Az újkőkori építészet legkorábbi emlékei Zala megyében
|
|
- Amanda Bogdánné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 2008 Z A L A I M Ú Z E U M 17 Bánffy Eszter - Réti Zsolt Az újkőkori építészet legkorábbi emlékei Zala megyében - a Szentgyörgy völgy-pityerdombi házak rekonstrukciója 1995-től 1998-ig a szlovén határ k ö z e l é b e n mikrorégiós kutatásokat v é g z e t t Zala M e g y e i M ú z e u m o k Igazgatósága és az M T A Régészeti Intézet - sor rendben már a harmadikat a Kis-Balaton és a Hahót v ö l g y után ( B Á N F F Y cd. 2006). Ennek keretein belül v é g e z t e m feltárásokat S z e n t g y ö r g y v ö l g y - P i t y e r d o m b újkőkori lelőhelyén, ahol a legkorábbi dunántúli vonal d í s z e s kerámia kultúrájának kis t e l e p ü l é s e került nap világra. M i k o r V á n d o r László egy alkalommal meglá togatott, a k ü l ö n l e g e s, k o r á b b a n nem azonosított e d é n y t ö r e d é k e k láttán megjegyezte: n o, majd ez lesz a pityerdombi csoport!" A tréfán j ó t n e v e t t ü n k. Azóta a n e m z e t k ö z i régészeti szakirodalomban a lelőhely úgy szerepel, mint a k ö z é p - e u r ó p a i letelepedett életmódú k ö z ö s s é g e k l e g k o r á b b i, átmeneti fázisát képviselő telepe. A pityerdombi lakóépületek rekonstrukciójának kísérlete Réti Zsolt grafikus k o l l é g á m m a l együtt szü letett, hosszú közös gondolkodás és számítgatások ered m é n y e k é p p e n. Erről és a házépítés feltételezett mene téről szóló kis tanulmánnyal szeretném köszönteni régi b a r á t o m a t, kollégámat, Lacit, 60. születésnapján. rekonstrukciós kísérlet során értettük meg. A tető g e r e n d á i ugyanis a fal tetején h ú z ó d ó g e r e n d á r a t á m a s z k o d t a k, a fal azonban nem lehetett t ú l s á g o s a n magas. í g y a homlokzati keresztgerenda t ú l s á g o s a n alacsonyan h ú z ó d o t t a bejárat fölött, ezért annak pad lóját mélyítették le kissé. A m á s o d i k ház k ö z e p é n előkerült egy m é l y cölöpgödör, a c ö l ö p szerepe a szele mengerenda h á t u l s ó végének m e g t a r t á s a lehetett. A s z e n t g y ö r g y v ö l g y - p i t y e r d o m b i településen két lakóépületet és a h o z z á j u k tartozó g a z d a s á g i udvar e m l é k e i t tudtuk feltárni. A z egész l e l ő h e l y ebből a két - e g y m á s t ó l mintegy harminc m é t e r e s távolságban lévő - tanyából állt ( B Á N F F Y 2004). Meg kell jegyezni, hogy a délkelet-európai m i n t á r a képzelt lapos tető, amelyhez tehát nem s z ü k s é g e s a belső c ö l ö p s z e r k e z e t, elképzelhetetlen lenne a NyugatDunántúl nedves, alpok-aljai éghajlatában. A ned vesség itt n y á r o n tartós esőzéseket, télen több havat jelent. A víz csak akkor nem okoz kárt az é p ü l e t b e n, ha a tető d ő l é s s z ö g e magas, H. Luley számítása szerint legalább fokos ( L U L E Y 1992, 62-63). H o z z á tehető, hogy e tetőszerkezetnek j ó v a l a falakon k í v ü l r e kell nyúlnia, hogy a víznek egyáltalán nem ellenálló paticsfalat m e g v é d j e. A z 1. h á z esetében a h o s s z ú g ö d ö r b e n eresztartónak értelmezett kis, ferdén ásott cölöplyukak is ennek a falakon j ó v a l túlnyúló t e t ő n e k a bizonyítékai lehetnek. M i n d k é t épületet hosszanti árok, L ä n g s g r u b e " h a t á r o l t a, amelyek a falakon k í v ü l h ú z ó d t a k. A hosszanti árkok iránya pontosan északi, így a házakat északi tájolásúnak kell tartanunk. A falak cölöpszerkezetének nyomait nem találtuk meg, a belső, tetőt tartó cölöpök közül is csak néhány nak a helye volt m e g á l l a p í t h a t ó. E c ö l ö p h e l y e k az első ház esetében azonban a bejárat fölötti szelementartó oszlopok helyei voltak. Különös m ó d o n, a bejárat h e l y é n egy s e k é l y e b b gödörből indultak a cölöp lyukak, amelyek a l e t a p o s á s n y o m o k é s a leletek alapján nem voltak feltöltve. Ennek a jelentését a A kevés b e l s ő cölöplyuk nem egyedülálló j e l e n s é g a legkorábbi vonaldíszes épületek esetében ( L I C H T E R 1993; H A M P E L 1992, 128; L E N N E I S 1989, 9. k é p ). A későbbi, h á r m a s vagy többes, e g y m á s mellett álló cölöpsorral megtámasztott tetőszerkezet nagyon masszív tetőt feltételez a v o n a l d í s z e s é p ü l e t e k e n. A korai é p ü l e t e n esetében gyakran m e g f i g y e l t é k a belső c ö l ö p l y u k a k részleges vagy teljes hiányát, azért kell ö n h o r d ó fedélszéket feltételeznünk. A c ö l ö p s z e r kezetre utaló nyomok csekély m e n n y i s é g e azt sem engedi meg, hogy a korai épületek tetejére magas szögű tetőszerkezetet rekonstruáljunk. A háztető kisebb d ő l é s s z ö g e ezért született. A t e t ő g e r e n d á k anyagára van adatunk. A B é c s b e leadott r a d i o k a r b o n - m e g h a t á r o z á s r a küldött faszén minták vizsgálatából kiderült, hogy 10 esetben tölgy,
2 8 esetben b ü k k volt ( S T A D L E R - C A R N E I R O B Á N F F Y 2006). A bükkfa gyakori előfordulása k l i matikus szempontból is fontos adat: a s a v k e d v e l ő b ü k k ugyanis az Alpok-aljai ún. dealpin boreális k l i matikus z ó n a fontos eleme ( K Á R P Á T I 1960; S O Ó et al. 1969). Pityerdomb lelőhely környezete tehát a j e l e k szerint átlépte a bükk-határt, vagyis a hűvös, az A l p o k keleti lábához simuló d o m b v i d é k e n m á r b ő v e n termett ez a fafaj is. Ú g y tűnik a t ö l g y és bükk együttes, magas előfordulását a t e t ő s z e r k e z e t összeégett, behullott darabjainak köszönhetjük. A ház északi vége az e r ó z i ó áldozatásul esett, ezt tükrözi a rekonstrukciónk is. A z egyik hosszanti g ö d ö r (12. objektum) észak r é s z e szinte a felszínen v é g ződött, az o m l a d é k és a benne fekvő nagyobb e d é n y töredékek a felszínen is láthatók voltak. Ettől é s z a k r a azonban a sokszori és intenzív terepbejárás sem hozott eredményt. Ezért a h á z h o s s z á r a vonatkozó b e c s l é s n e k m i n d e n k é p p e n a 15 m-en belül kell maradnia. Legva lószínűbb, hogy az 1. ház kb. 8 m széles ház m hosszú lehetett, a m á s o d i k néhány tíz centiméterrel keskenyebb és hosszabb. A hosszú gödrök felszínét vastag égett paticso m l a d é k borítja, több ízben m é g az is m e g f i g y e l h e t ő volt, ahogyan az á g l e n y o m a t o s faldarabok egy irány ban zuhantak a gödörbe. M e g lehetett figyelni, hogy a nagyobb darabok egyik oldala simított felületű, m í g másik oldaluk vessző- i l l. á g l e n y o m a t o s. E faldarabok vastagsága a 4-5 cm-t nem haladta meg, az á g a k átmérője a l e n y o m a t o k b ó l ítélve átlagosan 1-1,5 cm lehetett. A fonott rőzsefal l e n y o m a t á n kívül e g y - k é t alkalommal látszott a simított