Munkaviszony megszűnése és megszüntetése a 2012. évi I. törvény rendelkezései alapján Időállapot: 2014-05-30-2015-12-31 Szerző: Dr.Zatik Levente, Lektor: Dr. Zatik Zsuzsanna, Módosítva: 2014-06-28 16:26:54 Tartalomjegyzék: 1. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének szabályai 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A munkaviszony meghatározott esetekben jognyilatkozat megtétele nélkül automatikusan megszűnik. Ilyen eset a munkavállaló halála, határozott idő lejárta, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy kikerülése a Munka Törvénykönyve hatálya alól. A munkaviszony megszüntetésére a felek jognyilatkozata alapján kerül sor, melyet írásba kell foglalni. 1. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének szabályai 1.1. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének elhatárolása, a megszűnés és megszüntetés esetei A munkaviszony megszűnése a felek külön erre irányuló akaratnyilatkozata nélkül, automatikusan történik, míg a munkaviszony megszüntetése a felek akaratnyilatkozata alapján történik meg. 1. oldal
A megszűnés esetei: - a munkavállaló halála, - határozott idő lejárta, - a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, - abban az esetben, ha a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik. A munkáltatói felmondást követően a munkavállalót a munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeg illeti meg a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor, illetve abban az esetben, ha a munkavállaló továbbfoglalkoztatására nem az Mt. szabályai szerint kerül sor. Nem illeti meg a munkavállalót a távolléti díjnak megfelelő összeg, ha felmentés időtartamára munkabérre nem lenne jogosult. A bírói gyakorlat szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonyt a munkáltató jogutódjával folytatja, a munkavállalónak a munkaviszony megszüntetésére alapított követelései nem tekinthetőek megalapozottnak. Míg a munkaviszony megszűnésére a felek akaratelhatározása nélkül, automatikusan kerül sor, a munkaviszony megszüntetésére minden esetben a felek, vagyis a munkáltató vagy a munkavállaló kezdeményezésére kerül sor. 1.1.1. A munkaviszony megszüntetésének általános szabályai A munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatot az új Mt. szabályai szerint is írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása jogellenes munkaviszony megszüntetésének megállapítását vonja maga után. A munkáltató egyoldalú jognyilatkozatát indokolni köteles. Ez alól a szabály alól azonban van kivétel, pl. a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése. A munkáltatóra az indokolási kötelezettségén túl egyéb kötelezettségek hárulnak, így a munkaviszony megszüntetése elleni jogorvoslatról írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót. A feleknek a munkaviszony megszüntetése során is érvényesíteniük kell a jóhiszeműség és tisztesség elvét, kölcsönösen együtt kell működniük, illetve nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely sérti a másik fél jogát vagy jogos érdekét. Ezen túlmenően, a munkaviszony megszüntetése során is meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét, ugyanakkor tilos a rendeltetésellenes 2. oldal
joggyakorlás. A felmondás jogának nem rendeltetésszerű gyakorlása valósul meg a munkáltató részéről, ha a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a munkáltatói felmondás a munkavállaló jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányult, vagy vezetett. A nem rendeltetésszerű felmondásra példa az, ha a munkáltatói felmondás azért következik be, mert a munkavállaló korábban valamely jogos igényének próbált érvényt szerezni. A munkaviszony megszüntetésének esetei a következőek: - a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével, - felmondással, - azonnali hatályú felmondással. 1.1.2. Közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés A felek bármikor megszüntethetik közös megegyezéssel a munkaviszonyt. Közös megegyezés esetén a felek a munkavállaló javára bármilyen járandóságban megállapodhatnak. A megállapodás írásba foglalása kötelező, annak elmulasztása a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét eredményezi. Közös megegyezéssel mind a határozatlan, mind a határozott idejű munkaviszonyt meg lehet szüntetni. A felek megállapodása alapján a munkaviszony megszüntetésének felmondási védelem fennállása idején is helye van, akár azonnal, akár a felek által megjelölt későbbi időpontban. A megállapodásnak egyértelműnek kell lennie, ki kell tűnnie belőle a felek akaratának, valódi szándékának és a megszüntetés időpontját is tartalmaznia kell. A munkáltató nem tanúsíthat olyan magatartást, amely fenyegető a munkavállalóra nézve, illetve kényszerítő eszközöket sem alkalmazhat, hiszen ilyen esetben a megállapodás megtámadható, a sikeresen megtámadott megállapodás pedig érvénytelen. A megállapodás megtámadható abban az esetben is ha az egyik fél a megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, és ezen tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. A megállapodás megtámadására azonban csak a törvényben meghatározott határidőn belül kerülhet sor. A megtámadás határideje 30 nap, amely jogellenes fenyegetés, illetve kényszerítés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől, míg tévedés esetén a tévedés felismerésétől kezdődik. A megtámadás objektív határideje 6 hónap, azaz, ezen határidőn túl a megtámadás joga már nem gyakorolható. 2012. július 1. napjától hatályos az a rendelkezés, hogy 3. oldal
