JELENTÉS Az EM-I nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítmény burgonyatermesztésben való felhasználásáról Veszprémi Egyetem Georgikon Mg.tud. Kar, Keszthely Burgonyakutatási Központ 2005
Bevezetés: A VE. GMK. Burgonyakutatási Központ és a Sym-Bio-Tech Kft. a 2004 évi kisparcellás kísérletek eredményei alapján a készítmény nagyüzemi viszonyok közti kipróbálását határozta el. A május 30-án kötött kutatási szerződés szerint a Központ a 2005-ös tenyészidőszakban az EM-I nevű antagonista/szinergista mikrobiológiai készítménnyel szántóföldi nagyparcellás kísérletet állított be, melyen belül külön kisparcellás adatfelvételezést is végzett. A vizsgálat célja a készítmény teljes termésre, az egyes terméselemekre és a minőségre gyakorolt hatásának pontosabb megállapítása volt. A kísérletek módszertana: A kísérlet beállításának körülményei: - Fajta: Kánkán - Talajtípus: Középkötött, Ramann féle barna erdőtalaj - Sortáv: 75 cm - Tőtáv: 28 cm - Parcellaméret: nagyparcella: 2820 m 2 (8 sor x 470 méter), mért terület : 705 m 2 (2 sor x 470 m) kisparcella: 4 x 7,5 m 2 (4 x 10 folyóméter, véletlenszerűen kiválasztva) - Ismétlések száma: nagyparcella: 1 kisparcella: 4 - Ültetés: május 6. - Szárzúzás: augusztus 8. - Betakarítás: szeptember19. - Tápanyagutánpótlás: N:P:K, 150:160:300 kg hatóanyag/ha P és K teljes mennyiség ősszel, N ősszel 80, tavasszal 70 kg/ha - Gyomirtás: Command/Sencor - Növényvédelem: rovarölő szerek: Calypso 3 alkalommal gombaölő szerek: Forum R, Manex II, és Curzate - Csapadék: 484 mm(iv-viii. hónap) Kezelések: 1. Kezeletlen kontrol 2. Gumócsávázás, ültetéssel egymenetben, 100 l/ha EM-I dózissal 3. Lombpermetezés, 2 x 30 l/ha EM-I (300 l/ha víz, VI.20, VII.17.) 4. Gumócsávázás és lombpermetezés, 100 + 2 x 30 l/ha EM-I dózissal Vizsgált paraméterek: tenyészidőszakban jelentkező betegségek, teljes termés, gumó-méretfrakciók aránya.
Eredmények: Kisparcellás kísérlet: A kísérlet a burgonya számára optimális időben és körülmények között lett beállítva. A tenyészidőszak időjárási körülményei, a csapadék eloszlása, mennyisége, és a hőmérsékleti viszonyok is közel ideálisak voltak 2005-ben a növény számára. A kísérletet a Központ egybefüggő törzselit szaporulati fokú vetőburgonya táblájában állítottuk be. A kezelt és a kezeletlen állományok azonos ütemben keltek és a növények kezdeti fejlődése is hasonló ütemű volt. Keléshiány egyik kezelés esetében sem volt tapasztalható. A tenyészidőszak további fázisaiban a csávázott parcellák lombozata némileg erőteljesebb növekedést, sötétzöldebb színt mutatott a kontrollénál. A kezelések szemmel látható hatása különösen a virágzás fázisában volt feltűnő. Elsősorban az EM-I készítményt gumócsávázás és lombpermetezés formájában is kapó parcella növényeinél volt tapasztalható a kontrollnál néhány nappal később induló, legalább egy héttel tovább tartó és lényegesen intenzívebb virágzás, enyhén magasabb lombozat. Némileg kisebb intenzitással, de ugyan ez volt tapasztalható a csak gumócsávázást kapó kezelésben is, míg a kizárólag lobkezelésben részesülő parcella lombfejlődése és virágzása nem különbözött a kontrolétól (1. Kép). A parcellák kórtani állapotában a tenyészidő alatt nem volt lényegi eltérés. Az alkalmazott növényvédelmi permetezések mindennemű kártételtől sikerrel védték meg a növények teljes asszimiláló felületét. Mivel a kísérlet vetőburgonya táblában került beállításra, ezért a növények lombozata a teljes érés előtt mechanikai szárszúzással el lett távolítva. Ezért nem mondható meg, hogy a kezelések hatása vajon befolyásolta e a tenyészidőszak hosszát, késleltette- e az érést? A terméseredmények megbízhatóbb összehasonlíthatósága érdekében a parcellákon kisebb, 4 x 10 fm-es mintatereket jelöltünk ki, valamint a parcellák középső 2 sorának termését külön, egyedileg mérve takarítottuk be. A