TARTALOM. Első könyv TÉNYEK. BEVEZETÉS. Egy alternatív szemléletű politikatudomány körvonalazása 13

Átírás

1 TARTALOM BEVEZETÉS. Egy alternatív szemléletű politikatudomány körvonalazása 13 Első könyv TÉNYEK I. FEJEZET. Tények a politikában és a politikatudományban A történettudomány példája A politológia mint ténytudomány A politika és a politológia tényei A politológus tényvizsgálata A tudományos ténytermelés dilemmái A tények típusai 46 II. FEJEZET. A politika nyelvi tényei Viták a nyelvi tények státusáról Michael Oakeshott a politikai tényekről és a nyelvről A beszéd rögzítésének jelentősége A politikai szövegek mint források A politikai nyelv tudományos értelmezése Diszkurzív politikatudományi iskolák A diszkurzív politikatudomány és a nyelvi tények 66 III. FEJEZET. Politikai cselekedetek és értelmezések A cselekedetek szövegszerűsége és olvashatósága A politikai cselekedetek intencionalitása Kontingencia a politikai cselekedetekben A cselekedetek kontextualitása A tettek ideje mint narráció A politikai tett mint vita 83 IV. FEJEZET. A politikai tárgyak jelentéstana A politikai tárgyiságok előállása A redukált politikai tárgyak jelentése A komplex tárgyak politikai szimbolikája A politikai tárgyiságok megismerésének dilemmái 97

2 6 Tartalom Második könyv MEGISMERÉSEK V. FEJEZET. A megismerő ember: nézőpontok a politika megismerésében Kimeríthetetlen valóság, változó perspektívák A politika különböző rétegeinek megismerése A jelenlét és a nézőpontok viszonya Nézőpontok és megismerési korlátok 114 VI. FEJEZET. A politikai tény mint esemény és szituáció Tények az értelmezési és cselekvési viszonyokban A múló idő és a jelenvaló tér megtapasztalása A narratív értelmezés A politikai tér és a stabil állapot értelmezése Az esemény és struktúra viszonya 129 VII. FEJEZET. Lehetőség és szükségszerűség a politikában A lehetőség megismerésének nehézségei Arisztotelész a politika esetleges természetéről Max Weber a politikai kontingenciáról Lehetőség a történelemben A lehetőség eliminálása A politikai kontingencia felszámolása 147 VIII. FEJEZET. Fikció és realitás a politikában A politikai fikció ereje Jürgen Habermas a fikciós nyelv természetéről A fikció helyei: a múlt, a jövő és a távoli terület A magyarázat és a megértés konvergenciája 158 IX. FEJEZET. A politikai tapasztalatok és tények általánosítása Az általánosítás nehézségei Az absztrakt fogalmi és a cselekvő általánosítások A tipikus mint művészi különös, erkölcsi példa és politikai képviselet A kivétel szerepe a politika megismerésében Az általánosító politikai cselekedet 179 Harmadik könyv KERETEK X. FEJEZET. Intézmények és intézményfelfogások A jogi és a magatartási intézményértelmezések Közgazdasági, szociológiai és történettudományi intézményfelfogás A diszkurzív institucionalizmus megjelenése A diszkurzív felfogások megoldatlan problémái 198

3 Tartalom 7 XI. FEJEZET. Diszkurzív intézményesedés és a politika A szöveg és diskurzus saját joga A diszkurzív intézményesedés immanenciája A cselekvő diskurzus általánosodása Diszkurzív politikai intézmények 212 XII. FEJEZET. Szervezetelméletek A szervezet felfedezése : Max Weber A szervezetek struktúrája: a kontingenciaelmélet A szervezetek fejlődéstörténeti magyarázata Magatartás-tudományi döntéselmélet 229 XIII. FEJEZET. Interpretatív szervezetfelfogás Az elmélet tudományszemléleti újdonsága A szervezetek interpretatív szempontú sajátosságai Stabilizálás és intézményesítés A szervezetek kutatása Az interpretatív felfogás akceptálásának nehézségei 253 XIV. FEJEZET. A politikai szervezetelmélet alapjai Megkülönböztetések és értelmezések A stabil politikai szervezet mintája: az állam A képlékeny szervezet mintája: a párt Diszkurzív politikai szervezetfelfogás felé 270 Negyedik könyv SZEREPLÔK XV. FEJEZET. A politikai ellenségek értelmezéstana Közellenség és magánellenség Az abszolút ellenség és a semleges fél Az igazságos háború és a közösségi önzés Az erőszak nyelve és a hódítás A leigázott és megszólalásának lehetősége 296 XVI. FEJEZET. Politikai ellenfelek A pártok mint intézményesített ellenfelek Ellenfél vagy ellenség Az ellenségkonstruálás nyelvi stratégiái Az ellenséges szembenállások politikai valósága Küzdelem a párt politikai egységéért 327 XVII. FEJEZET. Szövetségesek és szövetségek Politikai szövetségkötők és a szövetkezés feltételei A szövetkezés és szétválás diszkurzív stációi Tárgyalások, elvek, kompromisszumok A szerződéskötés mint intézményesedés 342

