17 2008 ZALAEGERSZEG

17 2008 ZALAEGERSZEG

Közlemények Zala megye múzeumaiból Mitteilungen der Museen des Komitates Zala Publications of the museums of Zala County Szerkesztőbizottság: HORVÁTH LÁSZLÓ, MÜLLER RÓBERT, NÉMETH JÓZSEF, VÁNDOR LÁSZLÓ Kötetszerkesztő: FRANKOVICS TIBOR Lektorok: BÉRES KATALIN HORVÁTH LÁSZLÓ KALICZ NÁNDOR KVASSAY JUDIT V. SZABÓ GÁBOR Idegen nyelvi lektorok: KAVAS BOLDIZSÁR KÓNYA BENCE KVASSAY JUDIT Nyomdai előkészítés: BICSKEI JÓZSEF, TÖRÖKNÉ MIHÁLYFI IZABELLA Címlap és belső borítók: BICSKEI JÓZSEF, FRANKOVICS TIBOR KÉSZÜLT A NEMZETI KULTURÁLIS ALAPPROGRAM TÁMOGATÁSÁVAL Kiadja a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, H-8900 Zalaegerszeg, Batthyány u. 2. Telefon: 36 (92) 314-537 e-mail: muzeum@zmmi.hu Felelős kiadó: Vándor László HU-ISSN 0238-5139

TARTALOMJEGYZÉK: NÉMETH JÓZSEF: Köszöntő............................................................... 5 Vándor László régész publikációi............................................ 7 BÁNFFY ESZTER RÉTI ZSOLT: TOKAI ZITA MÁRIA: BONDÁR MÁRIA: CSONGRÁDINÉ BALOGH ÉVA: SZÁRAZ CSILLA: FULLÁR ZOLTÁN: HAVASI BÁLINT BUSZNYÁK JÁNOS: HORVÁTH LÁSZLÓ: KREITER ATTILA: EKE ISTVÁN: MÜLLER RÓBERT: BASTICZ ZOLTÁN: STRAUB PÉTER: SZŐKE BÉLA MIKLÓS: RITOÓK ÁGNES: VALTER ILONA: KVASSAY JUDIT MÉSZÁROS MELINDA: Az újkőkori építészet legkorábbi emlékei Zala megyében a Szentgyörgyvölgy-pityerdombi házak rekonstrukciója The earliest neolithic architecture in County Zala a reconstruction of the homesteads at Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb.............. 11 A lengyeli kultúra egy újabb állatábrázolása Nagybakónakról A new animal representation of the Lengyel culture from Nagybakónak.............. 21 Késő rézkori település Nagyrécse határában Late Copper Age settlement in the surroundings of Nagyrécse..................... 33 Késő rézkori kőeszközök Nagyrécsén Late Copper Age stone tools from Nagyrécse.................................. 59 Késő bronzkori urnasírok Galambok Hársas-erdő lelőhelyen Late Bronze Age urn graves at Galambok Hársas-erdő.......................... 65 Az urnamezős kultúra települése Nagyrécse Baráka-dűlőben The settlement of the Urnfield culture at Nagyrécse Baráka-dűlő.................. 79 A zalaszántói őskori tumulusok felmérésének legújabb eredményei The most recent results of the measuring of the prehistoric tumuli at Zalaszántó...... 93 Kelta pszeudo-kantharos Zalakomárból (Zala m.) Celtic pseudo-cantharus from Zalakomár (Hungary, Zala county)................. 109 A Celtic pottery kiln and ceramic technological study from Zalakomár Alsó Csalit (S-W Hungary) Kelta edényégető kemence és kerámia technológiai megfigyelések Zalakomár Alsó Csalit lelőhelyről.......................................... 131 A Szegvár Kontra-parti késővaskori telep Late Iron age settlement from Szegvár Kontra-part............................ 149 A Zalaegerszeg, Nekeresd majori római kori tumulusok Die römischen tumuli bei dem Meierhof Nekeresd in Zalaegerszeg................ 165 Római kori vaseszközök Eszteregnye Ojtó-dűlő lelőhelyről Roman Age iron tools from Eszteregnye Ojtó-dűlő............................ 177 Adalékok a Balaton környéki 5. századi temetők Felső-Duna vidéki kapcsolatához Angaben zu den Beziehungen zwischen den Nekropolen des 5. Jahrhunderts in der Balaton-Region und im oberen Donaugebiet............................. 189 Kora avar kori veremház Balatonmagyaród Hidvégpusztán Ein frühawarenzeitliches Halbgrubenhaus in Balatonmagyaród Hidvégpuszta....... 209 Zalavár Vársziget Árpád-kori tornya A towerlike building of Zalavár Vársziget................................... 221 A vasboldogasszonyi r.k. templom kutatása Die Forschungsarbeiten an der röm. kath. Kirche von Vasboldogasszony........... 229 Ung falu Árpád-kori temploma és középkori településrészlete Dióskál határában Árpádian Age church and remains of the Medieval village of Ung at Dióskál........ 239

