Országgyűlés Hivetale

Országgyűlés Hivetale Irományszám : TI. Q 9 2015.... évi törvény Érkezett 2015 NOV 10. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáró l I. Fejezet A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek é s vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosítása 1. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 1. (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (1) A lelkiismereti és a vallásszabadság mindenkit megillet ő alapvető jog, amely nem köthető semmilyen jogi formához. 2. Az Ehtv. 3. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (2) A lelkiismereti és vallásszabadság joga a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatáso s állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszonyban, valamint a Magyar Honvédségnél és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál szolgálat i jogviszonyban állók számára szolgálatteljesítésük során a szervezet m űködési rendjével és a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összhangban szabadon gyakorolható. 3. Az Ehtv. II. Fejezete helyébe a következő fejezet lép : II. FEJEZET A VALLÁSI KÖZÖSSÉG JOGÁLLÁSA

I. A vallási tevékenység és a vallási közösség jogállására vonatkozó általános szabályo k 6. Vallási közösség a természetes személyek minden olyan közössége, szervezeti formától, jogi személyiségtől vagy elnevezéstől függetlenül, amely vallás gyakorlására alakult, é s elsődlegesen vallási tevékenységet végez. 7. (1) Vallási közösség m űködhet jogi személyiség nélkül, valamint jogi személyiségge l rendelkező szervezeti formában. (2) Jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közösség a) a vallási egyesület, b) a nyilvántartásba vett egyház, é s c) a bejegyzett egyház. 7/A. (1) A vallási közösség tagjai vallási meggyőződésének megfelelően szabadon állapítj a meg vallási és ezen alapuló egyéb közcélú tevékenysége kereteit, szabályait, szervezeti formáját és elnevezését. (2) A vallási közösség olyan világnézethez kapcsolódó tevékenységet folytat, amel y természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészér e irányulnak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja (a továbbiakban: vallási tevékenység). (3)Önmagában nem tekinthető vallási tevékenységnek a politikai és érdekérvényesít ő, a pszichikai vagy parapszichikai, a gyógyászati, a gazdasági-vállalkozási, a nevelési, az oktatási, a fels őoktatási, az egészségügyi, a karitatív, a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, a kulturális, a sport-, az állat-, környezet- és természetvédelmi, a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmen ő adatkezelési, valamint a szociáli s tevékenység. 2

(4) A vallási közösség kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, amely a z Alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik, és nem sérti más közösségek jogai t és szabadságát. 7/B. A vallási közösség az egyház megjelölést elnevezésében és a tevékenységére való utalá s során önmeghatározása céljából a saját hitelvei szerinti tartalommal használhatja. A vallás i egyesület elnevezése az egyesületi különös formára való utalást nem tartalmazza. 8. (1) Az állam a vallási közösségek irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet, és nem hozhat létre. (2) A vallási közösség hitelvei, bels ő törvénye, alapszabálya, szervezeti és működési szabályzata vagy azoknak megfelel ő más szabályzata (a továbbiakban együtt: belső szabály) alapján hozott határozat érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható, azt állam i hatóság nem vizsgálhatja. A vallási közösség bels ő szabályon alapuló döntését állami szer v nem módosíthatja vagy bírálhatja felül, a jogszabályban nem szabályozott bels ő jogviszonyokból eredő jogviták elbírálására állami szervnek nincs hatásköre. 9. (1) Az állam és a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek együttm űködnek a közjó el őmozdításában. Az állam a jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közösségekkel történelmi és kulturális értékeket meg őrz ő, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenység, valamint más közcélú tevékenység ellátására megállapodást köthet történelmi és társadalm i szerepük, társadalmi elfogadottságuk, beágyazottságuk, szervezettségük, az általu k hagyományosan végzett közcélú tevékenységek során szerzett tapasztalataik és a z együttműködéssel érintett közcélú tevékenységek sajátosságaihoz igazodva az azo k ellátásához szükséges feltételek fennállásának figyelembe vételével. (2) Az állam az (1) bekezdés szerinti kiemelked ő jelentőségű közcélú tevékenységeket szervezettségük, társadalmi támogatottságuk, történelmi és társadalmi szerepük, valamint ilye n tevékenységek ellátása során szerzett tapasztalataik alapján hosszú távon ellátni képes és kész bejegyzett egyházakkal azonos elveken alapuló átfogó együttm űködési megállapodást köthet. (3) A (2) bekezdés szerinti együttm űködési megállapodást törvényben kell kihirdetni. A megállapodásban részes bejegyzett egyház az Alaptörvény VII. cikk (4) bekezdése szerinti bevett egyháznak min ősül. A megállapodás törvényben történő kihirdetése a megállapodás érvényességét és hatálybalépését nem érinti. 2. A vallási egyesület 9/A. (1) Az azonos hitelveket valló természetes személyek vallásuk gyakorlása céljából, vallási tevékenység végzésére vallási egyesületet hozhatnak létre. 3

(2) A vallási egyesületre az egyesületre vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározot t eltérésekkel kell alkalmazni. 9/B. A vallási egyesület alapszabálya az egyesületre vonatkozó szabályoktól eltér ően határozhatja meg a) a tagsági jogviszony keletkezésének és a tagsági jogok gyakorlásának módját, valamint b) azoknak a vallási egyesülettel jogviszonyban álló személyeknek a körét, feladatát és hatáskörét, akik az egyesület ba) működésére vonatkozó bels ő döntés meghozatalára és ellen őrzésére, illetve bb) ügyintézésére és képviseletére jogosultak. 9/C. A vallási egyesülettel az állam határozott időre szóló megállapodást köthet egyes közcélú tevékenységek ellátására, illetve a hitéleti tevékenység támogatására. 3. A nyilvántartásba vett egyhá z 9/D. (1) A vallási egyesületet kérelmére nyilvántartásba vett egyházként kel l nyilvántartásba venni, ha a) részére a nyilvántartásba ' vételi kérelem benyújtását megel őző 3 év átlagában legalább négyszáz magánszemély ajánlotta fel befizetett személyi jövedelemadójának külön törvény szerint meghatározott részét, é s b) legalább 5 éve vallási egyesületként működik. (2) A nyilvántartásba vett egyház a hitéleti célú tevékenységének támogatása céljából jogosul t a magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó külön törvény szerint felajánlott é s meghatározott részére és annak állami kiegészítésére. (3) A nyilvántartásba vett egyházzal az állam határozott id őre szóló megállapodást köthet közcélú tevékenység ellátására, illetve a hitéleti tevékenység támogatására. A megállapodás alapján 'a nyilvántartásba vett egyház külön törvény szerinti adó-, illetve azzal egy tekintet al á eső más kedvezményben részesülhet. (4) A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1990. évi IV. törvény) alapján egyházként, illetve az e törvény alapján alapcélként vallási tevékenységet végz ő egyesületként, valamint vallási tevékenységet végz ő szervezetként történt folyamatos m űködés a vallási egyesületként történő működés időtartamába akkor számít be, ha a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvén y és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi... törvény (a továbbiakban : 4

