Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken c. projekt keretében készülő Natura 2000 fenntartási tervek egyeztető fóruma Mátrafüred, Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskolája és Kollégiuma 2015. július 6. 14 óra Jelenlévők a projekt partnerek részéről: Fehér Ádám, SZIE-VMI Kalóczkai Ágnes, AKUT Egyesület Katona Krisztián, SZIE-VMI Kovács Eszter, SZIE Králl Attila, MME Nagy Dénes, MME Podmaniczky László, SZIE Standovár Tibor, ELTE Szemethy László, SZIE-VMI Szmorad Ferenc, ELTE Tímár Gábor Tóth Péter, MME Meghívott résztvevők a jelenléti ív alapján: Borsos Mátyás, Recski Macskabérci Erdőbirtokosság Csépe István, magán erdőgazdálkodó Csépe Zsombor, magán erdőgazdálkodó Dudás Béla, Egererdő Zrt Eperjesi László, Grafit Bt. Grédics Szilárd, Egererdő Zrt. Grédics László, Nyugat-magyarországi Egyetem, erdőmérnöki kar Gombkötő Péter, BNPI Jurecska Endre, magán erdőgazdálkodó Kazsu Attila Korondán György, Mátravölgye Som III. Erdőbirtokosság Kobri Tamás, HE-DO Kft Komjáti Sándor, ÉMVIZIG Magos Gábor, BNPI Maksó Miklós, Macskabérci Erdőbirtokosság Matalik Attila, magán erdőgazdálkodó Nagy András, Egererdő Zrt. Nagy Zsolt, Egererdő Zrt. Ősz Gusztáv Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Ősz Gábor Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Reményfy Rita, Egererdő Zrt. Smotzer András, BNPI
Somay Gergely, Egererdő Zrt. Szabó János, magán erdőgazdálkodó Tóth Zoltán, Szuha Község Önkormányzata Urbán Imre, Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Urbán Pál, Egererdő Zrt. Kovács Eszter köszöntötte a résztvevőket és bemutatta az előadókat és a szervezőket. A fórum bevezetéseként elmondta, hogy a projekt 2012 májusában indult és 2016 májusáig tart. A konzorciumi vezető a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A projekt egyik legfőbb célkitűzése, hogy adatokat gyűjtsön az ország területén a Natura 2000 hálózat szempontjából kiemelt fajokról és élőhelyekről, s emellett holtfa felmérés és vadhatás felmérés is történik. A projekten belül fenntartási tervek (FT) készülnek kiskunsági és mátrai Natura 2000 területekre, amelyekhez felhasználják az adatgyűjtés eredményeit is. t A Mátra és a Kiskunság területén is 250-250 hektáros mintaterületeken kísérleti kezelések folynak, amelyek eredményeit szintén próbálják majd beépíteni a fenntartási tervekbe is. A mátrai fenntartási tervezési folyamat kapcsán elmondta, hogy erdős területre eddig igen kevés fenntartási terv készült, így ezek a mostaniak kísérleti terveknek tekinthetőek. A projekt partnerek fontosnak tartják, hogy az érintettek bele tudjanak szólni a tervezésbe, s erre szolgál a fórum is. A legnagyobb területen érintettekkel (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Egererdő Zrt.) a fórumot követően személyes egyeztetésekre is sor kerül majd. A tervek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) adatainak felhasználásával készültek. A fórumon tárgyalt anyag a tervek összevont, egyszerűsített változata, mivel az eredeti tervek összesen több száz oldalt tesznek ki. A bevezetést követően Kovács Eszter átadta a szót a tervezőknek. Tímár Gábor ismertette a Natura 2000 hálózat alapcéljait. Megjegyezte, hogy a FT-ben foglalt és a fórum során elhangzott javaslatok csupán ajánlások. Ezek azok számára válhatnak kötelezővé, akik valamilyen támogatást kapnak majd hozzájuk. Ezt követően Tímár Gábor bemutatta a Natura 2000 területek által érintett további védettségi kategóriákat, amelyek a következők: országos szintű védelem (Mátrai TK, Gyöngyösi Sár-hegy TT), erdőrezervátum (Kékes Erdőrezervátum, Csörgyő-völgy Erdőrezervátum), helyi védelem (Parád: Ilona-völgyi fasor), ex lege védett lápok. A Mátra madárvédelmi terület (SPA) és a 7 darab élőhelyvédelmi terület (SAC) térképes bemutatását követően Tímár Gábor röviden ismertette a jelölő élőhelyeket és fajokat. A fenntartási terv tervezési folyamatáról elmondta, hogy a FT-ek megalapozó dokumentumok segítségével készültek. A jelölő értékekről szóló adatokat a szakemberek egy előre meghatározott adatlap kitöltésével szolgáltatták a fenntartási terv készítői számára. Ezt követően bemutatta a FT-ek Minisztérium által meghatározott tartalmi struktúráját.
