A remény emberei 2015. September 08. Regionális roma vezetõképzõt tartott a Wáli István Református Cigány Szakkollégium szeptember 3. és 5. között Beregdarócon. A résztvevõk többségében szakkollégisták a cigányság generációról generációra öröklõdõ" problémáiról, valamint az állam, az egyházak és a roma értelmiség felelõsségérõl hallhattak. A konferencián bemutatták a WISZ innovációs díjra jelölt gyakornoki programját, s az is kiderült, hogy az állam a következõ három évben 1,5 milliárd forinttal támogatja a roma szakkollégiumokat. Magyarországon körülbelül hétszázötven-ezren vallják magukat romának, bár nem beszélhetünk egységes népcsoportról, hisz vannak közöttük beások, romungók, kárpáti, vend, oláh- és gáborcigányok is. Életkörülményeik sem egyformák: vannak közöttük értelmiségiek, muzsikus családok, kereskedõk, hetven százalékuk azonban a szegénységi küszöb alatt él. Csak tizenhat százalékuknak van munkája, s a roma gyerekek fele halmozottan hátrányos helyzetû régióban él. A riasztó számok nem új keletûek, évtizedek óta tart ez az ördögi kör mondta Szabóné Kármán Judit. A romológus szerint ebbõl a rossz minta, valamint a segítõ kezek és kapaszkodók hiánya miatt nem tudnak kitörni. Gyökerek és szárnyak kellenek A mélyszegénységért az elhibázott állami hozzáállás is felelõs. A kommunizmus idején ugyan munkát adtak a cigányoknak, de szegregálták, alacsony oktatási szinten tartották õket. A rendszerváltáskor képzetlenül, felkészületlenül kerültek a munkaerõpiacra, a változás igen rosszul érintette ezt a réteget. Az iskolázatlanság és a szakképesítés hiányából fakadó munkanélküliség nemcsak szegénységhez, hanem egészségügyi és szociális problémákhoz is vezet. Ha pedig hiányzik otthon az írásbeliség, ha rossz mintákat lát a gyermek a környezetében, akkor rendszerint nem tudja leküzdeni ezeket az akadályokat állítja a szakember. Önök a kivételek, a csodálatos példa, a remény emberei szólította meg az elõadó a szakkollégistákat. Ezek után sok roma fiatal érzi származását isteni csapásnak. Nem rosszabbul, csak másra és másképp szocializál a cigány kultúra mondta Szabóné Kármán Judit. A végtelen szabadság, a szoros, túlóvó szeretet és a hullámzó érzelmi élet egy boldogabb életre nevel, csak nem segít beilleszkedni a többségi társadalomba. Eddig ezt a pedagógia kompenzálandó deficitként kezelte, de eredménytelenül. Paradigmaváltásra van szükség. Nem a gyermekanyaggal, hanem az oktatással van baj. Gyökereket és szárnyakat kell adni ezeknek a fiataloknak véli a romológus.
Langerné Victor Katalin, társadalmi felzárkóztatásért felelõs helyettes államtitkár a kormány egymásra épülõ felzárkóztatási oktatási és szociális programjait ismertette a Biztos kezdet kismamaházaktól kezdve a felsõoktatási roma szakkollégiumokig, melyeket a következõ három évben 1,5 milliárd forinttal tervezik támogatni. Célunk az, hogy minél több és hitelesebb roma értelmiségi legyen mondta a szakpolitikus. A cigányság életmódjában felhalmozódott deficitet nem lehet csak kormányzati eszközökkel megoldani. Felelõsségünk van abban, változik-e az életünk a reménytelenségrõl és a kitörési lehetõségekrõl mesélt Káli-Horváth Kálmán, aki évekig élt egy cigánytelepen. Ha választhattok, a reménység felõl, ne a kétségbeesés felõl közelítsétek meg a helyzetet bátorította a roma festõmûvész hallgatóságát. A legkisebb lehetõséget is meg kell becsülni, azokból kell építkezni. Ha már van munkám, be tudom osztani a pénzemet, van becsületem a gyerekem elõtt, elvárhatom tõle, hogy tanuljon. Egyház és cigányság szövetségesek A magyarországi cigányság jelenlegi problémahalmazának megoldása nem képzelhetõ el össztársadalmi közös akarat és együttes vállalás nélkül errõl Derencsényi István beszélt. A tiszántúli lelkészi