eszközök viszonylag magas ára - tömeg- és térfogatveszteség - üres egységrakomány-képző eszközök visszaszállítása Egységrakomány-képző eszközök 10.3 Rakodólapos egységrakományok A rakodólapok csoportosítása - kialakítás szerint -- sík rakodólapok (szabványos csereraklapok, üzemi raklapok, egyszeri felhasználású rl-ok) -- sík rakodólapok kiegészítő tartozékokkal (támasztókarok, keretek, rakoncák) -- oldalfalas rakodólapok (tömör, huzalhálós, összehajtható) -- speciális (hordószállító) - anyaguk szerint (fa, fém, műanyag, hullámpapír, préselt papír) - kezelhetőség szerint (két oldalról, négy oldalról)

10 A sík rakodólapos rakományok kialakításának főbb szempontjai - a rakfelület minél jobb kihasználása - a csomagokat a legnagyobb felületükön, kötésben kell elhelyezni - a rakomány tömege ne haladja meg a raklap teherbírását - a rakomány magassága max. 1 1,5 m - megfelelő rakományrögzítés A rakodólap és a csomagméretek összhangja - Európai Csomagolási Szövetség Modulus rendszer (23 rakminta, 100 %-os rakfelület-kihasználás) - MSZ 227-75 a szállítási csomagok külső méretei összehangolása Az áruk biztonságos elhelyezése és rögzítése a rakodólapon - ER-képzés közben (kötésben, csúszásgátló köztes anyagok, érdesített felületű csomagoló eszköz, ragasztóanyag) - Er-képzés után: (támasztó keretek, pántolás, fóliás burkolás) A rakodólapos rakományok rögzítése a járművekben - hézag nélküli rakodás - hézagok kitöltése (párnázó anyagokkal, légpárnákkal, eltolható válaszfalak, keresztirányú rögzítő rudakkal, hevederekkel, ékelés, kitámasztás) 10.4 Konténerek Ismételten felhasználható, többnyire zárható szállítási segédeszközök (szállítótartályok). Jellemzőik: - könnyen kezelhetők, rakodhatók, - könnyen meg- és kirakhatók, - űrtartalmuk legalább 1 m 3

11 A konténerek csoportosítása - méret szempontjából -- kiskonténerek (V = 1 3 m 3 ) -- közepes konténerek (V > 3 m 3, H < 20 láb, kb. 6 m) -- nagykonténerek (V > 3 m 3, H 20 láb) - a bennük továbbítható áruk szempontjából -- általános célúak -- speciálisak Kiskonténerek - általában gördíthető kivitelűek, üzletek áruellátására használják, önrakodó tehergépkocsikkal szállítják, - általános célú MÁV kiskonténerek (A, B, C, szétszedhető oldalfal) - speciális -- kereskedelmi -- hűtő (pl. kórházi ételszállító) -- ömlesztett anyag szállító (merevfalú, hajlékony falú) -- folyadékszállító Közepes konténerek - általános célú -- ISO szerinti 3A (homlokajtós, függesztve és alátámasztva is kezelhetők, 10 m 3, 5t bruttó tömeg) -- logistikbox (4-6 raklap befogadóképesség, nagy teherbírású tető, redőnyös homlok- és hátfal, villazsebek, kompatibilis a csereszekrényes szállítással) - speciális (folyadékszállító, szemétszállító) Nagykonténerek - általános célú -- ISO 1 sorozatú konténerek (1A = 40 láb, 1B = 30 láb, 1C 20 láb hosszú), valamint magasított 1AA, 1BB, 1CC -- hosszú konténerek (45 láb = 13,72 m, 48 láb = 14,64 m, 53 láb = 16,165 m) - speciális (hőszigetelt, tankkonténer, nyitott, összehajtható, szétszedhető)