4 8 Tartalom XVIII. FEJEZET. Független politikai szereplők A citoyen színre lépése A dolgozó mint állampolgár A választópolgár és nem választása A kritikai értelmiség Politikai példaképek és utópiák 363 XIX. FEJEZET. Idegenek a politikai közösségben A diplomata mint állami idegen A migráns mint individuális idegen A közösség politikai vendégei Kirekesztett politikai szereplők 384 Ötödik könyv ÜGYEK XX. FEJEZET. Közügy a primer közösségek világában Közösségek közpolitikája és a hagyomány Családi-rokoni kapcsolatok és szerepük a családalapításban Közfeladat a családban: a gyermek születése és felnevelése Az idős emberek helyzete Szomszédsági-lakóhelyi közösségek és a kölcsönös segítés politikája A köztulajdon gondozása és a közlegelő esete 414 XXI. FEJEZET. Civilszervezetek és közügyek Civil társadalom és civil szerveződés Közgazdaságtani, szociológiai és politológiai megközelítések Ami nem civil: profitorientált, állami és hatalmi Ami civil: közcélúság, önkéntesség és önkormányzó működés Közügyek a civilszervezetekben 440 XXII. FEJEZET. Közügyek a tanácskozó testületek előtt Testületi közösségek Az instrumentális racionalitás kérdőjelei Deliberatív (diszkurzív) logikák A tanácskozó testületek funkciói 456 XXIII. FEJEZET. Közjó a képviseleti demokráciában Közügy és közjó Normatív közjó és objektív közérdek Az (újra)értelmezett közjó Képviselet-elméletek Ankersmit a politikai reprezentációról A diszkurzív közjó 476

5 Tartalom 9 XXIV. FEJEZET. Közigazgatás és közügy A közigazgatás szervezete és jogszerűsége A közigazgatás legitimitása: demokratizmus és hatékonyság Kiszámíthatóság, egyenlőség, biztonság, szervezés Közügyek és közfeladatok a közigazgatásban Szakpolitikák: testek, tudások, közösségek, tárgyiságok 495 Hatodik könyv KUTATÁSOK XXV. FEJEZET. Közvélemény-kutatás és közvélemény A közvélemény-kutatások jelentősége Kutatások és eredmények Előfeltevések és érvényességek Közügyek a közvélemény-kutatások tükrében 521 XXVI. FEJEZET. Közügyek napirenden A napirendkutatás és az agenda setting sztori Hatások és összefüggések: eredmények és problémák a napirendkutatásban Küzdelem a témák meghatározásáért: a magyarországi kutatások eredménye Az agenda setting és a közügy 537 XXVII. FEJEZET. Népszavazás közügyekről A népszavazás mint jogi és politikai intézmény Érvek a népszavazás ellen és mellett A népszavazási kérdés megfogalmazásának nehézségei Mire és miért szavaz az állampolgár A népszavazási eredmény értékelése és értelmezése 559 XXVIII. FEJEZET. Közügyek diszkurzív vizsgálata A szavak és szövegek a politikában A politikai szövegek jellege és státusa A diskurzuselemzés módszerei és eljárásai 572 XXIX. FEJEZET. Közpolitikai diskurzuselemzések Kudarcok és kiútkeresések a közpolitikai vizsgálatokban Argumentatív diskurzuselemzés Narratív közpolitikai elemzés Kulturális közpolitikai elemzés Etnográfiai közpolitikai elemzés A diskurzuskoalíció kérdései 598

6 10 Tartalom Hetedik könyv POLITOLÓGIÁK XXX. FEJEZET. A tudás és a hatalom viszonya Platón: a hatalom alárendelése a tudásnak Thomas Hobbes: a tudás alárendelése a hatalomnak Immanuel Kant a tudás és hatalom közötti közvetítésről Max Weber: tudás és hatalom elválasztása Hayden White az értelmezés politikájáról A tudás és a hatalom differenciált szemlélete 622 XXXI. FEJEZET. Homo politologicus A politológus státusa Adekvát tudás és politikai részvétel A tudomány nyelve és a politizálás A politológus a társadalomban 638 XXXII. FEJEZET. Polifonikus politológia A többszólamú politikatudomány lehetősége Kutatói szempontok explicitté tétele A sokoldalú politikatudomány A polifonikus politológia tagoltsága 652 XXXIII. FEJEZET. A politikatudomány mint önálló diszciplína A politológia módszertani és diszciplináris inautentikussága A társadalomtudományok jellege és a politika tanulmányozása Az önálló politikatudomány szemléleti keretei Az autentikus politikatudomány felé 668 IRODALOM 675 FORRÁSOK 695 ELŐZMÉNYEK 699