INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. február - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged 2009. február 6.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2009 januárjában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 23 mm (Újfehértó) [Szabolcs-Szatmár-Bereg m.] és 104 mm (Zalaegerszeg) között alakult, az országos területi átlagérték 46 mm volt, amely 14 mm-rel (44 %-kal) volt több a januári átlagnál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország túlnyomó részén meghaladta a januári átlagot. A legtöbb csapadék (70-104 mm) a Nyugat-Dunántúlon hullott. Összefügg területet érint csapadékhiány (1-10 mm) a Tiszántúl középs és keleti részén fordult el. A 2009. január havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása 100 90 80 70 60 50 40 30 Országos áttekintésben a januári átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadéktöbblet (73 mm) Zalaegerszeg, a legnagyobb csapadékhiány (10 mm) Nyírábrány [Hajdú-Bihar m.] állomáson jelentkezett. A csapadék egy része hó formájában hullott. Síkvidéken jellemzen a Kisalföldön, valamint az Alföld középs és északi részén alakult ki összefügg hótakaró, amelynek maximális vastagsága 1-23 cm között változott. A 10 cm-t meghaladó hóvastagságok a Kisalföldön és az Alföld északkeleti peremén fordultak el. Síkvidéken a maximális hóvastagságot (23 cm) Gégény [Szabolcs-Szatmár-Bereg m.] állomáson jegyezték fel. 2
Maximális hóvastagság (cm) 2009. januárban Hóvastagság (cm) 1-5 6-10 11-20 >21 Léghmérséklet A január havi középhmérséklet -4,6 C (Kékestet) és -0,8 C (Jánoshalma) [Bács-Kiskun m.] között alakult, az országos területi átlagérték -2,1 C volt, ami 0,9 C-kal volt alacsonyabb az átlagnál. A havi középhmérséklet az ország csaknem egész területén az átlag alatt alakult, a legnagyobb eltérés (2,0 C) Tésa [Pest m.] állomáson jelentkezett (3. ábra). A 2009. január havi léghmérséklet ( C) -1.0-1.5-2.0-2.5-3.0-3.5-4.0-4.5 Különösen a hónap els felét jellemezte az átlagosnál lényegesen hidegebb idjárás, ugyanakkor január 19. után a napi középhmérséklet a hónap végéig folyamatosan az átlag felett volt. 3
Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el. A talajtelítettség meghatározását szolgáló modell felülvizsgálata az OMSZ-nál folyamatban van. A rendelkezésre álló adatok egyelre csak a 0-20 cm-es mélységi régióra tekinthetk megbízhatónak, így a jelen helyzetértékelésben csak ezen talajréteg nedvességviszonyait jellemezzük. 2009 januárjában síkvidékeinken a talaj legfels (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma az egy hónappal korábbi állapothoz képest kismértékben területi átlagban mintegy 5 %-kal növekedett. A hónap utolsó napján ezen talajréteg nedvességtartalmát általában a 90-100 % közötti (a telített állapotot ersen megközelít, helyenként elér) telítettségi értékek jellemezték. Talajvíz Januárban a síkvidékek legnagyobb részén emelkedett a talajvízszint (0-25 cm). Nagyobb emelkedés néhány kisebb körzetben (Borsodi Mezség, Bodrog-mente, Bodrogköz) fordult el. A Zagyva-medence területén, a Duna-Tisza köze északkeleti részén, a Gyr-tatai teraszvidék keleti felén, a Mosoni-síkság északi részén, valamint a Szigetköz csaknem egészén, illetve az Alföld több kisebb körzetében 0-25 cm közötti esetenként nagyobb - süllyedés alakult ki. Az 1971-2000 közötti idszak január havi középértékeinél alacsonyabban (>200 cm) helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza közén, a Hátság északi és délnyugati területrészén, illetve a Mátra elterében. A Hátság területének jelents részén, a Nagykunság és a Hortobágy peremvidékén, továbbá a Kis-Sárrét és a Körös menti sík területén 100-200 cm, a Hátság peremterületein, a Körös-Maros köze nyugati felén, a Nyírség keleti és nyugati peremvidékén, a Tiszahát területén, a Mezföld déli részén, a Dráva menti sík jelents részén, valamint a Mosoni-sík északi részén és a Fels-Szigetköz területén 50-100 cm közötti, a Fels-Tisza vidék jelents részén, a Borsodi Mezség területén, a Gyr-tatai teraszvidéken, az Alsó-Szigetközben és a Mosoni-sík déli részén 50 cm-nél kisebb eltérés alakult ki. A viszonyítási idszaknál magasabban helyezkedett el a talajvíztükör a Nagykunság délnyugati részén (100-200 cm), a Szatmári síkság nyugati felén, a Hajdúság keleti része egyes körzeteiben, a Maros hordalékkúpján és a Zagyva-medence délkeleti részén (50-100 cm), a Hajdúság keleti felén, a Zagyva-medencében és a Maros hordalékkúpján (25-50 cm). A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában az elmúlt hónapban az 1971-2000. közötti idszak január havi átlagértékénél 50 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el. Belvízi helyzetértékelés 2009 januárjában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 111,62 millió m 3 volt, amely 13,32 millió m 3 -rel (14 %-kal) haladta meg az elz havi mennyiséget. A január havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. 4
