Magyarország és Macedónia FOLYAMATOSAN FEJLŐDŐ KÜLKERESKEDELMI KAPCSOLATOK Magyarország számára Macedónia a befektetések és a kereskedelem terén a dél-kelet európai régió egyik fontos, folyamatosan bővülő piaca, amelyre továbbra is ígéretes partnerként tekintünk. Az országgal hazánk hagyományosan jó kapcsolatotokat ápol: 2012 decemberében írásban erősítette meg az évek óta fennálló gyakorlatát: a kétoldalú kapcsolatokban alkotmányos nevén illetjük a Macedón Köztársaságot. Az elmúlt időszakban több felső szintű találkozóra is sor került. Ezek közül kiemelendő Orbán Viktor magyar és Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök 2013. december 5-i szkopjei hivatalos találkozója. 2011-ben Gazdasági Együttműködési Megállapodást kötöttünk Macedóniával, amely időközben hatályba lépett. 2013. február 19-20. között Budapesten került megrendezésre a magyar-macedón Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság (GVB) alakuló ülése. A Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára és Valon Saraqini macedón gazdasági miniszter által vezetett delegációk tagjai négy munkacsoportban dolgoztak: üzletfejlesztés és KKV együttműködés, mezőgazdaság, energetika és turizmus. A vegyes bizottsági ülés alkalmából együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Macedón Gazdasági Kamara, továbbá a turisztikai területen történő együttműködés fejlesztése céljából a szakterületért felelős minisztériumok képviselői is. Még a tavasz folyamán aláírásra került a Külgazdasági Hivatal és a macedón befektetési ügynökség, az Invest in Macedonia, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium és a macedón Földművelésügyi Erdészeti és Vízügyi minisztérium közötti együttműködési megállapodás is. 2013. május végén került sor a GVB társelnökök újabb hivatalos találkozójára Szkopjéban. A találkozók során a Felek megállapodtak az energetika, turizmus, építőipar és környezetvédelem területeken történő még hatékonyabb kétoldalú együttműködésről. A megbeszélésekkel egy időben került sor üzletember találkozóra, melyen a két ország vállalatainak szakemberei vettek részt, a macedón Gazdasági Kamara és az MKIK szervezésében. A magyar üzletemberek a szkopjei fórumot követően ellátogattak Bitolába és Ohridba is, ahol a város vezetőivel és üzletember partnerekkel találkoztak. A kétoldalú gazdasági együttműködés egyre intenzívebbé válik. Ezt támasztja alá, hogy már 2013. december 3-4 között Szkopjéban került sor a második magyar-macedón Gazdasági Vegyes Bizottsági ülésre. Orbán Viktor miniszterelnök szkopjei látogatása során, a GVB ülés másnapján a HITA és az Invest in Macedonia közös szervezésében üzletember találkozóra került sor. A rendezvényt a két ország miniszterelnökei nyitották meg. A látogatás alkalmával több gazdasági tárgyú kétoldalú együttműködési megállapodást is aláírtak. Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára 2015. március 13-án találkozott Mihail Cvetkov macedón mezőgazdasági, erdészeti és
vízgazdálkodási miniszterrel. A találkozón megvitatásra kerültek a kétoldalú mezőgazdasági együttműködés lehetséges főbb területei. Az államtitkár szkopjei látogatása során találkozott a Macedón Gazdasági Kamara vezetőivel is. Dr. Budai Gyula, a KKM miniszteri biztosa 2015. április 15 16. között hivatalos látogatást tett Szkopjéban. A miniszteri biztos megbeszélést folytatott Besir Jashari államtitkárral, Furkan Cako külföldi befektetésekért felelős miniszterrel és a macedón Gazdasági Kamara alelnökével, valamint a MNKH Zrt. szkopjei irodavezetőjével. Tárgyalásai során pontosították a magyar-macedón mezőgazdasági együttműködési megállapodáshoz kapcsolódó akcióterv részleteit, és megvitatták a MNKH Zrt. szkopjei kirendeltségének megnyitása óta eltelt időszak tapasztalatait. 2015. június 15-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részt vett az Ohridban megrendezett KEK külügyminiszteri csúcson. A Miniszter látogatása alkalmával megbeszélést folytatott a macedón miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel, valamint a macedón európai ügyekért felelős tárca vezetőjével is. Bekim Neziri macedón gazdasági miniszterrel folytatott megbeszélése alkalmával pedig kiemelt hangsúlyt kaptak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok. 2015. július 10-én, az új magyar-macedón GVB társelnökök, Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára és Aneta Dimovszka, a macedón Gazdasági Minisztérium államtitkára találkozójára került sor Szkopjéban. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter meghívására Mihail Cvetkov macedón mezőgazdasági vízügyi és erdészeti miniszter ellátogatott a 10. Kína és Kelet-közép Európa Agrárkonferenciára, amire 2015 szeptemberében került sor Budapesten. A látogatás során miniszteri találkozóra is sor került. Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök 2015 novemberében Budapesten találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A magyarországi látogatás alkalmával a macedón miniszterelnök és a kíséretében tartózkodó Vladimir Pesevszki miniszterelnök-helyettes, valamint Hristian Delev gazdasági miniszter-helyettes találkozott több magyarországi vállalat döntéshozójával is. 2015. december 16 17. között tartották Budapesten a III. Magyar Macedón Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottsági ülést. Az első napon az egyes ágazatok, szakértői hat munkacsoportban (KKV, EU Integráció és Klaszter-, Turizmus-, Mezőgazdaság-, Energetika-, Fogyasztóvédelem-, Egészségipari-, Légirányítási munkacsoportokban) vitatták meg az együttműködés formáit. A rendezvény másnapján került sor a plenáris ülésre, melyen a két GVB társelnök, Magyar Levente, a Külgazdasági Minisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára, és Aneta Dimovszka, a macedón Gazdasági Minisztérium államtitkára elnökölt. A rendezvény közös sajtótájékoztatóval zárult, mely keretében aláírták az ülésen elfogadott jegyzőkönyvet valamint számos további együttműködési megállapodást is: Fogyasztóvédelmi együttműködési megállapodás, Légirányításról szóló együttműködési megállapodás, Egészségipari együttműködési megállapodás, A Macedón Gazdasági Kamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közötti együttműködési megállapodás, A Macedón
Kamarák Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közötti együttműködési megállapodás. A regionális Gazdasági Kamarák is számos együttműködési megállapodást írtak alá: Jász-nagykun Szolnok megyei KIK és Bitola, Jász-nagykun Szolnok megyei KIK és Stip, Fejér megyei KIK és Kavadarci, Fejér megyei KIK és Bitola Regionális Gazdasági Kamarák között. A következő GVB ülésnek Szkopje ad otthont várhatóan 2016 végén. A Budapesten megtartott III. Magyar Macedón Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottsági ülés kapcsán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Nemzeti Kereskedőház és macedón szakmai partnereik közös szervezésében rendezték meg a magyar macedón Üzletember Fórumot. A Fórumon köszöntőt mondott Dr. Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Külgazdasági Ügyekért felelős helyettes-államtitkára, Aneta Dimovszka, a macedón Gazdasági Minisztérium államtitkára, Dr. Tényiné Stark Mária a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi igazgatója, Arkan Kerim a Macedón Kamarai Szövetség alelnöke, valamint a Macedón Gazdasági Kamara nemzetközi igazgatója Snezana Kamilovska Trpovska. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvényen jelen voltak a két ország gazdasági életének képviselői mellett a regionális kamarák vezetői is. A rendezvény B2B megbeszélésekkel zárult. Továbbra is számottevő a magyar befektetés Macedóniában Magyar részről az elmúlt két évtizedben egy jelentős befektetés valósult meg: a Magyar Telekom 2001-es invesztíciója, amelyet azonban eddig nem követtek hasonlóan jelentős lépések. Bár volt példa több kisebb befektetésre, amelyek élén a Fornetti 2009. évi egymillió eurós üzemalapítása áll, a magyar befektetések jelentős részét ma is a tíz évvel ezelőtti távközlési üzlet teszi ki, de hazánk még ezzel együtt is a harmadik legnagyobb befektetőnek számít Macedóniában. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb (2013-as) adatai szerint a magyarországi macedón befektetések mértéke elhanyagolható. A Macedón Nemzeti Bank adatai szerint Magyarország 2014-ben az ötödik legnagyobb tőkebefektető volt Macedóniában 324,56 millió euró befektetési állománnyal. Macedónia a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb állományi adatai szerint is a magyar tőkekihelyezés egyik fontos célországa, 2013-ban a 22. legfontosabb befektetési célpont volt. Az MNB szerint Magyarországról származó FDI állomány Macedóniában 2013-ban összesen 354,6 millió eurót tett ki, ami a teljes kiáramló magyar FDI állomány 0,3%-át jelenti. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH Zrt.) 2014. július 21-én, Szkopjéban megnyitotta képviseletét, melynek üzemeltetését a macedón EKO Club d.o.o. látja el. Az szkopjei magyar nagykövetség és a MNKH Zrt. helyi irodájának szervezésében 2014. október 16. és november 20. között került sor az MNKH Zrt. több macedóniai várost (Stip, Ilinden, Tetovo, Kocani, Prilep) érintő, nagyszabású körútjára, amelynek kiemelt célja a magyar termékek (elektronika, textil, gyapjú, élelmiszer termékek) népszerűsítése volt. Az elmúlt években jellemzőek a kis- és középvállalkozások befektetései, néhány százezer és 1,5 millió euró közötti értékben (kisebb termelőüzemek, disztribúciós központok pl. Fornetti,
Masterplast stb.) Az említett cégeknek már jól működő leányvállalatai vannak a délszláv térségben, és helyismeretüket kihasználva a befektetéseket is alapvetően rajtuk keresztül valósítják meg. Macedónia Magyarország számára a dél-kelet európai régió egyik fontos exportfelvevő piaca. A legfontosabb magyar exportcikkek: gépek és berendezések, közúti járművek, híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék, villamos gép, készülék, műszer, műanyagalapanyag. Továbbá gumigyártmány, papír, karton, textilfonal, szövet, textilipari gyártmány, vas és acél, irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés, valamint az élelmiszeripar területén a tejtermék és tojás, gabona és gabonakészítmény, egyéb táplálkozásra alkalmas termék, állati és növényi olaj, zsír és viasz, illetve gyógyszer, gyógyszerészeti termék. Az importban jelentős tételt képviselnek a zöldség és gyümölcs, valamint a kohászati termékek. Magyarország 2008 őszéig folyamatosan növelni tudta a macedón piacra irányuló exportját, amelynek eredményeképpen az áruforgalom 2005 2008 között négyszeresére nőtt. A világgazdasági válság hatására 2009-ben exportunk 20%-kal, importunk mintegy 35%-kal esett vissza. 2010-ben a magyar kivitel gyakorlatilag stagnált, ám így is jelentős volt: 103 millió eurót tett ki. Importunkban jelentős növekedés mutatkozik, ám a Macedóniából hazánkba irányuló import volumenében alacsony, mindössze 6 millió eurót ér el. 2011-ben az áruforgalom lassú konszolidációja figyelhető meg: exportunk 2,4%-kal nőtt és 105,5 M eurót tett ki, importunk pedig 8,6%-kal bővült és 6,8 M eurót ért el. Továbbra is jellemző a tetemes magyar aktívum, ami tavaly 98,7 M euró volt. 2011-ben. Magyarország kereskedelmi partnerei között a Macedón Köztársaság exportban az 52., az importban pedig a 68. helyet foglalta el. A forgalmat tekintve az 56. partnerünk Macedónia. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2011-ben a magyar export Macedóniába 2,4 százalékkal nőtt és 105,5 millió eurót tett ki, a magyar import 8,6 százalékkal bővült, és 6,8 millió eurót ért el. 2012-ben tovább erősödött a magyar export dinamikája, a magyar kivitel 13,1%-kal, 119,1 millió euróra emelkedett, a magyar import 5,2%-kal nőtt, és 8,4millió eurót tett ki. Az évek óta tartó exportnövekedés 2013-ban sem esett vissza. A KSH adatai alapján 2013-ben 114,18 millió euró értékben exportáltunk, ami az egy évvel korábbi 95,8%- a, míg importunk összesen 6,47 millió eurót tett ki, ami 76,5%-a az egy évvel korábbinak. A dinamikus kétoldalú együttműködés további fejlődését erősítik meg a KSH adatai: A Macedóniába irányuló magyar export 2014-ben 138,1 millió eurót ért el, ami 21,4%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az import 83,8%-kal 11,9 millió euróra, míg a termékforgalom 27,8%-kal 150,0 millió euróra növekedett ugyanebben az időszakban, ami rekordnak számít. A külkereskedelmi egyenleg 17,5%-kal 126,2 millió euróra nőtt. 2015 első tíz hónapjában tovább erősödött a magyar-macedón áruforgalom. A magyar export 128,35 millió eurót tett ki, amely érték 12,49%-kal magasabb volt az előző év azonos időszakánál. Az import 58,7%-kal haladta meg az előző évit, és 13,62 millió eurót tett ki. 2014-ben a fő exporttermékeink a gépek és szállítóeszközök árufőcsoportból (48,9%) kerültek ki, legmeghatározóbbak közúti járművekből és híradás-technikai, hangrögzítő és lejátszó készülékekből tevődött össze.
