A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Ókeresztény építészet (III-V. sz.) IHTYS Aquilea: Theodoriánus bazilika

A KÖZÉPKOR VILÁGA (ismétlés) 1) A középkor fogalama - media tempestas 2) Az középkor időbeli és térbeli lehatárolása: - építészetben a keresztény meghatározottság kora -a Római Birodalom utódállamainak és hatókörüknek területe 3) A középkor struktúrái: -Féodalité hűbéri kapcsolatok, ordo rendiség; - etnikumok, államok mentén tagolt; - keresztény testvériség mentén összefogott. 3) A középkor népesedése: i.sz. 200 k.: 26,5 millió - i.sz. 1500 k.: 67,0 millió 3) A középkor építészetének periodizációja: -Ókeresztény építészet - Bizánc és a keresztény kelet építészete - Preromanika a népvándorlás korában - Romanika - Gótika

Az Ókeresztény építészet előzményei a Kettős kultúra világa A Késő-Római Császárság birodalmi építészete és a misztériumvallások hellenisztikus világa

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet A milánói ediktumhoz vezető út Quomran-i tekercsek (esszénusok, 2. sz. eleje) Szent Pál tevékenysége jelképesen átadja a világnak a kereszténységet. A judaizmis egy ágából, a kelet egyik exkluzív misztériumvallásából a mediterrán világ egy befogadó egységes vallási képlete lesz.

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet A milánói ediktumhoz vezető út Quomran-i tekercsek (esszénusok, 2. sz. eleje) Órigenész (185-253) Peri Arkhon (A Princípiumokról) c. műve módszertanával olyan antik elemeket emel a keresztény teológiába, melyek forradalmi változást hoznak, és ezzel a keresztény gondolkodás megteszi a végső lépést a római kultúra felé.

Ókeresztény építészet I. a Kettős kultúra világa A birodalom orientális műveltsége: Háztemplomok szükségleti építészet Ósumér Újsumér Hellenisztikus Dura Europos: Háztemplom (III. sz. eleje)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet A milánói ediktum után Arezzo: San Francesco Piero della Francesca: Maxentius és Constantinus csatája a Milvio-i hídnál Piero della Francesca: Constantinus álma

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Háztemplom-forma továbbélése (Aquilea: Theodoriánus Bazilika 313-320)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Háztemplom-forma továbbélése (Aquilea: Theodoriánus Bazilika 313-320) Piazza Armerina Császári villa

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Háztemplom-forma továbbélése (Aquilea: Theodoriánus Bazilika 313-320)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Róma városában Egyházközségi bazilikák - építészeti források Poseidonia: Démétér temploma Róma: Fortuna Virilis

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Róma városában Egyházközségi bazilikák (San Salvatore 313-320) Róma: Traianus-fórum, Basilica Ulpia (II. sz. eleje)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Róma városában Egyházközségi bazilikák Sta Sabina 422-432) Sta Maria Maggiore (332-366, 432-440)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Róma városában Egyházközségi bazilikák Sta Sabina 422-432) San Lorenzo fuori le Mura (4. sz, 579-590, )

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Róma városában Egyházközségi bazilikák Sta Sabina 422-432) San Lorenzo fuori le Mura (4. sz, 579-590, 1217 )

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Róma városában Centrális bazilikák Sta Constanza (354 előtt)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Róma városában Római mauzóleumok: Augustus, Hadrianus, Galerius mauzóleumai

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Róma városában Centrális bazilikák Lateráni baptisterium (315, 432-440)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Róma városában oktogonális terek az antik építészetben Róma: Nero Aranypalotája (i.sz.: 64-69) Róma: Domitianus palotája (i.sz. 90)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Róma városában oktogonális terek az antik építészetben Szicília, Piazza Armerina: fürdőegyüttes (i.sz. 4. sz.)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Róma városában oktogonális terek az antik építészetben Spalato: Diocletianus palotája - mauzoleum (i.sz. 300)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Róma városában Centrális bazilikák: Santo Stefano Rotondo (420-450)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Róma városában Memoriális bazilikák I.: körüljárós típus (San Marcellino e Pietro, San Sebastiano)

Pompei: Casa del Sollusto Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Róma városában Memoriális bazilikák II.: keresztházas típus (San Pietro Vecchio 324-337)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Róma városában Memoriális bazilikák II.: keresztházas típus (San Paolo fuori la Mura 386-)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Róma városában Memoriális bazilikák I.: keresztházas típus (San Paolo fuori la Mura 386-)

Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet Róma városában Részletképzés

Ókeresztény építészet III. Monumentális építészet a Szentföldön Zarándok bazilikák I.: grottás típus (Betlehem: Jézus Születése templom 325-333, VI. sz.)

Ókeresztény építészet III. Monumentális építészet a Szentföldön Zarándok bazilikák I.: körüljárós típus (Jeruzsálem: Szent Sír templom F. M. Abel szerint, 325-336)

Ókeresztény építészet III. Monumentális építészet a Szentföldön Zarándok bazilikák I.: körüljárós típus (Jeruzsálem: Szent Sír templom August Heisenberg és Ejnar Dyggve szerint, 325-336)

Ókeresztény építészet IV. Monumentális építészet Egyiptomban Szerzetesi bazilikák I.: keresztházas típus (Abu Menas: zarándok templom, 395-408, 6. sz.)

Ókeresztény építészet IV. Monumentális építészet Egyiptomban Szerzetesi bazilikák II.: trichonkás típus (Deir-el-Abiad: sivatagi erőd-templom, 450 k.)

Ókeresztény építészet IV. Monumentális építészet Egyiptomban Részletképzés.: fejezetek

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Ókeresztény építészet (III-V. sz.) I.) Szükségleti építészet - 313 előtt (Dura-Europos, katakombák) II.) Monumentális építészet 1.) Róma városában a.) egyházközségi bazilikák (San Salvatore, Santa Sabina) b.) centrális bazilikák (Santa Constanza, Lateráni Baptisztérium) c.) memoriális bazilikák (San Pietro Vecchio, San Agnese) 2.) Szentföldön császári alapítású zarándokbazilikák a.) altemplomos azaz grottás (Betlehem: Jézus Születése templom) b.) körüljárós azaz anasztázisz terű (Jeruzsálem: Szent Sír templom) 3.) Egyiptomban a szerzetesi építészet kezdetei a.) keresztházas bazilikák (Abu Menasz zarándok-bazilikája) b.) sivatagi monostorok triconchás szentély (Sohag: Deir-el-Abiad) 4.) Szíriában eltérő liturgikus igény a.) egyházközségi bazilika szír szentéllyel, nyugati toronypárral (Kalb Luzeh, Turmanin, Ruszafah, Bin-bir-Kilise) b.) centrális emlék-sír templomok (Esra: Szt. György, Bosra: Szt.Szergiusz és Bacchusz) c.) görögkereszt alaprajzú zarándok-bazilika (Kalat Siman)