jogi kérdésben való tévedés címén abban az esetben támadható meg a megállapodás, ha a munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott nyilvánvalóan téves tájékoztatást a jogszabályok tartalma tekintetében. 1.1.3. A felmondás Az új Mt. a felmondás fogalmát használja a munkavállaló, illetőleg a munkáltató által egyoldalú nyilatkozattal kezdeményezett munkaviszony megszüntetésre vonatkozólag. A rendkívüli felmondás és a próbaidő alatti munkaviszony megszüntetés kikerült a törvényből és az azonnali hatályú felmondás jogintézménye lett törvénybe iktatva. Jelentős újítás, hogy a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkaviszony kezdetétől számított egy évig kizárják a munkaviszony felmondással történő megszüntetését. A felmondás törvényben rögzített szabályaitól sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el. A felmondás a másik féllel való közléssel hatályosul, vagyis nem szükséges a másik fél elfogadó nyilatkozata a kívánt joghatás kiváltásához. A felmondás közlésére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. Amennyiben a felmondást nem a munkáltatói jogkör gyakorlója közli, a jogkör gyakorlója utólagosan is jóváhagyhatja. A felmondás abban az esetben is érvényes, ha a munkavállaló a körülmények alapján vélelmezhette a felmondást közlő személy jogosultságát a jognyilatkozat megtételére. A munkavállaló részére a munkaviszony fennállása alatt utasításokat adó személyről a munkavállaló alapos okkal feltételezheti azt, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult. A törvény értelmében jognyilatkozatot a munkavállaló személyesen, vagy meghatalmazott képviselője útján tehet. De a munkavállaló hozzátartozója meghatalmazás nélkül is eljárhat, ha a munkavállaló akadályozva van a jognyilatkozat megtételében. Amennyiben a munkavállaló és képviselőjének nyilatkozata között eltérés mutatkozik, a munkáltató a munkavállaló nyilatkozatát köteles elfogadni. Így pl. ha a munkavállaló hozzátartozója valamilyen okból kifolyólag felmond, a munkáltató a munkavállaló jognyilatkozatának elfogadására köteles. A munkáltató felmondással kapcsolatos indokolási kötelezettsége az új Mt. alapján is fennáll. Abban az esetben nem kell indokolni a munkáltatói felmondást, ha a munkavállaló nyugdíjasnak vagy vezető állású munkavállalónak minősül. Felmondási indok a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. 4. oldal
Az új Mt. szerint meghatározott esetekben megszüntethető a határozott idejű munkaviszony munkáltatói felmondással. Ezek az esetek a következők: - felszámolás vagy csődeljárás ideje alatt, - a munkavállaló képességére alapított okból, - ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső okból lehetetlenné válik. Az új Mt. értelmében a munkavállaló a határozott idejű munkaviszonyának felmondással való megszüntetését indokolni köteles. Az indokolásban csak olyan okra hivatkozhat, amely lehetetlenné teszi számára a munkaviszony fenntartását, vagy aránytalan sérelemmel járna. Emellett abban az esetben is fennáll a munkavállalói indokolási kötelezettség a határozott időtartamú munkaviszony megszüntetése esetén, ha a munkáltató személyében bekövetkező változás miatt módosuló munkafeltételek aránytalan sérelemmel járnának rá nézve, vagy lehetetlenné tennék a munkaviszony fenntartását. Az indokolásból a felmondási oknak ki kell tűnnie, az indok valósága és okszerűsége tekintetében a törvény a nyilatkozattevőre hárítja a bizonyítási terhet. 1.1.3.1. Felmondási tilalmak Munkáltatói felmondás esetén a munkavállalót az új Mt. szerint is védelem illeti meg. A munkáltatói felmondás ellen védelmet biztosító tényállásoknak két csoportja van. Az első csoportba azok az esetek tartoznak, amikor a felmondás nem közölhető, míg a második csoportot azok a tényállások alkotják melyek esetén a munkáltatói felmondás közölhető, de a felmondási idő csak meghatározott időtartam lejárta után kezdődik. Nem közölhető a munkáltatói felmondás a következő esetekben: - a munkavállaló várandóssága. (Abban az esetben, amennyiben erről a munkavállaló tájékoztatta a munkáltatót.) - a szülési szabadság tartama alatt, - a gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt, - a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, - az emberi reprodukciós eljárás ideje, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. (Kizárólag a női munkavállaló esetében, amennyiben az eljárásról a munkavállaló tájékoztatta a munkáltatót) 2012. július 1-től közölhető a munkáltatói felmondás betegség miatti 5. oldal
