Görög építészet
Görög őskor, Kr.e.2.ée-Kr.e.8.szd Archaikus kor, Kr.e.7-6.szd Klasszikus kor, Kr.e.5-4.szd Hellénisztikus kor,
küklopszfalazás
Peripterosz (oszlopokkal övezett templom) Lépcsős talapzat, cserepes nyeregtető Oszlopokon vízszintes gerenda Oromzat: timpanon Oszloprendek (arányok férfias, nőies, +lábazat, törzs, nyak, fejezet)
Dór oszlop (férfias) Főpárkány Fríz (képszék) Gerenda (0 dísz) Fejezet (abakusz, ekhinosz) Törzs (sudaras) Nincs lábazat
Dór fríz: triglif és metopé
Dór fejezet abakusz = fedőlemez, ekhinosz = párnatag
Dór oszlop Függőleges homorulat, kannelúra
Ión oszloprend, nőies Főpárkány Folyamatos fríz 3 részes gerenda Keskeny, íves abakusz Párnatag csigavonalas (voluta) Türzs kannelurázott, sudaras Lábazat (bázis) gyűrűkből áll
Voluta
Fríz Folyamatos domborműszalag
Korinthoszi oszloprend (női, lány) Későbbi, Kr.e.5.szd Legdíszesebb Iónnal egyező
Akantuszlevél (medvetalpfű)
Kallimachosz szobrász véletlen találmánya
Túl díszes, ritkán, belső térben
Archaikus kor emlékei
Épülettípusok: lakóház
Épülettípusok: teátrum
Olümpia, Héra-templom
Szelinusz, C-templom
Poszeidonia, ún. Bazilika (Paestum)
Korinthosz, Apollón-templom
Klasszikus kor
Aigina Aphaia-templom
Akragasz, Zeusz-templom
Athén, Akropolisz Az Előharcos Athéna szobra (Pheidiasz) Parthenon Erechteion Propülaia Athéná Niké temploma
Athén, Akropolisz, Propülaia
Athén, Akropolisz, Niké Aprerosztemploma
Athén, Akropolisz, Parthenon
Athén, Akropolisz, Erechtheion
Athén, Thészeion
Athén, Dionüszosz-színház
Athén, Lüszikratész-emlék
Eteuszisz, Telesztérion
Delphoi, Apollón-szentély
Athéniak kincsesháza
Phigalia, Apollón-templom
Epidaurosz, Aszklépieidón
Epidaurosz, színház
Taormina
Olünthosz, lakóházak
Olünthosz, lakóházak
Olünthosz, lakóházak
Kisázsia ión építészeti emlékei
Számosz
Számosz
Számosz
Epheszosz
Didümaión
Halikarnassosz, Mausszoleum
Hellénizmus építészete
Piéne városa
Pergamóni Fellegvár
Milétosz városa
Athén, Attalosz sztoája
Athén, Olümpeion
Athén, Szelek tornya
Fogalmak Abakusz: a dór oszlopnak a legfelső, az architrávval érintkező négyszögletes fedőtagja.
Fogalmak Agóra: az ókori görög város főtere, eredetileg a piac és a népgyűlés helye, majd társadalmipolitikai központ. Az idők során egyre jobban kiépült, négyszög- vagy trapézalakot vett fel, s itt helyezkedtek el a főbb középületek. A hellénizmus korától oszlopos vásárcsarnokkal, sztoával szokták határolni.
Fogalmak Akropolisz:fellegvár. A településről kiemelkedő magaslaton volt a mükénéi korban az uralkodó székhelye, a Kr. e. 1. évezredtől vallási, néha politikai központtá is vált.
Fogalmak Cella (naosz): az antik templom szentélye, amely az istenszobrok befogadására szolgált. A görög templomoknál ez mindig egyterű volt, a rómaiaknál (talán etruszk mintára) három egymás mellé helyezett cella állt.