12 10.5 A légi áruszállítás ER-képző eszközei (ULD: Unit Load Device) Sajátosságaik - kis saját tömeg, könnyű szerkezet - a repülőgépek rakteréhez illeszkedő alak (igloo) - alaplapjaik szélei perforáltak a rakodótérbeni rögzítés érdekében - megengedett rakomány magasság -- az alsó raktérben (Lower Deck) 1,63 m -- a felső raktérben (Main Deck) 2,44 m Főbb típusaik - rakodólap (PGE/PZE 606 x 244 x 6 cm, 15 m 2, saját tömeg 500 kg, hálós rögzítés) - konténerek -- LD3 a legelterjedtebb, 156 x 201 x 163 cm, 3,2 m 2, saját tömeg 100 kg, bruttó tömeg 1588 kg -- AAY 318 x 224 x 160 cm, 7,2 m 2, bruttó tömeg 6804 kg 10.6 Segédeszköz nélküli egységrakomány-képzés Az áruk összefogása egyszerűbb eszközökkel (kender- vagy sodronykötél, textil vagy műanyag heveder). Alkalmazási terület - amikor nem lehet a szabványos rakodólapokat és konténereket használni (hosszú szálanyagok, csövek, fűrészáruk stb.) - kis értéksűrűségű áruk szállításakor, amikor nem gazdaságos a szabványos rakodólapok és konténerek használata (mezőgazdasági termények) Előnyök: - olcsóbb eszközök - kisebb saját tömeg és térfogat kisebb veszteségek - az egységbefogás eszközeit általában nem kell visszaszállítani - javítási, karbantartási költségek nem merülnek fel Módszerek: - szabályos, egyforma alakú és méretű áruk (pl. tégla) rögzítés nélküli kötésbe rakása szorítóvillás(pofás) megfogással mozgathatók - átkötés: közel azonos alakú és méretű áruk (gömbfa, csövek, rudak stb.) esetén - kötegelés, pántolás: egyforma alakú és méretű árukból (pl. fűrészáru) szilárd, geometriailag meghatározott alakú egységek képzése - hálós ER-képzés: mezőgazdasági termények rakodására - rakodószőnyeg: zsákolt áruk darus rakodása közbeni összefogásra

13 11. A rakodás, szállítás és tárolás közbeni (RST) áruigénybevételek Az RST igénybevételek főbb csoportjai - mechanikai - klimatikus - sugárzási - biológiai 11.1 Mechanikai igénybevételek - statikus (hosszantartó: halmaznyomás) - dinamikus (lökésszerű: az áru leesésekor, szállítás közben) Halmaznyomás: az áruk, csomagok közvetlen egymásra helyezésekor fordul elő. Mindig a halmazban legalul lévő árut, csomagot éri a legnagyobb terhelés. - Egyenletes árueloszlást feltételezve adott h magasságban a p halmaznyomás értéke: p = (H h)ρg (N/m 2 ) ahol H a halmaz teljes magassága (m) ρ az áru fajlagos tömege (tapasztalati átlag: ρ = 700 kg /m 3 ) A nyomás egy adott magasságban a felette lévő halmaz (vízoszlop) magasságától függ. - Sík rakodólapos rakományok egymásra helyezésekor: -- a legalsó rakomány legfelső árurétegét terhelő nyomófeszültség 1 ( z 1) m g = σ (N/m 2 ) A l -- a legalsó rakomány alsó árurétegét terhelő nyomófeszültség ahol 2 z m g = σ (N/m 2 ) A f z az egymásra helyezett rakodólapos rakományok száma m egy rakodólapos rakomány bruttó tömege (kg) A l a rakodólapok lábösszekötőinek felülete (m 2 ) A f a rakodólapok fedlapjának felülete (m 2 ) Mivel z > 2 esetén σ 1 > σ 2, a csomagolóanyag, ill. az áru sérülésének veszélye nélkül egymásra helyezhető rétegszám: z meg σ m 0,414 = m g int

