I. PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉG A Pártfogó Felügyelői Szolgálat Missziója A Pártfogó Felügyelői Szolgálat célja a bűnismétlés kockázatának csökkentése. A pártfogó felügyelő alternatív büntetések végrehajtásával, az elkövető szükséges mértékű és következetes ellenőrzésével segíti a büntetőjogi következmények maradéktalan érvényesülését, a közösség védelmének erősítését; támogató tevékenységével növeli az elkövető társadalmi integrációjának esélyét. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat a helyreállító igazságszolgáltatás elve alapján működik. Célja, hogy az elkövető szembesüljön tettének következményeivel, és hogy az áldozat, a megsértett közösség és a bűnelkövető közötti közvetítéssel a bűncselekmény okozta károk mérséklődjenek. 1. Áttekintés Az átfogó büntetőpolitikai reform részeként a Kormány a 2002. október 31-én hatályba lépett 1183/2002. (X. 31.) számú határozatával elfogadta a Pártfogó Felügyelői Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) szervezeti és működési koncepcióját. A pártfogó felügyelői tevékenységnek a társadalom védelme érdekében biztosítania kell, hogy a hatóságok a rendelkezésre álló, a cselekmény súlyának megfelelő eszközök, büntetések és intézkedések közül a várhatóan legeredményesebbet válasszák. Az alkalmazott büntetőjogi jogkövetkezmény valóban hatékony megoldás legyen, ezáltal járuljon hozzá a bűnismétlés veszélyének csökkentéséhez. A Szolgálat a feladatkörébe utalt büntetőjogi jogkövetkezmények következetes végrehajtásával, az ismételt bűnelkövetés kockázatát hatástalanító integrációs esély megteremtése mellett arra is törekszik, hogy a bűncselekménnyel okozott károk és sérelmek mérséklődjenek. A Szolgálat feladata, hogy a végrehajtandó szabadságvesztésből/javítóintézeti nevelésből szabaduló/elbocsátott elkövetők reszocializációja érdekében a büntetés-végrehajtási intézetekkel/javítóintézetekkel együttműködve vegyen részt a feltételes és a végleges szabadságra bocsátás/elbocsátás előkészítésében, növekedjen a szabadságvesztést/javítóintézeti nevelést követő utógondozás hatékonysága. A Szolgálat által ellátott szakmai területek a 2003. július 1-jei reform idején öt ügycsoportra terjedtek ki (1. környezettanulmány készítése, 2. pártfogó felügyelői vélemény készítése, 3. közérdekű munka szervezése és ellenőrzése, 4. pártfogó felügyelet végrehajtása, 5. utógondozás). A szakterületek 2007. január 1-jétől kiegészültek a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel (mediáció). A Szolgálat létszáma a 2004-2005. év során növekedett, majd a feladatok bővülése (mediáció) és az ügyszámok folyamatos emelkedése ellenére a költségvetési keretek szűkülése miatt a koncepcióban meghatározott fejlesztés a 2006-2009. években elmaradt. Így 2009. december 31-én, a korábbi évnek megfelelő, lényegében változatlan létszámmal, összesen 387 fő (192 fő fiatalkorúak és 195 fő felnőtt korúak ügyeit ellátó) pártfogó felügyelő hajtja végre a szakterület jogszabályokban meghatározott feladatait. (Ebbe a pártfogó felügyelők közvetlen módszertani vezetői, az osztályvezetők és csoportvezetők 50%-os ügyszám leterheltséggel értendők bele.)
A pártfogó felügyelők 2009. évi átlagos ügyszámbeli leterheltségét az alábbi táblázat szemlélteti: Egy pártfogó felügyelőre jutó folyamatban lévő (áthozott+érkeztetett) ügyek száma átlagosan (db): A teljes 2009. évben: A 2009. év egy átlagolt időpontjában: Össz.: Fn.: Fk.: Össz.: Fn.: Fk.: Környezettanulmány 37,5 4,7 70,8 4,9 0,6 9,2 készítése: Pártfogó felügyelői 9,1 8,2 9,9 1,2 1,1 1,3 vélemény készítése: Közérdekű munka 48,0 91,8 3,5 32,0 61,2 2,4 végrehajtása: Pártfogó felügyelet 99,8 118,3 81,0 59,4 70,0 48,5 végrehajtása: Mediáció: 10,3 18,2 2,3 2,8 5,0 0,6 Utógondozás: 8,7 16,2 1,2 3,5 6,5 0,4 Összesen: 213,3 257,3 168,7 103,7 144,4 62,4 Rövidítés: Össz.: Összesen, Fn.: Felnőtt korú, Fk.: Fiatalkorú Adataink szerint egy átlagolt időpontban a felnőtt korúak pártfogó felügyelője átlagosan 144,4 ügyet, a fiatalkorúak pártfogó felügyelője átlagosan 62,4 ügyet lát el, ami meghaladja a jogszabályok által rögzített ideális ügyszámot (felnőtt korúak esetében 65, fiatalkorúak esetében 45 fő/pártfogó felügyelő). Az ügyszámbeli leterheltség az egyes megyei/fővárosi szolgálatok sajátosságainak (pl. mérete, az adott terület bűnelkövetési adatai stb.) megfelelően nem egyenletes, amelyet az alábbiakban szemléltetek. 350,0 300,0 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 Zala Veszprém Vas Tolna Sz-Sz-B Somogy Pest Nógrád K-E J-N-Sz Heves Hajdú-Bihar Gy-M-S Főváros Fejér Csongrád Békés B-A-Z Baranya Bács-Kiskun 2007. 2008. 2009. 2
Az egyes megyék leterheltsége (valamennyi ügycsoport tekintetében) az egy pártfogó felügyelőre jutó ügyek száma tükrében a 2007-2009. években (növekvő sorrendben). Összesített Összesített Összesített Megye 2007. Megye 2008. Megye 2009. Zala 163,8 Zala 141,6 Baranya 142,8 Veszprém 169,8 Baranya 151,3 Tolna 147,5 Fejér 169,8 Tolna 164,7 Zala 148,5 Tolna 171,0 Veszprém 172,9 Veszprém 167,0 Vas 174,4 Vas 186,1 Gy-M-S 192,4 Csongrád 175,9 Heves 193,9 Fejér 193,4 Baranya 178,6 Bács-Kiskun 200,6 B-A-Z 195,2 Gy-M-S 188,5 Gy-M-S 202,3 Vas 197,1 B-A-Z 189,9 B-A-Z 202,6 Csongrád 198,5 Heves 196,2 Csongrád 202,6 Főváros 212,4 Főváros 207,9 Nógrád 205,2 Bács-Kiskun 220,9 Nógrád 208,8 Fejér 211,9 Heves 223,9 J-N-Sz 210,2 J-N-Sz 217,6 Sz-Sz-B 225,3 Sz-Sz-B 217,0 Sz-Sz-B 226,3 K-E 226,0 Somogy 222,1 Főváros 227,4 Nógrád 228,9 Bács- 224,2 Hajdó-Bihar 232,0 Hajdú-Bihar 231,2 Hajdú- 253,6 Somogy 233,5 J-N-Sz 233,1 Pest 253,6 K-E 234,7 Békés 261,6 K-E 267,1 Békés 237,6 Somogy 262,0 Békés 267,6 Pest 287,9 Pest 309,7 Átlag 205,5 Átlag 206,6 Átlag 210,9 A létszám keret stagnálása miatt ennek a problémának a kezelése csak kismértékben követhető belső átszervezéssel. (Pl. a Fővárosi Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálatánál közérdekű munka végrehajtására specializálódott pártfogó felügyelők 2009. december 31-én átlagosan 241 folyamatban lévő ügyet hajtottak végre, ami 67%-kal magasabb, mint a felnőtt korúak pártfogó felügyelői által, egy átlagos időpontban végrehajtott ügyek átlaga [144,4 db ügy]. A 241 ügy több mint a kétszerese [132,4%-kal magasabb] a pártfogó felügyelők által egy időpontban ellátott átlagos ügyszámnak [103,7 db ügy] és több mint a háromszorosa [286,2%-kal magasabb] a fiatalkorúak pártfogó felügyelői által végrehajtott ügyeknek [62,4 db ügy].) A Szolgálat által az adott években összesen ellátott ügyek száma (előző évről áthozott + az adott évben érkeztetett) évről évre folyamatos emelkedést mutat, amelyet az alábbiakban szemléltetek: 3