4 Tartalomjegyzék MEGYERI ANNA: BÉRES KATALIN: MOLNÁR LÁSZLÓ: SRÁGLI LAJOS: MARX MÁRIA: NÉMETH JÓZSEF: KOVÁCS ZSUZSA: KOSTYÁL LÁSZLÓ: A Kaszter gyógyszerész család Zalaegerszegen a 19 20. században The Kaszters A pharmacist family in Zalaegerszeg in the 19 20 th centuries....... 253 Színikerületi társulatok Zalaegerszegen az 1920 30-as években................... 273 Hazatér(het)tek......................................................... 287 Az olajipar Zalában az ötvenes évek első felében 1950 1954 Die Ölindustrie im Komitat Zala in der ersten Hälfte der fünfziger Jahren 1950 1954.. 299 A szövés Göcsejben Zebecke és környéke.................................. 309 A Göcseji Falumúzeum létrehozása......................................... 327 A Göcseji Falumúzeum és a magyarországi skanzen mozgalom The Göcsej Open Air Museum and the Hungarian Skansen Movement............. 345 Kisfaludi Strobl Zsigmond és a szabadkőművesség............................. 357

ZALAI MÚZEUM 17 2008 5 Köszöntő A Zalai Múzeum e darabja ártatlan remélhetőleg sikeres összeesküvés eredményeként Vándor Lászlót üdvözli. Az elismert régész-történész 1992 óta a Zala Megyei Múzeumi Szervezet irányítója, egyúttal e könyvsorozat kiadója. Mivel hamarosan betölti 60. esztendejét, (ráadásul immár ötunokás büszke nagyapa is) bízvást így is említhetem: alapító atyja. Ezért jelen gyűjtemény gondozói, munkatársai titokőrzést fogadva készítették elő a sorozat 17. darabját. Az első számban, 1987-ben az olvasót üdvözlendő azt írtam: Aggodalmas reménységgel ajánlom az Ön jó szándékú figyelmébe a Zalai Múzeum első kötetét. Örülök, hogy akkori kételyem fokozatosan eloszlott, bizodalmam valóra vált. A két évtized alatt megjelent 16 kötet sikert aratott, tartalmával rangot szerezett, kül - ső formájában is egyre szebb, igényesebb, tetszetősebb. Útnak indítója, Vándor László Nagykanizsán szüle - tett 1949. január 17-én. Ugyanott, a Mező Ferenc Gim - náziumban érettségizett, a budapesti egyetemen 1972- ben kapta kézhez régész történelem szakos tanári diplomáját. Tanulmányait munka mellett is folytatta, öt év múlva elvégezte a Műszaki Egyetem műemlékvédelmi szakmérnöki szakát, 1982-ben régészetből egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1996-ban a történelemtudományok kandidátusaként üdvözölhettük. 36 éve, 1972. augusztus 1. óta dolgozik a Göcseji Múzeumban. Közvetlen elődje nem volt. Valter Ilona, majd Müller Róbert pár évvel korábban ugyan itt kezdte pályáját, a mostoha személyi és tárgyi feltéte - lek miatt azonban mindketten munkájukat jobban segítő intézményt választottak. Vándornak is sok optimizmusra volt szüksége. A Takarékpénztár céljára épült, a Városi Tanács által elhagyott, rozzant épületet ekkor alakították át a múzeum otthonává. Bejárati lépcső ül egy ingatag palló szolgált, déli traktusán még födém sem volt. A régészeti gyűjtemény elfért néhány dobozban, kiállítás sehol, tudományos segéderő is alig. Két hétig még igazgató sem: magam csak augusztus 15-én kerültem oda. Nagy elhatározásokkal, de múzeumi gyakorlat nélkül. Vándor későbbi sorait idézve: Mi ketten voltunk a nagy üres épületben a szakma Együtt építettük a polcokat, cipeltük a raktárakba a régészeti, néprajzi, történeti és képzőművészeti anyagokat. Egyszóval elkezdtünk múzeumot csinálni. Öt hónappal később, január 27-én már fűteni is tudtunk. Laci ekkoriban vetette fel: menjünk el az Egye temre, mert megbeszélte Mócsy András profesz - szor ral, hogy Zalalövőn nyaranként tanszéki ásatás - ként megkezdenék Salla föld alatt rejtőző maradvá - nyai nak feltárását. (Hivatalos teendőink végeztével Laci bemutatott egy kedves bölcsész kisasszonynak, akit pár hónapig még Végh Klotildnak hívtak. 35 éve már Vándor Lászlóné tanárnőként ismerik Egerszegen.) Zalalövő feltárása 1973-ban megkezdődött, a korán meghalt Mócsy akadémikus munkáját Redő Ferenc folytatta. 1974-től Szőke Béla Miklós, a MTA Régé - szeti Intézetének munkatársa jár vissza minden évben: Pusztaszentlászlón, Zalakomárban, a Kis-Balaton terü le tén, Kehidán, Söjtörön és Zalaváron vallatja a zalai földet, utóbbi helyszínen másfél évtizede Ritoók Ágnessel, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársával. 1975-ben Horváth László a kanizsai múzeum régésze lett, 1979-ben Keszthely visszatértével Müller Róbert is a megyei szervezet tudományos erejét növelte. Az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetője, Valter Ilona sem vált hűtlenné kedves zalai középkori templomaihoz. Az 1980-as évektől egészen máig korábban soha sem remélt nagyságrendű archeológiai kutatások színhelye lett Zala megye. Feladatot és lehetőséget hozott előbb a Kis-Balaton rekonstrukcióját megelőző ásatás sorozat, majd a Hahóti medencében végzett

