A 2011 évi országos kompetenciamérés elemzése Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola Készítette: Forrainé Kószó Györgyi, Tóth Emőke L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 1
Tartalom A felmérésről....3 Változások a 2010-es évtől... 4 A 2011. évi országos kompetenciamérés eredményei....6 Matematika....8 8. évfolyam....8 6. évfolyam... 16 Fejlesztési terv... 22 Szövegértés... 23 8. évfolyam... 23 6. évfolyam... 29 Fejlesztési terv... 33 Összegzés... 34 Függelék: Egyéni teljesítmények Eredmények változása a 8. évfolyamon 4. osztályos kompetenciamérések elemzése L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 2
A felmérésről Az először 2001 őszén megrendezett Országos kompetenciamérés 2008-ban hatodik alkalommal mérte fel a közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanulók 6., 8. 10. évfolyamos csoportjának teljes körében a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást. A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a kerettantervek, illetve az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét mérik; a felmérés célja nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben. A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége). A felmérés tartalmi kerete - amely meghatározza a kompetenciamérés feladataiban alkalmazásra kerülő műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, illetve az alkalmazott szövegtípusokat -, a közelmúltban jelent meg immár jogszabályba építve, hiszen a 3/2002 OM rendelet, a közoktatás minőségbiztosításáról 2007 április óta tartalmazza mindezeket. A felmérést minden iskola minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulója megírja, az eredményekről a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontig minden iskola visszajelzést is kap. Ez segíti az iskolákat abban, hogy objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyenge pontjaikat e két felmért tudásterületen. A mérési eredmények megismertetése az iskolákkal az alkalmazásképes tudás jelentőségének felismerésére és a javítás igényének erősítésére is alkalmas. Az évről-évre ismétlődő mérési eredmények a módszerek eredményességének mutatói is lehetnek az elkövetkező években. A 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók az ország összes iskolájának valamennyi telephelyén egy időpontban és azonos körülmények között, az arra kiképzett felmérésvezetők irányításával és felügyeletével írták meg a felmérést. Ennek során egy kétszer 45 perc hosszúságú matematikai és egy kétszer 45 perc hosszúságú szövegértési tesztet, valamint egy Tanulói kérdőívet töltöttek ki a tanulók. Emellett az intézmények vezetői az iskolával és a telephelyekkel kapcsolatos információkat szolgáltattak kérdőíves formában. A felmérésben használt teszteket, a hozzájuk tartozó Javítókulcsokat és a kérdőíveket az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztályának munkatársai állították össze. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 3
Változások a 2010-es évtől A 2010-es évtől kezdődően a szövegértés, illetve a matematika területén új, évfolyamfüggetlen skála került bevezetésre, amelyen összehasonlítható módon ábrázolható a 6., 8., illetve 10. évfolyamos tanulók szövegértés, illetve matematika eredménye. Az új skálákon 2008-ra visszamenőleg a korábbi mérések eredményei is megjeleníthetők. Az új skála 500-as átlag és 100 pontos szórás helyett 1500-as átlaggal és kb. 200 pontos évfolyamonkénti szórással rendelkezik. Ez utóbbi paraméter miatt az új skálán mért különbségek a régi skálákon mérve körülbelül feleakkora különbségeknek felelnek meg. vált. Az új szövegértés és matematika skálán egy-egy tanuló eredménye könnyen nyomon követhetővé A képességskálák újradefiniálásával együtt járt az új, közös skálán meghatározott, közös képességszintek kialakítása is. Mivel a közös skála 3 évfolyam eredményeit összefogva szélesebb, mint az évfolyamonkénti skálák voltak, ezért 7 képességszint került kialakításra. A képességszintek kialakításának alapja a feladatok nehézsége volt. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 4
Képességszint szövegértés 7. 1911 6. 1771 5. 1631 4. 1491 3. 1351 2. 1211 1. 1071 Képességszint alsó határa Képességszint matematika 7. 1984 6. 1848 5. 1712 4. 1576 3. 1440 2. 1304 1. 1168 Képességszint alsó határa A szintek eléréséhez szükséges képességek alapján a 6. évfolyamon a 3. képességszint, a 8. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint mind a két területen, melynek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 5