fõjegyzõ szerint az elõítéletek leküzdésében és a közösségvállalásban az egyházaknak a megbékélés eszközeiként különleges szerepük van. A cél nem a békés egymás mellett élés elérése, hanem az egymásért élés megvalósulása fogalmazott. A cigányságnak fel kell ismernie természetes szövetségesét az egyházban mondta, emlékeztetve arra, hogy Isten nem személyválogató, a feltámadott Jézus Krisztus minden néphez küldi tanítványait amennyiben tehát az egyház hûséges akar maradni Urához, nem tehet mást, mint felelõsséget vállal a roma kisebbségért. A Magyarországi Református Egyház (MRE) cigánymissziós stratégiáját, s az azzal összhangban folyó munkát
(evangelizáció, közösségfejlesztés, oktatás) Dani Eszter ismertette. A személyes és a közösségi megújulás egyháza szeretnénk lenni, ahol a cigányok is találkozhatnak az evangélium befogadó, gyógyító és újjáteremtõ erejével mondta a Zsinati Missziói Iroda vezetõje. A megbékélést szeretnénk szolgálni Istennel, önmagunkkal, felebarátainkkal és a teremtett világgal. Dani Eszter a misszió holisztikus egész emberre tekintõ voltát hangsúlyozta: ne csak a cigányok lelkét akarjuk megmenteni, hanem lássuk meg az éhezõ, fázó, beteg testet is. Az evangelizáció mellett oktatásra, munkahelyteremtésre van szükség hangsúlyozta Derencsényi István is, aki szerint a meglévõ problémahalmazból a roma értelmiségi réteg erõsítése látszik kiútnak, ezt szolgálja a roma szakkollégiumi hálózat. Gyakornoki program segíti az elhelyezkedést A konferencián arról is szó volt, hogyan segíti a WISZ gyakornoki programja a hátrányos helyzetû fiatalok elhelyezkedését a munkaerõpiacon. Errõl Nagy Krisztina, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának cigánymissziós munkatársa beszélt: Igyekeztünk olyan gyakorlati helyet találni a diákoknak, ahol valódi munkát végezhetnek, valódi tapasztalatokra tehetnek szert. A július elején indult, TÁMOP-pályázatból finanszírozott programba elsõsorban a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat jelenlegi vagy idén diplomázott hallgatói jelentkezhettek. Egyházi intézményeknél, civil szervezeteknél és magáncégeknél helyezték el õket, ebben a Passion 4 Work cégcsoport is segítette a WISZ-t. A gyakornokok között van laborasszisztens, segédlelkész, újságíró gyakornok és pénzügyi adminisztrátor is. A program csak szeptember végén zárul le, de már négy cég jelezte, hogy szeretné az ott dolgozó hallgatókat a jövõben is tovább foglalkoztatni. A sikeres programot HR innovátor díjra jelölték Szervezeti és társadalmi értékteremtés kategóriában. A program iránti érdeklõdést látva már tervezik a folytatást. Az elképzelések szerint a mostani három hónapról hat hónapra növelik a gyakorlat maximális hosszát, hogy a jelentkezõknek több ideje legyen elsajátítani a megfelelõ kompetenciákat, ezzel egyidejûleg pedig több idejük legyen hasznosítani a megszerzett tudást is.
A találkozón a résztvevõk ízelítõt kaptak abból is, milyen egyházi és állami kezdeményezésekhez csatlakozhatnak, ha segíteni szeretnék a magyarországi cigányságot problémái megoldásában. A C-PRESS fórum oldalon megjelenõ vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztõség álláspontját. A szerkesztõség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkeket, a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap online változatában. Kérjük, hogy kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek! Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a C-PRESS Hírügynökség facebook oldalát, a követke...zõ címen: http://www.facebook.com/hirugynokseg - Kérjük, hogy a cikkhez itt szóljon hozzá!
- Nekünk minden "lájk számít, mert az is segíti a szerkesztõségünk mûködését és munkáját! Köszönettel és barátsággal! C-PRESS - REFORMATUS.HU