Az adott évben folyamatban volt ügyek számának változása 2004-2009 között (zárójelben az előző évihez való változás) 90000 80000 70000 60000 66398 73468 (+10,5%) 77748 (+5,9%) 79045 (+1,7%) 81694 (+3,4%) 82564 (+1,1%) 50000 40000 Ügyek száma 30000 20000 10000 0 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év Az alábbiakban a 2004-2009. években folyamatban volt ügyek számának az összevetését mutatom be, az egyes ügycsoportok szerinti bontásban: Az adott évben folyamatban lévő ügyek ügycsoportonkénti bontásban 2004-2009. 100% 90% 1752 2894 2494 2451 3669 3984 2902 3486 3374 80% 70% 35777 40860 43319 40309 39112 38611 60% 50% 40% 30% 20% 12765 2238 13759 14858 15713 16813 18587 2296 2617 3086 3678 3507 10% 13866 13659 14460 14584 14936 14501 0% 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009 Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Közérdekű munka Pártfogó felügyelet Utógondozás Mediáció A diagramok bemutatják, hogy a Szolgálat összességében növekvő ügyszámaiban az egyes ügycsoportok eltérő módon és mértékben vannak jelen. 4
Míg különösen a közérdekű munka végrehajtása és a mediáció ügycsoportokban az adott években folyamatban lévő ügyek száma évről évre növekedett, addig a környezettanulmány és a pártfogó felügyelői vélemény készítése, továbbá a pártfogó felügyelet végrehajtása, valamint az utógondozás ügycsoportokban a 2009. évben kismértékű csökkenés tapasztalható. Az erre vonatkozó részletes elemzést az egyes ügycsoportokhoz kötődően mutatom be. A Szolgálat a reform óta eltelt hat és fél év alatt a szakmai feladatait professzionális szinten ellátó szervezetté vált. A 2009. évben elkészített, összesen 14.501 környezettanulmányban és 3.507 pártfogó felügyelői véleményben kifejtett szakvélemények hasznosultak az ügyészi, illetve bírói döntések előkészítése során. Évről-évre növekedett a közérdekű munka büntetés alkalmazása. 2009-ben már 18.587 ilyen büntetés végrehajtásáért felelt a Szolgálat, ami a 2004. és 2009. évek között 45,6%-os növekedést jelentett. Összesen 38.611 pártfogó felügyelet végrehajtása volt folyamatban a tárgyév során. Dinamikusan nőtt a közvetítői eljárásra utalások száma is, a 2009. évben a Szolgálat 3.984 közvetítői eljárást folytatott le. 3.374 esetben vették igénybe önkéntesen az utógondozást az elítéltek, illetve a büntetésvégrehajtási és a javítóintézetből szabadítottak/elbocsátottak. Az időben akár több évre is elnyúló pártfogó felügyeletek és közérdekű munka büntetések végrehajtása jelenti a Szolgálat számára az egyik legnagyobb szakmai kihívást. Az egyes esetek kezelése során az életviszonyok (különösen a 2009. évben tapasztalható) negatív irányba történő elmozdulása (pl. gazdasági válság, elszegényedés, munkanélküliség növekedése stb.) egyre nehezebben kezelhető problémákat idéz elő. Az alábbi diagramok azt szemléltetik, hogy a 2009. év végén, ilyen hosszú időszakot magába foglaló, egy adott terhelthez kötődő komplex kontroll és segítő funkciót összesen 34.160 ügyben érvényesítettek a pártfogó felügyelők, ami a 2008. év végi adathoz képest 4,7%-os emelkedést jelent. A közérdekű munka, valamint a pártfogó felügyelet végrehajtásának ügyszámai 2008. és 2009. év végén 40000 35000 Összesen 32637 ügy Összesen 34160 ügy 30000 25000 20000 21261 21799 Pártfogó felügyelet Közérdekű munka 15000 10000 5000 11376 12361 0 2008. 2009. A Szolgálat az évek óta változatlan létszámadatok mellett, megnövekedett feladatainak színvonalas ellátásért minden eszközt mozgósítani igyekszik. A pályázati források 5
kihasználása és a módszertani fejlesztések révén a 2009. évben is folytattuk a pártfogó felügyelői tevékenység racionalizálását. Ennek eredményeként a költségkímélés és a kapacitások legteljesebb kihasználása terén minden lehetőséget felhasználtunk. 2. A szakmai tevékenység ügycsoportok szerinti bemutatása A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet a szakmai feladatokat (figyelemmel a közvetítői eljárásra utalással összefüggő feladatbővülésre) 2007. január 1-jétől már hat ügycsoportban határozta meg. A Szolgálat a 2009. év során összesen 82.564 ügyet látott el, ami azt is jelenti, hogy közel ennyi terheltet vontak látókörükbe az eljáró pártfogó felügyelők. Az ügyszámok ügycsoportok szerinti megoszlását az alábbi diagram mutatja be. A 2009. évben folyamatban volt ügyek ügycsoportok szerinti bontásban 3374; 4% 3984; 5% 14501; 18% 3507; 4% 38611; 46% 18587; 23% Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Közérdekű munka Pártfogó felügyelet Utógondozás Mediáció Az ügyészi és a bírósági döntéshozatal előkészítése során, kvázi szakértői tevékenység keretében pártfogó felügyelői vélemény készítése (összesen: 3.507 ügy, amely a teljes ügykör 4%-a). Környezettanulmány készítése (összesen: 14.501 ügy, amely a teljes ügykör 18%-a). A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységgel (mediáció) összefüggő feladatok ellátása (összesen: 3.984 ügy, amely a teljes ügykör 5%-a). A szabadságvesztés kiváltására alkalmas, részben diverziós eszközök, részben közösségi, alternatív szankciók végrehajtása, felnőtt- és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletének ellátása (összesen: 38.611 ügy, amely a teljes ügykör 46%-a). A közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése, felügyelete és ellenőrzése (összesen: 18.517 ügy, amely a teljes ügykör 23%-a). A büntetés-végrehajtási intézetekben és a javítóintézetekben a szabadulás és az 6