14 Az áru leesése: gondatlan árukezelés, vagy a szállítójármű hirtelen indítása, megállása okozhatja. Az m tömegű áru h magasságból leesve F ütközési erőt produkál F m g h f =, ahol f a fékezési úthossz. Szállítás közbeni igénybevételek: - gyorsítás, lassítás - pályaegyenetlenségek következtében -- vasúti szállítás sínillesztések váltók -- közúti szállítás útburkolat egyenetlenségei, kátyúk -- vízi szállítás hullámzás - a pálya függőleges és vízszintes vonalvezetése következtében - közúti szegélykőnek ütközéskor - vasúti tolatás közben 11.2 Klimatikus igénybevételek Klíma: adott hely átlagos időjárása; földrajzi, évszaki, napszaki adottságoktól függ. - légmozgás -- orkán, hurrikán, tájfun hullámzás -- fedélzeti rakományokra felcsapódó víz - légköri szennyeződések -- égéstermékekkel (kénnel) szennyezett füstgázok (szmog) -- a tengeri levegő sótartalma a nedvességgel együtt korróziót okoz -- homok, por - hőmérsékleti hatások -- hőre érzékeny termékek hűtött vagy fűtött járművekben -- műanyag csomagolószerek melegben meglágyulnak, hidegben rideggé, törékennyé válnak -- víztartalmú áruk szétfagyás, vasúti kocsiba való befagyás - csapadék és légnedvesség -- kívülről jövő hatások: átázás, nedvesedés korrózió -- csomagok belsejében: páralecsapódás kondenzvíz korrózió

15 11.3 Sugárzási igénybevételek - napsugárzás, fénysugarak hatása -- papír, szövet a színét változtatja, kifakul -- élelmiszerek, fényképészeti anyagok tönkremennek -- műanyagok gyorsabban öregednek, merevvé válnak - radioaktív sugarak veszélyes anyagok bocsátják ki, különleges előírások vonatkoznak rájuk 11.4 Biológiai igénybevételek - mikroorganizmusok nedvesség és meleg együttes hatására -- penészgombák -- baktériumok - rovarok, rágcsálók -- termeszek -- egér, patkány 12. Szállítójárművek és megrakásuk szempontjai 12.1 A vasúti áruszállítás járművei A vasúti teherkocsik főbb csoportjai: - általános célú - speciális - kombinált szállításhoz alkalmazott Önürítő vasúti kocsik: kevésbé érzékeny ömlesztett tömegáruk rendszeres, nagy mennyiségű szállítására. Előnyök: - a kirakáshoz nincs szükség rakodógépre - gyors ürítés Hátrányok: - a kirakóhelyen szintkülönbségre van szükség - kedvezőtlen teherbírás/saját tömeg viszony - kedvezőtlen térfogat-kihasználás - magas beszerzési ár - magas fenntartási költségek Főbb csoportjaik az ürítés módja szerint: - fenékürítésűek (fenékajtókon keresztül) - oldalürítésűek (oldalajtókon keresztül és/vagy billentéssel)

16 Fenékürítésű kocsik: - gondola kocsik (sík padló, lehajtható ajtók) -- előnyeik: * darabáruk szállítására is alkalmazhatók * egyszerű szerkezet * kedvező teherbírás/saját tömeg viszony -- hátrányaik: * nehézkes ürítés a kis lejtésű ajtók miatt * az ajtók nyitása és zárása balesetveszélyes és munkaigényes - tölcsérkocsik (tölcsérszerűen kialakított kocsifenék, sínek közé ürítő ajtók) -- előnyeik: * egyszerűbb nyitás, zárás * kevésbé balesetveszélyes -- hátrányaik: * kedvezőtlen térkihasználás * tapadós anyagok felboltozódhatnak Oldalürítésű kocsik: - nyeregpadlós kocsik (a padló hossztengelyében végigfutó szamárhát, az oldalfalak felül ágyazott ajtószárnyak) -- előny: * kisebb felboltozódás veszély -- hátrány: * kedvezőtlen térkihasználás - garatkocsik (nyeregpadlós kocsik magasított oldalfalú változata) - Talbot kocsik (teknő alakú kocsiszekrény, a befelé lejtő padlórészek maguk az ajtók) -- előnyeik: * kedvező ürítési viszonyok * a kiömlő anyag mennyisége szabályozható, elzárható -- hátrányaik: * kedvezőtlen térkihasználás * magasan van a tömegközéppont