6 Köszöntő munka, ezt követően az autópálya, az elkerülő utak, a vasút nyomvonalán folyó kutatások. Utóbbiak már a következő régész-generáció számára is esélyt jelentet - tek, velük is gyarapodott a zalai létszám. Hogy több - nyire szerencsésen, azt igazolja: Kvassay Juditot régóta zalai archeológusként tartja számon a szakma. Néhány éve kezdte meg régész pályafutását Tokai Zita Mária, Mészáros Melinda, Straub Péter, Kreiter Attila, Eke István, Basticz Zoltán és Fullár Zoltán. Száraz Csilla a kanizsai, Havasi Bálint a keszthelyi intézményt vezeti. Az állandóságot jelzi, hogy periodikánk gondozója, a jelen kötetet is szerkesztő Frankovics Tibor közel három évtizede Vándor László közvetlen munkatársa. Bondár Mária, Bánffy Eszter is több mint negyedszázada járnak Zalába kutatni. Az említettek mindegyike közreműködője, tanulmány-szerzője kötetünknek. Vándor László már szakdolgozatát is zalai témából írta, 1972 őszétől ismét az itteni terepen jár. Saját munkája elsősorban a megye középkorának kutatásával kapcsolatos. Tiszteletre méltó, hogy Zala milyen sok területén vallatta a földben rejtőző múltat. Csak emlékezetemre támaszkodva sorolom a településeket, ahol láttam Laci ásatásait: Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Türje, Lenti, Zalaszabar, Zalaszentgrót, Zalakomár, Pókaszepetk, Kehida, Kallósd, Puszta - szentlászló, Zalaszentgyörgy, Karmacs, Keszthely, Zalaszántó-Tátika, Rezi, Vaspör-Csatár, Bajcsa, Egervár, Szécsisziget-Mároki kápolna, Hahót, Nagy - ka por nak, Csatár, Miklósfa, Újudvar, Balaton magya - ród stb. A megyén kívül Sümegre, Szentpéter fára, a határon túl Alsólendvára és egy NDK-ban végzett ásatására emlékezem. Tudományos-feldolgozó termését a következő publikációs jegyzék pontosan foglalja össze. Magam annak idején nagy örömmel olvastam Szőke Bélával közösen írt monográfiájukat a pusztaszentlászlói temető feltárásáról, Szentgrót, Lenti vára ásatásáról, a csácsbozsoki templomról, a ference sek zalai építészeti emlékeiről. Ő dolgozta fel mindmáig leg alaposabban a kanizsai vár históriáját, amely a Kanizsa-monográfia terjedelemre nézve is jelentős része. Több művelődéstörténeti tanulmányomhoz, elő - adásomhoz ma is gyakran lapozom hasznos forrásul. A Zala Megyei Múzeumi Szervezet története jó szakaszának élén áll Vándor László. Nemcsak a sokszorosára nőtt régészeti tevékenység jellemzi a másfél évtizedes időszakot. 1997-ben megvalósult 15 éve dé - delgetett álmom, a Göcseji Múzeum tetőterének beép í - tése, az épület részleges felújítása. 2000-ben megnyílt a Központok a Zala mentén című állandó kiállítás, nagyon alapos katalógussal kísérve. A Göcseji Falumúzeum fogadóépülettel, foglalkoztató házzal gyarapodott, a zalacsébi fatemplom másolatával gazda godott. 1995 óta pályázati pénzekből lehetővé Zalaegerszeg, 2008. november 5. váltak a nagyobb érdeklődést kiváltó rendezvények is. (Egerszegi Búcsú, Országos Fazekas Találkozó, Kenyér fesztivál, Márton-napi Vigasságok, Zalai Disznó toros stb.) Az általa irányított munkatársi gárda kezenyomát viseli többek közt a zalavári történelmi emlékhely, a kehidai és a söjtöri Deák kiállítás, a Salla múltját felidéző zalalövői kis múzeum is. A nagykanizsai kollégák is sokkal jobb körülmények közé költözhettek. Az intézmény számottevő nemzetközi kapcsolatokat is ápol osztrák, szlovén, horvát, lengyel társ - intézményekkel, újabban Zalaegerszeg testvérvárosainak hasonló szervezeteivel. Ez az összefogás térben is távolra nyúlik: az ázsiai Szurgutig. Utóbbi a Finnugor Néprajzi Park létrehozásában testesül meg. A feszített munka, a gyakran változó körülmények persze itt is borzolják a kedélyeket. Szerencsére, a disputa nem a munka helyett, hanem dologtevés közben zajlik. A hazai szakmai vélekedés gárdánkat az alkotóbb, nyugalmasabb műhelyek közt emlegeti. A szívós, összehangolt igyekezet méltánylását jelezte, hogy a Göcseji Múzeum 2003-ban Az év múzeuma szövegű táblát erősíthette falára. Nem kevés szerepe van ebben Kostyál László művészettörténész-igazga - tó helyettesnek, Béres Katalin és Megyeri Anna történészeknek, Marx Mária etnográfusnak is. Néhány éve került múzeumunkba Kovács Zsuzsa etnográfus, im má - ron ő is a zalai muzeológiát erősíti. Mind az öten szerzői jelen kötetnek, ugyanúgy, mint a hajdani kollé gák és barátok, Molnár László és Srágli Lajos történészek. Vándor László ma a magyar tudományos élet aktív résztvevője. Elnöke a Megyei Múzeumok Igazga tó - ságai Szövetségének és a Pécsi Akadémiai Bizottság Régészeti Munkabizottságának. Fiókjában őrizheti egyebek mellett a Kulturális Minisztérium