elbocsátás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, valamint a szabad élet körülményei között önkéntesen igénybe vehető utógondozás (összesen: 3.374 ügy, amely a teljes ügykör 4%-a). 2.1. A pártfogó felügyelői vélemény készítése A pártfogó felügyelői vélemények elkészítését az ügyész, illetve a bíróság rendelheti el büntetés, vagy az intézkedés alkalmazása, vádemelés elhalasztása, és közvetítői eljárásra utalás előtt a Be. 114/A. -ának (1) bekezdése szerint. A szakértői vélemény pártfogó felügyelő általi elkészítésére 2003. július 1-jétől van lehetőség. A vélemény egyrészt a büntetőeljáráshoz, másrészt a büntetések és az intézkedések végrehajtásához kapcsolódik. 2.1.1. A pártfogó felügyelői vélemény jellemzői Elkészítése során a pártfogó felügyelő megtekinti a terhelt lakó-, illetve tartózkodási helyét, tanulmányozza az ügy iratait, meghallgatja a terheltet, és beszerzi azokat az adatokat, amelyek a döntést előkészítő vélemény elkészítéséhez szükségesek. A pártfogó felügyelői vélemény négy részből áll: 1. tartalmazza az ügyre és a terheltre vonatkozó tényadatokat, 2. az alkalmazott vizsgálati eljárások és módszerek felsorolását, 3. a szakmai ténymegállapításokat, továbbá 4. az elrendelő által feltett konkrét kérdésekre adott válaszokat. 2.1.2. A vélemény beszerzésének kötelező esetei Nem mellőzhető a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése a felnőtt korú terheltekkel szemben alkalmazott vádemelés elhalasztása előtt, ha az ügyész külön magatartási szabály megállapítását vagy kötelezettség előírását látja szükségesnek [a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény - a továbbiakban: Be. - 224. -ának (1) bekezdése]. 2007. január 1-jétől a fiatalkorú terheltekkel szemben alkalmazott vádemelés elhalasztása előtt kötelező a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése [Be. 459. -ának (2) bekezdése]. Az ilyen ügyekben elkészített véleményeknek kiemelkedően fontos szerepe van abban, hogy az ügyészek megfelelően egyéniesített és jól ellenőrizhető külön magatartási szabályok előírásával határozhassák meg a pártfogó felügyelet végrehajtásának tartalmi kereteit. A vádemelés elhalasztása során alkalmazható resztoratív jellegű külön magatartási szabályokról speciális szabályozást tartalmaznak a Be. 225. -a (2) bekezdésének a)-c) pontjai, a kár megtérítése, a sértett, illetve a köz javára történő jóvátétel vonatkozásában. A 2009. év során is folytatott gyakorlat szerint azokban az esetekben, amikor az ügyész ilyen jellegű kötelezettség előírását vette fontolóra, a pártfogó felügyelői vélemény elrendelése során nevesített kérdést tett fel. Ilyenkor a pártfogó felügyelő mind a sértett, mind az elkövető vonatkozásában vizsgálta a resztoratív jellegű kötelezettség teljesítésével és annak elfogadásával kapcsolatos hajlandóságot. Az ügyészségeknek a vádemelés elhalasztása gyakorlatának törvényességi vizsgálataira, továbbá a Budapesti Szociális Forrásközpontnak, a pártfogó felügyelet speciális magatartási szabályainak kutatására vonatkozó megállapításai a 2009. évben is pozitívan hatottak a jogintézmény alkalmazására. Hozzájárultak ahhoz, hogy e diverziós eszköz súlya növekedjék, különösen az ügy sajátosságaihoz igazodó külön magatartási szabályok előírásával. Az ügyészi döntést a pártfogó felügyelői vélemények évről évre növekvő számban támasztják alá, és a külön magatartási szabályokra vonatkozó pártfogó felügyelői javaslatok az egyéniesítésre való törekvésen alapulnak. 7
A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Bv. tvr.) 60. -ának (1) bekezdése szerint csak pártfogó felügyelői vélemény beszerzését követően kerülhet sor a közérdekű munka büntetés végrehajtása során munkahely kijelölésére. 2.1.3. A vélemény beszerzésének lehetséges esetei Ügyészi vagy bírósági döntés előkészítése során A büntetés vagy az intézkedés alkalmazásáról, a vádemelés elhalasztásáról, vagy a közvetítői eljárásra utalásról szóló ügyészi vagy bírósági döntés megalapozásához a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése elrendelhető [Be. 114/A. -ának (1) bekezdése]. A büntetések és az intézkedések végrehajtásához kapcsolódva A bíróságok, különösen a büntetés-végrehajtási bírák az alábbi ügyekben rendelhetik el a pártfogó felügyelői vélemény elkészítését: - a szabadságvesztés büntetését töltő elítélt feltételes szabadságra bocsátása előtt [Bv. tvr. 8. -ának (1) bekezdése], - a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére vonatkozó halasztás engedélyezése előtt [Bv. tvr. 11/A. -ának (6) bekezdése], - a magatartási szabályok módosítása előtt [Bv. tvr. 100. -a], - a felfüggesztett szabadságvesztés utólagos elrendelését megelőzően [Bv. tvr. 101. -ának (2) bekezdése], - a kegyelmi ügyben hozott döntés előtt [a büntető ügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 105. -ának (2) bekezdése]. 2.1.4. A pártfogó felügyelői vélemények elrendelők szerinti megoszlása Az alábbiakban a pártfogó felügyelői vélemények számának 2004 és 2009 közötti változását mutatom be, az egyes életkori csoportok vonatkozásában: Az elrendelések száma a 2007. évtől mindkét életkori csoport vonatkozásában és összesen is jellemzően növekedett. Ez főként azzal hozható összefüggésbe, hogy a Be. 216. -ának (2) bekezdése 2007. január 1-jétől arról rendelkezett, hogy már nem csak a bíróság, hanem az ügyész is határidőt biztosíthat a dokumentum elkészítésére. Következésképpen a 2007-2009. években az elrendelők (köztük különösen az ügyészek) egyre nagyobb számban szerezték be a döntések meghozatala előtt a pártfogó felügyelők által készített véleményeket. Például a határidő biztosítására vonatkozó új szabály beiktatását megelőző 2006. évben nyilvántartásba vett ügyészi elrendelések számához (amely 1.822 volt) képest az emelkedés 2008-ban (az ilyen ügyek száma 2.471 volt) 35,62 %-os, 2009-ben (amikor 2.596 véleményt készített a Szolgálat) 42,5%-os volt. Az ügyszámok elrendelők szerinti számának a változását az alábbi diagram szemlélteti: 8
Az adott évben folyamatban lévő pártfogó felügyelői vélemények ügyszámának változása 2004-2009 között 2000 1908 (+5,4%) 1800 1600 1789 (+21,2%) 1867 (+4,4%) 1400 1200 1000 800 1374 921 1293 (-5,9%) 1003 (+8,9%) 1476 (+14,2%) 1141 (+13,8%) 1297 (+13,7%) 1811 (+39,6%) 1599 (-14,4%) felnőtt korúak fiatalkorúak 600 400 200 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Adataink szerint a fiatalkorúak ügyeiben az elrendelő ügyészek és bíróságok évről évre növekvő számban alkalmazzák ezt az eszközt az egyes döntések előkészítése során. A Szolgálat működése első teljes évének (2004) az adataihoz képest (amikor összesen 921 db pártfogó felügyelői vélemény készült a fiatalkorúak ügyeiben) a 2009. évben az érkeztetett elrendelések (1.908 db) száma több mint 50%-kal (107%) emelkedett. Felnőtt korúak ügykörében a korábbi évek tendenciaszerű emelkedése után a 2009. évben csökkenést (amelynek mértéke 14,4%-os) mértünk az elrendelések számának tekintetében. A pártfogó felügyelői vélemények ügyforgalma 2008-2009. 4500 4000 3500 202 65 98 3000 2500 1665 213 1386 1746 1810 2000 1500 1000 1654 1509 1713 1803 500 0 213 90 98 105 2008 2009 2008 2009 Felnőtt korú Fiatalkorú Időszak végén foly. maradt Időszak alatt befejeződött Időszak alatt érkezett Előző időszakból foly. maradt Rövidítés: foly.: folyamatban 9