2015. évi... törvény) hatálybalépését megelőző napon a vallási közösség a vallás i tevékenységet végz ő szervezetek nyilvántartásában szerepelt. 3/A. A bejegyzett egyház 9/E. (1) A vallási egyesületet kérelmére bejegyzett egyházként kell nyilvántartásba venni, ha a) részére a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását megel őző 5 év átlagában legalább négyezer magánszemély ajánlotta fel befizetett személyi jövedelemadójána k külön törvény szerint meghatározott részét, és b) legalább ba) 20 éve vallási egyesületként működik, vagy bb) 100 éves szervezett formában történő nemzetközi működéssel rendelkezik. (2) A nyilvántartásba vett egyházat kérelmére bejegyzett egyházként kell nyilvántartásb a venni, ha a) részére a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását megel őző 5 év átlagában négyezer magánszemély ajánlotta fel befizetett személyi jövedelemadójának külö n törvény szerint meghatározott részét, é s b) legalább ba) 15 éve nyilvántartásba vett egyházként m űködik, vagy bb) 100 éves szervezett formában történ ő nemzetközi működéssel rendelkezik. (3) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja és a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti nemzetközi működést a) legalább két országban egyházi státusszal rendelkez ő és azonos hitelveket valló egyházak által kiállított igazolás, b) legalább két országban működ ő és azonos hitelveket valló egyházak, tagegyházak szövetsége által a szövetségi tagságról kiállított igazolás, vagy c) legalább két országban működő részegyházakat összefogó világegyház álta l kiállított igazolás alapján kell megállapítani. (4) Az 1990. évi IV. törvény alapján egyházként, illetve az e törvény alapján alapcélként vallás i tevékenységet végz ő egyesületként, valamint vallási tevékenységet végző szervezetként történt folyamatos működés a vallási egyesületként, illetve nyilvántartásba vett egyházként történ ő működés id őtartamába akkor számít be, ha a 2015. évi... törvény hatálybalépését megelőző napon a vallási közösség a vallási tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában szerepelt. 5

9/F. (1) A bejegyzett egyházzal az állára megállapodást köthet közcélú tevékenység ellátására, illetve a hitéleti tevékenység támogatására. (2)A bejegyzett egyház hitéleti célú tevékenysége érdekében adó-, illetve azzal egy tekintet alá eső más kedvezményben, valamint költségvetési támogatásban részesül. E támogatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat külön törvény állapítja meg. (3) A bejegyzett egyház jogosult a magánszemélyek befizetett személyi jövedelemadójának külön törvény szerint felajánlott és meghatározott részére és annak állami kiegészítésére. 3/B. Az egyházi jogi személy 10. Egyházi jogi személy a bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett egyház, továbbá azo k belső egyházi jogi személye. 11. (1) A bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház bels ő szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkező egysége, szervezete vagy intézménye jogi személy. (2)A bels ő egyházi jogi személy a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház bels ő szabálya szerint működik; a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház a bels ő szabályában meghatározott viszonyokban a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vet t egyház képviseletében jár el. A bels ő egyházi jogi személyre a bejegyzett egyházra, illetve a nyilvántartásba vett egyházra vonatkozó szabályokat megfelel ően kell alkalmazni. (3) A bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház közcélú tevékenységet ellát ó intézménye a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház bels ő szabálya szerint belső egyházi jogi személynek minősülhet. Nem minősül belső egyházi jogi személynek a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház által létrehozott gazdasági társaság, alapítvány és egyesület. 12. A bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház bels ő szabálya a jogi személyre törvényben meghatározott általános szabályoktól eltér ően határozhatja me g a) a bejegyzett egyház, a nyilvántartásba vett egyház és a belső egyházi jogi személ y aa) szervezetére és képviseletére, ab) törvényes m űködésének biztosítékaira, ac) átalakulására, egyesülésére, szétválására és jogutód nélküli megszűnésére, valamint b) a bels ő egyházi jogi személy létesítésére vonatkozó szabályokat." 6

4. Az Ehtv. II/A. Fejezete helyébe a következ ő fejezet lép : II/A. FEJEZET A JOGI SZEMÉLYISÉGGEL RENDELKEZ Ő VALLÁSI KÖZÖSSÉ G SZOLGÁLATÁBAN ÁLLÓ SZEMÉL Y 13. (1) Az egyházi személy a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi szolgálato t sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban teljesít ő természetes személy. (2) Az egyházi személy a hitéleti szolgálata során tudomására jutott, személyiségi jogot érint ő információkat nem köteles állami hatóság tudomására hozni. (3) Az egyházi személy fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesül. 13/A. (1) A vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszer űen végz ő tagja a vallási egyesület szolgálatában álló, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban foglalkoztatott természete s személy. (2) A vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszer űen végző tagjára a 13. (2) és (3 ) bekezdését alkalmazni kell. Az Ehtv. III. Fejezete helyébe a következ ő fejezet lép : III. FEJEZE T A JOGI SZEMÉLYISÉGGEL RENDELKEZŐ VALLÁSI KÖZÖSSÉG ÉS A BELSŐ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLY NYILVÁNTARTÁSA 4. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség nyilvántartás a 14. (1) A jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közösséget a F ővárosi Törvényszék (a továbbiakban: bíróság) veszi nyilvántartásba. A bíróság kizárólagos illetékességgel jár el. 7

