TÁMOP - 2.3.2-09/1 MŰHELYTANULMÁNYOK T/15 A munkaerő migrációja Magyarországon a kilencvenes és a kétezres években Bevándorlás és elvándorlás a munkaerő-felmérés adatai alapján Hárs Ágnes 2012. október
A munkaerő migrációja Magyarországon a kilencvenes és a kétezres években Bevándorlás és elvándorlás a munkaerő-felmérés adatai alapján Összegző tanulmány Hárs Ágnes Budapest, 2012. október
2
Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1 A migráció értelmezése, vizsgálata, mérése... 5 1.1 Miért fontos a migráció vizsgálata?... 5 1.2 A migráció számbavétele és adatforrásai... 6 1.3 A munkaerő-felmérés lehetőségei és korlátai a migráció mérésére... 7 1.3.1 A munkaerő-felmérés migrációra vonatkozó kérdései... 8 1.3.2 A munkaerő-felmérés elemszámai és a mérhetőség lehetősége... 10 2 A magyarországi bevándorlás vizsgálata a munkaerő-felmérés alapján... 11 2.1 A bevándorlás vizsgálatának fő kérdései... 11 2.2 A bevándorlás alakulása, főbb trendek és változások.... 11 2.3 A vizsgálandó immigráns csoportok elhatárolása és a panel időszakok definiálása. 15 2.4 Az immigráns népesség etnikai sajátosságai... 18 2.5 Az immigráns népesség és demográfiai sajátosságai és munkaerő-piaci státusa... 19 2.6 A migránsok egyéni tulajdonságai és munkaerő-piaci helyzete az aktív népességben 26 2.7 A bevándorlás vizsgálata többváltozós modellekkel... 38 3 A munkavállalási célú emigráció vizsgálata a munkaerő-felmérés alapján... 43 3.1 A kivándorlás vizsgálatának fő kérdései... 43 3.2 Az emigráció vizsgálatának lehetősége a munkaerő-felmérés alapján... 44 3.3 A külföldi munkavállalás alakulása, főbb trendek, változások... 46 3.4 Korszakok a külföldi munkavállalás alakulásában, a panel időszakok definiálása... 57 3.5 A hazai és a migráns aktív népesség szerkezete és szelekciója... 59 3.6 Az Európai Unióba irányuló munkavállalás... 65 3.6.1 Szelekciós hatások: a migrációban... 65 3.6.2 A regionális sajátosságok hatása a migráció szerkezetére... 71 3.6.3 Munkaerő-piaci hatások a migrációban... 75 3.6.4 Áramlások a külföldi munkavállalásban... 78 3.7 A külföldi munkavállalás vizsgálata többváltozós elemzéssel.... 80 4 Összegzés, tanulságok, előrejelzés... 83 Hivatkozott irodalom... 85 Függelék:... 88 Ábrák és táblázatok jegyzéke... 97 3
Bevezetés A következő tanulmány a magyarországi migráció formáit és azok alakulását, kiterjedtségét és szerkezetét vizsgálja a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben. Egy tanulmány keretében foglalkozunk a bevándorlás és az emigráció kérdésével, hangsúlyozva, hogy a két folyamat egyszerre fontos a munkaerő-piaci vizsgálódások és általában a migrációkutatások számára. Az elmúlt két évtizedben a migrációval kapcsolatos vizsgálódások kezdetben a bevándorlás váratlanul felbukkanó új jelenségével foglalkoztak. A gyorsan növekvő bevándorlás mellett a magyar gazdaság kilencvenes évek végéig tartó régión belül kedvező helyzete azt a várakozást erősítette, hogy Magyarország migránsokat befogadó ország, és ez a helyzet nem is változik. Az emigráció kérdése sokáig nem bizonyult fontos és értelmezhető kérdésnek, és nem merült fel kutatási terepként a hazai szakemberek számára. Az Európai Unió kibővülésével és a munkaerő szabad áramlásával sem következett be említésre méltó emigrációs mozgás. A kétezres évek második felétől, a magyar gazdaság és a nemzetközi pénzügyi válság kedvezőtlen következményeként azonban a korábban lassan emelkedő emigráció felgyorsult, és az elmúlt két évben történt változások újabb lökést adtak a külföldi munkakeresésnek. A meg-megújuló intenzív sajtóvisszhang mellett a szakpolitika érdeklődése azonban megrekedt a politikai állásfoglalásoknál, a migráció nem került a munkaerő-piaci politika kérdései közé. A tanulmány ezt a hiányt töltheti be, természetesen más kutatásokkal együtt. Első alkalommal használja a munkaerő-felmérés egyéni adatállományát a kétirányú migráció vizsgálatára. A rövid szakirodalmi áttekintés után részletesebben vizsgáljuk ezért a migráció szokásos és elérhető adatforrásait, a munkaerő-felmérés lehetőségeit és korlátait és a vizsgálat módszertani nehézségeit. A kezdetben gyorsan növekvő bevándorlás megtorpant és megállt, a migránsok más, vonzóbb célországok irányába mozdultak. A lassan növekvő érdeklődés ellenére a legutóbbi évekig az emigráció sem növekedett számottevően. Mindez a mintában is visszatükröződik, az alacsony elemszám és a vizsgálhatóság korlátozottsága formájában. Ennek átlépésére teszünk kísérletet olyan panelek kialakításával, amelyek az elemszám növelése mellett alaposabb kutatások előtt nyithatnak kaput. A módszertani kérdéseket követően külön fejezetben vizsgáljuk a bevándorlás és az elvándorlás fő kérdéseit, a migráció trendjeit, időbeli alakulását, szerkezetét és munkaerőpiaci hatását. Részletes statisztikai elemzéssel vizsgáljuk a kétirányú folyamat fontos kérdéseit, összefüggéseit. A leíró statisztikai elemzést többváltozós regressziós elemzés egészíti ki a bevándorlás és az emigráció megértése céljával. 4
1 A migráció értelmezése, vizsgálata, mérése A nemzetközi migráció országhatárokon átlépő, többirányú mozgást jelent. Egy ország szempontjából ez lehet bevándorlás, elvándorlás, visszavándorlás vagy folyamatos oda-vissza vándorlás (amit szokás cirkuláris migrációnak nevezni), és mindezek kombinációja. Az alábbi tanulmányban a migráció munkaerő-piaci következményeit vizsgáljuk, egyrészt a bevándorlás hatását a magyar munkaerőpiac szerkezetére és ennek alakulását, másrészt a munkaerő elvándorlás rendszerváltás óta eltelt főbb folyamatait, végül vizsgáljuk, hogy a két folyamat között létezik-e közös sajátosság, kapcsolat. 