2. évfolyam 1. szám március hírlevele Az alkalmi munkavállalás 2010. évi új szabályai A Magyar Közlöny 2009. évi 192. számában, 2009. december 28-án jelent meg az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény. A törvényi rendelkezések legjelentősebb része 2010. április 1-én lép hatályba, ezzel a nappal az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény rendelkezései hatályukat vesztik. Az új törvény hatályba lépésével az alkalmi munkavállalás szabályai alapjaiban változnak meg Magyarországon. A leglényegesebb változás, hogy megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv használata. A jelenleg érvényben lévő és ezután kiváltott alkalmi munkavállalói könyvekkel 2010. március 31-éig létesíthető alkalmi munkaviszony, de a 2010. március 31-éig fennállt munkaviszonyok fennállásának igazolására az alkalmi munkavállalói könyvek ezen időpontot követően is felhasználhatók. Az alkalmi munkavállalói könyveket a munkavállalóknak (a jogviszonyok rögzítése és az igazolások kiadása céljából) 2010. július 31-éig kell leadniuk a kiállító szerv részére. 2010. április 1-jétől a munkáltató és a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra a törvény 1. számú mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával létesíthetnek munkaviszonyt. Amennyiben a munkaviszonyt 5 naptári napnál rövidebb időtartamra létesítik, a szerződés írásbeli megkötése nem kötelező. Ebben az esetben a munkáltatónak a törvény 2. számú mellékletét képező jelenléti ívet kell kitöltenie és aláírattatnia a munkavállalóval. Az egyszerűsített foglalkoztatás adatainak bejelentését a munkáltatónak kell az állami adóhatóság felé, a munkavégzés megkezdése előtt (növénytermesztési idénymunka esetén utólag) teljesítenie. A bejelentésre elektronikus úton vagy mobil rádiótelefonos üzenettel, illetve háztartási munka és növénytermesztési munka esetén telefonon keresztül kerülhet sor. Tartalom oldal Az alkalmi munkavállalás 2010. évi új szabályai 1. Foglalkoztatást elősegítő eszközök 2. Mit kell tudni a rehabilitációs hozzájárulásról? 6. Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja pályázat 8. Munkatapasztalat-szerzés uniós forrásból 9. Egy újabb sikertörténet 9. TÁMOP 1.1.3. Út a munka világába 10. foglalkoztatási típusokra különböző szabályok vonatkoznak. Alkalmi munkának csak az a munkaviszony tekinthető, amelyet ugyanazon munkáltató és munkavállaló legfeljebb öt egymást követő naptári napra, egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napra, és egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napra létesítenek. Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az általános személyi jövedelemadó- és járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. A törvény által meghatározott, kedvezményes személyi jövedelemadó- és járulékfizetési szabályok a háztartási munka bizonyos eseteire, a mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunkára vonatkoznak. A kedvezményes közteher összege a munkavállalónak kifizetett nettó munkabér 30 %-a, az adózási kedvezmény lényege pedig az, hogy a munkavállalónak az ilyen foglalkoztatásból származó jövedelméről adóbevallást nem kell benyújtania, ha annak összege az adóévben a 840 ezer forintot nem haladja meg, és a munkavállalónak más adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme (az adóterhet nem viselő járandóság kivételével) nem volt. A törvény az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül egymástól megkülönbözteti a háztartási munka, a kiemelkedően közhasznú szervezetek által történő foglalkoztatás, a mezőgazdasági idénymunka (ezen belül is a növénytermesztési idénymunka), az idegenforgalmi idénymunka, valamint az alkalmi munka fogalmát. A különböző 1
A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT) 68/2009. sz. határozatában az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MPA foglalkoztatási alaprészének 2010. évi decentralizált keretösszegét 5.168.384 ezer Ft-ban határozta meg. Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ 2010. évben a Regionális Munkaügyi Tanács által véleményezett irányelvek figyelembe vételével az alábbi foglalkoztatást elősegítő eszközök működtetésével segíti elő a régió foglalkoztatási és munkaerő-piaci helyzetét Képzések elősegítése A képzési támogatások célja az álláskeresők és a munkahely megszűnéssel veszélyeztetettek munkaerő-piaci esélyeinek javítása. A hátrányos helyzetű és inaktív emberek munkaerő-piaci integrációjával, reintegrációjával a piacképes tudásszint elérése. A decentralizált foglalkoztatási alaprészből finanszírozott képzés támogatását úgy kell biztosítani, hogy az harmonikus egységet alkosson az uniós forrásokból valamint a Regionális Képző Központok elkülönített pénzügyi keretéből megvalósuló képzésekkel. A képzés az egyik legfontosabb eszköz a régió foglalkoztatási szintjének növelésében. Kiemelten támogatandó: azoknak a személyeknek a képzésben való részvétele, akik álláskeresők és szakképzettséggel nem rendelkeznek, vagy meglévő szakképesítésük elavult, 50 év felettiek, alacsonyan iskolázottak, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegekhez tartozók, azoknak az inaktívaknak a képzése, akik gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesülnek. A fenti célcsoportokhoz tartozók olyan irányú képzését kell kiemelten támogatni, amely munkáltatói igényekre épül, a bejelentett munkaerőigényeket figyelembe véve valós foglalkoztatási igényeket elégít ki, a képzésben résztvevő nyelvi, számítástechnikai vagy szakmai ismereteinek bővítését eredményezi, hiányszakmák betöltésére irányul. Ajánlott képzés esetén képzési támogatásként megtéríthető a képző intézmény által megállapított képzési költség. A mindenkori pénzügyi forráslehetőségeink függvényében meghatározásra kerül azon képzési programok köre, ahol a munkaügyi központ mérlegelési jogkörében eljárva keresetpótló juttatás támogatást biztosít a részvevők számára, a megállapodáskor hatályos kötelező legkisebb munkabér 60-100 % közötti mértékben. A képzésben résztvevő személy részére keresetpótló juttatás állapítható meg akkor, ha a képzés időtartama hetente legalább a húsz órát eléri (intenzív képzés). Kivételesen indokolt esetben támogatható a képzéshez kapcsolódó szállás, utazás és élelmezés költsége. Az elfogadott képzések indokolt esetben - főigazgatói jóváhagyással támogathatók. Az elfogadott képzések esetében a támogatás mértéke - mérlegelés alapján a képzési költség 50-70 %-a. A mérlegelés szempontjai: A hiányszakmák, a támogatással érintett személy meglévő képzettsége, a képzéssel kapcsolatosan felmerülő költségek, a támogatással érintett személy munkatapasztalata, az adott egyén munkaerő-piaci helyzetének javítása. A munkaadónál munkaviszonyban állók képzése esetén a képzés költségénél 50-100 % a támogatás mértéke. Kereset kiegészítés indokolt esetben adható a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig. Közhasznú munkavégzés támogatása A támogatás nyújtásának célja a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat, vagy önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot, illetőleg a települést érintő feladat ellátása közhasznú tevékenység keretén belül, a tartós elhelyezkedési gondokkal küzdő hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerő-piacra történő visszakerülésének elősegítése. A támogatás megítélése során elsősorban a tartósan, legalább egy éve nyilvántartott álláskeresők rövid időtartamú munkába helyezésére kell törekedni. A támogatás formája a támogatással érintett munkavállalók foglalkoztatásával összefüggő közvetlen költségek: a bruttó bér és járulékai (nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék) részbeni átvállalása, utólagos megtérítéssel. A támogatás általános mértéke: a bruttóbér és járulékai együttes összegének legfeljebb 70 %-ig terjedhet. A támogatás időtartama: legfeljebb 6 hónap. 2
A támogatás odaítélésénél előnyben kell részesíteni a közhasznú szervezeteket (egyesület, alapítvány, köztestület, egyesülés, társadalmi szervezet). A közhasznú munkavégzés támogatásának mértéke: a bruttóbér és járulékai együttes összegének legfeljebb 90%-ig terjedhet, ha a munkaadó olyan álláskereső személy foglalkoztatását vállalja: - aki a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, vagy - ha a közhasznú munkavégzésben történő részvételt a cigány kisebbségi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzati társulás vagy bíróság által nyilvántartásba vett cigány érdekképviseleti szervezet szervezi vagy szervezésében közreműködik. A Munkaügyi Tanács a legfeljebb 90%-os kiemelt támogatás lehetőségét kiterjeszti azon közhasznú célprogramokra, melyek hátrányos helyzetű álláskeresők bevonásával közfeladat végzésére irányul. A legfeljebb 90%-os támogatás a régió valamennyi települését érintheti. 