Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány község Településrendezési terv Készült: Község Településrendezési tervének alátámasztó munkarészeként Megrendelő: Község Önkormányzata Készítette: PLANTEUS Kft. Régészeti Örökségvédelmi munkarészt készítette: Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Megyei múzeumigazgató: dr. Limbacher Gábor Témafelelős: S. Perémi Ágota Régész: Pintér László 2010. december 16. 1
BALATONAKALI KÖZSÉG - ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Készült: Község Településrendezési Tervének alátámasztó munkarészeként 1. A TANULMÁNY TÁRGYA: község Önkormányzata 2009-ben kezdeményezte a Településrendezési terveinek módosítását. A hatályos terv kötelező alátámasztó munkarészei nem tartalmaznak Örökségvédelmi Hatástanulmányt, a 2001. évi LXIV. tv. 66. (2) bekezdés értelmében azonban ennek elkészítése szükséges. 2. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET: A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályok: 2001. évi LXIV. törvény örökségvédelmi törvény 1997. évi CXL. törvény, különösen a 38-49. - múzeumi törvény 1979. évi 2. törvényerejű rendelet kulturális javak jogtalan átruházásáról 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet szabálysértésekről 149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet örökségvédelmi bírságról 190/2001. (X. 18.) Kormányrendelet Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet örökségvédelmi hatástanulmányról 3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet egyes lelőhelyek védetté nyilvánításáról (példa) 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet kulturális örökség hatósági nyilvántartásáról 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet régészeti feltárásokról 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet kulturális javak kiviteli szabályairól 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet örökségvédelmi hivatal eljárásrendjéről 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet a kulturális szakértők működési engedélyéről BTK vonatkozó paragrafusai (216/b, 316, 324, 325. ) Általános tájvédelem jogszabályi alapja. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 2007. évi CXI. törvény a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről Általában a 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján kell eljárni. Ennek alapján a régészeti területeket három kategóriába lehet besorolni: 1. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek 2. nyilvántartott régészeti lelőhelyek 3. régészeti érdekű területek. 1.) Védett régészeti területek esetében: 2001. évi LXIV. tv. 63. (2) bekezdés a) pont A KÖH engedélye szükséges védett régészeti területen bármilyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenység végzéséhez. A KÖH határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhető. Egyéb esetekben a KÖH szakhatóságként jár el. Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelő miniszteri rendeletben (a korábbiak esetében határozatban) foglaltakat kell követni és betartani. 2.) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében: 2
2001. évi LXIV. tv. 11. A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. 2001. évi LXIV. tv. 63. (2) bekezdés a) és (4) bekezdés a) pontjai A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, a talaj bolygatásával járó tevékenység végzéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági, feltárások esetében hatósági) engedélye szükséges. 2001. évi LXIV. tv. 65. (1) bekezdés Az engedélyezési eljárás miatt célszerű már a tervezés előtt a Hivatal előzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt történő nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhető vagy előre kalkulálható lesz. 2001. évi LXIV. tv. 22. (1)-(2) bekezdések A földmunkával járó fejlesztésekkel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével el kell kerülni. Ha a lelőhely földmunkával való elkerülése a fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás máshol nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett területet előzetesen fel kell tárni. 2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. ; 18/2001 NKÖM rendelet 14. A beruházás feltételeként adott esetben előírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása. A régészeti feltárásra vonatkozó szerződést a beruházónak minden esetben a területileg illetékes múzeummal kell megkötnie. Ez általában a megyei, egyes területeken a helyi (városi) múzeum. A szerződés érvényességéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. Magát a feltárást bármelyik, a régészeti feltárások végzésére jogosult intézmény elvégezheti, amennyiben a szerződő felek erről megállapodásra tudnak jutni. A feltárásra jogosult intézményeket a 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet 2. sorolja fel. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen a lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Ugyanez vonatkozik az ott a Hivatal hozzájárulásával végzett tevékenységekre is: amennyiben ennek során előre nem kalkulálható örökségvédelmi érdek merül fel, vagy nem várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. A Hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetősége van régészeti védelem megindítására, illetve annak megvalósulása esetén kisajátítás kezdeményezésére. 2001. évi LXIV. tv. 82-85. ; 191/2001 Kormányrendelet A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a III. kategóriába tartoznak, vagyis a bírság a kötelezettségszegés vagy a károkozás mértéke szerint 10 ezer forinttól 25 millió forintig terjedhet. 3.) Régészeti érdekű területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelőhely előkerülése esetében: 2001. évi LXIV. tv. 7. 14. pont Régészeti érdekű területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. Így ide kell sorolni minden talajbolygatással járó tevékenység végzésére kiszemelt területet is. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon előkerülő régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. Az ilyenkor követendő eljárásban a helyi önkormányzat is feladatot kap. 2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. ; 18/2001 NKÖM rendelet 15. Amennyiben ezeken a nem ismert és így hivatalosan nyilván nem tartott régészeti lelőhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, a végzett tevékenységet abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a területileg 3
illetékes múzeum és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli! A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben időközben a KÖH nem regisztrált lelőhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult intézmény köteles állni. 2001. évi LXIV. tv. 26. ; 18/2001 NKÖM rendelet 16. A lelet, illetve a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg, amely nemesfémek esetében nem lehet kisebb a beszolgáltatott lelet nemesfémtartalmának piaci értékénél. A nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik). 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet A Hivatal a rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészítetéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Ez lényegében a már ismert lelőhelyek esetében a nagyobb felületet érintő, 1ha területet vagy 500m 2 épületalapterületet meghaladó méretű, illetve bizonyos nyomvonalas létesítményekre, vízügyi létesítményekre, bányatelkekre és tereprendezésre vonatkozó beruházásokra érvényes bármely területen. A tanulmány elkészíttetése a beruházót terheli, készítésére a nevezett rendeletben feljogosítottak vállalkozhatnak. A 2001. évi LXIV. törvény 66. (2) bekezdés alapján készítendő hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet melléklete. Ugyanezen rendelet értelmében a hatástanulmány régészeti szakterületi részét csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy készítheti. A hatástanulmány készítője jogosultságán túl egyben nyilatkozik arról is, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. 3. A TELEPÜLÉS VIZSGÁLATA 3.1. Elhelyezkedés: Veszprém megye dél-nyugati részén, a Balaton északi partján, a Balatoniriviéra kistáj területén fekszik. Közvetlen szomszédjai Zánka, Dörgicse és Balatonudvari. Megközelítése a t kettészelő 71-es főútról lehetséges, valamint észak felől a Dörgicsei útról. Megállóval rendelkezik a Budapest-Tapolca vasútvonalon. 