17 Billentve ürítő kocsik: - egy oldalra billenő kocsik - két oldalra billenő kocsik - billenő teknős kocsik - emelve billenő kocsik - középre billenő kocsik Az ürítéshez szükséges létesítmények A létesítmények kialakítását befolyásoló tényezők: - az önürítő kocsik típusa - az egyszerre kirakandó árumennyiség - a kirakóhely térségében tárolandó árumennyiségek - helyi sajátos körülmények (pl. terepviszonyok) A létesítmények kialakítási változatai: - emelt vágányok -- kis tárolókapacitás -- 1,5.3 m magas földtöltésen elhelyezett vágányok -- oldalfalaik előre gyártott vasbeton elemekből készülnek - kirakóhidak -- 6 10 m magas építmények -- nagyobb tárolókapacitás -- vasbeton szerkezetekből készülnek - tárolóhombárok -- terepszint alá süllyesztett -- magas hombár -- tárolómedence (elsősorban billenő kocsikhoz) -- tárolómedence vasbeton kirakóhíddal 12.3 A közúti áruszállítás járművei A közúti szállítójárművek főbb csoportjai - tehergépkocsik (általános célú, speciális) - pótkocsik (általános célú, speciális) - vontatók Önürítő és önrakodó közúti szállítójárművek - önürítő -- billenőszekrényes (hátra, oldalt, vagy kombinált irányba) -- kényszerürítésű (a rakfelület síkjában folyamatos működésű szállítógép) -- lejtős rakfelületű (nyeregpadlós) -- dömper (kül-es alakú, bill-hető kocsiszekrény, jó terepjáró kép.)

18 - önrakodó -- forgódarus -- emelőhátsófalas -- billenőkeretes A közúti áruszállítás járműveire vonatkozó legfontosabb EU-normatívák - legnagyobb külső méretek -- hosszúság szóló jármű 12 m nyerges szerelvény 16,5 m pótkocsis szerelvény 18,75 m -- szélesség 2,55 m -- magasság 4,0 m - legnagyobb megengedett össztömeg -- egy tengelyre 10 t -- iker tengelyre 16 t (tengelytáv: 1,3 1,8 m) -- járműszerelvény 40 t -- kombinált szállítás szerelvénye 44 t - vita folyik az EU-ban a 25 m-nél hosszabb, és 60 t-nál nehezebb (össztömeg) járművek közlekedésének engedélyezéséről. 12. 4 A vízi szállítás járművei A vízi járművek főbb csoportjai - folyami (belvízi) hajók - tengeri hajók - folyami-tengeri hajók A belvízi áruszállítás járművei - motoros vontató- és tolóhajók -- nincs rakterük -- uszályok vontatására vagy tolására alkalmasak - uszályok -- motorral nem rendelkeznek -- csak a szállítandó áru elhelyezésére szolgálnak - önjáró uszályok -- van fedélzeti motorjuk -- van rakterük -- nincs saját rakodó-berendezésük

19 Tengeri áruszállító hajók - darabáru szállító tengeri hajók (saját rakodóberendezés) - folyékonyáru szállító hajók (olaj, gáz, vegyianyag, szivattyú a hajón, vagy a parton) - szárazáru szállító hajók (több, egymástól elválasztott raktér) - ömlesztett rakományokat szállító hajók (szén, érc, gabona, nincs rakodóberendezés) - darabáru szállító hajók több fedélzettel - kombinált áruszállító hajók (olaj, ill. ömlesztett árukhoz) - hűtőhajók - a kombinált szállításban résztvevő speciális hajók 12.5 A légi áruszállítás járművei Merevszárnyú repülőgépek - utasforgalomból kivont, átalakított gépek - személy- és áruszállító gépek - áruszállító gépek Forgószárnyú repülőgépek: különleges feladatokra, nehezen megközelíthető terepen Léghajók: túlméretes, túlsúlyos áru szállítására 13. A szállítójárművek rakodása Általános szempontok - a rakodás általában a fuvaroztató feladata, kivétel a kisáru (régebben darabáru), amelyet a fuvarozó rakodik - a rakodást végző felelős a méretbeli és teherbírási kötöttségek betartásáért, valamint a rakomány rögzítéséért - a fuvarozó (gépjárművezető) kötelessége a rakodás ellenőrzése Méretbeli kötöttségek - rakszelvény semmi sem nyúlhat túl rajta - közúti rakszelvény: 2,5 x 4 m - vasúti rakszelvény: -- közép-európai: 4650 x 3150 mm -- európai tranzit: 4280 x 3150 mm - rakminta - a rakománnyal igénybe vehető hosszúság - a rakományok tömegével kapcsolatos kötöttségek - rakodási szabályok