Szmorad Ferenc a fenntartási tervezés során figyelembe vett természetvédelmi célkitűzéseket ismertette, amelyek a területek jellemző problémáinak feltárása mellett, a következők: jelölő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének biztosítása speciális védelmi célok biztosítása (erdőrezervátumok) véderdők: minimális beavatkozással való fenntartás zonális erdők: változatos szerkezetű, kedvező természetességi állapotú állományok kialakítása és fenntartása az erdőgazdálkodás során erdők fenntartása a változó klímaviszonyok mellett elsődleges gyepek: a zavaró hatások minimalizálása másodlagos gyepek: a korábbi extenzív gyephasználat legalább részleges visszaállítása a jelölő fajok populációinak megőrzése, fenntartása az inváziós fajok kontrollja (a Mátra inváziós fajokkal kevésbé fertőzött, de itt is megtalálhatóak) az erdődinamikai folyamatok érvényesüléséhez szükséges keretfeltételek biztosítása (vö. vadhatás) harmonizálás a madárvédelmi terület irányelveivel A kezelési egységek kialakításának elvei: kezelési egységenként próbálták csoportosítani az előírásokat a cél a N2000 javaslatok konkretizálása, lokalizálása volt Jelentős részben, de nem kizárólag élőhelytípus-alapú felosztást végeztek védett és nem védett területek elkülönítése (ezek alapján elválnak egymástól az előírások) egyedi sajátosságokkal rendelkező és különleges státusú (pl. erdőrezervátum) területek kiemelése erdők esetében élőhelytípusok és korosztály-csoportok (1-40, 41-80, 81-) A különböző erdőkben különböző erdőkezelési módokat használnak a gazdák, más problémák merülhetnek fel Gyepek esetében élőhelytípusok vagy összevont élőhelytípus-csoportok fajvédelmi szempontok kezelési egységbe integrálása teljes területi lefedettség Minden kezelési egységhez született egy leírás (a) pont), kezelési egységenként kigyűjtötték a jelölő fajokat és élőhelyeket. A b) pontban a kötelezően betartandó kezelési-fenntartási irányelvek kerültek bemutatásra. A c) pont a javasolt (önkéntesen vállalható) kezelésifenntartási feladatokat tartalmazza. A d) pont élőhelyrekonstrukciós javaslatokat tartalmaz, az e) pont pedig a d) pont indoklása. Általános tervezési irányelvek erdők: különleges státuszú területek külön egységbe rendezése véderdők: o élőhely térképek alapján területi elkülönítés történt helyi természetvédelmi szakértők adatai alapján
o minimális beavatkozás elvét követték o idegenhonos fafajok kiemelése A véderdők kategóriába tartozó élőhelyek: o szubkontinentális peripannon cserjések (40A0) o pannon molyhos tölgyesek (91H0) o lejtők és sziklatörmeléke (9180) o mészkerülő bükkösök (9110) Zonális erdők: nagyobb súllyal foglalkoztak vele, legfontosabb tervezési elvek: o változatos összetételű és szerkezetű erdők kialakítása az ápolások, tisztítások és gyérítések során o a térben koncentrálódó véghasználatok erőteljes időbeni széthúzása o a természetes dinamikai folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás további erősítése A zonális erdők kategóriába tartozó élőhelyek: o pannon cseres-tölgyesek (91M0) o pannon gyertyános-tölgyesek Querqus petraes-val és Carpinus betulus-szal (91G0) o szubmontán és montán bükkösök (9130) Szmorad Ferenc bemutatta azon vizsgálati eredményeiket, amelyek élőhelytípusonként mutatják be azt, hogy hogyan változnának az erdők 30 illetve 50 év múlva, amennyiben továbbra is a jelenlegi vágási módokat alkalmaznánk. Ezek alapján 2064-ben a fiatalosok (40 évnél fiatalabb erdők) dominálnának, és emellett alig lenne középkorú és idős erdőállomány. Ugyanerre az elemzésre térképi megjelenítést is bemutatott. véghasználatok tervezésére vonatkozó javaslatok: o felújítóvágással érintett véghasználati területek mozaikos elhelyezése (+hagyásfa csoportok) o időben elnyújtott (15-30 év), változó erélyű (lékes-csoportos foltos) bontással végrehajtott felújítóvágások (+ hagyásfa-csoportok) o 30-60 évre elnyújtott, változó erélyű (lékes-csoportos foltos) bontással végrehajtott szálalóvágások Területek szerinti javaslatok: Recski hegyes-hegy: denevérvédelmi szempontok a meghatározóak nincs bejelentett gazdálkodó gyertyános-tölgyes állományok a jelölők, egyenlőtlen a korosztály szerkezetük erőteljes akácosodás a hegylábi legelőkön, fúrólyukak, dózerutak környékén Gyöngyösi Sár-hegy: részben természetvédelmi terület az északi részen specialitása az erdősztyepp vegetációmozaikok jelentős kiterjedésű erdei- és feketefenyvesek erdővédelmi problémák (aszálykárok) átalakítási javaslatok a középkorú erdőkben Mátra északi letörése:
