Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Hasonló dokumentumok
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

A biodiverzitás védelméért konferencia. Érdiné dr. Szekeres Rozália Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegırzési Fıosztály

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben

Az új kétlépcsős pályázatbenyújtási rendszer tapasztalatai

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

LIFE projektek társadalmi-gazdasági és ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásai

Környezetvédelmi Főigazgatóság

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás )

Az Országos Levegőterheléscsökkentési május 29. HOI szakmai fórum Bibók Zsuzsanna

LIFE Természet és biodiverzitás hagyományos pályázatok várható ütemezése, prioritások

A Natura 2000 finanszírozása. Útmutató. A Natura 2000 finanszírozása. Útmutató. Bevezetés Szerkezet & tartalom Példák Kitekintés

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKELÉSE TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETEKEN

LIFE Természetvédelmi Tréning Ökoszisztéma-szolgáltatások. Ádám Szilvia Természetmegőrzési Főosztály június 21.

Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv

Alföldi restaurációs ökológiai kutatások eredményei, kudarcai - 20 év tapasztalata

Hogyan lehet sikeres LIFE környezetvédelmi pályázatunk? Elvárások és tapasztalatok Brüsszelből

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

A természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

A Natura 2000 Kilátásai

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

A évi LIFE természetvédelmi témájú pályázati felhívások ismertetése

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban

LIFE Természet és biodiverzitás - hagyományos pályázatok benyújtásával kapcsolatos újdonságok

LIFE Éghajlat-politikai Alprogram Jogi és pénzügyi kihívások dr. Konstantin Kata klímapolitikai referens I. LIFE Klímapolitikai tréning 2016.

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre

9645/17 ac/ms 1 DG E 1A

LIFE- utáni védelmi terv

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

Energetikai célú beruházások megvalósítására igénybe vehető nemzetközi pályázati rendszerek. Vámosi Gábor igazgató

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

ANNEX MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében. A Régiók Európai Bizottságának jelentése

A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE

A LIFE számokban : a évi éghajlat-politikai pályázatok értékelésének tapasztalatai és a évi prioritások

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

Kerekasztal-beszélgetés

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JÓGYAKORLATOK TELEPÜLÉSI LÉPTÉKBEN. Zöldinfrastruktúra műhelytalálkozó AM Budapest,

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP projekt keretében készült stratégiák

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja

Natura 2000 területek finanszírozási lehetőségei az EMVA forrásaiból

AGRÁR-ÖKOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation

A magyar tájak állapotának fizikai földrajzi és tájszerkezeti indikátorai

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

NÖVÉNYÖKOLÓGIA II. GYEPEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA

A hazai erdőterületek tűzveszélyessége, erdő- és vegetációtűz statisztika az EU-ban

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány,

A Közös Agrárpolitika jelenlegi rendszerének értékei Magyarország számára

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A CARPATHCC PROJEKT A KÁRPÁTOK SÉRÜLÉKENYSÉGVIZSGÁLTA. Szalai Sándor Szent István Egyetem

Bardócz Tamás Halászati osztály

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

Fenntarthatóság és természetvédelem

A nemzeti kapcsolattartók szerepe a LIFE pályázatok kialakításában

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK TÁJI LÉPTÉKŰ MEGŐRZÉSÉNEK STRATÉGIAI MEGALAPOZÁSA

LIFE PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás

Környezeti állapot és előretekintés 2015-ös jelentés (SOER 2015)

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

Az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai

Az európai vadász jellemzői. Vadgazdálkodás a világban

LIFE-MICACC, első sikeres klímás LIFE

A LIFE PROGRAM

Átírás:

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20.

Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások fenntartása és helyreállítása A zöld infrastruktúra létrehozása és a romlásnak indult ökoszisztémák legalább 15 %-ának helyreállítása révén 2020-re maradjanak fenn és javuljanak az ökoszisztémák és a szolgáltatásaik. 6a) Akció A tagállamok a Bizottság segítségével 2014-ig stratégiai keretet határoznak meg az ökoszisztémák helyreállításával kapcsolatos szubnacionális, nemzeti és uniós szintű prioritások megállapításához.