kapott eredményeket az 1. - 2. Ábra, valamint az 1. - 2. Táblázat szemlélteti: Az 1. Ábra adataiból kitűnik, hogy a kisparcellás felvételezésben a két kontroll parcella termése között nem volt lényeges eltérés. Ennek ellenére a kezelések hatásának megítélésekor erős fenntartásokkal kell kezelnünk a kapott eredményeket. Ugyanis, az EM-I készítmény alkalmazásakor kapott termésbeli eltérések, az adatok kismérvű szórása ellenére csupán a gumócsávázásos kezelésben eredményeztek szignifikáns különbséget. Ebben a kezelésben viszont a kapott terméstöbblet több mint 60 %-osnak bizonyult. A magasabb termés egyértelműen a közepes, vetőméretű gumók (28-60 mm) mennyiségének növekedéséből adódott. A csávázott és permetezett kezelés ellenben nem szignifikánsan, de kisebb termést eredményezett. Az alacsonyabb termésére jelenleg nincs elfogadható magyarázatunk. A nagyparcellás adatok, ahol ugyan nem volt ismétlés, ellenben a parcellaméret nagysága (705 m 2 )kiegyenlíthette a talajadottságokból következő eltéréseket, minden bizonnyal a valósághoz közelebb álló eredményeket szolgáltatott. A 2. Ábra szemléltette adatok alapján a kombinált gumócsávázásos és lomb permetezéses kezelés mintegy 8 %-os terméstöbbletet eredményezett a két kontrol parcella átlageredményéhez képest. A minőségi vizsgálatok eredményei alapján az alkalmazott kezelések hasonlóan az előző évben tapasztaltakhoz nem voltak hatással sem a burgonya keményítőtartalmára, sem a nyers, illetve főzési szürkülés mértékére.
Összefoglalás: Kísérleteinkben az EM-I szinergista/antagonista mikróbakészítmény hatását vizsgáltuk nagyüzemi vetőgumótermesztési körülmények között, háromféle kezelési kombinációban, Kánkán fajtával. Az egyazon területen beállított, de két különböző felvételezési móddal kiértékelt (kis és nagyparcellás) terméseredmények ellentmondó eredményre vezettek. Az eredményekben kapott eltérések újfent rávilágítottak a burgonyával végzett kisparcellás kísérletek jelentős belső hibával való terheltségére, s egyben kiemelték az összességében megbízhatóbb, precízen kivitelezett üzemi, vagy félüzemi kísérletek beállításának szükségességét. A nagyparcellás eredmények alapján a kombinált gumó és lombkezelésnek volt a legnagyobb hatása a Kánkán fajta termésmennyiségére. Itt a terméstöbblet elérte a 8 %-ot. A készítmény szignifikánsan sem pozitív, sem negatív irányban nincs hatással a burgonya lombozatának kórtani állapotára, illetve keményítőtartalmára, nyers, sütési és főzési elszíneződésére, minőségére. Keszthely, 2005. november 30. Dr. Polgár Zsolt tud. főmunkatárs, igazgató
Termés t/ha Kg/parcella 1. Ábra Az EM-I készítmény hatás a Kánkán fajta guméret-eloszlására. (kisparcellás eredmények) 35 169% 30 25 20 15 100% 107% 109% 85% Ipari méret Vető méret Étkezési méret 10 5 0 Kontrol 1 Kontrol 2 Csávázott Permetezett Csávázott és permetezett Kezelések 2. Ábra EM-I készítmény hatása a Kánkán fajta termésére. (nagyparcellás eredmények) 30 25 100% 103% 102% 109% 85% 20 15 10 5 0 Kontrol 1 Kontrol 2 Csávázott Permetezett Csávázott és permetezett Kezelések
1. Táblázat Az EM-I készítmény hatás a Kánkán fajta guméret-eloszlására, kisparcellás eredmények (kg/parcella). Kontrol 1 Kontrol 2 Csávázott Permetezett Csávázott és permetezett Ipari méret 0,2675 0,195 0,42 0,2275 0,255 Vető méret 18,0475 18,505 31,26 19,5375 15,3425 Étkezési méret 0,75 1,7175 0,59 1,1325 0,715 Teljes termés 19,065 20,4175 32,27 20,8975 16,3125 t/ha 21,7 27,86 27,22 43,02 25,42 2. Táblázat Az EM-I készítmény hatása a Kánkán fajta termésére, nagyparcellás eredmények. Kontrol 1 Kontrol 2 Csávázott Permetezett Csávázott és permetezett Termés t/ha 24,7517 25,5886 25,3049 21,0213 27,1064 % 100 103,4 102,2 84,9 109,5
1. Kép Erősebb lombozat és bőségesebb virágzás a kombinált EM-I gumó és lomb kezelés hatására, Kánkán fajtában. Kontroll Kezelt