A 2011. évi országos kompetenciamérés eredményei Az országos jelentések alapján külön vizsgáltuk a matematika és szövegértés mérések eredményeit 6. és 8. évfolyamokon. Az interneten hozzáférhető szoftver segítségével értékeltük ki a 4. osztályok teljesítményeit. Magyar Andrea irányításával történt az értékelés. Az összefoglalót Tóth Emőke BECS vezető és Forrainé Kószó Györgyi igazgató készítette el. A fenntartói jelentés alapján lehetőség van az iskola országon belüli helyének meghatározására. Iskolánk a szövegértés területén az országos átlaghoz képest, valamint a városi, és nagy városok általános iskoláihoz képest is szignifikánsan magasabb értékeket teljesített. Matematikából 6. évfolyamon a város többi iskolájához képest szignifikánsan jobb eredményt ért el, a többi összehasonlításnál nincs szignifikáns különbség. A családi háttérindexhez viszonyítva a következő eredmények láthatók: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 6
Ezek szerint iskolánk a várható értékeknek megfelelően teljesített. Kivétel ez alól a 8. évfolyam matematika mérés eredményei. A jelentések lehetővé tették a korábbi évekhez viszonyított vizsgálatokat is, helynek eredményeit a következő táblázat szemlélteti: Az előző évekhez képest a legtöbb esetben szignifikánsan gyengébb eredményt értek el tanulóink az előző éveknél. Ezek okait a további elemzések során igyekeztünk feltárni. Az eredmények javítására intézkedési tervet készítettünk. Az alapszintet el nem érő tanulók aránya, a 8. évfolyamos matematika eredmények kivételével, jóval alatta van az országos átlagnak: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 7
Matematika 8. évfolyam A 8. évfolyamon 52 tanuló töltötte ki a tesztet. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1599, az országos átlagtól, valamint a városi iskolák átlagától szignifikánsan nem különbözik. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 8
A grafikonon jól látszik, hogy a tanulók teljesítménye 1232 és 1920 értékek között mozgott, átlagosan 1599, ami az országos átlagtól szignifikánsan nem különbözik. Átlageredmények a CSH-Index tükrében A telephely tanulóinak a CSH index alapján várható és tényleges teljesítményét szemlélteti a következő ábra: Ez alapján intézményünk tanulóinak teljesítménye az országos trendvonal mentén helyezkedik el, attól szignifikánsan nem különbözik. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 4. szint elérése kívánatos a 8. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 9
A grafikonokon látható, hogy 25 tanuló teljesített a negyedik szint alatt,, 4 tanuló áll a 6. szinten. A többi tanuló teljesítménye a 4.-5. szinteken található. Célunk a továbiakban a 4. szint alatti tanulók 4. szintre emelése. Iskolánkban a következő tanulók vannak 4. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont A692-O967 23 1388 B131-R360 19 1232 G887-B610 30 1449 K325-L911 38 1552 K451-M194 23 1390 M638-D988 36 1475 S527-X513 32 1501 T578-M666 35 1518 U453-U252 36 1510 U726-Q964 32 1466 L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 10
35V112-T435 30 1469 V397-J246 19 1305 E653-F213 32 1461 J261-U151 33 1499 K539-G375 36 1541 M827-J866 33 1456 N277-S440 38 1506 N421-O871 18 1274 R789-C243 26 1380 S113-M336 40 1558 S465-F270 39 1556 U636-O552 33 1450 V394-J584 25 1404 W732-G917 23 1402 X928-W642 33 1491 Átlageredmények változása Az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon szignifikánsan nem változtak az eredmények, bár összesítve és tanulókra lebontva is fejlődés tapasztalható. A 2009-es mérésnél 1500 (1462; 1531) képességpont volt az átlag, a 2011-es mérés tekintetében pedig 1599 (1552; 1638): 5 tanuló kivételével mindegyik magasabb szintet ért el a 2011-es mérésnél, mint a 2009-nél. A tanulók fejlődése a telephelyen A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé teszi, hogy a 2011-es mérésben részt vevő tanulók eredményeit összevethessük korábbi eredményükkel. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 11