3.2. A etimológiája: A kora középkori feljegyzések szerint a mai környékén Dörgicse néven hat elkülöníthető rész helyezkedett el. A elnevezése a XVII. sz. végéig Akalidörgicse, csak ezután tűnik el a név Dörgicse része, és lesz a ma is meglévő Akali neve általánossá. A dörgicse eredetileg egy halfajnak, az Acerina cernua-nak a neve, mely a Balaton parti elhelyezkedésére utal. A későbbiekben azonban a részek önállósodása során pont a névadó, partközeli Akali nevéből tűnt el a dörgicse utalás. Az Akali valószínűleg a magyar akol - karám, ól főnév i-képzős származéka. 3.3. A története:, mint a parti ek többsége az őskortól kezdve lakott terület. A halban gazdag Balaton, a dús vízparti legelők, a kellemes éghajlat kedvező adottság volt a mindenkori letelepedőknek. Kelták majd rómaiak lakták, szőlőtermesztéssel, halászattal, vadászattal foglalkoztak. Ekkor a népessége még gyér. 1200 körül a Balaton északi partján több kőtemplom épült. Egyes források szerint Akali az Árpád-házi királyok idején is templomos hely volt, maradványai megtalálhatók az iskola valamint a mai r.k. templom épülete alatt. 4
A vidék benépesedése a honfoglalást követően válik általánossá. Anonymus Szalók apja Ösbő, meg Örkény apja Öse hódításairól számol be, Kézai krónikája pedig Vérbulcsú, a hetedik sereg vezére Zalai megszállásáról ír. Mindezek bizonyítéka hogy és Ságpuszta területéről a régészeti kutatások során őskori, római kori, Árpád-kori és középkori leletek kerültek elő. A legkorábbi írásos emlék, mely a t említi a XI. századból való. A falu akkor hat rész, hat Dörgicse területébe tartozott: Boldogasszony vagy Alsódörgicse Szentpéterdörgicse vagy Felsődörgicse Szarkadörgicse Kisfaluddörgicse Akalidörgicse Ságdörgicse I András király 1055. évi tihanyi alapítólevelében már megemlíti a Dergueche-ket. Akali 1211-ben még Dörgicseként van említve, 1333-ban a pápai tizedszedők jegyzékében azonban már megjelenik a falu neve. A leírások leginkább a tihanyi apátság birtokaként tarják számon időről idődre. Dergeczhe szerepel 1225-ben és 1228-ban a tihanyi összeírásban egy adásvétellel kapcsolatban, 1266-ban pedig II. Kelemen pápa erősíti meg a tihanyi apátságot birtokában, a hozzá tartozó Akalival. Egyes források már a 1933-35-től a fehérvári kanonok birtokaként jegyzik, ugyanakkor 1509-ben valamint 1531-ben mint a tihanyi apát birtokát említik. Ekkor 12 portát és 18 szegény ill. lakatlan telket jegyeztek. 1536-ban Oláh Miklós a fehérvári javadalom birtokosa ezt írta: A Balaton taván innen, az erdő lábánál van Váson vára, ezzel szomszédos az én Dörgicse váram öt falujával. Ekkortájt tehát öt Dörgicse létezett, Akalit Hokuli Dörgicsének, a későbbiekben (1661-ben) Akal-Dörgicsének írják. A török hódoltság idején a lakosság egy része elmenekült a vidékről. A XIV-XVI. században Akali és Ság az őrkanonokság jobbágyfalvai, a török háborúk során a tihanyi végvárat szolgálják. 1548-ban a harcok során leégett a falu. Egyes feltevések szerint a lakosság a templomba menekült, és annak elpusztulásakor tömegesen lelték halálukat. A háborút követő pestisjárvány hatására a környező falvakhoz hasonlóan Akali területe is hosszú időre elnéptelenedett. 1648-ban a fehérvári őrkanonok árendába adta Akalit a tizedek felével Karacsics Mihálynak, a tihanyi vár kapitányának, akinek a török pusztításától, a kóborlók és a rablók zaklatásaitól is meg kellett védenie a birtokot. A felégett, lerombolt faluba időnként újra visszatér a jobbágyság. 1696-ban 5 jobbágy szerepelt lajstromban. Újrae az 1730-as években indult meg, a parasztság mellett sok nemes is települt a jobbágytelkekre. A legnagyobb telepítési akciót az egyház végezte. 1773-ban a falu lakossága magyar, többségében evangélikus vallású, imaházuk a prédikátor háza. A katolikus vallású lakosságnak nincs papja, templomuk mely 1751-ben még áll, 1777-ben már romos, ezért Tihanyba járnak templomba. 1774-ben 159 fő lakja a t, melyből 50 katolikus, 101 evangélikus, 8 református. 1827-re készül el a román kori templom alapjára az új római katolikus templom. Építtetője a kegyesrendiek. A templom néhány képét (Szent György, Loyolai Szent Ignác) Pesky János festette 1838-ban, Pestről látták el kehellyel, monstranciával és egyházi ruhákkal. Benedikálását 1827. szeptember 16-án Schwart József füredi esperes végezte. Ez alkalommal az uradalom az akali hívek számára temetkezési helyet különítettek el birtokából, mely a mai 71-es út és Dörgicsei út találkozásánál lehetett. 5
Az akali ágostai evangélikus egyház az alsódörgicsei anyagyülekezet fíliája. A jelenlegi templom helyén állt egykor az imaház, melyet 1890-ben bontottak le. Ekkor építette a templomot Reizler Antal nagyvázsonyi kőműves, késő klasszicista stílusban. Kialakítása egyszerű, középtornyos, egyhajós, egyenes záródású épület. A templom felszerelési tárgyait az akkor alakult nőegylet tagdíjaiból fedezték. Harangjait az I. világháborúban elvitték. XVIII. századi összeírások alapján Akaliban 25 hold földet műveltek, gabona- és szőlőtermesztés folyt legfőképp. A szántókon legnagyobb arányban rozs, tönkölyt, árpa és búza termett. Az igás és tejelő állatok mellett számos borjút, sertést és birkát tartottak. 1778- ban még az örvényesi malomban őrölték a búzát, 1828-ban már állt a határban malom. 1807-ben I Ferenc király a Kegyes Tanító Rend (piaristák) magyarországi tartományának adományozta Akalit. A teljes birtok 1945-ig, a földosztásig, a rend tulajdona volt. A rend központja Dörgicsén volt, csak 1907-ben települtek le Akaliban. A korhoz mérten nagy intenzitással folyt az allodiális gazdálkodás Ságpusztán. A szántóföldi gazdálodás eredményei gyengék voltak, viszont a sok virágos rét kedvező volt a méhészet számára. Halászattal a piaristák közvetlenül nem foglalkoztak, viszont azt bérbe adva hasznosították, és 1832-re már intenzív halkereskedelem alakult ki a két part között. Az erdők felmérése is megtörtént, vágásokra osztották és rendezték őket. Új munkakörök jelennek meg: uradalmi kovács, kocsis, vincellér. A parcellák nagy részét szőlőtermesztésre használták, mely kezdetben teljes egészében jobbágykézben volt. A termést dörgicsei pincékben kezelték. A piarista pince jó hírét az 1870-es években a Pántlika-dűlőben telepített szőlő alapította meg. 1878-ban Dornay István kormányzó megkezdte a pántlikai pince és villa építését. A filoxéra járvány természetesen az itteni ültetvényeket is elpusztította, pótolni sikeresen csak az 1920-30-as években sikerült. Az 1828 évi jobbágy összeírás alkalmával a balatonfüredi járásban 77 adózót írnak össze, köztük 21 jobbágyot, 11 zsellért, 1 ház nélküli zsellért, 3 kézművest. A nemesi összeírás 9 igazolt és 1 nem igazolt akali nemest említ. A későbbiekben a lakosság száma emelkedik. 1851-ben 135 római katolikus és 123 evangélikus lakosa van, 1902-ben már 323 lakosa és 65 háza van. 1909. július 8-án átadták a forgalomnak a Balaton északi partján épült vasutat. A déli part sikeres példáján a gazdaság fejlődését várták tőle, a megtermelt áru, legfőképp a bor szállításának és értékesítésének megkönnyítésével. Mind a vasút építése, mind a működtetése munkahelyteremtő volt, vasutas családokat telepítettek a faluba. Az I. világháború során Akaliban is megkezdődött a rekvirálás. Elvitték a templomok harangjait is, 1927-ben kapott új harangot a katolikus templom. A katonának besorozott férfiak munkaerejének hiányát a piarista rend 30-40 hadifogoly foglalkoztatásával pótolta. 1928-ban 393-an lakják a falut. A II. világháborúban a frontátvonulások előtt a lakosság a szőlőhegyi pincékbe menekült. A szovjet csapatok támadásiban számos lakóház valamint a katolikus templom sérült meg 1944-ben. Helyreállítási munkái 1952-ben kezdődtek meg. 1950-ben 417 fő lakja a falut, jelentősebb népességgyarapodást az 1960-as években indult parcellázások generáltak. A községet közvetlenül körülvevő területeket parcellázták: házhelyek, nyaralók, táborok részére. 30 év alatt megkétszereződött a családi házak, és közel kettőszáz fővel nőtt az állandó lakosok száma. Azóta szezonálisan, nyaranta jelentősen megnő az ideiglenesen itt tartózkodó üdülők száma. Ekkor fontossá vált a vasút korszerűsítése, a személyszállítás kapott nagyobb hangsúlyt, 1968-ban megépült az új vasútállomás. Akali 1950-ig Zala megyéhez tartozott, a közigazgatás átszervezésével csatolták Veszprém megyéhez. A földosztások után sok terület maradt gazdátlanul. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 1949-ben a falu keleti felén létrejött Kísérleti gazdaság ezeken folytatott kutatásokat, mely a kopár területek kertészeti növényekkel való hasznosítását 6