A 2009. év során az ügyészek összesen 2.596 esetben (amely a 2008-ban mért adatokhoz képest 5,0%-os emelkedést jelent), a bíróságok összesen 453 esetben (amely a 2008-ban mért adatokhoz 5,3%-os emelkedést jelent), a büntetés-végrehajtási bírók összesen 174 esetben (amely a 2008-ban mért adatokhoz képest 29,4%-os csökkenést jelent) rendelték el a pártfogó felügyelői vélemények beszerzését. (A büntetés-végrehajtási bíróknak továbbított pártfogó felügyelői vélemények számába a közérdekű munka büntetés során történő munkahely kijelölését megelőző, évente közel 8.000 esetben, speciális tartalommal készült dokumentumok nem értendők bele.) A felnőtt korúak ügyeiben mért csökkenés elsősorban a büntetés-végrehajtási bírók általi megkeresések mérséklődésével hozható összefüggésbe, amint az alábbi diagramból nyomon követhető. Az adott évben elrendelt pártfogó felügyelői vélemények száma, az elrendelő szerinti megoszlásban 2005-2009 100% 147 90% 560 472 434 510 453 80% 186 372 430 70% 147 60% Bv. bíró által elrendelt 50% 40% 30% 1372 1822 2080 2471 2596 Bíróság által elrendelt Ügyész által elrendelt 20% 10% 0% 2005 2006 2007 2008 2009 Rövidítés: Bv. bíró: Büntetés-végrehajtási bíró Kis mértékben már az is hozzájárult az ügyszámok változásához, hogy 2009. augusztus 9.-től módosultak a vádemelés elhalasztása melletti pártfogó felügyelet alkalmazásának a szabályai. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) módosításáról szóló 2009. évi LXXX. törvény 26. -a módosította a Btk. 82. -ának (1)-(2) bekezdését. Ezáltal a vádemelés elhalasztása mellett felnőtt korú terhelt esetében már nem kötelező a pártfogó felügyelet megállapítása, az a továbbiakban ügyészi mérlegelés körébe tartozik. (Ennek megfelelően a Be. 225. -ának (1) bekezdése is változott a megengedő fordulat beiktatásával.) Az új rendelkezés hatásaként a 2009. év 4. negyedévében - az előző év hasonló időszakához képest - nem csak a vádemelés elhalasztása melletti pártfogó felügyeletek ügyszámának kismértékű csökkenése következett be a felnőtt korúak esetkörében, hanem az ilyen intézkedések alkalmazását megelőző pártfogó felügyelői véleményeknél is enyhe visszaesés tapasztalható. Ennek mértékét az alábbi diagram szemlélteti: 10
Adott időszakokban folyamatban lévő ügyész által elrendelt vádhalasztásos pártfogó felügyelői vélemények száma 300 259 259 250 215 215 216 200 196 170 150 148 100 80 89 96 108 89 74 92 104 50 0 szept. okt. nov. dec. szept. okt. nov. dec. szept. okt. nov. dec. szept. okt. nov. dec. 2008 2009 2008 2009 Felnőtt korúak Fiatalkorúak 2.2. A környezettanulmány készítése Ugyancsak 2003. július 1-jétől nyílt meg a lehetőség arra, hogy a büntetőeljárás során a pártfogó felügyelő által elkészített környezettanulmányt be lehessen szerezni. (Azt megelőzően az ilyen dokumentumokat a rendőrség bocsátotta a hatóságok rendelkezésére.) A 2009. évben elkészült összesen 14.501 környezettanulmány beszerzésének túlnyomó többségét (összesen: 12.964 db-ot, az összes ilyen ügy 89,4%-át) a fiatalkorúak ellen indult büntetőeljárásban kérték a nyomozóhatóságok. Kisebb részben (összesen: 911 esetben, amely az összes környezettanulmány 6,3%-a) a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását megelőzően tanulmányozták a pártfogó felügyelők az elítélt környezetét. A bíróságok, az ügyészek és a fiatalkorú befogadó részlegbe helyezését megelőzően a büntetés-végrehajtási intézetek mindösszesen 626 (az összes ilyen ügy 4,3%-a) esetben rendelték el a környezettanulmány beszerzését. Az alábbi diagram azt szemlélteti, hogy a 2009. évben készült környezettanulmányok 83,72%-át kitevő, fiatalkorúak ügyeiben készült dokumentumok száma hogyan alakult az elmúlt három év során, az elrendelők szerint: 11
Adott időszakban folyamatban lévő környezettanulmányok az elrendelő által csoportosítva - fiatalkorúak 14000 12000 12405 12866 12312 10000 8000 6000 4000 2000 697 209 629 652 266 316 47 279 300 48 223 60 0 2007. 2008. 2009. nyomozó hatóság által elrendelt bíróság elé állítás miatt nyomozó hatóság által elrendelt egyéb esetben ügyész által elrendelt bíróság által elrendelt büntetés-végrehajtási intézet megkeresése alapján Az adatokból látható, hogy 2007-2009 között az elrendelések száma valamennyi megkeresést kibocsátó szerv esetében növekedett, ami alól kivételt képez a nyomozóhatóságok általi, fiatalkorúakkal szemben folytatott büntetőeljárás során (nyomozó hatóság által elrendelt egyéb esetben) kibocsátott megkeresések száma a 2009. évben. Miután a fiatalkorúval szembeni nyomozás során nem mellőzhető a környezettanulmány beszerzése [Be. 453. -ának (2) bekezdése], lehetséges, hogy a 2009. évben a fiatalkorúakkal szemben indított büntetőeljárások száma némileg csökkent a megelőző évekhez képest (a teljes elmúlt évre vonatkozó ENYÜBS összesítés még nem áll rendelkezésre a beszámoló megírásakor). 2.2.1. Környezettanulmány készítése a fiatalkorúval szembeni büntetőeljárásban A pártfogó felügyelő által készített környezettanulmány a fiatalkorúakkal szembeni büntetőeljárás egyik bizonyítási eszköze. 2003. július 1-jét megelőzően a rendőrség végezte el ezt a feladatot, azóta elsősorban a nyomozóhatóság elrendelésére a pártfogó felügyelő készíti el a környezettanulmányt. A 2009. év folyamán összesen 12.312 ilyen ügye volt a Szolgálatnak. Ezáltal a fiatalkorúval szemben folytatott büntetőeljárás legkorábbi szakaszában már szerepet kap a pártfogó felügyelő. A bűncselekmény elkövetését követő legrövidebb időn belül történik adatgyűjtés a bűnelkövetéshez vezető okok feltárása, a beavatkozási stratégia kialakításához szükséges széleskörű információk biztosítása érdekében. A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő a rendőrség közreműködését (első sorban a helyszín biztosítása terén) igénybe veheti. A környezettanulmányt a tárgyaláson ismertetni kell, ahol a pártfogó felügyelőt tanúként is meghallgathatja a bíróság. A környezettanulmány tartalmazza a terhelt életviszonyaira és életvitelére meghatározó módon jellemző tényeket és körülményeket, továbbá a terhelttel kapcsolatos szakmai ténymegállapításokat. 2006. július 1-jétől a Be.-t érintő novelláris változás a pártfogó felügyelő által gyűjtött adatok körét kiterjesztette a munkahelytől és a tanintézménytől beszerzett információkra is. A környezettanulmány szükséges melléklete lett a pedagógiai 12
