Felsőcsatár Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2016-2019.
Felsőcsatár Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2016-2019. Bevezetés A gazdasági program elkészítésére, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -ban meghatározottak alapján kerül sor. A gazdasági program, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szólhat. A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az önkormányzat Képviselő-testülete egységes, előre meghatározott célrendszer szerint működjön és a lehetőségek figyelembe vétele mellett fejlődjön is. A gazdasági program az önkormányzat részére, helyi szinten határozza meg mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével a megyei térségi koncepciókhoz illeszkedve az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program összeállítása során az alábbiak kerültek figyelembevételre: a képviselő-testület, polgármester elképzelései, az önkormányzat lakossága, önszerveződő közösségei (civil szervezetek) által megfogalmazott elképzelések, igények, az önkormányzat jelenlegi, illetve várható pénzügyi helyzete A gazdasági programban meghatározott célkitűzések eléréséhez a képviselő-testületnek két irányba is koncentrálnia kell: egyrészt a célkitűzések egymásra épülő megvalósítására, másrészről a szükséges anyagi források, eszközök megteremtésére. A célkitűzések megvalósításakor a Képviselő-testületnek ügyelnie kell arra, hogy az egyes elképzelések úgy valósuljanak meg, hogy azok a legfőbb célként meghatározottakat segítsék, járuljanak hozzá a részcélok megvalósításához. A jelen gazdasági programban meghatározott célok, elképzelések megvalósításához biztosítani kell a szükséges anyagi eszközöket, valamint vagyont. Az anyagi eszközök, valamint a vagyon megteremtéséhez nem elegendőek a szokásos, évről évre keletkező források (állami támogatások), hanem szükség van:
a pályázati lehetőségek felkutatására, illetve az önkormányzat sajátosságainak kihasználása alapján új lehetőségek keresésére, illetve a meglévő anyagi források nagyobb mértékű kihasználására. Az önkormányzatok helyzete, feladatrendszere, belső működése az elmúlt négy évben megváltozott. Számos feladat, hatáskör került más szintre, a közigazgatás rendszerébe bekerült a járások, az oktatás szervezésébe a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ (KLIK). A Hivatal szakmai apparátusa Torony Községbe került át. Azonban ez közel sem jelenti azt, hogy az önkormányzatoknak kevesebb feladata lenne, hanem más jellegű, a helyi, települési feladatok és az ehhez kapcsolódó központi elképzelések végrehajtása és ennek megszervezése került előtérbe. Fontos feladat azonban megfogalmazni minden olyan célkitűzést, feladatot, ami szükséges ahhoz, hogy előrébb mozdítsuk településünket több tekintettben is. Azt is látni kell, hogy az önkormányzatnak csak akkor nyílik lehetőség, ha arra központi vagy pályázati forrás van. Az önkormányzat saját bevételei csak kisebb munkák finanszírozására, valamint részben a pályázati önerők biztosítására elegendők. Helyzetfeltárás 1. Felsőcsatár Község Önkormányzatának gazdasági helyzetét alapvetően befolyásoló körülmények 1.1. A kormány gazdaságpolitikai célkitűzései A modern, szolgáltató közigazgatás reformja keretében a kormány bővítette a kormányhivatalok, a kormányablakok tevékenységét, ellátandó feladatait a járások feladatait bővítették