Kékes tömbjét foglalja magában terjes egészében a Mátrai TK része bükkös állományok dominálnak szálalóvágások megjelennek a hagyományos felújítóvágások mellett a bükkösökben erőteljes elfiatalosodás figyelhető meg jelentős kiterjedésű sziklai vegetáció található a területen véderdő különleges élőhelyek Világos-hegy és Rossz-rétek nem védett korábban erdőrezervátumnak jelölt terület található itt cseres- és gyertyános-tölgyesek dominálnak, jellemzően középkorúak, ezért fontosak a nevelővágások szempontjai Mátrabérc, Fallóskúti rétek döntően a Mátrai TK Csörgő-völgy erdőrezervátum bükkös és gyertyános-tölgyes dominálnak az idős erdők túlsúlya jellemző fontos kérdés a felújítások térbeli és időbeli felosztása sziklai vegetáció Gyöngyöspatai Havasok nem védett cseres-tölgyesek, bokorerdő mozaikok, illetve rossz állapotú feketefenyves foltok jellemzik érdemi erdőgazdálkodás nem történik erős vadhatás, vadászerdő Nyugat-Mátra nem védett cseres- és gyertyános-tölgyes, ültetett erdei-, fekete- és lucfenyvesek hegylábi akácosok másodlagos erdők a legeltető állattartás visszamaradásának és a középkori gazdálkodás következménye kiemelt kérdés az erdők felújításának időbeni és térbeli rendje kopár gerincek ( bércek ) véderdők, sziklai vegetáció - foltokban Ezt követően Tímár Gábor a területen található gyepekről adott jellemzést. Ennek keretében elmondta, hogy gazdasági tevékenység ezeken a gyepeken alig történik, s ez nagyon meglátszik a gyepterületeken. A másodlagos gyepeket a gazdálkodás hozza létre és tartja fenn. A nagy részük régen keletkezett, azóta komolyan átalakultak a gyepek a társadalmi és gazdasági változások következtében.
Előadásában elmondta, hogy a FT-ekben mesterséges területek, másodlagos gyepek, kultúrterületek is kifejtésre kerültek. A kultúrterületekkel szemben a minimális elvárás, hogy ne veszélyeztessék a közösségi jelentőségű értékeket. Nedves és üde kaszálórétek jellemzése: ezek gazdaságilag értékes fűtermelésre alkalmasak lennének. Bizonyos mértékig lehet őket legeltetni is figyelembe véve a közösségi jelentőségű fajok megőrzését. Félszáraz gyepek: Gyöngyösi Sár-hegyen, gazdálkodásra jól felhasználható volna, legeltetésre is. Száraz gyepek: nagyjából természetesek, a vad tartja fönn, korábban legeltették (ezzel ki is terjesztették a területét), inkább természetvédelmi célra alkalmasak. Standovár Tibor a Mátra SPA-ra vonatkozó fenntartási javaslatokat ismertette. Ennek során bemutatta a terület jelölő madárfajait, valamint ismertette a kezelési egységek kialakításának körülményeit, amelyek a következők: nagy kiterjedésű (kb. 37 ezer ha), döntően erdős SPA fenntartási terv eddig még nem nagyon készült sok egyéb védettségű státuszú területtel átfed, harmonizációs nehézségek voltak nincs teljes lefedésű élőhelytérkép, ami jelentős nehézséget okozott többé kevésbé azonos jellemzőkkel bíró és azonos kezeléseket igénylő egységek kialakítása volt a cél erdőrészlet határokhoz igazodnak a kezelési egységek a nem erdős területeken a különböző élőhelytípusok területfoglalása határozza meg a kezelési egység határt a jelölő fajokat csoportosították Általános javaslatok is megfogalmazásra kerültek: gyep-, cserje-, és erdőszegélyeken található, jelenleg is művelt kultúrterületeken kívül kerülendő minden, az erdő- és gyepkezeléstől, vadgazdálkodástól eltérő célú hasznosítás és ezt célzó beruházás különösen kerülendő a bányászat, a településeken kívüli építési tevékenység extenzív kultúrák fenntartandók, helyreállítandók kerülendő a környezeti terhelést jelentő turisztikai hasznosítás Fajcsoportok: kőbányákon és sziklafoltokon fészkelő fajok: uhu, vándorsólyom: fészkelési időben zavartalanság biztosítása a cél, valamint az elcserjésedett, beerdősülő gyepek rekonstrukciója nedves (hegylábi) gyepekben élő, földön fészkelő fajok - haris: fészkelő- és táplálkozóhelyül szolgáló nedves gyepek fenntartása a cél, valamint az elcserjésedett, beerdősülő gyepek rekonstrukciója, ahol ésszerű. cserjésekben, gyümölcsösökben facsoportokkal mozaikos gyepeken élő fajok: a laza záródású, gyep, cserje és facsoport komponenst is tartalmazó mozaikok legalább részleges megőrzése száraz gyepekben és bokorerdők tisztásain élő földön fészkelő fajok (lappantyú, bajszos sármány): fákkal, kisebb cserjésekkel mozaikos gyepek fenntartása; véderdők közé ágyazott