felületen valamilyen fűféle n ö v é n y szárának lenyomata. Lehetséges, hogy fücsomóval, gabonaszárral simították a falat, de az is lehet, hogy a szárdarabokat az agyag t a p a s z t á s b a keverték. A z é g é s m a r a d v á n y a i alatti l e t a p o s á s n y o m o k, valamint az a tény, hogy az ez alatti réteg majdnem teljesen leletmentes volt, azt mutatják, hogy a g ö d ö r a kiásása után igen hamar visszatöltődött egy bizonyos mélységig. A hosszanti g ö d r ö k tehát nem voltak nyitva a ház élete alatt, így nem szolgálhatták sem a c s a p a d é k elvezetését, sem az állatok elleni védelmet ( B O E L I C K E 1982, 24). H o g y miért ragaszkodtak gör csösen a korai házépítők ehhez a szokáshoz K ö z é p Európaszerte, nem tudni. A puszta a g y a g n y e r é s bizto san e l e g e n d ő indok, ellene szól, hogy mindenfajta talajon alkalmazták, és az is, hogy nagyrészt r ö g t ö n b e t e m e t ö d t e k a gödrök. Ezután készültek el a kívül és belül is simított tapasztott agyagfalak, amelyet az égett paticsdarabok áglenyomatainak t a n ú s á g a szerint kb. ujjnyi vastag vesszőfonadékra húztak fel. Maga a tetőszerkezet a n é h á n y c ö l ö p l y u k a d a t á t ó l eltekintve ismeretlen m ó d o n készült, de a n a l ó g i á k alapján feltételezhető, hogy villás ágak illesztésével és kötözéssel rögzítették a g e r e n d á k a t, és hogy a n y e r e g t e t ő s szerkezetet szalma vagy a patak mentén v á g o t t n á d fedte. M é g egy érdekes j e l e n s é g n y o m á r a bukkantunk a 1. h á z feltárása során. A h o g y m á r említettük a falakon t ú l n y ú l ó t e t ő s z e r k e z e t t e l kapcsolatban: a keleti hosszanti gödör északi oldalának alján megfigyelt vékony, ferde c ö l ö p l y u k a k r ó l van szó. A Schwanfeld és Elsloo lelőhelyen v é g z e t t korai v o n a l d í s z e s telep feltárások során állapította meg J. L ü n i n g, hogy a külső árokba helyezett és ferdén felállított kisebb c ö l ö p ö k az eresztartó s z e r e p é t láthatták el ( L Ü N I N G 1988, ; további p é l d á k : H A M P E L 1992, 131). Megállapítja, ez a kívülről m e g t á m a s z t o t t eresz volt hivatva az esővizet a falaktól minél t á v o l a b b tartani, illetve a hosszú g ö d r ö k b e vezetni. K ü l ö n ö s e n fontos, hogy L ü n i n g megfigyelései szerint sem kísérte ez az eresz-támaszték végig a házfalat: általában csak az egyik oldalon, és ott is csak egy r ö v i d e b b szakaszon talált erre utaló kisebb cölöplyukakat. V é l e m é n y e m szerint a pityerdombi 1. h á z keleti o l d a l á n is ilyen e r e s z - t á m a s z t ó cölöpök nyomait találtuk meg. Hozzá tehető, hogy bár L ü n i n g t a n u l m á n y á b a n nem tesz említést ferdén ásott c ö l ö p l y u k a k r ó l, Pityerdombon m é g ez a m e g f i g y e l é s is a l á t á m a s z t j a érvelését. Valószínűleg a h á z északkeleti részében a falakon t ú l n y ú l ó tetőt t á m a s z t o t t á k a ferdén a k ü l s ő hosszú g ö d ö r b e beszúrt fagerendák. Végül az a tény, hogy csak egy részét t á m a s z t o t t á k meg, arra utalhat, hogy ezen a részen rosszabb állapotba került a tető, esetleg megrogyott, javításra szorult. Mindez talán nem köz v e t l e n ü l a h á z é p í t é s e u t á n, hanem a t a r t ó s a b b használat során k ö v e t k e z e t t csak be. A bejárattal kapcsolatban m e g l e h e t ő s e n biztos, hogy az 1. házé a déli oldalon volt, a 2. h á z esetében inkább csak feltételezhető a déli, keskenyebb végén lévő bejárat, ez lenne ugyanis logikus a melléképü letnek értelmezett déli objektumok és a műhelynek tartott, a h á z délnyugati sarkához k ö z e l eső gödör miatt. í g y a házból kijövök egyenesen a gazdasági udvarra léptek, ahol a m ű h e l y e k voltak, a szabadtéri t e v é k e n y s é g folyt, és ahol talán a háziállatok számára készült karámot és istállót is építettek. A házak használatáról, esetleges belső felosztásáról nem sokat tudunk. A b e l s ő c ö l ö p s z e r k e z e t hiánya k ö v e t k e z t é b e n nem állapítható meg, voltak-e fallal elkülönített területek, s z o b á k ", ez a korai vonaldíszes h á z a k a t és különösen a pityerdombi h á z viszonylag ki m é r e t é t f i g y e l e m b e v é v e nem valószínű. A leletek elhe l y e z k e d é s e sem utal k ü l ö n - k ü l ö n funkciót betöltő terü letekre. A ház padlója letaposott agyagból k é s z ü l t. Sajnos a t ö b b s z ö r említett s z ü r k é s, szemcsés j á r ó s z i n t anya-
3 g á n a k m e g h a t á r o z á s a nem sikerült, e r e d m é n y t nem kaptam kézhez az átadott minták alapján. így csupán az á s a t á s alatti m e g f i g y e l é s r e s z o r í t k o z h a t o m, mely szerint olyan apró c s o n t d a r a b k á k nyomait vettük észre a letaposott agyagban, amely lehetett ugyan véletlenül beletaposott és a savas agyag által elpusztított h á z tartási hulladék r é s z e, az egyenletes eloszlásból m é g i s talán inkább arra lehet következtetni, hogy a sár ellen hordták fel a lakók. A padló ilyen s o v á n y í t á s á r ó l " e g y é b k é n t említést tesz H. Luley is, a csont mellett apró kavicsot is kevertek neolit h á z a k padlószintére, majd jól beletaposták ( L U L E Y 1992, 25). A z egykori b e r e n d e z é s r ő l szinte semmit sem tudni. A b e l s ő tűzhely k ö z e l é b ő l két v a d c s e r e s z n y e - m i n t á t a z o n o s í t o t t a k, ez azonban v é l h e t ő e n a t ű z h e l y e n elégetett utolsó r ő z s e m a r a d v á n y a. M i n d k é t ház bel sejében a padlót a tűzhely k ö r n y é k é n ásott sekély m é l y e d é s e k tagolták. Ezek talán a t á r o l ó e d é n y e k, b e n n ü k a víz vagy e g y é b biztonságát szolgálták: nem dőltek fel könnyen. A z épület élettartamára vonatkozó adatok száma is k e v é s. Ide sorolható a megújítás nélküli járószint, a j a v í t o t t eresz, a j á r ó s z i n t e n heverő leletekre ráomlott t ö r m e l é k, amely arra utal, hogy m i u t á n kiégett, lakói e l h a g y t á k a házat. É r d e k e s m e g f i g y e l é s, hogy a paticshalom a keleti oldalon sokkal vastagabb volt, a ház é g é s e k o r oda sokkal több törmelék hullott, mint a nyugati gödrök területére. Talán nem t é v e d e k, ha ezt a megfigyelést az u r a l k o d ó széliránnyal hozom össze függésbe. Vélhetően ugyanis a szél is szerepet játszott abban, hogy egy kipattant szikra miatt tüzet fogott az egész tetőszerkezet. A ház o m l a d é k a mindenesetre igen heves, nagy h ő f o k ú, viszonylag gyorsan lezajlott égésről tanúskodik. M é g a padlón h e v e r ő e d é n y e k egy része is m á s o d l a g o s a n megégett, n é h á n y k ő e s z k ö z ö n is é g é s nyomai l á t s z a n a k. A ház b e r e n d e z é s é