2010. évben célprogram indítására a rendelkezésre álló pénzügyi forrásaink és a kiemelt feladatok ismeretében kerülhet sor. A támogatható bruttó bér nagysága 8 órás munkaviszony esetén: Általános iskolai végzettség, betanított munka esetén legfeljebb: 80 000 Ft/hó/fő Középfokú iskolai végzettség, szakmunka esetén legfeljebb: 110 000 Ft/hó/fő Felsőfokú iskolai végzettség esetén legfeljebb: 150 000 Ft/hó/fő Előleg kifizetését nem tervezzük. Álláskeresők vállalkozóvá válásának elősegítése, önfoglalkoztatás támogatása A vállalkozóvá válás támogatásának mértéke és időtartama a jogszabályi feltételeknek megfelelően, a kötelező legkisebb munkabér összege, legfeljebb 6 hónapos időtartamra. Az önfoglalkoztatóvá válás támogatást vissza nem térítendő tőkejuttatás címen tervezzük, pályázóként maximum 2.000.000 Ft támogatással. Mindkét támogatás pályázati eljárás keretében nyújtható, a támogatások részletes feltételei pályázati kiírásokban kerül leszabályozásra. Bérjellegű támogatások A bértámogatások célja, hogy elősegítse azon hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatását, akik életkoruk, képzettségük, a megfelelő munkatapasztalat hiánya, megváltozott munkaképességük és más tartós hátrányból adódóan ezen támogatás nélkül a munkaerő-piacon nem, vagy csak a többi munkavállalóhoz képest nehezebben találnak munkát. Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás Általános elvként a támogatott munkaadóra vonatkozóan a többször módosított 1991 évi. IV. tv. 16/A -ban foglaltakat tartjuk irányadónak. Támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és b) a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor. Támogatás hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához nyújtható. A támogatást a hátrányos helyzetű személyek közül az alábbiakra terjesszük ki, aki: álláskereső, és - legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy - a foglalkoztatás megkezdésekor az ötvenedik életévét betöltötte, vagy - 25. életévét be nem töltött pályakezdő álláskereső, vagy - a nyilvántartásba vételt megelőző hat hónapban nem folytatott rendszeres kereső tevékenységet, vagy akit a munkaügyi központ legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként tart nyilván, vagy, - a saját háztartásában legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevel vagy, - a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, 3
gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesült, vagy - a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte. Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt, aki - rehabilitációs járadékban részesül, - álláskereső, és aki a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2) Korm. rendelet 2. e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel. A támogatás mértéke: - hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén a munkabér és járulékai legfeljebb 50%-a. - megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén a munkabér és járulékai legfeljebb 60%-a A támogatás időtartama: legfeljebb 9 hónap. Szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők munkatapasztalatszerzésének támogatása A támogatás nyújtásának feltételeit a 70/2009. (IV.2) Korm. rendelet szabályozza. A munkaügyi központ támogatást nyújt azon munkaadónak aki: - pályakezdő álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatását napi legalább négyórás munkaidőben, legalább 365 napi időtartamra, a jogszabály 1. b) pontjában meghatározott alábbi munkahelyen vállalja. b) megfelelő munkatapasztalatot nyújtó munkahely az, amely ba) a munkakör a pályakezdő álláskereső képzettségi szintjének megfelel, és bb) a pályakezdő álláskereső egészségi állapota szerint a munka elvégzésére alkalmas, és bc) a munkahely és a lakóhely között naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi esetében a két órát nem haladja meg. A támogatás olyan pályakezdő álláskereső munkatapasztalat-szerzéséhez nyújtható, aki az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételétől számított legalább 90 napig a munkaügyi központtal együttműködött. A támogatás időtartama: a foglalkoztatás időtartama, legfeljebb 365 nap. A támogatás mértéke: a pályakezdő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő bérköltség 50-100%-a. A támogatás összege - a bérköltség 100 százalékának megfelelő támogatása esetén - havonta nem haladhatja meg a) az alapszintű szakképesítéssel rendelkező pályakezdő esetében, a kötelező legkisebb munkabér és annak járulékai összegét, b) a középszintű vagy középfokú szakképesítéssel, illetve szakképesítést nyújtó középfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő esetében, a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét, c) az emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítéssel, illetve felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő esetében, a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét. A munkaügyi központ a Munkaügyi Tanács és a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság véleményének kikérését követően határozza meg azoknak a szakképzettségeknek