Szabó Márton: POLITIKAI TUDÁSELMÉLETEK

Hasonló dokumentumok
Előszó Bevezetés. Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA

i-1 Politikai tudáselméletek

ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Két féléves kurzus. Szabó Márton: Politikai tudáselméletek

ii-1 Politikai kommunikáció politikai diskurzus

Szabó Márton: A diszkurzív politikatudomány alapjai

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

SZABÓ Márton: A diszkurzív politikatudomány alapjai. Elméletek és elemzések. L Harmattan Kiadó, Budapest p.

AJÁNLOTT TANTERV a politikatudományi MA képzésen

Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei

Miskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet POLITIKATUDOMÁNY MESTERSZAK NAPPALI TAGOZAT 2017-ben felvételt nyert hallgatók számára MINTATANTERV

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

ÜZLETI RETORIKA. Dr. Lózsi Tamás egyetemi adjunktus Eötvös Loránd Tudományegyetem

VIII. Szervezeti kommunikáció

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba

ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM

Miskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet POLITOLÓGIA ALAPSZAK NAPPALI TAGOZAT 2017-ben felvételt nyert hallgatók számára MINTATANTERV

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Oktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató

Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit

GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.

ÉRVELÉS, TÁRGYALÁS, MEGGYŐZÉS - SZEMINÁRIUM

Politikatudományok alapképzési szak nappali tagozat képzési terv POLN17-BA

Társalgási (magánéleti) stílus

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

Bakcsi Botond A modern férfi születése

Érvelés, tárgyalás, meggyőzés

BA szak I. évfolyam. Idıpont Tantárgy Kód Oktató Terem Hétfı Nyelvóra IOK

2012/2013. tanév II. félév Politikatudományi PhD program órarendje

Politikatudományok alapképzési szak levelező tagozat képzés terv POLL17-BA

Az érzelmek szerepe a politikában (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Bevezetés a kommunikációelméletbe 4.

Érettségi témakörök és tételek magyar irodalom 12. C

EMBERISMERET ÉS ETIKA

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

Franciaország a felvilágosodás után

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

A politika mint diskurzus. PTE BTK, Kommunikációés Médiatudományi Tanszék Kommunikációs Doktori Iskola tanév II. félév

Szabó Márton. Curriculum Vitae. Személyes adatok. p o l i t i k a i d i s k u r z u s k u t a t ó k ö z p o n t

TÁJÉKOZTATÓ. Kommunikációs kompetenciák fejlesztése tréning Nyilvántartásba vételi szám: E /2014/D001

Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét

Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret

AJÁNLOTT TANTERV. a politológia egyetemi képzésen. Első szemeszter. Előfeltétel kódja

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.

Érvelés, tárgyalás, meggyőzés

Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Doktori (PhD) értekezés LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS ÚJRAALKOTÁSA? ERKÖLCSI ÉRVELÉS A DEMOKRATIKUS POLITIKÁBAN.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

Oktatásszociológiai kutatások

A SZOCIOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK KREDITLISTÁJA. I. félév

Berlitz 1. szint KER szint A 1

Public Relations. 8. Előadás. Somodi-Tóth Orsolya

III. A szociológia története

Érvelés, tárgyalás, meggyőzés

Érveléstechnika-logika. 6. óra

Kollektív cselekvés és társadalmi mozgalmak

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.

Érveléstechnika-logika 5. óra

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

A post mortem történelem vége?

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

Időpont: csütörtök 12:00-13:30 Helyszín: Kazy 314-es terem

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

Politikatudomány mesterképzés levelező tagozat képzési terv POLL17-MA

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA

BTK ATTI. Vizsgaidőpontok. 2017/2018. tanév II. félév. Módosítva: május 30.

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Közgazdasági vallásháború helyett együttes munkálkodást Csaba László: Európai közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014.

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

3.1. Irányultság szerint A partnerek térbeli és időbeli helyzete szerinti A résztvevők száma szerint... 22

TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola, Irodalomtudományi Doktori Program Iskolavezető: Dr. Thomka Beáta DSc.

BSc hallgatók szakdolgozatával szemben támasztott követelmények SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport

Irodalom tételsor Középszintű érettségi vizsga 12.K osztály 2017.

