Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
I. TESZTFELADATOK 18 pont 1. C 2. B 3. D 4. A 5. D 6. C 7. D 8. C 9. C Minden jó megoldás. II. IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK 18 pont 1. HAMIS, mert az X termékkel együtt fogyasztott kiegészítő termékek kereslete is csökkenhet. 2. IGAZ, mert ekkor a keresett mennyiség csökkenésének aránya éppen egyenlő az ár emelkedésének arányával. Ha pl. megduplázódik az ár, akkor a keresett mennyiség megfeleződik. 3. HAMIS, mert az átlagköltség és az átlagos változó költség görbe egyaránt U alakú, tehát e kétfajta költség nőhet és csökkenhet is a termelési mennyiség növekedésével. 4. IGAZ, mert gazdasági profit esetén az ágazatba belépő vállalatok hosszú távon lenyomják a piaci árat, veszteség esetén pedig a kilépések miatt az ár a nulla gazdasági profitot biztosító szintre növekszik. 5. HAMIS, mert a nominális GDP értéke növekedhet pusztán a termékek és szolgáltatások árának emelkedése révén is, anélkül hogy a megtermelt árumennyiség növekedne. 6. IGAZ, mert ekkor az összkereslet növekedését mindig ellensúlyozza az összkínálat csökkenése. 7. HAMIS, mert a munkanélküliek az aktív népességbe tartoznak. 8. IGAZ, mert a kamatláb emelkedése csökkenti a beruházási keresletet. 9. HAMIS, mert a hiánycsökkentő lépések az árupiaci összkereslet csökkentése folytán csökkentik az egyensúlyi jövedelmet, ezáltal éppen növelik a munkanélküliséget. Helyes válasz megfelelő indoklással: 1+; helyes válasz nem megfelelő indoklással vagy indoklás nélkül: 1+0 pont; hibás válasz 0+0 pont. írásbeli vizsga 1212 2 / 5 2013. május 27.
III. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1 1. A termékek árai csökkennek, ezen belül az árrugalmatlan keresletű burgonya ára csökken nagyobb arányban, mert árrugalmatlan kereslet esetén az ár százalékos változása abszolút értékben meghaladja a mennyiség százalékos változását, míg árrugalmas kereslet esetén az ár százalékos változása kisebb a mennyiség százalékos változásánál. (Nem kötelező eleme a válasznak: a burgonya ára 20 százaléknál nagyobb, míg a friss hal ára 20 százaléknál kisebb arányban csökken) 2. A vállalat naponta 3 csónakot gyárt. Teljes bevétele 3 17.000 = 51.000 Ft, teljes költsége 10.000 + 12.000 + 15.000 + 20.000 = 57.000 Ft, vagyis a vállalat veszteséges, napi vesztesége 6000 Ft. 3. A nettó beruházás a tőkeállomány bővítése, a bruttó beruházás ezen túlmenően még az elhasználódott tőkejavak pótlását is tartalmazza. 4. A valutakereslet fő tényezői az áruk és szolgáltatások importja, valamint a tőkeexport. Az árfolyam emelkedése csökkenti a valuta keresett mennyiségét, mert hazai valutában mérve megdrágítja a külföldi árukat és szolgáltatásokat, valamint a külföldi értékpapírokat. Minden helyes válasz 3 pont. A pont értelemszerűen bontható. IV. SZÁMÍTÁSI ÉS GEOMETRIAI FELADATOK 4 A javítás során, a számolási hibákért ott kell pontot levonni, ahol a vizsgázó elkövette, a többi részfeladatnál a logikailag jó megoldásra meg lehet adni a megfelelő részpontokat! 1. feladat 10 pont a) Gossen II. törvényének alapján Tihamér fogyasztásában ki kell egyenlítődnie az 1 Ft-ra jutó határhaszonnak a kenyér és hús fogyasztásában: MU H /P H = MU K /P K 1/1000 2000/H = 1/200 1000/K 2/H = 5/K. Ebből H/K = 0,4. Tehát Tihamér 1 kg kenyérhez a fennálló árarány mellett 0,4 kg húst fogyaszt. b) Az adott árak és jövedelem mellett Tihamér költségvetési egyenesének egyenlete: 200K + 1000H = 15 000 1000H = 15 000 200K H = 15 0,2K (vagy K = 75 5H) c) A költségvetési egyenes egyenletéből és a H = 0,4K összefüggésből adódik, hogy 0,6K = 15. Tehát Tihamér K = 25 kg kenyeret és H = 10 kg húst fogyaszt. d) Tihamér 10 250 Ft = 2500 Ft értékű támogatást kap, amelyet élelmiszerre költ. Így költségvetési egyenesének egyenlete most: 200K + 1250H = 17.500 1250H = 17.500 200K H = 14 0,16K (vagy K = 87,5 6,25H) e) Gossen II. törvényét alkalmazva a hús megnövekedett ára mellett: MU H /P H = MU K /P K 1/1250 2000/H = 1/200 1000/K 1,6/H = 5/K. Ebből H/K = 0,32. Tehát Tihamér 1 kg kenyérhez most csak 0,32 kg húst fogyaszt. A módosult költségvetési egyenes egyenletéből és a H = 0,32K összefüggésből adódik, hogy 0,48K = 14. Tehát Tihamér K = 29,17 kg kenyeret és H = 9,33 kg húst fogyaszt. írásbeli vizsga 1212 3 / 5 2013. május 27.