célozta meg. Ilyenek voltak: citrom, narancs, mandarin, mandula, őszibarack, rózsafélék, levendula, kakukkfű, meggy, különféle szőlőfajták. Ugyanekkor a falu északi és nyugati oldalán az Állami Gazdaság kezdte meg működését. Kezdetben főleg szaporítóanyag- és oltványtermesztéssel foglalkoztak, 1952-ben kezdődött meg a későbbikben is meghatározó szőlőtelepítés. Ekkor 70 hold mandulát is telepítettek. közigazgatási területén, annak nyugati felében található Ságpuszta. Ságdörgicse néven jelölték egykor, önálló temploma és papja volt, a pápai tizedszedők jegyzékében is szerepelt. Középkori templomát még 1459-ben említik, korán pusztulásnak indul. A török dúlás utáni két évszázadban többször települt be és néptelenedett el. Egyházi birtok lévén a telepítési akciókat itt is az egyház végezte. Kis létszámú lakói mellett Alsódörgicse és Akali lakói bérelték, szántóit, legelőit, erdőit, 2 malmát használták, nádat vágtak és halásztak, birkát tartottak. Az Akali mellett elmenő postaút keresztül ment Ságon. 1970-71-ben a puszta lakói Akaliba költöztek, a Ság utcában felépített házakba. Az egykori lakott pusztától délre találhattuk egykor Vérkútat. Orvos erejű forrással, fürdő házzal; ezen hely a nyári napokban a köznéptől sűrűen látogattatik Víze kesernyés, és nem savanyú Van itt a köznép számára fürdőház kádakkal, és négy fürdő kamrácska, ugyan annyi kádakkal 3.4. Természet, táj, tájhasználat hálózat és szerkezeti összefüggések hálózati helyzetét tekintve a Balaton északi partja láncolatának része, a 71. sz. fő feltáró út mentén helyezkedik el. A 7338. sz. északra tartó út révén szerves kapcsolatot biztosít a Balatonfelvidék eivel, alsóbbrendű központ szerepét töltve be ezáltal. A község tájszerkezeti helyzetét tekintve a Dunántúli-dombság nagytáj, Balatonmedence középtáj, Balatoni-Riviéra kistáj déli részén helyezkedik el. A kistáj domborzata változatos, északra a Balatonfelvidék felé meredekebb, déli, part menti részen síkabb felszínű, déli kitettségű lejtők jellemzik. Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, mely hőigényes és fagyérzékeny növénykultúráknak, szőlő és gyümölcstermesztésnek kedvez. Kiemelkedő az üdülési potenciálja. Természetes növénytakaróját a xeroterm molyhos tölgyesek, mészkedvelő cseres-tölgyesek, a gyertyános tölgyesek és lejtőerdőssztyepp komplexek jellemzik. Kiterjedt felületeket borítanak sziklagyepek és lejtősztyeppek. tájhasználat szempontjából két részre osztható: A balatonparti sáv, ahol a víz közelsége miatt az üdülési tájhasználat a meghatározó, illetve az északi Balatonfelvidék hegylábi részeire, ahol a szőlőtermesztés, borvidéki tájhasználat és a természetközeli erdőterületek jellemzőek. A parti terület táji, természeti értéke a tó jelenléte, és part menti természetközeli növénytársulások. A parti sáv keleti részén felhagyott gyümölcsösök területén értékesebb lejtősztyepp vegetációk is megtalálhatók. Értékes táji elem az utak mentén több helyen megtalálható mandula fasor, kiemelendő közülük a Balatonudvari határon húzódó út menti fasor, a 71. sz. úttól délre. Kilátás, rálátás szempontjából a 71. sz. út nyugati részen haladó szakaszát kell kiemelni, ahonnan a Balaton panorámája különösen szépen tárul fel, kiemelendő, hogy a feltáruló látványt művi elemek nem zavarják meg. Az északi rész kiemelkedő értéke a domborzati, tájhassználati változatosság: a természetközeli erdőtársulások és a borvidéki szőlőterületek váltakozása. Az értékes erdő és gyepterületek többnyire a Balatoni Nemzeti Park területéhez tartoznak, valamint mint kiemelkedően fontos élőhelyek, Natura 2000 hálózat részét képezik. A szőlőterületek szintén értékesek, I. illetve II. osztályú szőlőkataszteri besorolásban vannak, mind tájképi, mind termőhelyi értékét tekintve ki kell emelni a külterület északkeleti részén található kiterjedt szőlőhegyet. Mindkét részről elmondható, hogy tájképileg érzékeny, kitett, emiatt különleges odafigyelést igényel. 7
3.5. Településszerkezet és területhasználat A mai t szerkezetének kialakulásában kedvező földrajzi adottságai segítették. A Balaton parti fekvése, valamint a környező dombvidék adottságai szerteágazó területhasználati lehetőségekkel látták el, melyet a lakosság a történelem folyamán kihasznált. Forrásaink szerint Akali kezdetben egyutcás volt, de kapcsolatot tartott a főúttal és a Balaton parttal. A telekstruktúra megfigyelésével és a feljegyzések segítségével helyzetét pontosan meg lehet határozni, a legősibb rész a ma álló templomok szűk környezete, a Kossuth utca egyes szakasza. A korábban állt templomot lakóházak ölelték körül, és ezt a belső részt sövénykerítés védte nyugati oldalon. A falu a XX. század elején nyugati irányba kezdett terjeszkedni, először az evangélikus templom nyugati oldalán utat nyitottak, majd megépült a korábbi vasútállomás, csendőrörs, intézőlakás, Kukola (vagyis szeszfőzde), kovácsműhely. A mai vasútállomás és parkolója korábban liget, pihenőpark volt. A belterületi beépített terület évszázados, szerves fejlődésen ment keresztül. A történelmi múlttal rendelkező faluközpont arányaiban kis területen helyezkedett el a mai beépített területekhez képest. A korábbi korok örökségére épülő lassú lakosságszám növekedéssel járó fejlődés menete felgyorsult a XX. század második felében. Az ősi központ többszörösét kitevő alapterületű lakó- és üdülőterület fejlesztések mentek végbe. Fontos szerkezetalakító elemnek számít a Balaton partvonalával közel párhuzamosan (kb. 40-100 méterre) haladó vasútvonal, valamint a tőle északra, szintén kelet-nyugati vonalvezetésű, egyre jelentősebb átmenő forgalmat bonyolító 71-es főút. A fejlődés lehetőségeit e két jelentős határvonal orientálta, befolyásolta. A történelmi faluközpontot lakó- és központi területek veszik körül, melyeken túl a Balaton partjával páthuzamosan, kelet és nyugati irányban egyaránt többnyire üdülőházas területek alakultak ki. A főút és a vasútvonal között intenzív beépítést eredményeztek az üdülőterületek. A Balaton part és a vasút közötti területeken jellemző módon lazább beépítettséget, valamint nagyobb összefüggő közterületet eredményező kat; strandot, kempinget telepítettek. A Dörgicse felé vezető út mentén növekedett tovább a lakóterület. A erre viszonylag szabadon terjeszkedhetett, emiatt intenzívebb természeti környezetet igénylő üdülő típusok is megtelepedhettek. Akali fejlődése napjainkban is tart, a korábbihoz hasonló, intenzív és nagy beépítetlen területeket érintő fejlesztésre a nyugati felén kell számítani. Jellemző, hogy napjainkban a meglévő, beépült területek intenzívebb kihasználása folyik. A közelmúltban kiszabályozásra került a belterület keleti felén, valamint a Dörgicsei út nyugati felén újabb jelentősebb lakóterület, ezzel az önkormányzat papírra fektette elképzeléseit a falu fejlődésének irányát illetően. Beépített terület volt korábban a nyugati felén lévő Ságpuszta területe is. A II, III. katonai felmérés is szerepelteti, valamint lakosságáról beszámoltak feljegyzések még 1902-ben is. Jelenleg beépítésre szánt vagy beépült terület nem található itt. 3.6. Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, és épülettípusok, kép és utcaképek legkorábban beépült egykori faluközpontjának telekszerkezete és a beépítés karaktere igen eltérő a későbbi korok által beépített területekétől. A fő utca a terep szintvonalaival közel párhuzamosan, kelet nyugati irányban futott, a keskeny hosszú telkek beépítése (a telekszélességet leginkább gazdaságosan kihasználva) oldalhatáron álló módon történt. A telkek a mai Kossuth utca ezen szakaszának északi felén máig a 71. sz. főútig futnak, hasonló telekalakításra utal nyomokban az utca déli felének helyenként a vasútig futó telekosztása. A fő utca kapcsolatban volt a vele párhuzamosan 8