Nívódíját, a Műemlékvédelemért Emlékérmet, Zala Megye Alko - tói Díját, a Schönvisner István Emlékérmet. Hivatali kapcsolatunk többször változott. A hiera r - chiá ban előbb helyet cseréltünk, majd azon kívülre öregedtem. Úgy érzem, emberi kapcsolatunkat mindez nem módosította. Neki is, volt kollégáimnak is köszö nöm, hogy máig otthon érezhetem magam a régi épületben. Zalaiként örülök, hogy Laci ellenállt a más városba, talán nagyobb rangúnak tartott teendőkre invitáló felkéréseknek, s hűséges maradt szülőmegyéjéhez. Szükség van rá. 35 évnyi kutató munkája eredményéből sokat feldolgozott, még több közzétételére eddig nem volt módja, ideje. Szerencsére dolga is, terve is van bőven. Megvalósításukra ideje is, hiszen dr. Vándor László még csak 60 éves. Ad multos annos! Németh József

ZALAI MÚZEUM 17 2008 7 Vándor László régész publikációi 1. A csácsbozsoki r.k. templom kutatása. Erforschung der röm.kath. Kirche in Csácsbozsok. Zalai Gyűjtemény 6 (1976) 199 218. 2. Pusztaszentlászló XI. századi temetője (Előzetes jelentés). Begräbnisstätte aus dem 11. Jahrhundert in Pusztaszentlászló (Vorläufiger Bericht). (Társszerző: Szőke Béla Miklós) Zalai Gyűjtemény 6 (1976) 141 155. 3. Das Gräberfeld von Pusztaszentlászló aus dem 11. Jahrhundert. (Társszerő: Szőke Béla Miklós) MittArchInst 6 (1976) 99 106. 4. Ismeretlen Árpád-kori templomok Zala megyében. Unbekannte árpádenzeitlichen Kirchen in Komitat Zala. Műemlékvédelem 20 (1976) 89 91. 5. Szentgrót vára. Kutatások a zalaszentgróti volt Batthyány-kastély területén. Die Burg von Zalaszentgrót. Forschungen im Gebiet des ehemaligen Batthyány-Schlosses in Zalaszentgrót. Zalai Gyűjtemény 8 (1978) 61 79. 6. Középkori építészeti kutatások Zala megyében. Studium Historium Simigiense 1 (1978) 7. Római-kori tumulusok Pördeföldén. Tumuli aus der Römerzeit in Pördefölde. (Társszerző: L. Szabó Klára) Zalai Gyűjtemény 12 (1979) 33 42. 8. A lenti vár 1976 78. évi ásatásának eredményei. Ergebnisse von Ausgrabungen der Burg von Lenti in den Jahren 1976 78. Zalai Gyűjtemény 12 (1979) 75 88. 9. Az egervári vár története. (Társszerző: Degré Alajos, Gergelyffy András, Valter Ilona) Zalaegerszeg 1979. 10. Zala megye története (A Göcseji Múzeum állandó kiállításának vezetője). (Társszerző: Bencze Géza, Horváth László, Winkler Ferenc) Szerk.: Németh József. Zalaegerszeg 1980. 11. A pókaszepetki kemence. The kiln in Pókaszepetk. In: Iparrégészeti kutatások Magyar orszá - gon. Szerk.: Gömöri János. Veszprém 1981, 73 79. 12. 8 9. századi birituális temető Zalakomár határában. Ein birituelles Gräberfeld aus dem 8. 9. Jahrhundert von Zalakomár (Komitat Zala) in SW-Ungarn. (Társszerző: Szőke Béla Miklós) Zalai Gyűjtemény 18 (1982 1983) 1983, 69 86. 13. A pákai Várhelyi domb területén végzett kutatásokról. Über die im Gebiet des Burgort Hügels in Páka vorgenommene Forschung. (Társszerző: Molnár László) Zalai Gyűjtemény 18 (1982 1983) 1983, 97 113. 14. Die Siedlungen des 7. 8. Jahrhundert im südlichen Teil des Kisbalatons (Klein-Plattensee). In: Interaktionen der mitteleuropäischen Slawen und anderen Ethnika im 6. 10. Jahrhundert. Red.: Chropovskỳ, B. Nitra 1984, 273 277. 15. Későgótikus építőműhely Egerváron és környékén. Spätgotische Bauwerkstatt in Egervár und in seiner Umgebung. In: Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai. Szerk.: Fodor István Selmeczi László. Budapest 1985, 373 387. 16. Neue Ergebnisse der Ausgrabungen im Kis- Balatons Gebiet. (Társszerző: Szőke Béla Miklós) In: Die Bayern und ihre Nachbarn II. Hrsg.: Herwig Friesinger Falko Daim. Wien, 1985, 207 212. 17. A ferencesek építészeti emlékei Zala megyében. Die mittelalterlichen Baudenkmäler der Franziskaner im Komitat Zala. Zalai Gyűjtemény 25 (1986) 49 63. 18. Régészeti kutatások a Kis-Balaton térségében (Az Alsó-Zalavölgy régészeti emlékei. Tájékoztató az 1980 85. évi kutatások eredményeiről). (Társszerző: Cs. Sós Ágnes, Horváth László, Müller Róbert, Szőke Béla Miklós, Virág Zsuzsa). Szerk.: Vándor László. Zalaegerszeg 1986. 19. Kísérlet egy táji egység településtörténeti rekonstrukciójára (A Kis-Balaton programot kísérő régészeti leletmentő ásatások tapasztalatai, 1980 1985). Versuch einer siedlungsgeschichtlichen Rekonstruktion einer Region (Erfahrungen aus den das Programm Klein-Balaton begleitenden archäologischen Rettungsgrabungen, 1980 1985). (Társszerző: Szőke Béla Miklós) Zalai Gyűjtemény 26 (1987) 83 100.