Játékelmélet és stratégiai gondolkodás

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

AZ INTEGRITÁS SZEMLÉLET ÉRTÉKÉPÍTÉS: A GYENGE LÁNCSZEM DR. PALLAI KATALIN NKE

SZABÓ MÁRTON. PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK (készült a IX. osztály által javasolt szempontok felhasználásával)

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

Érettségi témakörök és tételek irodalomból 12. A

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

TARTALOM. Első könyv TÉNYEK. BEVEZETÉS. Egy alternatív szemléletű politikatudomány körvonalazása 13

A modern menedzsment problémáiról

Négy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége

JELENKOR. Propaganda Hitler után

Átírás:

Szabó Márton: POLITIKAI TUDÁSELMÉLETEK A első pillantásra nehezen értelmezhető című könyv a politikaelmélet olyan területére kalauzolja el az olvasót, a politikai valóság és a nyelv kapcsolatának vizsgálatához, amelyről eddig csak igen kevés szó esett nálunk, de amely mégis a modern politika egyik alapvető területének bizonyul. Szabó Márton könyvének kifejezett érdeme, hogy a politika és a tudás összefüggéseit a legjobb nyugat-európai szerzők művei alapján úgy mutatja be, hogy teljes mértékben meggyőzi az olvasót arról: minthogy.,a modern politikai valóság beszédközpontú" (Kenneth Minogue), ezért a politika és nyelv kapcsolatát, mint alapvető kérdést szükséges tárgyalni a politikaelméletben. Annál is inkább, hiszen a témának már igen gazdag irodalma van másutt, és ezekből ad ízelítőt Szabó Márton. A könyv témáit egyetemi előadásainak anyaga képezi, ezért felépítése és a kifejtés menete világos, könnyen áttekinthető és a bonyolult kérdések ismertetése dacára könnyen is érthető. Az alapos bevezetőrész után négy fő fejezetre tagolja a politikai tudáselméleteket, amelyeket rendszerez, rendez és részletesen, a hazai eredményeket is felhasználva bemutat. A bevezetőben Szabó Márton bírálja a hagyományos politikai tudáselméleteket. amelyek akár az emberek politikai tudását, vagy a politikai gondolkodás történetét is az ismeretekhez és nem a tudáshoz kapcsolják. Az ismeretközpontú tudományok ugyanis a tárgynyelvvel foglalkoznak. (ki, mikor, mit mondott stb.), a tudásközpontúak pedig a metanyelvet vizsgálják, a mondottak hátterét. A XX. század második felétől a politikai tudásnak új létfeltételei alakultak ki. A nyugati országokban a politikai döntések egy un. diszkurzív térben, folyamatban szültnek, amelyben nagy szerepe van a nyelvi jeleknek, a kulcsszavaknak, a politikai szimbólumoknak, a stílusnak. A politikai küzdelem egyúttal nyelvi küzdelem is. A különböző pártok, mozgalmak. saját magukat nyelvileg is definiálják, hiszen a

modern tömegkommunikációs rendszerben ennek nagyon lényeges, közvéleményt befolyásoló szerepe van. Ráadásul a társadalomtudományok fejlődése, a nyelvi kérdések filozófiai megközelítése, a hermeneutika elterjedése, a szimbolikus antropológia kialakulása, az informatikai és a kommunikációtudomány egyértelműen alátámasztják azt az elméleti tételt:, hogy a tudás a lét és a cselekvés konstitutív mozzanata. A politikai lét és tudás tehát szorosan összekapcsolódnak. Arról van ugyanis szó hogy nemcsak a társada1mi-politikai valóság határozza meg politikai identitás nyelvi tartalmát (Pl..,Isten, haza, család"), hanem a politikai tudásból, annak nyelvi megfogalmazásából, vissza lehet következtetni a politikai szlogent hangsúlyozók politikai világára is A politikai tudás eszmei valóságát a tudáselméletek négyféle módon írják le, amelyek kétszer két részre tagolhatók. A könyv első két részében egyrészt a politikai szemantika másrészt a politikai szimbolizmus kap helyet amelyek alapját a szubjektumfilozófia adja, a másik két részében pedig a politikai retorika és a politika kommunikatív és diszkurzív értelmezése találhatóak, amelyek az interszubjektív elméleteken alapulnak. A politikai szemantika a politikai szavak, ki-fejezések jelentéstartalmával foglalkozik. Ebben az értelemben a rendszerváltást magát is nyelvpolitikai küzdelemként is le lehet írni. A politikai szemantikán belül a szerző két irányzatot vizsgál: az úgynevezett nyelvkritikait, amely a politikát nyelvi megnyilvánulásain keresztül bírálja (Ide tartozik Marcuse, Bourdieu, Schelsky és Barthes), valamint a lingvisztikait, amely a politikai nyelv működését igyekszik megérteni (mint például LassweIl). Az amerikai Harold D. Lasswell kijelenti:,,a szavak bele vannak szőve a hatalomba, hiszen a hatalom külső jelei verbálisak. A nyelvi kulcsszimbólumok ma a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok, a jólét, az egyenlőség, amelyek képesek megteremteni a közösségi identitásokat. A politika nyelve azonban, ahogyan Walther Dieckmann alapján mondja a szerző, gyakran homályos és többértelmű, a politikai viták gyakran pontosítási, definíciós küzdelmek is. A félreértés gyakori, mert az