folyamatosan változtatta a jegyzői feladatkört a normatív támogatási rendszert feladatfinanszírozással egészítette ki törvényt alkotott a közös hivatalok létrehozásáról, a 2000 fő alatti települések önálló hivatalait megszüntette az általános iskolai nevelést, oktatást állami feladattá tette átalakította a helyi adók rendszerét, melynek keretében- elvette a személyi jövedelemadó helyben maradó részét- elvonja gépjárműadó 60 %-át pénzügyi önállóság teljesebbé tétele érdekében helyi önkormányzatok pénzügyi forrásainak legalább egy részét olyan helyi adók és díjbevételek tegyék ki, amelyek mértékének meghatározására - jogszabályi keretek között - e szerveknek van hatáskörük. A 2014-20-ig tartó EU finanszírozású ciklus keretében a források felhasználásának prioritásaként a gazdaságfejlesztést, a munkahelyteremtést, a kis és középvállalkozások támogatását jelölte meg. Az összes források 60 %-át kívánja e célokra költeni a kormány. Támogatást élveznek az energia felhasználást csökkentő korszerűsítések, fejlesztések is. 1.2. A településen lévő szolgáltatások bemutatása Felsőcsatár településen az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását a Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal látja el, Toronyi központtal,
azonban heti egy alkalommal Felsőcsatári Önkormányzati Hivatalában a jegyző ügyfélfogadást tart. Mobil postai szolgáltatás van a településen. A háziorvos a faluban hetente három alkalommal látja el gyógyító tevékenységét. A legközelebbi orvosi szakrendelés Szombathelyen található. Védőnői szolgálat biztosított. Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat által valósul meg, hetente egy alkalommal hétfőnként a délelőtti órákban az Önkormányzat épületében. A házi segítségnyújtást is a szolgálat látja el. A közoktatás alapfokú intézményei óvoda, 8 évfolyamos általános iskola található a községben. A településen működik az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér a Felsőcsatári Művelődési Házban. Ugyanebben az épületben könyvtári szolgáltató hely működik heti kettő nap nyitva tartással. Vas Megyei Kormányhivatal részéről 1 fő települési ügysegéd tart fogadóórát hetente 1 alkalommal Az önkormányzat az egyes szociális ellátásokról szóló 3/2015.(II.28.) rendelete alapján biztosítja a településen az étkeztetést. Idősek nappali ellátása nem megoldott a településen. Egy élelmiszerbolt üzemel. Többek között egy étterem, borház, és egy italbolt is kiszolgálja a lakosságot. Internet elérésre a Könyvtárban van lehetőség. A község infrastruktúrája majdnem teljesen kiépített. Lakosságszám alakulása 2009 (fő) 476 fő 2010 (fő) 489 fő 2011 (fő) 507 fő 2012 (fő) 487 fő 2013 (fő) 491 fő 2014 (fő) 497 fő 2015 (fő) 497 fő A táblázati adatok mutatják, hogy Felsőcsatárban a lakosság száma 2008 évtől stagnáló tendenciát mutatnak, vagyis nem illeszkedik az országos átlaghoz, ahol a népesség csökkenése a tendencia. Vas megye az országos átlagnál is nagyobb mértékben mutatja a népesség drasztikus csökkenését, de a szombathelyi járás is az országos átlag alatt van. A község vezetékes vízzel, csatornával, villannyal, telefonnal és szélessávú internettel ellátott. A gázellátás nem biztosított a településen. A településhez tartozó szőlőhegy (Vashegy) villannyal, vezetékes telefonnal, illetve vízhálózattal ellátott, csatornahálózat kiépítésére domborzati adottságok miatt nem került sor.
