A Hortobágy a botanikusok és a pásztorok szemével

Hasonló dokumentumok
3. Sziki gyepek. + Időszakosan túlzottan átnedvesedő, nyáron kiszáradó öntésterületeken.

A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNYZETISMERETE

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban

A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNYZETISMERETE

A Hortobágyi pásztorok növényosztályozása, a vadon termő növények ismertsége és néven nevezettsége

A DEBRECENI DÉRI MÚZEUM KIADVÁNYAI LXXXIII.

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE. - Kertész Éva -

A HORTOBÁGY HAZÁNK EGYIK LEGÔSIBB NÖVÉNYZETÛ TÁJA

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 2. előadás SZIKES GYEPEK

BSc Mezőgazdasági Mérnök Szak hallgatói részére (4) Készítette: Gazdagné dr. Torma Mária főiskolai tanár Dr. Avasi Zoltán főiskolai docens Internet

A Montág-mocsár növényzete 2009-ben

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Florisztikai és cönológiai vizsgálatok a dunapataji Nagy-széken

A fény hatása. A fény hatása a növényekre

Crisicum 2. pp Elek növényvilága. Kertész Éva. Abstract

A Vásárhelyi-puszta növényzete és növényzeti változásai az elmúlt 10 évben

Növényökológia gyakorlat

Szikes növénytársulások összetételének és talajának hosszú távú változása a Szabadkígyósi pusztán

Követelmények. 2db ZH: max pont / ZH (kötelező min. 7 pont elérése / ZH) 1db Gyommag beszámoló max. 7 pont (kötelező min.

Növényrendszertan gyakorlatok

Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) november Szerkesztők: Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna

Halophytic habitats. F1a Ürmöspuszták Artemisia salt steppes. Szikesek. Szikesek

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos

A Csanádi puszták növényzete és növényzeti változásai az elmúlt 10 évben

Fontos társulástani fogalmak

Talajápolás a szőlőben

A szőlősorközbe telepített vetőmagkeverék fejlődésének alakulása és szerepe

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs

a Természet- és tájvédelem című tárgyból Ócsa, Bugyi, Apaj május 17. Beszámolót összeállította: Kun Róbert Molnár Ábel Szalay Péter

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL

Molnár Zsolt: Tájtörténeti adatok a hazai szikesek növényzetének ismeretéhez

A Dévaványai-Ecsegi puszták növényzete és növényzeti változásai az elmúlt 15 évben

F5 Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete Annual salt pioneer swards of steppes and lakes

B3 Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak Water-fringing helophyte beds with Butomus, Eleocharis or Alisma

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban tengerszint feletti magasság és a növényzet összefüggései Deák Balázs

A NÖVÉNYZET TÁJLÉPTÉKŐ VÁLTOZÁSAI A KISKUNSÁG DÉLKELETI RÉSZÉN

KAN I T Z I A Kanitzia 18:29 52., Szombathely, 2011 Journal of Botany

A vegetáció monitorozásának eredménye a Kígyósi-pusztán 2011-ben

Gyep technológiák tapasztalatok kisérleti eredmények. Mágori Tibor

Új növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: elõzetes közlemény

Parlagok és természetvédelmi célú gyepesítések értékelése Ásotthalom, Tiszaalpár és Kardoskút határában

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

IRÁNYELVEK A PANNON SZÁRAZ LÖSZ- ÉS SZIKESPUSZTA GYEPEK REKONSTRUKCIÓJÁHOZ ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTÚ KEZELÉSÉHEZ

A ÉVI CÖNOLÓGIAI FELVÉTELEZÉSEK EREDMÉNYEINEK AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK TERÜLETÉN

Egy természetközeli, szikes rét botanikai állapotfelmérése

Láptalajok. telkesített láptalajok

TÁJ-TERMÉSZETVÉDELMI SZAKÁGI HIÁNYPÓTLÁS

F4 Üde mézpázsitos szikfokok. F4 Üde mézpázsitos szikfokok

3. számú melléklet. Ismertető az élőfüves pályák karbantartásához

Egy kézirat margójára: Timár Lajos Népies növénynevek a Tiszamentéről

A DUNA TISZA KÖZE ÉS A TISZÁNTÚL NÖVÉNYZETE A SZÁZAD FORDULÓJÁN II.: SZIKESEK, LÖSZ- ÉS HOMOKVIDÉKEK, LEGELÕK, SÁNCOK, SZÁNTÓK ÉS PARLAGOK

Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő

KUNHALOMKUTATÁSOK (A CSÍPÕ-HALOM VEGETÁCIÓJA)

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

Erdős sztyepp vegetáció

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

MEGFIGYELÉSEK A VÉKONYCSŐRŰ PÓLING (NUMENIUS TENUIROSTRIS VIEILL., 1817) MAGYARORSZÁGI VONULÁSÁRÓL

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Quid est veritas? (Jn 18,38) Teóriák, hipotézisek és az igazság viszonya TANULMÁNYKÖTET

HIRDETMÉNY. Nyertes pályázó lakóhelye/ székhelye. Kadarcs u. 38. Dorogi utca 40. Kossuth utca 36. 3/9. Sarkadi u. 8.

KOMPLEX ÉS HATÉKONY BIOREMEDIÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK KIFEJLESZTÉSE SZENNYEZETT TALAJOK KÁRMENTESÍTÉSÉRE

Spontán gyepregeneráció és szénaráhordásos gyeprekonstrukció

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

HORTOBÁGYI PÁSZTOROK TÁJTÖRTÉNETI ÉS VEGETÁCIÓDINAMIKAI ISMERETEI

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján

Tájváltozás vizsgálata a Szabadkígyósi pusztán

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

Növénytan gyakorlat BSc. II. Növényrendszertan. Egyszikűek

Deák B. & Tóthmérész B. (2007): A kaszálás hatása a Hortobágy Nyírőlapos csetkákás társulásában. Természetvédelmi Közlemények 13:

ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI

Jegyzőkönyv NAP Diákolimpia IV. Korcsoport - Fiú Egyéni

Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta területén lévő parlagszántók felmérése 2008-ban

A HAZAI (ELSŐSORBAN A TISZÁNTÚLI SZOLONYEC) SZÍKES NÖVÉNYZET MAGYAR NYELVŰ TUDOMÁNYOS SZAKSZÓKINCSÉNEK VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT MÁSFÉL ÉVSZÁZADBAN

A HORTOBÁGYI SZIKESEDÉS EREDETE

Kukorica növényvédelme. DuPont technológiai összefoglaló. Basis Refine. Steward Titus Titus Plus DF

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Népies növények a Kiskunság flórájában

Adatok a hortobágyi ehető vadnövények és más érdekesebb növényfelhasználások ismeretéhez

VI. Magyar Földrajzi Konferencia

38. Nemzetközi Rajkai Emlékverseny Debrecen október 10.

D6 Ártéri és mocsári magaskórósok, árnyas-nyirkos szegélynövényzet Tall-herb vegetation of floodplains, marshes and mesic shaded forest fringes

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban

Tritikále (Triticale = Triticosecale. Wittmack.)

Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

KUTATÁSOK. Nem mindegy, ki támasztja a botot! A hortobágyi pásztorok hagyományos ökológiai tudása

Népies növénynevek a Tiszamentéről

IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Magyarország tájföldrajza

A Közép-Tiszán elhelyezkedő napos elöntésű erdők természetes felújítása bontóvágással

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában

GENCSI ZOLTÁN* beköszöntõ aszály. A gyepek ál- 234 Erdészeti Lapok CXLIII. évf szám (2008. július-augusztus) Fotó: Gencsi Zoltán

Magyarországon belül a keleti határtól 10 km-re található Zsadány belterülete, de bizonyos külterületei 4 km-re vannak Románia határától.