t pedig láthatóan nem volt idejük kimenteni a l a k ó k n a k, ennek k ö s z ö n h e t ő a sok in situ edény, s z á m o s őrlőkő és k ő e s z k ö z. Mindez é r t h e t ő b b, ha mind a tűz keletke zésekor, mind a terjedésekor szeles volt az időjárás. A z erős n y u g a t i - é s z a k n y u g a t i szél pedig a lángoló és ö s s z e o m l ó tetőszerkezetet, de talán az é g ő faldarabok egy r é s z é t is r á d ö n t h e t t e a keleti oldalon ásott gödrökre. A 2. ház belsejében volt egy jól m e g é p í t e t t és hoszszabb ideig használt tűzhely. Platnija e r ő s e n átégett, körben kb. 6-8 cm magas pereme is volt, előtte nagy, m é l y hamusgödör. Egy további tűzhely a háznyugati oldalától néhány m é t e r r e, az udvaron került elő. Ez a j e l e n s é g azért is említésre m é l t ó, mert mind D é l k e l e t - E u r ó p a kora neolit t e l e p ü l é s e i n, mind a k ö z é p - e u r ó p a i korai vonaldíszes telepeken a nyílt, házon kívül megépített tűzhely volt az általános gya korlat. M i n t ahogy E. Lenneis a M o l d térségében feltárt korai vonaldíszes h á z z a l kapcsolatban meg j e g y z i : h á z o n belül nem s ü t ö t t e k, nem főztek (LENNEIS 1995, 18)! Valóban, úgy tűnik, hogy a leg idősebb k ö z é p - e u r ó p a i v o n a l d í s z e s épületekben nem voltak t ű z h e l y e k ( M E Y E R - C H R T S T I A N 1976, 2). A legtöbb balkáni-égei kora neolithikus lelőhelyen említenek nyílt tűzhelyeket ( P Y K E 1996; W I N N S H I M A B U K U 1989; A L R A M - S T E R N 1996, 111; L I C H T E R 1993, 43; I G N A T 1998; P E T R A S C H 1984, 163), h a s o n l ó a n a K ö r ö s - k u l t ú r a alföldi településeihez ( M A K K A Y 1992), a dunántúli vonaldíszes k e r á m i a bicskei l e l ő h e l y é h e z ( M A K K A Y - S T A R N I N I T U L O K 1996) és a legidősebb vonaldíszes telepek ausztriai, n é m e t o r s z á g i morvaországi házaihoz (LENNEIS 1995; K A U F M A N N 1982; 1983). Ezzel szemben c s u p á n néhány olyan kora újkőkori házról tesznek említést az ásatok, ahol h á z o n belül építettek tűzhelyet a lakók ( T H I S S E N 2000; N I K O L O V 1989; 1992; 1999). A z alföldi K ö r ö s - k u l t ú r a h á z a i b a n is előfordul t ű z h e l y ( R A C Z K Y 1976; K A L I C Z R A C Z K Y ; H O R V Á T H 1989). A tűzhelyek használata sok kérdést felvet a korai neolit életmód, technikai m e g o l d á s o k, de m é g a k l í m a szempontjából is. A szabad ég alatti táplálék-készítés azért is k é z e n f e k v ő D é l k e l e t - E u r ó p á b a n, mert az ottani meleg éghajlat eleve k ö n n y e b b é teszi a szabadban végzett m u n k á t. Ennek az é l e t m ó d n a k további fejle m é n y e, amikor a házak valamilyen zárt vagy félig zárt formációban, p l. U alakban é p ü l n e k és így a szabad ég alatt v é g z e t t munka zárt udvarokban t ö r t é n i k. M. Ö z d o g a n ezt az eltolódást összefüggésbe hozza az é l e l m i s z e r e k t á r o l á s á n a k s z ü k s é g e s s é g é v e l is, b á r v é l e m é n y e szerint annyi élelmiszert nem termeltek a kora neolithikumban, ami ezt indokolttá tenné, talán inkább kulturális és nem pedig technikai fejlődési f o l y a m a t k é n t k é p z e l h e t j ü k a t ö b b é - k e v é s b é zárt udvarokba r e n d e z ő d é s t ( Ö Z D O G A N 1997). Ugyanakkor a h á z o n belüli tűzhely használata k l i matikus o k o k n á l fogva is elterjedhetett, és ezt a kérdést k ü l ö n ö s e n jogos egy alpok-aljai klímájú kora neolithikus l e l ő h e l y e n felvetni, mint Pityerdomb. Kérdés, hogy a házon belüli nyitott tűzhely, amely nyilvánvalóan nemcsak a zord é v s z a k o k b a n v é g z e t t munkát könnyítette meg, hanem fűtés és világítás céljait is szolgálta, nem okozhatta-e k ö n n y e b b e n egy, a szalmatetőre kipattanó szikrával a ház pusztulását, mint a távolabb épített nyitott t ű z h e l y? Végül az épületek tájolása is érdemel n é h á n y szót. Egy település irányultsága, tájolása alapvetően két szempont alapján dől cl: egyrészt klimatikus (nagyobb tájegységre és a helyi viszonyokra, kisebb területre egyaránt é r v é n y e s ) okai lehetnek, másrészt kulturális okok, h a g y o m á n y határozza meg. A legidősebb vonal díszes t e l e p ü l é s e k szinte kivétel nélkül s z i g o r ú a n
4 É s z a k - D é l i irányba tájolt h á z a k b ó l állnak. Pityer dombon is ez a helyzet. Ha abból indulunk k i, hogy az u r a l k o d ó szélirány a maihoz h a s o n l ó a n é s z a k n y u g a t i lehetett, a szél esetleg a tetőszerkezeten vagy l e g v a l ó s z í n ű b b e n a bejárat feletti n y í l á s o n átfújva a füst eltá volításában is szerepet j á t s z h a t o t t ( C O U D A R T 1998, Fig. 102; R A C Z K Y - A N D E R S - S E B Ő K 2005), a I I. h á z déli részében épített tűzhely füstje például így r ö v i d utat bejárva távozhatott. Figyelembe kell venni azonban azt a tényt is, hogy a Zala megye, k ü l ö n ö s e n a nyugati vidék erdösültségi foka ma is a legmagasabb az országban, ennél m é g sokkal sűrűbben boríthatta erdő a korai neolithikum idején. Feltételezésem szerint a két ház között is húzódhatott egy erdősáv, ami a leletés régészeti jelenségek teljes hiányát m a g y a r á z n á, és h a s o n l ó erdős területet feltételezhetünk az I. ház körül is. Talán csak a házak körüli kisebb térségben irtották ki a fákat a telep építői, ezt a területet azután a h á z i állatok állandó taposása is v é d h e t t e az erdő újabb hódításától. E. Mattheußer 40 m magas fák k ö z é, sűrű erdős területre helyezi a l e g t ö b b legidősebb vonal díszes települést a térségben, ahol így a széljárás, a szél pusztító ereje elleni v é d e k e z é s e v é d e t t területen aligha játszhatott komoly szerepet a házak tájolásában ( M A T T H E U ß E R 1991). így a nagyobb tájegységre j e l l e m z ő praktikus szempontok nem alakíthatták a szigorú északi tájolást. Mindebből tehát arra lehet k ö v e t k e z t e t n i, hogy a két házat nem klimatikus okok vagy a helyi adottságok miatt tájolták é s z a k r a, hanem ennek i n k á b b kulturális oka lehetett. M i n t a l á b b rész letesebben is látni fogjuk, mindegyik h a s o n l ó korú v o n a l d í s z e s településen ez a tájolás a j e l l e m z ő. Mindent ö s s z e g e z v e, a két l a k ó é p ü l e t b ő l és a hozzájuk tartozó g a z d a s á g i udvarból álló kis tele pülése, amelyet Kr. c ra k e l t e z h e t ü n k, a legkorábbi közép-európai gazdálkodó é l e t m ó d o t foly tató k ö z ö s s é g e k e m l é k e. K ü l s ő jegyei k ö z ö t t m á r meg találjuk mindazokat, amelyek hosszú é v s z á z a d o k r a m e g s z a b t á k Európa m é r s é k e l t égövi r é s z é b e n a ház építés módját. Arra a k é r