(2) A bíróság a bejegyzett egyházak, a nyilvántartásba vett egyházak és a vallási egyesületek nyilvántartásait (a továbbiakban együtt : nyilvántartás) elkülönítetten vezeti. (3) A nyilvántartásra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a civil szervezetek bíróság i nyilvántartására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 14/A. (1) A vallási egyesületként történ ő nyilvántartásba vétel iránti kérelem alapján a bíróság kizárólag azt vizsgálja, hogy a) a szervezet képviselői nyilatkoztak arról, hogy az alapítás vallási tevékenysé g végzése céljából történik, és ez az alapszabályból megállapítható, b) a szervezet által gyakorolni kívánt tevékenység a 7/A. (2)-(4) bekezdésével nem ellentétes, és ez az alapszabályból megállapítható, c) a szervezet elnevezése megfelel a 21. (2) bekezdésében foglaltaknak, d) legalább tíz tag a szervezet vallási célra történ ő megalakulását kimondta, é s elfogadta a szervezet alapszabályát, e) a szervezet tagja legalább tíz, Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellye l rendelkező természetes személy és az alapszabály nem teszi lehet ővé, hogy a szervezet tagja nem természetes személy is legyen, és fi a kérelmez ő csatolta az a)-e) pontban foglaltak igazolására szolgáló dokumentumokat. (2) A bíróság az e szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmet kizárólag abban az esetben utasíthatja el, ha a szervezet nem felel meg az (1) bekezdés a) j) pontjában meghatározott valamely feltételnek. 15. (1) A bíróság a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget (e alkalmazásában a továbbiakban: kérelmez ő) kérelmére bejegyzett egyházként, illetve nyilvántartásba vett egyházként nyilvántartásba veszi, ha a) a kérelmez ő elsődlegesen vallási tevékenységet végez, tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van, és ez az alapszabályból megismerhet ő, b) a 9/D. (1) bekezdésében, illetve a 9/E. (1)-(3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, c) a kérelmez ő nyilatkozik arról, hogy tevékenysége és az alapszabálya a 7/A. (2)- (4) bekezdésével nem ellentétes, és ez az alapszabályból megállapítható, d) a kérelmező nyilatkozik arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül számviteli és gazdálkodási szabályok ismételt megsértése miatt vele szembe n joghátrány nem került alkalmazásra, és e) a kérelmező csatolta az a)-d) pontban foglaltak igazolására szolgáló dokumentumokat. (2) A bíróság a 9/E. (1) bekezdés b) pont bb) alpontja vagy a 9/E. (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti feltétel alkalmazása esetén a kérelmez őt bejegyzett egyházként, illetve 8

nyilvántartásba vett egyházként akkor veszi nyilvántartásba, ha vele szemben nemzetbiztonság i kockázat nem merült fel. Ezen feltétel vizsgálata során a bíróság a nemzetbiztonság i szolgálatokról szóló törvény szerinti, a nemzetbiztonsági kockázati tényez ők vizsgálatára irányuló eljárás lefolytatását kezdeményezi. (3) A 9/E. (1) bekezdés b) pont bb) alpontja, valamint a 9/E. (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti feltétel vizsgálata során a bíróság egyházjogász, vallástörténész, vallástudó s vagy szociológus szakképzettségű és tudományos fokozattal rendelkező szakértő, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálat szakért őként való közrem űködését veheti igénybe. Nem kérhető fe l szakértőként egyházi személy. (4) Ha a vallási közösség a 27. (3) bekezdése szerinti kiválással jött létre, annak nyilvántartásba vételi eljárása során a 9/D. (1) bekezdés b) pontja, 9/E. (1) bekezdés b) pont ba) alpontja, valamint a 9/E. (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti feltétel vizsgálata során a kiválással érintett vallási közösség m űködési ideje nem vehető figyelembe. (5) A bíróság az e szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmet kizárólag abban az esetbe n utasíthatja el, ha a kérelmez ő nem felel meg az (1) bekezdés a)-e) pontjában, valamint a (2 ) bekezdésben meghatározott valamely feltételnek. 15/A. (1) A bíróság legkésőbb a 14/A. (1) bekezdésében, a 15. (1) bekezdésében meghatározott kérelem, valamint a 28. (1) (3) bekezdése szerinti keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított hatvan napon belül dönt a nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásból való törlésről vagy a kérelem, illetve kereset elutasításáról. (2) A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott határid őn belül intézkedik a nyilvántartásb a vételt elrendel ő, az azt elutasító, illetve a nyilvántartásból való törlésr ől rendelkező határozatnak a kérelmet benyújtó vallási közösség, az ügyész és az egyházakkal val ó kapcsolattartás koordinációjáért felel ős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére történő kézbesítése iránt. (3) A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását a változástól számított tizenöt napon belü l be kell jelenteni. (4) A (3) bekezdés szerinti bejelentéshez kizárólag a változással érintett adatok igazolására szolgáló dokumentumokat kell csatolni. 16. (1) A kérelmet benyújtó vallási közösség nyilvántartásba vételét elrendel ő, az azt elutasító, illetve a nyilvántartásból való törlésr ől rendelkező határozat ellen a) a kérelmet benyújtó vallási közösség képvisel ője, b) a már nyilvántartásba vett jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közössé g képviselője és c) az ügyész 9

fellebbezéssel élhet. (2) A bíróság a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül intézkedik a nyilvántartásb a vételt elrendel ő, az azt elutasító, valamint a nyilvántartásból való törlésr ől rendelkező határozatnak a kérelmet benyújtó vallási közösség, az ügyész és a miniszter részére történő kézbesítése iránt. (3)A (2) bekezdésben foglaltakat a jogorvoslati eljárásban is megfelel ően alkalmazni kell. 17. A nyilvántartás tartalmazza a jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közösség a) nevét, rövidített nevét, illetve a köznyelvben meghonosodott elnevezését, b) székhelyét, c) képviselőjének nevét, lakóhelyét, d) a képviselet terjedelmét és módját, és e) ha a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség ilyennel rendelkezik, címerének és logójának tartalmi leírását. 17/A. (1) A miniszter a bíróságtól a 16. (2) bekezdése szerint kapott tájékoztatás alapján a jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közösségekről, ingyenesen bárki számára hozzáférhet ő elektronikus adatbázist vezet. (2) Az adatbázis nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak. 5. A belső egyházi jogi személy nyilvántartása 18. (1) A bels ő egyházi jogi személyt a bíróság a bejegyzett egyház, valamint a nyilvántartásba vett egyház egészének vagy legf őbb szervének képviselője kérelmére, külön érdemi vizsgálat nélkül veszi nyilvántartásba. (2) A nyilvántartásba nem vett bels ő egyházi jogi személy jogi személyiségét a bejegyzet t egyház, valamint a nyilvántartásba vett egyház egészének vagy legfőbb szervének, vagy az adott belső egyházi jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének a bíróságnál bejelentet t képvisel ője, vagy a bejegyzett egyház, valamint a nyilvántartásba vett egyház belső szabálya szerint erre feljogosított tisztségvisel ője igazolja. (3) A belső egyházi jogi személy nyilvántartásba bejegyzett adatai nyilvánosak." 6. Az Ehtv. IV. Fejezete helyébe a következő fejezet lép : 10