haladó, egykori postaútvonallal és így a Dörgicsei úttal, valamint a Balaton parttal. A későbbiek során is hasonló metodika szerint bővült a. Az úthálózat többnyire a parttal és a főúttal párhuzamos, és ezekre merőleges, a Balaton irányába futó elemekből épül fel. A telkek keskenyek, rajtuk máig jellemzően több épület helyezkedik el. Az utca felől többnyire a lakó jú, leginkább impozáns, földszintes lakóház áll az oldalhatáron, ennek bővítése, a telek hátsó irányába történhetett. A melléképületek a lakóház folytatásaként, egy sorban épültek, a szemközti oldalhatár mentén csak apróbb építmények állnak a viszonylag szélesebb telkeken. Számos telekre jellemző, hogy több lakóház található egy telken, szintén sorban egymás mögött. Ez a beépítés Veszprém megyére és a palóc területekre jellemző leginkább. Helyenként a tulajdonviszonyok változásával ezek külön telekre kerültek, megközelítésüket az eredeti telekből leválasztott köz biztosítja. A beépítés struktúrája megváltozik a kiemelt, közösségi jú központ, a templomok körül. A leírásokban szerepelt, hogy a katolikus templomot egykor körülvették az épültetek (ekkor még nem volt meg a 254 hrsz utca), és az evangélikus templom az egykori evangélikus imaház helyén épült meg. Ez magyarázatot ad a két templom egymáshoz képest is egyedi elhelyezkedésére. A belső, legősibb területét ma jellemzően lakó jú épületek alkotják, azt nem zavaró kereskedelmi és vendéglátó tevékenység is folyik. A falu magjától keletre és nyugatra üdülőterületek helyezkednek el. A közterület rendszere többnyire ésszerűen kapcsolódik az ősi faluközponthoz, de annak nem szerves folytatása. Az egykori organikus, a terephez igazodó, az idők során folyamatosan fejlődő belső terület környezetében több tervszerűen megalkotott, raszteres kialakított utcahálózatú üdülőtelep épült meg, a fejlődésének hosszát tekintve relatív rövid idő alatt. Az üdülő területek telekhasználatára jellemző, hogy többnyire egy üdülőépület található rajta, a kis méretű telkeken további építés nem lehetséges. Kompozíciós elveit tekintve helyenként megjelenik az elválasztott forgalmi rend elve, és itt figyelmet fordítottak a tervezett közparkok rendszerére, amik mint félprivát terek jelentkeznek az üdülőtömbök belsejében. A beépítés módja csoportházas vagy szabadonálló, az épületek magassága illeszkedik a hagyományokhoz, döntően földszintes, vagy tetőtér beépítésesek. A legutóbb kijelölt, még ritkásan beépült lakóterület a beépített szövetéhez keleti irányból kapcsolódik. Egyedi telekosztást és közterületrendszert követ, igen változatos arányú telkekkel, melyek alakításakor a temető és a vízmű terület is figyelembe lett véve. Viszonylag homogén, egyszerű rendszert követ a 71-es főúttól északra található lakóterület. Széles zöld sáv mögött, az úttól távolabb indul a beépítés a Dörgicsei úttól keletre a korábban beépített területen hosszú szalagtelkek mentén, oldalhatáronálló módon, a későbbi beépítésű részeken pedig szélesebb, rövidebb telkeken, szabadonálló módon. A lakóépületek többsége földszintes, tetőtér beépítésű, az előkertek egységes mélységűek, valamint a telekszélességek hasonlóak, emiatt az utcakép egységesnek mondható. Az észak-nyugati területen nagyobb összefüggő üdülőterület található. Intenzív növényállománnyal borított telkeken, kis méretű üdülőházak helyezkednek el változó intenzitással. A szomszédos, újonnan kiosztott lakóterületek tervezett telekrendszere helyenként illeszkedő, helyenként ellentétes osztású a meglévő szalagos mezőgazdasági parcellázással. Elhelyezkedés szempontjából távol esik a meglévő lakóterületektől és a központi któl is. közigazgatási területéhez hatalmas szőlőhegy tartozik. Változó méretű, keskeny, hosszú parcellákon a keskeny út közelében találhatók a pinceépületek. Jellemzően egy telken egy épület áll. Számos telken nem található már szőlőültetvény, ill. helyette gyümölcsöst telepítenek. Az épületek közelében gyakran konyhakerti növények találhatók. 9
Az épületek többnyire szintvonalra merőleges állásúak, egyszerű nyeregtetős, tagolatlan kialakításúak. Azonban a közelmúlt termékeként megépült néhány ezt a hagyományt felrúgó, méretében és elrendezésében sem illeszkedő nyaraló épület. 3.7. Védettségek, értékek, és az örökségi értékek elemzése 3.7.1. A szövet értékei A karakter leírásából is világosan követhető, hogy a falu kialakulása során a különböző korok mennyire eltérő szemlélettel, módszerrel építették azt. A történelmi múlttal rendelkező faluközpont máig hűen őrzi a hagyományos egyutcás telekszerkezetet, - használatot és az utcavezetést. Ebből kiemelkedő jelentőségű a többlakóházas keskeny telek, annak nyomon követhető tovább osztódása, és közterületi kapcsolat. Az utcaképet többnyire az épületek vakolt oromfala (és előttük az áttört kerítés) és az épített, vakolt kerítések felülete határozza meg. Az egységes megjelenésű tematikus elemek, a lakóházak környezetében a templomok elrendezése egyedi. 3.7.2. Az épített környezet értékei területén nagy számban találhatók műemléki védettségű épületek. Részletes leírásaikat az egyes értékvédelmi adatlapok tartalmazzák. Mind műemléki környezetben, mind a helyi értékvédelmi területen az értékes épületállomány magán hordozza a hagyományos építészeti karaktert és sajátosságokat. A lakóépületek többnyire egy traktus széles, nyeregtetős, oromfalasak, jellemző a nád fedés, a simított, fehér színű fröcskölt vagy simított vakolat. Részletképzés tekintetében a nyílászárók körüli vakolatkeret jellemző. Az utcaképet meghatározó tömör rakott vakolt vagy vakolatlan kőkerítések közel azonos magasságúak, harmonikusan igazodnak egymáshoz és az épületek magasságához. 10
3.7.3. Műemléki védelem alatt álló épületek 1. 5387 sz. műemlék épület Római katolikus templom, Szent Kereszt felmagasztalása út/utca, házszám Dózsa György tér 258hrsz épület építési ideje 1787, 1827. (klasszicizáló késő barokk) szabadonálló szintszám - alapterület 130 m 2 közepes homlokzat felületi képzése Fehér simított vakolat, homlokzati vakolatkeretekkel mezőkre osztott tetőhéjazat, anyaga Piros cserép fedés, süvege piros fémlemez fedésű Kellemes, parkosított a környezete, thuja és lágyszárú tel, padokkal. Az épület a középkori templom alapfalainak felhasználásával, a jelenlegi telke hátsó részén áll, szűk oldalkertekkel, tágas előkerttel. Az épület fő homlokzatát egyszerű középtornya uralja. Egyhajós, íves szentélyzáródású épület, cserép fedésű, kontyolt tetővel. A tornya háromszintes, osztópárkányokkal tagolt, a legalsó párkánya cserépsorral fedett. Süvege poligonális alapú piros fém gúlasisak, helyenként szürke fémlemez pótlással. Előcsarnokának nyílása kosárgörbe íves, felette félköríves záródás karzatablak, a közép szinten ovális ablak, a legfelső szinten látható ablakok szintén félköríves záródásúak. A nyílászárók környéke húzott vakolatkeretekkel kialakított. A hajó oldalhomlokzatai keretekkel falmezőkre osztottak, tagoltak, félköríves ablakokkal áttört. Az északi oldalán sekrestyebővítés található. 11
2. 11068 sz. műemlék épület evangélikus templom út/utca, házszám Kossuth Lajos utca 260hrsz épület építési ideje 1890. (késő klasszicista) - szintszám - alapterület 92 m 2 közepes homlokzat felületi képzése Fehér simított vakolat tetőhéjazat, anyaga Kontyolt nyeregtető cserép fedéssel, süvege falazott, simított beton - A templom a szomszédos római katolikus templomhoz képest 90 -kal elforgatott helyzetű, fő homlokzataik közös előteret generálnak, mely igényesen parkosított pihenőhely. Az épület fő homlokzatát egyszerű középtornya uralja. Szentélye egyenes záródású, a tető kontyolt, cserép fedéssel. A tornya háromszintes, cserépsorral fedett osztópárkányokkal tagolt, órapárkányos kialakítású. Süvege poligonális alapú gúlasisak, falazott. Előcsarnokának bejárata szegmensíves, felette félköríves karzatablak, a közép szinten körablak, a legfelső szinten látható ablakok félköríves záródásúak. A hajó oldalfala vakolatsávokkal falmezőkre osztott, ablakokkal áttört, a nyílászárói szintén vakoltsávokkal keretezettek. Bejárati ajtaja kétszárnyú, osztott táblás, faragással díszített. 12