d é s r e azonban, hogy az épí tészet praktikus elemcin kívül miért ragaszkodtak olyan indokolatlannak t ű n ő t u l a j d o n s á g o k h o z is, mint pl. a szigorú, k ö r n y e z e t r e való tekintet n é l k ü l i tájolás vagy a hosszanti árkok, m é g csak keressük a választ. Irodalom: ALRAM-STERN 1996 Alram-Stern, E.: Die ägäische Frühzeit, 2. Serie. Forschungsbericht Das Neolithikum in Griechenland. Wien. BÁNFFY 2004 Bánffy, E.: The 6 Mill ennium BC boundary in Western Transdanubia and its role in the Central European transition (The SzentgyörgyvölgyPityerdomb settlement). Varia Arch. Hung. 15. Budapest. BÁNFFY 2006 Bánffy, E. (ed.): Archaeology and settlement history in the Kerka valley -SW Hungary. Antaeus 28. BOELICKE 1982 Boelicke, U.: Gruben und Häuser: Untersuchungen zur Struktur bandkeramischer Hofplätze. In: J. Pavúk (ed.): Siedlungen der Kultur mit Linearkeramik in Europa. Internationales Kolloquium Male Vozokany. Nitra, COUDART 1998 Coudart, A.: Architecture et société néolithique. L'unité et la variance de la maison danubienne. Documents d'archéologie Française 67. Paris. H AMPEL 1992 Hampel, A.: Franklùrt/Main Niedereschbach. Ein th ältest-bandkeramischer Siedlungsplatz. I. Die Befunde. Bonn. HORVÁTH 1989 Horváth, F.: A Tisza-vidék újkőkori településrend szerének és háztípusainak áttekintése (Übersicht über das Siedlungssystem und die Ilaustypcn der Theißgegend im Neolithikum) ArchÉrt 116, IGNAT 1998 Ignat, D. F.: Gmpul cultural neolitic Suplacu de Barcâu (Suplacu de Barcâu. The neolithic cultural group). Timisoara. KALICZ - RACZKY Kalicz, N. - Raczky, P.: Siedlung der Körös-Kultur in Szolnok-Szanda. MittArchlnst 10-11, KÁRPÁTI 1960 Kárpáti, Z.: Die pflanzengeographische Gliederung Transdanubiens. Acta Botanica Acad. Sc. Flung. 6/1-2, K A U F M A N N 1982 Kaufmann, D.: Zu eigenen Ergebnissen der Ausgrabungen im Bereich des linienbandkeramischen Erdwerks bei Eilsleben, Kreis Wanzleben. In: J. Pavúk (ed.): Siedlungen der Kultur mit Linearbandkeramik in Europa. Nové Vozokany Nitra,
5 KAUFMANN 1983 Kaufmann, D.: Die ältestlinienbandkeramischen Funde von Eilsleben, Kr. Wanzleben und der beginn des Neolithikums im Mittelelbc-Saale-Gebiet. Nachr. aus Niedersachsens Urgeschichte 52, LENNEIS 1989 Lenneis, E.: Zum Forschungsstand der ältesten Bandkeramik in Österreich. Arch Korr 19, LENNEIS 1995 Lenneis, E.: Altneolithikum: Die Bandkeramik. In: Jungsteinzeit im Osten Österreichs. St.Pölten, LULEY 1992 Luley, FL: Urgeschichtlichcr Hausbau in Mitteleuropa. Grundlagenforschung, Umweltbcdingungen und bautechnische Rekonstruktion. Bonn. LÜNING 1988 Lüning, J.: Außengraben als Traufabstützung. In: Boelicke, U. - Brandt, D. von - Lüning, J. - Stehli, P. - Zimmermann, A.: Der bandkeramische Siedlungsplatz Langweiler 8. Rheinische Ausgrabungen 28. Bonn, MAKKAY 1992 Makkay, J.: Excavations at the Körös culture settlement at Endröd-Öregszőlők 119 in A preliminary report. In: S. Bökönyi (ed.): Cultural and landscape changes in South East Hungary I. Reports on the Gyomaendrőd project. Budapest, MAKKAY - STARNINI - TULOK 1996 Makkay, J. Stamini, E. - Tulok, M.: Excavations at Bicske-Galagonyás (Part III). The Notenkopf and Sopot-Bicske Cultural Phases. Società per la preistoria e protoistoria dclla regioné Friuli-Venezia Giulia. Trieste. MATTHEUßER 1991 Matthcußer, E.: Die geographische Ausrichtung bandkeramischer Häuser. In: Studien zur Siedlungsarchäologie I. UPA 6, Bonn. MEYER-CHRISTIAN 1976 Meyer-Christian, W.: Die Y-Pfostenstellung in Häusern der älteren Linearbandkeramik. BonnerJb 176, NIKOLOV 1989: Nikolov, V.: Das frühneolithische Haus von Sofia- Slatina: eine Untersuchung zur vorgeschichtlichen Bautechnik. Germania 67, NIKOLOV 1992 Nikolov, V.: Mittelneolithische Keramik aus Karanovo: typologische Charakteristik. In: Hommage a Nikola Tasié. Balcanica 23, NIKOLOV 1999 Nikolov, V.: Cultural and chronological problems of the Early Neolithic in present Western Bulgaria. Journal of Balkan Archaeology 1999/2, ÖZDOGAN 1997 Özdogan, M.: The beginning of Neolithic economics in southeastern Europe: an Anatolian perspective. EJA 5/2, PETRASCH 1984 Petrasch, J.: Typlogie und Funktion neolithischer Öfen in Mittel- und Südostcuropa. Magisterhausarbeit. Tübingen. PYKE 1996 Pyke, G.: Stratigraphy. Structures and architecture. In: R. J. Rodden - G. Pyke - Yiouni, P. - Wardle, K. A.: Nea Nikomedeia I: The excavation of an early neolithic village in Northern Greece The excavation and the ceramic assemblage. BSA Suppl. Vol. 25, Oxford and Northampton, RACZKY 1976 Raczky, P.: A Körös-kultúra leletei Tiszajenőn (Funde der Körös-Kultur in Tiszajenő). ArchÉrt 103, RACZKY - ANDERS - SEBÖK 2005 (2008) Raczky, P. - Anders, A. - Sebők, K.: Újkőkori ház kísérleti rekonstrukciója Polgár-Csöszhalom településéről (Experimental reconstruction of Neolithic house at the Polgár-Csőszhalom settlement). Ősrégészeti Levelek 7, SOÓ et al Soó, R. - Borhidi, A. - Kovács, M. - Csapody, 1. - Pócs, T.: Die Wälder und Wiesen West- und Südtransdanubien (Nyugat- és Délnyugat-Dunántúl erdei és rétjei). Acta Botanica Acad. Sc. Hung. 15/1, STADLER-CARNEIRO BÁNFFY 2006 P. Stadler - A. Carneiro - E. Bánffy: The radiocarbon dates for Szcntgyörgyvölgy-Pityerdomb (pp ) In: Bánffy E. (ed.): Archaeology and settlement history in the Kerka valley - SW Hungary. Antaeus 28. THISSEN 2000 Thissen, L.: Early village communities in Anatolia and the Balkans, cal BC. Studies in chronology and culture context. PhD Dissertation at the Leiden University. WINN - SHIMABUKU 1989 Winn, Sh. - Shimabuku, D.: Architecture and sequence of building remains. In: M. Gimbutas - Sh. Winn - Shimabuku, D.: Akhilleion. A Neolithic settlement in Thessaly, Greece, BC. Los Angeles,