vélemény [Be. 453. -ának (2) bekezdése], amelynek beszerzése során különös körültekintéssel kell eljárnia a pártfogó felügyelőnek annak érdekében, hogy a tanulót indokolatlan joghátrány ne érhesse az iskolában. Ezzel kapcsolatosan a 2009. év során már történtek konzultációk, amelyeket a 2010. évben is folytatunk. A pártfogó felügyelők a környezettanulmány készítésekor tájékoztatást adnak a közvetítői eljárásra utalás lehetőségeiről is, ezzel is erősítve a resztoratív elvek érvényesülését. A bűnmegelőzési érdekek fokozott érvényesítése érdekében a pártfogó felügyelők feltárják a családon belüli erőszakra utaló információkat is, továbbá adatokat szereznek be a terhelt és családtagjai munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatosan, illetve a szükséges intézkedéseket e vonatkozásokban is megteszik. A környezettanulmány elkészítésére rendelkezésre álló idő általában 30 nap. Ez alól kivétel a Be. 517. -ának (1) bekezdése szerinti bíróság elé állítás esete [a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet 152. -ának (3) bekezdése]. A 2009. évben összesen 652 ilyen ügye volt a Szolgálatnak. Az adat egyes évek során tapasztalt változását az alábbiakban szemléltetem: Adott időszakban készített környezettanulmányok száma bíróság elé állítás elrendelése miatt - fiatalkorúak 700 697 629 652 600 500 400 300 200 100 0 2007 2008 2009 Ezekben az ügyekben a pártfogó felügyelők soron kívül tettek eleget a megkereséseknek, figyelemmel arra, hogy a terheltet 15 napon belül kellett bíróság elé állítani. A Be. 517. - ának (1) bekezdése 2009. október 1-jétől módosult, a határidő 30 napra emelkedett, ami a Szolgálat eddigi feszes határidejét kissé enyhíti. A jogszabály változása az elkövetkezőkben hozzájárulhat az ilyen ügyek számának az emelkedéséhez, ami a büntetőeljárások lerövidülését eredményezheti. 13
2.2.2. Környezettanulmány készítése a szabadságvesztés büntetés végrehajtásához kapcsolódóan A pártfogó felügyelő a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére készít környezettanulmányt, ha az a szabadságvesztés büntetés félbeszakítására vonatkozó döntés meghozatalához szükséges. (2009-ben összesen 911 ilyen megkeresést teljesítettünk.) 2005. július 1-jétől a fiatalkorú elítélt felkészítő részlegbe helyezésekor a róla készült környezettanulmányt a büntetés-végrehajtási intézetek a Szolgálattól kötelesek beszerezni. Az ilyen, speciális tartalmú környezettanulmány a jó nevelési terv alapja, egyben a későbbi utógondozások és feltételes szabadságra bocsátások mellett megállapított pártfogó felügyeletek eredményességét is befolyásolja. (2009-ben összesen 266 ilyen megkeresést teljesítettünk.) 2.2.3. Környezettanulmány készítése a méltányossági és a kegyelmi eljárásban Az igazságügyi és rendészeti miniszternek az államot illető bűnügyi költség és rendbírság megfizetését elengedő döntéseinek előkészítése során, illetve a kegyelmi eljárásokban elrendelt környezettanulmányok elkészítése is a Szolgálat feladata. 2.3. A közérdekű munka végrehajtásának szervezése és ellenőrzése A közérdekű munka büntetés végrehajtásával kapcsolatos pártfogó felügyelői tevékenység többrétű. Egyrészt kettős kontroll-funkciót lát el a Szolgálat, amennyiben ellenőrzi, hogy az elítélt, illetve a munkahely a büntetés végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeknek eleget tesz-e, másrészt segítheti az elítéltet, elsősorban a büntetés letöltésének eredményességét befolyásoló problémáinak a megoldásában. A pártfogó felügyelők a közérdekű munka szervezésében is meghatározó szerepet töltenek be. A megyei és fővárosi munkaügyi központok továbbra is szinte elenyésző mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a pártfogó felügyelők tudomást szerezzenek azokról a munkahelyekről, amelyek közérdekű munka végzésére elítéltek kijelölését igénylik. Ilyen típusú célzott előkészítő-szervező tevékenységet csak kis mértékben látnak el. Következésképpen a Bv. tvr. 60. -ának (3) bekezdésében számukra meghatározott feladat megvalósításával a büntetés-végrehajtás gyakorlatát elenyésző mértékben támogatják. Így az elítéltek foglalkoztatását vállaló letöltő helyek felderítése még mindig elsősorban a pártfogó felügyelő személyes kapcsolatain múlik. Ez összefügg azzal is, hogy a munkahelyek kevéssé ismerik fel annak a jelentőségét, hogy a köz érdekében foglalkoztatott elítéltek munkáltatásához nem csak büntetés-végrehajtási, hanem gazdasági érdekek is kötődnek. A közérdekű munka végrehajtásában közreműködő munkahelyek együttműködési szándékára az elmúlt évben is aggasztó mértékben kihatott az egyre kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezet. Számos munkahely megszűnt, vagy olyan mértékben csökkentek a megrendelései és a munkafeladatai, hogy az elítéltek fogadásától elzárkóztak. Ezt a folyamatot erősítette, hogy míg a szabálysértési bírság átváltoztatása folytán kiszabott közérdekű munkát az önkormányzatoknak mindenképpen végre kell hajtaniuk, addig a főbüntetés esetében ilyen kötelezettségük nincs. Tovább gyengíti a közreműködő szándékot, hogy a közhasznú foglalkoztatás keretein belül megteremtett munkalehetőségen túl nincs további igény ilyen munkaerő felvételére. Erre való tekintettel számos önkormányzat nem vállalja a büntetés végrehajtásában a közreműködést, ami különösen a kistelepülések viszonylatában (ahol más munkahely nem is működik) vezethet a büntetések tömeges elévüléséhez. Az alábbi diagram és táblázat az elévüléssel befejeződő ügyek számának a változását mutatja be. 14