a körét, amelyekben történő foglalkoztatáshoz támogatást nyújt. A támogatható szakképzetségek köréről felhívást kell közzétenni. A támogatás mérték meghatározásakor figyelembe kell venni: a hiányszakmákat, a munkaerő-kereslet és kínálat helyi jellemzőt, a térség foglalkoztatási helyzetét és munkanélküliségi mutatóit, a pályakezdő álláskeresőként eltöltött idejét. Munkahelymegőrzés támogatása A 6/1996. MÜM rendelet 18/C. -ban foglaltakat figyelembe véve a támogatás mértéke: a rendes felmondással érintett munkavállaló munkabére és járulékai együttes összegének 25-50%-a. A támogatás a munkabér és járulékai együttes összegének 50-70 %, ha az érintett munkavállaló: - személyi alapbére illetve a teljesítménybérezés alapjául szolgáló bére azonos a kötelező legkisebb munkabér összegével, - a fenti rendelet 11. (2) bekezdésének ba)-bb) pontjaiban meghatározott megváltozott munkaképességű személy, vagy - a foglalkoztatása a munkaviszony megszüntetésének megelőzése érdekében a korábbinál rövidebb időtartamú munkaidőben történik, feltéve, ha a munkaidő mértéke a napi 4 órát eléri, de a 6 órát nem haladja meg. A támogatás javasolt időtartama: legfeljebb 6 hónap. A támogatás megállapításánál a foglalkoztatási problémák átmeneti jellegét, a gazdasági válsággal való összefüggéseit vizsgálni kell. Mindezekhez szükséges elemezni a munkaadó pénzügyi helyzete, gazdálkodási eredményei alapján meghatározott likviditási mutatókat valamint a nehézségek megoldására készített kilábalási (üzleti) tervét, mely a kérelem kötelező mellékletét kell, hogy képezze. A támogatásnak hozzá kell járulnia a munkahelyek megőrzése mellett a foglalkoztatási szerkezetátalakításhoz, valamint a munkavállalók szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez. Mindezek alapján előnyben kell részesíteni azon munkaadók kérelmének támogatását, akik a 45 év feletti, vagy szakképzetlen, vagy megváltozott munkaképességű munkavállalók munkahelyének megőrzéséhez igényelnek támogatást. 4
Csoportos létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás 2010. évben a várható csoportos létszámleépítések kezelésére működtetjük a létszámcsökkentések hátrányos következményeinek enyhítését célzó (munkába-helyezést elősegítő bizottság megalakítására, működtetésére) támogatási formát, melynek célja az elbocsátott munkavállalók mielőbbi munkába helyezésének elősegítése. Mobilitási támogatás A munkavállalók munkába járása során felmerülő utazási költségek megtérítésével elő kell segíteni a mobilitást korlátozó tényezők kiküszöbölését. Helyközi utazás támogatása A támogatás célja a munkahelyüktől távol lakó álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése. Csoportos személyszállítás támogatása Támogatás akkor adható, ha a munkavállalónak a lakóhelye olyan településen van, hogy a lakóhely és a munkahely közötti tömegközlekedési eszközzel történő utazás nem, vagy csak aránytalan nehézségekkel oldható meg, és a munkába járást a munkáltató egy vagy több településről legalább négy munkavállaló személy szállításával biztosítja. Az eszköz működtetésénél figyelemmel kell kísérni más eszközzel való kombinálhatóságának lehetőségét, ezzel is hatékonyabbá téve különösen a hátrányos helyzetű kistérségekben - az álláskeresők munkába helyezési esélyének növelését, valamint a tartós foglalkoztatás huzamosabb megteremtését. A támogatás mértéke és időtartama: javasoljuk a jogszabályban meghatározott maximum értékek megítélését. Munkaerő-piaci programok támogatása 2010. évben Pályakezdők munkába helyezését elősegítő címen új régiós munkaerő-piaci programot kívánunk indítani. Célcsoport pályakezdő álláskeresők, a program célja a hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci esélyeinek növelése. A tervezett 2010. évi költsége 200 millió forint. Munkaerő-piaci szolgáltatások A tartósan álláskeresők esetében az elhelyezés általában több lépcsőben érhető el. Munkára kész állapot eléréséhez szakmai-személyiség fejlesztő munkaerő-piaci szolgáltatásokkal lehet eredményesen hozzájárulni. Ennek értelmében a munkanélküliség korai szakaszában preventív humán szolgáltatási tevékenységet kell biztosítani az álláskeresők egyéni szükségleteinek felmérése céljából, másrészt a tartósan munkanélküliek, a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságának javítása. Az inaktívak mind szélesebb rétegeinek munkaerő-piacra történő bevonása érdekében hatékony tanácsadások, szolgáltatások formájában kapjon egyéni segítséget minden álláskereső elhelyezkedési problémájának megoldására. Bővíteni szükséges mindazon tanácsadási formákat, melyekben a régió az igényekhez mérten szűk személyi, technikai kapacitásokkal rendelkezik. A nyilvántartásban szereplő regisztrált, hátrányos helyzetben lévő álláskeresők számára munkaerő-piaci esélyeik növelése, foglalkoztatásuk elősegítése céljából, munkaerő-piaci szolgáltatások megvalósítására 2010. évben is pályázatot teszünk közzé a 30/2000. (IX.15.) GM. rendeletben foglaltak figyelembevételével. Részletesebb felvilágosításért kérjük, forduljon a regionális munkaügyi központ kirendeltségeinek munkatársaihoz! 5