keresőképtelenség, beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt, de a felmondási idő csak ezek időtartamának elteltét követően kezdődik. (Betegség esetén legkésőbb a betegszabadság elteltét követő egy év elmúltával kezdődhet a felmondási idő.) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállaló javára eltérést enged a fenti szabályok alkalmazása tekintetében. A munkavállalók egyes csoportjai tekintetében további korlátozásokat tartalmaz a törvény a munkáltatói felmondás alkalmazhatósága körében. A nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát a munkáltató a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a következő esetekben szüntetheti meg: ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az öregségi nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál nincsen a munkavállaló képzettségének megfelelő munkakör, vagy a felajánlott munkakörben történő foglalkoztatást a munkavállaló elutasítja. A védett korú munkavállalókon túl a háromévesnél fiatalabb gyermeket nevelő anyákra és az ugyanilyen korú gyermeket egyedül nevelő apákra is a fenti szabályok alkalmazandóak. A rehabilitációs ellátásban, rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalók munkaviszonyát a munkáltató abban az esetben szüntetheti meg egészségi okkal összefüggő képességükkel indokolással, ha eredeti munkakörükben nem foglalkoztathatóak tovább és nem tud számukra egészségi állapotuknak megfelelő munkakört felajánlani, vagy a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadják el. A törvény értelmében a szakszervezeti tisztségviselőket a továbbiakban is megilleti a munkajogi védelem. A szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának munkáltatói felmondással való megszüntetéséhez a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértésére van szükség. Itt kell megjegyezni azt, hogy kizárólag a munkáltató személyében bekövetkező változás, illetve a munkaidőbeosztásra vonatkozó megállapodás munkavállalói felmondása nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául. Amennyiben tehát csak ezen két indok valamelyike áll fenn, erre hivatkozással a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt. 6. oldal
1.1.3.2. A felmondási idő A törvény értelmében a felmondási idő legalább 30 nap, függetlenül attól, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló mond fel. A felmondási idő kollektív szerződés vagy felek rendelkezése alapján hosszabb lehet, mint harminc nap, de a hat hónapot nem haladhatja meg. A harminc napos felmondási idő kizárólag munkáltatói felmondás esetén hosszabbodik meg a munkáltatónál munkaviszonyban töltött évek arányában: 5 év után 15 nappal, 8 év után 20 nappal, 10 év után 25 nappal, 15 év után 30 nappal, 18 év után 40 nappal, 20 év után 60 nappal. A munkaviszonyban töltött idő kiszámításakor nem kell figyelembe venni: - azt a megszakítás nélküli 30 napos időtartamot, melyre a munkavállalót nem illette meg munkabér, - szülési szabadság ideje, - a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama, - a tényleges önkéntes tartalékos szolgálat teljesítése céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartama. Amennyiben a munkaviszony határozott időre létesült, a felmondási idő legfeljebb a határozott idő lejártáig tart. A felmondási idő a felmondás közlését követő napon kezdődik. Ezen szabály alól azonban kivételt képeznek a fentebb már ismertetett esetkörök - betegség miatti keresőképtelenség, beteg gyermek ápolása, hozzátartozó gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság - melyek időtartamának lejártát követő napon kezdődik a felmondási idő. Amennyiben a munkáltató felmondással szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát, köteles a felmondási idő felére felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól. Munkavállalói felmondás esetén a munkáltató mentesítheti a munkavállalót a munkavégzés alól a munkavállalóval kötött megállapodás, vagy egyoldalú intézkedése révén. Ha a munkáltató nem mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól, a munkavállalónak le kell dolgoznia a teljes felmondási időt. A felmondási idő nem hosszabbodik meg a felmondási idő alatt bekövetkezett keresőképtelenség vagy az ekkor kiadott szabadság időtartamával. Mivel a munkaviszony a felmondási idő alatt még fennáll, a másik fél jogsértő magatartása esetén azonnali hatályú felmondásnak lehet helye. 1.1.3.3. A csoportos létszámcsökkentés szabályai Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató húsz főnél több, de száz 7. oldal
főnél kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz fő elbocsátása mellett dönt. Száz és háromszáz fő közötti létszámú foglalkoztatott esetén legalább a dolgozók tíz százalékát, háromszáz fő feletti foglalkoztatott felett legalább harminc munkavállalót érintő munkaviszony megszüntetés minősül csoportos létszámcsökkentésnek. A létszámleépítés akkor minősül csoportos létszámcsökkentésnek, ha a munkáltató 30 napos időszakon belül, működésével összefüggő ok miatt kívánja megszüntetni a fenti létszámú munkavállalók munkaviszonyát. A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet. A tájékoztatás másolatát köteles átadni az üzemi tanácsnak. A munkáltató a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatos döntéséről írásban tájékoztatja az érintett munkavállalókat. Az írásbeli tájékoztatásnak a felmondás közlése előtt legalább harminc nappal meg kell történnie. 