A kötelező önkormányzati feladatok ellátottak, a gazdaságos üzemeltetésre törekedve társulás útján. Az egészségügyi ellátás megoldott, háziorvosi ellátás is biztosított. A sportoláshoz adott a füves sportpálya sportöltözővel. A művelődési ház teret ad a közösségi életnek. A festői környezet, a táj adottságai lehetőséget biztosítanak az előrelépéshez. 2. Felsőcsatár Község Önkormányzata gazdasági helyzete és a várható változások 2.1. A vagyoni helyzet Az Önkormányzat vagyona a 2014. évi zárómérleg alapján 289.010 (E Ft) (mérlegjelentés harmadik negyedév: 297.723 (E Ft) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó főbb ingatlanok: a közterületek, utak, árkok. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó főbb vagyonelemek: intézmények, középületek, sportpálya, stb. Egyéb vagyon körébe tartoznak a következő ingatlanok: önkormányzati lakás, egyéb épületek, illetve a beépítetlen földterületek és mezőgazdasági területek. A vagyon az elmúlt négy évben növekedést mutat, melynek oka az Önkormányzat sikeres vagyongazdálkodási politikája: - saját erőből, önkormányzati forrásokból fejlesztéseket tudott megvalósítani, - sikeres pályázaton vett részt, és annak eredményeképpen nőtt a vagyon. A kormányzat gazdaságpolitikája egyértelműen a gazdaságfejlesztés folyamatos fejlesztése, illetve a munkahelyteremtés irányába mutat. Feladatunk, hogy a helyi és a térségi sajátosságokat kihasználva, minél több pályázaton induljunk ezen a területen, szem előtt tartva, hogy a megnyert fejlesztések rövid időn belül önfenntartóak legyenek azért, hogy a település saját bevételeiből ezek fenntartására ne vagy csak minimális mértékben kelljen költeni. Hamarosan megnyílnak a pályázati lehetőségek a különböző operatív programok keretein belül. A járási, megyei, és országos pályázatok megcélzásával, lesz lehetőségünk pályázni. Ahhoz, hogy reális jövőképet tudjunk alkotni (különösen 4 évre előre), tisztában kell lenni a község anyagi kondícióival és a várható tendenciákkal. Az Önkormányzat sohasem tartozott az eladósodott Önkormányzatok közé. Az elmúlt években lezajlott adósságkonszolidáció, tovább növelte a település vagyonát. Viszont szem előtt kell tartani, hogy a központi állami támogatás évről évre folyamatosan csökken, csökken a település lakosságszáma, melyhez a támogatásokat mérik. Ezen pénzügyi politikának az alappillérei a következők: Takarékosabb gazdálkodás és a működési költségek optimalizálása. Az energiagazdálkodás teljes körű áttekintése és optimalizálása önkormányzati szinten úgy, hogy sokkal áttekinthetőbb legyen, hogy hol szükséges változtatni.
A pályázati lehetőségek jobb kihasználása olyan területen is, ahol önkormányzati támogatást lehet ezzel kiváltani. A közmunka termelésbe állításával tovább csökkenteni az önkormányzat kiadásait, újabb munkahelyeket teremteni. Elsősorban olyan pályázatokon indulni, ahol a későbbi fenntartás nem jelent újabb működési költségnövekedést. Át kell tekintenünk meglévő vagyontárgyainkat. Meg kell találni a jelenleg kihasználatlan ingatlanok funkcióját. Értéknövelő beruházásokkal, telekalakításokkal, egyes vagyontárgyak értékesítésével további források nyerhetők. Az önkormányzat kint lévő adóhátralékainak szigorú behajtása A Képviselő-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert és az elképzeléseivel összhangba hozva igyekszik kihasználni a rendszer által nyújtott lehetőségeket (legkedvezőbb összegű támogatás megkeresése). 2.2. A pénzügyi helyzet Az önkormányzat pénzügyi, likviditási helyzetét az elmúlt 4 évben az alábbiak jellemezték: - Az önkormányzatnak az esetleges likviditási problémáit költségvetési támogatások, pályázati lehetőségek igénybevételével minden évben megoldottuk - Működési, fejlesztési hitel felvételére csak konkrét pályázati támogatással biztosított beruházás esetén került sor 2.3. A költségvetés főbb szerkezete és a várható tendenciák Az Önkormányzat költségvetési rendelet szerinti főösszege az elmúlt öt évben 60 millió forint körül mozgott. Kiadások A 2014. évi (pályázati támogatásokkal) költségvetési kiadások 140.419 (E Ft) (1-11. hónapra 2015. PMINFO adatai alapján: 51.344 (E Ft)) A költségvetési kiadások közül a következő években várható, hogy - a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok nagyságát és arányát növeli a kötelező munkabéremelés (minimálbéremelés, kötelező átsorolások stb.), - a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok nagyságát és arányát csökkenti az átgondoltabb személyi juttatásgazdálkodás miatti megtakarítás, valamint a csökkenő munkáltatót érintő járulékfizetés, - a dologi jellegű kiadások nagyságát és arányát csökkentheti a takarékosabb, gazdaságosabb, megfontoltabb gazdálkodás.