2. 5382 sz. műemlék épület Lakóház (népi) út/utca, házszám Kossuth Lajos utca 2. 3/2 hrsz épület építési ideje XIX. sz. első fele (1834?) szabadonálló szintszám földszintes alapterület 96 m 2 Jó homlokzat felületi képzése Fehér simított vakolat a homlokzaton, oldalán fröcskölt, hátsó homlokzaton szürke vakolat tetőhéjazat, anyaga Nyeregtető, nád fedésű Kertje gondozott, főleg dísznövényekkel telepített A földszintes épület nád tetőfedésű, 45 os tetőhajlásszöggel, az oromfalon túlfutó tetővel, széles, festett oromdeszka burkolattal. A homlokzati ablakok aszimmetrikus elhelyezkedésűek, osztottak, két rétegűek. Két félköríves záródású nyílás található az oromfalon a padlásszinten. A vakolathúzás tagolása nem azonos az ablakosztás rendjével, a bal oldali függőleges vakolathúzás megszakad a bal ablaknál, míg a jobb oldali ablak a 2 vakolatsáv közepén helyezkedik el. Oldaltornácos, tömör mellvédes, vaskos oszlopokon félköríves nyílásokkal. Vakolatdíszekkel gazdagon díszített a tornácos homlokzat és a szellőzőnyílások kerete is. Kerítése rakott kőfal teli fugázással, részben pedig drótháló, fa oszlopokkal, mögötte sövénnyel. Kapuja áttört, festett fa léces, belső kerítése szintén drótháló. 13
3. 8274 sz. műemlék épület Lakóház (népi) út/utca, házszám Kossuth Lajos utca 3. 246 hrsz épület építési ideje XIX. sz. első harmada zártsorú szintszám földdszintes alapterület 83 m 2 Rossz, felújítandó homlokzat felületi képzése Sárga dörzsölt vakolat, fehér simított ablakkeretekkel tetőhéjazat, anyaga Nyeregtető, nád fedés (kéménye vakolt, meszelt) Kertje gondozott, viszonylag kevés tel telepítve Az épület bár rendkívül kis telekkel rendelkezik jelenleg, a szomszédos 244, 247 hrsz telkekkel közösen használja a kertet. Az épület keleti homlokzatához fából utólag előtetőt készítettek. Az utcafronti nyílászárókat többnyire cserélték, sem az eredetihez sem egymáshoz nem illő arányúak, osztás nélküliek. A körülöttük kialakított simított vakolatkeretek változó méretűek, elhanyagolt kialakításúak. Kerítése vakolt kőkerítés, kapuja natúr színű, tömör léckerítés. A lábazatán és a falon vizesedés nyomai jelentkeztek. Nádfedése felújított. 14
4. 8275 sz. műemlék épület Lakóház (népi) út/utca, házszám Kossuth Lajos utca 4. 4 hrsz épület építési ideje - Oldalhatáron álló szintszám földszintes alapterület 80 m 2 felújított homlokzat felületi képzése Halvány szürke dörzsölt vakolat, a nyílászárók körül fehér simított keret tetőhéjazat, anyaga Nyeregtető, sötét színű cserép koronafedés Rendezetlen, gondozatlan kert, az épület padlószintje valamivel alacsonyabban van a kert terepszintjétől Az épület telke viszonylag kicsi, több épületes hosszú telek osztásával keletkezett. Szélessége épp az épületet keretezi, mélysége az egykori hosszú telek szélességének felel meg. Az előkert használatlan, bár az épület a jó, felújított. A nyílászárók cseréltek illetve felújítottak. Az ablakok mérete azonos az eredetivel, kétszárnyúak, osztás nélküliek, egyenes záródásúak, miközben a vakolatkeret körülöttük szegmensíves. Az ajtónyílások feltételezhetően magasabbak az eredetitől. Kerítése áttört léckerítés. A kert terepszintje magasabban helyezkedik el az épület padlószintjénél, 15
5. 8276 sz. műemlék épület Lakóház (népi) út/utca, házszám Kossuth Lajos utca 6-8. 12, 13 hrsz épület építési ideje XIX. sz. Oldalhatáron álló két épület szintszám földszintes alapterület 160 m 2 az épület dél-nyugati sarka megsüllyedt, ezért a fő homlokzatán 2 hosszú repedés jelent meg homlokzat felületi képzése a fő homlokzat tetőtéri részén fröcskölt fehér vakolatmező és simított vakolatkeret található, a nyilások körül is. A földszinten és a további homlokzatokon friss simított falfelület látszik, még vakolat nélkül. tetőhéjazat, anyaga Nyeregtető, nád fedéssel Kertje pázsittal borított, egyéb nem található rajta A hátsó épületszárny újonnan külső hőszigetelést kapott, mely miatt a homlokzati vonala néhány centiméterrel kijjebb került. A hátsó oromfala macskalépcsős kialakítású, az első oromfalon túlfutó tető van deszkázat nélkül. A fő homlokzat aszimmetrikus kiosztású két ablak helyezkedik el, mindegyik nyílászáró fa, cserélt. A bejárati ajtó nyílása valószínűleg megnagyobbításra került. Kerítése nincsen. A fő homlokzaton az ablak közepéig vizesedés nyomai láthatók. 16
7. 8278 sz. műemlék épület Lakóház (népi) út/utca, házszám Kossuth Lajos utca 9. 249 hrsz épület építési ideje XIX. sz. első harmada, 1936. Oldalhatáron álló szintszám Földszint + tetőtér beépítés alapterület 62 m 2 Felújításra szorul, vakolata hullik, vizesedés nyomai találhatók homlokzat felületi képzése Fehér dörzsölt homlokzat, simított vakolatkeretekkel tetőhéjazat, anyaga Nyeregtetős, nád fedésű Gazdagon telepített, gondozott A tetőfelület meg van bontva két helyen kis méretű ökörszem ablakkal. Fehér dörzsölt kissé kiemelkedő falmezőit simított vakolatkeretek tagolják, csak a fő homlokzaton. Az oldalsó falfelület simított vakolatú. Nyílászárói felújítottak, belső szárnyuk cserélt. Az főhomlokzati oromfalra nem fut ki a tető, az betonszegéllyel zárul, emiatt a fal főleg felülről vizesedik. Kerítése vakolt épített kőkerítés, széles oszlopok között kb. egy méter magas lábazatú, áttört fa léckerítésmező található. 17
8. 8279 sz. műemlék épület Lakóház (népi) út/utca, házszám Kossuth Lajos utca 10. a helyszínen, 12. az alaptérképen 14 hrsz épület építési ideje XIX. sz. első harmada, 1936. oldalhatáron álló szintszám földszintes alapterület 82 m 2 jó, felújított homlokzat felületi képzése simított fehér vakolat szürke festett keretezéssel tetőhéjazat, anyaga nyeregtető, nád fedéssel kertje gondozott, néhány gyümölcsfával szegélyezett Telke a korábbi hosszúkás szalagtelek aprózódásával jött létre. A fő homlokzati oromfal tetőtéri részén fehér fröcskölt mészvakolat mező található fehér simított vakolatkeretekkel. A homlokzat egy ablakos, a tető túlfutó. Nyílászárói többnyire jó állapotúk, a boltíves bejárati ajtó az eredeti, alacsony méretű. Kerítése áttört léckerítés. 18
9. 8280 sz. műemlék épület Lakóház (népi) út/utca, házszám Kossuth Lajos utca 12. a helyszínen, 14. az alaptérképen 15 hrsz épület építési ideje XIX. sz. oldalhatáron álló szintszám földszint plusz tetőtér beépítés? alapterület 72 m 2 az fő épület jó ú, felújított, a hátsónak már csak falai vannak homlokzat felületi képzése a fő homlokzat a tetőtér szintjén dörzsölt fehér vakolatú, minden máshol simított fehér vakolat tetőhéjazat, anyaga nyeregtetős, nád fedéssel kertje rendezetlen Az épület környezetén látszik hogy folyamatosan lakják, ugyanakkor az épület felújított, rendezett. A túlfutó, deszkázott szélű tetőn kis méretű ökörszem ablak található, kéménye szintén újra rakott kis méretű kéménytéglából. Az épület előtt a kerítésig tartó földdel fedett pince helyezkedik el, így a fő homlokzaton egy ablak van, az cserélt, osztott táblás. Az épület nyugati felén, a bejárat előtt utólagos előtető toldás készült fából, bitumenes zsindely fedéssel. Kerítése kapart fugás rakott kőfal, kapuja áttört, festett léckerítés. 19
10. 8281 sz. műemlék épület Lakóház (népi) út/utca, házszám Kossuth Lajos utca 13. 251/1 hrsz épület építési ideje XIX. sz. oldalhatáron álló szintszám földszintes alapterület 168 m 2 közepes, vizesedik helyenként homlokzat felületi képzése fehér dörzsölt ill. simított vakolat tetőhéjazat, anyaga cserép fedés gondozott kert néhány dísznövénnyel Fő homlokzata fehér dörzsölt, oldalsó vakolatai simított vakolatúak. Fő homlokzati ablakai fölött domináns szemöldök párkány található, az épületen cserépsorral fedett erőteljes osztópárkány fut végig. A homlokzat kimagasodik a tető síkjától, növelve így az épület tömegét. Nyílászárói nagy méretűek, eltérő osztásúak a fő és a mellék homlokzatokon. A bejárat köré műanyag hullámlemezből szélfogó készült utólag. Az épülethez hátulról, szintén magas oromfallal csatlakozik egy másik, állapota rossz, vakolat és tetőfedés nincs rajta. Kerítése épített, vakolt oszlopokból és alacsony lábazatos fém, hálós kerítésmezőből áll, kapuja szintén vegyes fém. 20
