Környezet és szervezetkímélő háztartások

Hasonló dokumentumok
Környezetvédelem (KM002_1)

G L O B A L W A R M I N

A globalizáció fogalma

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen km 3 víztömeget jelent.

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Élelmiszergazdálkodás és tudatos fogyasztás: miért pazarol az ember

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

A légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

ÖkoPosta: a jövőnek címezve. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek és hatásaik

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

Környezetvédelem (KM002_1)

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) A bioszféra változásai

A klímaváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés fontossága

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Klímariadó Tolna megyében

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

Fenntartható Fejlődési Célok (SDG)

A feladatlap elküldésének határideje: március 21. (csütörtök) 15:00 A feladatlapot a következő címre küldjétek:

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Energiamenedzsment ISO A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

Gondolatok az élelmiszerkidobásról. KE-GTK Dr. Borbély Csaba november 11.

GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

Az élelmiszer-veszteségben és pazarlásban rejlő tartalékok. Dr. Borbély Csaba Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar november 30.

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

globális változás és ökorendszerek

2. Globális problémák

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

Vízminőségvédelem km18

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Környezeti fenntarthatóság

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Tervezzük együtt a jövőt!

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

TÁMOP A-11/1/KONV WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT június 27.

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A FÖLDGÁZ ÉS A TŰZIFA HARCA A MAGYAR VIDÉK ÉLETÉBEN. Csuvár Ádám doktorandusz Kaposvári Egyetem Regionális Tudományok és Statisztika Tanszék

Bugát Pál Kárpát-medencei Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Földrajz - Elődöntő

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

Dr. Bittsánszky András. Növények a jövőnkért. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, február

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

Hagyományos és modern energiaforrások

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

Környezetgazdálkodás. Az ember természeti környezetét mindenféle szféráknak nevezett dolgok alkotják:

Klímaváltozás, fosszilis erőforrások kimerülése

DAN konferencia az ésszerű mezőgazdaság érdekében 2013 április 24., szerda 14:18

Energetikai trendek, klímaváltozás, támogatás

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK ÉVFOLYAM 2007

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Az energia áramlása a közösségekben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Hőmérséklet változás- felmelegedés

Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat

KÁOKSZI VIZSGAFEJLESZTŐ KÖZPONT Földrajz próbafeladatok Minta

Környezetgazdálkodás 4. előadás

A légkör mint erőforrás és kockázat

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

Összefoglaló éves jelentés Készítette az Ön Energetikai szakreferense: Hunyadi Kft.

Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány

Átírás:

Környezet és szervezetkímélő háztartások

A Föld erőforrásai elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék mindenki valós szükségleteit, de nem elegendőek ahhoz, hogy kielégítsék bárki mohóságát. (Mahatma Gandhi)

Mi a fenntarthatóság? Valós emberi érdekek és a környezet igényeinek és érdekeinek a hosszú távú, harmonikus összeegyeztetése. Minden élet kölcsönösségen, az együttműködések láncolatán s a bonyolult egymásra hatások során kialakuló ökológiai egyensúlyon alapul.

Környezet Levegő Talaj Víz Élővilág Társadalom Gazdaság Energia-, élelmiszer- és hulladékgazdálkodás Földi környezet felosztása és az emberi tevékenységek hatásai

A Földi élet alapja a Nap energiáját megkötni képes növényi élet. A növények tápanyagaikat a talajból, vízből és a levegőből veszik fel. Az élet alkotóelemei tehát szoros, közvetlen vagy áttételeken megvalósul közvetett kapcsolatban állnak egymással.

Az életminőséget meghatározó legfontosabb tényezők: Egészséges levegő (atmoszféra) Tiszta ivóvíz (hidroszféra) Termékeny talajok (pedoszféra) Tápláló és ízletes, változatos élelmiszerek Változatos élő környezet (bioszféra)

Jelentős változások a világban a XX. században Népesség 3,8 x Városi lakosság aránya 12,8 x Ipari termelés 35 x Energiafelhasználás 12,5 x Olajtermelés 300 x Vízfelhasználás 9 x Öntözött területek aránya 6,8 x Műtrágya-felhasználás 342 x Kifogott halmennyiség 65 x Szintetikus vegyipari termelés 1.000 x Autók száma 7.750 x A légkör CO 2 -tartalma +30% Erdőirtás: Amazónia; Ázsia; Kína -20-50%; -90%; -55% (1900-2000 között; Ponting, 2007 nyomán, módosítva)

Korlátok szűkülő lehetőségek A természeti erőforrások és a gazdálkodás lehetőségei csökkennek Az élelmiszer-szükséglet és a fogyasztás növekszik

Világméretű civilizációs problémák 9

Mindez (tudomány alapú mezőgazdaság :) megfeleljen a globális élelmiszer növénytermesztési követelményeknek, speciális vetőmagokra, megfelelő műtrágyára, adaptív növényvédelemre és öntözésre van szükség!