8 Vándor László régész publikációi 20. Pusztaszentlászló Árpád-kori temetője. Arpadenzeitliches Gräberfeld von Pusztaszentlászló. (Társszerző: Szőke Béla Miklós) Budapest 1987. 21. Nagykanizsa története a honfoglalástól 1690-ig. Nagykanizsa 1988. 22. A 700 éves Egervár (1288 1988). Szerk.: Srágli Lajos. Zalaegerszeg 1988. 23. Das siedlungsgeschichtliche Bild des südwestlichen Teils Transdanubiens (IX XIII. Jh.). In: Trudi V. meždunarodnogo kongressa archeologov-slavistov 2. Kiev 1988, 337 340. 24. A Hahót nemzetség korai központjai (Adatok a zalai várépítészet kezdeteihez). Frühe Zentren des Hahót-Geschlechts. Angaben zur Anfängen des Bergbaues im Komitat Zala. In: A Dunántúl tele - püléstörténete. Szerk.: Somfai Balázs. Veszprém 1989, 53 60. 25. 300 éve szabadult fel Kanizsa a török elnyomás alól. In: Kanizsai Almanach 1990. évre. Szerk.: Horváth Krisztina. Nagykanizsa 1989, 34 47. 26. A várépítészet kezdetei Zala megyében. Die Anfänge des Burgenbaues auf dem Gebiet des Komitates Zala. Castrum Bene 1 (1989) 1990, 56 67. 27. Mittelalter. In: Sieben Jahrtausende am Balaton. Von der Ur- und Frühgeschichte bis zum Ende der Türkenkriege (Ausstellungskatalog). Red.: Müller Róbert Mannheim 1989, 97 114. 28. Mezővárosok Zala megyében. Dunántúli Dolgozatok 1991, 211 216. 29. A Romlott vár. Élet és Tudomány 46:44 (1991) 1386 1388. 30. A szentgyörgyvári várkastély (Csontváz a kútban). Élet és Tudomány 46:46 (1991) 1455 1458. 31. Kehidakustány (Műemlékek). Budapest 1992. 32. Szentgyörgyvölgy (Műemlékek). Budapest 1992. 33. Sedem tisocletij ob Blatnem Jezeru. Murska Sobota. 1992. 34. A kanizsai vár építési idejének és topográfiájának kérdései. Die Fragen der Bauzeit und der Topographie der Burg von Kanizsa. Castrum Bene 2 (1990) 1992, 167 182. 35. Zalai castellumok kutatásának eredményei. Die archäologische Untersuchung der castella im Komitat Zala. Castrum Bene 2 (1990) 1992, 203 216. 36. Zrínyi-Újvár helyének kérdése régészeti- és törté - neti dokumentumok alapján. Somogy 20:5 (1992) 67 71. 37. A kanizsai vár építési korszakainak kérdései. Zalai Múzeum 4 (1992) 7 16. 38. Katalog der Gräber von Garabonc-Újfalu I-II. (Társszerző: Szőke Béla Miklós) Antaeus 21 (1992) 205 261. 39. A botszentgyörgyi castellum. Henszlmann Lapok 3 (1992) 10. 40. Ein birituelles Gräberfeld aus dem 8. 9. Jh. von Zalakomár (Komitat Zala). In: Südwestungarn cetvertu mezsdunaroden kongresz ho szlavjanszka archeologija. Sofia 1992, 206 220. 41. Újudvar története a honfoglalástól 1700-ig. Újudvari Füzetek 1 (1993) 2 8. 42. Egervár gótikus temploma. Értékmentő 3:5 (1993) 8 9. 43. Kanizsa története a honfoglalástól a város török alóli felszabadulásáig. Geschichte der Stadt Nagykanizsa von der Landnahme bis zur Befreigung der Stadt von den Türken. In: Nagykanizsa. Városi monográfia I. Szerk.: Béli József Rózsa Miklós Rózsáné L. Anna. Nagykanizsa 1994, 217 424. 44. Középkor. In: Nagy utazás Kultúrák határán. Településtörténeti kutatások a Szévíz és a Principális völgyében (Kiállítási katalógus). Szerk.: Vándor László Szőke Béla Miklós. Zalaegerszeg 1994, 11 16. 45. A Hahót-Buzád nemzetség birtokközpontjainak kialakulása Zala vármegyében (Az alsólendvai vár keletkezésének körülményei). In: Tanulmányok Lendva történelméből 1192 1992. Lendava 1994, 58 63. 46. Botszentgyörgy vára (az ún. Romlott-vár kutatásának eredményeiből). Nagykanizsa 1995. 47. A Zala megyei ferences kolostorok kutatása. Die Erforschung der Franziskanerklöster im Komitat Zala. In: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. Szerk.: Haris Andrea. Budapest 1994, 105 120. 48. Áttekintés a Zala megyei múzeumi szervezetben folyó tudományos kutatómunkáról. In: A tudományos munka helyzete és lehetőségei a régió közgyűjteményeiben. Veszprém, 1995, 60 61. 49. Boldog Buzád (Gondolatok középkorkutatásunkról, kulturális emlékeinkről az egyetlen és méltatlanul elfeledett középkori zalai szent kapcsán). Pannon Tükör 1:1 (1996) 48 50. 50. A királyi hadiút mentén. In: Évezredek üzenete a láp világból (Régészeti kutatások a Kis-Balaton területén 1979 1992). Szerk.: Költő László Vándor László. Kaposvár Zalaegerszeg, 1996, 144 162.