gyepes élőhelyek esetében a zavaró tényezők elhárítása; másodlagosan kialakult élőhelyi mozaikok fenntartása zárt erdőkben élő, faodvakban költő fajok: a fészkelőhelyet nyújtó odvas-üreges fák, álló holtfák, korona- és törzstörött fák, felhasadt vagy levált kérgű fák megőrzése; hagyásfák, hagyásfa-csoportok visszahagyása gallyfészekben költő ragadozómadarak+fekete gólya: hegységperemi fészkelések, erdőkben is táplálkozók, terebélyes, fontos a nagy koronával rendelkező fákat tartalmazó erdők megőrzése összetett élőhelyi igényű, földön fészkelő faj (császármadár): jelentősen megfogyatkozott az állománya, van-e egyáltalán (?), összetett élőhely igénye van, földön fészkel. A faj életfunkcióihoz szükséges, egymástól igen eltérő élőhelyek igen kis távolságon belüli, mozaikos fenntartása; minimum-feltétel a földön fészkelő faj költési sikerességét durván befolyásoló kisragadozó és vaddisznóállomány visszaszorítása hegyvidéki patakok mentén élő, rézsűkben, sziklák és gyökerek között fészkelő faj) hegyi billegető): a patakkísérő állományok keskeny sávban, kvázi hagyásfa-csoportonként való visszahagyása; vízfolyások természetes medermorfológiájának megőrzése; patakba folyó vizek tisztaságának biztosítása Ezt követően kiemelte, hogy fontos a táji léptékű sokféleséget fenntartani. Bizonyos fajok előfordulása esetén a természetvédelmi kezelő speciális fajvédelmi intézkedéseket (időbeli vagy térbeli korlátozás) írhat elő. Ezt követően Szemethy László beszélt az emlős ragadozók helyzetéről és a vadhatásról a Mátrában Rövid jellemzést adott az emlős ragadozók jelenlegi helyzetéről. Vannak fokozottan védettek, ill. olyan fajok, amelyek ha nem is védettek, de nagy hatással lehetnek a megtelepedésükkel a természeti környezetre, ezért figyelembe kell venni hatásukat a tervezésnél. Elmondta, hogy az Európai unióban a nagyragadozók száma növekszik, s gyakoriak a hozzájuk kapcsolódó konfliktusok. A megoldás még nem látszik. A hiúz, a szürke farkas és barnamedve csak akkor tud megtelepedni, ha zavartalan élőhelyet biztosítanak számára. Az erdészeti beavatkozások hosszú távon segíthetnek elérni a zavartalan életkörülményeket. Bár hegyvidéki területen kevésbé jellemző a vidra, mégis sikerült megtalálni a területen. A vidra fokozottan védett faj, elsősorban halastavakhoz kötődik, de hegyi tavakban is megtalálható). A vidra gyakorta okoz konfliktusokat főként halastavak halállományában okozott károkozása, valamint földön fészkelő madarak tojásainak elfogyasztása miatt. Vadgazdálkodási jelentősége nincs. Fontos lenne folyamatosan monitorozni ezeket a fajokat, s elejét kellene venni az illegális elejtéseknek is. Jellemzően azért van illegális elejtés, mert legális módon az érintettek nem tudják kezelni a helyzetet. Meg kellene tanulni együtt élni ezekkel a fajokkal és megelőzni a problémákat. A nagyvad fajok kapcsán elmondta, hogy a vizsgálatok szerint nagyon jelentős nagyragadozó faj állomány kellene ahhoz, hogy hatással tudjanak lenni a nagyvad-állományokra. A vadmacska az egyetlen emlős ragadozó, amely valóban nagy bajban van Magyarországon, és az állománya folyamatosan csökken, főként a házimacskák kompetitív hatása, valamint házimacskával történő hibridizáció miatt. Ezekre a problémákra megoldást jelenthet a
házimacska gyérítése, illetve nagy szükség van az élőhelyük zavartalanságának biztosítására. Szintén szükség lenne a kóbor kutyák megfelelő gyérítésére is a betegségek és hibridizáció problémája miatt. Kisemlős fajok (róka, nyest, borz): a túlszaporodásukból következő problémák megoldását az érintett felek egyike sem vállalja magára, pedig e fajok állománycsökkentése természetvédelmi szempontból is kívánatos lenne. A nagyvad állományok helyzetéről Szemethy László elmondta, hogy a nagyvad állomány létszámcsökkentési kampányoknak a statisztikák alapján nincs hatása. Más úton kell elindulni, mert a jelek szerint nem elég célzottak a beavatkozások. Nem tudjuk egyértelműen azt sem mondani, hogy ha felére csökken a vadállomány, akkor felére csökken a kár. A létszám sem határozható meg egyértelműen. További zavar, hogy a gazdasági és ökológiai szempontok összekeverednek. A gazdasági okokra most nincs lehetőség kitérni. Az ökológiai okok megértéséhez rendszerszintű gondolkodásra van szükség. A vad szabályozó és hatása indikátor. A hatás és annak mértéke alapján kell a gazdálkodást tervezni. Szemethy László és kollégái alapos felmérést végeztek a Mátrában: megnézték a növénytáplálék kínálatot, annak minőségét, illetve azt, hogy ebből mennyi növényfajt fogyaszt a vad. Mérték ezen kívül a csülkös vadfajok előfordulását, a törzskínálatot és törzsön okozott károkat, a rágottságot, a túrás felületét és gyakoriságát. Transzekt módszert alkalmaznak: egy vonal mentén mérnek. Ennek eredményeként 7 területen 2100 mintavételi pont keletkezett, a begyűjtött adatok száma 18.000. A kutatás alapján a SZIE Vadgazdálkodási Intézetének javaslatai: a vadhatás megítéléséhez egy célállapot meghatározására lenne szükség. Ehhez képest tudnánk