6 The earliest neolithic architecture in County Zala - a reconstruction of the homesteads at Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb The earliest L B K settlement at S z e n t g y ö r g y v ö l g y Pityerdomb consists o f t w o houses w i t h their yards, workshops and pits around. The two homesteads were located at a certain distance from each other, possibly divided by a wooded area. Though the Pityerdomb pottery can be perfectly derived from the late Balkan (Starccvo culture) ware and meanwhile, its flint types have much in common w i t h the local late mesolithic industry, both buildings show up all features o f a third cultural formation, belonging to the highly canonized central European L B K architecture. The reconstruction o f the houses is a result o f a thorough experimental and technical analysis together w i t h my graphic artist colleague Zsolt Réti. The stages o f this work as well as an attempt to reconstruct the way o f building the houses is described in the study. Even though the m i d - 6 t h Millennium B C wet and cool climatic conditions w o u l d make it necessary to hypothesize a steep and massive roof structure, the lack o f systematic postholes does not allow us to reconstruct the roof pitched more than the minimal angle o f 30 degrees. The burnt daub fragments pre served the t w i g wattled construction o f the walls that may have been ca cm thick, but according to the daub amount found as a debris, could not be very high. The entrances o f both buildings were probably on their southern side, whereas in the case o f House 1 it was deepened, as it w o u l d have been too l o w otherwise. The long ditches aside the houses were to their twot h i r d almost immediately refilled: thus, the function o f these long pits ( L ä n g s g r u b e n " ) remains enigmatic as they could not be made for draining rain water or pro tecting the house walls from animals. A n interesting observation is the remains o f a kind o f eaves support at the north eastern side o f House 1, observed in L B K b u i l d i n g s o f N W - G e r m a n y as w e l l. As to the fireplaces, the hearth found not only outside but also inside House 2 let us consider to assume changing cooking habits due to the less advantageous climate i n the Western Carpathian Basin. Translated by Eszter kép: A Nyugat-Dunántúl a három mikroregiós kutatási terület feltüntetésével és a fontosabb kora neolithikus lelőhelyekkel Fig. 1 : Western Transdanubia, the three microregional research areas with major mesolithic and early neolithic sites Bánffy
7 2. kép: Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb: a telep házainak alaprajza Fig. 2: Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb: ground plan 3. kép: Szentgyörgy völgy-pityerdomb: az 1. ház cölöpszerkezete Fig. 3: Szentgyörgy völgy-pityerdomb: timber structure of House 1
8 4. kép: Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb: az 1. ház cölöpszerkezete az északkeleti oldal ercsztámasztó gerendáival Fig. 4: Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb: timber structure of House 1 with post supporting the caves on its north-eastern part 5. kép: Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb: az 1. ház falszerkezete Fig. 5: Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb: House 1, the walls
9 6. kép: Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb: az 1. ház rekonstrukciója Fig. 6: Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb: House 1, reconstruction 7. kép: Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb: a település rekonstrukciója Fig. 7: Szentgyörgyvölgy-Pityerdomb: the site, reconstruction
10
17 2008 ZALAEGERSZEG
17 2008 ZALAEGERSZEG Közlemények Zala megye múzeumaiból Mitteilungen der Museen des Komitates Zala Publications of the museums of Zala County Szerkesztőbizottság: HORVÁTH LÁSZLÓ, MÜLLER RÓBERT, NÉMETH
RészletesebbenElõzetes jelentés a Kaposvár 61-es elkerülõ út 29. számú lelõhelyén, Kaposújlak-Várdomb-dûlõben 2002-ben végzett megelõzõ feltárásról
Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 165 178 Kaposvár, 2004 Elõzetes jelentés a Kaposvár 61-es elkerülõ út 29. számú lelõhelyén, Kaposújlak-Várdomb-dûlõben 2002-ben végzett megelõzõ feltárásról SOMOGYI KRISZTINA
Részletesebben2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda
Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban
Részletesebbenzetes házait tártuk fel. (ENDRŐ DI 2002/2, ) A Duna fő ágától körülbelül 250 méterre húzódó, négyzetméter nagyságú területen
Az Albertfalva, 6-os számú főút bővítését megelőző régészeti feltárás eredményei The results of the excavations preceding the enlargement of route 6 by Albertfalva (Budapest, XI. ker., Hunyadi János út,
RészletesebbenVELENCEI ÜVEG TÁL A KÁROLYI PALOTA UDVARÁN FELTÁRT TÖRÖK TÁROLÓBÓL
BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVII. 2003. ZÁDOR JUDIT VELENCEI ÜVEG TÁL A KÁROLYI PALOTA UDVARÁN FELTÁRT TÖRÖK TÁROLÓBÓL A Károlyi palota (Budapest, V Károlyi Mihály utca 16.) udvarán 1997 őszén rövid szondázó
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
Részletesebbenü ö ö ő ü ó ó ú ó
ö ö ő ü ü ü ő ö ü ö ö ő ü ó ó ú ó Ő Ö ü ö Ö ó ü ü ü ö ö Ö ó ó ü ö ó ő ü ó ü ő ó ő ó ü ö ö ö í í ó ő ú ü ö ö ó ü ö ő í ő ő í ő ü ó ő ü ű ö ú ó ú í ü ó ü ö ó ó ü ö Ö ó ő í ó ő ü ö ü ő ö ö ö ö Ö Ó ő ü ü ó
Részletesebbení ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é
ű ű ö é ő ó í ö ő ü é ő é ü ő ö ő ö é é í ö ő ö ó ő é ó í ö ő ü é é é é é ő é é é é í ő ö é é ő ű ő ö í ö é é é Ö ű ú ő é é ű ő í ü ö é é ő ó ö ö ő é é é é é é é é é é ő ü í í é ú í í í Ú í é ú é ő ó ó
Részletesebbenö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó
ö Ö ó ü Ú ú ű ó ú ü ö Ö ü ó ü ü ó ó ö ö ó ó ö Ú ö í ó ö ö ö í í ú ü ó ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó ó ó Ó Ú ö ú ó í í ú ó ö ü ü Ö ó ü ü í Ö Ö ú
Részletesebbení í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó
Á Á Ó Ö Á í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó ó í í ó ó ű ű ö ű ú í ö ó ó í ó ó ö ö Ü ú ó Ü ö ö í ö í ó ó ó ű í ó ö ö í í ö ö í ö Í ó ö í ö ö ó ó ö ö í ó ö ö í í ö í ú Í
Részletesebbenő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö
Í Í Ő Ó Ü Ö Ő ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö ő ö ő Í ó ö ó ú Í Ö Í ÍÍ É Ó Ü Ü Ó Ó Ö É Ö ő ö ő ű ó ö ú Í Ö Í Ö Í Ö Ó Ó Ó Ó Ü Ö Ü Ü É Ú Ö Ó Ó Í Í ő ö ő ű ó ö ó ú É Ö Í Í ÍÍ Í Í Í É Í
Részletesebbení ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á
Ö ü ó Ö ü ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ü í í ü ü ü ü ó ü ü ú ó ü ü ü í ó í ü ü í ó í ó í ó ó ó ó í ó ó ó í í ó ü ú É Ö í í í ú ó í ü í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó
Részletesebbenö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó
ü ö ö Ö ü ü ö ö Ö ö ó ö ú ó ü ö ö ö Ö í ó ü í í ü ö í í ó ó ü ö ü ö ö ü í ó ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó ö ö Ö ü í ö Ö ö ö ó ü í ö ó ó ü ö ó í ü ü ü ö ö ü í ü
Részletesebbenű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó
ü ű ú ü ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó ü í í í í ó ü ó Ö ó ü Ö í ó ű ó ó ó Ö Ö ó ó í í Ö Ö ó ó í Ö ó ű í í ü
Részletesebbené ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü
é í ü é ö é é ő ü é é é ú é ó Í é é ő Í é ó ö í é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü é ö ő
Részletesebbenű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á
ü ű ü ú ű í ú í ű í ú ú ú ú ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á ű í í í Á ü É í í Ö Ö Á í Á É Á ú ú ú í ű í ú ű í í í É í í É í ű í ü í ú ű í ű í É í Ú í í í ű í ú ű í í í ü í í ú í ú í Ö ű í í í ü ü Ő í í