Alépítményként az építési szabályzatoknak megfelelõ hordozóréteget kell készíteni, mert ez adja át a közlekedés okozta terhelést az altalajnak.

létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge

Átírás:

A Hortobágy a botanikusok és a pásztorok szemével Molnár Zsolt, Hoffmann Károly MTA ÖBKI Vácrátót

Jakucs (1976): az ısi Hortobágy viszonylag erdıs-mocsaras lehetett, ahol a mai szikesek magjai csak kis foltokban húzódhattak meg az erdei tisztásokon, mocsarak peremein HORTOBÁGY Csárda keményfás ligeterdı sziki tölgyes kicsi sziki zárványokkal sok ártéri mocsár

Az oklevél regesztája: Hunyadi Mátyás a Debrecen városához tartozó erdıket, a Hortobágy folyón lévı révvel együtt tetszés szerinti idıre nekik adta megırzésre és pro honore abból a célból, hogy ha netalán a város véletlen tőzeset folytán kárt szenvedne, az erdı révén a várost újra fel lehetne építeni (MOL DL 15312) Magyar (1928): Történelmi okmány beszél a hortobágyi erdıkrıl: Hunyadi a hortobágyi erdık védelmét és tisztét újra Debrecen városának adományozta. Soó (1933): a Hortobágy egykori erdei, amelyekrıl Mátyás korabeli okiratok megemlékeznek - XV. század - eltőntek Jakucs (1976): a cickórós puszta jelzıje azoknak a másodlagosan felszínre kerülı szikeseknek, amelyek helyén néhány száz éve még a sziki erdık és rétjeik uralkodhattak Nagyné (1976): a Hortobágy felszínét borító erdık egykor a debreceni Nagyerdıhöz csatlakoztak Papp (2008): Hunyadi Debrecen városának adományozza a Hortobágy folyó melletti tölgyest Ez nem adat hortobágyi erdıkre! (Sümegi P. bizonyítja: nem is voltak)

I. Katonai felmérés, 1783 Veresnád Hortobágy Sárrét

5 km mocsár

mocsár

száraz gyep mocsár

száraz gyep mocsár mocsár száraz gyep Csárda Országleírás: Jobbra és balra is elönt egy-egy mocsarat.

A Tárkány-fokon a víz kilépve a Tárkányérbe jutott, majd elágazott, dél felé szétterült egy laposon, innen a Nagyágéren át folyt, szétterült a Szalonnáslaposban. Mielıtt az anyafolyójába, a Hortobágyba szakadt volna, testvérével, a Csíkos-érrel egyesült. (Örsi 2002)

Ágota-híd A Hortobágy folyó a Nagykunságba folyik, ott a mocsarakba szétterül, és nem folyik tovább.

A Hortobágyot nem öntötték el az árvizek!

Kerner (1863): Látogatásunk célja a Hortobágyon elhúzódó, végtelen kiterjedéső nádas mocsárvilágának megtekintése volt. Hortobágy-morast jellemzése: nádrengeteg sőrője, guvat, nádiposzáta, a nádrengeteg ıseredetisége, nádszigetek, tisztások. Újszentmargita Tiszacsege Balmazújváros Hortobágy Nagyivány Útvonala: Reggel Kisújszállásról indult, Mária-lakán át elért a Berettyóhoz, látta a távolban Püspökladányt, délután a Berettyó ágai mellett járt, majd áthaladt a Hortobágyon, este egy Hortobágy folyó melletti tanyában hált. Másnap reggel ment terepre, megnézni a Hortobágy-mocsarat. Kisújszállás Kunmadaras Berettyó Karcag Nádudvar Püspökladány

I. Katonai felmérés, 1783 H o r t o b a g y M o r a s t

Kerner nádas mocsara nem a Hortobágyon van! Kitaibel naplója Karcag után Püspökladány felé haladva: a mocsaras táj mellett, amit Hortobágynak hívnak és jobbra és balra is messze eltart, fél órát utaztunk. H o r t o b a g y M o r a s t

219-szer jegyez fel szikest 92 hosszú lista 50-70 évvel a szabályozás elıtt!! Juice-program (Tichy 2002) Cocktail algoritmus (Bruelheide 2000)