Bevételek A költségvetési bevételek pályázati támogatásokkal: 145.502 (E Ft) (1-11. hónapra 2015. PMINFO adatai alapján: 69.286 (E Ft)) A költségvetési bevételek szerkezete az alábbiak szerint alakul: A költségvetési bevételek közül csökkentek az önkormányzatok működési bevételei, Az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult és törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét nőttek az önkormányzatok költségvetési támogatása jogcímen kapott összegek, különösen: óvodai nevelés. A költségvetési bevételek szerkezetére hatást gyakorolhat az, hogy a költségvetési támogatások reálértéke csökken, és egyre több saját bevétel megszerzésére, illetve pályázati források bevonására lesz szükség. 2.4. A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése Az Önkormányzat a gazdasági programban meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása érdekében a következő feladatokat rögzíti: - Az Önkormányzat sajátos működési bevételeinek növelési lehetőségeit meg kell keresni. Törekedni kell olyan helyi adórendszer megteremtésére, amely megfelel a helyi adópolitika elvárásainak, és hatékony eszköze az Önkormányzat saját forrás növelésének, ezáltal új adónem került bevezetésre, az építményadó. - A Képviselő-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert, és az elképzeléseivel összhangba hozva igyekszik kihasználni a támogatási rendszer nyújtotta előnyöket. - Az Önkormányzat áttekinti a meglévő vagyontárgyait, azok hasznosításának módjait és lehetőségeit, valamint a fenntartási, üzemeltetési költségek nagyságát. Javaslatot dolgoz ki az egyes vagyontárgyak megfelelő hasznosítására, a felesleges vagyontárgyak kihasználására, (különösen a bérbeadás, bérmunka lehetőségére), valamint az egyes vagyontárgyak értékesítésére. - Az Önkormányzat törekszik arra, hogy a gazdasági programjában meghatározott célkitűzéseket lehetőség szerint hitelfelvétel nélkül, minél több pályázati forrás bevonásával valósítsa meg. 3. Felsőcsatár Község Önkormányzata 2016. és 2019. közötti programja 3.1. Fejlesztési elképzelések Felsőcsatár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2016-2019. évekre a következő általános fejlesztési elképzeléseket határozza meg. (A konkrét fejlesztési elképzeléseket a gazdasági program további részei, az adott témakörhöz kapcsolódóan tartalmazzák.) Az önkormányzat hosszú távú fejlesztési elképzeléseit a település költségvetési lehetőségeihez, a helyi értékekhez, adottságokhoz, továbbá a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési periódushoz, és az ehhez illeszkedő megyei fejlesztési elképzelésekhez kell igazítani. A megyei fejlesztési elképzelések hét integrált prioritás-területet jelöltek Vas megye gazdaságfejlesztési fókuszú területfejlesztési programjában, melyek az alábbiak: vállalkozásfejlesztés, élelmiszer-termelés, turizmus, energia-hatékonyság, egészséges környezet, humán
erőforrás, közlekedés fejlesztése. Ezen szempontok alapján az alábbi önkormányzati fejlesztési célkitűzések megvalósítását célozzuk. A./ Infrastruktúra A helyi közutak, járdák állapota nem mindenhol megfelelő. Helyi közutak, járdák, csapadékelvezető árkok állapota nem megfelelő, továbbá a település specifikus jellegéből eredően szőlőhegyen lévő utak állapota sem megfelelő. Zártkerti utak komplex felújítása, új út építése (pályázati lehetőségekből) Önkormányzati utak felújítása, kátyúzása (pályázati lehetőségekből) Csapadékelvezetési rendszer kiépítése, ároklefedés (pályázati lehetőségekből) A szőlőhegyen kerékpárút, turista útvonalak megvalósítása (pályázati lehetőségekből) Közvilágítás bővítése, korszerűsítése Kábeltelevízió rendszer működtetésének felülvizsgálata, a szolgáltatóval való egyeztetések, lehetőségekhez mérten a szolgáltatás fejlesztése, bővítése Külterületi utak rendbetétele Szennyvízhálózat és átemelők korszerűsítése, az elkezdett program folytatása Településrendezési tervek komplex felülvizsgálata, szükség esetén módosítása