A hónap folyamán belvízelöntés a 6. Kis-balatoni, a 22. Bodrogközi és a 45. Felsszabolcsi belvízrendszer területén fordult el, amelynek maximális kiterjedése együttesen 10480 ha volt. A tározókban visszatartott víz mennyisége országos összesítésben az elz havi értékhez képest 3,24 millió m 3 -rel (4 %-kal) növekedett. Idjárás-elrejelzés 2. ELREJELZÉS Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2009. január 27-én kiadott hosszú távú meteorológiai elrejelzése szerint a február az átlagosnál kissé melegebb és átlagosnál csapadékosabb, a március és április átlagos hmérséklet és átlagosan csapadékos lesz. A havi középhmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi elrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhmérséklet C Havi csapadékösszeg (mm) február 0,5 3,2 (1,1) 25 55 (29) március 4,1 6,3 (5,4) 25 55 (32) április 9,6 11,6 (10,3) 25 60 (46) Az OMSZ 2009. február 5-én kiadott középtávú elrejelzése szerint a következ 10 napos idszak els harmadában az évszakos átlagnál lényegesen enyhébb id várható, átmeneti szünet után a hétvégén sokfelé esvel. A csapadék várható mennyisége területi átlagban valószínleg a 10 mm/nap értéket nem haladja meg. A jöv hét elején 4-5 C-os lehlés várható és a hét els felében vegyes halmazállapotú csapadékra is lehet számítani. Nagyobb mennyiség (területi átlagban 10 mm/nap értéket meghaladó) csapadék az ország nyugati és középs részén valószín. A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. februárra elrejelzett értékei A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. február hónapra három változatban elrejelzett értékeinek térképszer feldolgozását a következ ábrán mutatjuk be. Összehasonlítási célból meghatároztuk a GVM 2009. januári és 2008. januári értékeibl számított arányszámot is, melynek országos átlaga 1,752. Ezek szerint 2009 januárjában országosan valamivel nedvesebb volt a vízháztartási helyzet, mint 2008 januárjában. A 2009. februárra elrejelzett GVM értékek a sokévi februári átlagtól lényegesen nem térnek el. A vizsgált három változat közül a legvalószínbben a B-változat bekövetkezésére lehet számítani. Az Alföldön és a Dunántúl keleti felén általában 0,9-1,0 GVM-értékekkel jellemezhet átmeneti vízháztartási állapot, míg az ország nyugati és északi peremterületein nedvesebb vízháztartási helyzet alakulhat ki 1,1-1,3 körüli GVM értékekkel. A legmagasabb elrejelzett GVM az Északi-középhegységben adódott (a B-változatban Gyöngyös 1,564, Salgótarján 1,568, Szendrlád 1,615). 5
A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. februárra elrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény februári idjárás esetén) GVM B-változat (átlagosan csapadékos februári idjárás esetén) C-változat (átlagosnál csapadékosabb februári idjárás esetén) Belvíz-elrejelzés Bár a 2009. januári idszak csapadékösszege síkvidéki területeinket nézve csak a Fels- Tisza mentén (fleg a Beregben), a Duna Tisza köze nyugati felén és a Kisalföld déli részén haladta meg számotteven (mintegy 10-20 mm-rel) a sokévi átlagot, a maximális hóvastagság pedig a legtöbb helyen a 10 cm-t sem érte el, a legfels talajréteg számított telítettsége január hónap utolsó dekádjában szinte mindenütt 100% körüli volt, és ez a helyzet folytatódott február els napjaiban is. Ebbl következen, ha február az átlagosnál valóban csapadékosabb lesz, ahogy az OMSZ hosszútávú idjárás-elrejelzése valószínsíti, többfelé kell belvízi elöntésre számítani. Túl nagy téli-tavaszi belvíz kialakulása azonban nem várható, mert az átlagosnál kissé melegebb idjárás miatt mély talajfagy nem lesz, s jelentsebb havazás és hófelhalmozódás sem valószín. 6
Figyelembe véve az átlagosan csapadékosra elrejelzett márciusi idjárást is, a belvízindex három változatban elrejelzett értékei közül a B-változat szerinti eredményeket tekinthetjük leginkább mértékadónak. Ezek szerint a belvízindex elrejelzett országos átlaga 0,808. A legnagyobb értékek (1,0 felettiek) a Nyugat-Dunántúlon, Szolnok térségében és a Tiszántúl északi részén fordulnak el. Sok függ a februári csapadékmennyiségtl, annak térbeli és idbeli eloszlásától. A jelenlegi hidrológiai helyzetben az a legvalószínbb, hogy az idei télvégi-koratavaszi idszakban országosan a közepesnél kisebb belvíz fog kialakulni. A belvízindex (PBI) elrejelzett értékei a 2009. február-március idszakra A belvízindex alakulása átlagosnál csapadékosabb február-márciusi idjárás esetén A belvízindex alakulása átlagosan csapadékos február-márciusi idjárás esetén PBI A belvízindex alakulása csapadékszegény február-márciusi idjárás esetén 7