Részletesebbenú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü
ű ü ü ú ü ú ú ű ü ú ú ü ü Ó Ö Í ü ú ú ű Ö ú ú ú ü ü ú ÍÍ ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü ü Ü ü ü ú ü ű ü ü ü Ü ú ú ü ü ü ü Í ü ü ú ű ü ü ü ü ü ü Í Í ü
Részletesebbené ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é
é ű ö Ö é é ö ú é é é é ö ö é ö é é é ö ö é é é ö ö é ű é é ö é é é é é é é é é é ö é ö é é é ű ö ű ö é é é Ö Ú Í é ö é é Ő ö ö ú é é é é é é é é é é ű é é é ú é é é ű ú é é é é é ö é ö é ö é é ö é é é
RészletesebbenÍ Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö
Ö É Ö Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö Ü Ü Á É Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ú Í É Ó Á Ü Á É Á Ü Í Í Í Í Ü Í Í Í Í Í É Ö Á Í Á Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Í Í É Í Í É É Í Í Í É Í Ü Í Ü Á Ü Ü
Részletesebbenó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó
Ü Ű Ö É Á Á ö É É Ö Ú Ü ö ü ő ő ö ő Á ő ó ő ü ü ö ö ú É ű ó ü ű ö ú ü ö ó ö ö ü ű ö ó ó ö ö ö ö ü ű ö ő ö ö ó ö ö ő ó ő ü ő ó ő ö ö ő ü ü ö ő ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó
RészletesebbenÉ Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő
ő Ü É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő ő ő ú ő ő ő ú ő ü ú ű ő ű É Í ő É Ü Í ő ü ő ő ő ő ő ő ú ü ű ő ú ő ű ő ő ő ű ő ű ő É Í Ú Ö Á Á É Á Á Á Ő Á É Á Ö Á Ö É É É ü ő Á ő ú ü ő
Részletesebbení Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó
í Ú Á Í í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó í Ó Ó í ő ó Í í í í Ó í ó í í Ő É Ú Ű Í É Á ó Á É É ó ó í É Ü Í ő í ó í ó í Ő Ő Á Ó Ó Á É É Á Á É É Ő Á Ú É í ó Á í Á í í ő í í Ő Ő É Ú Ű Í É Á ó Á É Ö Í Í É ó ó í Ú
Részletesebbenö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü
Á Ó ö ü ü ü ú ú ü ü ö ü Ő ö ö ö ü ú ü Á ö ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü ö ö ü ü ö ü ö Ó ö ö ü ü ö ü ö ú ö ú ü ö ü É É Á ü ű Ö ű ú ö ö ú ö ú ö ú ö ű ü Ö ö ű ü ú ö ü ú ű ö ű ú
Részletesebbenó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö
Á Ö É Á É Ő Ü Ü ü ö Ö ü ú ö í ü ü ó ó Á ö ó ö ö ö Ö í ü ü ü í í ü ü ö ü ü ü ü ö í ó ó Ő ó ó ö ó ö í ü í Í ó í ó ö í ó ó ö ó ó ö ó ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í
RészletesebbenÜ
Ó Á ú Á É Ü Ö Ö Ö É É É Ö É Ü Ö É É É É É Ó Ö Ó Í Ö Ö Ö Ö Í Ö Ö É É É Í Ö Ö É Ö Í Á Ó Í Á É É Ó É Ú Á Í É É É Ö Ö Ó Ö Ö Ö Ö Ó Ó Ó Í Ü Ö É É Ö Ó Ö Ó ö Ö Ö Ö Ö Ö Ó Ü Ö Ó É ű É É É É É É É É Í Ö Ó Ö É Ö Ö
Részletesebbenö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü
ú Ö Ú ú ú ó Ő Ö ü Ú ú ö Ö Í ó í ü ü ó ó ó Í ö ö ö ö í ü ó ö ü ü ú í ű ö ó ó ö ö ö ű ö ó ó ö ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü ü ö ö ó ó Í ü ö ó ú ü ü ö ó ö ö Í í ó ó
Részletesebbenő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó
ö ú Á ő ű ü ő ó ö ö ú ö ú ü ó ó ű ö ú ó ó ó ő ö ö ő ú ó ö ö ő ő ő ő ö ű ü ü ü ő ü ü ő ő ü ó ő ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó ó ü ű
Részletesebbenö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö
ö ö Ő Ö ü ö Ö ü ü ü ó ö ö ö ü ö ú ü ü ö ö ú ú ö ú ó ú ó ü ú ú ú ú ó ú ö ú Á ö ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö
RészletesebbenÖ Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő
ű É ű ű É Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő É Ó Ó É ű Ö ű Ö ű ű ű Ú Ú Ö ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű Ú É É É É Ö Ö Ú Ö É ű ű ű ű ű ű ű Ó ű Ö Ö ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ü ű ű ű ű Ö ű
RészletesebbenÍ Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú
ű É Í Á Á Á Ó É Á Á Ó Í Ö Á Á Á Ö ü Í Ó Í ű ű ü ú Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú ü Í ú Ü Ű Ó Ó Í ú Í ú Ö Ó ü Ü ü ű Ó ú Í ü É Í Í Á Á Ó Í Á ú Ö Í Ó ú ú ú Í ú ú ű ú Ü ü ü Í Á ü ú Í ú
RészletesebbenÉ Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í
Í É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í É Á É Í Í É É Í Í Í Á Í Á Á ö ó ö ö ő ő ő ö ö ó ő ű ö ö ö ö ü ö ö ö ü ü ó ö Á ó ó ö ö ő ő ő ő ö ó ü ó ó ó ó ó ó ö ü ü ó ö Ó Í Í É É
Részletesebbenő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő ő ü ő ő ű ü ő ű ő ő ő ő ü ő ő ő ü ő ű ő ő ő ü ő ü ő ő ü ű ő ő ü ü Á ő Á ű ű ü Á ő ű ű ő ű ű ü ű ő ő ő ü ő ű Ó ü Í Á ő ű ő ő ő ő ü
RészletesebbenÍ Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö
ö ú ö ö ú ö ú Ü ő ú ő ö ő ő ő ö ö Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö Ú ő ö ő ő ő ö ú ú ú ő ö ő ö ő ő ő ö ö ö ö ő ő ö ő ú ő ö ú ö
RészletesebbenÍ ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü
Í Í ö ú ö ö ö ö ű ö ö ö ö Í ű ű ö ü ú ö ú ú ű Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü ö ú ü ü ö ú ö ű ö Í ű ú ú ö ú ú ű Á É Á ö ű ú Í ö ö ü Í ú ö ú ö ö Í ű ö Í ú ö ö ö Í ö ö ö ö ö Í ö ö ö Í ö ö ö ö Í ű ö Í ú ö Í ö ö ű
RészletesebbenÖ ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü
Ö ő ü Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü ü ő ő ő ú ű ő ő ú Ö ő ü ő ő Ö ő ü ő ő ő ő ő ő ü ü ő ő Ö ő Í Ö Ö Ö ü Ü Ö ő ő Ö ü Ö Ö ü Ö Ö ü Ö Ü Ö ü ü ü ő ű Ö ő Ö ü ü ü ő Ű
Részletesebbenú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü
ü ü ü ú ú ü ű ü ű ü ü ű ü ü ü Í ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü ú ü ü Á ű ü ü ü ü ü ü ü ú ü ü Í ú ü É Ö Ö ú Ö Ö Ö ú ú ü ú Á Ö Á ú É ü ú ú É ú ú ú Ü ü ű ú ű É ú ű ü ü Á ú É ü ű ü ú Á É É ú ü Ö Ö Ö ú ú Á Ö
Részletesebbenü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö
Í Á Ö Ú Á Á Ó Á ö ú ú ö ú ú ö ü ü ű ü ű ö ö ü ű ö ü ö ú ö ü ú ö ö ü ü ö ü ű ö ö ü ű ö ö ú ö ö ú ú ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ű ö ü
Részletesebbení ö Á ö ö ö Á í ö ű ü í í ű ö ú ü íí ö ű ö ü ú ü ö í ü ű í ö ö ü ü í ö ü ö ű ö í ű ü í ö í í ü í Á Á í í ü ö ö ü ű í í ö ö ü í ű ü ö í ö ű ü í í ű ö í í í ö ö í ö ö ö ö ö ö í í ű Á Á Á Á Á í í ú í ö ö
RészletesebbenÉ ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű
ő ő ű ú Á ő ű ő ő ő ő Ö Ö Í Á É Á ő Ö Ö Í ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű ő ű ő ú Á ő ű ő ő ő ő ő ő Ö ő ú ú Ö ő ő ű ú Á ő ú Ó ű Ó ú ú ú ő ő ú ú ő ő ú ő Ú ú
Részletesebbenű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü
ű ö ű ö ü ú ú ú ö ö Í ú ü ú ú ö Í ü ö ü ü ö ü ö ü ü ű ö ü ü ö ü ú ú ú ú ú ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü ű Á Í ű ű ö ü ö ü ü ú ű ö
Részletesebbení í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó
Í ö í ú ú ó ú Ö ü Ú ú Ö ü ó ü ó ö ö ó ó ö í ó í ó í Í ó í ö ö ö ó í ü ó ö ü ü ú ó ó ó ó ó ó í ó ó ó í ú ó ó ó ó ó í ü í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó
Részletesebbenő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü
ő É ő ő ő ő É Ü Ö Ö Ö Í Ö Ö Ö ő Ó Ó Ö Ö Á É É É ő Á É Á Á Ú Á Ú Ö Ö Á Ú Ö Á ű Á ú ő ő ü ü Ó ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü ő ő ő ő Á ü ú ú