1.1 Miért fontos a migráció vizsgálata? Mit jelent a nemzetközi migráció? A belföldi és a nemzetközi migráció hasonló folyamatokat jelent. Ravenstein (1885, 1889) munkásságához kapcsolódik a migrációt meghatározó taszító és vonzó (push and pull) erőkről szóló fogalompár leírása, a migráció gazdasági meghatározottságának igazolása, az a feltevés, hogy a migrációt alapvetően a jobb foglalkoztatás és a kedvezőbb bérkilátások határozzák meg. Ravenstein leírásának fontos eleme a térben és távolságtól függően meghatározott migráció és a kiürülő területekre betelepülés fokozatosságának a leírása. A mai migrációt magyarázó jelentősebb elméletek és leírások a 20. század közepe, s még inkább az utolsó harmada óta fogalmazódtak meg. Harris Todaro (1970) klasszikus modelljének feltételezése a migráció fő ösztönzőjének a várható magasabb bért és a lehetséges munkanélküliség kockázatát tekinti. A migráció ráfordításait és haszonáldozatát is számításba kell azonban venni a kalkuláció során, a költözésnek komoly költségei vannak, ezek egyrészt a lakásváltoztatás és költözés pénzbeli kiadásai, másrészt pénzben nehezen mérhető költségek, amilyen az információszerzés, a szülőföld elhagyása, a kapcsolatok és a biztonság elvesztése, a környezetváltozás terhe (Stark Bloom 1985, Massey et al 1993). Azok indulnak el, akiknek a költözés adott bérkülönbség és járulékos költségek mellett megtérül, ezért az emberi tőke elmélet alapján nagyobb valószínűséggel a fiatalok, az iskolázottabbak. A régiók közötti és a nemzetközi migráció nagyon fontos pontokon, mindenekelőtt a migrációs politika szabályozásában, a mobilitás kiegyenlítő mechanizmusainak a megvalósulásában különbözik, és korlátot szab az elemzésnek. A nemzetközi migrációt ösztönző tényezők sok szempontból hasonlítanak a belföldihez, a legfontosabb különbség abból fakad, hogy az államok kontrollt gyakorolnak a határok felett (Zolberg 1989), ami lényegében lehetetlenné teszi a migrációs döntés ökonometriai becslését. Egy adott ország munkaerőpiacát a nemzetközi migráció iránya, az emigráció és az immigráció jelensége és hatása eltérően befolyásolhatja, ezért a tárgyalás során fontos a megkülönböztetésük. Rendszerint az egyik vagy a másik irányú mozgás fontossága háttérbe szorítja a kétirányú migráció vizsgálatát. A migrációs politika számára fontos tanulságokkal járó, jól kidolgozott modellek írják le a nemzetközi migráció hatását a fogadó ország munkapiacára, amit befolyásol a migránsok és a hazai munkavállalók szerkezete. (ezek összegzéséről ld. Hárs et al 2004). Empirikus vizsgálatok alapján a migráció hatása a fogadó ország munkanélküliségére és a bérekre meglepően kicsi (Borjas 1994, Winter-Ebmer Zweimüller 1996, Boeri Brücker 2000). A migránsok gyakran a korábban érkezett migránsok béreit és munkahelyeit veszélyeztetik, míg a befogadó ország munkapiacán kiegészítő szerepet töltenek be. Baas et al (2010) az EU bővítése után a migrációnak ezt a munkaerő-piaci hatását találta a legerősebbnek. A kutatások zöme a fogadó országokra koncentrál, kevés elemzés számára fontos a migráció hatása a kibocsátó ország munkapiacára. Ezek jelentős része is a magasan kvalifikáltak elvándorlásának hatását vizsgálja (Commander et al, 2004, Stark 2005) Ritka a kibocsátó országok munkaerőpiacán a migráció, a munkanélküliség és béralakulás 5
kapcsolatának a vizsgálata. Vizsgálták a EU-csatlakozást követő rövid időszak megnövekedett emigrációjának hatását azokban az országokban mindenekelőtt Lengyelországban ahol számottevő volt az elvándorlás. Kimutatható, hogy a kibocsátó országok munkapiacain a kiegyenlítő hatás a foglalkoztatásban és a bérekben bizonytalan, ellentmondásos, és a konjunkturális hatásoktól nehezen választható el. (Baas és szerzőtársai 2010, Kazmarczyk 2010) Az 1990-es évek elején, a magyarországi rendszerváltás első éveiben jelentősnek tűnt a korábbi időszakhoz képest számottevő bevándorlás, a migráció forrása mindenekelőtt a szomszédos országokból kezdetben politikai, majd gazdasági okból induló migráció volt. A bevándorlás leírására számos kísérlet történt. Ezek a folyamatok okait, forrásait és az elérhető statisztikák alapján annak szerkezetét és alakulását vizsgálták (Juhász 1994, Hárs 2003a, 21003b, 2009, Illés Lukács 2002; Örkény 2003, Hárs 2009a, 2010a). A kutatások egy másik csoportja kvalitatív módszerekkel vizsgálta a migráció szerkezetét és sajátosságait (Feischmidt Nyíri 2006, Fox 2007, Gödri Tóth 2005; Kiss 2007, Pulay 2005, Vári 2002, Hárs 2008). A bevándorlás csitulásával a bevándorlással kapcsolatos vizsgálatok is vesztettek intenzitásukból. A magyar gazdaság vonzerejének a csökkenése, a küldő országok lehetőségeinek kitágulása és más célországok preferálása a munkaerő bevándorlás kérdéseit új irányokba terelte. (Hárs 2010, Ciobanu 2010) Az EU bővülés folyamatához kapcsolódva a kétezres évek derekától egyszerre volt fontos a magyar szakpolitika számára a külföldi munkavállalás lehetősége, a munkavállalás szabadságának a megvalósulása, azaz a munkavállalási célú emigráció, és a hazai munkaerőpiacon a bevándorlás és a hazai munkaerőpiac kontrollja és ösztönzése. Az elemzések a gazdasági és munkaerő-piaci tisztázás céljával vizsgálták a külföldi munkavállalás gazdasági előnyeit és veszélyeit a küldő és a fogadó országokban. (Hárs 2008) A munkavállalási célú emigráció kérdése csak elszórt vizsgálatokban merült fel az elmúlt két évtizedben. Hárs (1999, 2003c) vizsgálta az államközi szerződések keretében terelt külföldi migráció szerkezetét és szelekcióját, munkapiaci szerepét. Az EU csatlakozást követő időszakban más új EU országokban tapasztalt intenzív emigrációhoz képest alacsonyabb volt a magyar elvándorlás intenzitása, a munkavállalást akadályozó és korlátozó tényezőket vizsgálta Hárs (2009c). A lassan növekvő migráció jelenségének számszerű leírására tett kísérletet Hárs (2011), különböző adatforrások alapján. Empirikus vizsgálatok készültek az emigráció egyes irányainak és szegmenseinek a vizsgálatára, így az Ausztriába irányuló munkavállalást survey vizsgálattal elemezte Hárs (2009b), az észak-európai országokba irányuló migráció sajátosságait (Kiss et al 2009). 1.2 A migráció számbavétele és adatforrásai A nemzetköz migráció határokon átlépő mozgás, ebben az értelemben jogszabályokkal terelt és szabályozott. Ezért a migráció definíciójában gyakran keverednek a jogi, politikai elhatárolások. Célja, időtartama alapján eltérőek a rövidebb idejű és a tartós migrációs folyamatok, szokásosan a nemzetközi ajánlások is követik ezt a megkülönböztetést. A migrációt definíciószerűen a más országban szokásos lakhelyen 3 hónapot meghaladó időre és nem turizmus céljával történő tartózkodással határozzák meg a migráció számbavételekor, de a statisztikák gyakran csak az 1 évet meghaladó ideig tartózkodó letelepedett népességet veszik számba. A hivatalos adatforrások, amilyen a népszámlálás vagy a munkaerő felmérés adatgyűjtése, a valóságot követni hivatott fenti definíció alapján migránsnak, illetve külföldön élő személynek azt tekintik, aki életvitelszerűen, folyamatosan külföldön él vagy megszakításokkal, ismétlődően legalább 3 hónapos időszakra megy külföldre, nem üdülési céllal. A migráció célja szerint mindenekelőtt gazdasági migráció. Sok szempontból eltér ettől a politikai, ökológiai stb. okok miatt menekültek áramlása, a diákok mobilitása. 6