Elévüléssel végződő közérdekű munka büntetések száma az adott évben 600 14 500 28 400 5 300 531 480 Fiatal korúak Felnőtt korúak 200 375 100 0 2007 2008 2009 Elévüléssel befejezett ügyek százalékos aránya évek és életkori csoportok szerinti bontásban 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Fn. Fk. Fn. Fk. Fn. Fk. Fn. Fk. Fn. Fk. 8,3% 1,7% 7,9% 2,9% 7,2% 2,7% 10,1% 7,3% 8,0% 12,6% Rövidítés: Fn.: Felnőtt korú, Fk.: Fiatalkorú Különösen aggodalomra ad okot, hogy az elévüléssel végződő ügyek száma a fiatalkorúak vonatkozásában, főként a 2009. évben növekedett (a felnőtt korúak ügyeiben sikerült csökkenést elérni a tárgyévben). A kijelölhető munkahelyek hiányában elévülő ügyek számának a jövőbeni további növekedése prognosztizálható, ha az alábbi problémára nem sikerül mielőbb jogalkotói beavatkozással és a megfelelő pénzforrás biztosításával megoldást találni. A 2008-2009. években számos korábban kijelölhető munkahely vonta vissza együttműködési szándékát arra való hivatkozással, hogy nem rendelkezik anyagi eszközökkel az elítéltek munkaegészségügyi vizsgálatának az elvégeztetésére. A közérdekű munka a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. -ának 9. pontja alapján szervezett munkavégzésnek számít, így a vizsgálat elvégzése nem mellőzhető, azonban finanszírozása nem megoldott. Ennek a problémának az orvoslása érdekében hosszú ideje folytatunk egyeztetéseket, amelyek eddig nem vezettek eredményre. 2.3.1. A közérdekű munka végrehajtásának hatékonyságát növelő jó gyakorlatok A 2009. évben is (különösen pályázati forrásból) folytattuk a közérdekű munka végrehajtásának legjobb gyakorlataira vonatkozó modell projektjeink végrehajtását, aminek eredményeként számos település tapasztalhatta meg az elítéltek városszépítő tevékenységének eredményeit, a kommunális feladatok ellátásában való részvételük hasznosságát, ami az előítéletes gondolkodás enyhítéséhez is hozzájárult. Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság által biztosított finanszírozás beszűkülésével azonban ezek a pozitív hatású projektek ellehetetlenülnek. Különösen jó gyakorlatnak tartjuk a csoportos végrehajtás ún. Kalocsai modelljét, 15
amelynek keretében egy felsőfokú végzettségű pártfogó felügyelői asszisztens közvetlen irányítása mellett végzik munkájukat az elítéltek munkacsoportjai. A számos esetben a legnehezebb terepeken végzett közterület szépítő tevékenységük (amelyet például az alábbi fotó illusztrál) a polgárok számára jól érzékelhető hasznot hajt, ami hosszabb távon az előítéletes gondolkodás mérséklődését is eredményezi. Komika telephely előtte és utána 2.3.2. A közérdekű munka súlya a büntető ítélkezés rendszerében A hatékonyságot, eredményességet fokozó kezdeményezéseink további folytatása azért is szükséges, mert a bíróságok egyre növekvő mértékben alkalmazzák ezt a büntetést, az ilyen ítéletek száma 1999 és 2007 között megkétszereződött. Míg az egyes főbüntetések száma tendenciájukat tekintve az 1999-2008. években csökkent, addig a közérdekű munkára ítélések száma ugyanebben az időszakban több mint duplájára, 117,55%-kal növekedett (Legfőbb Ügyészség, Bűnözés és igazságszolgáltatás 2007. és 2008. c. kiadványai). Ez azt jelenti, hogy a bíróságok bizalma egyre megalapozottabb, az ítélkezési repertoár markáns eleme lett a közérdekű munka büntetés. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. Főbünt. 75 840 75 812-0,1% 76 180 +0,4% 79 611 +4,5% 75 033-5,8% 77 202 +2,9% 77 035-2,2% 76778-0,4% 70 161-8,7% 67 007-4,5% Életfogyt. 12 13 +8,3% 9-30,8% 10 +11% 22 +120% 22 0% 10-50,5% 14 +40% 16 +14,2% 9-43,8% Hat. szab. veszt. 31 708 32 360 +2% 32 361 +0,003% 32 444 +0,2% 31 604-2,6% 30 817-2,5% 29 637-3,9% 29 158-1,7% 26 272-9,9% 26 217 0,3% Km. 2 643 2 885 +9,1% 3 524 +22,1% 4 263 +21% 3 974-6,8% 4 334 +9% 5 067 +17% 5 639 +11,2% 5 465-3,1% 5 750 +5,2% Pb. 41 477 40 554-2,3% 40 286-0,7% 42 894 +3,6% 39 433-8,1% 42 029 +6,5% 42 320 +0,6% 41 967-0,9% 38 048-0,4% 35 031-8% Rövidítés: Főbünt.: Főbüntetés, Életfogyt.: Életfogytig tartó szabadságvesztés, Hat. Szab. veszt.: Határozott ideig tartó szabadságvesztés, Km.: Közérdekű munka, Pb.: Pénzbüntetés 16
2.3.3. A közérdekű munka végrehajtására vonatkozó főbb statisztikai adatok bemutatása Saját adataink szerint a növekedési tendencia a közérdekű munkára ítélések tekintetében 2009-ben tovább folytatódott. Az elmúlt év folyamán összesen 7.211 db ítéletet érkeztettünk, ami a 2008. évhez viszonyítva (akkor 6.233 volt az év során érkeztetett ügyek száma) 15,7%- os növekedést jelent. (A 2008. év 2007. évhez képesti ügyszámnövekedése 14,05%-os volt.) A közérdekű munka büntetés végrehajtásának ügyforgalma a 2009. év folyamán 12000 10979 11903 10000 8000 6000 6928 6004 Felnőtt korú Fiatalkorú 4000 2000 397 283 222 458 0 Előző időszakról foly. maradt Időszak alatt érkezett Időszak alatt befejezett Időszak végén foly. maradt Rövidítés: Foly.: Folyamatban Évről évre nő az időszak végén folyamatban maradó ügyek száma is, amelyet az alábbi diagram szemléltet: 17
Az adott év végén folyamatban maradt közérdekű munka büntetések száma 14000 12000 10979 11903 10000 9992 8000 6000 Felnőtt korúak Fiatal korúak 4000 2000 0 355 397 458 2007 2008 2009 A növekedés egyrészt azzal van összefüggésben, hogy az újonnan érkeztetett ügyek száma emelkedik, másrészt a végrehajtás már ismertetett nehézségei miatt egyre nő a közérdekű munka végrehajtásának az ideje is. Ezzel egyidejűleg a létszámukban az elmúlt két évben nem gyarapodó pártfogó felügyelők (2009. december 31-én összesen 387 fő) munkaterhei is egyre gyarapodtak. A Közérdekű munka szervezése és ellenőrzése ügycsoporton belül, az adott években folyamatban volt ügyek száma összesen és az életkorok szerinti bontásban az alábbiak szerint alakult. A közérdekű munka büntetés ügyszámainak változása 20000 18000 16000 14000 12000 10000 12765 13759 (+7,79%) 14858 (+7,99%) 15713 (+5,75%) 16813 (+7%) 18587 (+10,55%) 8000 6000 4000 2000 0 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 18
Az adott időszakban folyamatban lévő közérdekű munka büntetések korcsoport szerinti bontásban (az előző évihez mért változás) 18 000 680 (+15,65%) 16 000 14 000 12 000 244 405 (+65,98%) 506 (+24,94%) 540 (+6,72%) 588 (+8,89%) 10 000 8 000 6 000 12 521 13 354 (+6,65%) 14 352 (+7,47%) 15 173 (+5,72%) 16 225 (+6,93%) 17 907 (+10,37%) Fiatal korúak Felnőtt korúak 4 000 2 000 0 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Az alábbiakban a büntetés végrehajtásának különböző befejezési módjait szemléltetjük: A közérdekű munka végrehajtása befejeződéseinek aránya 2004-2009 között 100% 90% 80% 12,2% 11,7% 7,6% 7,6% 8,3% 7,9% 8,1% 9,4% 7,7% 8,5% 7,2% 9,4% 7,2% 10,1% 8,0% 3,5% 1,7% 10,4% 10,3% 8,1% 6,8% 6,8% 2,6% 1,7% 4,3% 5,0% 2,9% 2,7% 7,3% 12,6% 18,4% 18,9% 70% 60% 50% 40% 16,0% 15,0% 16,6% 17,6% 20,1% 84,3% 24,1% 29,3% Áttételre került sor Egyéb okból végrehajthatatlan Elévült 30% 55,9% 57,8% 59,5% 55,7% 54,8% 66,7% 65,9% 59,2% Szabadságvesztésre változtatták át 20% 46,4% Végrehajtották 10% 0% 2005 2006 2007 2008 2009 2005 2006 2007 2008 2009 Felnőtt korú Fiatalkorú Az intézményi átszervezést követő években a megreformált Szolgálat egyre szélesebb körű és egyre jobban működő együttműködéseket alakított ki, különösen a végrehajtásban részt vevő munkahelyekkel. Ennek hatására a közérdekű munka büntetések legnagyobb részét kitevő, 19