meghatározni a vad hatását (pozitív vagy negatív). A vadhatást rendszeresen fel kell mérni. Vizsgálni kell, hogy mik azok a változások, amivel generáljuk a negatív vadhatást minimalizálni kell a nagyvad élőhelyének állapotát rontó beavatkozások és tevékenységek számát, valamint azokat a vadgazdálkodási tevékenységeket, amelyek negatív vadhatást eredményeznek kisebb zavarással járó erdészeti beavatkozásokat kell végezni, pl. o bükkösök esetében lékesedési folyamatok elősegítése, több holtfa bennhagyása szükséges. A natív lágyszárúak és cserjék csökkentik a vadhatást o gyertyános-tölgyesek esetében gyertyánosodás esetén a gyertyán rágása (<30%) és hántása (<15-20%) jobban tolerálható; juhar, kőris és cserjefajok megjelenésének támogatása szükséges a több holtfa bennhagyása mellett cseres-kocsánytalan tölgyeseknél a cseresedés és kőrisesedésnek, az akácosok visszaszorításának lehet korlátozó hatása a vaddal szemben Vadgazdálkodási javaslatok: etetés csökkentése (gyomszenny. megelőzése érdekében is) a nagyvad túrását és taposását a sziklatörmelék- erdők, peripannon cserjések, erdősztyeppek, természetes száraz gyepek területén kiemelt figyelemmel kell kezelni. vadhatásokat szinkronizálni szükséges az erdészeti üzemtervekkel, lokális megoldásokban kell gondolkodni
nőivaron keresztüli szabályozásra van szükség, az ivararányt 1:1 körül kell tartani, a hasznosítást a felnevelt szaporulat mértékéhez kell igazítani. Kérdések, hozzászólások: Tóth Zoltán, polgármester.: A fórumon eddig elhangzottak alapján úgy gondolja, hogy gazdasági és személyes érdekeket sértenek a tervek. A kijelölések során nem történt meg a gazdasági és ökológiai szempontok összevetése. Szuha területén található az egy 9,7 hektáros rész, amelyet a helyiek csak Kopanyicának neveznek, s amelyet madárvédelmi funkciója miatt Natura 2000 területnek jelöltek ki. A terület azonban teljes egészében magántulajdon, főként gyep és szántó. Ő és a tulajdonosok is erősen kifogásolják, hogy a tulajdonosokat nem értesítették a kijelölésről és a kijelölés alapjául szolgáló fajokról sem. Problémásnak tartja, hogy a korlátozások miatti bevétel kiesést nem kompenzálják a tulajdonosoknak. A területet a kijelölés miatt nem lehet belterületbe vonni, pedig ez lenne a település egyetlen potenciális fejlesztési lehetősége. Tóth Zoltán megpróbálta kinyomozni, hogy hogyan került kijelölésre a terület, telefonon egyeztetett is Schmotzer Andrással, aki azt mondta, hogy a terület az erdei pacsirta és a tövisszúró gébics fenntartása szempontjából fontos a természetvédelem számára. Tóth Zoltán nem érti, hogy hogyan maradhattak fenn ezek a fajok a területen, ha a gyepek az elmúlt 3 évben minden évben leégtek. Jelenleg legeltetik a területet, hogy ne gazosodjon tovább. Nem helyiek legeltetnek, és a helyiek elfogadhatatlannak tartják, hogy ők semmilyen gazdasági hasznot nem látnak a területből. Tóth Zoltán szívesen fogadna a jelenlévő természetvédelmi szakértőktől javaslatokat arra, hogy hogyan tegyék érdekeltté az ott élőket, hogy fenntartsák a területet a jelenlegi állapotában? Kovács Eszter az előbbi hozzászólásra reagálva elmondta, hogy a kijelöléssel kapcsolatos problémákkal jelen fórum keretében foglalkozni sajnos nem tudnak, de a Minisztérium felé tolmácsolni tudják a problémát. Tímár Gábor hozzátette, hogy olyan jogszabályok által meghatározott szabályokat, mint amilyen a belterületbe vonás korlátozása is, a tervezőknek nincs lehetősége megváltoztatni, hiszen nincs erre hatáskörük. Kéri, hogy a jelenlévők próbáljanak meg olyan konkrét kérdéseket, hozzászólásokat megfogalmazni, amelyek a területek kezelésére vonatkoznak, s ezeket lehetőségeikhez mérten figyelembe fogják venni a terv második változatának elkészítésekor. Urbán Pál, az Egererdő Zrt. erdőgazdálkodási vezérigazgató helyettese elmondta, hogy a kedvező élőhelyek, amelyek a közösség számára fontos fajok életfeltételeit biztosítják, a jelenlegi gazdálkodás eredményei. Az elhangzott ajánlások ezeket a gazdálkodási gyakorlatokat kívánják drasztikusan megváltoztatni, s ez hatással leszaz élőhelyekre is. Problémásnak találja ezen kívül azt is, hogy nem történt gazdasági hatásfelmérés, csak ökológiai szempontokat vett figyelembe a természetvédelem. Véleménye szerint félrevezető az a megfogalmazás, miszerint a FT-ek csak ajánlásokat fogalmaznak meg. A Natura 2000 előírások ugyanis számos erdőtervben szó szerint szerepelnek, s a Natura 2000 ajánlásainak erdőtervbe történő beépítésével ezek kötelezővé válnak az erdőgazdálkodók számára. A Natura 2000 ajánlások betartásával járó gazdasági károk kimutathatóak. Az Egererdő Zrt.