2014-ben a magyar behozatal nagy részét a feldolgozott termékek (51,5%) és az élelmiszerek (25,6%) tették ki. Előbbi vonatkozásában a vas és acél, míg utóbbinál a zöldségfélék és gyümölcsök, valamint gabona és gabonakészítmények bizonyultak meghatározónak. A macedón Statisztikai Hivatal adatai alapján Magyarország Macedónia 27. legfontosabb külkereskedelmi partnere. Növekvő érdeklődés a régió iránt Magyarország, geopolitikai elhelyezkedéséből eredően, kiváló adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a Balkán térség országaival stratégiai partnerségi kapcsolatokat alakítson ki. Ezen kívül Macedónia kedvező befektetési környezetével új, kiaknázható piacot jelent a magyar vállalkozók számára. Hazánk rendelkezik a szükséges tapasztalatokkal és tudással ahhoz, hogy Macedónia a közeljövőben több kulcsfontosságú területen mint például energiaipar, közlekedés, mezőgazdaság, turizmus potenciális partnerévé váljon. Az elmúlt években 11 testvérvárosi kapcsolat köttetett macedóniai és magyarországi települések között és további 8 van előkészületben. Ezek a megállapodások jelentősége nemcsak kulturális, hanem gazdasági vetületű is. A nemzetek közötti együttműködések kiváló alapjai lehetnek a releváns vállalkozók közötti kapcsolatfelvételnek, információáramláshoz és üzletkötésnek is. A két ország kapcsolataiban a vállalati együttműködés lehet a potenciális áttörési pont, hiszen Magyarország és Macedónia is támogatja az üzleti kooperáció fejlesztését. Macedóniában már több mint 15 éve működnek magyar vállalatok. A magyar kis- és közepes vállalkozások (KKV) részéről a legnagyobb érdeklődés a technológia és tudásalapú ágazati projektekben mutatkozik. Az üzletfejlesztés terén a következő ágazati együttműködéseket sikerült beazonosítani: Az energetikában a magyar vállalatok készen állnak részt venni a Macedón Köztársaság energiabiztonságát célzó távvezeték kiépítési- és fejlesztési pályázatokon, a központi vízerőmű fejlesztési projektjében, illetve a már létező hőerőművek karbantartásában és fejlesztésében. A két ország a közlekedés területen is együttműködik a jövőben. Ennek érdekében lépéseket tesznek a 10-es közlekedési folyosó kiépülésének felgyorsításában, valamint az eddig hiányzó légiközlekedés megteremtésében. Minden bizonnyal a magyar vállalatoknak lehetőségük lesz infrastrukturális beruházásokban is részt venni. A MNKH Zrt. 2015-ben támogatta a magyar vállalkozások megjelenését a macedón kiállításokon és vásárokon, valamint üzletember-találkozókon. A MNKH Zrt. kollektív megjelenést biztosított 2015-ben Szkopjéban megrendezett AGROFOOD Nemzetközi Élelmiszeripari Vásáron, illetve a TECHNOMA kiállításon Szkopjéban. Nagykövetségünk kezdeményezésére, a rendezvényekhez kapcsolódóan számos üzletember találkozóra is sor került.
A közeljövőben várhatóan még intenzívebbé válik a két ország kereskedelmi kamarái közötti együttműködés. Kiváltképpen nagy eredmény és fontos lépés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) keretében nemrég megalakult Nyugat-Balkán tagozat is, mely a régióval folytatott gazdasági-kereskedelmi együttműködést hivatott tovább fejleszteni. A 2015. december közepén megtartott GVB ülés keretében együttműködési megállapodást írt alá a MKIK és a Macedón Kamarai Szövetség. Korábban a MKIK és a Macedón Gazdasági Kamara is aláírt egy ilyen jellegű dokumentumot. Erősödhet az együttműködés a regionális gazdasági kamarák között is. Erre kiváló alapot adhat a Fejér megyei KIK és a Bitola, Fejér megyei KIK és Kavadarci, valamint Jász-nagykun Szolnok megyei KIK és Bitola, és Jász nagykun Szolnok megyei KIK és Stip regionális kamarák között megkötött együttműködési megállapodások is. Az együttműködés kiemelt területei lehetnek: az építőipar, energetika, kommunális infrastruktúra és környezet ipar, elektrotechnika, élelmiszeripar, és mezőgazdaság. Magyar részről felajánljuk tapasztalatainkat az európai uniós tagságra való felkészülésben, különösen a KKV-ék fejlesztése terén. A macedón Gazdasági Kamara és a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közötti együttműködési megállapodás 2015 végén aláírásra került. A dokumentum tovább fejlesztheti a két ország közötti agrár-együttműködést, mely úgy tűnik, számos további szakmai kapcsolódási lehetőséget rejt magában, különösen a technológia transzfer, a know-how átadása területén.