felnőtt korúakkal szemben folyamatban lévő ügyekben az eredményes végrehajtások száma a 2007. évig növekedett, az elévüléssel befejezett ügyek száma csökkent. 2007-ben a tendencia megfordult, amely különösen a kijelölésre alkalmas munkahelyek számának csökkenésével hozható összefüggésbe. Különösen figyelemre méltó az is, hogy a szabadságvesztésre átváltoztatott ügyek száma, az intézményi átszervezés óta először, a 2009. évben 20% fölé emelkedett. Kutatásaink és tapasztalataink szerint ennek oka elsősorban az, hogy egyre több olyan elítéltet ítélnek közérdekű munkára, akik pl. egészségügyi, mentális, szociális okok miatt munkavégzésre alkalmatlanok, vagy kevéssé alkalmasak arra, képzettségük és munkatapasztalatuk kevés, vagy egyáltalán nincsen. Különösen aggodalomra ad okot, hogy a fiatalkorúak esetkörében az eredményesen végrehajtott ügyek százalékos aránya még alacsonyabb és az ilyen befejezési módok arányának csökkenése e területen intenzívebb, mint a másik korcsoportban. Az átváltoztatással és elévüléssel végződő ügyek folyamatosan meghaladják a felnőttekénél regisztrált értékeket és ez az arány is nő az esetükben. A kutatási és a gyakorlati tapasztalatok az eddigiekben is azt támasztották alá, hogy a fiatalkorúak ügyeiben a közérdekű munka büntetés végrehajtása még problémásabb, mint a felnőtt korúaknál. Számukra megfelelő letöltőhelyet találni nagyon nehéz, az ilyen munkahelyek száma csökken. Ennek oka képzettségük, munkatapasztalatuk, munkakultúrájuk, fizikai teherbíró képességük stb. még alacsonyabb szintje, továbbá az a körülmény, hogy időnként a tankötelezettség speciális eseteire vonatkozó szabályokra is figyelemmel kell lennünk. Ezek a problémák a jogszabályi változások miatt az elkövetkezőkben még nagyobb súllyal fognak jelentkezni. 2.3.4. A közérdekű munka büntetést érintő jogszabályi változások Különösen aggályos, hogy 2010. május 1-jétől a Btk. 113. -ának módosítása folytán, a korábbiakkal ellentétben már nem csak a 18. életévét betöltött, hanem a 16. évnél idősebb terheltek esetében is alkalmazni lehet majd a közérdekű munka büntetést. Ebből következően a jövő évben várhatóan az eddiginél még nagyobb számban fognak megjelenni fiatalkorú elítéltek, még alacsonyabb életkori csoportban, aminek következtében az ismertetett speciális végrehajtási problémák még tovább súlyosodnak (pl. a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokra is figyelemmel kell lennünk a jövőben). A közérdekű munka büntetésre vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályok az év során több ponton módosultak, ami további végrehajtási problémát jelent majd 2010. május 1-jei hatályba lépésüket követően. A büntetések együttes alkalmazása várhatóan tovább növeli az ügyszámokat, de ami a büntetés végrehajtása szempontjából a legkedvezőtlenebb, hogy az elévülési idő a jelenlegi három évről öt évre fog növekedni. Már 2009. augusztus 13-tól alkalmazható azonban a Be. 554. -ának (1) bekezdésében foglalt módosítás, amely szerint közérdekű munkát tárgyalás mellőzésével a bírósági titkár is alkalmazhat. Ez a korábbi jogszabályok szerint törvénysértő volt, hiszen így a bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy tapasztalatokat szerezzen a büntetés alkalmazhatóságáról, a terhelt munkára való alkalmasságáról, és ennek ismeretében határozhassa meg az elvégzendő munka jellegét [Btk. 49. -ának (2) bekezdése]. Az új szabály beiktatásával még tovább csökkent annak az esélye, hogy a bíróság számára a körültekintő mérlegeléshez szükséges adatok és információk rendelkezésre álljanak, például az elítélt egészségi állapotát, munkára való hajlandóságát illetően. A problémát olyan módon is lehetne kezelni, hogy a közérdekű munka tárgyalás mellőzésével történő alkalmazása előtt kerüljön sor pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére, amely azonban a kapacitásának csúcsán dolgozó Szolgálat számára okozhat ügyszámnövekedést. Adataink szerint 2009. augusztus 9-e és 2009. december 31-e között összesen 2.950 olyan 20
ítélet érkezett a Szolgálathoz, amelyben közérdekű munkát alkalmazott a bíróság. Ezek között mindössze 159 esetben (5,4%) történt az ítélkezés tárgyalás mellőzésével, tehát egyelőre a vázolt probléma mértékét tekintve kezelhető. Nyilván a jövőbeni változást prognosztizálni nem lehetséges. A tárgyalás mellőzésével hozott ítéletek megyénkénti megoszlása nem egyenletes, amelyet az alábbi grafikon szemléltet. Tárgyalás mellőzésével kiszabott közérdekű munka büntetés 30 26 25 20 18 23 20 19 22 15 10 5 0 0 8 4 0 0 7 1 6 0 1 3 0 1 0 Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Főváros Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár Bereg Tolna Vas Veszprém Zala A közérdekű munka végrehajtási gyakorlatára vonatkozó kérdőíves felmérésen alapuló kutatásunkat - amelyet a 2009. évben mutattunk be - nyomatékkal rávilágítottunk arra, hogy a közérdekű munka büntetés végrehajtása a végletekig elnehezült, miközben ez a magyar jogrend egyik legkorszerűbb és az elrendelők által dinamikusan emelkedő mértékben alkalmazott alternatív szankcionálási módozata. Ezért volt különösen jelentős és számunkra várakozással teli a 2009. év egyik kiemelt feladata, amelynek során részt vettünk a Büntetésvégrehajtási Törvény előkészítésében. Álláspontom szerint a közérdekű munka büntetés végrehajtására vonatkozó szabályozás mielőbbi korszerűsítése a továbbiakban nem halasztható. 2.4. A pártfogó felügyelet végrehajtása Hatályos büntetőjogi szankciórendszerünkben a pártfogó felügyelet, mint önállóan nem alkalmazható intézkedés jelenik meg. Számarányát tekintve főként vádemelés elhalasztásához, próbára bocsátáshoz, felfüggesztett szabadságvesztéshez, kisebb részben feltételes szabadságra bocsátáshoz, továbbá a fiatalkorúak vonatkozásában javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátáshoz kapcsolódik. A pártfogó felügyelet elrendelésének akkor van helye, ha tartama/próbaideje eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. Ez az intézkedés a bűncselekményt elkövetők ellenőrzése, irányítása mellett a társadalomba való beilleszkedésük segítését és támogatását is szolgálja. A pártfogó felügyelet célja, hogy a folyamatosan érvényesített pártfogó felügyelői kontrollal elősegítse annak a megakadályozását, hogy a pártfogolt ismételten bűncselekményt kövessen el, továbbá segítséget nyújtson a társadalmi integrációhoz, az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. 21