Határpontok kialakítása a településen, Felsőcsatár-Eisenberg, Felsőcsatár-Burg B./ Környezetvédelem A településen a szelektív hulladékgyűjtés, kommunális hulladékszállítás megoldott. Lomtalanítást minden évben egy alkalommal szervez az Önkormányzat. Csapadékvíz elvezetés megoldásra szorul, jelenleg pénzügyi akadályai vannak a szükséges beruházásoknak. parlagfű irtás, általános gyommentesítés Felsőcsatár tisztaságáért kezdeményezés elindítása (szemétszedés, szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése) Parkjaink, közterületeink rendbetétele, virágosítása Illegális hulladék elhelyezés problémájának megoldása C./ Oktatás, művelődés Az oktatás területén súlyos gondot okoz a csökkenő gyermeklétszám az általános iskolában. Az óvodai gyermeklétszám megfelelő, beköltözők elviszik a gyermekeket más közoktatási intézményekbe, ezek a gyerekek nem a településen járnak iskolába. A helyi gyermekek támogatása Tehetséges, szociálisan rászorult tanulók támogatása ( pl.: Bursa ) Színvonalas települési rendezvények szervezése, civil szervezeteinkkel közösen (falunap, kulturális programok, stb ) Biztosítani kell a könyvtár és a kulturális tevékenységhez szükséges anyagi és emberi erőforrásokat. Ünnepeink megtartása, színvonalának, az azon való résztvevők számának növelése Megyei Könyvtári ellátásban való részvétel megtartása, előadásaiknak, programjainak igénybevétele A fiatalok élet és közösségi terének minél szélesebb körű biztosítása Település értékeinek feltárása és megőrzése, Települési Értéktár munkájának segítése
A Felsőcsatár Horvát Nemzetiségi Önkormányzattal való szoros együttműködés, egymás munkájának segítése, közös programok rendezése, a horvát nemzetiségi kultúra, nyelv, hagyományok megőrzése, ápolása, fenntartása céljából. D./ Szociális és egészségügyi ellátás Az önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása. A jelenleg jól működő rendszereken nem kívánunk változtatni. A községben egyre magasabb az idős emberek száma, sőt növekedik az egyedül élők száma is, ezért fontos lenne a szociális alapszolgáltatásokon kívül egy magasabb színvonalú szociális háló kiépítése (emelt szintű házi segítségnyújtás, jelzőrendszer kiépítése, falugondnoki szolgálat stb.) Jelenlegi szociális és egészségügyi rendszer fenntartása (társulás, ill. vállalkozási szerződés alapján) Szociálisan rászorult személyek támogatása (idős, magányos, beteg emberek támogatása) Kötelező és ajánlott szűrővizsgálatok népszerűsítése E./ Közbiztonság Jó együttműködés fenntartása rendőrséggel Közterületek, rendezvények rendjének megőrzése F./ Civil szervezetek A civil szervezetekkel a jó kapcsolat megőrzése Közös rendezvények szervezése, a civilek bevonásával Lakosok aktív közreműködésének kérése rendezvények lebonyolításánál G./ Turizmus, idegenforgalom Nagyon fontos feladat a hegyi utak további felújítása, javítása, az árokrendszer komplex rendbetétele. A határponthoz vezető új út kiépítése, kerékpár-hálózat kiépítése a hegyen. A turizmus, idegenforgalom fejlesztéséhez szükség van az ökoturizmus kialakítására (bor-, gasztronómiai, gyalogos, lovas-turizmus, turista utak kialakítása) Pinkaparti szurdok, Pinkafolyó idegenforgalmi célra történő hasznosítása. Ehhez kapcsolódóan a hegyen található kulturális örökségek (halomsírok, hegyi kápolna stb.) védelme, fenntartása. Fontos, hogy e célok elérésében szükséges az együttműködési lehetőségek keresése az osztrák turinform idegenforgalmi irodákkal. Pályázatok segítségével turisztikai program létrehozása, szomszédos önkormányzatokkal, határ menti osztrák településekkel való közös projekt beadása. 3.2. Munkahelyteremtés Megállapítható, hogy a településen a közfoglalkoztatásnak van reális lehetősége. Az önkormányzat által foglalkoztatott munkavállalók száma átlagosan 2 fő. A településen sajnos kevés az olyan munkáltató, akivel a közös foglalkoztatás ügyében együtt lehet működni, illetve aki a községben megvalósuló foglalkoztatást érdemben befolyásolná.