IV. FEJEZET A JOGI SZEMÉLYISÉGGEL RENDELKEZ Ő VALLÁSI KÖZÖSSÉG MŰKÖDÉSE 6. A jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közösség támogatása 19. (1) A jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közösséggel a közcélú tevékenysége k ellátására kötött megállapodás keretében az állam e feladatok ellátásához költségvetés i támogatást nyújthat. (2) A közcélú tevékenységek ellátását az állam a jogi személyiséggel rendelkez ő vallás i közösségek társadalmi súlya alapján támogatja. A jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közösségek társadalmi súlyának megítélése során figyelemmel kell lenn i a) a személyi jövedelemadó külön törvény szerint meghatározott részét a jog i személyiséggel rendelkező vallási közösségnek felajánló magánszemélyek számára, b)a magukat a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséghez tartozónak vallók népszámlálási adatok szerinti számára, é s c) a jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közösség által hagyományosan nyújtot t közszolgáltatásokat igénybe vevők számára. 19/A. (1) Az egyházi jogi személy az állam, a helyi önkormányzat vagy a nemzetiség i önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben és az állam vagy az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott fels őoktatási intézményben törvényben meghatározott módon hitéleti oktatást szervezhet. (2)A hitéleti oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket és más iskolai foglalkozással nem ütköz ő id őpontját törvényben meghatározottak szerint a nevelési-oktatási intézmény, illetve a felsőoktatási intézmény, a hitéleti oktatásban közreműködő személyt az egyházi jogi személy biztosítja. (3) A hitéleti oktatás költségeit ideértve az (1) bekezdésbén meghatározottakon túlmen ően szervezett hitéleti oktatás költségeit is a bejegyzett egyházzal vagy a nyilvántartásba vet t egyházzal kötött megállapodás alapján az állam biztosítja. 198. (1) A jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közösség bevételei els ősorban természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek adományaiból és egyé b hozzájárulásaiból, valamint az ilyen bevételek hasznaiból tev ődnek össze. (2) A jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közösség adományokat gyűjthet, amelyek után jogosult a társasági adóról, osztalékadóról és a személyi jövedelemadóról szóló jogszabályo k szerint igazolás kiadására. 11

(3) A jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közösség jogszabályban meghatározottak szerint az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodá s alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatásban részesülhet. 19/C. (1) A vallási egyesület a nem hitéleti célra nyújtott támogatásból származó bevételét é s annak felhasználását a számvitelről szóló törvény és a könyvvezetéshez kapcsolódó egyé b jogszabályok szerint tartja nyilván. (2) A vallási egyesület számára nem hitéleti célra nyújtott támogatás felhasználásának törvényességi szempontok szerinti ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi. (3) Az egyházi jogi személy hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv ne m ellenőrizheti. Hitéleti célú bevételnek minősül különösen a személyi jövedelemad ó meghatározott részének a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház számár a történő felajánlása, annak költségvetési kiegészítése, az ennek helyébe lép ő juttatás, valamint az ingatlanjáradék és annak kiegészítése. (4) Az egyházi jogi személy nem hitéleti célra nyújtott költségvetési támogatásból származ ó bevételét és'annak felhasználását a számvitelr ől szóló törvény és a könyvvezetéshez kapcsolód ó egyéb jogszabályok szerint tartja nyilván. (5) Az egyházi jogi személynek nem hitéleti célra nyújtott támogatás felhasználásána k törvényességi szempontok szerinti ellenőrzését az Állami Számvev őszék végzi. 7. A jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közösség működésének szabályai 20. (1) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség saját bels ő szabálya, hitelvei és szertartási rendje szerint működik. (2)A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség részt vállalhat a társadalom értékteremtő szolgálatában, ennek érdekében önmaga vagy e célra létrehozott intézménye útján olyan közcélú tevékenységet is elláthat, amelyet törvény nem tart fenn kizárólagosan az állam vag y annak intézménye számára. (3) A közcélú tevékenységet az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület közvetlenü l vagy intézményei útján vallási meggy őződésének megfelelően végzi, amelyre tekintettel a felvételhez és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez, fenntartásához é s megszüntetéséhez a világnézeti elkötelezettség természete vagy tartalma miatt indokolt, anna k meg őrzéséhez és gyakorlásához szükséges és arányos feltételek határozhatók meg. (4) Az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdése vagy XII. cikk (I) bekezdése alapján létrejött szervezet által ellátott közcélú tevékenységet e célból létrehozott vagy már m űködő belső egyházi jogi személy az ilyen szervezet egyetemes jogutódjaként nem veheti át. 12