Vándor László régész publikációi 9 51. A honfoglalás kora. Az államalapítástól az Árpád-ház kihalásáig. Károly Róberttől Mohácsig. A török birodalom határán. In: Képek 1100 esztendő zalai történéseiből. Szerk.: Vándor László. Zalaegerszeg, 1996, 11 26. 52. Csesztreg és környékének középkori történeti topográfiája (A Felső-Kerka völgy zalai szakasza). In: Fejezetek Csesztreg történetéből. Szerk.: Vándor László. Zalaegerszeg 1996, 33 55. 53. Miért 750 éves Nagykanizsa? In: Kanizsai Almanach 1995-ről. Szerk.: Czupi Gyula. Nagykanizsa 1996, 7 9. 54. Gondolatok egy kiállítás születéséről. In: Kanizsai Almanach 1995-ről. Szerk.: Czupi Gyula. Nagykanizsa 1996, 77 80. 55. Archälogische Forschungen in den mittelalterlichen weltlichen und kirchlichen Zentren des Hahót- Buzád Geschlechts. Antaeus 23 (1996) 183 217. 56. A Hahót-Buzád nemzetség birtokközpontjai. The Seats of the Hahót-Buzád Family. In: Népek a Mura mentén 1. Red.: Janez Balažic Vándor László. Murska Sobota Zalaegerszeg 1996, 135 141. 57. Adatok Egerszeg középkori topográfiájához. Contribution to Medieval Topography of Egerszeg. In: Zalaegerszeg évszázadai. Szerk.: Kapiller Imre. Zalaegerszeg 1997, 99 122. 58. Zala megye középkori falusi építészetéről. Die mittelalterliche Architektur in den Dörfern im Komitat Zala. In: Nyugat-Dunántúl népi építészete. Szerk.: Cseri Miklós. Szentendre Velem 1996, 165 182. 59. Ötszáz esztendő földben rejtőző emlékeiről (Zala megye középkori régészeti kutatásából). In: Zalai Kalendárium az 1998-as esztendőre. Szerk.: Győrffy István. Zalaegerszeg 1997, 211 219. 60. Középkori szócikkek. In: Zalai életrajzi kislexikon. Szerk.: Gyimesi Endre. Zalaegerszeg 1997. 61. A türjei középkori premontrei kolostor kutatásának 1997. évi eredményeiről. In: Türjei kalendárium. Szerk.: Zirik Emese. Türje 1998, 43 45. 62. Bajcsa vára (Egy rövid életű vár Kanizsa határában). Zalai Múzeum 7 (1997) 27 30. 63. Egervár műemlékei. Budapest 1998. 64. A bajcsai vár feltárásáról (1995 1996. évi eredmények). Die Freilegung der Festung Bajcsa. In: Népek a Mura mentén 2. Szerk.: H. Simon Katalin. Zalaegerszeg 1998, 101 109. 65. Szócikkek. In: Zala Megye Kézikönyve. Főszerk.: Hóbor József. Szekszárd 1998. 66. Az 1998. évi kutatások eredményei Türjén a kö - zépkori premontrei kolostor területén. In: Türjei kalendárium. Szerk.: Szabó Brigitta. Türje 1999, 85 86. 67. Szócikkek. In: Kanizsa enciklopédia. Szerk.: Rikli Ferenc. Nagykanizsa 1999. 68. Az őskori kőeszközökhöz fűződő népi babonákról. Honismeret 27:3 (1999) 76 77. 69. Municipium Aelium Salla A római város kutatásának eredményei és a környék idegenforgalmi nevezetességei. Municipium Aelium Salla Ergebnisse der Forschung in der römischen Stadt und Sehenswürdigkeiten in der Umgebung. In: A borostyánkő út tájai és emlékei. Szerk.: Gömöri János. Sopron 1999, 57 62. 70. Wächter und Schützer an den Toren zum Westen. Das Prunkschwert von István Széchenyi. (Társszerző: Béres Katalin) In: Raritäten, kostbare Altertümer. Museale Schätze der ungarischen Komitate und der Hauptstadt im Festetics-Schloss in Keszthely. Hrsg.: Czoma László. Keszthely 1999, 127 129. 71. Falumúzeumok és helytörténeti gyűjtemények Zala megyében. Honismeret 28:2 (2000) 96 98. 72. Zalakaros és környékének története az ősidőktől a törökkor végéig. In: Zalakaros. Szerk.: Halász Imre. Zalakaros 2000, 77 100. 73. Egervár. (Társszerző: Srágli Lajos) Szerk.: Srágli Lajos. Budapest 2001. 74. A középkori várépítészet Zalában. In: Zala megye ezer éve (Tanulmánykötet a magyar államalapítás millenniumának tiszteletére). Főszerk.: Vándor László. Zalaegerszeg 2001, 49 52. 75. A zalai végvárrendszer a 16 17. században. In: Zala megye ezer éve (Tanulmánykötet a magyar államalapítás millenniumának tiszteletére). Főszerk.: Vándor László. Zalaegerszeg 2001, 89 96. 76. A zalaegerszegi Finnugor Néprajzi Park. Magyar Múzeumok 7:2 (2001) 23 25. 77. A Magyar Millennium zalai múzeumi eseményei. Magyar Múzeumok 7:4 (2001) 24 26. 78. Vaspör-Pusztacsatár, római katolikus templom. Műemlékvédelmi Szemle 11:1 2 (2001) 264. 79. A régészeti és az írott források összevetésének lehetőségeiről: a bajcsai vár (1578 1600) kutatásának újabb eredményei. Archäologische und schriftliche Quellen im Vergleich: neuere Ergebnisse der Erforschung der Grenzburg Weitschawar/Bajcsavár