Artemisia santonicum-csoport: Artemisia santonicum Limonium gmelini Bromus mollis Achillea collina Plantago maritima (Festuca pseudovina) (Podospermum canum) (Puccinellia limosa) (Atriplex hastata) Típusos ürmöspuszta Ranunculus lateriflorus-csoport: Ranunculus lateriflorus Elatine alsinastrum Rorippa kerneri Eleocharis palustris Glyceria fluitans mocsári fajok Alopecurus geniculatus (Plantago tenuiflora) (réti fajok) Legeltetett, bıvíző szikes rét

Hortobágy: Tiszafüred után a talaj más kinézető: látványosan terméketlen, néhány helyen teljes növénytelen, és amik mégis éltek rajta, azok kicsik és különleges fajúak voltak. (A tömegesnek írt fajok mind sziki fajok!) Kb. egy fél óráig haladtunk ilyen tájban. A csupasz felszínek fehérek. A szikes legelı roppant nagy kiterjedéső ( ungeheure Extension ). Heves: A közeli magasabb helyek a legterméketlenebbek: csupasz, fehéres, kemény, kissé homokos, íztelen vagy lúgos íző talajuk van, rajtuk csak bárányparéj nı, és itt-ott vékonyka útifő, mézpázsit. A mai szikesek zöme létezett 200 éve, és kb. olyanok voltak, mint a maiak!

Mióta szikes a Hortobágy a megkérdezett 55 hortobágyi pásztor szerint? Természet alkotta maga a természet hozta magával; saját magától lett; természet adta Régóta ilyen hamarabb lett, mint én; mióta megvan a világ, azóta szíkes; Isten ilyennek teremtette Vízmosás, szél, nap, legelés alakította esı, szél alakította ki; szíkes, savas, jószág taposta, mosta az esı; rásütött a nap kiszáradt, kirepedezett Tisza elvezetése óta lett ilyen Tisza folyt itt össze-vissza, visszahúzódott, így jöttek létre a padkák; mocsarasabb volt, lecsapolták szíkesebb lett; így van régóta, míg a Tiszát nem szabályozták itt is víz lehetett Berczi Imre 32 éves gulyás: Azt hallottam, hogy kocsányos tölgyek uralták, kivágták hajónak, utána lett szikes, ezt a hülyeséget hallottam.

Kiket kérdeztünk? Újszentmargita Tiszacsege Balmazújváros Hortobágy Nagyivány 7 csikóst 30 juhászt 8 gulyást 5 kondást Kunmadaras Karcag Nádudvar Püspökladány 2 parasztembert Feleségek, gyerekek Elıdünk Tikos Béla erdımérnök Újszentmargita 1930-50-es évek

Szınyi Imre Nagy István Kovács József Varga Lajos Lajtos István Molnár Imre Pósalaki László Molnár János

Szabó Gábor csikós Nagy Imre gulyás Garai Lajos csikós Árvai Sándor juhász Kordás József csikós Molnár Imre juhász Tóth József juhász Molnár Imre gulyás

A Hortobágy növényei a pásztorok szemével

Festuca pseudovina vörösnadrág csenkesz tippan veresnadrág, vörös/veres tippan, kík tippan gombos, szíki, szıke, apró, nagyszárú, fehér, meszelı, erdei, bokros, szürke, szurkos tippan sárganadrág, tappancsfő a tippan a Hortobágy lelke mikor meleg van, felhúzza a gatyaszárat/veresnadrágot gyönyörően fújja a tippanhabot

Alopecurus pratensis réti ecsetpázsit pipaszurkáló, perje Tavasz-nyár-ısz: perje, pipaszurkáló, perje hastölteléknek való hej, a perje kigórta a fejét, olyan sikertelen

Hordeum hystrix sziki egérárpa Poa bulbosa gumós perje Bromus spp. + Ventenata rozsnok-fajok és vékonyzab cigánybúza Nádudvaron: mancsa Karcag: geciárpa vacak egy portéka, útálom libatippan libagyep, libafő, libalegelı, harmatfő? vadzab mindenki ismeri minden rozsnok vadzab