(5) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség a polgári jogi jogviszonyokban korlátozás nélkül részt vehet, ennek keretében jogosult gazdasági társaságot és civil szervezete t létrehozni, azokban részt venni. 21. (1) A jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közösség elnevezése, jelképrendszere, szertartásrendje, valamint a köznyelvben meghonosodott neve fokozott jogvédelemben részesül. (2) Más szervezet elnevezése vagy jelképe nem kelthet olyan benyomást, hogy a szervezet, illetve tevékenysége más, korábban nyilvántartásba vett vallási közösség m űködéséhez kapcsolódik. (3) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség elnevezését, jelképrendszerét és a köznyelvben meghonosodott elnevezését a vallási közösség erre vonatkozó kifejezett írásbel i hozzájárulása nélkül más nem használhatja. A kifejezett írásbeli hozzájárulás nélkül i használatot jogosulatlan használatnak kell tekinteni. 21/A. Ha az egyházi személy vagy a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszer űen végző tagja nem a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség más tagja számára vége z szolgálatot vagy nyújt szolgáltatást, és akár közvetlen, akár közvetett módon a tevékenysége a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségével kapcsolatba hozható, köteles az adott jog i személyiséggel rendelkez ő vallási közösség nevét a szolgálat vagy szolgáltatás felajánlása el őtt jól látható módon feltüntetni, illetve nyilvánvalóvá tenni. 21/B. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség különösen a szertartások és a belső szabálya szerinti működés zavartalansága érdekében, a templom és a vallásgyakorlásr a rendelt más hely, valamint a temet ő fokozott szabálysértési és büntet őjogi védelemben részesül. 21/C. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség számára jogszabályba n meghatározott módon biztosítani kell a jogszabálytervezetek és a jogalkotási koncepciók véleményezésének lehetőségét. 7/A. Az egyházi jogi személy működésének különös szabályai 22. Közcélú tevékenységet ellátó egyházi jogi személynél az ilyen feladathoz kapcsolódóan foglalkoztatottak munkaviszonyának tartalma a munkabér, munkaid ő és pihénőidő vonatkozásában a közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik azzal, hogy a foglalkoztatott javár a történő eltérés megengedett. Az ilyen foglalkoztatottakra az állami vagy a helyi önkormányzati intézmények foglalkoztatottaira vonatkozó központi bérpolitikai intézkedések azono s feltételekkel terjednek ki. 13

23. Az egyházi jogi személy jogszabályban meghatározott rendben végzett tábori lelkészi, valamint börtön- és kórházlelkészi szolgálatot vagy más szolgálatot végezhet. 24. Az egyházi jogi személy az általa gyakorolt vallási tevékenységhez kapcsolódó személye s adatot a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház bels ő szabálya szerint kezeli, azokat az érintett hozzájárulásával halála esetén leszármazója hozzájárulásával továbbíthatja vagy hozhatja nyilvánosságra. 25. (1) Az egyházi jogi személy céljai megvalósítása érdekében jogosult gazdasági - vállalkozási tevékenységnek nem minősül ő tevékenységet, valamint els ődlegesen végzett tevékenysége mellett gazdasági-vállalkozási tevékenységet a 20. (5) bekezdésében meghatározott kereteken túl is folytatni. (2) Az egyházi jogi személy vonatkozásában nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek a) a hitéleti tevékenységet szolgáló intézmény működtetése, b) a hitélethez szükséges kiadvány, kegytárgy el őállítása, értékesítése, c) a kizárólag hitéleti tevékenységet szolgáló immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése, ideértve a liturgikus öltözet megtérítését is, d) a hitéleti tevékenységhez kapcsolódó kiegészít ő szolgáltatásnyújtás, az ilyen tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása, é s e) az egyházi személyek öngondoskodása céljára létrehozott nyugdíjintézet vag y nyugdíj alap működtetése. (3) A (2) bekezdés szerinti tevékenység bevétele különöse n a) a szolgáltatás ellenértéke, díja, térítése, b) a tevékenységhez kapcsolódó kártalanítás, kártérítés, kötbér, bánatpénz, bírság é s adóvisszatérítés, c) a tevékenységhez kapcsolódóan visszafizetési kötelezettség nélkül kapott - pénzügyileg rendezett - támogatás, juttatás, és d) a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, osztaléknak, illetve az értékpapí r hozamának olyan része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek ne m minősül ő tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel." 7. Az Ehtv. V. Fejezete helyébe a következő fejezet lép : 14

V. FEJEZET A JOGI SZEMÉLYISÉGGEL RENDELKEZŐ VALLÁSI KÖZÖSSÉG ÁTALAKULÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE 26. (1) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség a nyilvántartásból való t őrléssel szűnik meg, az azt elrendel ő határozat joger őre emelkedésének napján. (2) Ha a bíróság a vallási egyesületet bejegyzett egyházként vagy nyilvántartásba vet t egyházként nyilvántartásba veszi, a vallási egyesületet egyidej űleg törli a vallási egyesületek nyilvántartásából. (3) Ha a bíróság a nyilvántartásba vett egyházat bejegyzett egyházként nyilvántartásba veszi, a nyilvántartásba vett egyházat egyidej űleg törli a nyilvántartásba vett egyházak nyilvántartásából. 27. (1) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jogutódlással szűnik meg a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség képviselőjének kérelmére más jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közösséggel való egyesülése esetén. (2) A bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház a 26. (2) és (3) bekezdés szerint nyilvántartásból törölt vallási egyesület vagy nyilvántartásba vett egyház általános jogutódja. (3) Ha a jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közösségb ől annak tagjai kiválnak, de a nyilvántartásba vett jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség fennmarad, a kiválással keletkező új szervezetet a korábbi jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közösség vagyonából részesedés nem illeti meg. (4) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség akkor szűnik meg jogutód nélkül, ha a) feloszlását legfőbb szerve kimondta, b) a bíróság megszünteti, vag y c) a bíróság megállapítja megszűnését. 28. (1) A bíróság az ügyész keresete alapján megszünteti azt a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget, és elrendeli a nyilvántartásból való törlését, amelynek tevékenysége a z Alaptörvénybe ütközik, illetve amelynek a nyilvántartásba vételt meg kellett volna tagadni. (2) A bíróság az ügyész keresete alapján megszüntetheti azt a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget és elrendelheti a nyilvántartásból való törlését, amelynek tevékenység e súlyos, szándékos és többszöri törvénysértést valósított meg. 15