1.1.4. Azonnali hatályú felmondás Az azonnali hatályú felmondás alatt olyan egyoldalú, írásbeli jognyilatkozat értendő, mely a közlése időpontjában megszünteti a munkaviszonyt. A munkaviszony azonnali hatállyal akkor mondható fel, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az azonnali hatályú felmondást a munkáltatónak indokolnia kell, a felmondásnak okszerűnek és valósnak kell lennie, indoklásának pedig világosnak kell lennie. Az azonnali hatályú felmondás joga a próbaidő alatt, továbbá határozott idejű munkaviszony esetén a határozott idő lejárta előtt is gyakorolható, ezekben az esetekben nem áll fenn indokolási kötelezettség. Ha a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt azonnali hatállyal szünteti meg, a munkavállaló részére 12 havi távolléti díjat köteles megfizetni. Ha a határozott idejű munkaviszonyból kevesebb mint 12 hónap van hátra, a munkavállaló a hátralévő időre járó távolléti díjra jogosult. Az azonnali hatályú felmondás joga időbeli korlátok között gyakorolható: szubjektív határideje tizenöt nap, objektív határideje egy év. Azonnali hatályú felmondásra a felmondási okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül biztosít lehetőséget a törvény a munkavállaló, illetve a munkáltató részére. Az ok bekövetkezésétől számított egy év elteltét követően azonban nincsen helye azonnali hatályú felmondásnak. Kivételt képez ezen szabály alól a bűncselekmény 8. oldal
elkövetése, ilyenkor a büntethetőség elévüléséig gyakorolható az azonnali felmondás joga. A bírói gyakorlat szerint a tudomásszerzés alatt azon ismereteknek a fél általi birtokba jutása értendő melyek alapján a fél állást foglalhat az azonnali hatályú felmondási jog gyakorolhatósága tekintetében. Ilyen pl. a kötelezettségszegés tényének megismerése. Kihangsúlyozandó azonban az, hogy az alapos gyanú puszta fennállása nem szolgálhat azonnali hatályú felmondási jog gyakorlásának alapjául. Az azonnali hatályú felmondás jogával mindkét fél élhet. Így ha a munkavállaló mond fel azonnali hatállyal, részére meg kell fizetni a felmentési időre járó távolléti díjat, továbbá végkielégítésre jogosult, ha már legalább három éve fennáll a munkaviszonya. A munkáltatót abban az esetben terheli fizetési kötelezettség, ha a munkavállaló nyilatkozata nem volt jogellenes. A munkavállaló a távolléti díjon és a végkielégítésen túlmenően kártérítésre is igényt tarthat, ha az azonnali hatályú felmondására okot adó munkáltatói magatartás, mulasztás számára kárt okozott. A munkáltató részéről megalapozhatja az azonnali hatályú felmondást, ha a munkavállaló bűncselekményt követett el a sérelmére, súlyosan veszélyeztette a munkáltató gazdasági érdekeit, munkahelyéről több ízben igazolatlanul hiányzott, vagy megtagadta a munkavédelmi oktatáson való részvételt. Számlakibocsátás körében történt két kisebb szabálytalanság azonban nem szolgálhat munkáltatói azonnali hatállyal történő felmondási alapjául, hiszen utóbbi esetben nem áll fenn lényeges kötelezettségszegés, csupán enyhe fokú gondatlanság. 1.2. Eljárás a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén A munkavállaló a munkakörét köteles az erre előírt rendben átadni és elszámolni a munkáltatóval. (Köteles átadni pl. a belépőkártyát, a részére juttatott és a munkáltató tulajdonában álló mobiltelefont, laptopot, műszereket, szerszámokat, stb.) Az átadás feltételeit a munkáltatónak kell biztosítania, de mindkét felet együttműködési kötelezettség terheli. A munkakör átadásról és az elszámolásról célszerű jegyzőkönyvet felvenni a későbbi viták elkerülése érdekében. Felmondással történő munkaviszony megszüntetés esetén az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított harmadik munkanapon ki kell fizetni a munkavállaló munkabérét és egyéb járandóságait. A járandóságok és a munkabér kifizetésén túl a munkáltató köteles kiadni a jogszabályokban előírt igazolásokat is. Amennyiben legalább egy évig 9. oldal
fennállt a munkaviszony, a munkavállaló kérheti a megszüntetéskor azt, hogy a munkáltató írásban értékelje a munkáját. Ha a munkáltató által elkészített értékelés valótlan ténymegállapításokat tartalmaz, a valótlan ténymegállapítások megsemmisítése vagy módosítása érdekében a munkavállaló keresettel élhet. 1.2.1. A munkáltató által a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén kiadott igazolások Az Mt. alapján a munkaviszony megszüntetésekor a munkáltató a munkavállaló részére igazolást állít ki. Ezen túlmenően kiadja: - az álláskeresési járadék megállapításához szükséges igazolást Igazolólap álláskeresési járadék megállapításához; - a személyi jövedelemadó igazolást az adóévben kifizetett jövedelemről és levonásokról, egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. - a Jövedelemigazolások egészségbiztosítási ellátás megállapításához elnevezésű nyomtatványt, mely szigorú számadású tömbben kapható. Emellett ki kell adni az Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról -t is; - bedolgozói jogviszony megszűnése esetén igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a bedolgozói jogviszonyban eltöltött időtartamot, valamint a bedolgozó díjazásából jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és annak jogosultját. 1.2.2. A munkaviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség A munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését a munkáltató 8 napon belül köteles az adóhatóságnak bejelenteni. A bejelentés történhet: elektronikus úton vagy az erre a célra szolgáló nyomtatvány felhasználásával. Az elektronikus úton való bejelentés az Ügyfélkapun ( magyarorszag.hu) keresztül történik. Ehhez a T1041 számú adatlapra és egy nyomtatványkitöltő programra van szükség, ami a NAV honlapjáról tölthető le. A nyomtatványkitöltő program segítségével ki kell tölteni a nyomtatványt, majd be kell jelentkezni az Ügyfélkapu rendszerébe. Ezt követően a kész fájlt fel kell tölteni, majd a feltöltést követően ellenőrizni kell a bejelentésről küldött visszaigazolást az Ügyfélkapu értesítési tárhelyén. Ha az adatlap sikeresen megérkezett az adóhatóság ebev rendszerébe, a beküldő nyugtát fog kapni az e- 10. oldal