Mit kell tudni a rehabilitációs hozzájárulásról? Kinek kell fizetnie és mennyit? A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 41/A. alapján, a munkaadó-a nemzetgazdaság valamennyi szektorában - a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). Fontos! Több mint 10 éve adott az a lehetőség, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával (kvóta teljesítése) ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs hozzájárulás összege az 5 %-ból hiányzó létszámtól függ. A rehabilitációs hozzájárulás összege 2009.december 31-ig megegyezik a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 8 %-ával., a továbbiakban összegét az éves költségvetési törvény határozza meg. Ennek összege 2008-ban 164 400 Ft/fő/év (Munkaügyi Közlöny, 2007/9), 2009-ben 177 600 Ft/fő/év (Magyar Közlöny Hivatalos Értesítője, 37. szám). Figyelem! 2010. január 1-től 964 500 Ft/év (Beiktatta: 2009. évi LXXVII tv 129., továbbiakban: Flt 41/A (5) bekezdés) A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, a közcélú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya tartozó munkavállalókat, és azokat a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatása az Mt. 106. -a szerinti kirendelés, az Mt. 150.. (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés, továbbá az Mt. 193/C. a) pontjában meghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik, figyelmen kívül kell hagyni. Ki számít megváltozott munkaképességűnek a kvóta teljesítése szempontjából? Mi határozza meg? A kötelezettség tartalmát (a hozzájárulás fizetés alól mentesítésre jogot adó személyi kört) az Flt. 58. (5) bek. m) pont szerint külön jogszabály határozza meg. Ez a külön jogszabály 2007. június 30-ig a 8/1983. (VI. 27.) EüM.-PM együttes rendelet volt, a tartalom a 28. -ban meghatározott, a dotációval támogatható megváltozott munkaképességű személyi körrel egyezett meg. Ez volt irányadó 2008. március 2-ig. 2008. március 3-tól a 176/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet 2. új (2) bekezdése szerint az akkreditáció során figyelembe vehető személyekkel megegyező személyi kör került figyelembe vételre. 2009. január 1-től a foglalkoztatási kötelezettség tartalma megegyezik azzal a személyi körrel, akinek a foglalkoztatását a 177/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés e) pontja alapján egyéb feltételek fennállása esetén támogatásban is lehetne részesíteni (ej)-ek) pontok alapján meghatározott feltételek esetén max egyszer 3 évig). Ugyanezen kormányrendelet 2. (2) bekezdése rendelkezik úgy, hogy 2009. január 1-től az Flt. 58. (5) bek. m) pont szerinti külön jogszabály: a 177/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet. A foglalkoztatási kötelezettség szempontjából megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha ea) a munkaképesség-csökkenés - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-66 százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 40-49 százalékos mértékű, vagy eb) a munkaképesség-csökkenés - az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg 2001. január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 67-100 százalékos mértékű, vagy ec) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy ed) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. -a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy ef) az Ftv. 23. -a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül, 6
eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri, vagy meghaladja, vagy ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy ej) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy ek) az ea)-ej) pontokban meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább. Hogyan igazolható a foglalkoztatási kötelezettség teljesítése? A foglalkoztatási kötelezettségbe történő beszámításra addig van lehetőség, amíg adott egészségkárosodást igazoló szakvélemény, fogyatékosságot igazoló dokumentum érvényes. Figyelem! A súlyos fogyatékosság igazolásra különféle kedvezmények, támogatások érdekében többféle igazolás létezik (SZJA adókedvezmény, családi pótlék). A támogatás során, illetve a foglalkoztatási kötelezettségbe számítás tekintetében ezek közül azok jogosítanak, amelyek a 177/2005.