(3) A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja a jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közösség megszűnését és elrendeli a nyilvántartásból való törlését, ha tevékenységével felhagy, és vagyonáról nem rendelkezik. 29. (1) A bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett egyház jogutód nélküli megszűnése esetén elszámolási eljárásnak van helye, amelyre a jogutód nélkül megsz űnő cég végelszámolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásra a bírósá g kizárólagosan illetékes. (2) A jogi személyiséggel rendelkez ő vallási közösség jogutód nélküli megszűnése esetén vagyona a hitelez ők követeléseinek kielégítése után az állam tulajdonába kerül, és közcél ú tevékenységre kell fordítani. (3)A vallási egyesület csak vallási egyesülettel egyesülhet és csak vallási egyesületekre válhat szét. 30. (1) A bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett egyház jogutód nélküli megsz űnése esetén a bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett egyház bels ő egyházi jogi személye i s jogutód nélkül megsz űnik. (2) Belső egyházi jogi személy megszűnése esetén a vagyoni kérdéseket a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház bels ő szabálya határozza meg." 8. Az Ehtv. 31. -a helyébe a következő rendelkezés lép : 31. Felhatalmazást kap a Kormány, hog y a) a 14/A. (1) bekezdése és a 15. (1) bekezdése szerinti kérelem tartalmát é s benyújtásának rendjét, b) a 14/A. (1) bekezdés a)-e) pontja, valamint a 15. (1) bekezdés a)-d) pontj a szerinti feltételek igazolására szolgáló dokumentumok tartalmát és benyújtásának rendjét, c)a tábori lelkészi szolgálat végzésének szabályait, d) a 38. (1) bekezdés c) pontja, a (2) bekezdés c) pontja, illetve a (3) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat tartalmát, é s e) a 14. (2) bekezdése és a 18. (1) bekezdése szerinti nyilvántartás részlete s szabályait, rendeletben meghatározza. 16

9. Az Ehtv. 10. alcíme helyébe a következő alcím lép : 10. Átmeneti rendelkezések 33. (1) A 2015. évi... törvény hatálybalépésekor bevett egyház a 2015. évi... törvény hatálybalépésétől bejegyzett egyháznak min ősül. (2) Az 1990. évi IV. törvény alapján egyházként létrejött, az 1990. évi IV. törvény alapján egyházként, illetve az e törvény alapján alapcélként vallási tevékenységet végző egyesületként, valamint vallási tevékenységet végz ő szervezetként folyamatosan m űködő, a 2015. évi... törvény hatálybalépésekor vallási tevékenységet végz ő szervezetként nyilvántartott vallás i közösség a 2015. évi... törvény hatálybalépését ől vallási egyesületnek minősül. (3) A 2015. évi... törvény hatálybalépésétől vallási egyesületnek minősül az 1990. évi N. törvény alapján egyházként létrejött olyan vallási közösség is, amelyre e törvény 2012. január 1-jétől 2012. augusztus 31-éig hatályos 34. (1), (2) és (4) bekezdésének hatálya kiterjedt, és amely a) e törvény 2013. szeptember 1-jén hatályos 33. (3) bekezdés b) vagy c) pontj a szerinti, b) az 1993.. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvet ő szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 34. cikke szerinti, vagy c) az egyházi jogállással kapcsolatos igényük érvényesítésével kapcsolatban külö n jogszabályban meghatározott törvényes határidőn belül más jogorvoslat i eljárást kezdeményezett. (4) Az e törvény alapján alapcélként vallási tevékenységet végz ő egyesületként, valamint a 2015. évi... törvény hatálybalépésekor vallási tevékenységet végz ő szervezetként nyílvántartott vallási közösség a 2015. évi... törvény hatálybalépésétől vallási egyesületnek minősül. 34. (1) A 33. (2) és (3) bekezdése szerinti vallási közösség a 2015. évi... törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül kezdeményezheti a bíróságnál nyilvántartásba vet t egyházként történő nyilvántartásba vételét, ha a 35. (1) bekezdése szerinti kérelmet ne m nyújtott be. 17

(2) Ha a 33. (2) és (3) bekezdése szerinti vallási közösség a nyilvántartásba vett egyházként történő nyilvántartásba vételét az (1) bekézdésében foglalt határidőben kezdeményezi, ügyében a bíróság soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt. (3) Ha a bíróság a 33. (2) és (3) bekezdése szerinti vallási közösséget nyilvántartásba vett egyházként nyilvántartásba veszi, a vallási közösség a 2015. évi... törvény hatálybalépését ő l nyilvántartásba vett egyháznak minősül. (4) A 33. (3) bekezdése szerinti vallási közösség e szerinti nyilvántartásba vétele során a 9/D. (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel akkor is teljesül, ha az e törvény hatálybalépésé t megel őző 3 év átlagában legalább négyszáz magánszemély ajánlotta fel befizetett személy i jövedelemadójának külön törvény szerint meghatározott részét. ' (5) A 33. (3) bekezdése szerinti vallási közösség e szerinti nyilvántartásba vétele során a 15. (1) bekezdés e) pontja szerinti feltétel akkor is teljesül, ha vele szemben az e törvén y hatálybalépését megelőző 5 éven belül a számviteli és gazdálkodási szabályok ismételt megsértése miatt nem került alkalmazásra joghátrány. (6) A 33. (3) bekezdése szerinti vallási közösség esetében az 1990. évi IV. törvény alapján egyházként, illetve az e törvény szerinti vallási közösségként történt folyamatos m űködés a 9/D. alkalmazásában a vallási egyesületként történ ő működés id őtartamába beszámít. 35. (1) A 33. (2) és (3) bekezdése szerinti vallási közösség a 2015. évi... törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül kezdeményezheti a bíróságnál bejegyzet t egyházként történő nyilvántartásba vételét. (2) Ha a 33. (2) és (3) bekezdése szerinti vallási közösség a bejegyzett egyházként történ ő nyilvántartásba vételét az (1) bekezdésében foglalt határidőben kezdeményezi, ügyében a bíróság soron kívül, de legkés őbb a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt. (3) Ha a bíróság a 33. (2) és (3) bekezdése szerinti vallási közösséget bejegyzett egyházként nyilvántartásba veszi, a vallási közösség a 2015. évi... törvény hatálybalépésétől bejegyzett egyháznak minősül. (4) A 33. (3) bekezdése szerinti vallási közösség e szerinti nyilvántartásba vétele során a 9/E. (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel akkor is teljesül, ha az e törvény hatálybalépésé t megelőző 3 év átlagában legalább négyezer magánszemély ajánlotta fel befizetett személyi jövedelemadójának külön törvény szerint meghatározott részét. (5) A 33. (3) bekezdése szerinti vallási közösség e szerinti nyilvántartásba vétele során a 15. (1) bekezdés e) pontja szerinti feltétel akkor is teljesül, ha vele szemben az e törvén y hatálybalépését megel őző 5 éven belül a számviteli és gazdálkodási szabályok ismétel t megsértése miatt nem került alkalmazásra joghátrány. 18