ideológiai poliszémiák, amelyek az eltérő érdekeken alapulnak, (mint például a többértelmű demokrácia fogalma) nem zárhatóak ki a politikából Ezért van igaza Reinhart Kosellecknek, hogy a politikában a szavakat nem lehet ártatlanul használni. A neves francia szociológus, Pierre Bourdieu a nyelvi tőkét a szimbolikus tőke egyik fajtájának tartja. A nyelv szerinte társadalmi, hatalmi jelenség, eszköz, a beszéd szimbolikus hatalmi viszony. A politikai mező pedig szövegeket (beszédeket, határozatokat. törvényeket) termel, amelyeket értelmezni lehet, s a politikai tekintély nagymértékben függ a "beszéd" tartalmától és jellegétől. A szimbólumok, mondja a szerző a politikai szimbólumokról szóló fejezetben, a politikai tudás nélkülözhetetlen elemei. A politikai szimbólumok olyan kitüntetett jelentéshordozó elemek (címer, zászló, kép, választás, a szabadság fogalma stb.), amelyek funkciója az integráció és az orientáció. Murray Edelman szerint a homo politicus szimbólumhasználó lény. Az amerikai szerző szerint a politikai tudás nem elsősorban empirikus ismereteket, hanem inkább hiteket, mítoszokat, meggyőződéseket tartalmaz, amelyek lényege a leegyszerűsítés, a megszemélyesítés és a bipoláris szemléletmód ( mi és a többiek ). Mindebben fontos szerepet kap a politikai stílus, a racionális érvelés. A politika és a retorika összefüggését tárgyaló harmadik részben Szabó Márton az interszubjektív helyzetekben tevékenykedő politikai aktorokról szól, akik eleve beszámítják a politikába a másik ember tudását, azaz a közönséget is. A retorika fogalom értelmezései közül nem tárgylja a szónoklástani, stílustani jelentést, csak a már Arisztotelész által is jellemzett közéleti-politikai tudást, mint cselekvésre orientált általános tudást. Az eddig elhanyagolt téma, retorika a XX. század második felében radikálisan új helyzetbe kerül, hiszen a politikai propaganda, a reklám, a marketing következtében (újság, rádió, film, révé stb.) felértékelődött a politika meggyőzés szerepe. Chaim Perelman könyve alapján elemzi a politikai retorika