Új vállalkozások elindításának, letelepedésének elősegítése. A községben lévő vállalkozások terjesztéséhez a szükséges segítséget megadjuk. A településen lakók elhelyezkedésének segítése, informálása a környéken történő foglalkoztatás érdekében. A környéken lévő nagyvállalkozásokkal való kapcsolatfelvétel, együttműködés Versenyképes kis- és középvállalkozások fejlesztése, kis- és középvállalkozások támogatása adópolitikai eszközökkel, illetve más módon. Helyi gazdaság, befektetés ösztönzése. Az önkormányzat bevételeinek csökkenése súlyos hatást gyakorolna az önkormányzat által nyújtott települési támogatás ellátására, ezért rövidtávon az iparűzési adó vonatkozásában nem célszerű a csökkentés. Az önkormányzatok finanszírozási változásai miatt a saját bevételeinek növelése végett új települési adó az építmény adó lett bevezetve, a befolyt összeg nem számottevő, ezért várhatóan szükség lesz egy a településen kivetett adórendszer átfogó felülvizsgálatra. Folyamatos kapcsolattartás, rendszeres egyeztetés a vállalkozókkal, vállalkozásokkal a kölcsönös együttműködés, egymás munkájának segítése érdekében. A./ Pénzügyi és adópolitika Az önkormányzat célja, hogy a helyi adórendszer kialakításával állandó bevételi forrást is jelentsen és igazságos is legyen, a községben lévők számára. Az önkormányzat költségvetésében prioritást élveznek a működési feladatok. Jelenleg a fejlesztési elképzelések csak pályázatok útján valósulhatnak meg. Dologi kiadások csökkentése Évente fejlesztési, beruházási tartalék képzése Adónemek újabb felülvizsgálata (ha szükséges új adónemek bevezetése) Pályázatokhoz szükséges önerőalap biztosítása Folyamatos pályázati lehetőségek kihasználása B./ Közszolgáltatás Ügyfélbarát önkormányzati szolgáltatói tevékenység fenntartása községünkben Átlátható és ellenőrizhető közös hivatal Elektronikus ügyintézés folyamatos megvalósítása, illetve képviselő-testületi ülésre előterjesztések elektronikus kiküldése Jogszabályok végrehajtásához a legmegfelelőbb szervezeti rendszer létrehozása C./ Településüzemeltetés, vagyongazdálkodás A falu belvízrendezési tervének elkészítése és a kivitelezés elkezdése Településrendezési terv elkészítése Az Önkormányzati épületek helyreállítása, felújítása (különösen a Hivatal, Kultúrház, ravatalozó, orvosi rendelő, stb.) Közösségi tér, játszótér kialakítása Parkok, közterületek további parkosítása Közmunkások foglalkoztatása
Összefoglalva Az előzőekben elmondott feladatok felsorolása nem teljes körű, lesznek új feladataink is. A megvalósítás nagyban függ a pályázati lehetőségektől és az állami támogatások nagyságrendjétől. Főbb döntések előtt lakossági fórumok megtartását tartjuk kívánatosnak. Közös egyetértés eléréséért a lakosság aktívabb bevonását a közéletbe, érezze minden lakos, hogy véleménye fontos, ne csak a határozatok létével kelljen szembesülni. Falugyűlésen, a helyi újságban és a honlapon keresztül ismertessük a lehetőségeket és mindenki, akit a létünk érdekel, hozzászólhasson. Akár az utcán találkozva is legyen módjában a lakosságnak érdeklődni, hozzászólni, véleményt nyilvánítani, valamint segítséget kérni a polgármestertől és a képviselő-testülettől. Felsőcsatár, 2016. február 3. Kratochvill Attila polgármester