Beteszi a pénzét a bankba, és még ön fizet érte February 26.

Átírás

1 Beteszi a pénzét a bankba, és még ön fizet érte February 26. C-PRESS Hírügynökség - Üdvözöljük a C-PRESS oldalán! Rosszul áll a cégek szénája, rövidesen még nekik kell fizetniük, ha pénzt, betétet helyeznek el a bankjuknál. De csak ha svájci frankot helyeznek el, az euróbetétek sorsa még kérdéses. A kormány ugyanis ezúttal a bankokat védte meg, és lehetõvé tette, hogy negatív betéti kamatot köthessenek ki a cégeknek. A fordított logika szerint viszont azért a bankoknak kellene fizetniük, ha egy cég náluk vesz fel hitelt. Csak épp nem Magyarországon. Már nem kell sokat várni, és a cégek fognak fizetni azért, hogy pénzt tarthassanak a bankjuknál: a magyar parlament múlt pénteken törvényt módosított, és lehetõvé tette, hogy a bankok negatív kamatot adjanak, számítsanak fel a vállalatok betétjeire. A törvény már csak a kihirdetésre vár, utána egy nappal hatályba is lép, így hamar megcsapolhatják azoknak a cégeknek a pénzét, amelyeknek svájci frank-, esetleg euróbetétjeik vannak magyarországi pénzintézeteknél. Ilyenek lehetnek szép számmal, a tavalyi jegybanki adatok szerint közel 1600 milliárd forintnyi devizabetétjük volt a magyar vállalatoknak. A lakossági ügyfeleknek viszont egyelõre legalábbis nincs félnivalójuk, a változás rájuk nem vonatkozik.

2 Ha hitelt vesz fel a cég, még õ kap érte kamatot De ha a betétekért fizetni kell, amikor egy cég a banknál helyezi el a pénzét, akkor mi a helyzet a hitelekkel? A fordított logika szerint azért meg a bankoknak kellene fizetniük a cégeknek. Ilyen kompenzációt jobbára csak azok a cégek remélhetnek, amelyek nem magyarországi banktól vettek fel devizahitelt, tehát például Svájcban mûködõ, ottani székhelyû hitelintézettõl szereztek kölcsönt. Itthon legfeljebb a legjobb adósnak minõsülõ nagyvállalatok számíthatnak arra, hogy a bank fizet azért, mert hitelük van nála. Rákényszerülnek a negatív kamatra A negatív betéti kamat engedélyezésével a kormány meglepõen gyorsan reagált az európai változásokra, és a lépéssel a magyarországi bankokat igyekszik megvédeni a veszteségektõl. A módosítást jegyzõ igazságügyi miniszter, Trócsányi László indoklása szerint azért vált szükségessé, hogy a bankok Magyarországon is érvényesíthessenek negatív kamatot, mert fontos társadalmi, gazdasági érdek fûzõdik ahhoz, hogy a hazai pénzügyi rendszer a nemzetközi pénzügyi intézmények gyakorlatához igazodjon és a bankok ne szenvedjenek kárt más országok bankjaihoz képest. Az eurózónában és Svájcban mûködõ pénzintézetek az elmúlt hónapokban kezdték el pedzegetni, hogy negatív betéti kamatokat vetnek ki a cégek nagy euróbetétjeire. Ezt tervezi a Commerzbank, a Deutsche Bank, a Goldman Sachs, a JP Morgan, a Credit Suisse és az HSBC, a Bank of New York Mellon pedig már be is jelentette,

3 hogy 0,2 százalékos negatív betéti kamatot fog levonni a nagybetétek után. A magyar bankok eddig a törvényi tilalom miatt legfeljebb nullaszázalékos kamattal fogadhattak betétet. De most rákényszerülnek (vagy máshonnan nézve: módjukban áll majd), hogy negatív kamatot vessenek ki a devizabetétekre, ugyanis egyre kevesebb lehetõségük van pozitív kamatot kicsikarni a pénzpiacon a náluk elhelyezett euróval, de fõleg a svájci frankkal. Az Európai Központi Bank (EKB) már tavaly júniusban 0,2 százalékpontos negatív kamatlábat határozott meg a bankok egynapos betéteire, majd a svájci, a dán és a svéd jegybank is mínuszba vágta az irányadó kamatait. Ez azt jelenti, hogy a bankoknak fizetniük kell a központi bankoknak azért a fölös pénzállományért, amit elhelyeznek náluk, és a bankok ezt a veszteséget próbálják beszedni az ügyfeleiktõl, ezért lesz negatív a vállalatok betéti kamata. A svájcifrank-betétek kamatát biztosan mínuszba vágják A folyamat miatt különösen azok a magyar vállalatok aggódhatnak, amelyek jelentõs összegû svájci frankot tartanak a bankoknál, ugyanis a svájci jegybank tavaly december végén mínusz 0,75 százalékpontra vágta az irányadó kamatát. Ezért a bankoknak a svájci frank betétekre jóval nyomósabb okuk lesz negatív kamatot kivetni, mint az euróbetétekre, az EKB irányadó kamata ugyanis az egynapos betét kamatát leszámítva egyelõre pozitív, 0,05 százalékpont. Ennek megfelelõen a vállalati euróbetétek átlagkamata 0,09 és 0,29 százalékpont között jár a Magyar Nemzeti Bank december végi adatai szerint, így az euróbetétes cégeknek akkor lesz félnivalójuk a negatív kamattól, ha az EKB is negatívba vágja az irányadó kamatát ami nem irreális forgatókönyv. A svájcifrank-betéteknél viszont komoly, akár 1 százalékpont alatti