Fogalmak Dór oszloprend: a görög templomépítészet egyik alapvető rendszere. Az oszloptörzs talapzat nélküli, tetején kör alakú ekhinosz, azon négyszögletes abakusz fekszik, ezen keresztben az architráv, amely a triglüphök és metopék által tagolt dór frízt tartja. Ezen nyugszik a geiszonok által határolt tümpanon.
Fogalmak Ekhinosz: a dór oszloprendnek az oszloptörzset az abakusszal összekötő, lefelé keskenyedő kerek tagja.
Fogalmak Fríz: képszalag, a falfestészetben általában a mennyezet alatt futó, hosszú keskeny sáv, amelyet összefüggően díszítenek motívumokkal. Igen alkalmas az idő folyásának az érzékeltetésére is. A szobrászatban a hosszúkás formájú, sorjázó motívummal díszített jeleneteket is így nevezik.
Fogalmak Geiszon: három részből álló koronázópárkány vagy főpárkány legfelső, a homlokzat síkjából a legerősebben kiugró része.
Fogalmak Ion oszloprend: a görög templomépítészet egyik alapvető rendszere. Az oszloplábazaton nyugszik maga a törzs, amely egy ekhinoszszerű párnán tartott kettős csigában (voluta) végződik, melyen keresztben fekszik az architráv, amely a triglüphök és metopék által tagolt folytonos frízt tartja. Ezen nyugszik a geiszonok által határolt tümpanon.
Fogalmak Kannelura: (görög, kanna: cső) az oszlop, vagy pilasztertörzs felületét tagoló függőleges, homorú vájat. A görög építészetben, a dór oszloprenden alakult ki, ahol általában 20 kannelura található az oszloptörzsön. A jón és korinthoszi oszloprendben általában 24 kannelura van, közöttük keskeny lemeztaggal.
Fogalmak Korinthoszi oszlopfő: harang alakú, akantuszlevelekkel és spirális vonalakkal díszített oszlopfő, melyet a ión oszloprendben a csigás oszlopfő helyett alkalmaztak. Első ismert lelőhelye a phigaliai Apollón-templom egyik, esetleg három belső oszlopa (Kr. e. 5. század utolsó negyede).
Fogalmak Kváderkő:szabályos hasáb alakú építőkő.
Fogalmak Meander: jellegzetes díszítőmotívum, nevét a kanyargós Maindros folyóról kapta. Szeszélyesen kanyargó, szögletes vonalú indákból áll. (pl. párkányok díszítése)
Fogalmak Megaron: nyújtott vagy ritkábban négyzetes, egy rövidebb oldalán nyitott, általában oszlopos előcsarnokú helyiség.
Fogalmak Oszloplábazat vagy bázis: (görög, bazisz: talp) az oszloptörzs alatti, lefelé szélesedő, domború és homorú keresztmetszetű elemekből és pálcatagból kialakított, gazdagon tagolt építészeti tagozat. Az oszlop által átadott terhelést közvetíti. A dór oszloprendben nincs oszloplábazat.
Fogalmak Oszloprend: Az oszloprendekben az oszloptörzs vastagságát, magasságát, az oszlopok tengelytávolságát és a fejezetek és a párkányzat magassági arányait az oszloptörzs keresztmetszetének sugara határozza meg (modul). dór, a jón, és a korinthoszi, az emberi arányokat követték
Fogalmak Sztoa: egyik hosszanti oldalán fallal határolt, a másikon oszlopsoros, néha többszintes, az agorákat körbevevő kereskedelmi csarnok. Tágabb értelemben: oszlopcsarnok vagy oszlopos folyosó.
Fogalmak Tektonikus falazás: faragott kövekből összerakott falazás, melynek az építőkövek önsúlya és az összeillesztés módja adja meg a szilárdságát; a görög építészet legelterjedtebb falazási módja.
Fogalmak Tümpanon:oromzat; a nyeregtetős épület háromszög alakú, szobrokkal díszített orommezeje