(IX. 2.) Kormányrendeletben foglalt feltételeket igazolják. Más tartalmú, súlyos fogyatékosságot igazoló dokumentum alapján a foglalkoztatási kötelezettség teljesítését elszámolni nem lehet A megváltozott munkaképességű munkavállaló egészségkárosodására vonatkozó adatokat is tartalmazó igazoló nyilvántartást a munkaadó az 1991.évi IV. törvény 57/A. (10) bekezdésében meghatározottak szerint köteles vezetni. Lehet-e a foglalkoztatási kötelezettséget támogatott munkavállaló foglalkoztatásával teljesíteni? A 177/2005.(IX. 2.) Kormányrendelet alapján költségvetési bértámogatás a munkáltató számára csak akkor nyújtható - egyéb feltételek fennállása esetén -, ha az Flt. 41/A. (1)-(2) bekezdésében foglalt kötelező foglalkoztatási szintet (továbbiakban: rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettség) teljesíti. A feltételt nemcsak a támogatás megállapításakor, hanem annak folyósítása során is figyelemmel kell kísérni. A 177/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet 4.. (2) bekezdése értelmében a naptári negyedév első hónapjától kezdődően ugyanis fel kell függeszteni a támogatás folyósítását, ha a munkáltatónak a rehabilitációs hozzájárulás előző negyedévi elszámolása során befizetési kötelezettsége keletkezett. A támogatás ismételten abban az esetben folyósítható, ha a munkáltató rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét egy naptári negyedéven keresztül ismét teljesíti. A foglalkoztatási kötelezettséget a munkáltató álláskereső, inaktív, a feltételeknek megfelelő megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával is teljesítheti. Beilleszkedésük elősegítésére az illető munkaerő-piaci helyzete függvényében az Flt., a 2004. évi CXXIII. törvény (a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról), illetve a 2005. évi CLXXX. törvény (a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről) alapján ehhez támogatásban, járulékkedvezményben részesülhet. Hogyan kell megállapítani és megfizetni a rehabilitációs hozzájárulást? (Flt 42/A ) A kvóta teljesítése, illetve a hiányzó létszám a munkavállalók és a foglalkoztatási kötelezettségben figyelembe vehető megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámának összevetéséből határozható meg. A statisztikai állományi létszám számítása során 1 tizedes jegyig kell kerekíteni (irányadó 2005/64. Adózási kérdés; 2009.december 15-től: Flt. 41/A (4) bek). Az átlagos statisztikai állományi létszám fogalmáról, tartalmáról, számításának módjáról az Útmutató a munkaügyi statisztikák kiöltéséhez c. KSH Útmutató I.5. pontja rendelkezik úgy, hogy ha eltérő utasítás nincs, az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, általában egy-egy egész főnek kell tekinteni. (Az útmutató elérhető a KSH honlapján az Adatgyűjtésekhez közzétett letölthető útmutatók között). Amire a részmunkaidős foglalkoztatás esetén ügyelni kell: A 20 fő feletti létszámban foglalkoztatók foglalkoztatási kötelezettsége a statisztikai átlagos állományi létszám 5%-ára terjed ki, és ennek megállapítása során a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak statisztikai 7
átlagos állományi létszámát az összes foglalkoztatott statisztikai átlagos állományi létszámához kell viszonyítani. A KSH útmutató 1.2 pontjában foglalt foglalkoztatás, közte a havi 60 órát el nem érő foglalkoztatás nem része a statisztikai átlagos állományi létszám megfigyelésnek, így az a kötelezettség teljesítésébe se számít be. A napi legalább 4 órás foglalkoztatásnak (ami munkanaponként ugyan teljes főt jelent) egyben a havi 60 órát (heti 15 órát) el kell érni ahhoz, hogy a létszámba és a foglalkoztatási kötelezettségbe a jogviszony beleszámítson. Meg kell különböztetni a havi 60 órát elérő teljes időszakra szóló munkaszerződést, a hónapnál rövidebb, de 6 napot elérő munkaszerződésektől. Az utóbbiak beszámítására az átlagos statisztikai állományi létszámba akkor van lehetőség, ha a rövidebb idejű szerződés napi munkaideje egész hónapra számítva eléri a 60 órát. A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára. A rehabilitációs hozzájárulásra évközben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az adófizetésről az adózás rendjéről szóló 1993. évi XCII. törvény rendelkezik, határidejét 2. sz. melléklete tartalmazza. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, vallja be és fizeti be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A rehabilitációs A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára. A rehabilitációs hozzájárulásra évközben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás Flt. által nem szabályozott kérdéseiben - pl. a befizetés határideje - az adózás rendjéről szóló törvény (2003. évi XCII. törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni. Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja címmel és TÁMOP 1.1.1-09 hivatkozási számmal pályázat jelent meg Legalább félezer akadálymentesített munkahely létrejöttéhez járulhat hozzá az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjának most meghirdetett, csaknem 900 millió forintos keretösszegű pályázata. A kiírás célja, hogy a korábban a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítésére indított európai uniós programban részt vevők számára megteremtsék az újbóli elhelyezkedés fizikai és infrastrukturális feltételeit is. Mire igényelhető uniós támogatás? A konstrukció keretében a termelő, szolgáltató létesítményeknek a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával összefüggő átalakítására, fizikai és infokommunikációs akadálymentesítésére, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához szükséges eszközök, berendezések beszerzésére és átalakítására, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása érdekében a munkahely és a munkaeszközök korszerűsítésére igényelhető uniós támogatás. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése Kódszám:TÁMOP-1.1.1./08/1 Kik pályázhatnak? A pályázati kiírás keretében azok a munkaadók pályázhatnak uniós forrásra, amelyek a TÁMOP-1.1.1-08/1-2008-0001 azonosítási számú kiemelt projektbe bevont, megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatnak, illetve azon megváltozott munkaképességű munkavállalóknak, akik e projekt keretében önfoglalkoztatóvá válnak. Mekkora az elnyerhető támogatás összege? A pályázat teljes keretösszege 897 millió 960 ezer forint, amelyből 176 millió 100 ezer forint a Középmagyarországi, 721 millió 860 ezer forint pedig a hat másik régióban használható fel. Az elnyerhető támogatás összege legalább 400 ezer Ft és legfeljebb 25 millió forint, a támogatás mértéke pedig a projekt összes elszámolható költségének 100 százaléka lehet. Hogyan lehet jelentkezni? A pályázatokat 2009. augusztus 3. és 2011. július 31. között lehet benyújtani a következő címre: ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 1385 Budapest, Pf. 818 (nagyobb méretű csomag esetén: 1134 Budapest, Váci út 45., C. épület.). A pályázat címe: Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja, kódszáma: TÁMOP- 1.1.1-09/1 (konvergencia régiók), illetve TÁMOP- 1.1.1-09/2 (KMR). 8
Munkatapasztalat-szerzés uniós forrásból A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2 regionális rész projektje keretében a 2010. évben is van lehetőség támogatás igénybevételére a munkaadók számára. Várjuk azoknak a munkáltatóknak az érdeklődését, akik a TÁMOP 1.1.2 projekt keretében képzésen részt vett személyt kívánnak foglalkoztatni: A képzéseinken végzett munkavállalók képesítései a következő szakmacsoportokba sorolhatóak be: 1. egészségügy 2. egyéb szolgáltatások 3. elektrotechnika-elektronika 4. élelmiszeripar 5. építészet 6. faipar 7. gépészet 8. informatika 9. kereskedelem, marketing, üzleti ad. 10. közgazdaság 11. mezőgazdaság 12. oktatás 13. szociális szolgáltatások 14. ügyvitel 15. vegyipar 16. vendéglátás-idegenforgalom Az igénybe vehető támogatások Bértámogatás - A hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén a támogatási idő legfeljebb 1 év, a támogatás mértéke a munkabér és járulékainak legfeljebb 50%-a. - Megváltozott munkaképességű személy esetén a támogatási idő legfeljebb 1 év, a támogatás mértéke a munkabér és járulékainak 60%-a. Bérköltség támogatás Munkatapasztalat-szerzés támogatás (munkagyakorlat szerzés): olyan munka kapcsán, melyben még nem szerzett gyakorlatot a résztvevő az eddigi pályafutása során, vagy gyakorlatát nem a munka adott szintjén szerezte, vagy régebben szerzett gyakorlata az idő során elavultnak tekinthető. Időtartama: legfeljebb 1 év A támogatás mértéke: a munkabér és járulékainak 50-100%-a. Munkatapasztalat-szerzés támogatás (munkatapasztalat szerzés): azok körében támogatható, akik első alkalommal állnak munkába. Időtartama: legfeljebb 1 év A támogatás mértéke: a munkabér és járulékainak 50-100%-a. Munkatapasztalat-szerzés támogatás (munkakipróbálás): azok körében biztosítható, akiknél szükséges a bizonytalanság feloldása. Önmaguk is meggyőződjenek arról, hogy alkalmasak a képzettségük Időtartama: 90 nap A támogatás mértéke: a munkabér és járulékainak 100%-a. Egy újabb sikertörténet - Könyvelői, titkárnői illetve ügyintézői feladatra kerestünk egy képzett szakembert, és arra is gondoltunk, hogy az alkalmazásához esetleg valamilyen támogatást is igénybe tudunk venni. Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központhoz fordultunk segítségért, ahol a TÁMOP 1. 1. 2 programot ajánlották a figyelmünkbe, és persze Ildikót, aki a bérügyintézői tanfolyam hallgatója volt. Gyorsan egymásra találtunk, s ebben szaktudása mellett komoly segítséget jelentett, hogy a bérének és járulékainak 80%-át 9 hónapig állja a TÁMOP program. Ez azonban kiváló lehetőséget teremtett ahhoz is, hogy megismerjünk egy embert, egy kollégát, akivel hosszabb távon is együtt dolgozhatunk. A támogatás lejárta után is megmaradt a TÁMOP - foglalkoztatott munkahelye: a 3 hónapos próbaidő kikötésével határozatlan időre kötöttük meg a munkaszerződést - emeli ki Földváriné Jeneses Katalin, Pedagógusok Szakszervezete Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szövetségének elnöke. 9
Tájékoztató a TÁMOP 1.1.3 Út a munka világába elnevezésű kiemelt projekt észak-alföldi részprojektjéről Hazánkban a szociális ellátórendszert az elmúlt években jelentős reformok alakították. A munkaerőpiacról tartósan kiszoruló személyek ellátási formáját a rendszeres szociális segélyt felváltotta a rendelkezésre állási támogatás, illetve a közfoglalkoztatásban való részvétel. A munkaerőpiacról való tartós kivonulás helyett előtérbe került a munkaerőpiaci képzésben történő részvétel és a munkavégzés támogatása. A rendelkezésre állási támogatásra jogosultak munkaerő-piaci (re)integrációjának kiszélesítését célozza a TÁMOP 1.1.3 Út a munka világába kiemelt projekt, mely 2009. november 01. és 2011. október 31. közötti időszakban Európai Uniós forrásból hazai társfinanszírozással megvalósuló program. A projekt főkedvezményezettje a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, lebonyolítói a regionális munkaügyi központok. A projekt célcsoportját a rendelkezésre állási támogatásban részesülő személyek alkotják. A projekt keretében a régióban 1130 fő, a célcsoport feltételeinek megfelelő személy munkaerő-piaci pozíciójának változását tervezzük közös erőfeszítésekkel előmozdítani. Cél, hogy minél többen a versenyszférában helyezkedjenek el. Ennek keretében a program résztvevőinek közel 3/4 része (814 fő) képzését támogatjuk, és a résztvevők több mint felének tervezünk elhelyezkedésével összefüggésben munkabérhez kapcsolódó támogatást biztosítani, vagy vállalkozóvá válását elősegíteni. A projekt Európai Uniós forrásból, az Európai Szociális Alap támogatásával valósul meg, az Észak-alföldi régióban rendelkezésre álló pénzügyi forrás: a munkáltató számára, az egyén vállalkozóvá válásának támogatása.) o munkaerő-piaci szolgáltatások támogatása (egyéni és csoportos foglalkozások, mentori szolgáltatás biztosítása) A program szolgáltatási és támogatási programelem-kínálatából olyan segítő tevékenységek választhatók ki a résztvevők számára, amelyek a képzést, a támogatott foglalkozáson keresztül a munkagyakorlatszerzést, a munkatapasztalat-szerzést, illetve a munkakipróbálást, valamint a vállalkozóvá válást, illetve ezen támogatások igénybevételét segítik, továbbá azok, amelyek hozzájárulnak a résztvevő munkaerő-piaci esélyeinek javításához, személyes fejlődéséhez. A regionális munkaügyi központ és az álláskereső közös elképzelése alapján kerül sor a megállapodás aláírására, ebben a dokumentumban rögzítik a lebonyolítás módját, az azzal kapcsolatos tudnivalókat, a cél érdekében vállalt kötelezettségeket. Reméljük, Ön is azok táborába tartozhat majd, akiknek az Európai Unió által támogatott Társadalmi Megújulás Operatív Programmal megvalósulhat elhelyezkedése vagy vállalkozóvá válása. Kérjük, további kérdéseivel forduljon bizalommal a regionális munkaügyi központ munkatársaihoz. TÁMOP 1.1.3 Út a munka világába kiemelt projekt Pályázati kiírás száma: TÁMOP-1.1.3-09/1 1,621 milliárd Ft. A projekt keretében a célcsoportot érintően támogatható: o Munkaerő-piaci képzések támogatása (képzési költség, utazási költségtérítés, keresetpótló juttatás, étkezési hozzájárulás, a képzés ideje alatt közeli hozzátartozó ápolása, gondozása, valamint gyermekfelügyelet támogatása) o elhelyezkedések támogatása (bértámogatás, munkakipróbálásmunkatapasztalat- valamint munkagyakorlat szerzés céljából nyújtott bérköltség támogatás Hírlevelünkben megjelent információk nem teljeskörűek, kérjük tekintsék meg honlapunk at http://earmk.afsz.hu amelyen részletesebb tájékoztatót találhatnak. Ha hírlevelünk címlistájára kívánnak fel-, illetve leiratkozni, ezt e-mailban megtehetik. Várjuk kérdéseiket, észrevételeiket! E-mail címünk: earmk.hirlevel@lab.hu 10