11. 8282 sz. műemlék épület Lakóház (népi) út/utca, házszám Kossuth Lajos utca 14. a helyszínen, 16. az alaptérképen 16 hrsz épület építési ideje XIX. sz. második fele oldalhatáron álló szintszám földszintes alapterület 110 m 2 jó, felújított homlokzat felületi képzése fehér simított vakolat szürke festett keretekkel tetőhéjazat, anyaga nyeregtető, nád fedéssel a kert első része gondozott, szegényes növényállományú, a hátsó részén gyümölcsfák találhatók A felújított épület azon kevés telkek egyikén helyezkedik el, mely még nem aprózódott el, megvan az eredeti telekmélység. Fő homlokzata egy ablakos, az ablaknyílások az épület első részén egyenes, a hátsó részén szegmensíves záródásúak. A keretezésük ennek megfelelően változatos. Többnyire (az oldalhomlokzatiak) sem jellegükben, sem fémrácsos osztásukkal nem illeszkednek az épülethez. Szintén szegmens íves bejárati nyílása eredeti, alacsony. A tető kissé túlfut a homlokzati falon, deszkázatos. Kerítése részben kapart fugás rakott kőfal, részben kő oszlopok közé feszített drótháló. Kapuja áttört, festett léckerítés. 21
12. 8283 sz. műemlék épület Lakóház (népi) út/utca, házszám Kossuth Lajos utca 15. 252/1 hrsz épület építési ideje 1906. oldalhatáron álló szintszám földszintes alapterület 211 m 2 felújított, alulról vizesedő homlokzat felületi képzése fehér simított vakolat, szürke keretekkel, ill. fröcskölt fehér vakolat tetőhéjazat, anyaga nyeregtető, natúr cserép fedéssel, vakolt, meszelt kéménnyel kertje tel szegényesen szegélyezett Az épület a Kossuth utca teresedésének egyik térfalát adó eleme, ennek megfelelően kellően impozáns és méretes. A Kossuth utcára nem reprezentatív, két ablakos homlokzattal néz. A fő homlokzatának felülete fehér simított vakolatos, szürke, enyhén domború vakolatkeretekkel, oromfala macskalépcsős. A közterület felőli hosszú homlokzata jelenleg osztatlan, fröcskölt tört fehér színű vakolatú. Az udvari homlokzat vakolatsávokkal mezőkre osztott, simított vakolatú. Az elülső épület nyílászárói viszonylag nagy méretűek, hat osztatúak, az udvar felől ennek egy megduplázott méretű változata található, díszes vakolatkeretekkel. A hátsó épületrészen kisebb méretű, de új nyílászárók vannak. A bejárat fölé utólag fa szerkezetű, cseréppel fedett előtető került. Kerítése rossz ú rakott, vakolt tömör kőkerítés, fám kapukkal. 22
13. 8285 sz. műemlék épület Lakóház (népi) út/utca, házszám Kossuth Lajos utca 20-22. a helyszínen, 22. az alaptérképen 21-22 hrsz 2 épület épület építési ideje XIX. sz. az épület külön hrsz-on van, a mellette lévő 20 hrsz telek tartozik hozzá, a használat szempontjából oldalhatáronálló beépítésű szintszám Földszintes, a hátsó épületrész földszint plusz tetőtér beépítéses alapterület 106+147 m 2 Közepes ú, felújított homlokzat felületi képzése Fehér dörzsölt vakolat tetőhéjazat, anyaga Nyeregtető, az elülső épület hullámpala, a hátsó épület pala fedésű Gondozott kertje van, dísznövényekkel Az épületek az utcafronti, újonnan épült főépület mögött helyezkednek el. Tetőfedésük korszerűtlen, a hátsó épületen felnyíló tetőablak található. A hullámpalás épületszárnyon napkollektor található. Kéménye vakolt, meszelt. Nyílászárói cseréltek, az elülső épület egykor tornácos lehetett, nyílászárói idegenek az épülethez. Négy előtetető készült utólag a bejáratok elé fa szerkezettel, bitumenes zsindely fedéssel. 23
14. 8286 sz. műemlék épület Lakóház (népi) út/utca, házszám Kossuth Lajos utca 24. a helyszínen, 26/a. az alaptérképen 29 hrsz épület építési ideje XIX. sz. az épület külön hrsz-on van, a mellette lévő 25/5 hrsz telek tartozik hozzá, a használat szempontjából oldalhatáronálló beépítésű szintszám Földszintes, a hátsó épületszárny tetőtér beépítéses alapterület 92 m 2 jó, felújított homlokzat felületi képzése fehér simított vakolat tetőhéjazat, anyaga Nyereg tető, nád fedés Gondozott a kertje, viszonylag sok a burkolt felület, és kevés a A telken több melléképület található, mindegyik fel van újítva. Az első épület homlokzata fehér simított vakolatúak, szintén fehér simított vakolatkeretekkel. A hátulsó épület vakolatlan. A fő homlokzat macskalépcsős, a hátsó épület valamivel magasabb, festett deszkázata emelkedik a tető fölé. Kéménye vakolt, meszelt. Nyílászárói cseréltek illetve felújítottak, a fő bejárat fölé előtető emeltek fa szerkezettel, cserépfedéssel. Kerítése vakolt, meszelt oszlopból és alacsony lábazatú áttört léckerítés mezőből áll, melyhez illeszkedik a kapu. 24
15. 8841 sz. műemlék épület Lakóház (népi) út/utca, házszám Kossuth Lajos utca 28-30. a helyszínen, 32/a,b. az alaptérképen 30 hrsz épület építési ideje XIX. sz. oldalhatáronálló mind2 épület??? szintszám földzintes alapterület 202 m 2 Közepes ú, felújított homlokzat felületi képzése Részben fehér részben sárga simított vakolat tetőhéjazat, anyaga Nyeregtető, egyenes vágású cserép fedéssel Kertje gondozott, látható hogy lakják az épületet, kevés kertek egyike, melyben haszonnövények is találhatók Mindkét épület elülső oromfala macskalépcsős, a tető síkja fölé magasodó. A hátsó szárnyon felújított kémények találhatók. Utcafronti homlokzata a tetőtér magasságában sárga, alatta fehér simított vakolatú. Aszimmetrikus ablakkiosztású, tornácos épület, a tornác első bejárata félköríves záródású nyílás, nincs befalazva. A bevezetett gázvezeték csöve a fő homlokzaton az ablakok fölött lett elvezetve. A hátsó szárny nyílászárói cserélve lettek, az ablak zsalutáblák itt dominálnak. Kerítése részben tömör vakolt kőfal, részben áttört, alacsony lábazatú, drótháló, festett fém kapuval. 25
16. 11177 sz. műemlék épület Lakóház (népi) út/utca, házszám Kossuth Lajos utca 29. 286 hrsz épület építési ideje XVIII. sz. vége, XIX. sz. eleje, és a XIX. Sz. második fele oldalhatáronálló szintszám földszintes alapterület 236 m 2 Rossz, felújítandó homlokzat felületi képzése Sárga simított vakolat tetőhéjazat, anyaga Mindkét végén kontyolt nyeregtető, hátsó, merőleges épületszárnnyal, cserép fedéssel Elhanyagolt kert A telek szélessége a duplája az itt hagyományosnak, viszont a mélysége nem az eredeti, meg lett osztva. Az épület eredetileg hagyományos, keskeny részét a későbbiekben L alakban építették tovább, a két rész kis hajlásszögű töréssel kapcsolódik egymáshoz. A homlokzatot simított vakolatkeretek osztják falmezőkre, az ablakok fölötti szemöldökpárkány domináns, nyílászárói igen rossz állapotúak. 26
17. 8287 sz. műemlék épület Lakóház (népi) út/utca, házszám Kossuth Lajos utca 32. a helyszínen, 34. az alaptérképen 31/1 hrsz épület építési ideje 1888, Vajkai Zs. Szerint 1882. oldalhatáronálló szintszám földszintes alapterület 60 m 2 Közepes ú, felújított homlokzat felületi képzése Fehér simított vakolat zöld festett simított kerettel, szürke festett lábazattal tetőhéjazat, anyaga Piros cserép fedés Gondozott kert főleg dísznövényekkel A telken két főépület helyezkedik el melyek összeépültek, külön bejáratuk van, és a hátsó épület padlószintje magasabban van az elsőjétől valamint a kert terepszintjétől is. Betonból készült lépcső vezet fel hozzá. A homlokzatokat a közelmúltban újrafestették, a vakolatkeretek valamint a vakolatdíszek zöld színe nem szerencsés. Az utcafronti homlokzat osztópárkánya jelenleg csak egy egyszerű vakolatél. Az oromfalak a tető síkja fölé emelkednek, betonszegéllyel záródnak. A tetőszerkezet ép, a kémény az első épületen rossz ú, vakolatlan téglakémény, a hátsón 2 db újabb, jó állapotú kémény található. Nyílászárói részben cseréltek, részben felújítottak, dupla üvegezésű, középen rácsos, külső állásúak. A padlástérben a fő homlokzaton két szellőzőnyílás található, alattuk rövid, keskeny közös párkány. Kerítése alacsony látszó kő lábazatú kő oszloppal, fém kerítéssel és kapuval. 27