mail címére, ami igazolja a bejelentés megtörténtét. 1.3. Munkaviszony megszüntetésének speciális szabályai munkaerő-kölcsönzés esetén Munkaerő-kölcsönzés esetén felmondási oknak, azon belül a kölcsönbeadó működésével összefüggő oknak minősül a kikölcsönzés megszűnése. Munkaerő-kölcsönzés esetén a felmondási idő tizenöt nap, a kölcsönbeadó felmondása esetén eltérő megállapodás hiányában a felmondási idő tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. A munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással akkor is megszüntetheti, ha a kölcsönvevő olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, vagy a kölcsönvevő munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. A munkavállaló kötelezettségszegéséről a kölcsönvevő a kölcsönbeadót a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban tájékoztatja. Azonnali hatályú felmondás esetén a felmondási okról való tudomásszerzés határideje a tájékoztatás közlésével kezdődik. Fontos tudni, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot a kölcsönbeadóval közli. 2. Adózás 2.1 ÁFA Nem értelmezhető. 2.2 Társasági adó Nem értelmezhető. 2.3 SZJA 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) 11. oldal
A munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén főszabályként az utolsó munkában töltött napon ki kell adni a munkavállaló részére a személyi jövedelemadó igazolást az adóévben kifizetett jövedelemről és levonásokról. 2.3.2 Magánszemély Az utolsó munkában töltött napon a munkavállaló részére átadásra kerül a a személyi jövedelemadó igazolás az adóévben kifizetett jövedelemről és levonásokról. 2.4 EVA 2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Nem értelmezhető. 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Nem értelmezhető. 2.5 Egyéb adók és járulékok Nem értelmezhető. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Nem értelmezhető. 3.2 Egyszeres könyvvitel Nem értelmezhető. 3.3 Szja szerinti adózás Nem értelmezhető. 4. Iratminták, nyomtatványok 12. oldal
Igazolólap álláskeresési járadékhoz (pdf - 31.43 KiB) Igazolólap álláskeresési járadékhoz. Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához (pdf - 173.38 KiB) Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához. Munkáltatói azonnali hatályú felmondás (doc - 15 KiB) Munkáltatói azonnali hatályú felmondás. Munkáltatói felmondás (doc - 13 KiB) Munkáltatói felmondás. Munkáltatói igazolás munkaviszony megszűnése esetén (doc - 14 KiB) Munkáltatói igazolás munkaviszony megszűnése esetén. Munkavállalói azonnali hatályú felmondás (doc - 13.5 KiB) Munkavállalói azonnali hatályú felmondás. Munkavállalói felmondás (doc - 12.5 KiB) Munkavállalói felmondás. Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel (doc - 16 KiB) Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 78. 78. (1) A munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. (2) Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak az (1) bekezdésben említett tartozása nincs. (3) Ha az adós (munkavállaló) újabb munkaviszonyt létesít, köteles a tartozásigazolást a munkába lépése előtt az új munkáltatójának átadni. 13. oldal
(4) Az új munkáltató köteles a tartozásigazolást az adóstól (munkavállalótól) bekérni és a végrehajtást folytatni. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 47. (1)-(3) 47. (1) A 46. (2) bekezdése szerinti nyilvántartást a nyilvántartásra kötelezett havonta lezárja, archiválja és arról az Art. 31. -ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint az állami adóhatósághoz bevallást, a Tny. 97. -a (2) bekezdésében előírtak esetén a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez adatszolgáltatást teljesít. (2) (3) A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni. 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 16. (4); 46. (5) 16. (4) A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, valamint a Tbj. 56/A. -a szerinti kötelezettet is)- adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a 14. oldal
15. oldal
FEOR-számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni, b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni, c) ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 5. (1) bekezdése a)-c), f)-g) pontjai, valamint (2) bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni. A bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját is. A bejelentendő adatok körére az e bekezdésben, a bejelentési határidőkre az a) és b) pontban foglaltak az irányadók. (4a) Ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Efo. tv.) meghatározott korlátok túllépése miatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a Tbj. általános adózási és járulékfizetési szabályait köteles alkalmazni, az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés feltárásától számított nyolc napon belül - a (4) bekezdésben előírt módon biztosítottként - jelenti be. Ettől eltérően nem kell a (4) bekezdés szabályai szerint biztosítottként bejelenteni azt a természetes személyt, akit a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett, de a munkát nem vette fel és munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor. 46. (5) Ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltató által közölt adatokat is. 16. oldal
