VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Országos Vízjelzı Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 212. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezıket vettük számításba: 1. A 211. november 1.- 212. február 29. közötti idıszakban a Duna nagymarosi vízgyőjtıjén hullott csapadék mennyisége. 2. A fenti idıszak hımérsékleti viszonyai. 3. A vízgyőjtın hóban tárolt vízkészlet 212. március 1-i értéke. 4. A tavaszi idıszakra vonatkozó hosszútávú meteorológiai elırejelzések. 1. AZ İSZ ÉS A TÉL FOLYAMÁN A VÍZGYŐJTİRE HULLOTT CSAPADÉK. A 211. november 1-tıl 212. február 29-ig terjedı idıszakban a Duna nagymarosi vízgyőjtıjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 26 mm-re adódott. Ez az érték elmarad az elmúlt 26 év átlagértékétıl (229 mm), annak 9 %-a. Az 1. ábrából kiderül, hogy a legcsapadékosabb hónap a január volt, amikor a teljes mennyiség több mint a fele hullott, míg a november gyakorlatilag csapadékmentes maradt. A csapadékos januárt csapadékszegény február követte. A 2. ábrán látható, hogy az idei csapadék mennyisége felülmúlja a tavalyi értéket, de emmarad a sokéves átlag értékétıl. Összességében elmondható, hogy a mögöttünk levı téli idıszakban a Duna nagymarosi vízgyőjtı területén az átlagosnál mintegy 1 %-kal kevesebb csapadék hullott. csapadék [mm] csapadék [mm] 11 1 9 8 211-212 Sokéves átlag 23 22 21 7 6 4 2 19 18 3 2 1 17 16 Nov. Dec. Jan. Febr. 1 27 28 29 21 211 212 1. ábra. Havi csapadék értékek a Duna nagymarosi vízgyőjtıjén 2. ábra. A téli csapadékviszonyok a Duna nagymarosi vízgyőjtıjén 1
2. AZ İSZI ÉS TÉLI IDİSZAK HİMÉRSÉKLETI VISZONYAI. A Duna nagymarosi vízgyőjtıjének hımérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentıs szerepet játszó részvízgyőjtık havi középhımérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlag értékeivel (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat): Vízgyőjtı 211. november 211. december 212. január 212. február [ o C] [ o C] [ o C] [ o C] Felsı Duna 3, (3,) 2, (-,7),1 (-1,6) -, (-,4) Inn 2,2 (1,4) -1,7 (-2,4) -3, (-3,2) -8,1 (-2,) Traun - Enns 1,2 (3,2) -1, (-1,2) -3,3 (-2,) -7,8 (-,6) Morva 2, (3,1) 1, (-1,),1 (-2,3) -,3 (-,7) Vág 2,1 (3,),4 (-1,9) -1,2 (-2,8) -6, (-1,) 1. táblázat. A Duna nagymarosi vízgyőjtıjének téli hımérsékleti viszonyai Az 1. táblázatból látható, hogy a Duna nagymarosi vízgyőjtı területén a november a legnyugatibb vízgyőjtıkön az átlagosnál melegebb, másutt annál hidegebb volt, decemberben pedig átlag feletti hımérsékletek voltak. A januári hımérsékletek vegyes képet mutatnak, míg a február mindenhol az átlagosnál jóval hidegebbnek bizonyult. Összességében megállapíthatjuk, hogy a Duna nagymarosi vízgyőjtı területén a téli idıszak nagyobb részében a hımérsékletek az átlagos értékek közelében voltak, de a februári hımérsékletek mindenhol jelentısen elmaradtak az ilyenkor megszokott értékektıl. 3. A VÍZGYŐJTİN 212. MÁRCIUS 1-JÉN HÓ ALAKJÁBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET. A Duna nagymarosi vízgyőjtı területén a hóban tárolt vízkészlet értékét mintegy 12, túlnyomórészt bajor és osztrák meteorológiai állomás hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 23 hóvastagság és hóvízegyenérték adat alapján határoztuk meg. A hóban tárolt vízkészlet elmúlt téli menetvonalát a 3. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsıértékekkel együtt. A 3. ábrán látható, hogy a nagyon alacsony december 1-jei hókészlet után, a hóban tárolt vízkészlet értéke csak január elsı dekádjában érte el a sokéves átlag értékét. Ezt követıen a januári sok csapadék az átlag körüli hımérsékletek miatt nem eredményezett extra mértékő hófelhalmozódást, az igen hideg február alatt pedig a csapadékszegénység miatt nem volt jelentıs növekmény. 2