elemeit, az ethoszt, a pátoszt és a logoszt, mint amelyek feladata a politikai bizalom felkeltése a hallgatóságban. Szabó Márton könyvének központi része láthatóan a negyedik fejezet, ahol a politikai tudás kommunikatív és diszkurzív értelmezéseit mutatja be és elemzi. Szerinte ugyanis a modern politikai valóságban a beszélő a másik emberrel közösen teremti a politikai tudást. A tudás: dialógus, többszereplős folyamat mondja a szerző. Ebben a folyamatban információcsere és információáramlás folyik. A dialógikus és kommunikativ politika színtere a politikai nyilvánosság, központi problémája pedig a politikai párbeszéd. A beszédérintkezés, a dialógus az ember kitüntetett érintkezési módja Mihail Bahtyin szerint, aki műveiben kifejti, hogy a dialógus nemcsak a beszédhelyzetek cseréjét jelenti, hanem a beszédbeli alanyok cseréjét is. A kommunikatív politikai tudás elméletét Jürgen Habermas fogalmazta meg. Habermas szerint a szabadon vitatkozó és kritizáló, versengő és kommunikatív karakterű politikai tudás intézményrendszere a politikai nyilvánosság. A nyilvánosság formáit megkülönböztetve beszél rendi nyilvánosságról, amely személyes jellegű, de nem individuális. Szabó Márton pedig párhuzamba á11ítja a rendi és a szocialista nyilvánosságot, ami termékenynek bizonyul, bár kifejtése több teret is megérdemelt volna. Ellenben bőven kitér a téma szempontjából valóban fontos kérdésre, a kommunikatív cselekvésre és racionalitásra. Ezt úgy határozza meg Habermas alapján, hogy két személy közmegegyezésre orientált cselekvése. Habermas érdeme (és mások kritikájának az alapja), hogy azt vizsgálja csak, a társadalomban és a politikában hogyan jön létre a nyelv révén a konszenzus. Még Habermasnál is nagyobb befolyást látszik gyakorolni a kötet szerzőjére Michael Foucault, akit a jelen története foglalkoztat; s benne kiemelt helyen a diskurzus (discours) témája. Itt kap magyarázatot a politika diszkurzív természete Szabó Mártonnál megjelenő fogalma, amikor is átveszi ezt a Foucault-féle fogalmat a

szavak szövevénye értelemben. A diskurzus a társadalmi valóság szervező elve, hiszen a társadalmi létezés tudással átszűrt valóság. Foucaultnál tehát a tudás fogalmát felváltja a diskurzus fogalma, a valóság szerinte diskurzusszövevény. A társadalomban azon sem uralkodó szubjektum, sem kitüntetett diskurzus sincs, ugyanaz a tárgyi objektum többféle olvasatot tesz lehetővé. Összecseng a posztmodern szemlélettel az a foucault-i álláspont, hogy nincs többé egységes koreszme, hanem különféle diskurzusok vannak. S egyúttal a diskurzus: hatalom. Itt sajnálhatjuk, hogy Szabó Márton nem utal a posztmodern jelentős alakjára, Jean- Francois Lyotard-ra, aki szintén érzi a tudás szerepének posztmodern kori fel értékelődését, és a narratív és a tudományos tudás mellett a politikai tudás természetérői is beszél A posztmodern állapot című művében. A könyv a tudáselméletek rendszerezése után hirtelen, szinte a következtetések levonása nélkül befejeződik. Az olvasóban az alapos rekonstrukciós munka után mégis egy kis hiány jelentkezik: mi következik ezekből az elméletekből. A választ Szabó Mártonnak ebben a könyvében nem találjuk meg. A könyv elolvasása után derül ki: ez csak elmélettörténeti bevezetés a politika általa ezekből a premisszákból kiinduló diszkurzív értelmezéséhez. Diszkurzív térben címmel megjelent tanulmánykötetében ugyanis (Scientia Humana, 1998.) Szabó Márton közzéteszi saját elméleti írásait e témáról. Kiindulópontja az, hogy a politika diszkurzivitásának a vitaközpontúság a lényege. Magát a politika fogalmát is ebben a kontextusban értelmezi, amikor kijelenti:,,a politika a rivalizáló jelentésadások területe. A Szabó Márton által a magyar politikatudományba bevezetett téma igen aktuális. Ezt az a vita is mutatja, amely írásainak megjelenését a Politikatudományi Szemlében követte. Mégis, a politikai tudáselméletek igazi aktualizálását az jelenthetné, ha a politikai szimbólumok, a politikai mítoszok, a politikai kommunikáció és diskurzus, a politikai nyilvánosság és bizalom témáit a hazai politikai valóságra is alkalmazná. Ez

az érdekes feladat azonban nem is egyszereplős, hanem a jövő hazai politikatudományára vár. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Universitas) SZABÓ TIBOR KRITIKA 1999 szám 44-45. p.