10 Vándor László régész publikációi (1578 1600). (Társszerző: Kovács Gyöngyi, Pálffy Géza) Archaeologiai Értesítő 125 (1998 2000) 2001, 85 119. 80. Szócikkek. In: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Hrsg.: Szentpéteri József. Budapest 2002. 81. Megjegyzések a török kori kisebb palánkvárak régészeti kutatásához. Bajcsavár, a királyi végvárrendszer új erőssége. (Társszerző: Kovács Gyöngyi) Opuscula Hungarica 3 (2002) 103 106. 82. Zalavár a királyi vármegye központja. In: Központok a Zala mentén (A Göcseji Múzeum állandó kiállítása. Katalógus). Főszerk.: Vándor László. Zalaegerszeg 2002, 101 104, 115 121, 124. 83. Bajcsavár régészeti kutatása. (Társzerző: Kovács Gyöngyi) In: Weitschawar/Bajcsa-vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében (Kiállítási katalógus). Szerk.: Kovács Gyöngyi. Zalaegerszeg 2002, 47 62. 84. A bajcsai vár fém-, fa- és csonttárgyai. A bajcsai ásatás leletei (tárgyleírások). In: Weitschawar/Bajcsavár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében (Kiállítási katalógus). Szerk.: Kovács Gyöngyi. Zalaegerszeg 2002, 73 82, 109 257. 85. Bajcsa vára az ásatástól a kiállításig. The Fortress in Bajcsa from Excavations to Exhibition. Magyar Múzeumok 9:4 (2003) 17 19. 86. Egy 18. századi fatemplom rekonstrukciója. Pannon Tükör 2004:1, 104 106. 87. Szócikkek. In: Zalaegerszegi kistérség. Szerk.: Horváth Sándor. Budapest 2005. 88. Die archäologische Erforschung von Weitschawar/Bajcsavár. (Társszerző: Kovács Gyöngyi) In: Auf Sand gebaut Weitschawar/Bajcsavár. Eine steirische Festung in Ungarn. Hrsg.: Kovács Gyöngyi. Graz 2005, 62 78. 89. Die Metall-, Holz- und Knochengegenstände von Weitschawar. In: Auf Sand gebaut Weitschawar/Bajcsavár. Eine steirische Festung in Ungarn. Hrsg.: Kovács Gyöngyi. Graz 2005, 89 100. 90. A megyei múzeumok működése, helyzete, finanszírozása a 21. század elején. In: Múzeumok az európai térben. Szerk.: Huszár Zoltán. Pécs 2005, 149 160. 91. The Kerka Valley in the Middle Ages. Antaeus 28 (2005) 143 154. 92. Medieval Fortification at Resznek. Antaeus 28 (2005) 313 319. 93. Újabb adatok az egerszegi várról és a városról a legutóbbi régészeti kutatások alapján. Zalai Gyűjtemény 61 (2006) 19 31. 94. Bajcsa Štajerska utvrda u Madarskoj (Kiállításvezető). Csáktornya 2006. 95. Stratégia és valóság. Múzeumi Közlemények 2006:1, 79 81. 96. Képek Zalaegerszeg történetéből. In: Zala - egerszegi Kalendárium 2007. Szerk.: Zsupanek Péter. Zalaegerszeg 2006, 40 46. 97. Föld alatt rejtőző dicsőség amit a zalaegerszegi várról tudnunk kell. In: Zalaegerszegi Kalendárium 2007. Szerk.: Zsupanek Péter. Zalaegerszeg 2006, 64 69. 98. Fenékpuszta története a középkorban. Die Geschichte der Fenékpuszta im Mittelalter. In: Fenékpuszta (Keszthely). Szerk.: Czoma László. Keszthely 2006, 32 41, 69 73. 99. Újabb kutatások a becsehely-polai római katolikus templomnál. Műemlékvédelem 51:1 (2007) 36 42. 100. Régészeti feltárások az M7 M70-es autópálya zalai szakaszán. Arcaeological Uncovering Along the Zala County Section of the M7 M70 Motorways. Magyar Múzeumok 13:1 (2007) 30 33. 101. Szócikkek. In: A Balaton és környéke. Szerk.: Méhes László. Miskolc 2007. 102. Városépítészet és környezet. In: Zalaegerszegi ér - ték őrző. Szerk.: Óvári Miklós. Zalaegerszeg 2007, 5 21. 103. Zala Európában. Zala in Europa. Zalaegerszeg 2007. 104. Rezi vára. Várak, kastélyok, templomok 2007:5, 4 7. 105. Tátika vára. Várak, kastélyok, templomok 2008:6 (s.a.)