20 Áthidaló eszközök és szerkezetek (rámpakiegyenlítők) Feladatuk a szállítójárművek rakfelülete, valamint az emelt szintű rakodók közötti vízszintes és függőleges távolság áthidalása. Szintkülönbségek: - vasúti járművek esetén: 1 3 cm - közúti járművek esetén: 20 40 cm Vízszintes távolságok: - vasúti járművek esetén: 15 20 cm - közúti járművek esetén: 0 (hátoldali beállás), 15 30 cm (hosszoldali beállás) Szokásos megoldások - áthidaló lemezek -- 2 4 t teherbírás, 0,5 1,8 m hossz, 1,5 2 m szélesség, 400 mm áthidalható távolság, max. hajlásszög 10 0 -- kialakítás szerint: egyszerű, sínben eltolható, gördíthető - áthidaló szerkezetek -- rakodóhoz kapcsolt -- rakodóba épített - emelőasztalok -- az emelt szintű rakodó pótlására is használják -- ollós kialakítású, elektrohidraulikus működtetésű szerkezetek -- nyomógombbal irányíthatók -- 2 4 t teherbírás, 1,4 1,6 m emelési magasság, változó asztalméret - zsilipkapus megoldások -- időjárás elleni védelem -- áthidaló szerkezettel együtt -- a raktárépület külső falán kívül is lehet

21 Kombinált áruszállítási rendszerek 1. Az áruszállítási rendszerek feladatai: a vállalatok külső anyagáramlási kapcsolatait hozzák létre. 2. Szállítási láncok - közvetlen szállítás: a szállítás egy járművel történik, pl. közúti száll., vagy iparvágányról-iparvágányra; - összetett szállítás: több szállítójármű, különböző pályákon; rendszerint több közlekedési alágazat működik közre; --- hagyományos megoldás: az árut, vagy az ER-t rakják át; --- kombinált szállítás: konténert, vagy járművet raknak át. 3. A kombinált szállítás fogalma - két vagy több közlekedési alágazat vesz részt egy adott feladat végrehajtásában, - az áru egy szállítási (intermodális) egységben jut el a feladótól a címzettig, - nem közvetlenül az áru, hanem a konténer, a csereszekrény, vagy a jármű kerül átrakásra. Alapvető cél: az egyes alágazatok közötti - sok szempont alapján - optimális munkamegosztás kialakítása. A kombinált szállítási rendszerek csoportosítása: - konténeres szállítás, - huckepack szállítás (tágabb értelmében véve): -- közúti/vasúti, -- közúti/vízi, -- vasúti/vízi, -- folyami/tengeri. A kombinált szállítás kialakulásának, fejlesztésének okai: - közutak túlterheltsége, - környezetvédelem, - gazdaságosság. Csak nagyobb távolság - 500-700 km felett - éri meg. Ezért nálunk inkább a tranzit és az export-import szállítások esetén kerül előtérbe.

22 A kombinált forgalom növelésének célkitűzései: - a környezetszennyezés és a zajártalom csökkentése, - a közutak zsúfoltságának csökkentése, - a biztonság növelése, - a közutak elhasználódásának mérséklése, - a vasút és a vízi út szabad kapacitásainak kihasználása, - a közúti fuvarpiac megvédése. A kombinált forgalom termináljai a közlekedési alágazatok kapcsolódási helyei. A kombinált forgalom hazai termináljai: - konténer kezelő állomások, - vasúti konténer terminálok, - kikötői konténer terminálok, - kombiterminálok, - Ro-La terminálok, - Ro-Ro terminálok, - átrakó terminál (Záhony). 4. Konténeres szállítás A konténeres szállítás kialakulása, fejlődése: - már az első világháborúban megjelent (az amerikai hadsereg utánpótlására), - a kereskedelemben a tengerhajózási társaságok terjesztették el ---- a hajók rakodási idejének megrövidítésére, - hazai viszonylatban először - a 70-es években - a közepes konténereket használták, majd az ISO 1C, ill. az ISO 1A terjedt el, ez utóbbi a tengerentúli forgalomban. A nagykonténerek szállítójárművei: - vasúti ---- pőrekocsik, ill. spéci konténerszállító kocsik, - közúti ---- normál, spéci, önrakodó, - belvízi hajók --- a hagyományos eszközök (hajók, uszályok) megfelelők, - tengeri hajók ---- spéci rögzítőszerkezetekkel ellátott járművek.