2. feladat 1 a) Profitmaximalizáló termelés esetén az MR = MC összefüggés érvényes. Eszerint 600 0,5Q = 150, amiből a napi vízfogyasztás Q = 900 köbméter. A víz fogyasztói ára P = 600 0,25 900 = 375 Ft/köbméter. Az árbevétel értéke TR = 375 900 = 337 500 Ft. Az összes költség értéke TC = 150 900 + 120 000 = 255 000 Ft. Tehát a profit Tπ = 82 500 Ft, ennyit fizet a vízmű az önkormányzatnak. b) Határköltség típusú ár előírása esetén a víz fogyasztói ára P = 150 Ft/köbméter lesz. A napi vízfogyasztás a keresleti görbe alapján: 150 = 600 0,25Q Q = 1800 köbméter. Az árbevétel értéke TR = 150 1800 = 270 000 Ft. Az összes költség értéke TC = 150 1800 + 120 000 = 390 000 Ft. Tehát a profit Tπ = -120 000 Ft, vagyis az önkormányzat naponta 120 000 Ft (a fix költség mértékével egyező) veszteséget térít meg a vállalatnak. c) Átlagköltség típusú ár esetén a P = AC összefüggés érvényesül, amely szerint 600 0,25Q = 150 + 120 000/Q. Ebből a 0 = 0,25Q 2 450Q + 120 000 másodfokú egyenlet adódik, amelynek megoldásai közül a nagyobbik gyök lesz a kibocsátás: Q = 1474,46 köbméter. Az ennek megfelelő fogyasztói ár P = 600 0,25 1474,46 = 231,39 Ft/köbméter. d) Határköltség típusú ár megszabása esetén a vízmű vesztesége éppen egyenlő a fix költséggel: 120 000 Ft (lásd a b) kérdés megoldását). Ebből az egy háztartásra jutó alapdíj 120 000/5000 = 24 Ft. 3. feladat 1 a) A beruházások értéke az adott kamatláb mellett I = 4000 100 6 = 3400. Tudjuk, hogy a magánfogyasztás a rendelkezésre álló jövedelem 80 százalékét teszi ki. Ezért az Y = C + I + G árupiaci egyensúlyi feltétel így írható fel: Y = 0,8(Y T) + I + G. Az ismert változókat behelyettesítve: Y = 0,8(Y 1500) + 3400 + 2000 Y = 4200 + 0,8Y 0,2Y = 4200 Y = 21 000 (egyensúlyi jövedelem) A magánfogyasztás nagysága C = 0,8 (21 000 1500) = 15 600. b) A termelési függvény Y = 1000 L egyenletébe behelyettesítjük az egyensúlyi jövedelem értékét: 21 000 = 1000 L. Ebből a foglalkoztatás: L = 441 A munkanélküliség nagysága: L A L = 59 c) A helyesen kitöltött táblázat: Változó Reáljövedelem Fogyasztás Foglalkoztatás Munkanélküliség Minden helyesen kitöltött sor, összesen: Egyensúlyi értéke nő/csökken/nem változik Nő 4 pont. írásbeli vizsga 1212 4 / 5 2013. május 27.
4. feladat 10 pont a) Az alábbi ábrán P 1 és Y 1 mutatja az egyensúlyi árszínvonal és jövedelem nagyságát b) A valutaleértékelődés hatására az összkereslet növekszik, lásd a szaggatott vonalú Y D 2 görbét az alábbi ábrán Az összkereslet azért nő, mert a leértékelődés következtében a külföldi áruk megdrágulnak, így az export növekszik, az import pedig csökken Ugyanakkor az összkínálat csökken, lásd a szaggatott vonalú Y S 2 görbét az alábbi ábrán Az összkínálat azért csökken, mert a termelési költségek emelkednek Az egyensúlyi árszínvonal emelkedik: lásd P 2 -t az alábbi ábrán (az egyensúlyi jövedelem változásának irányát nem tudjuk megállapítani, így az nem eleme a helyes válasznak) c) A külkereskedelmi mérleg egyenlege növekszik (X nő, IM csökken) A reálbérek pedig csökkennek (P növekedése miatt) P Y S 1 Y D 1 Y D 2 Y S 2 P 2 P 1 0 Y 1 Y írásbeli vizsga 1212 5 / 5 2013. május 27.