Részletesebbenú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü
Ü ú ű ű ú ű ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ü ü Ú ú ü ű ü ú ű ö ű ú ö ö ö ö Á ú ú ű Á ú Á Á Á ü ö ö Á ö ö ü Á ú Á ú Á Á Ö Á Á ö ű ö ö ü ú ü ú ö ú ű ú ú ü ü ü ü ű ű Ő ú ö ű ú ú ű
Részletesebbenü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö
Ü É ű ü ü ö Í ü ö ö ü ű Í Í ü ű ö Ö ö ö ö Í ü ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö ü ü ü Í ü ö ö ö ö ö ö ö ü Í Í ű ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ü ö ö ö ö ü ü ű ü ö ö ö ü ö ü ű ö ü ö ö ű Í ü ü ű Í ö ü ö
RészletesebbenÜ ű ö Á Ü ü ö ö
Í Í Ü Ú ö ú Ö Ü ű ö Á Ü ü ö ö ú ü ü ö ü ö ö ö ö Ü Ü ö ö ö ö ö ü ü ö ü Ü ö ú ü ö ü ö ű ö ű Ü ü ö É ö ü ü ö ö ö ö ö ö ö ö Ó ö Ü ü Ü ü ü ö ö ö ö ö ö ö ú ü ö ű ü ö ú ű Ü ö ö ö ü Ü Ü Ü ú ö ö ü ű ö ű ö Á Á Í
Részletesebbenű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í
ü ö É ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í í í ö Á í ű í ü ö í ű ö í ú ű í ű ü ö í ű ö ű ö ö ű ö
Részletesebbenó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í
ö Ö ü ö Ü Ö Ö ü ú í Ó ü ü ö ó ö ö Á ó ó ó ü í ö í ö ö ó ö ö í í Ő í ó Ő ü ú ó ö ö ó ö í ü ó ó ö í ó í ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü
Részletesebbenú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü
ü ü ü ü Ó í Ó Éü í ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü ű ű ű í ü ő ű ü ü ő ú ú ő ü ő ő ő ü ú ű ú ú ú ő ő ú ő ő í ú í Ó ú ü ő ú ú ú ű ú ú Ű ű ő ű ű ő Á ü í ü ú ü í ú ő ú ő ű ő í ő ő
Részletesebbenű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á
ü ű ú í í ü í ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á ó ű ó í Á í ó ü í ó ó í ü ü ű ó í ü í í ü í í í ó í ó í ü ó Ó í ó ó ó í í í ü Í ó ó í í í í ó í í
Részletesebbenő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő
ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ü ü ü ü ü ő Ö ő ő ő ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ű ő ú ü ú ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ű ő ü Á ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ú ő ő ő
RészletesebbenÍ Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü
É Á í É Á Á ü Ú ű í Í Í Ü ü ú ü Í ü ü ü ü Í ü Í í ü ü ü ü ü ü ü ü ü í Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü Í Ó Í Ó ü ü ü Í ü ü É ü ü ü ü ü É ü ü Í ü ü ü Í Ó Í Ó í Á í É ü í Í ü í Í í í ü ü É ü ü
RészletesebbenÉ ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű
É É É Ó Á É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű ü ű ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ü ú ü ö ö ö ö ö ü
Részletesebbenű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű
É Á É É Ó Á ű Á ű ú ú ű ű ú ű ű ú Á ú ű ú ű ú ű ú ű Á ű ú ű ű Ö Ú Á ű ű Á ű ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű ű ú ű ű ű ű ű ú ű ű ű ű ű ű Á ú ű ű ú ú ű ű ű ű ű ú ű Á ű ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ű Ö ú ű Ö
Részletesebbení í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő
É Á Á ő ü í ü ü í ü ő ü ő ü ü ü í í í í í ü í í ő í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő ő í ő í ű ű í í ü í í ő í í í í í ű í ő í í í í ü í ő í ő í ü í ű ő ű ü í ü ü í ő ő ü ő í í Ö ü í ü ü
RészletesebbenÉ Ö Á Í Á Ó Ö ü
Ö ű Ö ő ü ő ő ő ű Ö Ö ü Á Á É Ö Á Í Á Ó Ö ü Ö ű ű Ö ű ű ú ű ű ú ú ő ő ü ű ű É Ö ú ű ő ű ű ú ő ü Ö ú ú ő ő ú ű ü ő ü ű ú ú ű Ü ő ő Ó ü É Ó Ö Ö ú ü ü ü ü Ű ú Ö Á ü É Ó ű Á Ö Á ű ü ú Ö ű ű ű ü ő ő ő Á ő ő
Részletesebbenö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í
Á ö Á Á É Ö í ö Ö Á Ó Ű ú ű Ü ö ö ú ö ú í ö í ö ö ö í Ö ö í ö Ő ü ö ö í Á Ö Ú ű Ö í Ö ö ö Ö ü ű ö ű ö Ö ü ö Ö Ö Ö ö í ö ö Ö ö í Ö ö Ú ö ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü
Részletesebbenű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö
Á É í ü í í í ü í í ö í ű í í í í í í í í í ü ő ö ö ö ű ő ö ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö ö ő ő ő ö ö Ű ú Á ö ú ú ö ü í ő ő ú É í í ő ö í ö ú í ő ü í í í í í ö í ű í í í í í í í í í ü ő ö ö ö ű ű ő ű ü í Ö
Részletesebbení ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő
ö Ö ő ü ü ő Á ü ö ö ő ő ű ő ü ő Ö ö ő í ő ö í ö ö ő ő ö í ú Á Á Á í Á í ü Á ő í í ő Á í ő ő ú ő ö ö ő Í í ő ő í í ö í ő Ó ő ő í ö ő ő ü ö ö ő ö í ö ő í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö
Részletesebbenü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő
ő Á Á Á Ű Ö É Á Ö ő ő ő ű Ö ű ú ő ü ű ü ü ő ü ő ő ú í ü í í ü ő í ő ő í ő ő í ő ő í ü ő í ű ő ü ű ő ü í ü ü ő ü ü í ü í ü ü Ú í Ő Í ü ő ü ü í Ö í í ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü
Részletesebbenmár mindenben úgy kell eljárnunk, mint bármilyen viaszveszejtéses öntés esetén. A kapott öntvény kidolgozásánál még mindig van lehetőségünk
Budapest Régiségei XLII-XLIII. 2009-2010. Vecsey Ádám Fémeszterga versus viaszesztergálás Bev e z e t é s A méhviaszt, mint alapanyagot nehéz besorolni a műtárgyalkotó anyagok különböző csoportjaiba, mert
Részletesebben7 th Iron Smelting Symposium 2010, Holland
7 th Iron Smelting Symposium 2010, Holland Október 13-17 között került megrendezésre a Hollandiai Alphen aan den Rijn városában található Archeon Skanzenben a 7. Vasolvasztó Szimpózium. Az öt napos rendezvényen
Részletesebben36% more maize was produced (Preliminary production data of main crops, 2014)
Release date: 22 January 2015 Next release: 26 January 2015. Vital events, January November 2014 Number 13 36% more maize was produced (Preliminary data of main crops, 2014) In 2014 the of all major crops
RészletesebbenTúl a mélyponton a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, I IV. negyedév
Közzététel: 2015. február 24. Következik: 2015. február 26. Beruházás. 2014. IV. negyedév Sorszám: 29. Túl a mélyponton a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I IV. negyedév 2014-ben 8358
RészletesebbenJELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL
JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és
Részletesebbenő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő
Á ő ő ű í ú ő ő ő ő í í í ő ő ő ő í ő ő ő ű í ő ú í í Á ű í ő ő ő ő í É í í ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő í ő ő ű í ú í í ű í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő ő í É í í í í ű ő í í ő ú ű í ú í
Részletesebbení ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í ü ü ö í ö ö ö ü í í ű í ú ö ö ö ü ö ö ú ö ö ö ü ö ö ö ö
ö í ű ü ú ü ü ü ö ü ö ö ö í Ő É ö ö ö ü ö ö í í ö ü í ö ö í í É ö ö ű í Á É É ö ö í ö í í ü ö í É í í í ú ú í ű í í í ű ö ü ü ö ú ű ú ö ö í í í ű ö ü ü ö ö ö ö í í í ű ö ü ü ö ü ö í í í ű í ö í ö ö ű í
RészletesebbenÍ Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é