23 A nagykonténerek rakodása A konténerek szállításához kapcsolódó rakodási, mozgatási feladatok - a konténerterminálokon: -- közvetlen átrakás, -- lerakás, tárolótérre helyezés, felrakás, -- tárolótéri áthelyezés. - a fuvaroztatók telephelyein: -- uaz, mint fent, az átrakás nélkül. A nagykonténerek rakodógépei: Konténerek megfogása: ----- szpréderrel ----- villával - bakdaruk, ill. spéci kikötői daruk, - sínpályához nem kötött eszközök -- teleszkópgémes rakodók, -- nyeregkocsik, -- oldal-, ill. homlokemelésű targoncák, -- önrakodó tehergépkocsik, - speciális megoldások (pl. ACTS, logistikbox stb.). 5. Közúti-vasúti kombinált szállítás Kialakulása: - USA nincs felsővezeték nincs rakszelvény-probléma - katonai alkalmazások (II. vh.) Rakszelvény-problémák: - túlnyúlás felfelé - levágott sarkok Rakodási problémák: - normál kialakítású közúti jármű --- speciális kialakítású vasúti kocsi - speciális kialakítású közúti jármű --- normál kialakítású vasúti kocsi - speciális kialakítású közúti jármű --- speciális kialakítású vasúti kocsi

24 Elterjedt rendszerek, előnyök, hátrányok, technikai megoldások: - Ro-La nem kell rakodógép, bármilyen közúti jármű szállítható nagy holt tömeg, kedvezőtlen gördülési tulajdonságok - csereszekrény minimális saját (holt) tömeg, a közúti jármű rakodásához nem kell rakodógép minden eszköz speciális - félpótkocsik szállítása -- daruzható a közúti jármű rakodásához nem kell rakodógép különleges félpótkocsi kell, különleges vasúti kocsi (zsebeskocsi) -- nem daruzható feltolják (nehézkes, kevésbé használják), lengőhidas vasúti kocsi kosaras megoldás (zsebes kocsival; nagyobb saját tömeg) - bimodális rendszerek legkisebb holt tömeg különleges forgóvázak, és különleges félpótkocsik kellenek Osztályozás a járműátmenet/rakodás módja szerint: - nem kell rakodógép -- Ro-La -- lengőhidas kocsi ((Ro-Ro??)) -- bimodális rendszerek - kell rakodógép -- csereszekrény -- daruzható félpótkocsik -- kosaras megoldás 9. Közúti-vízi kombinált szállítás Közúti-folyami (Ro-Ro) Közúti-tengeri (komphajók, rövidtávú partmenti hajózás) 10. Folyami-tengeri kombinált szállítás Bárkaszállító hajók (Si-So)

25 IV. A rakodás hagyományos módszerei és eszközei 1. A kézi rakodás jellemzése - alkalmazási terület: amikor a gépesítés nem gazdaságos, vagy nem lehetséges (kereskedelem, vendéglátó ipar, építőipar stb.) - balesetveszélyesség: az összes üzemi baleset 30 40 %-a RST közben, az összes RST baleset 50 %-a kézi mozgatás közben történik - egészségi ártalmak: az anyag és az anyagmozgató közvetlen kapcsolatban van - az üzemi utak, am-i útvonalak biztonságos kialakítása: * min. szélesség egyirányú kétirányú segédeszköz nélküli 0,8 m 1,3 m segédeszközös 1,5 m 2,5 m * tárolásra nem használható, széleit felfesteni * burkolat (megfelelő teherbírás, sík, pormentes, csúszásgátló, könnyen tisztítható, javítható) 2. Segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás - legfontosabb alapszabályok: egyenes hát teljes tenyérrel megmarkolva a teher tömegközéppontja a testhez közel legyen nagy terhet háton, vagy vállon - normaelőírások (50 kg 20 kg) - személyi feltételek: rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálat rendszeres munkavédelmi oktatás védőeszközök csoportos mozgatás (kellő létszám, vezetőt kijelölni)