A migráció leírása és statisztikai számbavétele gyakran a migráció időtartama és célja szerinti különböző jogi helyzet alapján rendelkezésre álló regiszterek másodfelhasználására épül. A publikált statisztikák ezekre a regiszterekre (vagy azok összegzésére) épülnek, és ennek megfelelően eltérő csoportokat fednek le. A migráció nagyságrendjének a leírására alkalmas adminisztratív adatforrásokon kívül maradnak a leírásból fontos csoportok, így a rejtőzködő, szürkegazdaságban dolgozó gazdasági migránsok egy jelentős része, a rövid ideig tartózkodó szezonális munkát végzők, a határokon keresztül napi, heti vagy havi rendszerességgel ingázók. Az adminisztratív statisztikák a migráció elemzésére, leírása mindezek figyelembevételével alkalmasak. (ld. részletesen Hárs 2009) A migráció elemzésének fontos forrása a Népszámlálás egyedi adatokon alapuló, a teljes népességet lefedő adatgyűjtése, ami részletes képet ad a migránsokról és lehetőséget teremt magyarázatok leírására, de hiányossága, hogy 10 évente készül, ezért hosszú távú elmozdulások elemzésére alkalmas. Hárs (2009a) a népszámlálás 2001 évi eredményeit a hasonló időszakra a munkaerő-felmérés alapján számolt bevándorlás adatokkal összevetve azt találta, hogy a két adatforrás közel ugyanolyan, tartózkodó migráns népességet fed le. A migráns megkülönböztetése állampolgárság vagy születési hely szerint szokásos és lehetséges. Így Magyarországon migránsnak tekintendőek a hosszabb-rövidebb ideig Magyarországon élő külföldi állampolgárok (letelepedési engedéllyel vagy rövidebb tartózkodási engedéllyel rendelkezők, illetve külön engedély nélkül tartózkodásra jogosultak), illetve a nem Magyarországon születettek. Hasonlóképpen emigránsnak tekintjük a Magyarországon kívül élők (rezidens vagy rövidebb ideig külföldön tartózkodó) magyar állampolgárokat, vagy a Magyarországon született külföldön élőket. A migránsok lehetnek külföldön élők, vagy korlátozhatjuk a vizsgálatot a munkavállalás céljából migránsokra, pl. a munkavállalási regiszterben munkavállalási vízummal tartózkodókat vizsgálva. Az adminisztratív adatok használatát nehezíti, hogyha a migránsok jelentős része marad kívül a regisztereken. Az EU bővülésének folyamata ilyen hatással volt a regiszter alapú nyilvántartások egy részére. A fő folyamatok leírására alkalmas nyilvántartásba vétel a tartózkodó külföldieket tartja nyilván Magyarországon, és hasonlóan az úgynevezett tükörstatisztikák is megfelelő adatokkal szolgálnak egyes országok polgárairól, akik tartósan regisztrálták magukat és így élnek más országban. Más adatforrások, így a munkavállalási engedélyekre épülő regiszterek munkavállalás vizsgálatára alkalmas adatforrása a munkaerő szabad áramlásával alkalmatlanná vált a migráns munkaerőpiac leírására. Kiesnek belőle az EU országok polgárai, és azok is, akik tartósan az országban élnek és így a hazaiakhoz hasonló jogokat élveznek. A regiszter így egy szűkebb csoport, a nem Európai Uniós (ún. harmadik országbeli) polgárok munkavállalásának a regisztrálására alkalmas csupán. A mobilitás okainak, magyarázatainak a leírására a migrációs szakirodalom egyéni adatokra épülő gazdasági, munkaerő-piaci adatbázisokat, és célzott adatfelvételeket, kismintás survey forrásokat használ. (pl. TÁRKI panel adatbázisa a 90-es években). Hasonló adatforrás lehet a migráció vizsgálatára a munkaerő-felmérés, ezt vizsgáljuk a továbbiakban. 1.3 A munkaerő-felmérés lehetőségei és korlátai a migráció mérésére A munkaerő-felmérés szokásos és elterjedt módszer a migráció vizsgálatára. A hazai vizsgálódásokban azonban egyrészt a tényleges migráció szerény nagyságrendje és ebből következően a munkaerő-felmérésben is megjelenő alacsony aránya, a kicsi elemszám miatt korlátozott vizsgálhatósága, másrészt ettől természetesen nem függetlenül a kérdés iránti általános érdeklődés hiánya miatt eddig a munkaerő-felmérés nem, vagy csak korlátozottan szolgált a migráció leírására. Részletesebb elemzés a MEF felhasználásával nem készült sem a bevándorlás (immigráció), sem a külföldi munkavállalás (munkavállalási célú emigráció) leírására. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy feltárja a migrációs elemzések lehetőségeit, és ezek alapján a munkaerőpiac és a migráció várható alakulására vonatkozó megállapításokat 7
tegyen. Az elemzés a migráció mindkét irányára, a bevándorlás és az elvándorlás kérdéseire is kitér. 1.3.1 A munkaerő-felmérés migrációra vonatkozó kérdései A munkaerő-felmérés számos bevándorlásra vonatkozó kérdést tartalmaz, ezek elszórtan és nem szisztematikusan szerepelnek az egyes években. Kevesebb utalást találhatunk az emigrációra. A továbbiakban áttekintjük az immigrációra, majd az emigrációra vonatkozó kérdéseket, vizsgálva az időbeli vizsgálatra és az adattartalomra vonatkozó lehetőségeket és korlátokat. A migrációra vonatkozó adatok nagy része anonimizált. 1 Az elemzés egy fontos kérdését, nevezetesen azt, hogy honnan érkeztek, illetve hova mennek a migránsok, ez az adatkorlát behatárolja. Az anonimizált adatok esetében azt tudjuk, hogy EU vagy nem EU országról van-e szó, de ezt az Unió bővülésének a folyamatával azonosítva értelmezik az anonimizálás során. Így például a magyarországi immigráció fő forrását jelentő román állampolgárok, illetve Romániában születettek 2007 előtt nem EU ország polgáraiként/szülötteiként jelennek meg, majd átsorolják őket. Ezt az elemzés során szem előtt kell tartani, s ahol fontos ennek tisztázása, ott az elemzés során visszatérünk erre. Mindkét irányú elemzés során olyan változókat vizsgálunk, illetve alakítunk ki, amelyek segítségével ezt a bizonytalanságot kezelni tudjuk. Az immigráció vizsgálatának változói A munkaerő-felmérés kérdései alapján az immigráció vizsgálatának leírásához az 1. táblázatban felsorolt változókat használhatjuk. A bevándorlásra vonatkozó kérdések két formában firtatják az immigrációt: az állampolgárságra, illetve a születés helyére irányulnak a megfelelő kérdések. Ez a migráció standard megközelítésének két lehetősége, és fontos a magyar bevándorlást vizsgálva. Azt tudjuk, hogy az elmúlt két évtizedben Magyarországra érkezett bevándorlók közül sokan vették fel az állampolgárságot. A két csoport a migráció leírásának eltérő sokaságát jelenti, várhatóan a két csoport szerkezete is eltérő, keveset tudunk azonban erről a két sokaságról, Ezért kizárólag az állampolgárság vizsgálata alapján elvesztenénk azokat az elemzésből, akik a rendszerváltást követő évtizedekben vették fel az állampolgárságot. A magyarországi kötődés, a migráció motivációja, és a vizsgálatunk szempontjából legfontosabb kérdés, a munkaerő-piaci szerep megértéséhez mindkét definíció alapján fontos a migráció vizsgálata. A kérdések közül csak kevés alkalmas hosszabb idősor leírására. Az állampolgárságra és a születési helyre vonatkozó kérdések ilyenek. (Ezeket rendeztük az első blokkba) 1997-től állnak rendelkezésre dummy típusú adatok az állampolgárságra és arra a kérdésre, hogy Magyarországon született-e a kérdezett. A születési hely, illetve állampolgárság a fenti anonimizálási problémával terhelt változó (EU/nem-EU /Magyarország megkülönböztetést használ) 2008-ban néhány további idősor leírására alkalmas kérdéssel egészült ki az elemzés lehetősége. (Ezt a második blokk kérdései mutatják.) A tartózkodás időtartamára vonatkozó kérdések harmonizálhatóak közös változóba. A változók egy részét egy évben, 1997 ill. 1998- ban kérdezték, ezeket így hasznosítjuk. (Ezek a bevándorlás országok szerinti vizsgálatra alkalmas kérdései.) Végül néhány speciális kérdés vonatkozik a szülők származására. Az immigrációt vizsgáló fejezetben ezek a változók állnak rendelkezésünkre a migrációs folyamatok vizsgálatára és leírására. 