A képességpont különbségek alapján a gyengébb tanulók nagyobb fejlődést értek el, mint a jobb tanulók a két évvel ezelőtti méréshez képest. Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján A komplex fejlődési modell a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredménye mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe veszi. (Szociális, kulturális, gazdasági háttér, tanuló neme, osztálya, telephely tanulóinak 2 évvel korábbi teljesítménye, telephely képzési formája és a település típusa. Ez alapjánk tanulóink teljesítménye a következő: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 12
Az ábrán minden oszlop egy-egy tanulót szemléltet. Az oszlop magassága a tanuló tényleges teljesítményének és a modell alapján becsült értékének a különbsége. Így az oszlop magassága jelképezi a tanuló eredményének azt a részét, amely az iskola által nem befolyásolható tényezőktől függ, tehát az iskola fejlesztő hatását szemlélteti. A negatív eredményt elért tanulók gyengébb eredményt értek el a várhatónál. Az ábra szerint a tanulók hozzávetőlegesen fele ért el pozitív eredményt, ami az iskola fejlesztő munkájának köszönhető. Átlageredmények alakulása Az ábrán nyomon követhető a tanulók átlageredményeinek változása 2008-tól. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 13
A képességeloszlás alakulása A továbbiakban arra kell törekednünk, hogy a tanulóink teljesítményszintje egységesebbé váljon és a 4-es szint alatt lévő tanulókat minél magasabb szintre kell juttatnunk. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 14
Képességeloszlások vizsgálata az előző évi jegyek függvényében Az ábra szerint azok a tanulóink, akik 2-es jegyet kaptak matematikából az előző évben 1272 pontot, akik 3-ast azok1232 és1558 pont között értek el, akik 4-est kaptak, azok 1380 és 1746 között, akik pedig 5-öst, azok 1449 és 1920 között. A b jelű osztály tanuló között jóval nagyobb a szóródás a jegyek tekintetében. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 15
6. évfolyam Intézményünkben 2010-ben 51 6. évfolyamos tanuló írt kompetenciamérést. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti: Tanulóink átlageredménye1507, ami az országos átlagtól, valamint a városi iskoláktól szignifikánsan nem különbözik. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. A grafikonról leolvasható, hogy a tanulók teljesítménye a 1170 és 1772-es értékek között mozgott. Átlageredmények a CSH-Index tükrében A tanulók a CSH indexnek megfelelően produkáltak: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 16
Jól látható, hogy iskolánk az elvárásnak megfelelően teljesített; az érték szignifikánsan nem különbözik az elvárttól. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 3. szint elérése kívánatos a 6. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 17
A grafikokonon látható, hogy a harmadik szint alatt 16 tanulónk helyezkedik el, 3 tanuló áll a 5. szinten. Tehát tanulóink zöme a 3-4. szinten áll. A továbiakban az első második szinten lévő tanulókat kell felzárkóztatnunk, valamint a magasabb szinten teljesítők számát növelni. Iskolánkban 2011-ben a 6. évfolyamon következő tanulók voltak a 3. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont H888-T320 34 1420 N562-J144 31 1414 N871-C624 14 1170 A321-S512 31 1435 C539-W474 28 1388 E582-G572 26 1347 G175-M522 23 1333 H649-N184 25 1354 J477-P726 25 1349 L176-A675 26 1314 N212-S199 31 1432 O351-D731 28 1353 P746-K182 28 1401 S282-E567 25 1331 V745-C377 17 1230 X581-W827 32 1430 L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 18
Átlageredmények változása A következő táblázat ábrázolja az álageredmények változását a 2008 évi mérés óta: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 19
Képességeloszlások változása el. A grafikonon jól látszik, hogy a 2011-es mérésnél a tanulók zöme a 3-5-ös szinteken helyezkednek L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 20
Eredmények az előző évi jegyek függvényében Az ábrákon látszik, hogy a hármas tanulók 1170 és1353, a négyes tanulók1414 és 1569, az ötös tanulók 1459 és 1772 pont közötti értékeket érték el. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 21