(6) A 33. (3) bekezdése szerinti vallási közösség esetében az 1990. évi IV. törvény alapjá n egyházként, illetve az e törvény szerinti vallási közösségként történt folyamatos m űködés a 9/E. alkalmazásában a vallási egyesületként történ ő működés id őtartamába beszámít. 36. (1) A 2015. évi... törvény hatálybalépésének napján megsz űnnek a) az Országgyűlés előtt folyamatban lévő, vallási tevékenységet végz ő szervezet egyházként történő elismerésére irányuló eljárások, b) a bíróság el őtt folyamatban lévő, vallási tevékenységet végző szerveze t nyilvántartásba vételére irányuló eljárások, c) e törvény 2013. augusztus 1-jén hatályos 14/B. (2) bekezdése szerinti, folyamatban lév ő közigazgatási hatósági eljárások, d) az Alkotmánybíróság 6/2013. (III. 1.) AB határozata alapján folyamatban lévő egyházi nyilvántartásba vételi eljárások, és e) a 33. (3) bekezdése szerinti vallási közösségek e törvény 2013. szeptember 1-jén hatályos 33. (5) bekezdése szerinti végelszámolására irányuló eljárások. (2) Az (1) bekezdés a)-d) pontja szerint megsz űnt eljárások kezdeményez ő által benyújtott íratanyagát az Országgyűlés Hivatala, a bíróság, illetve a miniszter a 35. (1) bekezdésében foglalt naptól számított 30 napon belül visszajuttatja a kezdeményez őhöz. 37. (1) E törvény 2013. augusztus 1-jén hatályos 16. (1) bekezdés szerinti nyilvántartá s adatait a miniszter a 2015. évi... törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban : OBH) részére megkűldi. (2) Az OBH haladéktalanul, de legkés őbb a 2015. évi... törvény hatálybalépését követ ő harminc napon belül, az (i) bekezdés szerinti adatokat átvezetí a bejegyzett egyházak 14. (2) bekezdés szerinti nyilvántartásába. 37/A. E törvény 2013. augusztus 1-jén hatályos 9B. (I) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait az OBH a 2015. évi... törvény hatálybalépését követ ő tizenöt napon belül átvezeti a vallási egyesületek 14. (2) bekezdés szerinti nyilvántartásába. 37/B. (I) E törvény 2013. augusztus 1-jén hatályos 16. (2) bekezdése szerinti nyilvántartás adatait a miniszter a 2015. évi... törvény hatálybalépését követ ő tizenöt napon belül az OBH részére megküldi. (2) Az OBH haladéktalanul, de legkés őbb a 2015. évi... törvény hatálybalépését követ ő harminc napon belül, az (1) bekezdés szerinti adatok alapján átvezeti a bels ő egyházi jogi személyek 18. (1) bekezdés szerinti nyilvántartásába. 38. (1) A 9/D. (1) bekezdésétől eltérően a vallási egyesületet kérelmére nyilvántartásba vett egyházként akkor is nyilvántartásba kell venni, h a 19

a) legalább ezer, Magyarországon lakó; vagy tartózkodási hellyel rendelkez ő nyilvántartott tagja van, b)legalább 5 éve vallási egyesületként m űködik, és c)nyilatkozik arról, hogy hitéleti tevékenysége vagy közcélú tevékenysége érdekébe n az államháztartás alrendszereib ől, európai uniós forrásokból vagy nemzetköz i megállapodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatást a kérelem benyújtását követ ően nem vesz igénybe. (2) A 9/E. (1) bekezdésétől eltérően a bíróság a vállási egyesületet kérelmére bejegyzet t egyházként akkor is nyilvántartásba kell venni, h a a) legalább tízezer, Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező nyilvántartott tagja van, b)legalább 20 éve vallási egyesületként m űködik, és c)nyilatkozik arról, hogy hitéleti tevékenysége vagy közcélú tevékenysége érdekébe n az államháztartás alrendszereib ől, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatást a kérelem benyújtását követ ően nem vesz igénybe. (3) A 9/E. (2) bekezdésétől eltérően a nyilvántartásba vett egyházat kérelmére bejegyzet t egyházként akkor is nyilvántartásba kell venni, h a a) legalább tízezer, Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkez ő nyilvántartott tagja van, b)legalább 15 éve nyilvántartásba vett egyházként m űködik, és c)nyilatkozik arról, hogy hitéleti tevékenysége vagy közcélú tevékenysége érdekébe n az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetköz i megállapodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatást a kérelem benyújtását követ ően nem vesz igénybe. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi eljárásokban a 14. -t, valamint a 15-17/A. -okat megfelel ően alkalmazni kell azzal, hogy a 15. (1) bekezdése szerinti kérelemhe z az (1) bekezdés c) pontja, a (2) bekezdés c) pontja, illetve a (3) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot is csatolni kell. 38/A. (1) Ha a 38. (1) ' bekezdése szerint nyilvántartásba vett nyilvántartásba vett egyhá z hitéleti tevékenysége vagy közcélú tevékenysége érdekében az államháztartás alrendszereib ő l, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállápodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatást vesz igénybe, ezt a tényt köteles a támogatás megítéléséről való tudomásszerzést követ ő 15 napon belül a 20