A világ népességének megoszlása 5000 4500 58,7 % 4000 millió fő 3500 3000 2500 2000 27,9 % 2002-2010 2002 1500 13,4 % 1000 500 0 Éhezők "Normál" Túlsúlyosak

Túlsúlyosak és elhízottak aránya Magyarországon (2003) 80 70 60 57,7 67,5 68,7 58,3 63 61,1 50 47,8 % 40 34,8 30 26,5 20 15 10 0 F 18-24 F 25-44 F 45-64 F 65+ F összesen N 18-24 N 25-44 N 45-64 N 65+ N összesen 12

USA-Európa Megtermelt élelmiszer 1/3 szemét (1,3 milliárd t)! - Összes élelmiszerhulladéka 280-300 kg/év/fő - Egy főre jutó élelmiszer előállítása 900 kg/év - Élelmiszerhulladéka a fogyasztói oldalon 95-115 kg/év - Fejlett országokban a fogyasztói hulladék 222 millió tonna - Fejlett- fejlődő országok össz. hulladéka 40-40 %

Társadalmi fenntarthatatlanság A népesség 20%-a = a fogyasztás 86%-a Legszegényebb 20% = a fogyasztás 1,3%-a ( Föld népességének 20 %-a éli föl a globális erőforrások 80 %-át.) 20 legszegényebb & 20 leggazdagabb ország közötti jövedelemkülönbség 1985-ben: 53x 2000-ben 121x globális feszültségforrás, migráció

Urbanizáció Ha: a fejlődő világ lakosságának fogyasztása = a fejlett országokban + 4 Föld nagyságú területre lenne szükségünk. Egy átlagos világpolgár éves fogyasztásának megtermeléséhez és a fennmaradó szemét elhelyezéséhez 2,3 ha-ra (1 ha = kb. egy focipálya) van szükség (WWF). Ez 40%-kal több a fenntarthatónál.

Kihívások / Feltételek A világ 7 ökológiai katasztrófája: Klímaváltozás Trópusi esőerdők csökkenése Ózonlyukak Légszennyezettség növekedése Termőtalaj degradációja/eróziója Vizek/óceánok szennyezése Biodiverzitás csökkenése Heszky, 2009 nyomán

Globális felmelegedés CO 2 CH 4 Ózon Nitrogén oxidok

Üvegházhatás 15 o C helyett -18 o C lenne! -A napfény rövid hullámhosszú (nagy energiájú) sugárzása a földfelszínt melegíti. -A kilépő hosszú hullámhossz-tartományú, alacsony energiájú hősugárzást az atmoszférában található ún. üvegházhatású gázok csapdába ejtik

Az autó és légi közlekedés hatásai Autó szennyezés A benzinüzemű motorokból elsősorban gáznemű légszennyezők, míg a dízelüzemű motorokból főképpen szilárd részecskék (aeroszol) és NOx-ek kerülnek a levegőbe.) Repülőgép szennyezés A globális felmelegedést egyrészről a magas CO2 kibocsátásukkal segítik, másrészt 1 kg kerozin elégésekor 1,25 kg víz keletkezik, ami a magas légkörben, 9000 m felett, ahol a levegő már nem keveredik a földfelszínivel, megfagy és a kifagyott jégréteg, mint egy üvegház viselkedik. Ebben a magasságban a repülőgépek éves szinten mintegy 100-150 millió tonna vizet bocsátanak ki. Ennek az úgynevezett ciruszfelhőzetnek az 1%-os növekedése számítások szerint 0,2ºC-kal növeli a Föld hőmérsékletét. Az ózonlyuk növekedését, azáltal segítik, a repülőgépek, hogy az ózonpajzs magasságához közel haladva, évente mintegy 1 millió tonna NOx-et bocsátanak ki, ami különböző reakciók révén bontja az ózont.

Magyarország területének az emberi tájátalakítás (mg. területek kialakítása) előtt 70-80%-át erdő fedte ma az erdők aránya alig 18%. A meglévő erdőknek kb. 50%-a hasonlít csak az eredeti természetes fás társulásokhoz, a másik fele telepített erdő. Az európai erdők évi 540 millió t szenet, a szénkibocsátás1/3-át kötnek meg. A trópusi erdőirtás a globális ÜHG 17%-áért felelős.