Fejlesztési terv Az elemzések eredményei szerint tanulóink összességében átlagosan szerepeltek a matematika kompetenciamérésen. A továbbiakban törekednünk kell ezeknek az eredményeknek a javítására. A továbbiakban is arra kell törekedni, hogy minél több tanulónk tudjon a 4-es, illetve 5-ös képességszinteken teljesíteni, és minél kevesebb 3-as szint alatti álló tanuló legyen. Másik fontos, hogy a fejlesztési tevékenységet erősíteni kell, szükséges az egyéni, személyre szabott segítségadás, az eredmények azt tükrözik, hogy néhány tanulónknál jelentős lemaradások vannak a többiekhez képest. Cél, hogy ezeket a lemaradásokat megszüntessük. A tanulók értékelésénél pedig a kompetencia alapú értékelést kell a továbbiakban is erősíteni. Ezért az elemzések alapján a jövőben az alábbi feladatokra kell a matematika munkacsoportnak koncentrálnia: A kompetenciamérések eredményeit magasabb szintre juttatni. Ehhez a következő lépések szükségesek: Az alapfogalmak, egyszerű feladatok, műveletek további gyakorlása. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a komplex, egyszerre több problémával foglalkozó feladatokra. Motiválnunk kell a diákokat a gondolkodásra, arra, hogy ne adják fel a probléma megoldását, próbálkozzanak. Kiemelten kell kezelnünk a térlátással, grafikonról való adatok leolvasásával foglalkozó feladatokat. Továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetnünk a mértékegységek átváltására és területszámítási feladatokra. Kiemelten kell kezelnünk a statisztikával, valószínűség-számítással foglalkozó témaköröket. Más tanítási órákon (fizika, kémia, biológia) is előtérbe kell helyeznünk a matematikai számításokkal kapcsolatos feladatokat. Törekednünk kell arra, hogy minél több tanulónk legyen képes magasabb gondolkodási szintet igénylő problémák megoldására. Fokozott figyelmet kell fordítani a gyerekek önállóságra való nevelésére. A tanítási órákon a személyre szabott, alapkészségek fejlesztésén túl, a komplex gondolkodási műveletek fejlesztése is kiemelt feladat. Hangsúlyozott szerepet kell hogy kapjanak a tanítási órákon az arányosság- és százalékszámítással kapcsolatos összetett feladatok. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 22
Szövegértés 8. évfolyam A 8. évfolyamon 52 tanuló töltötte ki a tesztet. Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye1651, az országos átlagnál, valamint a városi iskolák átlagánál is magasabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 23
A grafikonon jól látszik, hogy a tanulók teljesítménye 1153 és1944 értékek között mozgott. Átlageredmények a CSH-Index tükrében A telephely tanulóinak a CSH index alapján várható és tényleges teljesítményét szemlélteti a következő ábra: Ez alapján intézményünk tanulóinak teljesítménye az országos trendvonalon helyezkedik el, annál szignifikánsan nem magasabb. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 4. szint elérése kívánatos a 8. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 24
A grafikonokon látható, hogy 7 tanuló teljesített a negyedik szint alatt,, 2 tanuló áll a 7. szinten. A többi tanuló teljesítménye a 4.-6. szinteken található. Célunk a továbiakban a 4. szint alatti tanulók 4. szintre emelése. Iskolánkban a következő tanulók vannak 4. szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont B131-R360 30 1279 K451-M194 48 1456 U276-O964 48 1467 V112-T435 37 1410 N421-O871 21 1208 S113-M336 19 1153 U636-O552 42 1423 Átlageredmények változása Az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon nem voltak szignifikánsan jobbak az eredmények. A 2009-es mérésnél 1577 (1538;1610) képességpont volt az átlag, a 2011-es mérés tekintetében pedig 1651 (1613;1687): L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 25
4 tanulónk ért el alacsonyabb szintet a 2011-es mérésnél, mint a 2009-nél. A tanulók fejlődése a telephelyen A mérési azonosító 2008-as bevezetése lehetővé teszi, hogy a 2011-es mérésben részt vevő tanulók eredményeit összevethessük korábbi eredményükkel. A képességpont különbségek alapján a gyengébb tanulók nagyobb fejlődést értek el, mint a jobb tanulók a két évvel ezelőtti méréshez képest. Tanulók egyéni fejlődése a komplex fejlődési modell alapján A komplex fejlődési modell a tanulók becsült, várható eredményének meghatározásakor a tanuló korábbi eredménye mellett a fejlődést befolyásoló egyéb tényezőket is figyelembe veszi. (Szociális, kulturális, gazdasági háttér, tanuló neme, osztálya, telephely tanulóinak 2 évvel korábbi teljesítménye, telephely képzési formája és a település típusa. Ez alapjánk tanulóink teljesítménye a következő: L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 26