4 mínuszok is jöhetnek annak alapján, amit a bankoktól hallottunk. Természetesen az egyes betétfajták (folyószámla vagy lekötött betét, illetve egyéb lekötött eszköz) árazása eltér. Nem tartom kizártnak, hogy a folyószámla-egyenlegre 0 százalék legyen a kamat, míg a lekötött betétre negatív. Érdekes módon a bankközi piacon már van ilyen magyarázta a HVG kérdésére Bodor József, a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. Treasury vezetõje. A dollár esetében Bodor szerint nem várható negatív kamatláb, hosszabb távon emelkednek a piaci kamatok, ugyanis a piac már egy júniusi Fed-kamatemelés lehetõségét mérlegeli. És a hitelekkel mi lesz? A pénzügyi rendszer és a negatív kamatkörnyezet logikája szerint ha a bankok céges ügyfeleinek fizetniük kell azért, mert pénzt adnak a bankjuknak, akkor elvileg a bankoknak is fizetniük kellene a cégek számára, mert pénzt adnak az ügyfeleiknek, magyarán a hitelekért. Az eurózóna bankjaiban most ez egyre komolyabb problémává válik, elsõsorban azoknál, amelyek jelentõs mennyiségû svájcifrank-hiteleket helyeztek ki vállalatoknak. A vállalatoknak nyújtott svájcifrank-hitelek ügyfélkamata két részbõl tevõdik össze: az egyik a svájci frank piaci referenciakamata, a CHF LIBOR, a másik a szerzõdésben rögzített kamatfelár.

5 Ez a szám eddig pozitív volt, az elmúlt hónapokban viszont a mínuszba vágott svájci alapkamat miatt fordult a helyzet: mint említettük a referenciakamat, a CHF LIBOR 0,9 százalékpontos mínuszban jár, magyarán a bankok kereskedõi ennyiért tudják megújítani a piacon a bank által kihelyezett svájcifrank-hitelek mögé tett finanszírozást (pontosabban fogalmazva az eladói oldalon 0,9 százalékpontos kamatot fizetnek a bankoknak azért, hogy odaadhassák a pénzt). Ehhez a referenciakamathoz adódik hozzá a kamatfelár, de az eurózónában nem ritka az olyan vállalati hitel, amelynél ez már nem lendíti pozitívba az ügyfélkamatot, mert mondjuk, csak 0,8 százalékpont. Így az ügyfélkamat alapján már a banknak kellene fizetnie, ha nem védte le magát elõre a hitelszerzõdésben, és nem kötötte ki, hogy nullánál nem lehet kevesebb az ügyfélkamat, vagyis a szerzõdésben rögzítettek egy úgynevezett kamatpadlót. Magyarországon azonban ezt kevés cég remélheti, ennyivel rosszabb vidék a miénk. Hogy miért? Ezért: A vállalati hitelek felára a Magyar Nemzeti Bank novemberi adatai szerint. Fotó: MNB A svájci jegybanknak jó sokat kellene még vágnia az alapkamaton ahhoz,

6 hogy a magyar ügyfélkamat mínuszba forduljon. Az euróhiteleknél jól látszik, hogy nálunk sokkal vaskosabb marzzsal, a referenciakamat fölött 2 százalékponttal jutnak hitelhez a vállalkozások. Ez persze csak az átlagos kamatfelár, ebben azoknak a jó adósminõsítésû nagyvállalatoknak a kamatfelára is benne van, amelyek az eurózóna vállalataihoz hasonlóan Magyarországon is kaphatnak pár tíz bázispontos felárral hitelt. Emiatt legfeljebb ez a néhány cég számíthat arra, hogy a hiteleik oldalán a bankjuk fizetni kényszerül. (A témával a csütörtöki HVG is foglalkozik.) A C-PRESS fórum oldalon megjelenõ vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztõség álláspontját. A szerkesztõség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkeket, a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap online változatában. Kérjük, hogy kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek! Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a C-PRESS Hírügynökség facebook oldalát, a következõ címen: - Kérjük, hogy a cikkhez itt szóljon hozzá! - Nekünk minden "lájk számít, mert az is segíti a szerkesztõségünk mûködését és munkáját!

7 Köszönettel és barátsággal! C-PRESS / HVG