próbál partner lenni a természetvédelemben, de vannak olyan előírások, amelyek komoly problémát jelentenek a gyakorlatban, többek között a különböző szakágak jogszabályainak ellentmondásai miatt. (pl az Erdőtörvény Végrehajtási rendelet 5. melléklete 101 célállomány típusról szóló része képtelen lekövetni a klímaváltozás okozta erdőtársulás változásokat). Az előírások között vannak jogszabályra való hivatkozások. Az ajánlások nem veszik figyelembe a szakmai szempontokat, asztal mellett készültek. Erre példaként hozta fel, hogy a vágásos gazdálkodás jellemző Európa 99%-án, aminek megvan az oka, ez a kezelhető erdőgazdálkodás, pl. a vadak miatt még a vágásos erdőgazdálkodás is alig kivitelezhető. Nem látszik megoldás a vadproblémára, a jelenlegi vadállomány nem teszi lehetővé a természetközeli erdőgazdálkodást. Nem tud Európában olyan fényigényes fafajú állományról, amely szálaló erdőképű, aminek sok oka van. Ha ilyen vágásos üzemmódú erdőt szeretnénk szálalóvá átalakítani, akkor különösen a klímaváltozást figyelembe véve, tönkretesszük az erdőt. A holtfa mennyisége az erdőkben folyamatosan nő, amely az élőlények számára fontos, de nemzetgazdasági szempontból a fának fontosabb szerepe is lenne. Visszautalva Szemethy László előadására, nem világos számára, hogy a holtfa hogyan tud hozzájárulni a vadállomány csökkenéséhez. A szálaló erdőgazdálkodás sokkal jobban megterheli az erdőt, mert egységnyi famennyiség kitermeléséhez sokkal nagyobb erdőterületet kell megbolygatni. Jelenleg a magánerdő gazdálkodók pozitívan állnak hozzá a Natura 2000 programhoz a támogatások miatt, s sokan kérik, hogy jelöljék ki az ő területeiket is. Urbán Pál úgy gondolja, hogy hosszú távon komoly szakmai kihívás, és nem feltétlenül előnyös annak sem, aki most támogatást kap az erdő után. Kovács Eszter a felszólalásra reagálva elmondta, hogy a jogszabályi problémákon változtatni nem tudunk, de jelezni tudjuk a Minisztérium felé. Szmorad Ferenc hozzátette, hogy az erdők véghasználatát illetően tett javaslatok egy irányt próbálnak megfogalmazni, olyan irányt, amely az erdész szakma is követ elég régóta. Az I. vh után a tarvágás volt a leginkább elterjedt. Ez az erdőművelési mód a II. Világháború után elindult a természetes felújítás, fokozatos felújítás felé, s lassan ez bevett gyakorlattá is vált. Az ezredforduló táján az erdészek önszántukból kísérletezni kezdtek azzal, hogy hogyan lehetne elmozdulni a szálaló vágás felé. Az irányt jónak tartja, mértéke, a sebessége szakmai kérdés. Ha a természetvédelmi szakemberek és az erdészek ezekben az elvekben egyetértenek, akkor a körzeti erdőtervezés során rajtuk múlik, hogy szakmailag ezen elveket milyen sebességgel kívánják megvalósítani. Szerencsétlen az a megfogalmazás, hogy fenntartási terv, ők inkább szakmai javaslat csomagoknak, irányelv csomagoknak neveznék a most elkészült anyagokat. A Natura 2000 javaslatok akkor épülnek be az erdőterv-rendeletbe, ha ezzel kapcsolatban szakmai egyetértés van, s minisztériumi támogatást kapnak. Véleménye szerint nem lehet határozottan kijelenteni, hogy a Natura 2000 javaslatok kötelezőek lennének. Szemethy László Urbán Pál felszólalására reagálva elmondta, hogy fontosnak tartja a helyiekkel együtt történő gondolkodást, valamint olyan tervezési folyamatokat üdvözöl, amelyek figyelembe veszik a helyi gazdasági, társadalmi helyzetet, hiszen ha nem ez valósul meg, akkor a terület elnéptelenedik. A vadhatásra reagálva megjegyezte, hogy egész Európában nő a vadlétszám, és ennek egyik oka lehet az erdőtelepítések térnyerése is vagy a klímaváltozás. De különböző gazdasági érdekek ütközése is elejét veszi a helyes