1 A KSH a kérdezés és a kódolás során még a tényleges országokat ismeri és tárolja, de ezek átadását az anonimizálást előíró szabályok nem teszik lehetővé. Az összevonások az EU LFS szemléletét követve az EU és nem-eu országok közötti megkülönböztetést tesznek csak lehetővé. 8
1. táblázat A bevándorlás vizsgálatára rendelkezésre álló kérdések a munkaerő-felmérésben Kérdés változónév Időszak 5.A) Magyarországon született-e? bornh 1997-2012 6.A) Állampolgársága: magyar hcitiz 1997-2012 Mely országban született szulorsz 1998-2012 Állampolgársága allpol 1998-2012 4.C) Hány éve tartózkodik Mo-on? tshun_c 2008-2012 4.D) Hány évet töltött összesen Mo-on? toltott 2008-2012 5.B) Születése óta magyar állampolgár? magyar 2008-2012 5.C) A magyar állampolgárság megszerzésének éve allev 2008-2012 4.C) Mióta tartózkodik Mo-n, ha nem itt született? tshun 1999-2002, 2004-2007 4.C) Mióta tartózkodik Mo-n, ha nem itt született? tshun 2003 5.B) Mely országban született, ha nem Mo-n? birthcorig 1997 6.B) Állampolgársága, ha nem magyar citizorig 1997 5.B) Mely országban született, ha nem Mo-n birthc_str 1997 6.B) Állampolgársága, ha nem magyar citiz_str 1998 Mely országban született, ha nem Mo-n? - destringelt birthc 1997 Állampolgársága, ha nem magyar - destringelt citiz 1997 4.H) Melyik országban született az anyja, ha nem Mo-on? orszanya 2008 4.F) Melyik országban született az apja, ha nem Mo-on? orszapa 2008 9.B) Mely országban élt 1 évvel ezelőtt (ha nem Mo-n)? cntry 4.E) Mo-on született az apja? szulapa 2008-2009Q1, 2010-2012 4.G) Mo-on született az anyja? szulanya 2008-2009Q1, 2010-2012 4.F) Melyik országban született az apja, ha nem Mo-on? orszapa_b 2009Q1, 2010-2012 (anonimizált) 4.H) Melyik országban született az anyja, ha nem Mo-on? (anonimizált) orszanya_b 2009Q1, 2010-2012 Az emigráció vizsgálatának változói Az emigráció vizsgálatára lényegében egy kérdés szolgál a munkaerő-felmérésben. Ezt a 2. táblázat tartalmazza. A kérdés a munkahelyre vonatkozik. Abban az esetben, hogyha a kérdezett nem Magyarországon dolgozik, akkor a munkahely országára kérdez a munkaerőfelmérés kérdése A változó hosszú idősor vizsgálatára ad lehetőséget, 1999-től szerepel a kérdőívben. 2. táblázat A kivándorlás vizsgálatára rendelkezésre álló LFS kérdések a következők: Kérdés Időszak Munkáltató: telephely ország (ha nem Magyarország) ecntryorig / 1999-2010 Munkáltató: telephely ország (ha nem Magyarország) destringelt ecntry 1999-2010 Munkáltató: telephely ország (ha nem Magyarország) anonimizált ecntry_b 2010-2012 9
A kérdés kizárólag a munkavállalási célú migráció vizsgálatára alkalmas, arra viszont igen, ezért fontos az elemzéshez szükséges adattisztítás. 1999 óta szerepel a kérdés, 2010-ig a célországok szerint, 2010-től azonban módosult az adatkérés és az adatok kizárólag anonimizált módon állnak rendelkezésre. 2010-ig létezik nem anonimizált adat, így ezt az időszakot az emigráció célországai szerint is elemezhetjük, az utolsó időszakot, 2011-től azonban nem. A változókból egy a teljes időszakot lefedő harmonizált változót alakítottunk ki. (Ebben a harmonizált célország változóban az ország csoportokat úgy határoljuk el, hogy az EU bővítés időszakaiban nem soroljuk át őket. ) Gondot jelent, hogy a változó tartalmaz egy opcionális választ. Ha a kérdezettnek nincsen munkahelye, akkor az előző munkahelyre kérdeznek, ez a mutatóban zavart és az eredményekre vonatkozó zajt jelent, amit az elemzés során kezelni kell. A jelenleg külföldön dolgozókon kívül azokra vonatkozó válaszokat is tartalmaz a változó, akik korábban külföldön éltek, és most munkanélküliek, vagy egyéb státusban vannak, de azokat is tartalmazhatja, akik betelepülő külföldiek, akik tehát most nem foglalkoztatottak (munkanélküliek, nyugdíjasok vagy egyéb inaktívak), de az utolsó munkahelyük ezt megelőzően az az ország volt, ahonnan betelepültek. És ezt visszamenőleg 8 évre veszik figyelembe a válaszban. 1.3.2 A munkaerő-felmérés elemszámai és a mérhetőség lehetősége A bevándorlásra és az elvándorlásra vonatkozó legátfogóbb, hosszú idősort leíró kérdések alapján a vizsgált minta elemszáma nem nagy. A bevándorlásra vonatkozó megfelelő változó: nem Magyarországon született (bornh), illetve nem magyar állampolgár (hcitiz). A külföldi munkavállalásra vonatkozó változó: munkahelye külföld (ecntry). A vizsgált időszak egészében nem különösebben nagy a vizsgált minta elemszáma. Egyedül a külföldön születettekkel definiált bevándorló népesség vizsgálatához lehet megfelelő az elemszám. Az állampolgársággal definiált bevándorláshoz és a külföldi munkavállaláshoz azonban az előforduló elemszámok alacsonyak, és ezért óvatosan kell velük bánni. (1. ábra) 1. ábra Minta-elemszámok hullámonként a bevándorlás és a kivándorlás vizsgálatára Forrás: LFS súlyozatlan elemszámok 10