Fakivágás, erdőirtás és erdőégetés hatásai Percenként 15 km 2 esőerdőt vágnak ki - Talajerózió - Elsivatagosodás - Vízkörforgás megváltozása - Táplálékláncok megszűnése - Élőhelyek eltűnése - Fajok kihalása..stb. 2010 2000

Érdekes dolgok a fákról: Egy 100 éves tölgy: -20 m magas, korona átmérője 12 m -évente kb 600 levelet hajt ki, alapterülete 1200 m 2 - Levéllemezek felülete 150 000 m 2 (2 focipálya) - 1 napsütéses napon 9400 L CO 2 alakít át, melynek tömege 18 Kg. Ehhez a leveleken keresztül 36 000 m 3 levegőnek kell átáramolnia, mivel a levegő 0,03 % CO 2. Ebből szűri ki a port, baktériumokat, gombákat - Egy nap 400 L vizet vesz fel és párologtat el (javítja a levegő páratartalmát) - 10 ember napi oxigén szükségletét, 13 Kg O 2 termel. - A Nap energiájával napi 12 Kg cukrot állít elő Pótolható 2000 db 1 m 3 lombkoronájú facsemetével!

Globális hatások Az antropogén eredetű felmelegedés és a világtengerek szintjének emelkedése a XXI. század során tovább emelkedik, még akkor is, ha az ÜHG-kibocsátást sikerülne stabilizálni A globális felmelegedés mértéke az 1980-1999 időszakhoz képest 2100-ra a 2-4 C érzékenységi tartományban valószínű jelentős regionális eltérésekkel. Nagyobb hőmérséklet-emelkedés várható a szárazföldek felett, még nagyobb az É-i félteke magasabb szélességein. A csapadék mennyiségének emelkedése várható a nagyobb földrajzi szélességen, csökkenése viszont a szubtrópusi és mediterrán területeken. A hóval borítottság és a tengeri jég mennyisége csökkenni fog. A szélsőséges időjárási események (nyári hőséghullámok, záporok) gyakorisága is növekedni fog. IPCC IV. AR

Lehetséges hatásai

Talaj 7 milliárd fős népességet 1,5 milliárd ha terület látja el. 2 milliárd ember számára biztosít élelmiszerellátást a műtrágyázás, nélküle 30% több termőterületre lenne szükség A Föld élő bőre -Természetes vegetáció fennmaradásának feltétele - Élelmiszertermelés elsődleges forrása - Vízkészletek tároló közege - Életfolyamatok színtere

A talajdegradáció mértéke és okai Mennyiségi és minőségi leromlása a talaj termőrétegének FAO, 1996 A talajpusztulás mértéke Becslések szerint évente 75 milliárd t talaj veszik el világszerte, a világ termőtalajának 80%-a mérsékelten vagy jelentősen errodálódott. A degradáció okai 580 millió ha Erdőirtás több, mint 220 millió ha trópusi őserdőt vágtak ki 1975-1990 között. 680 millió ha Túllegeltetés a legelőterületek ~20%-a károsodott, főként Afrikában & Ázsiában. 137 millió ha Tüzelőfa-felhasználás számos fejlődő országban elsődleges energiaforrás, évente kb. 1.730 millió m 3 tűzifa felhasználása. 550 millió ha Szakszerűtlen mezőgazdasági művelés vízerózió: 25.000 millió t/év, talajsavanyodás & belvíz: 40 millió ha-t érint globálisan. 20 millió ha Ipar-városiasodás városok növekedése, útépítés, bányászat, ipari ter.

Még több globális probléma.. A környezet gyors ütemű leromlása A talaj, a víz, a levegő globális mértékben elszennyeződött. A természeti erőforrások nagy tragédiája, hogy közös tulajdonban vannak. Nagyon sokan használják, és nagyon kevesen védik őket.

Víz A Földön minden létforma vízhez kötődik! Földi vízkészlet: A földfelszín 71 %-át borítja víz. 97 % sós víz 3 % édesvíz Az emberiség rendelkezésére édesvízkészlet 1%-a teljes földi vízkészlet 0,03 %-a áll A víz körforgása

Hulladék

Fenntartható életmód Energiatakarékosság Anyagtakarékosság Megújuló energiahordozók használata Tömegközlekedés Egészséges táplálkozás Ha mindezeket megvalósítjuk, attól még élhet az emberiség fenntarthatatlan módon!

Mit teszünk? Alapvető hiba az emberek tudatlansága Tömegével állítunk elő olyan javakat, amikről csak hisszük, hogy szükségünk van rájuk. Ezeknek egy részét vesztünkre használjuk, hiszen valójában pazarlók, szennyezők, ártalmasak az egészségre, elidegenedést és stresszt okoznak... de, tegyük hozzá, profitot is hoznak a gyártók, a forgalmazók és a reklámügynökségek számára.