vadgazdálkodásnak. A jelenlegi helyzet kialakulásának okai sokszínűek. A jelenlegi folyton egymást generáló negatív hatások során kellene valahogyan megtörni. Az eddigi módszerek nem váltak be. A létszámról nem érdemes beszélni, mert nem tudunk pontos adatokat mondani. Azt kellene meghatározni, hogy mennyi kárt tűrünk el. Jellemző, hogy kikiáltunk bűnbak fajokat, pl. a gímszarvast. De a mérések azt mutatják, hogy a gímszarvasnak nincsenek komoly hatásai. Célzottabb és problémaorientált kezelés kell. A holtfa a csemete érdeke azért, mert a holtfa körül sokkal jobb a csemeték felújulása. Tímár Gábor hozzátette, hogy komoly korlátozás vagy az általános irányelvekkel szembemenő előírás nincs az erdőterv rendeletekben sem. Magos Gábor a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre felhívta a figyelmet arra, hogy a természetvédelem és környezetvédelem is maximálisan az embert helyezi a központba, hiszen a célja az, hogy az embereknek és a gyerekeinknek jobb legyen. A jelenlegi erőfeszítések a biodiverzitás csökkenésének lassítását célozzák meg. Dudás Béla, a Mátrafüredi Erdészet vezetője az erdők elfiatalodása kapcsán elmondta, hogy a jelenlegi állapot ideális, mert most sok az idős erdő, ezért fordulhat majd elő esetleg később, hogy túl sok lesz a fiatal erdő. Az erdőfelújítási problémák ugyanakkor növekedni fognak, ezért nem lesz annyi fiatal erdő a Mátrában, mint amennyit a szakértők az iménti előadásban bemutattak. Példaként hozta fel, hogy a szakértők a Csörgő-völgy elfiatalosodását említették. Ezt szeretné megcáfolni, a Csörgő-völgy nem fiatalodik borzalmas mértékben, ahogy az elhangzott. Megjegyezte továbbá, hogy sok a tárgyi hiba az anyagban. Ő és munkatársai nyitottak arra, hogy ezeket a nézeteltéréseket akár személyes találkozó keretében megbeszéljék. Sarkalatos problémának gondolja továbbá az erdőfeltárást. A Mátrai TK rendeletben ellentmondás van: a természetközelibb gazdálkodás egyik alapja a feltáró hálózat megléte, de a TK rendelet tiltja a feltáró hálózat bővítését. Szmorad Ferenc az erdők fiatalosodása kapcsán elmondta, hogy a prognózisok tényszerű számadatok alapján készültek és a lehetséges legrosszabb állapotot mutatják. A Csörgő-völgy jövőbeli állapotára történő utalás (elfiatalodás) is akkor következik be, ha a jelenlegi erdőtervben foglalt erdőgazdálkodási mód tovább zajlik változatlan formában. A feltáró hálózat kérdéséhez hozzátette, hogy volt egy minisztériumi útmutató, amely alapvetően gyepekre vonatkozott, de ennek alapján, ezt részben változtatva próbálták megcsinálni az erdős területek FT-eit. Elismerte, hogy ez a minisztériumi útmutató erdőterületekre változtatások nélkül nehezen alkalmazható. Kovács Eszter megjegyezte egy korábbi hozzászólásra, hogy a FT-ek a Minisztérium elképzelései alapján 10 évre készülnek. Urbán Imre, a Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának munkatársa megkérdezte, hogy a Szemethy László által bemutatott kutatás eredményei, adatai hozzáférhetőek-e?