bíróságnak bejelenteni. A bejelentés alapján a bíróság a nyilvántartásba vett egyházat törli a nyilvántartásba vett egyházak nyilvántartásából, és vallási egyesületként veszi nyilvántartásba. (2) Ha a 38. (2) bekezdése szerint nyilvántartásba vett bejegyzett egyház hitéleti tevékenység e vagy közcélú tevékenysége érdekében az államháztartás' alrendszereib ől, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programokból, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül, ezt a tényt köteles támogatás megítélésér ől való tudomásszerzést követő 15 napon belül a bíróságnak bejelenteni. A bejelentés alapján a bíróság a bejegyzett egyházat törli a bejegyzett egyházak nyilvántartásából, és vallási egyesületként veszi nyilvántartásba. (3) Ha a 38. (3) bekezdése szerint nyilvántartásba vett bejegyzett egyház hitéleti tevékenység e vagy közcélú tevékenysége érdekében az államháztartás alrendszereib ől, európai unió s forrásokból vagy nemzetközi megállapodás, alapján finanszírozott programokból, pályázat i úton vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntés alapján támogatást vesz igénybe, ezt a tény t köteles a támogatás megítéléséről való tudomásszerzést követ ő 15 napon belül a bíróságnak bejelenteni. A bejelentés alapján a,bíróság a bejegyzett egyházat törli a bejegyzett egyháza k nyilvántartásából, és nyilvántartásba vett egyházként veszi nyilvántartásba. (4) A vallási egyesület vagy a nyilvántartásba vett egyház az (1)-(3) bekezdés szerin t nyilvántartásból törölt nyilvántartásba vett egyház vagy ^a bejegyzett egyház általános jogutódja. (5) Ha,az ügyész törvényben meghatározott jogkörében eljárva észleli, hogy a 38. (1)-(3) bekezdése szerint nyilvántartásba vett bejegyzett egyház, illetve nyilvántartásba vett egyház a z (1)-(3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a 28. (2) bekezdése szerinti keresetet nyújt be. 38/B. A 2015. évi... törvény hatálybalépésekor hatályban lévő, közcélú tevékenység ellátására, illetve támogatására irányuló megállapodásokat a 19. (2) bekezdésére tekintettel a 2015. évi... törvény hatálybalépését követő három éven belül felül kell vizsgálni. 38/C. A 2015. évi... törvény hatálybalépését megelőző napon az e törvény 2013. augusztus 1-jén hatályos 16. (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban szerepl ő bevett egyházak és eze n egyházak belső egyházi jogi, személyei vonatkozásában nem minősül gazdasági-vállalkozás i tevékenységnek a) a közcélú tevékenységet szolgáló intézmény vagy sportintézmény m űködtetése, valamint a környezetvédelmi tevékenység folytatása, b) az üdülő hasznosítása egyházi személy részére történő szolgáltatásnyújtás keretében, c) az egyházi célra használt ingatlan részleges hasznosítása, d) a temető fenntartása, 21

e) a környezetvédelmi tevékenységet vagy a közcélú tevékenységet szolgál ó immateriális jószág, tárgyi eszköz és készlet értékesítése, f) a környezetvédelmi tevékenységhez és a közcélú tevékenységet ellát ó tevékenységhez kapcsolódó kiegészít ő szolgáltatásnyújtás, az ilyen tevékenységet szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása, g) az államtól vagy a helyi önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátása sorá n létrehozott tennék, jegyzet, tankönyv, kiadvány, tanulmány el őállítása és értékesítés e és h)az egyházi jogi személy nevének, rövidített nevének, köznyelvben meghonosodot t elnevezésének, címerének, illetve logójának más által történő használatához adott hozzájárulás." 10. Az Ehtv. 55. -a helyébe a következ ő rendelkezés lép : 55. E törvény a) 6-9. -a, 9/D-13. -a, 14. -a, 15-19/B. -a, 19/C. (1), (3)-(4) bekezdése, 20-30. -a, 33-35. -a, 37-38/C. -a az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése, b) 19/C. (2) és (5) bekezdése az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak min ősül. 11. Az Ehtv. preambulumában az Alaptörvény VII. cikk (4) bekezdése szövegrész helyébe a Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése szöveg lép. 12. Hatályát veszti az Ehtv. a) 1. (4) bekezdése, b) IIUA. Fejezete é s c) Melléklete. 22

H. Fejezet A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódó egyes törvények módosítása 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása 13. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvén y lép. a) 58. (2) bekezdésében a bevett szövegrész helyébe a bejegyzett egyház és a nyilvántartásba vett szöveg, b) 58. (2) bekezdésében a,jelöl" szövegrész helyébe a jelölhet szöveg, c) 58. (4) bekezdés c) pontjában a bevett szövegrész helyébe a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett szöve g 2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 14. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. 23. pontja j) alpontjában a bevett szövegrészek helyébe a bejegyzett egyház, valamint a nyilvántartásba vett szöve g lép. 15. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény I. számú melléklet 8. pontja 8.20 alpontjában a bevett szövegrész helyébe a bejegyzett egyház, valamint a nyilvántartásb a vett szöveg lép. 3. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint i felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása 16. 23

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban : Szftv.) 2. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (2) Az adóhatóság a rendelkez ő nyilatkozat évét követő év szeptember 30. napjáig a 4. (1 ) bekezdése szerinti kedvezményezettnek átutalja az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti többlet - adóbefizetés egy százalékának megfelel ő összeget, a 4/A. (1) bekezdés b) pontja szerint meghatározott kiemelt el őirányzat kezeléséért felelős fejezetnek pedig adatot szolgáltat ezen összegről. A 4/A. (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezettnek kivéve a jogutódlással létrejött 4/A. (1) bekezdése szerinti kedvezményezetteket az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felel ős miniszter a 6B. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően utalja át az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti többlet-adóbefizetés eg y százalékának megfelelő összeget. Az utalás csak abban az esetben teljesíthet ő, ha az (1 ) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak szerinti adóhatósági határozatból, illetve önellen őrzésbő l egyértelműen megállapítható az összevont adóalap adójának, illetve a levonand ó kedvezményeknek az összege. 17. Az Szftv. 3. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (2) A 4/A. (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezetteket kivéve a jogutódlással létrejött 4/A. (1) bekezdése szerinti kedvezményezetteket megillet ő támogatást az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felel ős miniszter utalja át. A 4/A. (1) bekezdés b) pontja szerinti kiemelt el őirányzat javára felajánlott összeget, valamint a kiemel t el őirányzatnak az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi XXIV. törvény 4. (3) bekezdése szerinti kiegészít ő támogatását az előirányzattal érintett költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője a 6/D. -ban meghatározottak szerint használj a fel." 18. (1) Az Szftv. 4. (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (4) A jogutódlással megszűnt, 4. (1) bekezdés szerinti kedvezményezett javára felajánlott adóösszegek a 4. (1) -bekezdésében előírt követelmények teljesítése esetén a kedvezményezett jogutódj át illetik meg. A jogutódlással létrejött 4/A. (1) bekezdése szerinti kedvezményezettet megilletik a 4. (1) bekezdés szerinti jogel őd kedvezményezett javára felajánlott adóösszegek. A jogutód nélkül megszűnt kedvezményezett javára felajánlott adóösszegek az (1) bekezdés h) pontja szerinti kedvezményezettet illetik meg. 24