Phalaris arundinacea pántlikafő Agrostis stolonifera fehér tippan komócsin (komócsinnád, komócsinfő) jól ismerik, de többen tévesztik a siskanáddal harmattartó, harmathörbölı, harmatitató, fenyer, vörösfenyer, víziperje?, ínségfő?

tippan Festuca pseudovina disznófő Lolium perenne vadzab Bromus tectorum

Schoenoplectus lacustris tavi káka Eleocharis palustris mocsári csetkáka káka (fekete káka, csetkáka) vö. Fekete-rét sokfelé van csetkáka (gombos csetkáka, fenyer, csendeskáka, vízifenyer, törpekáka, gombos fenyer, gombfő) sokszor bizonytalan

Trifolium spp. here fajok Trifolium arvense here-hura lóhere Lotus spp. sárkerep bodorka bodorkajárás felfordul a mezı macskatöke kutyatöke Nem bodorka! sárkelet (sárkeret, sárkelep, szarvaskerep, sárkerep, galambbegy)

Artemisia santonicum sziki üröm Limonium gmelini magyar sóvirág bárányüröm (bárányürüm, üröm, birkaüröm, ürömfő) vasvirág szíki/széki lapu, szíksaláta, széki saláta (betyárvirág, pásztorvirág, sóvirág, sóslórium(virág), gólyavirág, sziksóvirág, lósóska, kıvirág)

Matricaria recutita orvosi székfő, kamilla Tripleurospermum perforatum (Matricaria inodora) Kaporlevelő ebszékfő szíkfő, kamilla (szelíd szíkfő, orvosi székfő, szekfő) vad szíkfő, vad székfő, katóka, kutyakapor (vadkamilla, kattankóró, papkalap, margaréta, margaretta) mindenki biztosan elkülöníti a két fajt

Eryngium campestre mezei iringó Xanthium spinosum szúrós szerbtövis ördögkerék, ördögszekér, bondortövis, forgótövisk, szélhajtótövis(k), pinarajtaja (gyengénszúró, katlankóró, gelegonya, pozdorja, sóslórium, szúróka, pinabondor, pinalajtorja, pinarajtoja, pinarágó, tövisk, iringó, bondora) sok neve van, akár egy faluban több is, de mindenki ismeri gyengénszúró de erısen fáj

Ösmerem, de nem tudom a nevit Dipsacus spp. mácsonya fajok Camphorosma annua bárányparéj tüskéslapu, macskatövisk, ökörfarkkóró veresporcsin, szíki barka, szíkbarka, paré, futóparéj?, szíki bojtorlán

még egy hiteles nevet sem tudtunk győjteni, de gyakoriak és mindenki ismeri is ıket! Lythrum spp. füzény fajok Podospermum canum sziki pozdor Galium verum és aparine tejoltó és ragadós galaj Inula britannica réti peremizs

fodrosparéj sósparéj Atriplex tatarica Tatárlaboda disznóparéj bársonyparéj bársonka Amaranthus retroflexus Szırös disznóparéj fosóparéj Chenopodium album Fehér libatop bondor Amaranthus blitoides Disznóparéj fajok veresparéj Atriplex littoralis Parti laboda

Az észlelhetı kb. 440 hortobágyi növényfaj megnevezettsége Gyakoriak Ritkák Gyakran megnevezett Középgyakran Ritkán Legalább 252 fajnak van neve, legalább 180 népi taxon Nem

Az eddig győjtött 483 népi növénynév feltételezhetı eredet Népi eredető: pl. kanálifő, szíksaláta, betyárkulacs, gyengénszúró, pinarajtaja Bizonytalan (régi név): pl. pipacs, nyárfa, pásztortáska Tudományosból eredı név: pl. lícium, ecetpázis, réti perje

A Hortobágy élıhelyei a pásztorok szemével ürmös cickórós löszgyep mocsár rét szikfok vakszik szikér