Szemethy László válaszul elmondta, hogy az adatokhoz hozzá lehet férni, de jelenleg csak egy táblázatban szerepelnek az eredmények, ami nagyon komplex, önmagában nagyon nehezen értelmezhető. Inkább konkrét kérdésekkel keressék őket, és akkor arra válaszolni fognak. Van részletes módszertani leírás is a táblázathoz, letölthető a Vadgazdálkodási Intézet honlapjáról. Urbán Pál visszatérve az öregerdő kérdésére kihangsúlyozta, hogy folyamatosan nőnek a vágáskorok az erdőtervekben, figyelemre méltó, hogy az új erdőtörvény bevezetése óta megduplázódott Magyarországon a faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú erdőterületek kiterjedése. Hozzátette, hogy nem az iránnyal van baj, hanem a tempóval. Gombkötő Péter, a BNPI munkatársa megkérdezte, hogy mennyire befolyásolja a nagyragadozók megjelenése az erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási munkát és mit lehetne tenni azért, hogy megjelenjenek, ill. tartósan megtelepedjenek a nagyragadozók? Szemethy László válaszul elmondta, hogy tisztázni kell, hogy mi a cél, amit el akarunk érni. Ha azt akarjuk, hogy legyen egy stabil, szaporodó farkas vagy medveállomány, akkor az korlátozásokkal jár, amit meg kell vitatni az érintettekkel. Lehet ezzel egy ellentétes cél, ami azt mondja, hogy nem kell nagyragadozó állomány. A kívánatos cél valószínűleg a kettő között van. Eszerint létre kellene hozni egy nagyragadozó állományt, ami be tudja tölteni a kívánatos ökológiai funkcióját, pl. a nagyvadállomány szelektálását, de még nem olyan szinten van, ami problémát okoz. A hatásait és a konfliktusokat kell mérni, ez alapján kell meghatározni, hogy mit akarunk. Dudás Béla megjegyezte, hogy az erdők zavarásában jelentős szerepe van a turistáknak. Az erdők egyre zaklatottabbak a kirándulóktól. Szemethy László megjegyezte, hogy tisztázni szükséges, hogy mit értünk zavarás alatt. A nagyragadozók képesek lesznek eldönteni, hogy milyen mértékű az a zavarás, ami még elviselhető számukra. Jobban aggódik attól, hogy vajon pl. a medve megjelenése milyen társadalmi konfliktusokat okoz majd (pl. embertámadások). Tímár Gábor elmondta, hogy a tervekben a természetmegőrzési területeken 23 jelölő élőhely, ill. 33 faj jelenik meg (ezek közül 3 nagyragadozó, amelyek egyelőre nem jelölők, mert nem bizonyítható, hogy jelen van a területen), ami igen komplex tervezést igényel. Egy kiemelt faj érdekében nem lehet egy terület FT-ét elkészíteni. Szabó János magánerdő gazdálkodó megkérdezte, hogy ha ezeket az ajánlásokat megtartjuk, amelyek a tervekben szerepelnek, akkor is oda jutunk el, hogy 50 év múlva sok lesz a fiatal erdő. Mi lesz a javaslatok eredménye? Ez hiányzik az anyagból. Tímár Gábor válaszul elmondta, hogy ez valóban hiányzik az anyagból, még a FT-ből is. Az ajánlások betartása kedvező irányba változtat az erdők állapotán, de ennek mértéke valóban kérdéses, egyébként módszertanilag is nehezebben számszerűsíthető.
Schmotzer András a BNPI munkatársa megjegyezte, hogy azért fontos a terv, mert eltelt 10 év a kijelölés óta, és azóta most először gyűjtöttek adatokat ilyen átfogó mértében arról, hogy mi található a területen. A BNPI is szeretne egyeztetni a tervezőkkel, hiszen a tapasztalatokat meg tudnák egymással osztani. Javasolta, hogy a további egyeztetésekbe vonják be az érintettek tágabb körét, pl. vízügyet, úttervezőket stb. Kovács Eszter erre reagálva elmondta, hogy az egyeztető fórumra szóló meghívók kimentek a több érintett csoportnak, a kommunikációért felelős csoport igyekezett lefedni az érintettek minél szélesebb körét. A tervezési folyamatnak lesz következő fázisa, szívesen fogadjuk a javaslatokat, hogy hogyan tehetnénk az egyeztetést még tágabbá. További kérdések és hozzászólások hiányában a fórum zárásaként Podmaniczky László tartott előadást az erdő-környezetvédelmi támogatások és Natura 2000 kompenzációs kifizetések alakulásáról és változásairól. Ennek keretében bemutatta a KAP céljait 2013 után (életképes élelmiszertermelés, természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, kiegyensúlyozott területi fejlődés), és a támogatási rendszerben megjelenő új eszközöket (zöld vállalások az I. pilléres támogatásoknál, nagyobb tagállami önállóság biztosítása a II. pillér esetében, a vidékfejlesztési támogatási rendszer érdemi összekapcsolása a strukturális alapok támogatási rendszerével). Előadásában kitért az operatív programok szerkezetére és forrásigényére. Bemutatta a vidékfejlesztési pillérekben végrehajtott változásokat az új ciklusban. Elmondta, hogy az intézkedések letölthetőek a Miniszterelnökség honlapjáról. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősen megváltozik az eljárásrend, hiszen a vidékfejlesztési intézkedések is pályázati rendszerben fognak működni. Ismertette az erdőkkel kapcsolatos intézkedéseket és az erdőt támogatási rendszerben várható változásokat. Végül röviden ismertette a Natura 2000 kompenzáció várható összegeit. Kovács Eszter a fórum zárásaként megköszönte az előadóknak a helytállást, a résztvevőknek a hozzászólásokat, véleményeket. Kiemelte, hogy a további véleményeket július 31-ig várják e- mailen a meghívóban feltüntetett e-mail címre. A hozzászólások, vélemények alapján a tervezők ősszel kidolgozzák a tervek második változatát, ami elérhető lesz az MME honlapján.