ZALAI MÚZEUM 17 2008 11 Bánffy Eszter Réti Zsolt Az újkőkori építészet legkorábbi emlékei Zala megyében a Szentgyörgyvölgy-pityerdombi házak rekonstrukciója 1995-től 1998-ig a szlovén határ közelében mikrorégiós kutatásokat végzett Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága és az MTA Régészeti Intézet sorrendben már a harmadikat a Kis-Balaton és a Hahótvölgy után (BÁNFFY ed. 2006). Ennek keretein belül végeztem feltárásokat Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb újkőkori lelőhelyén, ahol a legkorábbi dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának kis települése került napvilágra. Mikor Vándor László egy alkalommal meglátogatott, a különleges, korábban nem azonosított edény töredékek láttán megjegyezte: no, majd ez lesz a pityerdombi csoport! A tréfán jót nevettünk. Azóta a nemzetközi régészeti szakirodalomban a lelőhely úgy szerepel, mint a közép-európai letelepedett életmódú közösségek legkorábbi, átmeneti fázisát képviselő telepe. A pityerdombi lakóépületek rekonstrukciójának kísérlete Réti Zsolt grafikus kollégámmal együtt született, hosszú közös gondolkodás és számítgatások ered - ményeképpen. Erről és a házépítés feltételezett mene - téről szóló kis tanulmánnyal szeretném köszön teni régi barátomat, kollégámat, Lacit, 60. születésnapján. A szentgyörgyvölgy-pityerdombi településen két lakóépületet és a hozzájuk tartozó gazdasági udvar emlékeit tudtuk feltárni. Az egész lelőhely ebből a két egymástól mintegy harminc méteres távolságban lévő tanyából állt (BÁNFFY 2004). Mindkét épületet hosszanti árok, Längsgrube hatá rolta, amelyek a falakon kívül húzódtak. A hosszan ti árkok iránya pontosan északi, így a házakat északi tájolásúnak kell tartanunk. A falak cölöpszerkezetének nyomait nem találtuk meg, a belső, tetőt tartó cölöpök közül is csak néhány - nak a helye volt megállapítható. E cölöphelyek az első ház esetében azonban a bejárat fölötti szelementartó oszlopok helyei voltak. Különös módon, a bejárat helyén egy sekélyebb gödörből indultak a cölöplyukak, amelyek a letaposásnyomok és a leletek alapján nem voltak feltöltve. Ennek a jelentését a rekon strukciós kísérlet során értettük meg. A tető geren dái ugyanis a fal tetején húzódó gerendára támaszkodtak, a fal azonban nem lehetett túlságosan magas. Így a homlokzati keresztgerenda túlságosan alacsonyan húzódott a bejárat fölött, ezért annak pad - lóját mélyítették le kissé. A második ház közepén előkerült egy mély cölöpgödör, a cölöp szerepe a szele - mengerenda hátulsó végének megtartása lehetett. A kevés belső cölöplyuk nem egyedülálló jelenség a legkorábbi vonaldíszes épületek esetében (LICHTER 1993; HAMPEL 1992, 128; LENNEIS 1989, 9. kép). A későbbi, hármas vagy többes, egymás mellett álló cölöpsorral megtámasztott tetőszerkezet nagyon masszív tetőt feltételez a vonaldíszes épületeken. A korai épületen esetében gyakran megfigyelték a belső cölöplyukak részleges vagy teljes hiányát, azért kell önhordó fedélszéket feltételeznünk. A cölöpszerkezetre utaló nyomok csekély mennyisége azt sem engedi meg, hogy a korai épületek tetejére magas szögű tetőszerkezetet rekonstruáljunk. A háztető kisebb dőlésszöge ezért született. Meg kell jegyezni, hogy a délkelet-európai mintára képzelt lapos tető, amelyhez tehát nem szükséges a belső cölöpszerkezet, elképzelhetetlen lenne a Nyugat- Dunántúl nedves, alpok-aljai éghajlatában. A nedvesség itt nyáron tartós esőzéseket, télen több havat jelent. A víz csak akkor nem okoz kárt az épületben, ha a tető dőlésszöge magas, H. Luley számítása szerint legalább 30 40 fokos (LULEY 1992, 62 63). Hozzá - tehető, hogy e tetőszerkezetnek jóval a falakon kívülre kell nyúlnia, hogy a víznek egyáltalán nem ellenálló paticsfalat megvédje. Az 1. ház esetében a hosszú gödörben eresztartónak értelmezett kis, ferdén ásott cölöplyukak is ennek a falakon jóval túlnyúló tetőnek a bizonyítékai lehetnek. A tetőgerendák anyagára van adatunk. A Bécsbe leadott radiokarbon-meghatározásra küldött faszénminták vizsgálatából kiderült, hogy 10 esetben tölgy,