Ezért az elemzésekhez olyan eljárást alkalmaztunk, ami lehetővé tette a migráció részletesebb vizsgálatát az alacsony elemszámok mellett is. A vizsgálódást korlátozó alacsony minta elemszámokat oly módon tettük elemzésre alkalmassá, hogy homogén időszakokból kialakított panelidőszakokat alakítottunk ki, és ezekkel a jól definiált időszakokkal vizsgáltuk a migrációt. A módszert a Függelék tartalmazza. A panelidőszakokat a bevándorlás, illetve az elvándorlás adatok időbeli alakulásának az elemzése során határozzuk meg, a trendek és a migrációt meghatározó időszakok szakirodalmi leírása alapján alakíthatjuk ki a megfelelő homogén periódusokat és ennek alapján jelöljük ki a paneleket. (Az immigráció panel lehatárolását a későbbiekben definiált módon a 4. táblázat, az emigráció lehatárolását a 24. táblázat összegzi.) 2 A magyarországi bevándorlás vizsgálata a munkaerő-felmérés alapján 2.1 A bevándorlás vizsgálatának fő kérdései A munkaerő migrációjával foglalkozó szakirodalom meghatározó része a fogadó országok szempontjából vizsgálja a folyamatokat: a migránsok demográfiai, munkaerő-piaci szerepe és hatása jelenti a kutatások fő irányát. Az Európai Unió bővítésével a kérdések a nagy tömegű bevándorló munkaerő gazdasági, munkaerő-piaci szerepével és a hazai munkaerőre gyakorolt hatásával foglalkozott (jó összegzése Kahanec-Zimmermann 2010 tanulmánykötet). A migráció fontosságát emeli ki Köllő et al (2012) és arra az eredményre jut, hogy azokban az országokban, ahol az elmúlt évtizedben gyors volt a foglalkoztatás növekedése, ott ez rendszerint nagymértékű migrációhoz kötődik A bevándorlás (befelé irányuló migráció, immigráció) vizsgálata a rendszerváltást követő évtizedben a magyarországi migrációkutatás fontos kérdése volt. Hirtelen és nagy létszámban áramlottak Magyarországra külföldi állampolgárok, és a beáramlással korábban nem tapasztalt mértékű új munkaerő jelentkezett. A vizsgálatok statisztikai elemzésekre hagyatkoztak, adminisztratív nyilvántartásból származó adatokkal lehetett a bevándorlás nagyságát és sajátosságait leírni. (Hárs 2009a) A migráció megindulásának kezdetben politika okai fokozatosan átalakultak, és a magyar munkaerőpiac viszonylagos vonzereje a környező országokból munkaerő-migrációt indított Magyarországra. Ennek egy része ingázásos migráció volt, aminek leírása különös fontosságot kapott a leíró, nagyrészt kvalitatív tanulmányokban (Fox 2007, Pulay 2005, Gödri Tóth 2005). A migráció vizsgálata az EU bővítés második fázisában, Románia és Bulgária csatlakozásával újabb fontos kérdést, a magyar munkaerőpiac védelmének szükségességét és ennek vizsgálatát vetette fel. A vizsgálat a határon túli magyarok migrációs szándékainak felmérésével végzett elemzés alapján vizsgálat a bevándorlást. A magyar gazdasági növekedés lelassulásával az immigráció veszített kezdeti lendületéből, a beáramló migráció növekedése megállt, a kibocsátó országok migránsai vonzóbb célországokba mentek, és mehettek, összességében az immigráció jelentősége és szerepe elvesztette érdekességét. A kutatások azonban egyértelművé teszik a modern gazdaságokban az immigráció fontosságát és jelenlétét. A migráció gazdasági és munkaerőpiaci jelentőségét gazdaságilag kedvezőbb, növekvő időszakokban bevándorlás jellemezte, de ennek nagyságrendje a kezdeti növekedést követően megállt. (Hárs 2010) 2.2 A bevándorlás alakulása, főbb trendek és változások. A bevándorlás fő trendjeit leíró mutatók alapján a munkaerő felmérésben állampolgárság és a születés helye szerint vizsgálhatjuk a migrációit. A magyarországi kötődés, a tartós jelenlét vizsgálata szempontjából ez várhatóan eltérő két csoportot jelent: aki külföldön született, de magyar állampolgár, az feltehetően integráltabb a hazai környezetben, 11
társadalomban és munkaerőpiacon, mint az, aki külföldi állampolgárként él és dolgozik. Azt látjuk, hogy a nem Magyarországon születettek létszáma jelentősen meghaladja az állampolgárokét. Az adatok azt is mutatják, amit egyébként az előzőekben idézett források alapján korábbi leírásból is tudunk, hogy a kilencvenes évek jelentették Magyarországon a bevándorlás szempontjából fontos időszakot és az intenzív bevándorlás a kétezres években megállt. 2007-2008-ban még növekedett a migránsok száma, mindkét adatforrás alapján, azt követően azonban a bevándorlás kisebb hullámzással megállt. (A hullámzások okára még a későbbiekben visszatérünk.) (2. ábra) 2. ábra A magyarországi bevándorlás alakulása születési hely és állampolgárság alapján, 1997-2012 Q1 Forrás: LFS számítások 5.A) Magyarországon született-e? (bornh) és 6.A) Állampolgársága: magyar (hcitiz) változók alapján, teljes népességben Nehezebb az adatok anonimizálása miatt annak vizsgálata, hogy honnan érkeztek a bevándorlók. Hosszú idősor csak az EU és nem EU állampolgárokat különbözteti meg, éspedig az adott ország aktuális állapota szerint. Így azok, akik az EU 8+2 országokban születtek, illetve ezen országok állampolgárai, 2004 májusában, illetve akik az EU 2 országokból érkezetek, ők 2007 elején már EU ország polgáraiként szerepelnek az adatokban. 2 Egy kisebb és egy nagyobb ugrás látszik a trendekben: az idősorokat átrendező első időpont a 2004. május 1-je, az Európai Unióhoz kibővülése az EU8+2 országával, a másik időpont 2007. január 1-je, Románia (és Bulgária) csatlakozása az Európai Unióhoz. A magyarországi migráció meghatározó többségének a forrása a romániai bevándorlásból adódik, az előzőekben leírt módon anonimizált adatok segítségével nehéz azonban a folyamatok további elemzése, bontások hiányában. 3 ( 3. ábra) 2 Ezek: (értelemszerűen itt kihagyva Magyarországot) Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, és a három Balti ország: Lettország, Litvánia és Észtország, valamint Ciprus és Málta, illetve Románia és Bulgária 3 A későbbiekben a vizsgálathoz ahol ez szükséges bevezetünk majd egy olyan változót, ami a három időszakot megkülönböztetve vizsgálja, így az EU illetve nem EU országok összehasonlításakor tudjuk, hogy melyik sokaságra kell gondolnunk. 12
3. ábra A magyarországi bevándorlás alakulása aszerint, hogy a születési hely EU vagy nem-eu ország-e, 1997-2012 Q1 Forrás: LFS számítások Mely országban született (szulorsz) és 5.A) Magyarországon született-e? (bornh) változók alapján, teljes népességben Állampolgárság szerint is hasonló a kép, a nagy változást Románia EU csatlakozása jelentette. Figyelemreméltó különbség azonban, hogy 2004 közepén állampolgárság szerint nem látszik változás, sőt, visszaesést látunk, ami arra utal, hogy nem volt sok EU 8+2 országból Magyarországon élő külföldi állampolgár, ők külföldön születtek ugyan, de magyar állampolgárságot szereztek, esetleg azzal is születtek. (Erre további vizsgálat ad lehetőséget.) 4. ábra A magyarországi bevándorlás alakulása aszerint, hogy az állampolgárság országa EU vagy nem-eu ország, 1997-2012 Q1 Forrás: LFS számítások Állampolgársága (allpol) és A) Állampolgársága: magyar (hcitiz) változók alapján, teljes népességben A külföldön született magyar állampolgárok nagy része az állampolgárságát a rendszerváltást követően kapta meg, összesen alig 10% azok aránya, akik az 1980-as éveket megelőzően kaptak állampolgárságot, a nyolcvanas években emelkedett az arány, de az igazán jelentős növekedés 1989-től indult meg. A jelenlegi magyar állampolgárok több mint 13