A pártfogó felügyelők a pártfogó felügyeletet individualizált tervek alapján hajtják végre, amelyben az eset sajátosságaihoz igazodóan határozzák meg a kontroll és a segítő funkció intenzitását, a bűnismétléshez vezető okok kezelésére alkalmas beavatkozásokat, az egyéni és csoportos esetkezelés eszközeit. 2.4.1. A pártfogó felügyelet végrehajtására vonatkozó statisztikai adatok Az alábbi diagram adataiból nyomon követhető, hogy a pártfogó felügyelők egyes szakmai tevékenységei között, számarányát tekintve, évről évre a pártfogó felügyelet végrehajtása a legjelentősebb. Egyben ez a legnagyobb hagyományokkal rendelkező ügycsoportunk, amelynek gyökerei az 1908. évi I. Büntető Novelláig nyúlnak vissza. 50000 45000 40000 35000 Az adott évben folyamatban lévő ügyek száma, ügycsoport szerinti bontásban 2004-2009 között 35777 40860 43319 40309 39112 38611 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 30000 25000 20000 15000 18587 16813 15713 14460 14936 14858 1386613659 14584 14501 13759 12765 10000 5000 3086 3678 3507 2238 2617 2296 2894 2902 3486 1752 2494 3374 3669 3984 2451 0 Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Közérdekű munka Pártfogó felügyelet Utógondozás Mediáció A pártfogó felügyeletet elrendelő határozatok száma 2004 és 2006 között nagymértékben növekedett, majd a 2007-2009 közötti időszakban kisebb mérvű csökkenés volt tapasztalható, amely első sorban jogszabályi változásokkal hozható összefüggésbe. Az elrendelések számának visszaesését az elmúlt három évben jórészt a vádemelés elhalasztása melletti pártfogó felügyeletek számának csökkenése, ezen belül a Be. 222. - ának (2) bekezdésén alapuló ügyek számának visszaesése okozza. Ezt egyrészt az indokolja, hogy a Be. 188. -a (1) bekezdésének h) pontját 1 érintő, 2006. július 1-jétől hatályos módosítás lehetővé tette, hogy már a nyomozati szakban fel lehessen függeszteni az eljárást a szükséges kezelés önkéntes megkezdése esetén. A változás már a 2006. évben is érzékelhető volt a növekedés arányának csökkenésében. Ennek eredményessége büntethetőséget 1 Be.188. (1) Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha h) a kábítószer-élvező gyanúsított önként alávetette magát a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételnek, és az a büntethetőség megszűnését eredményezheti, feltéve hogy további nyomozási cselekmény elvégzése nem szükséges. 22
megszüntető joghatással jár, így a Be. 222. -ának (2) bekezdése 2 szerinti vádemelés elhalasztására (és pártfogó felügyelet megállapítására) már nem kerül sor ezekben az esetekben. Az azóta eltelt években a terheltek éltek ezzel a lehetőséggel, és külön kötelezettségeiket a büntetőeljárás korai szakaszában teljesítik, amely az ilyen ügyek számának csökkenéséhez (egyre kisebb arányban) járulnak hozzá. A módosítás első teljes évében (2007) az ilyen ügyekben az ügyszámok visszaesése (a 2006- ban mért adatokhoz képest) mindkét életkori csoport vonatkozásában meghaladta az 50%-ot. 2007-ről 2008-ra 38,2%-os volt a csökkenés a fiatalkorúak, és 23,1%-os a felnőtt korúak körében. 2009-ben a Be. 222. -ának (2) bekezdése alapján felnőtt korúak esetében 1.602 ügyben halasztották el az ügyészek a vádemelést (ez a 2008-ban regisztrált 1.853-hoz képest 13,5%-os csökkenés), míg fiatalkorúak esetében 208 ilyen tartalmú határozatot érkeztettünk (ez a 2008. év során regisztrált 315 ilyen ügyhöz képest 34%-os csökkenés). Az alábbi grafikonnal szemléltetem, hogy az elrendelések számának 2009. évi visszaesése már nem csak a vádemelés elhalasztása mellett megállapított pártfogó felügyeleteket érintette, hanem kizárólag fiatalkorúak esetében a próbára bocsátáshoz és felfüggesztett szabadságvesztéshez társulókat is. Az ügyszámok csökkenése nem érinti mind a két életkori csoportot, a felnőttek vonatkozásában növekedés tapasztalható. Az adott évben érkezett új pártfogó felügyeletek ügyszámának változása az alkalmazott szankciók jellege szerint (zárójelben az előző évihez mért változás) 11000 10000 9000 2108 2203 (+4,5%) 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2308 566 1853 2517 (+9,1%) 678 (+19,8%) 1602 (-13,5%) 210 1708 3918 260 (+23,8%) 1604 (-6,1%) 3396 (-13,3%) Felt + Ie Ff P Vhk Vh más 2000 1000 0 3385 3526 (+4,2%) 315 1376 208 (-34%) 1356 (-1,5%) 2008. 2009. 2008. 2009. Felnőtt korú Fiatalkorú 2 Be. 222. (2) Ha a Btk. 283. -ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból az eljárás megszüntetésének lehet helye, az ügyész a vádemelést egyévi időtartamra elhalasztja, ha a kábítószer-élvező gyanúsított vállalja a kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelő más ellátáson vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson való részvételt. 23
Adott évben folyamatban lévő, fiatalkorúak pártfogó felügyelete ügyszámának változása 2004-2009. között 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Vádhalasztás 2274 3586 4170 3384 3049 2995 Próbára bocsátás 9680 9184 9516 8642 8220 7435 Felfüggesztett szabadságvesztés 4726 4744 5084 5027 5012 4682 Feltételes szabadságra bocsátás 164 231 215 187 200 256 Ideiglenes elbocsátás 172 169 130 108 146 179 Ennek az oka a 2009. évben bekövetkezett jogszabályi változásokkal is összefüggésbe hozható. 2.4.2. A pártfogó felügyelet végrehajtását érintő jogszabályi változások Az elmúlt évben több, a pártfogó felügyelet végrehajtása szempontjából alapvető fontosságú jogszabály módosítására került sor, az alábbiak kihirdetésével: 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXXX. törvény, 2. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény, 3. A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXXXIII. törvény, 4. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXIX. törvény, 5. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása okán szükséges egyes rendeletek módosításáról szóló 30/2009. (VIII. 7.) IRM rendelet. A változások közül különösen a Btk. és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) módosítása érinti a pártfogó felügyelet végrehajtását. A 2009. augusztus 9.-től hatályos változások a következők: Módosult a Btk. feltételes szabadságra vonatkozó 47. -a. A törvény szűkíti a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményében részesülők körét azzal, hogy a kizáró okokat két újabb esettel bővíti: 1. az erőszakos többszörös visszaeső, valamint 2. az elítélt is, aki a szabadságvesztés büntetését önként nem kezdi meg. Ez a változás a 24