26 3. A kézi anyagmozgatás egyszerűbb segédeszközei Leginkább a biztonságos és erőkifejtésre alkalmas megfogást teszik lehetővé: - kézi horgok - fogószerkezetek - tapadókorongok, emelőmágnesek - görgők - emelőrudak m g 2 - korcsolyák F = ( sin α ± µ cosα ) 4. Kézi targoncák, kézikocsik - kézi targoncák általános jellemzőik: kis saját tömeg, nagy átmérőjű kerekek, gördülő csapágyazás, fúvott- vagy tömörgumi abroncsok, fogantyúra kézvédő főbb csoportjaik (egykerekes, kétkerekes) - kézikocsik általános jellemzőik: leginkább négy (esetleg három) kerék: alátámasztják a terhet(!), fékberendezés főbb csoportjaik: vonórudas (húzható, nagy teherbírás és helyigény), vonórúd nélküli (tolható, kis teherbírás és helyigény) 5. Kézi működésű emelőeszközök - általános jellemzőik * teher tetszőleges helyzetben való megtartása * teher szabályozható leeresztése - főbb csoportjaik alátámasztással emelők (fogasrúd emelő, csavarorsós emelő) függesztve emelők (csigasorok) 6. A gravitációs anyagmozgatás eszközei - surrantók - csúszdák egyenes csúszdák csigacsúszdák - görgősorok

27 Folyamatos működésű szállítógépek 1. Általános jellemzés: - az üres és a rakott menet nem választható szét - a szállítóképesség nem függ a szállítási távolságtól - a szállítóképesség nem függ a kezelő gyakorlottságától - a teher felvétele és lehelyezése a gép működése közben történik - adott nyomvonalon, adott irányba szállít 2. Alkalmazás: - adott feladóhely(ek)ről adott leadóhely(ek)re irányuló nagy tömegű, állandó szállítási igény esetén - ömlesztett és darabáru szállítására egyaránt alkalmas - kis helyigény 3. Fontosabb gépek: - szállítószalagok * hevederes * csuklótagos szállítóképesség: Q = 3600 A v c1 c2 ρ (t/óra) ömlesztett áru esetén Q - függőkonvejorok * egypályás * kétpályás * könnyű kivitelű * nehéz kivitelű szállítóképesség: m v l = 3600 (kg/óra) darabáru esetén Q v z i = 3600 (db/óra) - serleges elevátorok * könnyű kivitelű * nehéz kivitelű szállítóképesség: - szállítócsigák szállítóképesség: - kaparószalagok Vs Q = 3,6 Ψ v ρ (t/óra) i 2 D π s n Q = 3600 φ ρ c 4 60 (t/óra)

28 Szakaszos működésű szállítógépek 1. Padlószinti, sínpályához nem kötött berendezések - gépi hajtású targoncák - autódaruk, önjáró daruk - szakaszos működésű rakodógépek (homlok- és forgórakodók, géplapátok stb.) 2. Padlószinti, sínpályához kötött anyagmozgató gépek - bakdaruk - híddaruk, rakodó hidak - portáldaruk - toronydaruk - raktári felrakógépek 3. Nem padlószinti, sínpályához kötött anyagmozgató gépek - futódaruk - függősínpályák 4. Helyhez kötött anyagmozgató gépek - konzolos daruk - álló oszlopos forgódaruk - felvonók Gépi hajtású targoncák 1. Csoportosítás rendeltetés szerint - vontatótargoncák - szállítótargoncák - emelőtargoncák 2. Az emelőtargoncák csoportosítása szerkezeti kialakítás szerint - normál, vagy konzolos targoncák - emelőkocsik, vagy kocsirendszerű targoncák - tolóoszlopos targoncák - különleges targoncák -- komissiózó targoncák -- magasraktári (keskenyfolyosós) targoncák -- négyutas targoncák -- oldalemelésű targoncák -- konténerkezelő homlokvillás targoncák

29 3. Az emelőtargoncák stabilitása - nyomatéki egyenlet - terhelési diagram - túlterhelés-gátlás Autódaruk, önjáró daruk Szakaszos működésű rakodógépek Raktári felrakógépek Futódaruk Függősínpályák Konzolos daruk Álló oszlopos forgódaruk Felvonók