é é é Í Ó é é ü ő é é é ű ő ő ű é ő Í Ó ő ü é ő é ü é ő é é é é é é ú é ú Í Á é é é é é ű é é é é é é ú é ő é é é é ú é é é é é é é é é é é é é ő é é ő Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é
Részletesebbenú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü
í ú ü ú ö ú í ü í ű ö ü ü ú ú ö ú ö íö í ú ü ö í ú ú í ü ü í í ö í ö í Ö í ű ü ü ö ú í ű í í ú í ö ö ú í ö ö ö í ü í ö ö í ű ű ö ö ü í í ű ö í í ü ö ü ü ö ö ö ö í í ü ö ö ö ö ü ü í í ű í ö ö ö ú ú í ű
RészletesebbenÚ ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é
ö é Ö í é ü Ú ú é Í Ú ú ö é Ö é ü é ü ö ö ö ü ö ö é é ö é é é é é ö ö ö ö é í ü é ü ö ü ü ú é ü Ú ú ö é Ö ö é é Ú ú ö é ö é Ú ú ö ű ö ö ű ö é ö ö é í í Ö ö í í Á Á Ó é ű ü é é ü ú é ü é ű ü é Á Á Ú ú ö
RészletesebbenÁ Ó É É Ú É ő í ő ő ö ő ö ő í ö ö ü í ő í ő ö ű ő í ü ü ő í ö ő ü ő ú ü í í ű ü ő ő ő í ö í ú ö ő ö ü ő ő ő É
É É Á Á Á É Á É Á ő Á ő Ő ő Ú Á Á Ő Á É Á Í Á Á Ü Á É É í Á ő Á Ó É É Ú É ő í ő ő ö ő ö ő í ö ö ü í ő í ő ö ű ő í ü ü ő í ö ő ü ő ú ü í í ű ü ő ő ő í ö í ú ö ő ö ü ő ő ő É ő ú ő ö ő ő í ő ö ő ö ü ö ű í
Részletesebbenó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü
ö Ö Í Ú ú Í ó ú Ó ó Ú ú ö Ö ü ú ó ü ö ö ö ó ö ö ó ó ó ö ó ó ó ó ö ö ö ó ö ü ü ű ö ú ó ü ű ö ó ó ó Ú ú ö ű ö ó ó ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ü ö ü ó Á Á Ő ű ü ó ó ó Í ó ü ú ü Á Á ű ö ó ó ó ó ö ü Ö ö Í ö ű
RészletesebbenÁ ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú
ú Á ú ű ú ú ű ú ű ű Ö Í ű ű Í ú Í ú Á Í ú ú ú Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú Ö Í ű ű Í ű Ö Í Í Í ű Í ű Í ú ű ú Í Í ú ú ú ú Í ú Ü Á ú ű ú ű ű Í Í Í ű ú Ö ú ű ű Í Í Í Í ű ű Í
Részletesebbenö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é
ö é ü ö ö Ö ú é ü ü é é é ó é é é é é ó é é Ö ö é é ó é é ó é é í é é ö ó ó ó ö ö ü é é ü é í ü é ö í é é é é é ü é ó é ü ö í í ó í ü Í é é é ü é é é ü é é ü ö ö ó ó é é í é é é é é é é Ö í ó é í ö é é
RészletesebbenÁ ó ó ö ó ó ó ö ó ó ö ü ö ó ü ö ó ü ó ö ó ü ó űö ú ü ö ú ó ó ó ő ü ö ö ó ö ó ó ó ó ö ó ő ú ü ö ó ö Ú ü ó ü ő ö ü ö ö ó ó ü ő ő ó ő ü ó ó ó ö ű ő ő ű ü
Ü ö ő ó ó ó ü ö Ó ö ú ó ó ó ő Ü ó ó ú ü ő ó ó ő ö ó ó ó ö Á ú ó ó ö ó ó ó ó ö ó ó ó ó ö ö ö ó ü ö ó ú ű ó ó ö ö ú ő ó ó ő ö ü ó ó Ő ó ó ö ö ö ö ó ó ü ö ö ő ő ó ö ö ó ó ü ű ö ű ö ű ó ú ü ö ó ö ó ó Á ó ó
Részletesebbenö ö É ő ó ó ő ü ó ó Ü É É ö ö ó ű ü ó ó ö ű Í ö ó ö Í ő ü ü ö ö ő ö ó ö ó ó É ó ő ö ö ó Ö ü ő Í ű ó ő ü ő Ó Ö ű Í ó Ó ő ő ö ő ő ő ö
ö ó ó Ü É Ö Ö ó ó ü ü Ó ó ó ü ő ő ü ő ő ó ő ó ó ő ó ó ő ó ó Ó ü ő ó ó ó ő ó ű ő ö ü ö ü ü ő ó ű ű ő ö ö ó ó ó Ö É Ó ö ö É ő ó ó ő ü ó ó Ü É É ö ö ó ű ü ó ó ö ű Í ö ó ö Í ő ü ü ö ö ő ö ó ö ó ó É ó ő ö ö
Részletesebbenö ü í ú í ö ö í ú ü í ü ö í ú ö ü í ö ü ö ö ö Í ö ö
ö ö ü ü ö ö ü ü ü ö Í ö ö í ü í ü ü Í í ö ü í ú í ö ö í ú ü í ü ö í ú ö ü í ö ü ö ö ö Í ö ö ö í ü ü ü ü ö ü ü ö ö ö ü Ó ö ö ü í ö ö Ó ö ö ö ö ü ö ö ü ü í ö ü ü ö ö É ü ü ü í ü ö Í ö ü í ö ü í ö ö ö í ü
RészletesebbenÉ É Í É É ö Í í í í ű ü ö í í Í
Í É Í É ö ü í í ö ö Í ö í í í í ű ü ö í Í É É Í É É ö Í í í í ű ü ö í í Í Ő Í Í ö ü í í ö Í ö Í í í í í í í í í í ű ü ö í í í ö Í ü í í ö ö Í ü ö ü É ú í ű ü ö í í Í É ö ú ü í Í í ö ö Í ö ö ö ü ü ú ű ü
Részletesebbenü É ü Ö ü ü ü Ü ü ü Í
ü É ü Ö ü ü ü Ü ü ü Í Ü É Ö ü Í Ü Ü ü É Ő Ö ü Ö É É Ő Ü ü ü ü Ö ű Ö ű Ö ú Ó É Ö ü ü ü ü É Ö ű ü ü ü É ü ű Ó Ü ü ü Ü ű ü Ó ű ü É É Ö ű ű Ö ű É Ö ű ű ü Ö ü ü ü ú Ü Ő ü Ö ü Í Ő ű É É É Ö ü ü ü ü Ü É ű Ú Ő
RészletesebbenÉ ó Í É
É Ó É É É Í ő É É ó Í É ó ú ú ó ö ű ő í ó ó í ü ű í Í ő ú í í ő ő ó ő ö ó ó ő ó ő ő ö ó ő ó ö ö ö ő ö ó ö ő ő í ó í í ő ó ú ó í ő ű ö ő Í ő ő ó ö ü ö ő ó ő ó ő ő ő ó ó ű ö í ő ö ö ö ő í ö ó ö ö ő í ü ú
Részletesebbenü ö í ü ö í ü ö ű í í í ö Ü í ü ü ö í í ü ö í ű í ö í í ú ö ö í í ü ű ö ü í í ü í ü í í ö ü í ö ö ü í ö ű ö í í ö ú ö í ö í ű ö ö ö í í í í ö ö
ú ö ü ű í ü ö í ü í É É É Ő í ü ö ü ü í ü É ö í í í ü ö ö ű ö ü ö í ü ö í ü ö ű í í í ö Ü í ü ü ö í í ü ö í ű í ö í í ú ö ö í í ü ű ö ü í í ü í ü í í ö ü í ö ö ü í ö ű ö í í ö ú ö í ö í ű ö ö ö í í í í
Részletesebbenő ü ó í í í ő ó Ó í
ő ü É Ö É Ü É í í í ó Ö ü ő ó ó ó ő Ö ő ü ő ü ó Ö ő ű Ó ő ó ű ő ü ő ő í í í ő í í í í í í ő ü ő ó ü í í ő ó Ö ó ú ő ő ő É í ü ó ő ő ő ü ó í í í ő ó Ó í Ö ő ü ő ó í í ó í ő ő ő ó ő ő ü ó í í ó Í í ő ó ő
Részletesebbenö ű ü ü ö ü ö ö ü ö ö Í Ö ö ü ö Í ű ö ű ü ü ö ú ö ű ü ü ö ö ö ü ű ü ö ü ű ű ú ö ö ö ű ü ú ú
ö É Ő ü ü ű ö ű ű ö ű ö Í Ó Ö É É Ó É ú ü ü ú ö ű ü ü ö ü ö ö ü ö ö Í Ö ö ü ö Í ű ö ű ü ü ö ú ö ű ü ü ö ö ö ü ű ü ö ü ű ű ú ö ö ö ű ü ú ú ö ö ű ö ű ö ű ú ü ü ö ű ü ö ü ű ű ú ü ö ö ö ű ü ö ö ö ö ö ú ú ö
Részletesebbení ö ó í ö í Í ó ú ó ö ű ó ű ö í ó ó ó ó ó Í ú í ó í í ó Í ö ö ú í ú ó ö Í ó ó Í í ó ó ö ö ö ö ö í ö ó ű í ó ó ö ú ó ó ö ö ó í ö ö ó ó ö ö í ö ó í ű ö
É ó É ó ö ö í ö ó ó ó ö ö ó ó ö ö ó ó ö ö ö í ó ö í ó ó ó ó ó ö ö í ö í ö í ű ű ö ú ö ö ú ö ö ö ö í ó ó ó ö ö í Í ó ö ö ö ö Í Ü í í ö ó í ö í Í ó ú ó ö ű ó ű ö í ó ó ó ó ó Í ú í ó í í ó Í ö ö ú í ú ó ö
RészletesebbenÍ ü í í í ü ű ű í ü í ü ü ű ü í ü í ű ü ü ű Ö ü ű ü í í ü í í ű ü ű í í ű ü í ü í í ü ü í ü Ú í ü í í í ű ű í ű í í í ü í í í í í ü í í ü í í í í ü í í í ü í í ü í ü ü ü ü Ó ü í ü í ü ü ü í ű í í ü ű
Részletesebbenü ű ü ó ő ó ű ú ő ó ő ű ü ó ő ó ő í ő ó ó ő ő í ó ő ő ü ó ű ü ó ő ő Ö ő ü íí ő í ű ü ó ő ü ő í ő ű ü ó ő ő
Ő Ö ü Ö ő ü ó ü ő ü Ö ó ő ő ő ő í ó ő ő ő í í ü ő ő ü ü Ö Ö Ö ő ő í ü ü ő ő ő ő ő í ő í ó ő ő ő í ő ő í ő ü ő ű ü ó ő ó ű ú ő ó ő ő ü í ő ő ő ő ő ü ú ő ő ő í ő ü ű ü ó ő ó ű ú ő ó ő ű ü ó ő ó ő í ő ó ó
Részletesebbenű ö ű ö í í ö É ö ü ö ú ü ű ü ü ű ö ö ü ü ü ö ü ü ű ü ü ű í ü ü ö Ö ü í ű ö Ö ü ű
ö ü ö Ö ü ü í ö ű ö ű ö í í ö É ö ü ö ú ü ű ü ü ű ö ö ü ü ü ö ü ü ű ü ü ű í ü ü ö Ö ü í ű ö Ö ü ű ü ö ü ö ö í ü ö ö ü í ö í ü ü ü ú ö ü ü ü ű í í ü ü ö Ö ü í ö ü ö Ö ü ö ö ű ö ö Ö ü ö ö Ö ü í í í Ü ö í
Részletesebbenű í ú í ú í ü ü í í í Ö í Í É í ú í í í ű ű í í Í í í É í í í
ú ű í ú í ú í ü ü í í í Ö í Í É í ú í í í ű ű í í Í í í É í í í ü ú ú ú ú ú í ú ü Ó ü ü ü ü Í Í í ü ü ü ü ü ü É í ü ü ú Í í ü í í í ü ü í í ú ü í ü í í í ú ú í ü ü ü ü í í í ű ü í í É É í í í í Ü í í ú
Részletesebbenő ő ó é ő ő ő é ú é ő é é ú ó é é é í é í í é ű é ö é é é Ö ó í é é é ő ő é ö ó é Í ö ö ő é é é ő ó ó ú ö ó í ó ő ő é é ő ü ö é é é Ö é í í é ú ü é ö
ő ö é ü ö ö Ö é é ő ü ü é ő é é ó é é é ő é ő é ó ő ő é é Ö ö ó é ő ő ő ö ő ó ó ő ő ó ö ö ü é é ő ü é í ő ü ő ő í Í é ő ö í ő ő é ő é é é ő ü é ó é ü ő ö í ő í ó ő í ü ö ő ő é ö ó é ö ö ö é é é ő ő ő ú
Részletesebbení ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í
Ő Ö ü Ö ú í Á í É ú í ü í ü ü ü í ü í ü í í ú í Ó ü í ü ü ú í ü ú ú É Á í ű Á ú í ü í Ő Ű í Ó ű í ü í ű Ú ú É í ü í í í í ü ű í ű í ű Ú í Á Á ű ú í í í ú Ő ü í í ü í Ú Ü É ü í ü í É í í Á í É ú ü í í í
Részletesebben