háromnegyede ezt követően kapott állampolgárságot. Ők a bevándorlás időszakának a migrációjában a magyarországi tartózkodás szándékával bevándoroltak magját jelentik, azokat, akik a bevándorlást a letelepedés céljával választották. Az 5. ábra jól mutatja, hogy a kilencvenes években fokozatosan kaptak állampolgárságot a letelepedni kívánó külföldiek. A folyamat a kilencvenes évek első felében volt a legintenzívebb, majd fokozatosan csökkent azoknak a bevándoroltaknak az aránya, akik magyar állampolgárságot kaptak. Az állampolgárság megadásának az aránya feltűnő mértékben visszaesett a kétezres évek végén: Románia EU-csatlakozását követően a bevándorlás és a magyar állampolgárság iránti igény is csökkent. Az állampolgárság megadásával a külföldön születettekhez képest a külföldi állampolgárok aránya gyorsan csökken. Ez a folyamat nagyrészt a kilencvenes években ment végbe. 5. ábra A magyar állampolgárság megszerzésének éve, éves átlag (bal skála) és halmozott arány (jobb skála) Forrás: LFS számítások 5.C) A magyar állampolgárság megszerzésének éve (allev) változó alapján, teljes népesség 2008-2012 Q1 időszakban adott válaszok átlaga A Magyarországon tartózkodás idejére vonatkozó kérdést is tartalmaz a munkaerőfelmérés, de ez keveset árul el a bevándorló népesség tényleges érkezéséről. Az tudhatjuk, hogy 1999 óta (amióta a munkaerő-felmérés tartalmaz ilyen adatokat) a külföldön születettek nagy része, nagyjából 2/3-a folyamatosan, több mint tíz éve Magyarországon élt, ez az arány kicsi szórással minden negyedévre igaz volt. A bevándorlók nagy része tehát régóta Magyarországon él, de vannak kiesebb arányban a közelmúltban érkezettek, a beáramlás folyamatosnak tűnik, nincsen érzékelhető hullámzás. A 2008-2012 Q1 közötti időszakban rendelkezésre álló adatok a Magyarországon tartózkodó külföldön születettek tartózkodásának az időtartamát években mutatják. Eszerint a tartózkodók 15 százaléka él 5 éve Magyarországon, 1/3-uk 10 éve, és háromnegyedük több mint 22 éve. (6. ábra, a kérdések arra a néhány évre vonatkoznak, amióta ezt a kérdést a munkaerő-felmérésben megkérdezik.) A Magyarországi tartózkodás alakulása hasonló képet mutat, mint az állampolgárság megszerzésének alakulása. Egy korai időszakban, az 1945 körüli években történt máig érzékelhető bevándorlás, majd a rendszerváltást megelőzően, a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején. Az ábrák hasonló alakulása arra utal, hogy a bevándorlás alakulása és a tartózkodás alakulása egymáshoz nagyon közeli magyarázatokra vezethető vissza. 14
6. ábra A Magyarországon tartózkodás átlagos időtartama, éves átlag (bal skála) és halmozott arány (jobb skála) Forrás: LFS számítások 4.C) Hány éve tartózkodik Mo-on? (tshun_c)változó alapján, teljes népesség 2008-2012 Q1 időszakban adott válaszok átlaga 2.3 A vizsgálandó immigráns csoportok elhatárolása és a panel időszakok definiálása A migráns csoportok részletesebb leírásához megkülönböztetjük a születési helyük szerint azokat, akik magyar állampolgárok, illetve akik nem magyar állampolgárok. (3. táblázat) A külföldön születettek zöme külföldi állampolgár is volt. Elhanyagolható azok aránya, akik születésük óta magyar állampolgárok, bár nem Magyarországon szóletettek, tehát nem tekinthetjük őket valójában migránsnak (pl. szülők külföldi tartózkodása, külföldi munkája idején született gyermekek), és korcsoportonként sincs nagy eltérés, az adott korcsoportokban mindössze 0,1%, az idősebbek között kicsit magasabb az arány, de itt is alig több mint fél százalék a nem Magyarországon született magyar állampolgárok aránya. A nem magyar állampolgárok zöme nem Magyarországon született. Létezik ugyanakkor a magyarországi immigráns népességnek egy olyan része, akik Magyarországon születtek, ha nem is magyar állampolgárok, és az arány a 25 év alatti nem magyar állampolgárok 9,7 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a nem magyar állampolgárságú migránsok egy része már itt letelepedett és itt születnek gyermekeik is, ez határozottan migráns népességre utal. Idősebbek között az arány alacsonyabb. 15
3. táblázat Születési hely és állampolgárság szerinti megoszlás korcsoportonként Magyarországon született magyar állampolgárok aránya a népességben, korcsoportonként nem magyar állampolgár Magyarországon szül. országon szül. nem Magyar- magyar állampolgár születése óta születése óta Magyaro.n nem Magyaro.n Magyaro.n nem Magyaro.n aránya teljes népességben született született született született 25 év alatt 99,9% 0,1% 9,7% 90,3% 99,6% 0,4% 25-34 éves 99,9% 0,1% 1,4% 98,6% 99,1% 0,9% 35-44 éves 99,9% 0,1% 1,7% 98,3% 98,4% 1,6% 45-54 éves 99,8% 0,2% 1,1% 98,9% 98,5% 1,5% 55 és idősebb 99,4% 0,6% 1,6% 98,4% 98,3% 1,7% Forrás: LFS számítások Az eddigiek alapján körvonalazódik a magyarországi bevándorló népesség sajátos összetétele. Megkülönböztethető egy bevándorló (betelepült) népesség, akik külföldön születtek, majd magyar állampolgárságot kértek és kaptak, és egy külföldi népesség, akik külföldi állampolgárokként élnek Magyarországon. Az elemzés a továbbiakban ezt a megkülönböztetést követi: az immigrációt bevándorló és külföldi migráns népesség szerint különböztetjük meg. Az elemzésből kimaradnak mindazok, akik ingázó munkavállalóként vagy feketén dolgoznak, és kiesnek a munkaerő-felmérés látószögéből. Akiket vizsgálunk, azok a tartósan Magyarországon élők, és a magyar munkaerőpiacon is megjelenő migránsok. Éspedig a migránsok egymástól jól elkülöníthető két csoportja, azok, akik állampolgárok, azaz bevándorlók, és azok, akik nem, őket tekintjük a továbbiakban külföldieknek. A munkaerő-felmérés adatai alapján kirajzolható a bevándorlók és a külföldiek létszámának alakulása a vizsgált időszakban. Az állampolgárok száma a kilencvenes évek végéig folyamatosan emelkedett (a munkaerő-felmérés ennek a folyamatnak a végétől, 1997- től követi a migrációt) a nők és a férfiak között is, majd az ezredfordulón folyamatosan csökkenni kezdett, mindkét nem esetében, majd 2002 és 2004 között, az EU csatakozás időszakát megelőzően emelkedett ismét. Az EU csatlakozás után egészen 2007-ig folyamatos csökkenés majd ismét növekedés és csökkenés látszik, végül az időszak végén az új állampolgárok száma ismét növekedésnek indult. 4 A hullámzás részben az állampolgárság megadásának adminisztratív folyamatával függ össze, és nem a tényleges bevándorlással. A bevándorló nők száma jelentősen meghaladja a férfiakét, ezt az eltérést a nem állampolgár külföldiek esetében nem látjuk, a férfiak és nők száma közel azonos. Összességében az immigráció alig változott a kétezres években, lényegében stagnált, az évezred elején elért alacsony szinten. ( 7. ábra) 4 A kettős állampolgárság kiterjesztésének kérdésével nem foglalkozunk, hatása nem befolyásolja a migráció munkaerő-piaci jelenlétét és hatását, 16