18. 8288 sz. műemlék épület Lakóház (népi), jelenleg múzeumként és szálláshelyként funkcionál út/utca, házszám Kossuth Lajos utca 36. a helyszínen, 38. az alaptérképen 37 hrsz épület építési ideje XIX. sz. az épület külön hrsz-on van, a mellette lévő 36 hrsz telek tartozik hozzá, a használat szempontjából oldalhatáronálló beépítésű szintszám földszintes alapterület ~114 m 2 Kiváló, a közelmúltban felújított homlokzat felületi képzése Fehér simított vakolat fehér domború simított vakolatkeretekkel tetőhéjazat, anyaga Nád fedés Kertje gondozott, viszont jelentős a burkolt felület az épületek körül Az épület 37 hrsz-on van, míg a használat szempontjából hozzá tartozó telek a 36 hrsz-ú. A 37 hrsz épülethez hozzáépült egy másik főépület (földszintes, tetőtér beépítésű, vakolatlan kőépület cserép fedéssel és ökörszem ablakokkal). További kisebb melléképületek is található a telken, szintén felújítottak. A telek hátsó részén, oldalhatáron, külön helyrajzi számon egy másik (8289 sz.) műemléki épület áll. Utcafronti és udvari homlokzatai simított fehér domború vakolattal készültek, szerény díszítésű vakolatkeretekkel, egyéb vakolatdísz nem található rajta. A szomszédos telek felé néző homlokzata fehér fröcskölt vakolatos, simított ablakkeretekkel. Lábazata szürkére festett. A tetőszerkezet is jó állapotú, a felületet nem bontja meg nyílás, kéménye szintén felújított, vakolatlan téglakémény. Az oromfal a tetősík fölé emelkedik a fő homlokzaton, macskalépcsővel záródik, a hátsó részen túlfutó a tetőfelület. 28
Két bejárata van, az elülső szegmensíves nyílású, a hátulsó egyenes záródású. A nyílászárók egyenes záródásúak. Ablakai nagy méretűek, dupla üvegezésű, ablaktáblásak. A padlásszinten egy kis méretű szellőzőnyílás található vakolatkerettel. Kerítése tömör kerítésmezős vakolt, meszelt kőkerítés, betonlemez zárással, fa kapuval. 29
8289 sz. műemlék épület Lakóház (népi) út/utca, házszám Kossuth Lajos utca 38. a helyszínen, 40. az alaptérképen 35 hrsz épület építési ideje XIX-XX. sz. az épület külön hrsz-on van, a mellette lévő 36 hrsz telek tartozik hozzá, a használat szempontjából oldalhatáronálló beépítésű szintszám földszintes alapterület 120 m 2 rossz homlokzat felületi képzése Fehér dörzsölt és simított vakolat tetőhéjazat, anyaga Nád fedés Környezetében néhány gyümölcsfa található Az épület a 36 hrsz telek hátsó részén helyezkedik el az oldalhatár mentén. Megközelítése így a Kossuth utcai bejárat felől történik. Az épület homlokzata csak a hátsó kert és az északi oldala felől volt megtekinthető. Állaga felújításra szorul, a falak alján vizesedés nyomai láthatók. A hátsó homlokzaton cserépsoros osztópárkány, vízvető található a födém vonalában. Tetőszerkezete rossz ú, a gerincében feltűnő hajlás látható. A keleti oldalán két támpillér található, a padlástérben a hátsó homlokzaton vakolt ágas található. Tőle északra kis melléképület található szintén az oldalhatár mentén. Közöttük a kerítés az épületek falának folytatásaként viszonylag magas vakolt, meszelt tömör kerítés található, a telek további részén drótháló kerítés található. 30
5379 sz. műemlék épület Présház (népi) út/utca, házszám Fenyehegy 19. 873/4 hrsz épület építési ideje 1878. szabadonálló szintszám földszintes alapterület 98 m 2 Közepes, felújítandó homlokzat felületi képzése Törtfehér fröcskölt vakolat tetőhéjazat, anyaga Natúr színű cserép fedés a pince környezetében gyepes terület ill. néhány gyümölcsfa található Az épülethez igen hosszú, művelt telek tartozik. Homlokzatai egységesen törtfehér fröcskölt vakolattal, fehér simított keretekkel és ablakkeretekkel ellátottak. Lábazata tömör fugázott terméskőből készült. A fő homlokzaton egy kis méretű, egyenes záródású, két szárnyú, osztott ablak található, fém ráccsal. A padlástérben lévő két szellőzőnyílás közül az egyik befalazott, vakolt. A homlokzatok dísztelenek, egyetlen dísz a szellőzők alatt lévő simított ovális falmező, melyen egykor az építés éve szerepelhetett. A nyugati oldalon található a bejárati ajtó szegmensíves, keretes nyílása, melyben jelenleg nincs nyílászáró, ideiglenesen fedett. A bejárat mellett egy a fő homlokzatival megegyező ablak is található. A tetőfelületet nem töri meg nyílás. A kémény egyszerű vakolt, meszelt kémény. A tetőről érkező csapadékvíz elvezetése és gyűjtése megoldott. A padlás bejárata kívülről a pince földel fedett tetejéről közelíthető meg. 31
5385 sz. műemlék épület Meszleny-présház (népi) út/utca, házszám Fenyehegy 38. 947/5 hrsz épület építési ideje 1850. szabadonálló szintszám Pince, présház alapterület 66 m 2 Szépen felújított, jó ú homlokzat felületi képzése Fehér dörzsölt és simított vakolat tetőhéjazat, anyaga Nád fedés a pince környezetében gyepes terület ill. néhány dísznövény található A présház, és közvetlen környéke külön hrsz-on szerepel a szomszédos gyep és szőlő területtől, nem tartozik hozzá gazdálkodásra alkalmas terület. A fő homlokzata vakolatdíszekkel igen gazdagon díszített, a pinceszinten dörzsölt vakolattal, simított keretekkel, a felsőbb szinteken simított vakolatfelületek é domború simított keretekkel. Az oldal és hátsó homlokzatok dörzsölt felületűek helyenként simított keretekkel. A fő homlokzaton egy kosárgörbe íves záródású pinceajtó nyílás, fölötte két kis méretű ablak, valamint a padlás szinten ét félköríves záródású szellőző található. A nyílások körül vakolatkeret, az ablakok körül domború keret, alattuk párkány, fölöttük rozettás, osztott vakolatmező található, a szellőzők körül szintén domináns keret és párkány látható. Az ajtó kétszárnyú, jellegzetes, osztott táblás, ablakai kétszárnyúak, osztottak, kívül vasráccsal ellátottak. A présház bejárata az épület keleti oldalán van. A nyílás szintén kosárgörbe íves, az ajtólap hasonló a pincéjéhez. Az ajtó fölötti gerendába vésve megtalálható az építtető és az építés ideje: 1 8 50 dikbe Készült Német István Tsináltata A tetőfelületet keleti oldalon egy ökörszemablak szellőző töri meg. Mindkét oromzat macskalépcsős, padlás bejárata kívülről a pince földel fedett tetejéről falépcsővel közelíthető meg. 32
22. 5380 sz. műemlék épület Meszleny-présház (népi) út/utca, házszám Fenyehegy 42. 965 hrsz épület építési ideje 1836. szabadonálló szintszám Pince, présház alapterület 66 m 2 Felújításra szorul homlokzat felületi képzése Simított és dörzsölt felületű fehér vakolat tetőhéjazat, anyaga Nád fedés Néhány gyümölcsfa található az épület környezetében, zömmel azonban gyepes terület A présház, és közvetlen környéke külön hrsz-on szerepel a szomszédos szőlő területtől, nem tartozik hozzá gazdálkodásra alkalmas terület. A fő homlokzata rozettás, kagylódíszes vakolatdíszekkel igen gazdagon díszített, a pinceszinten dörzsölt vakolattal, simított keretekkel, a felsőbb szinteken simított vakolatfelületek és domború simított keretekkel. Az oldal és hátsó homlokzatok simított felületűek. Az épülettömeg aszimmetrikus, a nyugati oldalon az eresz jóval nagyobb szélességben lóg ki a falsíktól, alatta lépcső köti össze a pince bejáratot a felső szint oldalsó bejáratával. A tető gerince hajlott, a kémény vakolt, meszelt, cserépsoros téglakémény. Mindkét oromfal macskalépcsős. Az ajtók kosárgörbe íves nyílásúak, díszes, zárókövet is imitáló vakolatkerettel, egyszerű fém ill. fa ajtók. A fő homlokzat ablakai négyzetes arányúak, viszonylag kis méretűek, osztottak, fém ráccsal ellátottak. A körülöttük lévő rozettás, függönyíves vakolatdíszek az épület legszebb részei. A padlásszellőzők és vakolatdíszek a tető szimmetriatengelyében helyezkednek el, és nem a többi nyílás által alkotottban. 33
Szellőzőnyílások találhatók a keleti és nyugati oldalon is, valamint egy osztott, fém rácsos ablak a nyugati oldalon és egy keskeny hosszú nyílás a bejárat mellett. 22. 5381 sz. műemlék épület Illyés-présház (népi) út/utca, házszám Fenyehegy 48. 1076/9 hrsz épület építési ideje XVIII. sz. vége szabadonálló szintszám Pince, présház alapterület 60 m 2 Rossz, felújításra szorul homlokzat felületi képzése Simított és dörzsölt felületű fehér vakolat tetőhéjazat, anyaga Pala fedés Az épület közvetlen környezete gyepes, azonban a telek hátsó része gondozatlan, cserjével gyomosodó. Az épülethez tartozik művelhető telek. Egykor a környező valamint a tőle északra és észak-nyugatra fekvő területek tartozhattak hozzá. Kialakítása és díszítése feltűnően hasonlít az 5380. sz. Meszleny-pincére. A fő homlokzata rozettás, kagylódíszes vakolatdíszekkel igen gazdagon díszített, a pinceszinten dörzsölt vakolattal, simított keretekkel, a felsőbb szinteken simított vakolatfelületek és domború simított keretekkel. Az oldal és hátsó homlokzatok durva felületűek. Az épülettömeg aszimmetrikus, a keleti oldalon az eresz jóval szélesebb, kilóg a falsíktól, alatta lépcső köti össze a pince bejáratot a felső szint oldalsó bejáratával. Kéménye vakolt, meszelt, díszes kialakítású téglakémény. Mindkét oromfal macskalépcsős. Az esővíz elvezetése ill. gyűjtése megoldott. Az ajtók szegmensíves nyílásúak, díszes, zárókövet is imitáló vakolatkerettel, szépen megmunkált napsugaras berakásos fa ajtók. A fő homlokzat ablakai négyzetes arányúak, 34