Hóban tárolt vízkészlet [km3] 24 22 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 Maximum Minimum Átlag 211-212 Idı 11.12.1 11.12.8 11.12.1 11.12.22 11.12.29 12.1. 12.1.12 12.1.19 12.1.26 12.2.2 12.2.9 12.2.16 12.2.23 12.3.1 12.3.8 12.3.1 12.3.22 12.3.29 12.4. 12.4.12 12.4.19 12.4.26 12..3 12..1 12..17 12..24 3. ábra. A hófelhalmozódás folyamata a Duna nagymarosi vízgyőjtıjén A 2. táblázatban a Duna nagymarosi vízgyőjtı területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 212. március 1-jén érvényes értékét m-es magassági bontásban tüntettük fel. Tengerszint feletti magasság [m.b.f.] Vízgyőjtı terület [km 2 ] Átlagos hóvastagság [cm] Átlagos sőrőség [g/cm 3 ] Hóban tárolt vízkészlet [mm] [km 3 ] - 92,4,28,8,79 1 8 1,,223 34, 2, 1 1 1 17,7,216 232,8 3,493 1 2 692 172,9,2 346,4 2,399 2 4 87 21,,27 43,2 3,14 Összesen: 1832 11,486 2. táblázat. A Duna nagymarosi vízgyőjtıjén a hóban tárolt vízkészlet magassági övezetenkénti értékei 212.március 1-jén. A hóban tárolt vízkészlet március 1-jei értéke az utolsó 21 év hasonló idıpontbeli maximális értékének (16,74 km 3 ) a 69 %-a, a minimális értéknek (4,38 km 3 ) a 262%-a, a sokéves átlag értékének (9,97 km 3 ) pedig a 11 %-a. A hóban tárolt vízkészlet értékét a 4. ábrán a sokéves átlagértékkel együtt, az. ábrán pedig az elmúlt év hasonló adataival ábrázoltuk. Az ábráról leolvasható, hogy a mögöttünk hagyott télen felhalmozódott hóban lévı vízkészlet lényegében a sokéves átlaghoz közeli értéke ellenére jelentısen meghaladja az elmúlt két évi értékeket. 3
km 3 km 3 2 2 2 2 1 1 1 1 sokévi átlag 212 27 28 29 21 211 212 4. ábra. A hóban tárolt vízkészlet értéke a. ábra. Az elmúlt évek hóban tárolt vízkészlet sokéves átlaggal együtt. Duna Nagymaros értékei. Duna Nagymaros 4. A TAVASZI IDİSZAKRA VONATKOZÓ HIDROLÓGIAI ELİREJELZÉS A március 1-jén rendelkezésre álló hosszútávú meteorológiai elırejelzések szerint Magyarország területén a március az átlagosnál kissé melegebbnek és átlagosan csapadékosnak ígérkezik. Az április az átlagosnál kissé melegebb és szárazabb, míg a május átlagos hımérséklető és az átlagosnál kissé szárazabb lesz. A március elsı dekádjára vonatkozó középtávú mennyiségi csapadék és léghımérséklet elırejelzés a lefolyás szempontjából fontos területeken területi átlagban 2-4 mm csapadékot jelez. A hımérsékletek a dekád második felére visszaesnek, ennélfogva a jórészt erre az idıszakra jelzett csapadék jelentıs része hóban várható. A fenti meteorológiai elırejelzéseket figyelembe véve készítettük el elırejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk. Duna Budapest 212. március 212. április 212. május Havi közepes vízállás [cm] 372± 386± 81 36±9 Havi maximális vízállás [cm] 8±111 7±124 431±82 3. táblázat. A tavaszi idıszakban várható maximális és közepes vízállások. Duna - Budapest A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás elırejelzett értékeit a fenti három hónapra a 6-8. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt évben észlelt hasonló értékekkel együtt. 4
H [cm] H [cm] H [cm] 9 8 7 6 4 3 2 1 27 28 29 21 211 212 9 8 7 6 4 3 2 1 27 28 29 21 211 212 9 8 7 6 4 3 2 1 27 28 29 21 211 212 6. ábra. Max. márciusi vízállások 7. ábra. Max. áprilisi vízállások 8. ábra. Max. májusi vízállások Duna-Budapest Duna-Budapest Duna-Budapest Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, az átlagosnál kissé csapadékszegényebb és az idıszak végén az átlagosnál hidegebb téli idıszak végén, a Duna nagymarosi vízgyőjtı területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet értéke kismértékben meghaladja a sokéves átlag értékét. Március elsı dekádjának elsı felében várhatóan folytatódik a lassú olvadás, majd újabb kismértékő hófelhalmozódás valószínősíthetı. Amennyiben a legfeljebb átlagosan csapadékos és átlagosnál kissé magasabb hımérséklető tavaszra vonatkozó elırejelzések beválnak, jelentıs árvédelmi intézkedéseket szükségessé tevı (és számottevı hóhányaddal rendelkezı) árhullám kialakulására inkább csak akkor kell számítani, ha hosszú hóolvadás mentes idıszakot hirtelen felmelegedés, és jelentıs mennyiségő csapadék követ. Kisebb, a budapesti alsó rakpart szintjét megközelítı, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább márciusban mutatkozik esély. A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentıs dunai árhullám kialakulásának az esélye lényegében átlagosnak nevezhetı. Az olvadás megindulásának nagymérvő késlekedése, illetve az olvadással egyidejő nagymennyiségő csapadék elıfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylı helyzet is elıállhat. A budapesti alsó rakpartokat megközelítı, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább márciusban mutatkozik esély. Budapest, 212. március 1. Dr. Gauzer Balázs tudományos fımunkatárs