7. ábra A bevándorlók és a külföldiek létszámának alakulása nemenként Forrás: LFS számítások, teljes népességben Az immigrációs trendek alapján kialakíthatóak a migráció időszakai és az elemzéshez így definiált panelek. Ezt az EU bővülés korszakai alapján definiálhatjuk. Az erőteljes immigrációs és honosítási folyamatok a kilencvenes években mentek végbe, a rendelkezésre álló adatok ennek a folyamatnak a végeredményét, a bevándorlók viszonylag magas arányát tükrözik. Az első időszak határát az EU bővülés első szakasza határozza meg, a második panelt az EU bővülés második korszaka, Románia és Bulgária csatlakozása. A harmadik panelidőszak az EU-bővülés második szakaszát követő időszak, ami egyben a válság időszaka is volt. A három panel elegendően homogén időszakokat ír le, és az elemszám megfelelően nagy az elemzéshez. A panel időszakokat és a legfőbb létszámadatokat a 4. táblázat mutatja. Az elemszám elegendő az összevont panelekben, és azt is látjuk, hogy a panel időszakok definiálása az átlagos bevándorló, illetve külföldi létszán szerint is eltér: a csatlakozást megelőző időszakban alacsonyabb volt a külföldiek átlagos száma, Magyarország csatlakozását követően nőtt a létszám, majd csökkent az EU 2 országok csatlakozását követően. 4. táblázat Panelidőszakok kialakítása, minta elemszám és a bevándorló és külföldi immigráns népesség nagysága panel időszakonként EU csatlakozás előtti időszak 1997 Q1-2004 Q2 panelidőszakok EU bővítés 1-2 fázis közötti időszak 2004 Q3-2006 Q4 EU 8+2 csatlakozás utáni és válság időszaka 2007 Q1-2012 Q1 immigráns minta elemszám 47669 17552 39383 immigráns súlyozott létszám bevándorló fő 229 283 79 097 153 257 külföldi fő 79 195 39 308 74 485 Bevándorló/Q 7643 7910 7298 Külföldi/Q 2640 3931 3547 Forrás: LFS számítások, teljes népességben 17
2.4 Az immigráns népesség etnikai sajátosságai Egy évre, 2007-re tartalmaz származási országok szerinti adatokat a munkaerőfelmérés. A bevándorló népesség nagy része az EU2 országából származik, Romániában született magyar állampolgárok ők, emellett számottevő még a szomszédos EU8 és nem EU országokban született magyar állampolgárok aránya, míg az EU 15 országaiban születettek aránya alacsony. A nők száma, mint láttuk, lényegen meghaladja a férfiakét, az arány hasonló, mint a férfiak esetében. A külföldi állampolgárságú immigránsok között kiegyensúlyozottabb az arány, az EU2 országaiból érkezett döntően román állampolgárok aránya kicsit megelőzi a többeket, de a külföldiek között a nem EU országok állampolgárainak az aránya hasonló. Az EU15 és az EU8 országok polgárainak a száma alacsony. (8. ábra bal panel) Az aktív migráns népesség etnikai összetételét vizsgálva nagyon eltérő a kép. Az EU8 országában született magyar állampolgárok aránya számottevő a teljes immigráns népességben, de ők zömükben inaktívak, arányuk eltörpül az aktív népességen belül. A külföldön született magyar állampolgársággal rendelkezők minden csoportban magas azonban az inaktívak aránya és nagyon lecsökken a létszám, ha az aktív népességet vizsgáljuk. A külföldieket vizsgálva eltérő a kép. Azok, akik nem állampolgárok, nagyobb arányban aktívak is. Összességében azonban azt látjuk, hogy még az utóbbi csoportban is alacsony az aktivitás. azaz magas a migránsok között az inaktívak aránya. (8. ábra jobb panel) 8. ábra A bevándorlók és a külföldiek etnikai összetétele nemenként, teljes és aktív népesség, 2007 Forrás : LFS számítások, 1997 birthc és citiz változók szerint, teljes népesség és aktív 15-74 évesek, súlyozatlan minta elemszámok Az immigráció folyamata a kilencvenes évek dinamikáját követően lelassult a rendelkezésre álló LFS adatok alapján: a magyar állampolgársággal rendelkező bevándorlók többsége 1 évvel korábban is Magyarországon élt, az arányok nem változtak az egyes panelidőszakok között. A teljes és az aktív népesség között ebben alig van különbség. Az Uniós csatlakozást megelőző időszakban a nem magyar állampolgárságú immigráns külföldiek között viszonylag magas volt azok aránya (8-8,5%) akik más országban éltek 1 évvel korábban, az arány az Unió bővülésével csökkent és nem is változott, és ez hasonló a teljes és az aktív népességre vizsgálva. (5. táblázat) 18
5. táblázat A bevándorló és külföldi immigráns népesség 1 évvel korábbi lakhelye, panel időszakonként 1997 Q1-2004 Q2 teljes népesség aktív 15-74 évesek bevándorló külföldi bevándorló külföldi Magyarország 99,5% 91,9% 99,5% 91,4% EU tagország (nem Mo) 0,1% 0,7% 0,0% 0,6% nem EU tagország 0,4% 7,4% 0,5% 8,1% Total 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 2004 Q3-2006 Q4 Magyarország 99,6% 94,9% 99,8% 96,5% EU tagország (nem Mo) 0,1% 2,0% 0,0% 1,1% nem EU tagország 0,3% 3,0% 0,2% 2,4% Total 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 2007 Q1 2012 Q1 Magyarország 99,6% 95,2% 99,6% 96,1% EU tagország (nem Mo) 0,3% 4,1% 0,3% 3,3% nem EU tagország 0,2% 0,8% 0,1% 0,6% Total 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Forrás : LFS számítások, teljes népesség és aktív 15-74 évesek 2.5 Az immigráns népesség demográfiai sajátosságai és munkaerő-piaci státusa A leírásban követjük az eddig bemutatott megkülönböztetést: a bevándorló és külföldi migránsok csoportját vizsgáljuk. A különbségtétel alapján azt várjuk, hogy a valóban migráns népességet, a demográfiai és munkapiaci hatást azonosítani tudjuk: a migránsok szokásosan fiatalabb és mobilabb népességet jelentenek a hazaiaknál, akik a demográfiai szerkezetre és a munkaerőpiacra is jótékony hatással lehetnek. Az eddigiek alapján azt tudjuk, hogy nem nagy a migráns népesség és létszáma stagnál. Kérdés, hogy milyen szerkezetű ez a népesség, és ez milyen hatással lehet a hazai népességre. A teljes vizsgált időszakban átlagos életkori megoszlásokat vizsgálunk először. A bevándorló és a külföldi migráns népességre vizsgálva nemenként látjuk a magyarországi migránsokat leíró korcsoportok szerinti megoszlásokat a 6. táblázatban. Jól érzékelhető, hogy a bevándorlók eltérő csoportot jelentenek, magas közöttük az idős, 55 év felettiek aránya a férfiak és a nők között is. Ettől nagyon eltérően a külföldiek csoportja, magas közöttük az aktív 25-44 éves korcsoporthoz tartozók arány, míg az idősek aránya alacsony. 19