ENV.B.2/SER/2012/0029 Implementation of 2020 EU Biodiversity Strategy: Priorities for the restoration of ecosystems and their services in the EU FINAL REPORT January 2014

A stratégiai keret tartalma Gyakorlatban használható modell a restaurációs tervezéshez, monitorozáshoz Útmutató a nemzeti, és lokális prioritások meghatározásához Lehetséges támogatási mechanizmusok

Definíciók Degradáció: hirtelen vagy fokozatos változások, melyek csökkentik az ökológiai integritást, vagy egészséget Restauráció: a folyamat, melynek során a degradált, sérült, vagy megsemmisült ökoszisztémák helyreállítását segítjük SER 2004, CBD

A restauráció 4 szintű modellje A modell pragmatikus és hatékony, mert: A tagállamok a teljes restauráció elérése nélkül is javíthatják az élőhelyek állapotát, beleszámolható a 15%-ba a következő 7 évben Hosszú távú célok is megfogalmazhatók Figyelembe veszi a tagállamok lőhelyeinek különböző alapállapotát

A 4 szint 1. szint: abiotikus rendszer megfelelő; kulcsfajok, folyamatok, ökoszisztéma funkciók lokális és táji szinten megfelelő vagy kiváló állapotúak. Pl. jó ökológiai állapotú Natura 2000 élőhelyek 2. szint: abiotikus rendszer megfelelő; néhány ökológiai folyamat és funkció zavart lokális vagy táji szinten, csökkenő diverzitás, de néhány honos kulcsfaj populációja még stabil. Pl. a Natura 2000 területek NEM jó ökológiai állapotú részei

A 4 szint 3. szint: jelentősen módosult abiotikus környezet; számos zavart ökológiai folyamat és funkció lokális és/vagy táji szinten, mesterséges élőhelyek dominálnak, de előfordulnak még honos fajok stabil populációval. Pl. nem védett vidéki területek, ahol nincs intenzív mezőgazdálkodás 4. szint: jelentősen módosult abiotikus környezet; sok zavart ökológiai folyamat és funkció lokális és táji szinten, mesterséges élőhelyek dominálnak, előfordulnak honos fajok csökkenő populációval, az eredeti élőhely nyomati alig felismerhetőek. Pl. intenzív mezőgazdasági területek, városi élőhelyek, erősen degradált területek.

Példa egy jelentős természeti értékkel bíró tagállam 15% cél számításához alapérték 1 szint (L1) 30% 2020-ben (és a növekmény) 32%(+ 2% L2- ből) 2050-ig 40% (+ 8% L2-ből) D E G R A D A T I O N R E S S T O R A T I O N 2 szint (L2) 3 szint (L3) 15% 30% 28% (+ 15% L3-ból; - 2% L1-be) 16% (+ 1% L4-ből; - 15% L2-be) 35% (+15% L3-ból; - 8% L1-be) 10% (+ 9% L4-ből; - 15% L3-ba) 4 szint (L4) 25% 24% 15% Összterület 100% Összes restaurálható terület 70% Összes restaurált terület (az alapértéktől összeadódóan a restaurálható felszínből számolva) 25,7% 71,4%

Hogyan lehet az átmeneteket mérni? A szinthez való tartozást ökológiai deszkriptorokhoz tartozó indikátorok határértékei jellemzik Pl. konnektivitás indikátora a fragmentáltság Kihívás: az egyes ökoszisztémákra a megfelelő deszkriptorok és határértékek kiválasztása

Indikátorok SEBI (Streamlining European Biodiversity Indicators) 26 indikátor ez lesz az alapvető eszköz a 15% monitorozásához

SEBI 01 SEBI 04 SEBI 07 SEBI 09 SEBI 11 SEBI 13 SEBI 14 SEBI 16 Kiválasztott fajok elterjedése és gyakorisága Ökoszisztéma borítás Nemzeti védett területek Kritikus terhelés határérték nitrogénre Klímaváltozás hatása madarakra Természetes és természetközeli élőhelyek fragmentáltsága Folyórendszerek fragmentáltsága Édesvíz minősége

Határértékek Csak a védett területekre van (4 természetvédelmi állapot: kedvező, nem kielégítő, rossz, nem ismert). Ezek kidolgozott becslési / besorolási módszerek Útmutató a NEM védett területekre Konszenzus keresés, érintettek bevonása alapvető 5 lépés tervezési keret a legelőnyösebb restaurációs beavatkozáshoz

Pl. térképi szűrés

Francia példa: 5 kritérium az élőhelyek koherenciájának biztosítására

adminisztráció 3 szint: már futó programok Finanszírozás E Bizottság szakmai támogatás (+ 1,770 ezer EUR költség) külön iroda felállítása (+ 3,445 ezer EUR) restaurációs költségek EU alapok (agrártámogatás, strukturális, LIFE stb) nemzeti állami források Magántőke Innovatív mechnizmusok

Innovatív direkt finanszírozás kifizetések az ökoszisztéma szolgáltatásokért Termék címkézés, tanúsítványok Karbon piac Biodiverzitás kompenzáció és élőhely bankok Biztosítási szektor a környezeti kockázatok enyhítésére

Hazai szakmai támogatás Potenciális természetes vegetáció modell (PNV) használata restaurációs cél Természeti tőke (NCI) állapot meghatározáshoz (mennyiség & minőség) habitat degradation habitat loss

Köszönöm a figyelmet!