Pásztorok által használt élıhelynevek lapos aljas zsombikos hancsikos mocsár fertı fenék ér rét nádas kákás gyékényes komócsinos csattogós laposas lapályos hajlatos perjés csetkákás fenyeres locsogós tocsogós vakszík vadszík fehér szík szík fót szíkfok szíkácsos dobogószík szíksavas szőz fıd szík lyuk szík kotú szík ér szíkporong szík kopolya szíkpatka juhászpatka juhpatkás tippanos ürmös szíktetı szíkporong ürmös fekete porong egy kis telek fekete szurkos fıd állásfıd telkes fıd felsı fıd porong porosállás asszonyszarta bozótos töviskes cickórós löszgyep mocsár rét szikfok vakszik szikér marikkal rakott fıd, hancsikos, szíkhancsik, kopogó, szík kopár bíbicbasztafıd, bíbicbóbás, bíbickopogó, bíbickocogtató, bíbiczsombikos

Vakszík, vadszík, fehér szík, szík fót, szikfok, szíkácsos, dobogószík, szíksavas szőz fıd, szík lyuk, szík kotú, szík ér, szíkporong, szík kopolya Szíkpatka, juhászpatka, juhpatkás, partos rész, tippanos, ürmös, szíktetı, szíkporong azért van ott, hogy lyukas ne legyen odamegy a juhász, oszt letanyáz idomtalan szigetszerőség

Bíbicbasztafıd, bíbicbóbás, bíbicbókás fıd, bíbickopogó, bíbickocogó, bíbickocogtató, bíbicfészkes rész, bíbiclegelı, bíbickotyogó, bíbiczsombikos, bíbicfészek, bíbicfutó terület, bíbicjárás Kopogó, szöcskeugrató, szík kopár bíbickopogó, ahol semmi nincs, kocogászik rajta a kis bíbic a bíbicek mindig ott tanácskoztak kopogó: úgy füstöl, ha elindul a jószág Marikkal rakott fıd, hancsikos, szíkhancsik tippan van rajta marikba rakva kicsi zsombikos rész, mint pogácsa a tepsiben kutya rossz kutyaföld

szíkkótyvány, szíkkotyván, szíkkotymány, szíkkotyma, pocsmány, kátyús, szíkkátyú, szíkkottyós, szíkkotyvángos, szíkkotú, pocsolya, kotyogós, ingovány, feneketlen hiába visznek bele fıdet, megette a lıcsösszekér toszította a pocsolyát Kotú,

Domborzattal: lapos, laposas, lapályos, aljas, hajlatos Növénnyel: perjés, csetkákás, fenyeres Fiziognómiával: zsombikos, zsombékos, hancsikos Termıhellyel: locsogós, tacsakos, tocsogós, potyogós lapos, zsombikos, csattogós perjés, csetkákás, locsogós, tocsogós laposas, lapos szél Mocsár, fertı, fenék, derék, ér, rít, rét, róna Nádas, kákás, gyékényes, komócsinos, csattogós

Fekete porong, egy kis telek, fekete szurkos fıd Állásfıd, telkes fıd, felsı fıd, porong, porosállás, asszonyszarta a dudva löki ki a füvet feküdj mellé, szarjál magadnak legelıt ma már nem tudjuk szaratni a legelıt

Hogyan változott a növényzet? MÉLYEDÉSEK, RÉTEK elnádasodott, nincs elég jószág, hogy lelegelje; összehúzódtak; ki volt éve; régen egy szál fő sem volt, most be van nıve: csetkáka, csattogó kiölte a növényzetet; nádas, gyékényes, kákás több lett, elnádasodott a puszta; elvadul, benádasodik, gazosodik; nád több; zsombikosabb lett SZÍKES, RÖVIDFÜVŐ RÉSZEK nincs jószág, nincs karbantartva, elgazosodik; tövisk több lett; szíkes csökkent; most több növény van, mert régen kilegelték; legelı gazosabb lett; nincs kezelve, járatva, piszkosabb; nem annyira változott; tippan kevesebb lett; tippan kevés, be van gazosodva; tippanos nem változott; szíkes nem változott; tippan kevesebb; tippanos elvadult, szíkes olyan, mint most

Szeminárium A hagyományos ökológiai tudás szerepe napjainkban: elmélet, módszerek, Gyimes, Hortobágy Vácrátót, 2009. december 4-5. molnar@botanika.hu