viszonylag kis méretűek, osztottak, fém ráccsal ellátottak. A körülöttük lévő rozettás, függönyíves vakolatdíszek az épület legszebb díszei. A padlásszellőző és vakolatdísz a tető szimmetriatengelyében helyezkednek el, és nem a többi nyílás által alkotottban. Egy álló arányú, osztott, fém rácsos ablak található a keleti oldalon, valamint itt is megtalálható az oldalsó bejárat melletti keskeny hosszú nyílás. 24. 5386 sz. műemlék épület Présház (népi) út/utca, házszám Fenyehegy 62. (Leshegy) 1042/2 hrsz épület építési ideje 1783. szabadonálló szintszám Pince, présház alapterület 87 m 2 jó, felújított homlokzat felületi képzése Fehér és szürke fröcskölt és simított vakolat tetőhéjazat, anyaga Nád fedés, ökörszem ablak Gazdag található a telken, az épület mellett szőlőültetvény, előtte gyümölcsfák és konyhakerti növények találhatók. Az épület a művelt telek közepén helyezkedik el, egykor a telektől délre és keletre fekvő területek is hozzá tartozhattak. Homlokzatai egyszerűek, pince és földszintje fehér fröcskölt vakolatú, fehér simított kerettel és osztással, a padlástér magasságában simított felületű, simított domború kerettel, egy kagylódísszel és egy keretes szellőzővel. A lábazat szürke festésű. A tető jó állapotú, kéménye egyszerű, vakolt. Mindkét oromfala macskalépcsős. A tetőről csurgó esővíz elvezetése megoldott. 35
Ajtónyílásai szegmensívesek, az ajtók kétszárnyú, hagyományos berakásos faajtók. A fő homlokzaton a pince szinten két ablak található különböző magasságban, kialakítással és aránnyal. A nyugati homlokzaton egy keskeny nyílás, valamint két eltérő nagyságú és arányú ablak található. Az utólagosan beépített ablakok nem harmonizálnak sem egymással, sem az eredeti nyílászárókkal. Az épülethez északi és keleti irányból bővítmények kapcsolódnak, melyek sem anyaghasználatukban sem minőségükben vagy tömegükkel nem illeszkednek a maga korában viszonylag tekintélyes méretűnek számító, arányos épülettömeghez. Szemmel láthatóan az épület rendszeresen látogatva van, ennek köszönheti jó át, és a kertészeti kultúra meglétét, azonban előtte méltatlan kerti pavilonok találhatók. 25. 9840 sz. műemlék épület Pántlika kastély (romantikus) út/utca, házszám Pántlika dűlő 080 hrsz épület építési ideje 1878. szabadonálló szintszám Pinceszint+emelet+tetőtér alapterület 440 m 2 jó, felújított homlokzat felületi képzése Törtfehér és pasztell sárga simított vakolat tetőhéjazat, anyaga Piros cserépfedés Kertje parkosított, gazdag faállomány található az épülettől távolabb. A piarista gazdálkodás sikerét bizonyító épület a mai szűk telke közepén helyezkedik el a Pántlika-helyen, közvetlen környezetében egyedüliként. Széles, a terep lejtésére merőleges szélesebb épületszárnyból és arra merőleges, keskenyebből áll, mely észak felé nyeregtetős épületszárnyként jelenik meg, délre, a fő 36
homlokzat felé a pince fogadóterét alkotó épülettestből áll, mely a földszinten impozáns, gazdagon díszített fa fedésű terasz. A homlokzatok finom árnyalatú, simított vakolatúak. A pinceszint sötétebb árnyalatú, vakolatsávokkal mezőkre osztott. Nyílászárói a külső oldalon egységesen zöld festésűek. Több bejárati ajtó is található. Nagy méretű, kétszárnyú ezek közül a pinceajtó és a hátsó szárnyon egymással szemben lévő két ajtó. A földszintre vezető ajtó az épület nyugati felén található, gazdag, festett fa előtetővel rendelkezik. Műemléki környezet 2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről 40. A védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos ingatlanok, a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok műemléki környezetnek minősülnek. A védetté nyilvánításról szóló rendelet sajátos viszonyok esetén ettől eltérően is kijelölheti a műemléki környezetet. A törvény értelmében: Műemléki környezet belterületen: HRSZ: 3/1, 5, 10, 9, 11, 17, 25/3, 25/4, 25/5, 28, 31/2, 31/3, 32, 36, 38, 42/4, 43-45, 55/7, 242, 244, 248, 250/3, 250/4, 250/5, 251/2, 252/2, 255, 257, 259, 260, 261/1, 261/2, 269, 270/2, 271/2, 279, 288/1-2, 288/4, 617/9. Műemléki környezet külterületen: HRSZ: 830/3, 874, 873/3, 875, 873/2, 904/5, 904/4, 870/5, 947/4, 964/2, 964/3, 964/4, 996/1, 963/5, 963/4, 947/6, 1056, 1049/2, 1042/6, 1042/5, 1042/7, 1038/3, 1038/1, 1040/1, 1062/3, 1076/7, 1076/8, 1076/10, 078/8, 079/1-11, 1192-1201. 3.7.4. Helyi értékvédelem A en kijelölésre került helyi értékvédelmi terület a történelmi faluközpont keleti részén. Hozzá tartozó önálló értékvédelmi rendelet nem készült el. A Helyi Építési Szabályzat tartalmaz külön előírásokat a területre. A 2010. február 16-án, a Településrendezési Terv módosításával kapcsolatban megtartott egyeztető tárgyaláson a KÖH képviselői felajánlották, hogy szakmai javaslatot készítenek az érintett területről, mely felhasználható a későbbi rendelet megalkotásakor. 3.8. Régészeti terepbejárás 1. lelőhely A lelőhely a térkép szerint már nem tartozik hoz. A 71. számú főútvonaltól délre, bekerített terület, mely jelenleg a vízmű kezelésében van. A területen római villa és erre ráépült középkori templom áll, melynek konzervált romjai most is jól látszanak. A romok elhanyagolt állapotban vannak, a falak sok helyen szétfagytak. A területen magasan áll a fű, terepbejárást nem lehetett végezni. 2002-ben a Zánkai úttörővároshoz vizet vezettek erről a területről, akkor a vezeték számára kiásott árokban több középkori objektum (kemence, tároló verem) foltja látszott. Az objektumok a kerítéskaputól nyugatra még 50-60 méter távolságban is jelentkeztek. A területen jelenleg bolygatásnak nyomát nem észleltük. 37
2. lelőhely A lelőhely a térkép szerint már nem tartozik hoz. A lelőhelyet csak a Zánkai úttörővároson keresztül lehet megközelíteni. A topográfia által említett agyagbányát építési törmelékkel és más hulladékkal feltöltötték. Az erózió is megtette a magáét, így értékelhető információt nem gyűjthettünk, mindössze azt a tényt tudtuk rögzíteni, hogy az agyagbányából szemétlerakó lett. 3. lelőhely A lelőhely a 71. út északi oldalán pontosan az 1 számú lelőhellyel szemben fekszik. A kerékpárút nyomvonalán az úttal párhuzamosan a Veszprém Megyei Múzeumi igazgatóság régészei feltárást végeztek. Az ásatás során kora-vaskori hamvasztásos temetkezés, romai kori objektumok (falmaradványok, gödrök, árkok), és középkori lakóház maradványai kerültek napvilágra. A feltárás az észak felé vezető földút jobb és bal oldalán történt, 50-50 méter hosszúságban. Nyugati irányban megtaláltuk a középkori szélét, keleti irányban - ahol főként római kori objektumok voltak - nem ért véget a lelőhely. Jelenleg a 2002. évi feltárás helyén magas gaz található mintegy 7-8 méter szélességben, ettől északra sűrű bozótos terület van kb. 50 méter hosszan. A bozótostól északra az erdő aljáig gyep, legelő található. Az északra vezető földúttól jobbra szintén kiterjedt füves bozótos terület figyelhető meg. A legelőn számos vaddisznótúrás látszik, s szinte mindegyikből került elő középkori cserép, római tegula. Ezt a területet fémkeresővel is megkutattuk, s nagyjából a rét közepéig mutatkoztak leletek. Ennek alapján a lelőhely északi határát a bozótostól északra kb. 30-40 méterre tehetjük. A területen római pénzek, tegulák, középkori patkó, és kerámia került elő. Ez a határrész nincs művelés alatt, így a lelőhely nincs veszélyeztetve, viszont a réten számos illegális fémkeresőzésre utaló kisebb beásást figyeltünk meg. 4. lelőhely A lelőhely belterületén, a 71 számú főútvonaltól északra a Dörgicsére vezető út két oldalán helyezkedik el. A dörgicsei út nyugati oldalán magasan álló fű borítja a területet, itt nem volt lehetőségünk terepet járni. A keleti oldalon nemrég gázvezeték 38