6. táblázat A bevándorló és a külföldi immigráns népesség korcsoportok és nemek szerinti megoszlása férfiak nők magyar bevándorló külföldi együtt magyar bevándorló külföldi együtt 25 év alatt 31% 13% 22% 31% 27% 10% 22% 27% 25-34 éves 16% 14% 29% 16% 14% 13% 31% 14% 35-44 éves 14% 16% 23% 14% 13% 16% 19% 13% 45-54 éves 15% 15% 14% 15% 14% 14% 13% 14% 55 éves és idősebb 24% 43% 12% 24% 32% 48% 16% 32% Összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% Forrás: LFS számítások, teljes népesség, 1997-2012 Q1 időszak átlagos arányai Kicsi népességről van szó összességében, az 1997-2012 időszakban a munkaerőfelmérésbe került külföldi állampolgárok aránya alig fél százalék, a külföldön születettek aránya 1,6%, nemek szerint az eltérés nem jelentős. 5 Korcsoportonként viszont már jól látható az eltérés: a külföldön születettek aránya minden korcsoportban egyenletesen magas, míg az állampolgárság szerint a 25-44 évesek aránya kiugró. Mindkét csoport esetében alacsony viszont a 25 év alattiak aránya. 9. ábra Az immigránsok aránya korcsoportonként és együttesen, nemek szerint, állampolgárság és születési hely szerint, 1997-2012Q1 átlag külföldi migráns népesség bevándorló migráns népesség Forrás: LFS alapján saját számítások, teljes népesség, 1997-2012Q1 átlag A bevándorló és külföldi migránsok kormegoszlását vizsgálva a különbségek nagyon határozottak. A magyar és a bevándorló férfiak korösszetétele nagyon hasonló, egyedül a szélső korcsoportokban van jelentősebb eltérés, a magyarok között magasabb a fiatalok és a gyerekek aránya, és alacsonyabb az időseké, a bevándorlók több mint 40%-a viszont idős, 55 év feletti. A külföldiek ettől nagyon eltérő csoportot rajzolnak ki, magas a fiatalok, és a 25-44 évesek aránya, és ettől elmarad az idősebb korcsoportoké. A nők között még markánsabbak a fenti eltérések, az idős nők aránya a magyarok és a bevándorlók között is magas, a bevándorló nők közel fele 50 év feletti. A külföldi nők kormegoszlása hasonlít a külföldi férfiakéra, de a nők fiatalabbak, a 35 év felettiek aránya elmarad a férfiakétól. (10. ábra) 5 A 2001 évi népszámlálás alapján vannak teljes népességre vonatkozó adatok, ez magasabb az LFS-be kerültek arányánál. (ld. Hárs 2009a) 20
10. ábra A bevándorló és külföldi immigránsok megoszlása korcsoportonként és nemek szerint Forrás: LFS alapján saját számítások, teljes népesség, 1997-2012Q1 átlag A magyar állampolgárok átlagos életkora 39,34 év, ettől számottevően elmarad a külföldiek átlagos életkora, ez 36,11 év, és lényegesen magasabb a bevándorlóké, 50,96 év. A bevándorlók átlagos életkora a férfiak és a nők esetében is lényegesen meghaladja a hazaiak átlagos életkorát, és a külföldiek életkora lényegesen alacsonyabb a többieknél. (7. táblázat) 7. táblázat A hazai, a bevándorló és a külföldi immigráns népesség átlagos életkora nemek szerint magyar bevándorló külföldi férfiak 37,33 49,13 35,48 nők 41,13 52,25 36,68 együtt 39,33 50,96 36,11 Forrás: LFS alapján saját számítások, teljes népesség, 1997-2012 Q1 átlaga Kisebb hullámzásokkal és jelentős átrendeződés nélkül alakult az immigránsok átlagos életkora a kilencvenes évek vége óta, a bevándorlók lényegesen idősebbek a magyaroknál, és a 2000-es évek végén az átlagos életkor átmenetileg emelkedett is. A hazai népesség lassú és monoton öregedése mellett a külföldiek átlagos életkora ugyanakkor kevéssel elmarad a hazaiakétól. (11. ábra) A férfiak esetében is számottevően meghaladja a bevándorlók életkora a hazaiakétl, érdekes azonban, hogy a külföldi férfiak átlagos életkora alig valamivel marad el a magyarokétól, míg a hazai átlagos életkor lassan emelkedik, ez nem tapasztalható a külföldieknél. (12. ábra) A nők esetében is hasonló az összkép, a bevándorló nők esetében kicsi fiatalodást láthattunk, a csatlakozást megelőző évben, 2003-ban, a külföldi nők átlagos életkora pedig jobban elmarad a hazaiakétól, mint a férfiak esetében az előbb látott ábrán. (13. ábra) 21
11. ábra A magyar, a bevándorló és külföldi immigránsok átlagos életkora Forrás: LFS alapján saját számítások, teljes népesség, 1997-2012Q1 átlag 12. ábra A magyar, a bevándorló és külföldi immigráns férfiak átlagos életkora Forrás: LFS alapján saját számítások, teljes népesség, 1997-2012Q1 átlag 13. ábra A magyar, a bevándorló és külföldi immigráns nők átlagos életkora Forrás: LFS alapján saját számítások, teljes népesség, 1997-2012Q1 átlag 22
A migráció alakulása a kilencvenes éveket követően megváltozott, ezért megvizsgáltuk, hogy az EU bővítés folyamata, az EU8 országok, majd Románia és Bulgária csatlakozását követően változott-e a migránsok életkori összetétele. Az arányok valamelyest eltolódtak az egyes időszakokban, a bevándorlók fiatalodnak, amit a fiatalabb állampolgárok és a természetes demográfiai folyamatok együttes hatásának tudhatunk be. A külföldiek összetétele azonban keveset változott, nincsen jelentős eltérés az időszakok külföldi immigráns népességében. (8. táblázat) 8. táblázat A bevándorló és a külföldi immigráns népesség korcsoportok és nemek szerinti megoszlása EU bővülés időszakaiként 1997-2004 Q2 férfi nő magyar bevándorló külföldi Total magyar bevándorló külföldi Total 25 év alatt 33% 16% 24% 32% 29% 11% 26% 29% 25-34 éves 16% 15% 28% 16% 14% 13% 31% 14% 35-44 éves 13% 14% 23% 13% 13% 13% 17% 13% 45-54 éves 16% 12% 12% 16% 15% 12% 11% 15% 55 éves és idősebb 23% 44% 12% 23% 30% 51% 15% 30% Total 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 2004 Q3-2006 Q4 25 év alatt 30% 12% 20% 30% 26% 10% 21% 26% 25-34 éves 17% 14% 32% 17% 15% 13% 33% 15% 35-44 éves 14% 18% 21% 14% 13% 16% 17% 13% 45-54 éves 16% 14% 12% 16% 15% 14% 13% 15% 55 éves és idősebb 24% 41% 14% 24% 31% 47% 16% 31% Total 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 2007 Q1 2012 Q1 25 év alatt 29% 12% 21% 29% 26% 8% 18% 25% 25-34 éves 16% 12% 29% 16% 14% 11% 29% 14% 35-44 éves 15% 17% 23% 15% 13% 19% 21% 13% 45-54 éves 14% 17% 15% 14% 13% 16% 14% 13% 55 éves és idősebb 26% 42% 11% 26% 34% 45% 17% 34% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% Forrás: LFS számítások, teljes népesség, 1997 Q1-2004 Q2, 2004 Q3-2006 Q4 2007 Q1-2012 Q1 időszak átlagos arányai Az immigráns népesség egy jelentős része nem aktív, és eltér a bevándorló és a külföldi népesség megoszlása. A hazai és a bevándorló népességben hasonló a foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya, és ez a férfiak és a nők körében is hasonló. Azoknak az inaktívaknak az aránya, akik nem kívánnak dolgozni, a bevándorlók között kicsit magasabbak, egyébként a két csoport nagyon hasonló szerkezetű. Ettől nagyon eltérő a külföldi állampolgárságúak csoportja, és nagyon jellemző új migráns karaktert mutat 6. A 6 A régi és az új bevándorló országok között jelentős volt az eltérés a válság időszakát megelőzően. Az új bevándorló mediterrán országokban magasabb volt a migráns foglalkoztatottak aránya mint a hazaiaké, a régi, nyugat-európai országokban ez fordítva volt, a migránsok eltérő szerkezetéből következően. 23