Az ábrán minden oszlop egy-egy tanulót szemléltet. Az oszlop magassága a tanuló tényleges teljesítményének és a modell alapján becsült értékének a különbsége. Így az oszlop magassága jelképezi a tanuló eredményének azt a részét, amely az iskola által nem befolyásolható tényezőktől függ, tehát az iskola fejlesztő hatását szemlélteti. A negatív eredményt elért tanulók gyengébb eredményt értek el a várhatónál. Az ábra szerint tanulók csaknem fele ért el pozitív eredményt, ami az iskola fejlesztő munkájának köszönhető. Átlageredmények alakulása L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 27
Az ábrán nyomon követhető a tanulók átlageredményeinek változása 2008-tól. A képességeloszlás alakulása Az ábrán jól látható, hjogy a tanulóink 3 tanulótól eltekintve egységes eredményt produkált. A továbbiakban is arra kell törekednünk, hogy a 4-es szint alatt lévő tanulókat minél magasabb szintre kell juttatnunk. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 28
6. évfolyam Tanulóink átlageredményét a következő táblázat szemlélteti. A táblázat adatai szerint tanulóink átlageredménye 1545, az országos átlagnál, valamint a városi iskolák átlagánál is magasabb. A következő ábra a tanulók minimálisan és maximálisan elért képességpontjait mutatja. A grafikonon jól látszik, hogy a tanulók teljesítménye 1279 és 1885 értékek között mozgott, ami jónak mondható. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 29
Átlageredmények a CSH-Index tükrében Az elvárt teljesítménynek megfelelőenl teljesítettek tanulóink. Képességeloszlás vizsgálata Az országos mérés azt is vizsgálta, hogy a tanulók milyen képességszinteken tudnak feladatokat megoldani. A vizsgált képességszintek: 1. szint alatti, 1. szint, 2. szint, 3. szint, 4. szint, 5. szint, 6. szint, 7. szint. A képességszintek emelkedése arra utal, hogy a tanulók milyen arányban képesek egyre nehezebb, összetettebb és bonyolultabb feladatokkal megbirkózni. Az új skála szerint a 3. szint elérése kívánatos a 6. évfolyamon. Az iskolánk diákjainak képességszint szerinti teljesítményére vonatkozó adatok a következő ábrákon olvashatók. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 30
A grafikonokon látható, hogy 5 tanuló van a 3-as szint alatt 5 tanuló a 6. szinten, a többiek a 3-5. szinteken. Célunk a továbiakban a harmadik szint alatti tanulók felzárkóztatása. Iskolánkban a következő tanulók vannak harmadik szint alatt: Kód Százalékos megoldottság Képességpont N871-C624 33 1306 W991-W436 30 1285 J477-P726 30 1279 S282-E567 33 1301 V745-C377 33 1313 Átlageredmények változása L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 31
A képességeloszlások változása A képességeloszlás 2008-tól vizsgálható. Azóta nincs tanulónk egyes szint alatt, vagy egyes szinten. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a felzárkóztatásra, és a néhány lemaradó tanulóval a differenciált foglalkoztatásra. Ezenkívül feladat a jelentős számú 3. szinten elhelyezkedő tanuló 4. szintre emelése, a tehetséggondozás. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 32
Fejlesztési terv Mivel a szövegértés területen a különböző szövegekhez kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben, ezért a mi feladatunk az ilyen típusú feladat-feldolgozással, gondolkodási műveletekkel megismertetni tanítványainkat az iskolai szövegfeldolgozás során. A fentiek alapján tanulóinkkal elsősorban olyan típusú feladatokat kell gyakoroltatnunk, amelyekben kapcsolatok, összefüggések felismerése, értelmezés, saját vélemény bátor megfogalmazása a fő cél. Olyan szövegeket, feladatokat kell rendszeresen feldolgoznunk tanítványainkkal, melyek érvelést, részletes magyarázatot, esetleg gondolatmenet kifejtést igényelnek. Több önálló fogalmazási feladattal fejleszthető ez a terület. Azok a kérdések, ahol elegendő néhány szót, vagy kifejezést leírniuk vagy a feleletválasztós forma, amelyben a tanulónak négy megadott lehetőségből kell kiválasztania a helyes megoldást jelenti a legkisebb akadályt. Tehát a teszt-típusú feladatok megoldásában otthonosan mozognak, itt is a körültekintő, megfontolt válaszadásra kell buzdítani tanítványainkat. Ezekben a feladatokban a helytelen válasz kiválasztása leggyakrabban a figyelem koncentráció hiánya miatt fordul elő. A továbbiakban is nagy hangsúlyt kell fektetni a felzárkóztatásra, és a differenciált foglalkoztatásra. Ezenkívül kiemelt feladatunk a jelentős számú tehetséggondozás. A továbbiakban is folytatni kell a kompetencia alapú értékelést. Ezért az elemzések alapján a jövőben az alábbi feladatokra kell a magyar munkacsoportnak koncentrálnia: A kompetenciamérések eredményeit a jelenlegi szinten tartani, illetve magasabb szintre jutni. Ehhez a következő lépések szükségesek: A szöveg helyes értelmezése, tömörítése, lényeges elemek kiemelése. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az összetett, több problémával foglalkozó feladatokra, ahol több állítás igaz vagy hamis voltát kell megállapítaniuk. Ösztönözni kell a diákokat a hosszabb terjedelmű, bonyolult információkat hordozó szövegben való elmélyülésre, gondolkodásra. Kiemelten kell kezelnünk a saját vélemény kulturált megfogalmazásának képességére. Más tanítási órák tananyag tartalmának értelmezési módjainak lehetőségeire is rá kell világítanunk. Értelmezés a szövegkörnyezet segítségével, majd a szöveg alapján megmagyarázni a kívánt fogalmat. összefüggések megláttatása. Saját szavakkal értelmezni helyzeteket. információk visszakeresése, ezek alapján levonni a megfelelő következtetéseket, kapcsolatokat. Szinonimák keresése, ezek helyes használata. Szókincsbővítés, szakszerűség a megnyilvánulásban. Történések időrendbe állítása. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 33
Összegzés: A 2011. évi kompetenciamérés értékeléséhez sok adat állt rendelkezésünkre és ezeket felhasználva kell a további lépéseinket megfogalmazni. Különös figyelmet kell fordítanunk egyes tanulók teljesítményére és a lehetőségek kiaknázására. A 2011-es mérésben iskolánk tanulói matematika kompetenciaterületen mindkét évfolyamon az országos átlagnak megfelelően, szövegértésből az országos átlag felett teljesítettek. iskolai átlag országos átlag 1651 1507 146 15991601 1545 1465 1577 mat 6 mat 8 sz ért 6 sz ért 8 A családi háttérindex függvényében is az elvárt értéknek megfelelően teljesítettek a tanulók. Tanulóink nagyrészt a 3, 4. és 5. szinteken helyezkednek el. 2010. 1. szint alatt 1. szinten 2. szinten 3. szinten 4. szinten 5. szinten 6. szinten szövegértés 8. évfolyam 0 2 1 4 13 17 13 2 matematika 8.évfolyam 0 2 6 17 11 12 4 0 szövegértés 6. évfolyam 0 0 5 17 15 10 4 0 matematika 6. évfolyam 0 2 13 21 12 3 0 0 7. szinten L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 34
25 20 15 10 5 szövegértés 8. évfolyam matematika 8.évfolyam szövegértés 6. évfolyam matematika 6. évfolyam 0 2. szinten 3. szinten 4. szinten 5. szinten 6. szinten 7. szinten A rendszer lehetővé teszi, hogy tanulóink teljesítményét 2008-tól az előző évekkel összehasonlítva vizsgálhassuk: A 2011-es teljesítmények nem jobbak, vagy gyengébbek az előző évekénél. Ez első sorban matematika kompetenciaterületen tapasztalható. Ezért érdemes volt, ahol erre lehetőség nyílt, az azonos tanulócsoportokat összehasonlítani az előző mérés eredményeivel összevetve. A matematikát tekintve az iskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon jobbak az eredmények. A 2009-as mérésnél 1511 képességpont volt az átlag, a 2011-es mérés tekintetében pedig 1599. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 35
Szövegértésből aziskola tanulóinak 6. évfolyamos teljesítményéhez képest a 8. évfolyamon szintén jobbak az eredmények. A 2009-as mérésnél 1593 képességpont volt az átlag, a 2011-es mérés tekintetében pedig 1651. Összefoglalva elmondható, hogy tanulóink eredménye elfogadható, illetve jó, az országos átlagokhoz képest. L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 36
Egyéni teljesítmények 4. a osztály L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 37
4. b osztály L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 38
6. a osztály L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 39
6.b osztály L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 40
8.a osztály L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 41
8.b osztály L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 42
Eredmények változása a 8. évfolyamon L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 43
L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 44
L i s z t F e r e n c É n e k - z e n e i Á l t a l á n o s I s k o l a Oldal: 45