2012. évi I. törvény 63. - 76. ; 78. -81. ; 220. 63. (1) A munkaviszony megszűnik a) a munkavállaló halálával, b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, c) a határozott idő lejártával, d) a (3) bekezdésben meghatározott esetben, e) törvényben meghatározott más esetben. (2) A munkavállalót a munkáltató felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjnak megfelelő összeg illeti meg, ha a munkaviszony az (1) bekezdés b) vagy d) pont alapján szűnik meg, kivéve, ha a felmentés tartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult, vagy jogszabály másképp rendelkezik. (3) Megszűnik a munkaviszony, ha a 36. (1) bekezdése szerint jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem e törvény hatálya alá tartozik. (4) A (3) bekezdés szerinti esetben az átadó legkésőbb a munkaviszony megszűnését megelőzően tizenöt nappal köteles az érintett munkavállalót írásban tájékoztatni a megszűnés időpontjáról vagy tervezett időpontjáról és a megszűnés indokáról. 37. A munkaviszony megszüntetése 64. (1) A munkaviszony megszüntethető a) közös megegyezéssel, b) felmondással, c) azonnali hatályú felmondással. 17. oldal
(2) A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. 38. A felmondás 65. (1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. (2) A felek megállapodása esetén legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg. (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a) a várandósság, b) a szülési szabadság, c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128., 130. ), d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. (4) A (3) bekezdés szerinti védelem alkalmazása szempontjából a felmondás közlésének, csoportos létszámcsökkentés esetén a 75. (1) bekezdés szerinti tájékoztatás közlésének időpontja az irányadó. (5) A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta. (6) A (3) bekezdés c) pontban meghatározott védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi. 66. 18. oldal
(1) A munkáltató felmondását köteles megindokolni. (2) A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. (3) Kizárólag a) a munkáltató személyében bekövetkező változás, b) a 99. (3) bekezdése vagy a 135. (4) bekezdése szerinti megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául. (4) A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg. (5) A (4) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a 45. (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. (6) Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek hároméves koráig a (4)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot (128. ) nem vesz igénybe. (7) A munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el. (8) A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti a) a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt vagy 19. oldal
b) a munkavállaló képességére alapított okból vagy c) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. (9) A munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. 67. (1) A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni. (2) A határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. 39. A felmondási idő 68. (1) A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. (2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik: a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, b) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, c) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat csoportos létszámcsökkentés esetén abban az esetben kell alkalmazni, ha a (2) bekezdésben meghatározott körülmények a 75. (1) bekezdés szerinti tájékoztatás közlésének időpontjában fennálltak. 69. (1) A felmondási idő harminc nap. 20. oldal
(2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött a) három év után öt nappal, b) öt év után tizenöt nappal, c) nyolc év után húsz nappal, d) tíz év után huszonöt nappal, e) tizenöt év után harminc nappal, f) tizennyolc év után negyven nappal, g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. (3) A felek az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak. (4) A felmondási idő számítása szempontjából a 77. (2) bekezdésében meghatározott tartamot nem kell figyelembe venni. (5) A felmondási idő a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén legfeljebb a határozott idő lejártáig tart. 70. (1) A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót legalább a felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. (2) A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően legfeljebb két részletben kell felmenteni. (3) A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult. (4) A kifizetett munkabért vissza követelni nem lehet, ha a munkavállalót a 21. oldal
munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után következett be. 40. A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok 71. (1) Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző félévre számított átlagos statisztikai létszám szerint a) húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló, b) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka, c) háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra harmincnapos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni. (2) Ha a munkáltató fél évnél rövidebb ideje alakult, az (1) bekezdésben meghatározott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát az adott időszakra vonatkozóan kell megállapítani. (3) Ha a munkáltatónak több telephelye van, az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását telephelyenként kell megállapítani azzal, hogy az azonos megyében (fővárosban) található telephelyek esetében a munkavállalók létszámát össze kell számítani. A munkavállalót azon a telephelyen kell számításba venni, amelyen a csoportos létszámcsökkentésről szóló döntés meghozatalakor irányadó beosztása szerint végez munkát. (4) A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályokat a tengerjáró hajók legénységére nem kell alkalmazni. 78. (1) A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél 22. oldal
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. (2) Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet tájékoztatják. (3) A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a munkáltató köteles a 70. (3) bekezdésében és a 77. -ban foglaltakat megfelelően alkalmazni. 79. (1) Azonnali hatályú felmondással indokolás nélkül megszüntetheti a) a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt, b) a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt. (2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti megszüntetés esetén a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára. 43. Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén 80. (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. (2) A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, 23. oldal
egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. 81. (1) A munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést ad. (2) Az értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítését vagy módosítását a munkavállaló bíróságtól kérheti. 220. (1) A 66. (2) bekezdése alkalmazásában a kölcsönbeadó működésével összefüggő oknak minősül a kikölcsönzés megszűnése. (2) A felmondási idő tizenöt nap. (3) A kölcsönbeadó felmondása esetén eltérő megállapodás hiányában a felmondási idő tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. (4) A munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással akkor is megszüntetheti, ha a 78. (1) bekezdésben foglalt kötelességszegést vagy magatartást a kölcsönvevő tanúsítja. (5) A kölcsönvevő a munkavállaló kötelezettségszegéséről a kölcsönbeadót a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban tájékoztatja. A 78. (2) bekezdésében meghatározott határidő a tájékoztatás közlésével kezdődik. (6) A munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot a kölcsönbeadóval közli. 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. -ában kapott felhatalmazás alapján, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) 24. oldal
pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. (1) A munkaadó az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre való jogosultság, továbbá ezen ellátások összegének megállapításához szükséges adatok nyilvántartásához a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 36/A. -ában meghatározott igazolólapot a melléklet szerinti tartalommal köteles két példányban kiállítani. (2) Az igazolólap egy példányát a munkavállalónak az utolsó munkában töltött napon ki kell adni, a másik példányát pedig a munkaadónak 5 évig meg kell őrizni. 2. Az igazolólapnak azok az adatai, amelyeket az 1992. július 1-jéig hatályban volt jogszabály alapján kiállított munkakönyv tartalmaz, ez utóbbival is igazolhatók. 3. (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. (2) (3) Az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólap kitöltése során a munkaviszony megszűnésének időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni. BH 1995. 375. A munkaviszonynak a jogutóddal való továbbfolytatása esetén a munkavállalónak a munkaviszony megszüntetésére alapított követelései nem megalapozottak (1992. évi XXII. törvény 86., MK 154.) A felperes 1979. január 11-től 1992. szeptember 30-ig állt munkaviszonyban az alperesnél, a T. V.-nél. 1992 szeptemberében - másokkal együtt - írásban kijelentette, hogy az alperesnél a munkaviszonyát közös megegyezéssel megszünteti, és 1992. október 1-jével az M. H. V.-vel létesít munkaviszonyt. Ennek feltételéül a korábbi munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött idő figyelembevételét jelölte meg a felmondási idő és a végkielégítésre való jogosultság szempontjából. A jogvita a felperes és az alperes között amiatt keletkezett, hogy a felperes későbbi álláspontja szerint az említett megállapodás érvénytelen. Az eredménytelen egyeztetést követően a felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. Ebben a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítását, az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatásának 25. oldal
mellőzését, a felmentési időre járó átlagkeresetet és háromszoros összegű végkielégítést kért. A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy a felek között a munkaviszony közös megszüntetéséről szóló megállapodás érvénytelen. Az alperest 204 144 Ft végkielégítés, 51 030 Ft felmentési időre járó átlagkereset, perköltség és illeték megfizetésére kötelezte, egyebekben a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes a megállapodást abban a téves feltevésben írta alá, hogy a nyilatkozat megtételével nem éri hátrány. A hátránya azért keletkezett, mert az alperesnél hatályos kollektív szerződés értelmében - munkaviszonyának felmondással történő megszüntetésekor - jelentősen magasabb összegű végkielégítésére és felmentési járandóságra lett volna jogosult. Az alperes azáltal kényszerítette a felperest és a munkatársait a megállapodás aláírására: az új munkáltatóval úgy állapodott meg, hogy csak azokat fogja alkalmazni, akik a számukra egyébként hátrányos megállapodást megkötik. Emiatt az elsőfokú bíróság a nyilatkozatot az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 8. -ának (2) bekezdése alapján semmisnek találta. Az összegszerű marasztalást az Mt. 100. -ának (2) bekezdésével, a 95. -ának (1) bekezdésével és a 93. -ával, a további végkielégítés iránti keresetet elutasító döntését pedig az Mt. 100. -ában foglaltak megvalósulásának hiányával indokolta. Az ítélet marasztaló rendelkezései ellen az alperes fellebbezett. A megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének rendelkezését nem érintette, a fellebbezett részt megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Az ítéletét azzal indokolta, hogy a felperes jelenlegi munkáltatója az alperesnek munkajogi szempontból jogutóda. Ez az által következett be, hogy az alperes vállalat kezelésében volt vagyonjelentős hányada az önkormányzatok tulajdonába került. Az önkormányzat ebből a vagyonból hozta létre a felperes jelenlegi munkáltatóját, az M. T. V.-t. Ez a vállalat a felperest és munkatársait változatlan munkahelyen, munkakörben és munkabérrel folyamatosan továbbfoglalkoztatta. Ezért a felperes által aláírt nyilatkozat a munkáltató személyében bekövetkezett változást kívánta rendezni, a nyilatkozat annak valós tartalma miatt nem tekinthető érvénytelennek. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Álláspontja szerint a jogutódlás megvalósulására megalapozatlanul következtetett a megyei bíróság mivel a perben erre vonatkozóan - a bizonyítási eljárás hiánya miatt - semmilyen bizonyíték nincs. A másodfokú bíróság nem vizsgálta a vagyonátadó bizottság és az önkormányzatok határozatát, nem szerezte be az M. T. V. alapító okiratát. 26. oldal
27. oldal
Figyelmen kívül hagyta a megyei bíróság azt is, hogy a két munkáltató között nem jött létre szerződés e munkavállalók alkalmazásáról. Arra is hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a nyilatkozat semmisségét, mivel a felperes a nyilatkozat megtételénél lényeges körülmény tekintetében tévedésben, egyébként kényszerhelyzetben volt. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében előadta, hogy nem vitatja a jogutódlás fennállását. A felülvizsgálati kérelmet azért találta alaptalannak, mert a jogutódlás következtében a felperes munkaviszonya nem szűnt meg, következésképpen a végkielégítésre nem vált jogosulttá. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A megyei bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét a munkáltatói jogutódlás megállapítása miatt változtatta meg. Helytállóan hivatkozott arra, hogy jogutódlásnak kell tekinteni azt is, ha az átvevő az átadó jogaiba lép és a munkavállalókat ténylegesen továbbfoglalkoztatja. Az adott esetben ez úgy valósult meg, hogy a T. V. nem szűnt meg, és azt a tevékenységet, amellyel a felperest foglalkoztatta, az M. T. V. vette át. Itt a felperes tényleges továbbfoglalkoztatása változatlan munkahelyen, munkakörben és munkabérrel folytatódott. Mindezekből helytállóan következtetett a megyei bíróság a jogerős ítélet indokolásában arra, hogy a közös megegyezéssel a felek a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlást kívánták rögzíteni. A munkaviszonynak a jogutóddal való továbbfolytatása, azaz fennállása következtében a felperesnek a munkaviszony megszüntetésére alapított követelései nem megalapozottak. A kifejtettek alapján a felperes új munkáltatója munkajogi jogutódi minősége megállapításánál e körülményeknek, és nem annak van jelentősége hogy az alapító okiratban jogelődöt megjelöltek-e. A felülvizsgálati kérelemnek ezért az alapító okirattal kapcsolatos okfejtése téves. A megyei bíróság mindezekre tekintettel helytállóan állapította meg, hogy a jogutódláshoz a munkavállaló hozzájárulására nincs szükség, ezért a felek között létrejött közös megegyezés aláírásakor a felperes sem tévedésben, sem kényszerhelyzetben nem volt, ezért ez a megállapodás érvénytelennek nem tekinthető. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. -ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. A felperes a Pp. 78. - ának (1) bekezdése alapján köteles megfizetni az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselettel felmerült eljárási költségét. A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. -ának (3) bekezdése alapján az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. I. 10. 493/1994. sz.) 28. oldal